Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-12-26 / 90-91. szám
Kh IFlttSAG 1953. december 23. A mezőgazdasági termelés állandó fokozásával biztosítjuk az életszínvonal emelésének szilárd alapját az élelmiszer ellátás terén Jindrich Uher miniszterelnökhelyettes és mezőgazdasági miniszter a CsKP KB plenáris ülésén tartott beszámolójából Elvtáríak! Pártunk Központi Bizottságánál? szeptember 4-iki plenáris ülése Zá- potocký elvtárs beszámolójának ]6- vábaíTyáséval megerősítette gazda sáffunk átépítése és felépítése vezérvonalának helyességét és hang- só Ivozta, hogy ez az lránjrvonal> továbbra is érvényben van. Keresztülvitele során szocialista országépítésünk valamennyi szaka- szá.n páratlan fejlődést és sikereket értünk el. Ez lehetővé teszi szá. munkra, hogy most még határozottabban láthassunk hozzá népünk anyagi és kulturális színvonala ha talmas fejlesztéséhez. Hasonló célra irányul a szeptemberi kprmá.nynyilatknzat is, melynek alapján a pártprogramm még következetesebb megvalósításához fogunk hozzá Pártunk politikájának mindig az volt és az i.s lesz a célja, hogy biztosítsa a dolgo zók jólétét. Ezért a nehézipar további fejlesztése mellett fokozottabb gondot fordítunk a népgazság azon ágazataira, melyek meg gyorsítják az életszínvonal emelkedését, Ebből a szempontból nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak, amelynek néhány problémájával a Köznonti Bizottság mai ülése fog foglalkozni, A mezőgazdasági termelés foko zása pártunk és kormányunk figyelmének és gondjának előterében ál] országunkban; alapjában már meg van olth^a a Szo\’jetunióban és a népi demokráciánkban is Ez arra vall, hogy milyen komolyan veszik a szocializmus gazdasági alaptörvényei követelményeinek tel-, jesítését, vagyis az egész társada lom egyre növekvő gazdasági és kulturális szükségleteinek maximá lis kielégítését a szocialista termelés szakadatlan növelésével és tökéletesítésével a legfejlettebb tech nika alapján. Azért van ez így, mert a Szovjetunió és a népi demokratikus országok hihetetlen gyors ütemben biztosítják termelőerőik fejlesztését és valamennyi társadalmi probléma és feladat előterébe az emberről, kulturális és anyagi szükségleteiről való gondos kodást helyezik. Az egyre növekvő emberi szükségletek kielégítése, nemcsak a társadalmi, hanem különösen a .személyi szükségletek biztosítá.sa és további növelése az a feladat mely egyre nagyobb kö vetelményeket támaszt és fog támasztani állandóan a mezőgazdasággal szemben, mint az életszin vonal emelkedésének alapjával szemben az élelmiszerek terén. Ezért a mezőgazdasági termelés kérdésének megoldásához a városi és falu.si dolgozók érdekeivel összhangban látunk hozzá És hogy helyes úton járunk, azt többek között a reakció dühöngése is bizonyítja. A külföldi reakció dühöng és uszít Meg akarná bontani a munká.sság. nak a kis és középparasztsággal kötött szövetségét, le szeretné téríteni parasztjainkat a helyes út ról, melyre 1945 májusában tértek rá a munkásosztály oldalán és vezetésével. Kis. és középparasztjaink több sége tudatában van, hogy boldog jövőjük a munká.sosztállyal kötött megbonthatatlan szövetségtől függ Hiszen a munkásosztály volt az. amely szoros szövetségben a kis- és középparasztsággal elvette a földet — a mezőgazdaságnak ezt az alapvető termelőeszközét — a nagybirtokosoktól és spekulánsoktól és a parasztok százezreinek jut tatta. Fölszabadított hazánkban ezért a munkásosztály oldalán a dolgozó parasztság is hozzálátott az ország- építő