Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-24 / 15. szám

ftW. február H. OlIFlOSÄb A megoldatlan kérdések nem kerülnek le a napirendről Molotov elvtárs nyilatkozata a berlini értekezlet záróülésén Hetet ütöttek az órák csütörtök este Berlinben, amikor a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületének tárgyalótermében a frissen aláírt közös zárónyilatkozat felett kezet fogott egy­mással a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország külügyminisztere. Ezzel végétért a berlini értekezlet. A tanácskozások január 25-én kezdődtek s 27 ülésen keresztül folytatódtak. Az ülések közül hatot tartottak zárt formában. A k. lügyminiszterek 17 alkalommal ültek össze a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugatberlini központjában, tíz alkalommal pe­dig a Szovjetunió németországi főbiztosának épületében Jfolytat- tak eszmecserét. A megbeszélések összesen 95 órát vettek igénybe. A záróülésen Molotov elvtárs a következő nyilatkozatot tette' — A Szovjetunió, Franciaor­szág. Anglia és az Egyesült Ál­lamok külügym Dísztereinek je­len berlini értekezlete megtár­gyalta a nemzetközi helyzet elé tűzött kérdéseit. Az értekezleten lezajlott eszmecsere elősegítette az itt képviselt államok állás­pontjának helyesebb értelmezé­sét. Ugyanekkor világosabbak lettek a nézetelté­rések csökkentésének útjai, amennyiben az érdekelt felek valóban mutatnak ilyenirányú törekvést. A Szovjetunió kormánya — hí­ven változatáén békepolitikájá­hoz — úgy vélte és úgy véli, hogy e berlini értekezlet olyan mértékben válik hasznára a né­peknek, amilyen mértékben eló fogje mozdítani a népek béké­jének és biztonságának megszi­lárdítását. Köztudomású, hogy néhány nagy államban vannak olyan e- rők, amelyek ellenzik az orszá­gok közötti viszony megjavítá­sát. Ezek az erők a nemzetközi feszültség fenntartásában, sőt talán fokozásában érdekeltek. Félelemmel töltötte el őket pél­dául a koreai háború beszünte­tése, mivel érdekük fűződik a nagy katonai megrendelésekhez és a fegyverkezési versenyhez. Ez ugyanis hozzájárul zsebük duzzasztásához, profitjuk és szu­perprofitjuk növeléséhez. Ezek­ben ez országokban azonban csupán olyan szűk és különleges előjogokat élvező csoportoknak vannak ilyen érdekei, amelyek gazdagságuk határokat ném is­merő növelésére törekszenek más emberek rovására. A néptömegek — és elmondható — a nemze­tek, a nagy és kis nemzetek ér­dekei viszont egészen mások. A népek a nemzetközi feszültség enyhítésében, a béke megszilár­dításában érdekeltek. A Szovjetunió kormánya egész külpolitikájában éppen ezeket az érdekeket tartja 6zem előtt. Ezen az értekezleten megál­lapodás jött létre, melynek ér­teimében az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a Szov­jetunió kormányai intézkedése­ket tesznek, hogy előmozdítsák a leszerelést vagy legalább is a fegyverzet lényeges csökkentése problémájának sikeres megoldá­sát. Ez bizonyos kötelezettsége­ket ró a négy állam kormányai­ra Megállapodás jött létre továb­bá abban a tekintetben, hogy Genfben összehívják az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság, valamint a közvetlenül érdekelt országok képviselőinek értekezletét a megfelelő kérdé­sek megvitatására. Ezen az ér­tekezleten a koreai kérdés vég­érvényes rendezését szándéko­zunk elősegíteni. Ez a megálla­podás megfelel a béke megszi­lárdítása érdekeinek és a Korea nemzeti egyesítésével összefüggő kérdés megoldása érdekeinek. Az értekezlet ugyancsak megvizs­gálja, majd az indokínai béke helyreállításának kérdését is. Indokína népeinek a béke meg­teremtésére