Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-29 / 47. szám

1953 júlms 29. 01 ifjúság A ka«sai Ma^nezitka A niacjnozitérc olyan fontos nehéz­iparunk számára, mint az embernek a vitamindús gyümölcs, vagy zöldség. Nélküle acéliparunk, vagy színes fém- feldolgozó iparunk nem is tudna mit kezdem. A nehézipar számára nélkü- lözheletien anyag, a burzsoá Csehszlo­vák Köztársaságban mégis elhanyagol­ták a kitermelését. A könnyűipart dé- Jelgelö csehsz.oVák burzsoázia félt az ilyesmibe beleharapni. Nehéz volt ki- fányászni, nehéz volt feldolgozni. Már pedig egy tőkés mikor szereti a ko­moly .huzamosabb ideig tartó, nehéz dolgokat? — Semmikor! A tőkésnek az olyan „add meg uramisten, de mind- jart”-féle ipar kell. A kapitalista az Olyan áru termelésébe szereti befek­tetni a tökpjét, ahol a tőke forgása a lehető leggyorsabb. (Minden fordulat­nál hozza az új profitot.) Amennyi magnezitércre szükségük volt, azt in­kább külföldről behozták. A később megnyílt magnezitbányákra sem fek­tettek kellő figyelmet. Ezt bizonyltja például a Kassától nem messze lévő Bankó-bánya primitív berendezése. — Egy pár évvel ezelőtt még lovak­kal szállították itt a magnezitércet — magyarázza Gerencsényi Károly elv­társ. a kassai Magnezitka CslSz-szer- vezetének elnöke. Az ilyen szállításnak ma már a nyo­mát se találjuk. .Aki Kassa felé jár. a város északi részén, láthatja a magasan húzódó kötélpályát. Ma már kötélpálya segítségével szállítják a bányából a pörkölöbe a magnezitércet. Nehéz munka folyik itt. Sok fiatal CslSz-tag dolgozik az üzemben és meg kell mondanunk, hogy alapos munkát végeznek. Az üzem a legjobb nehézipari üzemeink közé tartozik, ha­vi tervüket a múlt hónapban is 114.7 százalékra teljesítették. ♦ Az;, Üzemkarbantartó műhelyben ta­lálkoztunk Tupka István lakatossal és túlteljesíti a tervét Bér István villanyszerelővel. Éppen az üzem főépületébe, az elektromágnesei szeparátorhoz készültek. Magukhoz vették szerszámtáskájukat és elindul­tunk. Útközben röviden elmagyarázták a magnezit-érc feldolgozásának a lé­nyegét. — A Bankó-bányában főleg külső fejtés folyik. A kifejtett magnezitér­cet egyelőre a pálya mellett szétszór­ják. Természetesen a magnezit-érccel nagyon sok más mellékanyagot is fel­színre hoznak. A szétszórt köveket az­tán szakmunkások kiválogatják. Azo­kat a köveket, amelyek kevés magne­zitércet tartalmaznak, félredobják, vagyis a selejtbe kerül, mivel nem fi- zetődik ki a további feldolgozása. A magnezit-ércet tartalmazó kövek drót- kötélpályán a tárolóba kerülnek. Ha­talmas. kúpalakú edény a tároló, az al­ján ki és bezárható nyílással. Csille segítségéve! jut a magnezitére a táro­lóból a pörkölökemencébe. A pörkölés magas hőfokon történik. Mi tulajdon­képpen a pörkölés? A pörkölés nf^ más. mint a szennyes anyagok kivá­lasztása a magnezit-ércből elpárolta- tás útján. Utána a kipörkölt magnezit­ére csiga segítségével a szólóba kerül, amely ugyancsak egy tároló, a malom­nak az egyik része. Utána a magnezi­tet szemcsékre rostálják a rostagépen. A szétrostált magnezit az elektromos szeparátorba kerül. Az elektromos sze­parátor egy hatalmas forgó elektro­mágneses dob. Az elektromágnes ma­gához vonzza a magnezitet és a többi kövek most már teljesen kihullnak. Az így kap)ott magnezitet vagy to­vábbi feldolgozásra szállítják, vagy pe­dig helyben téglába