Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-09 / 2. szám
~ríí)54. TannSr 5 — ŰI IFJÚSÁG — Hogyan loü Csehszlovákia népi demokratikus állam, miért tartozik szorosan a béketáborhoz és a szocializmus építőihez Módszertani utasítások az ifjúság politikai iskolázásának harmadik témájához A III. tárgy: „Hogyan lett Csehszlovákia népi dem okratikus állam, miért tartozik szorosan a béketáborhoz és a szocializmus építőihez”, »z alapfokú politikát körök hallgatöi számára rövid áttekintést nvúit hazánk történelméről Ezt a tár* gyat a propagandista használja fel arra. hogy a hallgatóknál elmélyítse a szocialista hazafiságot, hogy az büszke legyen a cseh és szlovák nemzet haladószellemO hagyományaira, szeresse népi demokratikus hazánkat, hű legven a Kommunista Párthoz, amely nemzeteink haladószellemű hagyományainak hordozója. • A III. tárgyat három leckére osztjuk fel! 8. lecke: A cseh és szlovák nemzet dicső történelme. 9. lecke: Népünk harca a kapitalizmus megdöntéséé rt. 10. lecke: népünk harca rendszerünk megteremtéséért és megszilárdításáért. * 8. lecke: A CSEH PS S/rOVAK NEMZET DICSfl TÖRTÉNELME 'A lecke feladata az, hogy a hallgatókat megismertesse a cseh és szlovák nemzet történelmének három fontos korszakával: a huszita korral, a nemzeti megűjhódás idejével és a munkásmozgalom kezdetével. Ezek a korszakok a cseh és szlovák nép történelmének legdicsőbb fejezetei. A nép hősi harcát jelentik a nemzetiségi és szociális elnyomatás ellen. Ma is, amikor qvőzött a nép forradalmi igyekezete és beteljesedett a vágya, dicső történelmünk örök kútforrásából merítünk erőt további utunkra. A propagandista előadásának a következő a terve: 1. Hazánk területe, lakossága és természeti gazdagsága. 2. Hazánk dicső haladószellemü hagyományai. 3. A haladószellemü hagyományok hordozója mindig a nép volt. A lecke bevezető részében a propagandista a Csehszlovák Köztársaság térképén pontosan a lecke szövege szerint megmutatja, hogy München után mennyire változtak a köztársaság határai. Megmutatja a térképen, hogy hol termelnek szenet, vasércet stb. Nem feledkezik meg arról sem, hogy hazánk gazdag termőfölddel is rendelkezik, ahol sok minden megterem. A propagandista hasonlítsa össze az első köztársaság villamosítás hálózatát a mai hálózattal és hangsúlyozza ki. hogy a burzsoázia részéröl különösen Szlovákiában elszenvedett sérelmeket eddig már mennyire tették jövá. A propagandista magyarázza meg. hogy milyen óriási jelentósgée van az új villanyerőműveknek, nemcsak az ipar és mezőgazdaság fellendítése szempontjából, hanem hogy mennyire emelkedik általuk a lakosság életszínvonala s. Ma már nem létezik olyan falu. ahol ne lenne telefon, villanyvilágítás és rádió Magyarázatunkat színessé tesszük, ha fellapozzuk a Mladá Fronta által „A békéért, hazáért és a szocializmusért” címen kiadott albumot, mely a szemléltető tanításánál jó! bevált. Nézzük meg az album 12. oldalán a „Szocializmus építményei, a természet megváltoztatása és Csehszlovákia á vány forrásai és vasipara” feliratú térképet. Vagvpedig mutassunk felvételeket az ötéves terv munkahelyeiről és hazánk természeti széoségei- ről esetleg olvassunk fel kiollózott újságcikkeket is. A burzsoázia sokszor hangsúlyozta, hogy hazánk milyen kis ország, hogy ezáltal is mintegy megokolhassa miért volt kénytelen az országot a nyugati imperialisták kénye-kedvére kiadni. A burzsoázia beállítása teljesen téves. Az ügyes és szorgalmas cseh és szlovák dolgozók készítményeit és nemzeti kultúránk dicső müveit az egész viláqon ismerik. a Nemzetvédelem szempontjából hazánk legyőzhetetlen. mert szorosan a béketáborhoz tartozik. Itt a magyarázatnál rámutatunk a lakosság osztályösszetételére: a lakosság naqyobb felét a munkásosztály képezi. Utána következik a parasztság és a