a nemzeti szabad­ságra irányuló törekvését kellő támogatásban kell részesítenie minden szebadságszerető népnek. A német probléma megoldása mimlenek- e léd a németek ügye A né!net probléma megvitatá­sakor valamennyien leszögeztük, hogy e kérdés megoldása elsze- kitbatatIámul összefügg az eu­rópai biztonság biztosításával. Ez azt jelenti, hogy Németorszá­got demokratikus és békeszere­tő alapon kell egyesíteni éá nem szabad megengedni a német ml i téri zm us v issza állítását. Most már eléggé világos, mi az eltérés a négy állam állásfog­lalásában Németország kérdésé­vel kapcsolatban. A jelen berli- pi értekezlet különösen világos­sá tette, hogy a német probléma megoldása mindenekelőtt maguknak a né­meteknek az ügye. Franciaország, Anglia, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kormányai felelősséggel tartoz­nak a német kérdés megoldá­sáért, de nem feledkezhetnek meg arról, hogy az idegen meg­szálló csapatoknak Németország területén csak korlátozott fela­datai vannak, és a megszálló csa­patoknak nem szabad kirekesz- teniök e németeket azoknak a kérdéseknek megoldásából, ame­lyek Németország egyesítését, a német állam egységének demok­ratikus és békeszerető alapon történő helyreállítását érintik. 1 Ezen az értekezleten, sajnos, nem egyeztünk meg még abban az egyszerű kérdésben sem, hogy meghallgassuk itt a né­meteket és megtudjuk, mit gon­dol maga a német nép Német­ország egyesítésének halasztha­tatlan feladatairól és a német népnek az európai béke és biz­tonság biztosításában való rész­vételéről. A Szovjetunió képvise­lői bizonyosak abban, hogy ha meghallgattuk volna a né­meteket, meghallg. ttuk volna Kelet- és Nyugat-Németország képviselőit, sok tekúitetben meg­könnyítettük volna az egész né­met népet érdeklő halaszthatat­lan feladatok megoldását. A német állam egysége, hely­reállításának egysége minden német figyelmének középpon já- ban áll. Ezért elő kell mozdíta­nunk az össznémet szabad vá­lasztások mielőbbi megtartását He valóban szabad választásokat akarunk Németországban, azokat maguknak a németeknek és nem külföldi megszálló csapatoknak kell lebonyolítamok. Az össznémet választások tényleges szabadságának oiztosí- tása céljából a szovjet kormány ezt javasolta, hogy szigorúan korlátozott csapatkontmqensek kivételével egész Néme*ország területéről vonják ki a külföldi megszálló csapatokat. Akkor majd el lehet kerülni, hogy ide­gen hatalmak nyomást fejtsenek ki és beavatkozzanak e német nép olyan tisztán belső ügyébe, mint az össznémet nemzeti par­lament képviselőinek szabad megválasztása. Halaszthatatlan a német békeszerződés megkötésé­nek kérdése. A német békeszer­ződés megkötésének mielőbbi szükségességét védelmezni any- nyit jelent, mint védelmezni Né­metország egységének mielőbbi helyreállítását. Eddg még nem sikerült megegyeznünk arra vo­natkozóan, hogy megkezdjük a német békeszerződés előkészíté­sét. Ezt a kérdést azonban meg kell oldanunk. A szovjet kormány reméli, hogy a négy hatalom további erőfe­szítéseket tesz a német kérdés kielégítő és az európai béke megszllárdí ása érdekeinek meg­felelő megoldására. Az összeurópai kollektív biztonsági szerződés különös jelen őségé Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország es a Szovjetunió kormányai meg tudtak egyezni egymás között a háború éveiben. Még inkább meg kell találniok cselekvéseik összehangolásának útjait, békés körülmények között, különösen, amikor egy új hábo­rú veszélyéének elhárításáról van szó. A szovjet kormány soha nem titkolta, hogy elutasító állás­pontra helyezkedik egyes