Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-06 / 18. szám
1954. március 6. 01IFIŰSAG Az új törvények és a nemzeti bizotlságokba való választások megszilárdítják népi demokratikus rendszerünket a közös helyi nemzeti bizottságok alakításánál néhány község részére és a községek és városi körzetek területi változásainál kérjék ki a? érdekelt községek vagy városi kör zetek beleegyezését vagy legalább állásfoglalását. Annak ellenére, hog> ez az alapelv egészen természetes a sürü hozzászólásokra való tekln tettel bevették a törvénybe. Ezzei biztosítva lesz, hogy ezt az alapelvet a gyakorlatban érvényesítik, A nemzeti bizottságok tevékenységéről és feladatairól szóló határozatokkal kapcsolatos számos hozzászólásból a kormány szükségesnek ismerte el, hogy a nemzeti bizottságoknak a dolgozók egészségére fordított gondoskodására és a testnevelés és sport fejlesztésére, valamint a köztársaság védelmi képességeinek megszilárdítására vonatkozó feladatok számát kiegészítse Azokba a feladatokba, amelyek kizárólag a nemzeti bizottság ülésének vannak fenntartva, belefoglaltak egy további Jelentős feladatot, azon terület gazdasági fejlődési tervének jóváhagyását, amelyre az illetékes nemzeti bizottság hatásköre vonatkozik. A nemzeti bizottságokról szóló ( törvényekkel kapcsolatos némely hozzászólásoknak és Indítványoknak a kormány nem tehet eleget. Itt például azokról a hozzászólásokról van szó. amelyekben azt követelték j hogy a felsőbb hatalmi és végreha.1- j tó szerveknek az a joga, hogy megváltoztathatják vagy megsemmisit- hetik az alsóbbfokú szervek döntését, pontosan megszabott feltételekhez és határidőkhöz legyen kötve. 1 Aggodalmak merültek fel, hogy | máskülönben ez a feljogosítás egyes I ■setekben a nemzeti bizottságok tunikája stabilitásának veszélyez etésére és a népi demokratikus jog- 'ztonság megrendülésére vezethette. Ezek a hozzászólások nem tárták tiszteletben megfelelő módon a demokratikus centralizmus alapelveit. A gyakorlatban elsősorban a törvénytelen intézkedések kiküszöbölésére kell ügyelnünk. A kormány nem tartotta lehetségesnek, hogy a magasabb szerveknek az Ilyen intézkedések eltörlésé, re vonatkozó jogosultságát határidő í höz, vagy más feltételekhez kösse és utóvégre már a törvényből folyik a magasabb szerveknek az a kötelessége és felelőssége, hogy ne tűrjék a bizonytalanságot vagy a halogatásokat, ha egy alsóbbfokú szerv döntését meg kell semmisíteni. A nemzeti bizottságokról szóló törvényekre vonatkozó néhány további hozzászólás és indítvány azokra a részletekre vonatkozik, amelyeket nem lehet célszerűen közvetlenül törvény útján megoldani. Felhasználják ókét az e törvényekre vonatkozó végrehajtó előírások előkészítésénél. Az országos vita teljesítette fel- adatát. Értékes indítványaival segi- i tett átdolgozni, megjavítani és ki-! egészíteni mindkét törvénylavasla- i tot. Hozzájárult és hozzájárul a | nemzeti bizottságok munkáiénak j megjavításához. Jó eredményei sokat ígérő kezdetet jelentenek a választások előtti kampányban. A nemzeti bizottságok választásairól szóló törvény tartalma és jelentősége A nemzeti bizottságokba való választás végrehajtását a kormány az előterjesztett választási törvénytervezet alapján javasolja. A választási törvény tervezetét következetes demokratizmus jellemzi Ez elsösor» ban a választási jogra vonatkozik A választást rendszer az általános egyenlő és közvetlen választójog elvéből indul ki, titkos szavazás alap ján. A választójogot nem korlátozza semilyen feltétel és joga van választani minden egyes polgárnak, aki betöltötte 18. életévét, kivéve azokat a személyeket, akiket