préselik és kié­getik. így kapjuk a magas tűzálló tég­lákat, Martin kemencéink építőanya­gát. k kassai Magnezitka munkásai a terv túltel.iesitésével nagyban elősegítik ne­héziparunk megerősödését. -ki­Készühink ... Százezernyi fénylő szem égő tekintete fordul e napokban a nagy város felé. Százezernyi izmos kar iendül még odaadóbban a munka hevében. Sok-sok kéz szorul még keményebben félel­metes tettrekész ökölbe. Világszerte lángolnak az ifjú szívek. Ifjúsági Szövetségünk tagjai a bratislavai cérnagyárban is már számolják a hátralévő napokat. Büszkén jelentik, hogy ők is készülnek a VIT-re. A gyárban külön ifjúsági VIT-brigá- dot szerveztek. A brigád a legjobb, legöntudatosabb ifjúmun­kásokból áll. A VIT tiszteletére azt is felajánlot­ták, hogy még többet fognak tanulni az idősebb, tapasztaltabb munkásoktól. Képünkön a fonóműhely mesterndje a gyors összefonás módját magyarázza a fiataloknak. Ktibló Anna, CsISz-tag, nemrégen jött a cérnagyárba dolgozni. Munka- telje.sitménye fokozatosan emelkedett. A múlt héten 125 százalékra teljesí­tette feladatát, a VIT megkezdéséig 150 százalékra akarja átlagos munkatelje­sítményét emelni. Bátran kezdeményezzürrk Nem lehet eredményt elérni, a mun­ka nem .javult, — mondogatják bá­gyadt hangon, lógó fejjel azok a CsISz-tagok, akik nem bíznak munká­juk sikerében és akikben nincs egyéni kezdeményezés, amikor késő este ha­zafelé mennek a taggyűlésről. Ilyenkor előfordul az is, hogy valaki közbeszól: De mindent meg lehet csinálni, csak tudni kell, hogyan és őszinte kritikát mond az eg.yes ifjakról, akik nem jól dolgoznak. Simon József is ezt tette, mikor Jászón széltében-hosszában azt beszél­ték, hogy nem lehet végrehajtani a tagsági igazolványok ellenőrzését. Meg­mutatta. hogy lehet és rá áldozta szabad idejét. Azok a fiatalok, akik vállalták, hogy véghez viszik az ellen­őrzést, nem tudták megvalósítani. Hiába mentek házról-házra, mint agit- kettösök. Vagy nem találták odahaza, azt. akivel beszélni akartak, vagy min­denről beszéltek, csak az igazolvány ellenőrzéséről nem. így pedig nem tud­ták munkájukat elvégezni. Ekkor lé­pett közbe Simon József. Kerékpárra ült és egytől-egyig meglátogatta a fia­talokat. Egyedü’ járt nem mint agit- kettös^ vagy szervező, hanem mint .jóba rá t. Minden ifjúval mint baráttal beszélt és alaposan kritizálta azt. aki megér­demelte. .Ami az agitkettösöknek nem sikerült, azt egyedül keresztül vitte és egymaga végrehajtotta a tagsági igazolványok ellenőrzését. Ebből láthatjuk, hogy ha valaki bát­ran kezdeménvez, az végre is tudja hajtani feladatát, A najrymagyari pionírok példásan <lol^oznak A nagymagyari középiskola pionírjai hathatós segítséget nyújtanak az EFSz-nek az aratási munkáknál, a do­hánytörésnél és a dohányffízésnél. Már kora reggel megjelennek munkahelyü­kön és örömmel dolgoznak mert tud­ják, hogy a gabona, amit learatnak és begyííjtenek. a dolgozók jólététének emelését szolgálja. A munkában leg­jobban Zsigmond András. Zsigó Fe­renc. Horony T., Slanicska F., Bagyura M. és Mucska tűntek ki. Rag.yogó eredményük, kitartó mun­kájuk minden középiskolai tanulónak méltó példaképül szolgáljon Varga Ferenc, Somorja. A toriialiai járás a VIT előtr .A tornaijai járás ifjúsága kötelezett­ségvállalásokkal köszönti a IV. VIT-et. .A CslSz 53 alapszervezete az aratási munkákban segíti az EFSz-eket. Gbmörpanyiton a fiatalok kötelezett­ségvállalást tettek, hogy az aratás és a cséplés idején az arató-kötözőgépek után 200 hektáron keresztbe rakják a kévéket. A CsISz abafalai helyi szervezetének tagjai vállalták, hogy 25 hektáron el­végzik az aratást. A CsISz beretkei helyi szervezete az aratás idejére felhívást intézett a já­rás valamennyi alapszervezetéhez. .A CsISz ihelyi szervezeteiben 27 ifjúsági brigádot szerveztek, amelyek részt vesznek az aratásban. .