Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-06 / 18. szám
Ú) IFJÚSÁG Módszertani utasítások a propagandisták részére Az amerikai burzsoa kultúra alkonya • (Folytatás a 7. oldalról) Aláhúzzuk azt a körülményt, hoqy a parasztság a mezőgazdasági nagyüzem’ ten ielés kiépítésénél nem nélkülözheti az állam és a munkásosztály segítségéi (traktorok és mezőgazdaság gépek gyártása, i gépállomások és állami gazdaságok segítsége stb.), amely megteremti a falvak szocialista építő- munkajának lehetőségeit. Az előadásnak ezt e részét „A teninizmus kérdéseidnek „A nagy fordulat éve" című fejezetéből vett bizonyító adatokkal támasztjuk alá. Elsősorban az EFSz-ek kiépítésének módsze-e re és a szövetkezetek munkájára irányítjuk az előadást. A propagandista tömören foglalkozzék a mintealapszabá'vokikal és azzal, hogy miként kell a? EFSz-eknek dolgozniuk ha fokozni akarják a hozamokat és a? állatállomány termelékenységét, továbbá ha élénkíteni akarják a parasztság személyes érdeklődését a szövetkezeti munka Iránt. Ennél e résznél Uher és Krosnar elvtársak beszámolóiból kell kiindulni, amelyek Csehszlovákig Kommunista Pártja központi bizottságának 1953 december 16—17. napjain megtartott ülésén hangozottak el. Emelje ki továbbá, hogy milyen nagy a szovjet tapasztalatok jelentősége az EFSz-ek munkájában és a szövetkezetek kiépítésének időszakában. Külön sen azt részletezzük, hoqy mennyire fontos az önkéntesség elve, amikor a kis- és középoarasztokat meg a'-arjuk nyerni a szövetkezeti gondolat számára. Mutassunk reá a mezőgazdasági politika hibáira, amelyek különösen abban mutatkoztak meg. hogy, az EFSz-eke* rendeleti úton a- karták megalakítani. A propagandista merítsen anyagot „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története" című munka XI. fejezetének 2 részéből és Sztálin elviárs „Akiknek a siker a fejükbe szállt”, valamint „Válasz a kolhozparaszt elvtársaknak” című cikkeiből, amelyeket „A lenürzmus kérdései”-ben találunk meq. vagvbpdig említse meg azokat a hibákat, amelyek a Szovjetunióban a hemvncas években fordultak elő (nem vették tekintetbe az egyes kerületek, valamint járások politikai fejlettségét és helyzetét, nem tartották be az önkéntesség elvét, bürokratikusén látlak hozzá a kolhozok építéséhez, nem tartották tiszteletben a szövetkezetek feléníté- sének alapelveit, nem vették figyelembe a parasztok személyes érdekeit). Ezek a hibák n*lunk is felmerültek Zápotocky elvtárs beszámolójának fi. fejezete Is felhasználható, amelv Csehszlovákia Kommunista Pártia központi bizottságának 1953. szeptember 4-i illésén hangzott el A prnnagandista konkrét eseteket hozhat fel a falu vagv járás életéből. De üoveljen arra, nehogy túlsáoosan eltérjen a megadott tárgykörtől és ne kerüljön teljesen a gyakorlati kérdések útvesztőjébe a falu szocialista énítőmonkáie leofőhb alap Iveinek megvilágítása helyett A fiatal dolgozóknak világosan látniok kell, h'igv ha °ddiq a mezóaazdasáoi politikában sok hiba is akadt, ez nem jelent elfordulást ez EFSz-ektől, sőt ellenkezőleg' az ERSz-eket továbbra is éDÍteniink. szüntelenül szilárdítanunk kell, minden lehptő aovaai és technikai seqftséget mea ke" adnunk részükre, mivel valóban az EFSz-ek leien tik azt az egvedüM termelési formát, amelv biztosítja a falvak küzdelmes életének megszüntetését és a mezőgezdasáai termélés ál'endó növékpdését. A propagandista bizonyítsa be. a siker