Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-06 / 18. szám
»nárHiip p ÜIIFIÜSÄG 3 Az új törvények és a nemzeti bizottságokba való választások megszilárdítják népi demokratikus rendszerünket Tisztelt Nemzetgyűlés, Elvtársak, Testvérek! A Csehszlovák Köztársaság kormánya a Nemzetgyűlés elé terjesztette a nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytörvény tervezetét, a nemzeti bizottságokról és a nemzeti bizottságokba való választásokról szóló törvényjavaslatot, hogy tárgyalják meg és hagyják Jóvá. Engedték meg, hogy felkérjem a Nemzetgyűlés képviselőit: tárgval- ják meg az előterjesztett törvény- javaslatokat népi demokratikus államrendszerünk további fejlődésében államunk további gazdasági és kulturális építésében való történelmi Jelentőségük tudatában. Köztársaságunk dolgozóinak nagy tömegei alkotóan kivették részüket a törvényjavaslatok kidolgozásából. A törvényjavaslatok mostani megfogalmazásukban visszatükrözik az országos vita értékes eredményeit. Az a tény, hogy a választásokat a demokratikus választási rendszer legkövetkezetesebb betartásával készítjük elő, hogy lényegesen fokozzuk a nemzeti bizottságoknak, mint az ^államhatalom helyi szerveinek Jelentőségét és végrehajtjuk a nemzeti bizottságok reformját, amely a hazánk fel - szabadulása óta szerzett tapaszta latokra, valamint a legdemokrati. kusa.bb államrendszernek, a Szov jetunió államrendszerének tapasz, talataira, továbbá arra a tényre tá maszkodik, hogy a törvényjavaslatokat országos vitára bocsátották a munkások, parasztok és a dolgo zó értelmiségiek elé. azt bizonyltja hogy népi demokratikus álla. műnk építésében és a demokrácia fejlesztésében köztársaságunkban fontos határkőhöz érkeztünk, hogy a szocializmus építésének útján rendszerünk demokratikus alapjai további elmélyítésének időszakába lépünk. A népi demokratikus rendszer ha- talomrajutása köztársaságunkban annak az elszánt küzdelemnek eredménye volt, amelyet a mun kásosztály és a dolgozó nép az ál lamhatalomért, az Igazi népi kor mány biztosításáért vívott. A dől gozó nép Csehszlovákia Kommunis ta Pártja vezetésével hősiesen har colt a náci megszállók ellen és még elevenen élt emlékezetében a cseh és szlovák burzsoázia gyalázatos árulása, ezért olyan állam- rendszer megteremtsél * tör ’tt a felszabadult köztársaságban, amely biztosítékát nyújtja annak, hogy a hatalom nem jut ismét a kapitalista kizsákmányolők marok nyi csoportjának kezébe, mint az első világháború után. A polgári demokrácia és a néptől idegen bü rokratikus államapparátus nem lehetett ilyen államforma. A népi demokratikus államban leltük meg azt az újtípusú államformát, amely az új történelmi feltételek közepette megfelelt a dolgozó nép szükségleteinek és követelményeinek. A nemzeti bizottságok a népi demokratikus rendszer egyik alappillérévé váltak, szervezték a harcot a megszállók ellen és a felszabadulás után az államhatalom helyi szerveivé váltak. Népgazdaságunk kulcs- fontosságú ágainak államosításával létrejött a népi demokratikus államnak, annak az újtípusú állam, nak «razAisá'-' apja amelvben a nép maga hozza, és képviselői által maga hajtja végre törvényeit és ellenőrzi végrehajtásukat. A népi demokratikus rendszer megteremtéséért és a népi demokratikus államnak a kassai kormánypro- gr»mmban elfogadott alapelvek sze. rint való következetes felépítéséért folytatott harc, az a harc, amelynek élén Csehszlovákia Kommunista Pártja állott, megteremtette a dolgozók 1948 februárjában aratott győzelmének és a munkásosztály, mint a kis- és középparasztokkal és a dolgozó értelmiséggel