Š. Volontier Besztercebánya Ifjú harcosok Buloska .h'iHa már teljesítette a fel­ajánlását; befejezte az ötéves tervét. A hatalmas műhelycsarnokot a gé­pek ütemes zúgása tölti be. A prágai ČKD-Sztalingräd üzem turbó-kompresz- szor szerelőműhelyében vagyunk. Az egyik munkaasztalnál piros-pozsgás arcú vidám tekintetű fiatalember szor­goskodik. Az üzem CsISz titkára ve­lünk együtt feléje tart. Pros Jozefnak hívják, 19 éves, nem régiben kitanult géplakatos, az üzem legjobb ifjúsági munkabrigádjának ve­zetője. a műhely CslSz-szervezetének elnöke és végül rövid néhány hete ČKD Sztalingrád-üzem ifjúmimkásaimk küldötte a VIT-re. Pros elvtárs a VIT-en kétségkívül méltó képviselője lesz Csehszlovákia ifjúságának. Már odahaza, a Nimburk melletti Kamenné Zbožiban, diák ko­rában, bekapcsolódott a CslSz helyi szervezetének munkájába és példás munkájáért megválasztották a szerve­zet elnökévé, később pedig a CsISz ke­rületi vezetőségének tagjává. — Örülök. — mondja Pros elvtárs. hogy szervezetünkben számos szlová­kiai magyar ifjúmunkás is dolgozijc. Így betekintést nyerhetünk a magyar nem­zetiségű fiatalok életébe, gondolatvilá­gába. Kezdetben bizony, — mondja moso­lyogva. nehezen értettük meg egymást, mert a magyar fiatalok keveset értet­tek csehül, mi meg egy szót se magya­rul. Idővel azonban a magyar fiatalok nagyrészt elsajátították a cseh nyel­vet, így azután életükről, munkájukról előadásokat is tarthattak. Kiszélese­dett. tartalmasabb lett a magyar elv­társakról alkotott képünk. Ezideig u- gyanis csak példás munkájukról ítél­hettük meg őket, ami — teszi hozzá, nyomatékkai — végeredményben meg- mutat.ia a fiatalok öntudatát. — A szlovákiai magyar elvtársakkal való kapcsolatom később sem szakadt meg, — folytatja, — mert tanulóéveim során is számos szaktarsam szinten szlovákiai magyar fiú volt. .. Hogy tapasztalataim mUyen irányúak voltak a magyar fiatalokat Uletően? Valóban a legjobbak. Mint szaktár­sakkal, de mint elvtársakka! is egy­aránt. Pros elvtárs nemcsak kiváló CsISz- tag és funkcionárius, hanem példás munkás is. Munkabrigádja, amelynek 18 tagja közül még hat az ifjúmun­kás, már az októberi tervelőirányza­ton dolgozik, az egész brigádot egy vágy fűti, hogy a VIT tiszteletére az évi tervet minél előbb befejezzék. — Már 1951-ben is résztvettem a berlini VIT-en. Ez irányban tapaszta­lataim vannak. Tisztában vagyok a VIT hatalmas jelentőségével, nem csupán a világ ifjúsága, de az egész haladó em­beriség szempontjából is és ezért e találkozó jelentőségéhez mérten kívá­nok arra felkészülni. Pros elvtárs sza­vait széles mozdulatokkal kísérve, — amelyek mintegy ábrázolni kívánják a VIT-tel kapcsolatos terveinek távla­tait, — így folytatja: Nagyon örülök annak, hogy találkoz­hatok a szovjet ifjúság képviselőivel és beszélhetek a kapitalista kizsákmá­nyolás alatt szenvedő ifjúmunkás tár­saimmal is. Meg