kü- lönöser attól fijaq, hogy az FFSz-ek jó' szervezik-e a munkát, helyes ju- ta'mezási rendszert vezetiet<-e be és fe'h^szná'iák-p ^ munka tudományos módszereit. A 'elsorolt adatokat az é- 1 níáríi EFS7-ek munkaeredményeivel támaszthatta at£. i Az előadás harmadk részében feltárjuk t hallaatők előtt, hogy a szocializmus útjára tért falvak leonjovobh ellensége a kidák Ennél a kérdésnél a'antisan körvonalaznunk kell, kit tekintsünk kuláknak a falvakon, nrvel a fiatalabb emberek túlnyomórészt már nem emlékeznek arra. hogy a falusi gazdaook az első köztársaság idején müven módon tudták kiszinolyo^ni a szegény parasztságot és főleg az ifjúságot. A kulákok megszokták, hogy mindenki reájuk dolgozott, ők meg munka nélkül bezsebelték a hasznot. Ezért gvö'ölil. a népi demokratikus államot, amelv megfosztotta őket ettől a "kislakodé élettől. Tárjuk fel hallgató nk előtt, milyen módszerekkel harcol jelenleg a kulák az EFSz-ek ellen, mutassunk reá, hogy a kulák alattomosan dolqozik. kihasználja az éberséq, a vi- gyázetosság hiányát és a szövetkezeti munka hibáit, befurakszfk a szövetkezet felelős munkahelyeire és szabot&zs- cselekménvekkel akar felfordulást előidézni. A ku'ák igazi arculatát akkor fedjük fel, ha megmutatjuk, hogy milyen volt az első köztársaság idején és a legszállás alatt, hogyan viselkedett az EFSz-ek megalakulása előtt és után (ehhez „A falusi munkáról” című fejezetből szerezhetünk anyagot, amelyet „A leninizmus kérdései" 377 —389. oldalain találunk- meg, továbbá a „Propagandista” című lap 1953 évi 7. számának cikkéből meríthetünk, amelynek ez a címe: „A kulákok elleni következetes harccal biztosítsuk az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről intézkedő párt- és kormányhatározat végrehajtását”). A propagand’sta ismét használja fel a körnve, etében . a Iá 11 példákat és mutasson. rá a kuláktevékenység vissza- szorítáeának kényszerűségére, végül pedig a kulákelenek felszámolásának fontosságára. Viqyázzon viszont arra, hogy a fiatal dolgozók ne tévesszék össze a középparasztot a kulákkal, fe- hát lássák meg a kulákok és középparasztok közötti lényeges különbséget. Fejtegetésének utolsó részében « propagandista, ha nem is túlzott részletességgel, a gépálomások és állami gazda.-ágnk jelentőségéről beszéljen, mégpedig mezőgazdaságunk fejlesztésének szempontjából. A szocialista nagytermelés előnyeit legjobban a jól vezetett és felszerelt EFSz-ek, valamint állami gazdaságok példájával igazolhatjuk. Itt a propagandista megfelelő módon hangsúlyozza, hogy mit jelent a szocialista falu számára, ha állami gazdaságainkat és EFSz-einket mintagazdnságokká építjük ki. Anagv- termeléssel karöltve halad a mezőgazdasági munkálatok gépesítése és a munka tudományos módszereinek értékesítése. éspedig mind az állattenyésztési, mind e növényi termelés vonalán. mutathatja meg, ml jelenleg « mező- gazdasági termelés helyzete, milyen terményeket hol termesztünk stb., hogy a hallgatók helyes fogalmat alkothassanak mezőgazdaságunk fejlődéséről. A propagandista ügyeljen, hogy a vita során felmerült kérdések álljanak ösz- szefüggésben a járás, valamint' ennek egyes körzetei különleges helyzetével és követelményeivel. Ha olyan példákat hozunk fel, amelyek nem veszik tekintetbe az adott helyzetet, ez helytelen és a kérdések meovllágításának tú'-oti általánosítására vezet. Tehát a propagandistának feladata értelmében jól