munkához és jelentős része volt a fasiszta megszállók által tönkretett gazda.ságunk helyreállitá Sábán. A pártunk vezette munkás- osztály a parasztokkal együtt verte viasza az áruló burzsoázia ellen- forradalmi puccsát 1948 februárjá ban és az árulókat a történelem szemétdombjára vetette. A nyílt reakció leverése után a munkások ég a parasztok, a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontjának hazafias erőivel együtt a Szovjetunió gaz dasági és politikai segítségére tá- mászkodva, elszántan hozzáláttak hogy végrehajtsák az Iparositá-snak és a mezőgazda.ság szocialista átalakításának gottwaldi ötéves tér vét. A dolgozók hatalmas és áldozatos erőkifejté-sének, rátermettségük nek és alkotókeádeményezésüknek köszönhetjük, hogy a szocialista gazdaságnak már szilárd és meg ingathatatlan alapjai vannak nép- gazda sáe-iink valamennyi ág'zatá ban Kiépítettük a nehézipar szilárd alapiait és sok új iparágra terjesztettük ki a termelést. Mun kásáink, művezetőink, technikusaink és mérnökeink legjobb káderei minden erejüket. tudásukat és ügyességüket országunk iparo.sítá- sának szentelték és szentelik. Gyá rainkban, kohóinkban, bányáinkban, mezőinkön, iskoláinkban és intézeteinkben új. nagyszerű emberek nö vekednek, akikben az öntudatos munkához való viszony feilődik — ezek a szocializmus hős építői. Továbbra is országunk szocialista iparosítása útján vezetjük dolgozó népünket, gondoskodva a nehézipar fejlesztéséről és szem előtt tartva a nyersanyag és energetikai alap .szüntelen fejlesztését. Pártunk meg van róla győződve hogy ez a biztosítéka népgazdaságunk többi ágazata magasabb színvonalra emelésének Is és főként ez a biztosítéka a népgazdaság azon ágaza tai továbbfejlődésének, amelyek nagyjelentöségűek dolgozóink egyre fokozódó anyagi szükségleteinek mind jobb kielégítésére Mivel ma már meg van a szílk- séges, az új technikára támaszkodó és erősen fejlett ipán alapunk, pártunk a politikai és gazdasági feladatok élére azt a jelszót tűzte ki: Meg kel] gyorsítani városi és falusi dolgozó tömegeink életszinvo naJának emelkedését, határozottabban ■ kell előre haladnunk a jómód és a boldog élet felé. Pártunk Központi Bizottságának szeptemberi határozatai alapján a kormány komoly intézkedéseket tett, hogy emelje a dolgozók élet- színvonalát köztársaságunk népgaz dasága tervszerű (arányos) fejlesz tése alapján. Valamennyi. kormányintézkedés arra a célra irányul, hogy elősegítse valamennyi mezőgazdasági dolgozónk abbeli igyekezetét, hogy sok ezernyi vagon gabonával, hússal, zsírral, sokmillió liter tejjel, tojás sál és más mezőgazdasági termékkel járulha.ssanak hozzá a lakosság életszükségletének kielégítéséhez. Egész pártunk és népünk elé azt a feladatot kell tűznünk, hogy a mezőgazdasági termelés fokozá sa — a nálunk még túlnyomóan kisüzemi mezőgazdassági termelés körülményei között — megköveteli a pártszervek, a közigazgatás, a gazdasági szervek Iránvító működésének megszilárdítását, a váró.' és falu között a gazdasági kapcsolatok elmélyítését ég a párt. meg a kormányhatározatok következetes és pontog teljesíté.sét. Ezirányú feladataink nagyok és bizonyára bonyolultak is. De tekin tettel azokra a jelentős tartalékok ra, amelyek a mezőgazdaság terme, lésének fokozását lehetővé teszik, reálisak Mivel új feladatok előtt állunk mezőgazdaságunk fejlesztésében, helyes lesz. ha figyelemmel kísérjük mezőgazdaságunk fejlődését az utóbbi időben és a mai hely zetet is. ^ Jelentékenyen fokozzuk az állattenyésztést, több húst, tejet