akarom ismerni éle­tüket, problémájukat és reményeiket, hogy majd haza térve a VlT-röl, mind­azokról beszámolhassak elvtársainknak. — Én is — fejezi be szavait Jozef Pros ifjúmunkás. — egyike akarok len­ni azoknak, akik hirt visznek ifjúsá­gunk boldog életéről, akik saját küz­delmeinkre és győzelmeinkre utalva irányt mutatnak a kapitalista elnyo­más alatt élő ifjúságnak a szabadság­hoz, a kizsákmányolástól mentes élet­hez vezető útra. A szenei ^ép- és traktorállomás CslSz-ta«;iai.. A szenei gép- és trSktorállomás CslSz-tagjai az üzem legjobb dolgozói közé tartoznak. Fiatal javítók, akik kellő időben elkészültek a javítással: megjavították a traktorokat, az arató- kötözőgépeket, kombájnokat, cséplőgé­peket, hogy az aratás idején üzemza­var nélkül folyhasson a munka és hogy a gépeket, amelyek a traktorál­lomás rendelkezésére állanak az ara­tásban jól kihasználhassák. Bottá Pál, Bordács Sándor és Kovács Ferenc elvtársak, akik Somogyi elvtárs keze alatt dolgoznak, megértették, hogy az aratás és cséplés jó előfelté­tele az. ha kellő időben és jól előkészí­tik a gépeket. így aztán a munka is jól megy és szép eredményeket érnek el, Suplata József traktoros, kombájn­vezető S 4-es szovjet gépével 99 őru alatt 74 hektárról aratta le a termest és a legjobb eredményt érte el nálunk. További jó eredményt értek el Ponya Sándor, aki 92 óra alatt 64 hektárt aratott le. A kombájnosokori kívül a fiatal trak­torosok is szép eredményt érnek el. Lovci Mihály Skoda 30-as traktorával eddig 114.6 hektárt aratott le s tervét 1600/Q-ra teljesíti. Bogi János, Kojs Ferenc és Ingeli elvtársak, akik a DT 54-es szovjet traktorral dolgoznak szintén szép eredményeket értek el. így például Ingeli elvtárs 105 hektáron végezte el a tarlóhántást. A szenei gép- és traktorállomás CsISz-tagjai brigádközpontokat alakí­tottak. Az egyházfai CsISz brigádköz­pontban Oldey brigádvezetö csoportjá­ban dolgozik Tóth Rudolf traktoros is, aki 93 hektárt aratott le és 30 hektá­ron elvégezte a tarlóhántást.A teljesít­mény terén Minarik, Bozsik. és Gyuraj elvtársak követik. A második CslSz brigádközpont Magyargurabon van. Az elvtársak itt 340/o-ra teljesítették tar- lóhántási tervüket. A fiatalok tehát nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a szenei gép- és traktorállomás á köz­társaságban az elsők közé kerüljön. Így mutatnak példát gép- és trak- torállomásaink traktorosainak, CsISz- tagjainak. Sulla és Kiszel Besztercebánya Hojryan dol^íozik Brocky elvtárs és munkacsoportja Múcska Ilona: Örülök, hogy az én gépemet is a VIT-jel vény díszíti. ■Aki nyitott szemmel jár üzemünk­ben, méltón csodálkozhat azon a hő­sies és lelkes munkán, amelyet Broc­ky elvtárs és munkacsoportja végez a második üzemrészlegen a hajószekciók szerelésénél. Mint az óra fogaskereke, ebben a munkacsoportban, úgy kapcsolódik egy- má.sba a dolgozó elvtársak munkája, a mester által jól megszervezett munka nyomán. A csoport tagjai megtanulták, hogy tervük nem teljesül önmagától, mert a munkafeladatok teljesítéséért harcolni kell és ezt a harcot a siker és a győzelem érdekében jól meg kell szervezni. Ehhez pedig emberre van szükség élő emberre, aki tel van fegy­verkezve akarattal, elszántsággal és teljesíteni akarja feladatát. Itt láthatjuk a legjobban, hogvan fejlődnek dolgozóink, akik felismerték, hogy az építő munkában