kell ismernie a helyi viszonyokat, készítse elő a konkrét kérdéseket és mindenekelőtt az a fontos, hogy alaposan készüljön fel a hallgatók álta^ feltett kérdésekre. A vitát az Időszerű kérdésekkel kell összhangba hozni, például foglalkozzék a határvidéken dolgozó fiatal káderekkel (a propagandistának ismernie kellene a határvidék munkafeltételeit és ezeket közölje a’ ifiúsáqgal), továbbá vitassuk meg a tudomány és technika fejlődését, a gépesítés elterjedését, beszéljük meg, hogy miként hajthatjuk véqre a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség prágai központi bizottságának azt e határozatát, amely a falusi ifjúság körében végzett munkáról szól, azután megemlíthetjük a választások jelentőségét a falvak szempontjából stb A kör tagjainak, együtt a propagandistával, a legtevélkenyebb népnevelőkké kellene válniok a kollektív mezőqazdeság és általában a népi demokratikus társadalmi ad népszerűsítése terén. A vitának arra kellene ösztönöznie, hogy a részvevők munka felajánl ásókat tegyenek Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa alkalmából „A művészetnél f(J dolog a reklám „A színházi élvezet fele a ió whis- kvnek köszönhető, amelv némiles kárpótolja a rossz előadást.” Ezeket, az amerikai művészetre nézve nem éppen hízelgő szavakat Howard Kallman. közismert színházi vállalkozó mondta, aki az „elamerikai sított múzsák” segítségével milliós vagvont szerzett. És Kallman nem az egyedüli, aki igv gondolkodik. A színházi kritikusok is kénytelenek beismerni az ame i'ikai színház krízisét. — Egvikük Brooks Atkinson, a „New York Ti mes" buzgó munkatársa a ..szmház történetének katasztrofális időszakáról” beszél. James Terber pedig, a híres amerikai dramaturg, igv jellemzi a helyzetet: „Az amerikai színmű vészét halálának küszöbén áll ” Hogy a „szakemberek” ilv gyászos következtetésekre jutnak, annak természetesen meg van az oka. Nézzük csak végig a Broadwav műsorát < Broadwav. New York utcája ahol a legnawnhh színházak *s rnoz-'k var nek). Az összes színházban, a reklámok tömke'ege és a lazz fülsiket'tő 'ármáia mel'ett minden lehető módon dicsőítik a híres „ amerikai életmű dot.” Elfogadhatatlan gengszterek sze gezik áz emberre pisztolyaikat, a sze génv mosónőt milliomos veszi feles* gül. az újságárusból elnök lesz. vagv pedig nadrágtartógvárat alapít, és a .görlök” hivatalos mosolyukkal hír nvos öltözékben mutogatják magukat sal, pornográfiával foglalkozik, szin- te szabadulni igyekeznek a reális élet tői. A klasszikus darabokat és az ope rakat cowbojdarabokká dolgozzák át.” A világ legnagyobb zeneszerzőinek műveit jazz-zenévé nyomorítják _ így 1951-ben, Amerikában, Verdi „Alar cosbál” című operáját cowboiokká. gengszterekké, serifekké, prostít.uá'rá tí-1 q lofit mazo-on1 óVk0' ad ták elő és az opera partitúráját, a swing iazz-ütemére írták át. — 1952 végén bemutattak egv revűt „Mv Darling Aida” címmel, amelvet Verdi „Aida” e. operájából „dolgoztak át." A Broadwav gengszterstílusának megfele'ően „átdolgozták” Ibsen „Peer Gynt”-jét is. Sherrv Britten az ismert „nevetés királynője” leh°- tetlen badarságait Edvard Grieg fox- trottpa átírt zenéje kísérte. A művészettel kereskedő amerikai üz'etemberek nem kímélték Shakespeare műveit sem. A „Makrancos hölgv”-et egv undorító tákolmánnyá alakították. „Csókolj meg Katy” címmel. a „Lear király” amerikai változata pedig nem más. mint egy cirkuszi bohócok