orszá­gok más államok ellen irányuló katonai csoportosulásainak lét­rehozásával szemben. A nemzet­közi viszonyokban ilyen irányú fejlődés a háborús veszély fo­kozódásához vezet, ellentétben a népek közötti szilárd béke megteremtésének érdekeivel. A szovjet kormánynak feltét­lenül rá kel! mutatnia egy olyan katonai csoportosulás Különös veszélyére, mint az európai vé­delmi közösség, amelynek meg­alakulása a német militarizmus feltámasztását jelenti. Az ilyes­féle tervek nem felelnek meg az európai béke és biztonság érde­kének. Ezért terjesztette elő a szov­jet kormány azt a javaslatot, a- mely _ ez összeurópai kollektív biztonsági szerződés tervezeté­ben foglaltatik. Ebben a szerző­désben az egyenjogúság alapján részt vehetne Németország is, most — mint Kelet- és Nyugat- Németország, az egység helyre- állítása után pedig, mint egye­sült Németország. Az európai kollektív-b> ztonság > rendszer megvalósítását előmozdíthatnák nemeurópai államok is. Helyte’en volna megfeledkezni arról, hogy m nd ez első, mind a második vi'ágháború kirobbantása Euró­pában kezdődött. Éppen ezért különleges jelentőségű a Szov­jetuniónak az összeurópai kol­lektív-biztonsági szerződés meg­kötésére vonatkozó javaslata. Az osztrák államszerződés kér­dését már ezen a berlini érte­kezleten meg lehetett volna ol­dani. Ezt egyelőre akadályozták a fent em'ített tervek, amelyek növelik a német milliarizmus újjászületésének veszélyét. A szovjet kormánv ennek ellenére azt a meggyőződést juttatja ki­fejezésre, hogy a legközelebb1 jövőben van le­hetőség a kérdés megoldására. Az kell, hogy figyelembe vegye ezt Ausztria kormánya, és az kell, hogy helyesen értelmezze ezt az osztrák nép. A berlini értekezlet összehí­vásának és a Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei közötti közvetlen érintkezés új­ra felvételének meghatározott je­lentősége van a jelenlegi körül­mények között. Elősegítette né­hány olyan megérlelődött nem­zetközi probléma megtárgyalását, amelyek megoldása elengedhe­tetlenül szükséges e nemzetközi feszültség további enyhítése szempontjából. Azok a kérdések, amelvek ezen az értekezleten megoldatlanok maradtak, nem kerülnek le a napirendről. Folyhatnunk kell erőfeszítésein­ket és még álhalatasabban kell törekednünk azok megoldására. Reméljük, hogy a berlini ér­tekezlet elő fogja mozdítani a hatalmak együttműködésének fejlődését nemzetközi ügyekben, a béke megszilárdítása érdeké­ben. Az első sajtóvisszhang nyugatról A berlini értekezletről kiadott zárőközlemény erős visszhangot keltett a világsajtóban. A nyugati burzsoá sajtó hangja úgyszólván egyetlen nap alatt jelentősen megváltozott. Amíg 24 órával ezelőtt a kom­mentárok túlnyomó része az ér­tekezlet kudarcáról cikkezett, addig most már széles körben elismerik, hogy a tanácskozások jelentős eredményeket hoztak. ‘A legkisebb lelkesedés termé­szetesen most is az amerikai fő­város politikai köreiben tapasz­talható. Az AFP tudósítója sze­rint „óvatosan” elemzik a fej­leményeket, a közvélemény nyo­mása miatt azonban kénytelenek optimizmust mutatni. Angliában b'zakodó hangok hallatszanak. Allier, a londoni rádió hírmagyarázója például e- zeket állapította meg: „Haszno­sak voltak a berlini tanácskozá­sok. mert a négy külügyminisz­ternek sikerült megegyeznie egy koreai politikai konferencia egy- beh'vásának ügyében. Hasznosak voltak azért is, mert a tanácskozás légköre viszonylag baráti volt, senki nem qimdolt szakításra. Nincs szó válságról”. Az angol újságok főképpen az ázsiai kérdés rendezésére szol­gáló értekezlet összehívásáról szóló döntést