bírósági ítélettel megfosztottak polgár* jogaiktól, vagy pedig bírósági ítélettel elmebetegségük miatt meg fosztottak önrendelkezési joguktól. A jelölteket a Nemzeti ArevonaJ javasolja aj- üzemekben, hivatalokban és falvakon tartott gyűléseken megtárgyalt Javaslatok. alapján Nagy fontosságot kell tulajdonítani a jelöltek kiválasztásánál, hogy a nemzeti bizottságokba a legjobb dolgozók kerüljenek a gyárakból, az egységes földmüvesszövetkez.etekbö! a dolgozó parasztok és az értelmiség sorából. A választóknak lehetőséget kel) adni. hogy a jelöltekkel már a választási kampány folya mán megismerkedjenek, véleményű két nyilvánítsák a jelölés iránt és a jelöltekkel megtárgyalják a nemzeti bizottság jövő^ tevékenységének valamennyi kérdését. Így biztosítják azt. hogy valóban a legjobb jelöltet válasszák ki. Ez a demokratikus eljárás a jelöltek kiválasztásánál lehetővé teszi a választók számára, hogy szabadon válasszanak ki jelöltet és hogy meggyőződésük alap Ján a titkos szavazásnál bizalmukat nyilvánítsák a kiválasztott lelölt iránt. A lelöltek lelkiismeretes kiválasztása ahhoz vezet, hogy a javasolt lelöltek a választások, folyamán szavazattöbbséget nyerjenek és valóban körzetük valamennyi polgárának igazi képviselői lesznek. A választókkal való szoros kapcsolat szempontjából nagy jelentőségű az az intézkedés, hogy a válasz tásokat kis választási körzetek szerint tartják és hogy minden választási körzetben egy jelöltet választa nak. A választási rendszer következetes demokratizmusa megnvilvánul a választóknak abban a Jogában is. hogy bármikor visszaül'hatják a nemzeti bizottságnak azt a tagját, aki visszaél bizalmukkal. Az új választási rendszer, amelyet a kormány a nemzetgyűlés elé terjeszt, népi demokratikus államunk erejéről és szilárdságáról tanúskodik. A kormány nem tartja szükségesnek, hogy az aktív vagy passzív választójogot bármilyen korlátozásnak vesse alá és meg van győződve arról, hogy a választások még jobban megszilárdítják a dolgozók egységét, még szorosabban tömörítik a Nemzeti Arcvonalba l őket és hogy a dolgozók nem enge- | dik, hogy a nemzeti bizottságokba | befurakodjanak "a népi demokratikus i rendszer ellenségei, akik megzavar- ! hatnák a nemzeti bizottság építő tevékenységét. Következetes, demokratikus választási rendszer törvén vési tését kérjük abban az időben, amikor a j kapitalista államokban a választójogot egyre jobban megnyirbálják és a dolgozók számára lehetetlenné teszik, hogy azokat a jelölteket válasszák, akik iránt bizalmuk van. Természetes, a burzsoáziának nem elegendő a választójog korlátozása sem és fokozott terrorral és elnyomással igyekszik megakadályozni azt, hogy a választásokban a nép igazi akarata megnyilvánulhasson. Erről az utóbbi időben meggyőződhettünk néhány tőkés államban, ahol a ‘ választások lefolyása egyenesen a demokrácia elemi alapelveinek kigúnyolása volt Ezért naivon furcsán hangzik, amikor a külföldi burzsoá reakció különféle képviselői Csehszlovákia számára szabad vá 'asztásnkat követelnek. Ne félienek ezek az urak. Csehszlovákiában olyan szabad választások lesznek, amilyenek a burzsoá rendszer alatt soha sem voltak A kapitalista of szágoktói eltérően ahol a választá sokat az amerikai monopolisták ügv nőkei iránvitntták. minket nem fe nveget semilven beavatkozás a vá Osztások efolvfatásáhan. Kíván nánk. hogy azok. akik olv megható an törődnek a szabad választások kai házánkhun. saiát hazáink pol Tárai száméra olv szabad választá sokat és olyan választ.