szövet, kezett uralkodó osztály hatalma végleges megszilárdításának teg- kedvezöt*b előfeltételeit. Viliam Siroky miniszterelnök nemzetgyűlési beszéde A kapitalista rendszerben kizsákmányolt, jogfosztott és elnyomott dolgozó nép népi demokratikus köztársaságunkban az egész államhatalom egyedüli forrásává vált. Népünk felszabadulása után a Szovjetunió szüntelen segítségével hazánk szocialista építésének győzelmes útjára lépett Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a Nemzeti Arcvonal vezető ereje, íoft- ivald elvtárs vezetésével továbbra is a legfőbb figyelmet szentelte a népi demokratikus állam építésének. Abból az alapelvből indult ki. hogy fontos a gondoskodás az állam megszilárdításáról, politikai és gazdasági ereiének fokozásáról, mert erős állam né'kül nem tudjuk visz- szaverni belső és külföldi ellenségeinek fondorlatait és nem valósit hatjuk meg a szocializmus építését. A párt továbbá a marxizmus-le- ninizmusnak abból a fontos tanításából indult ki, hogy az állam politikai ereje mindenekelőtt a dolgozók egységétől, a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szilárd szövetségétől, köztársaságunk nemzetei é.< nemzetiségei megbonthatatlan barátságától, az államszervek és a dolgozó nép szilárd és elválaszthatatlan kapcsolatától függ. A népi demokratikus állam építésében felette nagyjelen, töségíí feladat jutott osztályrészül a nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek. Az állam jelentősége népgazdasá. gunk építése és átépítése első ötéves tervének jóváhagyásával még jobban növekedett, mivel a népi demokratikus állam a szocializmus építésének legtöbb eszköze Az állam gazdasági szervezési és kultu. rális nevelői funkciója a fokozatos gazdasági és kulturális építéssel és a szocialista termelési viszonyok lényeges fejlesztésével a népgazda, ság összes ága'ban még jobban elő térbe lépett. Oi meg új követeimé nyékét támasztottunk az állam szervekkel, az államapparátussal szemben. E követelmények széllé méhen hajtottuk végre a kormány ban és a közj>onti hivatalokban fo ganatosított szervezési intézkedése két is. Kitűnt, hogy a nemzeti bizottságok eddigi szervezési a'kata nem felel meg hazánk szodal s'a építése egyre növekvő feladatai, nak Ez különösen a múlt év szép t,ember 15 i a dolgozók anyagi és kulturális színvona'a gyors eme lésének biztosításáról szóló kormánynyilatkozattal kapcsolatban tűnt ki. A nemzeti bizottságok, amelyek becsülettel teljesítették feladataikat a munkásosztály hatalmáért vívott harcban és jelentős szerepet töltőt tek be népi demokráciánk építé sében, most a szocializmus építésében új feladatok előtt állnak, melyek megkövetelik ? nemzeti bizottság és a nép kapcsolatának elmélyítését. A nemzeti bizottságok e téren eddig nem töltötték be kielégítően jelentős funkciójukat népi demokratikus rendszerünkben, amit főleg az okozott, hogy nem kapcsolták össze kellőképpen az ál- lamigazgatás szerveit a dolgozó nép legszélesebb tömegeivel. A Szovjetunió tapasztalataiból tudjuk, hogy a szovjetek ereje és tekinté. lye éppen a tömegekkel való felbonthatatlan kapcsolatukban, mindennapi munkáiukban, a tömegek szervezésében és alkotóképességeiknek a kommunizmus építésére való serkentésében van. Az alapvető különbség a szovjetek, és a tömegek fölött álló, a néptől idegen és a néptől elidegenedett, — Sztálin elvtárs szerint — „a lakosságtól áthághatatlan válaszfallal elválasztott” burzsoa államapparátus között éppen a tömegekkel való elválaszthatatlan kapcsolatban rejlik. A szov. jet apparátus ereje abban van, hogy egyenesen összeforr a tömegekkel. A kormány ezért elhatározta, hogy a népi demokratikus állam építésében további jelentős lépést tesz előre és a szocialista épités mai szükségletei és a dolgozók kép viselői szovjetjeinek nagy példáké pe szerint végrehajtja a nemzeti bizottságok új. törvényes átszerve zését A törvényjavaslatok legtöbb alapelve a nemzeti bizottságok tagjai és a dolgozó nép következetes, mindennapi kapcsolatának alapél, ve, A törvényjavaslatok, mint isme. retes, a május 9-i alkotmányból indulnak ki és nem érintik az alkotmánynak az egységes államhatalom legfőbb szerveinek államunk szervezetére vonatkozó alapvető rendelkezéseit. A nemzeti bizottságokat már a múlt év szeptember 15-én elfogadott aikotmánytörvény alárendelte a kormánynak. A ja vasolt törvények célja éppen az alkotmány ama rendelkezéseinek kö vetkezetes megvalósítása, melyek szerint a nemzeti bizottságok a községekben, járásokban és kerü letekben az államhatalom képviselői és végrehajtói, a nép szabadságának és jogainak őrei, a nép ál tál választott, ellenőrzött és visz szahivható, a népnek felelős szervek. t A javasolt törvények ezen alap elvek szellemében megállapítják hogy a nemzeti bizottságok Cseh Szlovákia dolgozó népe államha. talmának helyi szervei. A kormány utasításai és a köztársaság törvé- nyei alapján, működési területükön irányítják a szocializmus gazdasá gi és kulturális építését. Gondos kodnak a dolgozók növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb és tökéletesebb kielégítéséről Minden irányú működésükkel gon doskodnak az emberről és az ember jólétéről. A nemzeti bizottságokról szóló új törvények jelentősége és tartalma A nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek alapvető feladata a gazdaság“ és k’-iturálig építésben tehát szoros és állandó kapcsolatot fenntartani a dolgozók legszélesebb rétegeivel. Minél jobban kiveszi részét a nép a nemzeti bizottságok munkájából, annál jobb lesz a nemzeti bizottságok munkája. Ez az az út, amelyen a nemzeti bizottságok megtízszerezhetik államapparátusunk erejét. A dolgozók részvételét az állam igazgatásában a nemzeti bizottságok nagyszámú tagjain kívül a legkülönféléb formákban, úgymint állandó albizottságokban, az állandó albizottságok körüli aktívákon, a bizalmiak testületében, értekezleteken, beszé'getéseken és gyűléseken szervezik meg. A nemzeti bizottságok minden napi munkájában kell, hogj kap csolatuk a néppel megnyilvánuljon Ha a nemzeti bizottságok figyelmesen és készségesen fognak reá. gálni a do'gozók szükségleteire, ha a dolgozóknak kellőképpen megmagyarázzák a fontos párt. ég kormányhatározatokat, ha minden fon. tosabb döntésük előtt tanácskozást folytatnak a dolgozókkal, rendszeresen jelentést tesznek és beszá- mólnak működésükről, akkor elvár- hajtják, hogy a dolgozók legna- gyobbfokú támogatására találnak. Nem kevés olyan nemzeti bízott. Ságunk van, amely a gazdasági és kulturális épités szervezésében gaz. dag tapasztalatokat szerzett, a dől. gozókkal szoros kapcsolatban elsajátította a szervező és irányító te- vékenység helyes módszereit Sok példát említhetünk a dolgozók szükségleteiről való mintaszerű gondoskodásról. A nemzeti bizott Ságokban már sok funkcionárius fejlődött népi demokratikus rend. szerünk méltó képviselőjévé, meg állták a helyüket mint becsületes és a szocializmus ügyéhez határtalanul ragaszkodó funkcionáriu. sok. mint olyan emberek, akiket az a törekvés hat át. hogy minden képességüket és munkaerejüket a nép szolgálatának szenteljék, mint olyan emberek, akik a legmegtisz- telöbb és legfel elösségteljesebb feladatnak tekintik funkciójuk be- töltését, akik nem ismernek sógor, ságot, komaságot és protekciót, karrierizmust, funkciójuk kihasználását személyes érdekekre, vagy más, a polgári társadalomtól örökölt aljasságot. Látnunk kell azon. ban, hogy a nemzeti bizottságokban olyan funkcionáriusok is vannak, akik meggyőzés helyett diktálnak, a mindennap* tömegszervezési munkát hivataloskodással és rendelkezések kiadásával helyette- sítijf és ezzel bürokratizmusba esnek. Ezek a módszerek természetesen elidegenítik a tömegeket a nemzeti bizottságoktól A dolgozók nem látják és nem is láthaják saját hatalmi szervüket az ilyen nemzeti bizottságokban, ellenkezőleg ezek a nemzeti bizottságok elmossák a dolgozók előtt a burzsoa köztársaság hajdani bürokratikus apparátusa és a nemzeti bizottságok közötti különbségeket és bizalmatlanságot keltenek népi demokratikus szerveinkkel szemben. A nemzeti bizottságok akkor tel jesíthetik jól alapvető feladatukat, ha állandóan ügyelni fognak a tör vényekben kifejezett alapelv betar tására, ha a kerületekben, járások Oan és községekben kifejtett műkő désükben a munkások. parasztok és dolgozó értelmiségiek szövetségire támaszkodnak. e szövetség nek szervei és őrei lesznek és teljes felelősséget viselnek azért, hogy helyi viszonylatban senkinek se sikerüljön megbontania ezt a szövetséget, — népi demokratikus rendszerünk alapját. Az új törvé nyék minden előfeltételt megadnak a demokrácia kiterjesztésére és el mélyítésére a falvakon, a földmű vés tömegek fokozottabb bekapcso lására a közéletbe és a munká sok a kis. és középparasztok sző vétségének megszilárdítására. A Nemzeti Arcvonal, a munká sok, parasztok és dolgozó értelmi ségiek szövetsége, a kommunisták és pártonkivüliek és a Nemzeti Arcvonaiba tömörült más politikai pártok tagjai tömbjének politikája gyakorlatilag a nemzeti bizottsá gokban nyer kifejezést. A nemzeti bizottságok gondoskodni fognak arról, hogy az állandó albizottságok és más szervek útján minél több polgárt bevonjanak a baráti együttműködésbe és a szocializmus aktív, kezdeményező építőivé ne- véljék őkét. A nemzeti .bizottságok és a nép kapcsolatának' szilárdítására és elmélyítésére irányul a nemzeti bizottságok tagjai számának növelésére vonatkozó rendelkezés is. Nagyjelentőségű politikai értelmű intézkedés ez, amelynek az az alapvető értelme, hogy a nemzeti bizottság megválasztott tagja gyakori és szoros kapcsolatot tartson fenn összes választóival, hogy tájékoztathassa őket a nemzeti bizottság működéséről és tolmácsolhassa a nemzeti bizottságoknak a választók kéréseit és igényeit. A nemzeti bizottságok tagjainak tízezreiből alakítandó állandó albizottságokra vonatkozó rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy minél nagyobb számú polgárt vonjon be aktív együttműködésre az állandó albizóttságokkal és ezzel megte- remtse a munkatársak nagy aktíváit. Az előterjesztett törvényjavasla. tok kiemelik a nemzeti bizottságok, mint hatalmi szervek helyzetét és ezért következetesen elválasztják a nemzeti bizottságokat, mint az államhatalom szerveit végrehajtó szerveiktől. A nemzeti bizottság, mint az államhatalom szerve, képviselőtestület amely a szocializmus építése összes feladatainak megva- lósitója és felelős teljesítésükért Funkciója abban van, hogy bizto- sítja e feladatok teljesítését, a dolgozókat mozgósítja e feladat teljesítésére, alárendelt szerveket alakit melyeket igazgat és irányít. A törvényjavaslatok következetesen alkalmazzák a demokratikus centralizmus alapelveit. A nemzeti bizottságokat felsőbb szervek irá. nyitják, azaz a felsóbbfokú nemzeti bizottságok és a kormány, tehát a nemzeti bizottságok felelősek ezeknek a szerveknek. A felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezik az alsóbbfokú szerveket, emellett azonban meghagyják az alsóbbfokú szervek legszélesebb, körű kézdeményező jogát. Ez azt jelenti, hogy a fö kérdések központi irányítását és megoldását egybe- kötik az állami végrehajtó hata. lom legszélesebbkörü decentralizálásával. Ez az az alapelv, amely lehetővé teszi a szocializmus építése egységes vonalának megválást- fását és egyúttal kellőképpen te- kintetbe veszi a helyi szükségleteket és sajátosságokat. A nemzeti bizottságok ilymódon harmonikusan összekötik az országos és a helyi érdekeket. Egyrészt országos fel. adatokat teljesítenek, következetesen védelmezik és érvényesítik az országos érdekeket, egyúttal pedig tolmácsolják működési területük dolgozóinak szükségleteit, felkeltik alkotó kezdeményezésüket és aktivitásukat, biztosítják működési körzetük gazdasági és kulturális fejlődését. A nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek rendszerében a kettős alárendeltség elve fejezi ki a demokratikus centralizmust. Ezek szerint minden egyes végrehajtó szervet két vonalon irányítanak: felülről lefelé, ami biztosítja az egylényegü végrehajtó szervek egységes tevékenységét, e tevékenység alárendelését egységes tervnek és a központból kapott utasításoknak. Minden egyes végrehajtó szervet saját nemzeti bizottsága is irányít, ami lehetővé teszi, hogy a he’yi viszonyokhoz alkalmazkod. hasson. A demokratikus centralizmus alapelvéböl ered a szocialista törvényesség és az öntudatos állami fegyelem követelménye is. A szocialista törvényesség megköveteli a törvények feltétlen betartását és teljesítését. Aki tudatosan, vagy ön- tudatlanuj megszegi a törvényeket, vét a dolgozók érdekei, a szocializmus építésének érdekei ellen. A nemzeti bizottságok feladata ezért nemcsak az, hogy a polgárokat a törvényes rend iránti tisztelet szellemében neveljék, hanem maguknak is be kell tartaniok a törvényeket és nem szabad megengedniük, hogy a nemzeti bizottságnak bármely szerve, vagy tagja megszegje a szocialista törvényességet. Az előterjesztett törvényjavaslatok jó előfeltételeket teremtenek arra, hogy a szervezési munkát a nemzeti bizottságok előtt álló politikai és gazdasági feladatok színvonalára emeljék. Természetesen még a legjobb törvény sem segít, ha következetesen nem hajtják végre. Következetesen véget kell vetnünk a megcsontosodott bürokratikus módszernek és be kell vezetnünk az eleven, operatív és konkrét ve. zetést. Kitűnt, hogy nem elég felszámolni a burzsoá bürokratikus apparátust, mert a bürokratikus módszerek az új szervekbe ís be- fészkelödtek és elég kárt okoznak nekünk. A bürokratizmus elleni harcban döntő fontosságú, hogy vájjon a nemzeti bizottság szervei alapos tárgyismerete alapján oldják-e meg a kérdéseket, operatív módon dolgoznak-e és nem odázzák -e el a fontos határozatokat, figyelmesen meghallgatják-e a dolgozókat. A vita részvevői számos kritikai megjegyzéseket tettek a bürokratikus munkamódszerekre. Véget kell vetnünk a nagyszámú fölösleges tanácskozásoknak és véget nem érő gyűléseknek. Mi haszna a hangzatos kijelentéseknek, ha felelőtlenségre vezetnek. Ellenkezőleg, fokoznunk kell a személyes felelősséget és a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. Ha a nemzeti bizottságok az új törvények szellemében akarnak dolgozni, engesztelhetetlen harcot indítanak a nemzeti tulajdonnal való g ’tlan ’ ■■’ásmód, a 'eladatok felületes és formális teljesítése ellen. A pártnak és a kormánynak min. den intézkedése a dolgozó^ széles