méltatják, mégpe­dig megelégedéssel. A Daily He­rald így ír: „Az egészséges távolkeleti hely­zet felé teendő első lépés az, hogy az Egyesült Államok is­merjék el Kínát.” A francia sajtóban figyelemre­méltó a France Soir kommentár­ja, amely bevallja: a nyugati ha­talmaknak nagy presztízsveszte­séget jelent, hogy a Szovjetunió terjesztette be azokat a javas­latokat az utolsó 24 órában, a- melyek egyfelől további utat mutatnak a német és az osztrák kérdés rendezése terén, másfe­lől pedig bizonyos megegyezésre vezettek a távol-keleti ügyekben. A cikkíró megállapítja, hogy „Molotovnak sikerült elérnie » szovjet külpolitika három leg­fontosabb célkitűzését. Először: sikerült bizonyos mértékben eny­híteni a nemzetközi feszültséget és így megváltoztatni a diplo­máciai kapcsolatok légkörét. Má­sodszor: Hy módon »1 lehet jut­ni a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséhez. Harmadszor: a berlini értekezlet megnyitotta az utat a nemzet­közi konferenciák egész soroza­ta előtt”. A francia sejtő egyébként fő­leg az európai hadsereg pers­pektívájának kérdésével foglal­kozik. A Les Echos, a pénzügyi körök orgánuma határozottan kijelenti: „A genfi értekezlet összehívása azt mutatja: nagyot lendítettek az ázsiai béke ügyén. A szél az enyhülés és a tárgya­lások irányában fúj.” A svájci kormány hozzájárult a genfi értekezlet megtartásához A zürichi rádió közölte, hogy a svájci kormány beleegyezett abba, hogy a berlini tanácskozá­sokon elhatározott, április 26-án kezdődő értekezletet Genfben tartsák meg. Tovább zaklatják a Rosenherg-árrákat Michael és Robby Rosenber- get, az ártatlanul kivégzett Ro- senberg-házaspár gyermekeit egy csütörtökön New Yorkban meg­hozott bírósági határozat értel­mében átadják a fiatalkorúak bí­róságának és „kényszer felügye­let" alá helyezik. Emanuel Bloch, az Egyesült Államok uralkodó körei által kegyetlenül üldözött gyermekek gyámja, a Rosenberg házaspár hős barátja és védője január végén rejtélyes körülmé­nyek között meghalt és a gyer­mekek az utóbbi időben egy ze­neszerző házaspárnál laktak, aki­től most elragadták őket. Száz és száz newyorki lakós tiltakozott csütörtökön a bíróság épületében az ellen a bánásmód ellen, amelyben a hatóságok * két árvát részesítik. A rendőr­ség durva erőszakkal kergette ki a bíróság épületéből a tünte­tőket, közöttük a gyermekeit nagyanyját is. A német ifjúság a lemgye 1 ifjúsággal karöltve harcol az egysé­ges Németországért. Képünkön lengyel és ném et fiatalok közösen olvassák a Junge Welt című német ifjúsági lapot. ( A DlVSz titkárságának felhívása a vi lág ifjúságához Ezerötszáz megkérdezett nyugat-németországi fiatal nem akar katona lenni A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség titkársága a gyarmati rendszer elleni harc nemzetközi napja alkalmából felhívással fordult a világ valamennyi országának ifjúsáoához A felhívás em­lékeztet arra, hogy Vietnam és Maláj- föld ltjaira és leányaira gyarmati há­borút kényszeritették, s hogy a béke ellenségei a vietnami háború kiterjesz­tésére törekszenek. „Az a közös harc, amelyet az ifjú­ság a nemzeti függetlenség védelmében vív, a gyarmati rendszer ellen, ko­moly hozzájárulást jelent a békéért, a nemzetközi kérdések békés megol­dásáért Indult mozgalomhoz. A Demokratikus Ifjúsági Világszövet­Jacciues Denis-t, a Francia Köztár­sasági ifjúsági Szövetség országos ve­zetőségének tagját. a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkárát csütörtökön este szabadon bocsátot­ták. Vele együtt szabadlábra, helyez­ség titkársága a kilencvenhárom or­szág 83 millió