Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-06 / 1. szám
UJ IFJÚSÁG A Cslbz SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EjIAtp ifjúságiiul' jóirt érit, népünk anyagi és kuíturáiis feiemelkedeseértl Bratislava. 1954./január 6. Ara 40 fillér. III. évfolyam. 1 <w.-V Antonin Zápotocky köztársasági elnök újévi beszéde Antonín Zápotocky köztársasági elnök pénteken, 1954 január elsején Csehszlovákia népéhez újévi beszédet intézett a csehszlovák rádióban. Beszédében a következőket mondotta: Tisztelt polgártársak, elvtársak, testvérek! Üj év kezdetén mindnyájatoknak kívánom, hogy országunkban továbbra is megőrizzük a békét és sikeresen keresztülhúzzuk minden háborús úszító terveit, aki országunkban és világviszonylatban fel akarná forgatni ezt a békét és nyugalmat. A béke és nyugalom további lehetőséget jelent számunkra a gyá rákban, a mezőkön, építkezéseken és munkánk valamennyi többi szakaszán végzett becsületes és eredményes munka kifejtésére. Egyedül a munkának állandóan növekvő termelékenysége, a nemzeti jövedelem gyarapodása és új értékek állandóan növekvő termelése biztosítja né pünk élet- és kulturális színvonalának további emelkedését. Midőn ma, az első ötéves terv befejezése után mérlegelnünk kell tevékenységünket, és ki kell értékelnünk munkánk eredményeit, azt hiszem, hogy ez a béke megmentése után politikánk legnagyobb si kere. A köztársaság békéje és nyugalma valóban veszélyeztetve volt Mindnyájan tudjátok, hogy a haza: reakció a februári puccs előidéző sével, amellyel meg akarta hiúsítani a köztársaság fejlődését a szo- cializálódás felé, a külföldi hábo rús uszítőkkai összeköttetésben már 1948-ban háborúra számított és a háború gyors kirobbantásával fenyegetett. A reakciós emigráció és külföldi ellenségeink soraiba tartozó háborús uszitóknak 1948 évi karácsonyi beszédemben a következőket üzentem: „Semmi sem teljesült jóslataikból. A háború nem következett be és erősen hisszük, hogy nem is következik be Hiába törekszenek és vágynak erre reakciós emigránsaink a külföldi háborús úszitókkai együtt Évröl-évre növekszenek a népi de mokratikusi a háborúellenes erők Nem ülnek tétlenül ölhetett kézzel Tudják, hogy lehetetlen csak vágyni a békére, lehetetlen csak imád kozni a békéért, védelmezni kell a békét, keresztül kell húzni a háborús uszítók terveit és küzdeni kell a béke felforgatására és háború előidézésére irányuló szándékaik ellen.« A világbéketáborral együtt, legjobb barátunkkal és szövetsége sünkkel, a Szovjetunióval az élen, harcoltunk a béke fenntartásáért Ezért a háborús uszítók és az áruló emigráció bűnös szándéka* nem teljesültek ebben az ötéves terv ben. Hisszük, hogy a jövőben sem teljesülnek és elszántan tovább állunk a vártán, megakadályozzuk a háborút, megvédjük a békét és al kotó munkával biztosítjuk csehszlovák hazánk további felvirágozásá- nak lehetőségét és népe életszínvonalának állandó emelkedését a cseh országrészekben és Szlovákiában. A másik siker, amelyre méltán büszkék '.ehetünk, az új gazdasági építés tervének — első gottwaldi ötéves tervünknek — teljesítése. Lezárva ma országunk új gazdasági életének felépítésére irányuló öt éves törekvésünk mérlegét, méltán hivatkozhatunk arra, hogy sohasem építettünk légvárakat, sohasem ámi tottuk népünket teljesíthetetlen ígéretekkel, meddő álmokkal és reményekkel Mindig kiemeltük, hogy a jólét és az örömteljes élet útja a kemény és megfeszített munka útja, amelyen akadályok és nehéz ségek is előadódnak, amelyeket a magunk szorgalmas munkájával, sőt néha áldozatainkkal kell le- küzdenünk. A nemzetgyűlésben 1948. október 7-én az ötéves tervről szóló törvénytervezet benyújtásakor mondott beszédemben a következőket mondottam: »Annak érdekében, hogy élet- és kulturális színvonalunk emelkedhessen, feltétlenül teljesíteni kell a tervet, azaz át kell építeni az ipari és mezőgazdasági termelést, magasabb technikai színvonalra kell emelni, el kell érni, hogy többet termeljenek a gyárakban és mezőkön. növelni kell a munkateljesítményeket és a munka termelékenységét, gyarapítani kell a nemzeti jövedelmet és ezt a nemzeti jövedelmet azután igazságosan kell szétosztani, hogy jobban, elégedettebben és örömteljesebben élhessünk. Az építést és az átépítést nem azért valósítjuk meg, mintha valakinek a jámbor kívánsága lenne, hogy ezt végrehajtsuk. Az építés és átépítés fokozott munkát és fokozott költségeket jelent.