és zsiradékot termeljünk dolgozóink számára Felsoroltam már néhány jó állat- tenyésztési eredményt, melyek bl- 2»nyitják, mekkora fejlődési lehetőségek állnak fenn. Hiba, hogy a gazdálkodásnak ilyen módja nem vált még általános érvényűvé valamennyi EFSz-ben és állami gazdaságban. Sokkal lényegesebben fokozhatnák a termelést, ha az állatállo mány gyarapításának arányában a takarmányalapot is növelnénk és ezzel az állatok hasznosságát is. A takarmánytermelés azonban állan. dóan az állatállomány fejlődése mögött kullog. Különösen a rétek hozama 'alacsony, márpedig helyes gondozás mellett legalább egy harmaddal nagyobb lehetne hozamuk. Különösen a határvidéki területeken alacsony a hozam, pedig ott jó ré^ek és legelők voltak, ma pedig alig tudják fedezni annak az állatállománynak a takarmányszükségletét, amely ezeken a területeken kisebb, mint a háború előtt volt. Még mindig kevés gondot fordíta. nak a tarlókeverékek vetésére, a silózásra, az etetés technikájára és a takarmányok gazdaságos felhassaiá- lására általában. A takarmánykészletekben beállt rosszabbodáshoz lényegesen hozzájárult, hogy csökkent a takarmánynövények vetésterülete, úgyhogry az utóbbi években a takarmánykészlet nem fedezi a szükségletet. Az állatállomány gondozásának döntő befolyása van az állatok hasz. nosságára is. Ezt a kiváló állattenyésztők eredményei igazolják. Nyugtalanító jelenség azonban, hogy az állattenyésztés terén végzett munka jelentőségét lebecsülik, egyes dolgozókra sok állat gondozását bízzák és különösen az állattenyésztés szocialista szektorában fordul elő, hogy gyakran a szükséges képzett, séggel és tapasztalatokkal nem rendelkező dolgozókat osztanak be a jószághoz. Ennek az a következménye, hogy a gondozás nagyon alacsony színvonalú, ami az állatok csekély hasznosságában és a növendékállatok nagyarányú elhullásában nyilvánul meg. Vétkesen rosszul irányított a zootechnika) szolgálatunk is, amely kádereinek alacsony kép. zettsége következtében képtelen az állattenyésztés terén működő dolgozóknak elég hatékonyan segíteni és tanácsokat adni. A szocialista szektorban, különösen az EFSz-ben gátolja az állattenyésztés sikeres fejlődését az, hogy kevés az istálló és egyéb melléképü. let. Az építésük lassan folyik, aminek az az oka, hogy a munka nincs kellően megszervezve és a szövetkezeti tagok sem tudják helyesen ellenőrizni. Emellett a közös istállókat építésük során nem szerelik fel teljesen. A gépesítésről csak kis mértékben gondoskodnak, pedig ez megkönnyíti a munkát az istállókban. A gépesített berendezések kar. bantartását, különösen a fejögépe- két nagyon elhanyagolják. A fajtenyésztésnek, amely pedig lényeges része a. fajnemesítésnek, államunkban nagy hagyományai vannak. Különösen marhaállományunkban egész sor fajtánk van, amelyeknek nagy a hasznosságuk. Ennek a sokévi szorgalmas munkának az eredményeit gyakran elérték- telenítik azzal, hogy elhanyagolják a faj tenyésztéshez szükséges kedve, ző körülmények és eszközök megteremtését. Az állatállomány hasznosságának fokozásában és a takarmányalap növelésében va szakképzettségen és az öntudatos munkán kívül döntő szerepe van a dolgozók anyagi érdekeltségének is. Az egyes szövetkezeti tagok ép az állami gaz. das.