való tevé­kenyebb részvétellel szilárdítják és e- melik saját üzemük dolgozóinak és az egész társadalom színvonalát. .A nagy csarnok egyik legforgalma­sabb részén egy versenytáblát látha­tunk. itt szokták feltüntetni azon dol­gozók neveit, akik üzemünkben a leg­jobban teljesítik leiadataikat Nemré­gen a verseny táblán messzelátható be­tűk hirdették Brocky elvtárs és mun­kacsoportjának 185 százalékos munka- eredményét. .A tábla előtt, naponta so­kan haladnak el és a legtöbben perce­kig nézik, olvassák a rövid sorokba ön- 'ött jelentést. Egyesek némán bólintot­tak és tovább mentek, mig mások egy­másközt ezt mondogatták: „Ez aztán igen! Ez a csoport jó munkát végzett.” És büszkeséggel bólintottak rá, mintha még jobban aláakarták volna húzni azt, amit mondottak. Megkérdeztük Székely elvtársat, hogyan tudták elérni ezt a jelentős eredményt :— A munka jó megszervezésével, s azzal a közös Cél­lal, amely mindnyájunkat hajt a szebb munkaeredmények eléréséért... — válaszolt Székely elvtárs. Most a munkacsoportban megvan az egyetértés. Régen nem így volt ez és akkor nem is csoda, ha százon alul járt a grafikon. Azelőtt a csoportban csak tessék-Iássék munka ment. A dolgok nem voltak rendben, a dolgozók nem voltak tettre készek, az egyik jobbra a másik balra húzott. A munkások egy­más között csak azt hajtogatták, hogy mi értelme van az igyekvő munkának, ha nem lehet többet keresni. Nem is nagyon lehetséges ez. ha nincs a mun­ka kellőképpen megszervezve. De nem hiába „öreg bútordarab” már a hajó­gyárban Brocky elvtárs és hajókovács s a legjavából. Jól összekovácsolta munkacsoportjának embereit, de törő­dött is velük, tanította, segítette és oktatta őket. A csop)rt jól megértet­te. hogy az idő pénz ” S ez valóban így is van, mert a percek, jobb keresetet jelentenek a dolgozóknak és magasabb termelési értéket üzemünk és a tár­sadalom számára is. Természetesen még nem mondhat­ják azt. hogy a munka mindég zökke­nő nélkül halad, de ha ilyesmi üti fel a fejét, akkor Brocky elvtárs azonnal áthidalja a nehézségeket. Többek kö­zött a legnagyobb hiba az, hogy a hiá­nyos anyagellátás miatt nem lehet biz­tosítani a folyamatos munkát. Az anya­gi ellátás rendszertelensége miatt sok esetben félre kell tenni a megkezdett munkát és át kell térni más munkára. De az ilyesmi legtöbb esetben várat­lanul éri a csoportot és amig hozzá­készülnek, két-három óra is elszalad kihasználatlanul. A csoport munkásai megmutatták, jól szervezett munkával milyen szép eredményeket lehet e.lémi. Ezt a munkarendszerüket népszerűsí­teni kellene más munkaszakaszokon is, hogy az dő jobb kihasználásával magu­kévá tegyük a párt és a kormány ha­tározatát a tervhatár időelőtti telje­sítéséért. Meg kell szervezni a mun­kát, de különösen a hetedik üzemrész­legen. úgy, hogy ne vesszen kárba egy se, amit a termelés emelésére lehetne fordítani. Megszervezni a munkát az első csa­vartól az utolsóig, ez a feladat áll je­lenleg előttünk. Sok olyan dolgozó van üzemünkben, aki csak a munka helyes szervezésével foglalkozik. Jó példakép ezeknek az elvtársaknak, Brocky elv­társ és munkacsoportja, amely a fel­merülő nehézségek ellenére is a jó szervezés folytán teljesíteni tudja min­den feladatát, sőt túl is tudja telje­síteni előírt tervét. Gyumbier I,ászló, Komárom (az üzemi lap nyomán).

Next

/
Oldalképek
Tartalom