« A továbbiakban hangsúlyoztam, hogy: »Saját munkánk számlájára, sa- iát eszközeink számlájára. saját megtakarításaink és nem átallom kimondani. áldozataink árán kell felépíteni gazdaságunkat és megvalósítani átépítését.« Az elmúlj öt év nem könnyű és könnyen elérhető sikerek öt éve volt Voltak nehézségek és akadályok: külső és. belső ellenségeink bűnös fondorlatokat eszeltek ki. Sokakat pánik ' fog-o,t e. „-s’ kishitű ségbe estek. Városaink és falvaink dolgozó népe óriási többsége törhetetlen akaratának és lelkesedésének ered ményeképpen azonban mindezeket az akadályokat leküzdöttük Büszkén és önérzettel nézhetjük át az elmúlt öt év mérlegét amely években országrészeink történelmi jelentőségű fordulatszerű változásokon mentek keresztül. Gazdaságunk építésének és átépítésének megvalósítása mindenekelőtt a gazdaság legfőbb láncsze mén: az iparon állott Előrelátható eredmények szerint már ma meg állapíthatjuk, hogy az ötéves terv folyamán nagy. azelőtt sohasem tapasztalt fellendülést értünk e] az ipari termelés fejlesztésében. Ideiglenes becslés szerint az ipari termelés 1953-ban 1948-hoz viszonyítva több mint a kétszeresére növekedett. Ipari termelésünk háború előtti terjedelméhez viszonyít, va úgy számíthatjuk, hogy 2 ü- szerte magasabb színvonalon vagyunk. mint a háború előttj 1937ben, noha köztársaságunk lakóinak száma lényegesen csökkent. Ezek a tények különösen örven detesek Szlovákia iparának fejlődé, sében. A szlovákiai Ipar termelése az elmúlt öt év alatt oly módon növekedett, hogy az 1937-es háború- előtti helyzethez viszonyítva Szlovákiában körülbelül 350 százalékos termelési növekedést állapíthatunk meg. Ezek Szlovákia gyors iparosítását célzó politikánk eredményei, amellyel megteremtjük a csehek és szlovákok testvéri köteléke meg szilárdításának gazdasági alapját. A szocialista ipar fellendítésével egyúttal hozzájárultunk gazdaságunk szocialista szektorának megszilárdításához. Az iparban az első ötéves terv végéig gyakorlatilag felszámoltuk a kapitalista szektor maradványait, , Iparunk és főleg gépiparunk hatalmas fejlesztésével, amely nek termelése öt év alatt mintegy három és félszeresen növekedett, megteremtettük az egész gazdaság átépítése és építése megvalósításának. országunk védelmi képessége megszilárdításának és a béketábor országai szocialista építésében nvuj' tandó hatékony segítségnek szilárd anyagi alapját. Az 1948-ban kitűzött eredeti ötéves tervet és fel adatait nemcsak teljesítettük, hanem negyedrészével túlteljesítettük A kezdet) sikerek 1951-ben az eredeti terv feladatainak felemelésére késztettek bennünket. Ezeket a felemelt tervfeladatokat sikerült úgy szólván 99 százalékban teljesíteni Ebből arra következtethetünk, hogy ez a felemelt terv is reális volt és teljes! ű;éíó lett vonni, iiein lett volna a Szlánszky bandába tartozó leleplezett és megbüntetett árulók bűnös tevékenysége, valamint sok hiba és hiányosság, ame lyek egyes helyeken nemcsak lent hanem gazdaságunk vezető szerveiben is felmerültek. Tudunk ezekről a hiányosságokról és hibákról, nem leplezgetjük őket. Éppen ellenkezőleg, igyek szünk feltárni, megállapítani és helyrehozni őket. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy elegendő erőnk, képességünk és lehetőségünk van valamennyi hiányosság kiküszöbölésére, a nehézségek leküzdésére, a szocializmus és ezze] köztársaságunk nemzetei boldog élete felépítésének biztosi tására. A köztársaság és a szocializmus ellenségei természetesen minden ne hézségnek örülnek és szeretnék elhitetni a világgal, hogy ezek a nehézségek szocialista építésünk csődjét jelzik Reményeik és számításaik épp olyan meddöeknek bízó nyúlnak, mint amilyen meddöeknek bizonyultak mostanáig összes számításaik és kísérleteik arra, hogy tetérítsenek bennünket az új szocialista élet építésének megkezdett útjáról. Nem szabad, hogy kárörvendő törekvésük bennünket saját hibáink és fogyatékosságaink takarga- tására és eltitkolására vezessenek. Gyakran