életével foglalkozó szegényes komédia. A már mindent megszokott amerikai közönség is egvre ritkábban látogatja a Broadwav színházait, ahol korlátlanul uralkodik a pornográfia és ízléstelenség. Az amerikai színházéi az elíaizása arra vezetett, hogy az 1951—52-es színházi idény kezdetén bemutatott 78 darab közül 52 mindjárt a bemutatón megbukott, 14 valamivel később, s csak 12-t játszottak huzamosabb ideig. Ezen szomorú eredmények következtében, 1952-ben. a színházakba befektetett 5 milliő dollárból, 3.5 millió teljesen kárba- veszett Sok vállalkozó, aki az új színdarabok betanulását anyagilag támogatta. arra a következtetésre jutott, hogy sokkal célszerűbb a pénzt, például fagvlaltgváitásba fektetni. De a Broadwaven nem segített sem az „üzlet haitóereie". a feltűnő lármás reklám, sem a whiskv, melvet olv előszeretettel kínálnak a színházban, sem pedig a színházi menedzserek leglehetetlenebb ötletei. Például Markot professzor azt ajánlotta, hogv változtassák meg a darabok címeit.— Szerinte helyes lenne, ha a „Romeo és Júliá”-t a „Szerelem világrekordja címre, a „Rigoletto”-t pedig „Hulla a zsákban”-ra változtatnának. Az Egyesült Államokban az egv szerű zenekari zenét sem veszik ko molyán. Ha néha feltűnik egy-egv szimfon'kus szerzemény, úgv az többnyire Edgaj Varez szimfóniái stílus- sában irt mii.’ ameiv kizárólag ütő hangszerekre van írva. Vagy pedm valami olyasféle jelenik meg. am, Herman Parris „Vakbélgvulladás' című szimfonikus költeményére em'é Keztet. A mai amerikai zenét a iazz. és an nak legszélsőségesebb változatai ural ják. Az amerikai zenészek, nemcsak hogv a jazz sipításával siketítik a hallgatót, hanem még Csaikovszky. Beethoven, Chopin és Raohmanvinov szerzeményeit is iazz-ütemben iát- szák. Ez a gengszter-stílusú zene megkö veteli a gengszter! módon való apadást is. Negv sikere van az amerikai polgároknál Henry Cawellnak aki v zongorázásnál könvökét és öklét has/ nália. Ugyancsak híies Spikeiohns. aki azzal vonta magára a figve'met hogv zenekaránál -az első hegedűket a „latrinofon” — egv úi iazzhaneszer helyettesíti, amely nem más. mint egv W. C. ülés, raita kihúzott húros- kai. A fastészet terén is hasonló a helyzet. A pénzért megvásárolható bur- zsoa kritika dicshimnuszokat zeng az értelmet'en ákom-bákomokról és sz*t-' kent foltokról, amelyek Amerika legnagyobb múzeumainak a „Mai mű vészét múzeuma" és a „Nem objektív művészet múzeuma” képein láthatók Az amerikai műértők a lehető légionban magasztalják Pollockot. s őt tart iák a „legnagyobb amerikai „festő’-nek. Pollock kü'önösen azokkal a képeivel szerezte meg a dicsőséget, amelyek fehér alapon hata'mas tintafoltokat ábrázolnak. A „festő” munkamódszere igen egyszerű. Poilock kiteríti a vásznat a padlóra, körbe járja és teáskannából rácsöpögteti a festéket. Az amerikai burzsoa szobrászati t is a szélsőség jellemzi. Egy new-vorki kiállításon egv bizonyos Frederik Kis- ler egv emberi csontokból és bogarakból kirágott lyukas faradarabok ból álló „szobrot” állított ki. s mindezt „Tejút”-nak nevezte el. Azonban a művészet egyik ága sem szolgálja olyan cinizmussal és oly nagy mértékben az imperialista burzsoáziát. mint a fi'm. A hollywoodi filmnagyipar olyan filmeket készít, amelyek gátlásokat ültetnek a nemzetek közé, mocskolják a béketábort, dicső tik a szadizmust. a gyilkosságokat és az erőszak minden fajtáját. Ezt világosan bizonyítják a legújabb hollywoodi filmeknek már a címei is „Gyilkosok klubbja”, „Gyilkosokról van szó”, „Egyedülálló gyilkos', „Gyilkosok kerestetnek", „Gyilkos nagvban”, „Szórakoztató gyilkosság ,.Gyilkosságjog”, stb. Hollywood dicsőíti a legkülönbözőbb gyilkosságokat, a háborút és az atorpbombát, terjeszti a háborús hisztériát és idegen hatalmak légbőlkapott támadásának veszélyével ijesztgeti az amerikai népet. Nemrégen készü't el az „Invázió Amerikába” című film. amely bemutatja, hogvan bombázzák atombombával Amerikát. Ez a pr )- vokáció azonban nem elégítette ki ez amerikai üzletembereket-, ezért hamarosan újabb filmet készítettek a „Megszállott Amerika” címmel. Hollywood különös figyelmet szentel a hitlerista főgazemberek rehabilitálásának. 1950-ben Hollywoodban „Mágikus arc” címmel, filmeket készítettek, amelyben Hitlert dicsőítik Később megfilmesítették még más hírhedt hitlerista életét is. De 1 hollywoodi filmemberek ilyen és hasonló termékei a közönség mind határozattabb visszautasítását váltiák ki. Az Egyesült Államokban szemlátomást csökkent a mozilátogatók száma. Hiába próbálják ezt az „amerikai életmód” hívei a televízió konkurenciájával magyarázni. Az igazi ok abban rejlik, hogv a békére vágvo emberek gyomra neír veszi be az embertelen vérszopók gyártmányait. Az amerikai burzsoa művészet szemléltető példája a kapitalizmus óriási lelki szegénységének. „Mivel a haldokló kapitalizmus nem képes hozzájárulni a társadalom anyagi fejlődéséhez — írja a „Masses and Mainstream” haladó amerikai !ap — nem tudja biztosítani a társadalom tagjainak intellektuális fejlődését sem. Nem tudja kielégíteni az emberek sem anvagi, sem lelki szükségleteit. Azonban Lenin hangsúlyozta, hogy minden nemzeti kultúrában, két kultúra létezik, A hanyatló burzsoá kultúrával szemben ott áll a nép kultúrája. Paul Robeson és Howard Fast, John Howard Lawson és Paul Jerri- cho: CharL's White. Earl Robinson ;*s még sokan mások egészséges, realista művészetet adnak az amerikai népnek amelv a békét és a néu *rdekét szolgálja. Ez a művészet sikeresen harcol a Broadwav é* Hollywood Ízléstelenségei és a legkülönbözőbb formalisták szömyszüleményei ellen. Ezzel kapcsolatban a propagandista vázolja fel. hogy a szocialista falvak fejlődésénél milyer négy feladatot töltenek be f gépállomások. Magyarázza meg. hogy az állam miért építi ki a gépállomásokat és miért nem lenne helyes, ha a gépek az EFSz-ek tulajdo- r ba kerülnének (ennek jelentősége « mezőgazdasági termelés tervezésénél, az irányítómunka fontossága, szövetkezeti tulajdonban kihasználatlan maradna e gépállomány). A oropagandiste a Szovjetunióból vett példákkal Igazolja. hogv milyen jelentőséget töltöttek be a traktorállomások a társadalmasítás idején és mennyire fontos a szerepük most is, továbbá milyen kiváló emberek nőttek fel a traktorosok közül. Szemelvényeket olvashat fél Pasa Angelina „A diadalmas traktor” és Nikolajevova „Aratás” című műveiből stb. Továbbá maqvarázza meg a gépesítés előnyeit és mutasson reá, hogy az EFSz-ek és géoállomá.sok együttműködése hoqvan mutatkozik meg a magasabb hektárhozamokban. (Hozzon fei konkrét példákat saját • környezetéből) Részletesen '"örvonelazza az állami gazdaságok feladatát, amelyek a munka tudományos módszerének úttörői, továbbá sorolja fel azoknak a fiatal dolgozóknak a kötelességeit, akik az állami gazdaságokban tevékenykednek. Ezút al a propagandista ismét 1 reámutathat