ágok egyes dolgozóig nincsenek még kellőképpen érdekelve az állat- tenyésztési termelés fokozásában pénzbeli és természetbeni jutalmakkal és pótdíjakkal. Az anyagi érdekeltség jelentőségét még mindig nem értékelik eléggé, nem csak a mezőgazdaság egyes .szakaszain működő dolgozók, hanem a szakszer, vezeti szervek és az állami bérraegállapítő bizottság munkatársai sem. Dolgozóink hús-, tej- és zsiradék- fogyasztási igényei egyre növeked. nek. Az állattenyésztés terén fölsorolt hibák jelentékeny veszteséget okoznak a hús-, tej- és zsiradékter. melésbon, melyek a fogyasztók asztalát gazdagíthatnák; veszteségeket okoznak az állattenyésztésben és csökkentik a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét. Ezért elkerülhetetlen, hogy a föld. müvelésügyi minisztérium dolgozói, a pártszervek és a népi közigazgatás szervei tudatára ébredjenek az állattenyésztési termelés fontosságának és döntöfontosságú láncszemnek tekintsék népünk életszínvonala emelésére irányuló igyekezetünkben és gyorsan számolják föl az állatte- nyésjtési termelés minden fogyatékosságát. Jóminöségü széna termelésének fokozása a réteken és legelőkön és a szántóföldi takarmánynövények termelésének fokozása lehetővé te. szí az állatállomány hasznosságának további növekedését és ezzel az egész mezőgazdasági termelés fejlődését is. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell irányítanunk az EFSz-eket, az állami gazdaságokat és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy rendesebben gondoz, zák és trágyázzák a réteket, mint eddig, gondoskodjanak megi'íjítá.suk- ról és vezessék 'be a takarmányos veíöeljárást, valamennyi takarmányt a legalkalmasabb agrotechnikai határidőben gyűjtsék be, hogy az értékes tápanyagok vesztesége a legkisebbre korlátozódjon. Fontos feladat továbbá, ^hogy elterjedjen a zöldtakarmány silózása, hogy így biztosítva legyen a jószág számára a megfelelő mennyiségű nedvdús ta. karmány a téli időszakra. Minden EFSz-nek és állami gazdaságinak ki kell dolgoznia a takarmánysilózási tervet. Minden fejőstehénre legalább 25 q silótakarmányt kell számítani, minden növendékállatra legalább 10 q-t. Ennek a tervnek a teljesítése lehetővé teszi elsősorban azt, ho^y meg-' növekedjen a takarmánynövények vetésterülete és hektárhozama, különösen az őszi és tavaszi keverékek, a csalamádé, a takarmánykáposzta stb. hozama. Különösen nagy a hiány fehérje- tartalmú takarmányokban. Ezt belföldi forrásokból némileg csökkenteni lehetne, például a vágómarhák vérének felhasználásával. Az jélelmiszerlparl minisztérium 1954-ben leg. alább kilencmillió liter állati vér felfogását és feldolgozását biztosíthatja és 1955-ben ezt tovább fejlesztheti és az állati vér jelentékeny részét felfoghatja és megszárlthat- ja takarmányozás céljára. Csekély mértékben használják föl eddig a városokr iparközpontok és munkás, telepek élelmiszerhulladékait. Ezáltal sok tápanyag vész kárba, amelyeket különben felhasználhatnának takarmányozás céljára. Szükséges, hogy ezek összegyűjtését jobban megszervezzék, dolgozzanak ki javaslatot az élelmiszerhulladékok összegyűjtésére és fölhasználására. A bevált szovjet munkamódszerek alkalmazása során elért Jó eredményeket ki -kell használni és tovább terjeszteni. Feladatunkul tűzzük ki, hogy 36.500 borjút ildegneveléssel nevelünk föl, Malinyinova elvtársnő állatgondozó, takarmányozó és fejő. módszerét 90.000 fejősnél alkalmazzuk és á sertéstenyésztésben bevezetjük Ljuszkova elvtársnő módszerét, a sertéshizlalás terén pedig Surikov és Zajcsuk szovjet zootech- nikusok takarmányizesítő módszerét. Az állattenyésztési terv teljesítése különösen az egységes földmü- vesszövetkezetekben nagy mértékben az állatok gondozásától függ. Ezért 'azt javasoljuk az EFSz-eknek, hogy vezessenek