dolgozó értelmiség. A burzsoázia bizonyos maradványai még léteznek. főleg a falvakon, a kulákok. A magyarázat bevezető részét a propagandista azzal zárja le, hogy 1945-ig hazánk gazdagsága a kapitlisták kezében volt és nem a dolgozókéban. A munkásosztály győzelme után hazánk minden gazdagsága a dolgozók tulajdonába ment át. Csak most ál1 módunkban köztársaságunk minden polgára számára nyugodt és boldog életet biztosítani. Elóadásunka* azzal tesszük élénkké, hogy a térképen és fényképeken kívül még irodalmi szemelvényekkel fs tarkítjuk. Melegen ajánljuk a Mladá Fronta kiadásában nemrég megjelent „És ez az a gyönyörű föld” című gyűjteményből főleg J. V. Sládek verseit, például a „Cseh tájnak" és „A nép” című verseket, valamint „Ellenünk van, ki nem négy velünk" verset, Ján Neruda: „Csak tovább" és „Fel népem” című verseit, (lásd a „Szemelvények" című a Fucsík jelvényszerző versenyre kiadott gyűjteményben a 71. oldalon és a 166—168. oldalon.). Vagy olvassuk fel Svatopluk Cech: „Elegen vagyunk” című versét. Igen alkalmas felolvasni Marié Majerová „Gát” című regényének „Az ember harcol a Vltavával” című fejezetét. Igen helves, hogyha a regénytördekét vagy a verseket nem maga a propagandist« olvassa fel, hanem a kör valamelyik tagja. A magyarázat második részében meg kell világítani a huszitizmus lényeqét. a nemzeti megújhodás és a munkásmozgalom kezdetét. A tananyag foglakozik ezekkel a kérdésekkel, ezért a propagandista csak a leglényegesebb kérdésekkel foglalkozzon. Fölösleges behatóan foglalkozni a huszita korszakot megelőző történelmi eseményekkel, ellenben annál alposabhan magyarázza meg a huszita korszak előtti osztálvellentéteket. A propaqandista viláqltson rá arra. hogy akkoriban egymással szembeálltak a feudális urak ás a johbáavság A leonaovohh feudális hatalom az eqvhá? volt. Ezen fejezet maovarázatáná’ a oro- pagandista olvasson fel Josef Marék" „A forradalmi huszita mozaaiom” című könvvéhől. mégpedig az I. és II fejezetet a 15—56 oldalon. A kizsákmányoló feudális urak között az egyház egyre nagyobb hatalomra tett szert. A? el- terebélvesH tt egyház és a feudális társadalom réteqei között kiélezett ellentét megérlelte a forradalmi hurzita-mozgalom elterjedését, amely a XV század elején az egész feudális Európát megrázta. A hallgatóknak meg kell magyarázni, hogy a nép harca az egyházi hatalom ellen osztá'vharc volt. mint ahogy azt már Marx és Engels is magyarázták. Engels a „Német parasztháborúk” műv'ben tudományos alapon megmagyarázta a huszita-korszak lényegét Rámutatott arra. hogy az eqvház elleni harc tulajdonképpen nem volt vallási harc. hanem harcot jelentett a leonagynhb feudális hatalom. az egyház ellen, ameiv a fpudn'izmusf ideológiailag alátámasztotta és glóriafénybe vonta. Ezek után beszéljünk arról, hogy Ján Húsz tanításának hatása alatt, valmint trocnói Zsizska János és Prokop Velikv vezetése mellett a nép hogyan tudott éveken keresztül ellenállni a keresztes hadsereg támadásának. Ezen forradalmi mozgalom folyamán először merültek fel oivan eszmék, mint egyenlöséa és az emherek közötti testvériség és ezeket meg fs valósították Először kísérhettünk figyelemmel ölvén ^társadalmi forma alakulására irányuló kísérleteket, amelyben nincsenek kizsákmányolók és kizsákmányoltak. A világi és egyházi feudális hatalom olyan nagy volt. hogy abban az időben még nem győzhettek azok az eszmék, amelyekért a huszita harcosok meghaltak. A feudális uraknak sikerült megfojtani a forradalom tüzét. de sohasem sikerült teljesen eloltani. Az elégedetlenség itt is ott is felüti fejét, (lásd a parasztlázadásokat). Magyarázat közben hosszabban időzzünk a huszita forrad« Imi mozgalom jelentőségénél és kiértékeljük az eredményeit, űovmint ahogy azt az előadás szövege a 93 és 94. oldalon