a környéken működő állami gazdaság szerepére és főleg az itt je- Lifijkező munkasikereket emelje ki, ha az állami gazdaság a bevált szovjet módszerek szerint dolgozik Emelje ki azokat a dolgozókat is, akik tudományos módszerek alapján sikeres tevékenységet folytatnak. Ehhez tanulmányozásra alkalmas anyagot ismét Uher elvtár6 beszámolójában talá'hat. amely Csehszlovákia Kommun'sta Pártja központi bizottsánának 1953. december 16—17. napjain megtartott ülésén hangzott el. A lecke befejezéseként a propagandista hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági munka haladószellemű módszereinek rendszeresítésénél a fiatal dolgozóknak kp!! a legnagyobb részt vállalatok, amint ezt a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség prágai központi bizottságának az a határozata tűzi elébük. amely e falusi ifjúság körében folytatott munkával foglalkozik (ezt a határozatot megküldték a Csehszlovákiai Ifjúság Szövetség valamennyi falusi szervezetének). A propanandista feladata. hogy az ifjúság előtt feltárja a falvak jövendő örvendetes életét. Itt is felhasználhatja a Szovjetunióból vett példákat: a hallgatók tekintsék meg például az „Aratás" vagv az „Arany- csillag lovagja” című filmet. Ezután a propagandista a tananyag tanulmányozására szólítsa fel a hallgatókat. Ennek a leckének a vitáját a következő alapvető kérdésekre kell irányítani : 1, Milyen jelenleg a falvak élete, összehasonlításban a falvak életével az első köztársasáo idején? 2 Mért építjük ki az FFSz-eket? 3 Miről ismerhet iük fe' az osztály- el'enséget a falvakon” Az Ivtársi szellemben folytatott vita közben a propagandista térképen Felhasznált irodalom 12. leckeKlement Gottwald: Művei, 1946—48; I—II. kötet. A Május 9-i Alkotmány. Fucsík: Riportok a burzsoá köztársaság idejéből. Rezács: Felsorakozás. Bemáíek; Szabad út. 13. lecke: Zájíotoeky elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusén: I—IT. szakasz. Zápotockg elvtáhs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának 1953. szeptember 4-én tartott ülésén. Kormanynviletkozat 1953. szeptember 15-én (Sírok)? elvtárs előadásában); 1. fejezet. Párt- és kormányhatározat a széntermelés fokozásával kapcsolatos intézkedésekről 1954. január 11—13-án. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség prágai központi bizottságának határozata a CsISz feladatairól, amelyek a széntermelésről intézkedő pártós kormányhatározatból következnek (Práca mladyah, 1954, évi 3. szám). Svatopluk: A cipőgyáros (a csehnyelvü kiadás 39—42, 45—46 és 75—79. oldalai). Marek: Virrad már. ASkenázy: Mega; politika. 14. lecke: Sztálin: „A leninizmus kérdései” című munkából: A nagy fordulat éve. Akiknek a siker a fejükbe szállt. Válasz a kolhozparaszt elvtár.saknak A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története: XI. fejezet 2. része. Uher el vtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának 1953. december 16—17. napjain megtartott ülésén. Krosnar elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának 1953. december 16—17, napjain_ megtartott ülésén. A Csehszlovákiai Ifjúsjjj Szövetség prágai központi bizottságának határozata a falusi ifjúság körében végzett munkáról. Jilemnicky' Töretlen föld. Pasa Angelina: A diadalmas traktor. Nikolajevova: Aratás. Hecsko: Falu a hegyek között. Filmek: A kormány tagja, Arenycsillag lovagja, Aratás. Töretlen föld. Kávéház e főutcán.