be pótdijazást az állatszaporulattal kapcsolatos feladatok túlteljesítéséért és a felnőtt állatok gondozásáért és hasznosságuk fokozásáért és biztosítsák, hogy a sző. vetkezeti tagok a pótdijakat idejében megkapják. Hogy fokozzák a közvetlen érdekeltséget a tervezett állomány betartásában és csökkentsék az elhullási veszteséget, számítsanak több munkaegységet az állat- gondozókn.ak, a szövetkezeti állatte- ryéísztés vezetőinek, az EFSz.ek elnökeinek, a tehénállomány tervének teljesítéséért és túlteljesítéséért. Az EFSz-eknek az javasoljuk, hogy szénakaszálás idején juttassanak bizonyos mennyiségű szénát a szövetkezeti tagoknak előlegként a szénakaszálásnál ledolgozott munkaegy. ségek fejében, ha teljesítik és túltel- jesitik a szénabegyűjtés tervét. Az állattenyésztésben az elért sikerek ellenére is sok lehetőségünk van, hogy mozgósítsuk határtalan tartalékainkat. Az állattenyésztésre kell összpontosítania figyelmét minden mezőgazdasági dolgozónak, egész pártunknak. Az állattenyésztés további gyors fejlődése biztosításának előfeltétele: Meg kell .iavítani a takarmányalapot és fokozni kell a növénytermelés hektárhozamait A növénytermelés a mezőgazdálkodásnak a döntő szakasza mint a fő élelmiszerek túlnyomó részének, az állatállomány takarmányának, az élelmiszeripar és a könnyűipar nyersanyagának forrása. Ebben van különösen fontos jelentősége a dől. gozók életszínvonalának emelésére nézve. \ Növénytermelésünk színvonala emelkedik, de azok a nagy hektárhozamok, amelyeket az élenjáró egységes földmüvesszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó parasztok nálunk már elértek, azt bizonyítják, hogy távolról sem rterítettünk ki minden lehetőséget és még sok a rejtett tartalékunk, amelyeknek föltárása tőlünk függ Ha kiküszöböljük a fogyatékosságokat, lesz több gabonánk, cukrunk és áíldségünk, több takarmányunk és tejünk, húsunk és zsiradékunk is, több nyersanyagot adhatunk iparunknak is. Elsősorban azt kell tudatosítanunk, melyek azok a fő kérdések, amelyekre összpontosítanunk kell figyelmünket, hogy fokozhassuk a hektárhozamokat és emelhessük növénytermelésünk áltajános szinvona. lát. Súlyos problémája mezőgazdaságunknak, hogy sok föld parlagon hever, különösen a határvidéken, Nem vagyunk olyan gazdagok ebben az alapvető termeipeszközben, hogy tékozló módon bánjunk vele. Sokezer hektár megmüveletlen föld és lekaszálatlan rét minden esztendőben jelentős mennyiségű mezőgazdasági terménytől foszt meg ben. nünket. A probléma súlyosságára való tekintettel szükséges, hogy minden, lehetőséget fölhasználjunk eimek a földterületnek a megművelésére. A nemzeti bizottságoknak fontos feladata, hogy megvitassák a szövetkezetekkel, az állami gazdaságokkal, az egyénileg gazdálkodó parasztokkal, hogyan vegyék rendes művelés alá e földeket és hogyan használják ki megművelésükre a gépállomások gépparkját és hogyan biztosítsák a földek kihasználását a helyi gazdasági viszonyok szerint. Szükséges továbbá, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének távlati terve kidolgozására létesített bizottságoknak az állami terv. hivatal, a földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok nyújtsanak segítséget afeoknak a komplexterveknek a kidolgozásában, amelyek alapján fokozatosan művelés alá veszik ezeket a területeket. Valamennyi szántó- és müveit terület kiaknázása megköveteli továbbá, hogy rendeť teremtsünk a nyilván, tartásukban. Ennek az az előfeltétele, hogy a szántó, és a müveit (Folytatás az 5. oldalon.)