magyarázza. Klement Gottwald a huszita korszakról a következőket Irta: „A huszita korszak mentette meg a cseh népet az einémetesedéstői és megtisztelő helyet biztosított számára a többi európai nemzet között Huszita őseink, akik fegyvert emeltek az akkori eurőpei reakció ellen, akik nem Ijedtek meq az ellenségtől — ezek az őseink megértették az idők hívását ” A magyarázatnál használjuk fel Jnsef Macek- „A forradalmi huszita mozgalom” című művét, esetleg mutassuk meg Mikulás Ale* képeit Nézzük meg „Ján Hús”. „Ján Ziíka". „Ján Roháf z Dühé" filmeket, vagy színdarabokat A kör együttesen felkeresheti a környéken található huszita korra emlékeztető történelmi helyeket, például volt harctereket stb. Újból elővehetjük „és ez az a gyönyörű föld” című gyűjteményt, ahol igen alkalmas töredékeket találunk például M V Kra- tochviltól' „Húsz János prédikál a betlehemi kápolnában” című fejezetet, vagvpedig felnivasunk Alois Jirásek- „Mindenki ellen" című művéből, főleg a „Ján Zsizska győz a Vitkov-hegyen” fejezetet. Még mielőtt a nemzeti megűjhódás kérdésével foglalkoznánk, magyarázzuk meg a hallgatóknak, hogv a parasztság helyzete állandóan rosszabbodott és az elégedetlenség a XVII és XVT1T században nagy parasztfelkelésekhez vezetett. Ezek a felkelések mindinkább megbontották a feudális rendet. A szétaprózott nép forradalmi megmozdulásai azonban még nem vezethettek a termelési viszonyok és a qazdasági. valamint a társadalmi rend megváltoztatásához. Ezek a lázadások sikertelenek maradtak, nemcsak azért, mert szétaprózott jellegük volt és elemi erővel hatottak, hanem mert a falvakon egyenetlenkedések álltak be mivel a gazdag parasztság érdekében az állt. hogy fékpzze a felkeléseket és nem az. hogy előmozdítsa őket. Természetesen a propagandista hangsúlyozza ki. hogy népűnk a legnagyobb elnyomatás idején is megőrizte erpjét és bátorsáqát A XVITI század végén a nemzeti megűjhódás folyamán, mely szorosan összefügg az új társadalmi rend, a kapitalizmus keletkezésével, megszületett a meg- űjhódott cseh és szlovák nemzet Ezt a történelmi folyamatot számtalan szerény népébresztő tevékenysége hozta létre és a széles nép-étegek szívós harca nem pedig néhány művelt égvén, vagy kisebb csoportok. Ezer meg ezer népébresztő a legnehezebb körülmények között mélységes szerelttel és áldozatkészséggel azon fáradozott. hogy a nép nemzeti és politikai öntudatát felkeltse. Itt nemcsak a nyelvről, irodalomról. tudományról és művészetről volt szó. hanem egy olyan haladó szellemű fejlődési folyamatról, mely a kizsákmányoló feudális rend eltávolításáért harcolt. A nemzeti megűjhódás, a gazdasági fellendülés. a tudomány és a kultúra virágzásának ' or- szaka volt. A tudósok és a művészek minden törekvésüket a nép szolgálatába állítják segítenek az új társadalmi élet kiépítésénél és harcolnak a maradisáq. elnyomás és a reakció ellen. A nemzeti megűjhódás folyamata az 1848-as forradalmi évben érte el tetőpontját Miközben ezekre az eseményekre rávilágítunk, rámutatunk a kapitalizmus kezdetére főleg minálimk Az első textilüzemekkel egyidejűleg életre kelnek egy új társadalmi rend, a proletariátus gyökerei, melyek a kapitalista termelési mód kiszélesítése által és az egyre tökéletesebb és nagyobb teljesítményű qépek bevezetésével állandóan erősödnek A XIX század negyvenes éveiben a proletariátus mint önálló osztály 'ép fel. Ennél a magyarázatnál újból szemléltető segédeszközöket alkalmazhatunk, mégpedig a ..Pékéért. hazáért és szocializmusért” című album 13- ik számú képét mutatjuk meg Ezenkívül szemelvényeket olvashatunk fel V! Skutinv „Babérok nélkül” című müvéből, ameiv elbeszéléseket tartalmaz a cseh feltalálókról, mint Div'Sről. Bozkóról. s a Veverka unokatestvérekről stb Hacsak tehetjük, keressük fel hallgatóinkkal az Alois Jirásek múzeumot a Hviezdáhan Prága elővárosában és Prágában a Strahovon elhelyezett „Irodalmi emlékek qvűiteménvét" Amikor a cseh és szlovák nép haladószellemü hagyományairő1 beszélünk, máris beszélhetünk a munkásmozgatom kezdetéről és hangsúlyozzuk ki a cseh szociáldemokrata párt keletkezését Erre a kérdésre űgv térjünk rá. hogy röviden jellemezzük a dolgozók életét a XIX. század végén és a XX század elején. A szociáldemokrata párt minden hibája és hiányossága mellett eleinte a proletariátus érdekeit védte a kapitalistákkal szemben. A munkásosztály a szociáldemokrata párt vezetése mellett sok harcon ment keresztül és bizonyos e- rodményeket is ért el. 1905-ben az orosz forradalom hatása alatt hatalmas tüntetések árán sikerült elérni az általános választójog törvénybeiktatását, de csak a férfiak számára Az első világháború előtt a szociáldemokrácia elárulta a munkásosztályt .a burzsoázia szolgálatába állt és igyekezett a nép forradalmi kívánságait elnyomni. Ezzel kapcsolatosan ne feledkezzünk meg arról, hogy részletesen foglalkozzunk a nyomorral, amely a kapitalizmus kezdetén hazánkban uralkodott. A magyarázatnál sok irodalmi szemelvényt használhatunk fel. elsősorban töredékeket olvashatunk fel Antonín Zápotoektf- „Új harcosok sorakozója” című művéből. valamint „Az 1905-ös forradalmi év” című művéből Igen alkalmas felolvasni Neruda- „1R9Ö május 1” című tárcáját és Vojtech Lev: .Mi új életet akarunk élni a földön" című könyvéből. Például a 86-fk oldalon „A bányászba lőni nem fogok" című elbeszélést Továbbá igen alkalmas felolvaspi töredékeket Josef Rezler és leánya- „A szociáldemokrácia úttörői életéből” című művéből. (Például az első és második fejezetet a 23— 35 oldalon vagy a 36—47 oldaion. Melegen ajánljuk a következő filmeket: „Az 1848-as forradalmi év", „Matuä a cipész" és „Jestráb a Hrdlicka" A filmek által jobban meqértiük az egész kort Ajánljuk, hogv a hallgatók tömegesen keressék fel a „Cseh munkásmozgalom kezdete" nevű múzeumot Praha BPevnovban. A lecke harmadik részem, melynek jelszava- „A haladó szellemű hagyományok hordozója mindig a nép volt" egyszersmind a lecke befejező részét is képezi. A propagandista behatóan foglalkozzon a cseh és szlovák nép kultúrájával. Nem elég az egyes kiváló személyiségeket csak megemlíteni, hanem röviden jellemezni kell őket és ki kell domborítani, hoqy ml az érdemük és mit alkottak. Igen fontos, hogv a kiváló személyiségeket hatásosan mutassuk be és megmagyarázzuk. hogv mennyire jellegzetesek a korszakra, amelyben éltek. Közelebbről meg kell ismerkedni a kiváló vezető egyéniségek tevékenységével és eszméikkel és ki kell hangsúlyozni, hogy a népből indultak el és a népnek szoiqáltak Ilyképpen a propagandista eléri azt. hogv a hallgató arra a következtetésre jut. hoqy a nép legjobb fiai a feudalizmus és a kapitalizmus !dejér sem voltak hajlandók eltűrni az elnyomatást, megalázást és kizsákmányolást és ezért síkra szálltak mindnyájunk jobb jövőjéért Az ő harcaikat folytatták a kommunisták, a nemzet haladó szellemű hagyományainak követői. A történelem megtanít bennünket arra. hogy gyűlöljük az át utókat. Nemcsak Húsz Jánosunk van. Ján Zs’zskánk és Jánosíkunk van. A történelemben megismerkedünk az áruló lipani és fehérhegyi nemességgel is. Van Lomikárunk, Waldstetnunk és Martinicünk is. A mai Zenklek. Ripkák és Lettrichek. akik hazánkat újból el akarták adni, a hitlerista SS-em- bereknek. ezek az újabb kori árulók — az amerikai imperialisták pedig az újkori Zsigmond keresztesek, akik le szeretnék igázni a nemzeteket. De az ő törekvéseikkel szemben itt áll a mi egységes és erős nemzetünk és ugyanűgv mint a husziták, megsemmisítjük a reakció terveit. * A lecke végén a propagandisták a hallgatók figyelmébe ajánlják a 8-ik lecke szövegét és közük, hogy a következő összejövetelnél milyen kérdésekkel fognak foglalkozni. A beszélgetésnél a kővetkező problémákkal foglalkozhat : 1 Miért a huszita korszak a legdicsőbb korszakunk. 2. A nemzeti megűjhódás jelentősége és keletkezése. 3 A múlt században milyen feltételek mellett dolgoztak a gvári munkások. A beszélgetést úgy kell irányítani, hogy a lecke folyamán csak a fő problémákkal foglalkozzanak A propagandista részlegkérdéseket is feltehet. példáit!, hogv megmagyarázza, mi a feudalizmus. ki a feudális űr, ki a jobbágy és miért volt az egyház a leqnaqvobb feudális hatalom és a leqnaqvobb kizsákmányoló. Miután a hallgatók alaposan megvitatták ezeket a kérdéseket a oropagandista oivan kérdéseket is feltehet, mint például, miért keletkezett a forradalmi huszita mozgalom. Újból feltehet részletkérdéseket Húsz Jánosra és műveire vonatkozólag Azut-án áttér a forradalmi huszita mozgalom eredményeire és jelentőségére. Újból elkészíthet néhány részletkérdést (de természetesen nem feltétlenül szükséges) például- a cseh urak árulása, az egyház és a gazdag polgárság feladata, a huszita hadviselésről és mit hagyott ránk a huszita korszak. A kérdéseket a propagandista a hallgatók színvonala szerint állítsa össze Ne ad jon fel sok kérdést. fontos azonban, hogv a propagandista a magyarázatot ugyanolyan gondosén készítve elő, mint az előadás anvagát. A kérdéseket sohase szabad meggondolatlanul, találomszerűen felvetni A beszélgetés a hallgatókkal csak akkor lehet eredményes, ha a hallgatók alaposan átveszik a tananyagot. A beszélgetésnél nagyon helves, ha előzőleg beosztjuk, hogv az egve6 kérdéseknek körülbelül mennyi Időt szentelhetünk. A beszélgetésnél a propag mdi.sta pőtapyaggal Í6 kibővítheti előadását. Az előadásnál az idő rövidsége miatt ilyesmire nemigen kerülhet sor Hasonlóképpen mint az első kérdést. vegvük át a többi kérdést is. Amikor a nemzeti megűjhódás kérdésével foglalkozunk, akkor beszéljünk arról, hoqy mi előzte meq ezt a korszakot, hogyan fejlődött az ipari termelés és müven változások álltak be a mezőqazdasáq- ban. Magvarázzuk meg a nemzeti megűjhódás lényegét és miért jelenti az élő népi hagyományok kűtforrását. Az utolsó kérdést oda irányítjuk, hogy jellemezhessük e ''seh munkásság, főleg az ifjúság helyzetét a XIX század második felében. Jó. ha a kör valamelyik tagja felolvas az ajánlott irodalombó! például Záftotock^ vagy Rezler elvtárs müveiből. A beszélgetésnek az a célja, hogy a hallgatók meqértsék, hogv a mai örömteli életért harcolni kellett Történelmünk legd'csöbb korszaka a huszita mozgalom és a München előtti köztársaság idején, valamint a megszállás alatt Csehszlovákia Kommunista Pártja harcát szintén e forradalmi huszita mozgalom hagyományaira építi fel. • A fenti javaslat természetesen nem dogma. Ellenkezőleg nagyon jó lesz, ha minden propagandista a saját tapasztalataiból indul ki és felhasználja az eddigi beszélgetéseknél nyert tapasztalatait. 9. lecke NÉPt'NK HARCA A KAPITALIZMUS MEGDÖNTÉSÉÉRT A lecke célja, hogy hallgatóink megismerkedjenek népünk a kapitalizmus megdöntéséért vívott hősi harcával. Ez a lecke főleq azért fontos. mert fiatalságunk nagyobb része már nem emlékszik vissza a kapitalizmus alatt uralkodó viszonyokra. Ezért a propagandista főfeladate, hogy alaposan megmagyarázza, hogy a dolgozók a Kommunista Párt vezetése mellett hogyan harcolták ki. hogy a nép vegye kezébe a hatalmat. A propagandista előadásában a következő pontokat vegye át: 1. Harc a köztársaság jellegéért és a CsKP kezdete. 2. Az V. kongresszus — határkő pártunk történetében. 3. A CsKP harca a fasizmus és a müncheni árulás ellen. A tanmenet alapjában véve tökéletesen egyezik az előadás szövegével. A magyarázat folyamán természetesen nem lehet az összes kérdést Az Uj Ifjúság melléklete 'C