tettek és még tesznek ki sédeteket nálunk a hibák leplezésére és a bírálat elfojtására. Ez ellen egész kommunista pártunknak, a Nemzeti Arcvonalnak és a kor mänynak teljfeg erővel küzdenie kell. Az 1953. szeptember 15-i kor- ^nánynyilatkozat váljék a gazdaságunk fejlődését fékező, a, szükségletek és igények egyre növekvő ki elégítésének lehetőségét lassító ösz- szes hiányosságok, fogyatékosságok és helytelenségek ellen folytatott széleskörű harc igazi alapjává. Ez alkalommal fel akarom hívni a figyelmet különösen mezőgazda- sági termelésünk kérdéseire. Lakosságunk egyre növekvő életszínvonala természetesen magával házzá az élelmiszergyártás terén az egyre növekvő követelményeket is. Mezőgazdasági termelésünk fejlődése azonban ma nem felel meg ezeknek a fokozott követelményeknek. A mezőgazdasági termelés jóval elmaradt az ipari termelés fej. lődése mögött. Ebből ered sok közellátási nehézségünk, melyeket csak a mezőgazdasági termékek — a ga bona termelésének, főleg azonban az állattenyésztésnek fokozásával küszöbölhetünk ki , ■fCcgi módszerekkel' lehetetlen a mezőgazdasági termelés növelése Meg kelj tanulnunk új módszer rei gazdálkodni A szocialista ipari termelést a szocialista mezőgazdaságnak is kj kell egészítenie Gé piesen és sablonszerűén ezt nem érhetjük el. A tapasztalatok erről meggyőztek bennünket. Az ú.j, termelékenyebb és jövedelmezőbb gazdálkodás alapját az egységes földmüvesszövetkezetek képezik és fogják képezni a jövő ben is. Ennek igazságáról azonban a parasztot meg kell győzni, rádiktálni nem lehet. Ezért mindenütt, ahol letértek a meggyőzés helyes útjáról és az erö- szakoláshoz nyúltak, ott az egysé ges földművesszövetkezetek alapi tása nem nozott előnyöket^ hanem sikertelenséget és csalódást okozott Nem féltünk feltárni és kipellen gérezni ezeket a hibákat. Nem hagy juk azonban, hogy ezek a hibák eltántorítsanak bennünket, hogy né hány sikertelenség miatt letérjünk az egyedül helyes útról, hogy a helyes szövetkezeti gazdálkodás segítségéA szovjet kormány mindent megtesz, hogy a népek békében éljenek G. M. Malenkov válaszai egy amerikai újságíró kérdéseire A moszkvai lapok január 1-én közzétették G M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszait P. Kingsburry Smith kérdéseire. P. Kingsburry Smith, az „International News Service” amerikai ügynökség európai főigazgatója december 28-án az újév alkalmából azzal a kéréssel fordult G. M. Malenkov- hoz. hogy válaszoljon néhány kérdésre. Közöljük P Kingsburry Smith kérdéseit és G. M. Malenkov válaszait: Első kérdés: Mit kíván az amerikai népnek ez 1954-es évre? Válasz: Teljes szívemből boldogságot és békés életet kívánok az amerikai népnek. Sikereket kívánok a/ amerikai népnek, az összes népekkel való barátsági kapcsolatok fejlesztésében és gyümölcsöző eredményeket a béke védelmének nemes művében, minden kísérlettel szemben, amellyel a békét meg akarják zavarni. Második kérdés' Reméli-e, hogy az új évben megszilárdulnak az Amerika és az Oroszország nemzetei közötti barátság szálai’ Válasz: Elsősorban óhajtani kell az országaink közötti kapcsolatok megjavítását. Ügy vélem, hogy nem állanak fenn objektív akadályai annak, hogy ez új évben megjavuljanak a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok és hogy megszilárduljanak az országaink nemzetei közötti barátságnak hagyományos szálai. Remélem, hogy ez így lesz. Harmadik kérdés: Hogyan értékeli ön a béke megőrzésének lehetőségeit az egész világon és a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségeit az 1954-es évben? Válasz: Az összes nemzetek tartós békére vágynak és meg vannak a kedvező lehetőségek a nemzetközi feszültség további enyhítésére az 1954-es évben. A kormányoknak, elsősorban a nagyhatalmak kormányainak figyelembe kell venniök a nemzetek hangját és tiszteletben kell tartaniok növekvő vágyukat a tartós békére. Ami a szoviet kormányt H eti. mindent megtett, megtesz és továbbra is meg foq tenni, hogy a nemzetek békében éljenek, hogy a nemzetközi feszültség enyhüljön és hogy létrejöjjenek a normális kapcsolatok az államok között. Negyedik kérdés: Mit tart ön a legfontosabb lépésnek, amelyet 1954- ben meg lehetne tenni az egész világ békéjének érdekében: Válasz Ilyen lépés volna az államok közötti megegyezés megkötése, amely szerint ez egyezmény ' részvevői ünnepélyesen és kikötések nélkül köteleznék magukat, hogy nem alkalmaznak atom- és hidrngénfegyvert. sem pedig más tömegpusztító fegyvereket. Az ilyen egyezmény megkönnyítené azt a lehetőséget, hogy megegyezés jöjjön létre az atomfegyverek teljes eltiltásáról és az atomenergia katonai célokre való alkalmazása eltiltásáról és e tilalom nemzetközi ellenőrzéséről. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartaná, hogy megegyezés jöjjön létre ez összes többi fegyverfajták és a fegyveres erők számbeli állaootának jelentős csökkentéséről. Mindez kétségtelenül csökkentené a katonai szükségletekre fordított állam- költségeket és megkönnyítené a lakosság gazdasági helyzetét. vei magasabb technikai színvonalra emeljük a mezőgazdasági termelést. Az egységes földmüvesszövetkezetek nagyban hozzájárulnák szocialista építésünkhöz, ha gazdálkodásuk, a gabonatermelésben és állattenyésztésben elért termékhozamaik felülmúlják a magánszektorét, jobb élet- és kultúrfeltételeket nyújtanak a szövetkezet tagjainak, mint amilyeneket a szétaprózott, kis paraszt- gazdaságok nyújthatnak. A jól jövedelmező és helyesen gazdálkodó szövetkezetek százai bizonyítják ezt az igazságot és ezért az illetékes tényezők minden törekvése oda irányuljon, hogy valóban csak rendesen jövedelmező és jól gazdálkodó földmüvesszövetkeze- teink legyenek. Az az ígéretünk, hogy az ötéves terv állandó munkát biztosít minden polgárunk számára, következetesen megvalósult. Általános gazdálkodásunk sikeres voltát az alkalmazott személyek számának állandó növekedése jellemzi. Figyelembe kell venni, hogy 1933- ban 920.000 munkanélkülije volt a köztársaságnak. Az 1928—1938. években évente átlag 17.000 személy hagyta el a köztársaságot, mivel nem tudott állást és megélhetést kapni. Ha ma valaki a köztársaságból eltávozik, az csak olyan lehet, aki nem akar tisztességesen dolgozni, vagypedig olyan ifjú kalandor, aki tettét később keserűen megbánja. Az ötéves terv idején az ipari és építkezési alkalmazottak száma 36 százalékkal növekedett. Az alkalmazottai; jzámáfi.al. »fokoz: dAt-ébars nagy részük van a nőknek. A mun- kaeröszükségiet a jövőben sem fog csökkenni, sőt növekedni fog. Természetesen emellett a munkaerőket egyenletesebben és célszerűbben kell elhelyezni. Minden bizonnyal nem egészséges jelenség, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott dolgozók száma a legutóbbi években néhány százezerrel csökkent Noha a gépesítés következtében számoltunk a munkaerők csökkenésével a mezőgazdaságban, a munkaerők e csökkenése nem felel meg a gépesítés folyamatának, sok hiányt és zavart okoz, amelyek ma mezőgazdaságunkban a közösség kárára jelentkeznek. Ezért kellő számú munkaerő biztosítása gazdaságunk minden egyes termelési szakaszára, a mezőgazdasági termelést is beleértve, nemcsak az illető szakasznak kérdése, hanem az egész nemzet és további elörevezető utunk biztosítása érdekének is kérdése. A pénzreform végrehajtásával kapcsolatban az egységes piac bevezetése is tanúskodik gazdaságunk konszolidálódásáról Ha az egységes piac bevezetését általános helyeslés fogadta Is, be kell ismernünk, hogy a pénzreform végrehajtása nem volt népszerű A helyes gazdálkodásra és az egyre növekvő életszínvonal biztosítására irányuló törekvés megköveteli azonban, hogy néha népszerűtlen intézkedéseket is tegyünk, amelyeknek hasznosságát és szükségességét csak a további fejlődés igazolja Ez a helyzet a pénzrcíormma) is. Lehetetlen volt felszabadítani a kötött piacot anélkül, hogy elvonjuk a fölöslege.:/ vásárlóerőt, amely az esetek többségében a régi kapitalista gazdálkodás maradványa és nem munka eredménye, hanem régi kizsákmányolás és üzérkedés maradványa volt. Tudatosítanunk kell, mit nyertek például csak az üzérkedő nagykereskedők, akiknek árukészletét az első pénzreform háromszorosára értékelte és ezze] jogtalanul és munka nélkül gazdagította őket. Ez a fölösleges, jogtalanul szerzett töke állandóan veszélyeztette gazdaságunkat és képes volt pánikot előidézni piacunkon, amint ennek számtalanszor tanúi voltunk.