óioeokat és ! lem okra tikus eljárást biztosítsanak j s lelöltek kiválasztásában, mint a mii vénben polgárainknak lesz részük. Ma. amikor a nemzetgvíilésben a demokrácia további elmélyítéséről és klfellesztéséről tárgyalunk ha zánkban. helyes visszaemlékezni arra. hogyan festettek a demokrácia és a nép demokratikus jogai a München előtti burzsoá köztársaságban, az úgynevezett Masaryk-féle demokrácia idején. Ismeretes, hogy a búr zsoá Csehszlovákia képviselői. Masarykkal és Beneásel az élükön, nagyon sokat adtak „demokrata" hírnevükre és valóban minden alkalommal bizonygatták népünk és a világ közvéleménye előtt is, hogy rendíthetetlenül hűek a demokratikus eszményekhez. Azonban ege szén más volt a helyzet a demokra tikus eszményeknek a gyakorlatban való érvényesítésénél, mert a valóságban a dolgozók demokratikus jogai nagyon korlátozottak voltak Már maga a választójog annyira megnyirbált volt, hogy a proletái választók jelentős részének nem volt lehetősége választani. A hírhedt agrárpárt. mint a finánctőke vezető pártja és az ö példája nyomán az összes többi burzsoá pártok, beleszámítva a szociáldemokrata pártot is, a körmönfont csalások és mesterkedések egész rendszerét dolgozták ki, hogy biztosítsák a választási sikert maguknak és a választók nagy részének lehetetlenné tegyék, hogy kifejezzék igazi akaratukat Nem tartott sokáig és a fiatal Csehszlovák Köztársaság politikai pártjainak és azok kormánybeli. parlamenti és az önkormányzat szerveiben levő képviselőinek megvesztegethetősége. aljassága és a politikai élet posványsága utolérte a burzsoá parlamentarizmus klasszikus országait. A demokráciáról és a humanitásról szóló álszent frázisok nem leplezhették el azt a tényt, hogy a politikai élet a burzsoá Csehszlovákiában szennyes csalások és megvesztegetési afférek porondjává vált, amelyen a politikusok szennyes falkája egymás között dühödt konkurrenciás harcot vívott a nyereségtöbbletért és a szinekurákért. Ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy bármikor közös hajtóvadászatot rendezzenek a kommunisták ellen, akik egyedül nevelték a dolgozó tömegeket politikai öntudatra. A burzsoá demokratikus rendszer minden erőfeszítése arra irányul, hogy a tömegeket passzivitásban tartsa, figyelmüket eltérítse a politikai és állami élet alapve.tö kérdéseiről, hogy e rendszer képviselői gazdag jutalmazásáért zavartalanul eleget te: hessenek a kifönféle tőkés csoportok kívánalmainak és érdekeinek a nép és a nép életérdekei kárára, fis amikor a butítás és a csalás eszközei felmondták a szolgálatot, a tömegek politikai aktivitásának elfojtására csendőrkarabélyokat és szuronyokat vonultattak fel. Az állami és hatalmi apparátus, amelyet az uralkodó burzsoázia a Masaryk- féle demokrácia hamis dicsfénye alatt éoitett ki, tökéletesen bürokra. tizált volt és a néptől elidegenített A valóságban a csehszlovákiai búr zsoá-demokra tikus rendszert demo- krataellenes szellem hatotta át és a gazdagok, a politikai kalandorok és üzérek számára jelentett demokráciát. Amikor a gazdasági világválság időszakában a forradalmi hullám nőtt és a munkások és parasztok tömegei kenyeret és munkát követeltek. a burzsoá politikusok szegre akasztották burzsoá-demokrátikus eszményeik utolsó maradványait is és a fasiszta elnyomás módszereivel igyekeztek megrendült uralmukat fenntartani. Csehszlovákia Kommunista Pártjára. a dolgozó nép egyetlen védelmezőjére jutott az a feladat, hogy szívós harcot vezessen a polgárok alkotmányosan biztosított demokratikus jogaiért és szabadságáért, és visszaverte a polgárok alapvető polgári jogai elleni alias támadásokat. A dolgozók a Masarvk-féle demokrácia által nagvhnngúan dicsért hivataloknál hiába kerestek védelmet a hazai és a külföldi tőkések önkénye és durva kizsákmányolási módszerei ellen. Csupán kigúnyolásban volt részük, kidobták őket munkájukból, kitették lakásaikból, megfosztották vagyonuktól és koldusokként nyomorúságos alamizsnáért kellett folyamodniok. A prágai proletárok számára Zenki által kiadott kolduscédulák és a munkanélküliekre nyitott csendörsortüz annak az álszent, áldemokráciának jelképévé váltak, amely a valóságban a dolgozók minden kezdeményezését elfojtotta és kiszolgáltatta őket a pénzoligarchia kizsákmányoló érdekeinek kénye-kedvére. Jellemző volt a csehszlovák burzsoázia állásfoglalása az úgynevezett községi önkormányzat dolgában. A Masaryk- és Bertes-féle demokraták nem hittek a nép képviselőinek, csupán saját bürokratáiknak, a járási főnököknek és jegyzőknek és a gyakorlatban az önkormányzati szervek tevékenységét e bürokraták alá rendelték. A járási főnökök és jegyzők gondoskodtak arról, hogy a községi képviselőtestületek tevékenysége ne lépje túl megnyirbált hatáskörük kereteit, vagyis, hogy ne fejthessenek ki semilyen kezdeményező tevékenységet a dolgozók érdekében. A járási és területi képviselőtestületek engedelmességét a burzsoázia. egyebeken kívül azzal biztosította, hogy a tagok egyharmada. úgynevezett szakértőkből, vagyis a kapitalista rend- j szer megbízható híveiből állott, í Azoknak a községeknek, amelyek ! nem voltak engedelmesek és főleg azoknak, ahol a kommunisták többséget vagy nagyobbszámú mandátumot nyertek, minden módon kellemetlenkedtek. Minden téren rosszabb viszonyok uralkodtak Szlovákiában, ahol a dolgozók demokratikus jogait és szabadságát még cinikusahban és könyörtelenebből elnyomták és elfojtották, ahol az államapparátus a nemzetiségi elnyomás eszköze volt és ahol a csehszlovák burzsoázia semmiképpen sem szégyelte érvényben hagyni a félfeudális magyarországi rendszer számos népeilenes törvényét és rendeletét. Ilyen volt a burzsoá Csehszlovák Köztársaság demokráciájának és ön- kormányzatának igazi arculata. És a háború előtti utolsó években a burzsoá politikusok nyíltan a fasiszta diktatúra felállítására törekedtek és ezt a törekvésüket betetőzte az aljas müncheni árulás, amikor a parlament megkerülésével az alkotmány alapvető intézkedéseit megsértve, aláírták a kapitulációt és beleegyeztek Csehszlovákia feldarabolásába. A burzsoá politikusoknak nem sikerült a dolgozók .széles tömegeit sem áldemokratikus frázisokkal megtéveszteniük, sem pedig eltéríteniük az igazi demokratikus rendszer felállításáért vívott harctól A demokratizmus, mint az államrendszer elve, méiyen nemzeteink tuda fában gyökerezik. A csehek és szlovákok történetét a társadalmi élet demokratikus elvekért való győzelemért folytatott hosszú évszázados harcok jellemzik. A husziták földjén Ján Ámos Komensky, Karel Havlióek Borovsky, L'udovít Stúr országában a demokratizmus gondolata élő gondolat és a nép világosan látja e gondolat létfontosságát szabadsága, hazája gazdasági és kulturális felvirágzása szempontjából. A burzsoáziának számolnia kellett népünk demokratikus ideológiájával és ezért demokratikus jelszavak alatt lépett fel. Azonban demokratikus jelszavakat hajtogatva demokrata- ellenes és népellenes politikát folytatott, míg végül szégyenteljesen I lábbal tiporta a demokratikus jogok J és szabadságjogok zászlaját. Csehszlovákia példája is megmutatta, J hogy a kapitalista kizsákmányolás | körülményei között nem lehet meg- ! valósítani a nagy demokratikus el- i veket, amelyekért hazánkban a for- ! radalmi demokraták egész sora har- ! colt. Nemzeteink demokratikus hagyományainak törvényes örököse a I mi munkásosztályunk, amely a ! kommunista párttal az élén magas- j ra emelte a demokrácia zászlaját I és a dolgozó néppel szilárd szövet- I ségben azt végső győzelemre vezeti. A választási kampány gazdasági és kulturális felépítésünk aktuális kérdéseivel szoros kapcsolatban fog lefolyni. Elvárjuk, hogy hozzájárul a feladatok jobb teljesítéséhez az ipari termelés, a mezőgazdaság, a begyűjtés és a kultúra valameny- nyi szakaszán. Nem lépünk a választők elé választási ígéretekkel. Gazdasági és kultúrális építésünk terve megvan és nyíltan megmondjuk dolgozóinknak: mennél jobban dolgozunk, minél több olyan üzemünk, egységes földmüvesszövetkezetünk és paraszt- gazdaságunk lesz, amelyek teljesítik feladataikat, amelyek a gazdaságosság elvét követik és becsülettel teljesítik kötelességüket az állam iránt, és minél kevesebb olyan üzem és egységes földmüvesszövetkezet lesz, amelyek feladataikat nem teljesítik, annál gyorsabban emelkgd'k a dolgo zók életszínvonala, annál hathatósabban lehet leszállítani a kiskereskedelmi árakat, annál gyorsabban valósíthatjuk meg lakásépítésünk nagy programmját. A dolgozók kötelezettségvállalásai. hogy jobban fognak dolgozni és hathatósabban kiküszöbölik a hiányosságokat a gazdasági és kulturális építés különböző szakaszain, a legjobb és legértékesebb hozzájárulás a választási kampányhoz. A választási kampány során a nemzeti bizottságok is munkájuk megjavítására törekszenek. Bevált példakép áll előttük: a dolgozók képviselőinek szovjetéi a Szovjetunióban. A szüntelen gazdasági és kulturális felvirágzás nagyszerű perspektívája áll előttük Az a megtisztelő és gyönyörű feladat áll előttük, hogy még jobban és sikeresebben építsék drága, szeretett hazán kát, biztosítsák minden dolgozó elégedettségét és jólétét. A Nemzeti Arcvonal kormánya meg van győződve arról, hogy a választásokból a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmiség legjobb képviselői kerülnek ki, akik támogatják azt a törekvését, amelyet a múlt év szeptember 15-1 kormánynyilatkozatban hangsúlyozott és amely a dolgozók anyagi és kulturális színvonala állandó növelésére irányul. A Nemzeti Arcvonal legjobb képviselőiből álló nemzeti bizottságok, mint az államhatalom szervei hozzájárulnak hazánk további felvirágoztatásához. A Nemzeti Arcvonal kormánya meg van győződve arról, hogy a nemzeti bizottságok választásai megszilárdítják népi demokratikus rendszerünk politikai alapját, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét, megszilárdítják népi demokratikus államunkat, amely teljesen a nemzeti bizottságok aktív tevékenységére támaszkodhatik majd. A javasolt törvényfek népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk fejlődésének és következetes demokratizmusának dokumentumai, tartalmuknál fog-va teljesítik a má- His ÍU Alkotmány ünnepélyes nyilatkozatát: „Azt akarjuk, hogy felszabadított népi demokratikus államunk olyan állam legyen, amelyben a nép képviselői útján a törvényeket nemcsak hozza, hanemr képviselői útján maga végre is hajtja. Azt akarjuk, hogy olyan állam legyen, amelynek egész gazdasága a népet szolgálja. Ezen az úton akarunk eljutni a szocializmushoz." Hazánk boldog jövőjéért, a világbéke fenntartásáért folytatott győzelmes harc érdekében , magasra emeljük népi demokratikus jogaink és szabadságjogaink zászlaját. A benyújtott törvények élfogadásával a Nemzetgyűlés jelentősen hozzájárul népünk további sikeres előrehaladásához a szocializmushoz vezető úton. Éljen népi - demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk és elnöke, szeretett Antonín Zápotockjt elvtársunk! vi A választási kampány és feladataink