fiatalját tömörítő szer­vezet nevében testvéri szolidaritást vál­lal a gyarmati országok ifjúságával, amely hazája teljes szabadságáért és teljes függetlenségéért harcul. A DIVSz titkársága e harc fokozása mel­lett száll sikra. Világ ifjúsága, nyújts baráti jobbot a gyarmatokon és az elnyomott orszá­gokban lévő ifjú testvéreidnek' Egye­süljetek a nemzetközi feszültség eny­hítése, minden jelenlegi háború és az erőszakos akciók megszüntetése, a né­pek nemzeti függetlensége érdekében!" — hangzik' végül a felhívás. ték Robert Gerbert, a Francia Köztár­sasági Ifjúsági Szövetség országos ve­zetőségének tagiát is. akit a szerdáról csütörtökre virradó éjjel tartóztattak le. Kányában 35 négert öltek meg Szerdán és csütörtökön a kenyai angol gyarmati erük további véres ak­ciót haitottak végre a négerek ellen. A londoni rádió szerint 35 négert öl­tek meg és többet megsebesítettek. A Reuter szerint „nyolc kikuju-törzs- belit felakasztottak, mert engedély nélkül birtokoltak tűzfegyvereket és cimboráltak törvénytelenül felfegyver­zett személvekkel.” Újabb tiltakozások Francia- országban a/, „európai had­sereg“ létrehozása e.len Basses-Pirenées megve egvik radi­kális szocialista képviselője, Cassagne, a párt megyei szervezetének küldött­gyűlésén kijelentette, hogy ellenzi az ..európai hadsereg” létrehozását, eb­ben pedig súlyos aggodalmainak adott kifejezést Franciaország jelenlegi gaz­dasági helyzete miatt. Drome megyében eddig 56 város és helység polgármestere és a községi képviselőtestületek több mint 400 tagja foglalt állást a háborús szerző­dések ellen. Lot megyében. 67 közéleti szemé­lyiség. közöttük 29 szocialista és 16 kommunista, valamint számos polgár- mester. pártállásra való tekintet női­kül nyilatkozatot tett közzé, amely­ben elítélik a háborús szerződéseket. A bonni Közvéleménytudató Inté­zet megkérdezte 1500 nyugatnémet­országi fiatalembertől, akar-e katona lenni. A megkérdezetteket 71 száza­léka nemmel, 11 százaléka igennel Mint ismeretes, az olasz rendőrség brutális támadást indított a szicíliai Mussomelli nevű falu tüntetést rende­ző lakossága ellen. A gáztámadás kö­vetkeztében egv nvolegvermekes csa­ládanya. egy 72 éves asszony, egv 25 éves háromgyermekes családanya és egv 16 éves fiú életét vesztette. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogv fa­lujukban igen kevés és drága az ivó­víz Az utóbbi öt napon a falu telje­sen ivóvíz nélkül maradt, s ugyan­akkor a vízszolgáltatást ellátó válla­lat 6250 lírára emelte a víz árát. felelt, 18 százalék nem nyilatkozott. Arra a kérdésre, hajlandó-e résztvenni egy „Kelet-elleni” hadjáratban, a fia­talemberek csupán 0.8 százaléka felelt igennel. A rendőrség barbár támadása or­szágszerte nagy felháborodást keltett. A CGIL a tiltakozás és gyász jeleül 24 órás országos munkabeszüntetést határozott el a pénteki napra. Sok olasz nagyváros üzemeiben, így Rómá­ban, Genovában. Nápolyban, Livor- nóban. Pisában, minden előzetes meg­szervezés nélkül már szerdán tilta­kozó sztrájkot tartottak. Ezek a tilta­kozó sztrájkok a Leoni milánói mun­kás meggyilkolása miatt megindult til­takozó megnyilatkozásokhoz kapcso­lódtak. Harmincöt francia ka'ona állt a vietnami néphadsereg oldalára A Sziam Nikron című !ap közlése I átment a Vietnami Demokratikus szerint február 8-án indokínai fiao- | Köztársaság néphadseregének o!da- cia expedíciói hadtest 35 katonája Iára. két teherautóval és teljes fegyverzettel * Jacques Denis szabad! Nagy felháborodás Olaszországban a rendőrség terrortámadásai miatt i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom