Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-12-12 / 86. szám
OIIFJÜSÜG 1!)53. derpmber i. A bermudai értekezletről Nyugati hírügynökségek közük, hogy a bermudaj értekezlet pénteken este Eden, Dulles és Bidault külügyminiszterek ülésével kezdődött meg. Churchill, Eisenhower és Laniel, a külügyminiszterek megbeszélése után ült ösz- sze. A bermudai tanácskozásokat megelőző nyugati sajtóhangok főként Francia- ország képviselőinek várható magatartásával foglalkoznak. Ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy a három nyugati hatalom állá.soontja több pontban eltér egymástól így például az „európai védelmi közösség” ratifikálásának kérdésében is. A Reuter angol hírügynökség így vélekedik erről: „A szerződés’ mielőbbi jóváhagyatásának kilátásait igen távolivá tette az a kudarc .amely a nemzetgyűlésben érte a francia kormányt. A kormány ugyanis a legutóbbi vita során nem kapta meg ténylegesen a jóváhagyást európai pcJitikájához.” Az AFP ehhez hozzáteszi, hogy a Szovjetunió javaslata a Berlinben tartandó négyhatalmi külügyminiszteri értekezletre, „art jelenti, hogy a nemzetgyűlés még inkább habozni fog, vájjon el- fogadja-e a Nyugat-Németország felfegyverzését célzó tervet.” Az angol sajtó ugyancsak bőven hangoztatja, hogy a bermudai értekezleten Franciaország lesz a kulcsprobléma. A Daily Telegraph ezt ír.ja: „Bármi legyen is a helyzet, a bermudai tanácskozások kritikus tényezője Franciaország, mert a legkézzelfoghatóbb döntéseket neki, illetve vele kell létr^ozni.” Mit akar a kancellár?“ Nyugat-Németország lakossága nagy felháborodással fogadta a bonni kormánykoalíció provokációs tervét, hogy még a Szovjetunió javaslata előtt megtárgyalja a hadkötelezettség bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. Az Ade- nauer-ldikk ezért kénytelen volt nuárra halasztani a kérdések megvitatását. Nyugat-Németország lakosságának hangulatát tükrözve, a dortmundí Westfälische Rundschau „Mit akar a kancellár?” című cütke ezt írja; „Mindazok után, amiket Adenauer kancellár a legutóbbi szovjet jegyzékről mondott, nyilvánvaló, hogy az új helyzet nincs Ínyére. Adenauer kancellár terveké és kívánságaira eső árnyéknak látja azt, amR a kétségbeesett népek a reménység új napsugarának tekintenek.” Eisenhower sajtóértekezlete December 2-án Eisenhower sajtóértekezletet tartott. Az egyik sajtótudósítónak arra kérdésére, hogy mi a véleménye a Szovjetunió részvételével megtartandó négyhatalmi értekezlet kilátásairól, az elnök kitérő választ adott. Kijelentette, hogy sok mindent kell még tenni, míg egy Uyen értekezletre sor kerülhet. A bermudai értekezletet érintve Ei- senhover közölte; „Az amerikai küldöttségnek „nagyon sok dolga lesz”, hogy Churchillal és Dániellel folytatandó tárgyalások a kérdések kölcsönös jobb megértéséhez vezessenek. Jerevan - Örményország fővárosa Szgvjet-örményprszág az az ország, ahol valamikor csak a szegény lakosság kunyhói álltak, ahol csak a nyomor, betegség és az éhség tanyázott. Ma viruló kertek, szebbnél-szebb házak állnak Ht. Fejlett ipar és gazdag kultúra országa lett. Jerevan, Örményország fővárosa egyúttal az ország legszebb városa is. Széles utcái fasorral vannak szegélyezve. A városnak egész sajátságos építkezési stílusa van, amely már a Közel-Keletet jellemzi. Képeinken Jerevan néhány utcarészlete látható; A Lenin-tér, a Szovjet-örményország Legfelső Tanácsa épületével, (a jobboldali felső kép), az Abovja-utcai áruház, (alsó kép), a jeravani opera (baloldali felső kép). Az ENSz közgyűlés vitája Az ENSZ közgyűlés második délutáni teljes ülésén végétért az általános vita a koreai-kínai részről a hadifoglyok ellen elkövetett állítólagos „kegyetlenkedésekről” szőlő amerikai koholmányokkal kapcsolatban. K. V. Kiszelev, bielorusz küldött hangsúlyozta; azért tűzték napirendre a koholt „kegyetlenkedések” vitáját, hogy megnehezítsék a legfontosabb nemzetközi kérdések, elsősorban a ko♦ 1953. december 20-oa Phenjanba összehívták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének hatodik ülésszakát. ♦ Delhiben a Szovjetunió indiai nagy- követségén a Szovjetunió és India között kereskedelmi szerződés megkötése alkalmából fogadást rendeztek. A fogadáson megjelent a kormány több tagja, az indiai társadalmi élet és a sajtó képviselői, valamint Kína, Magyarország, Csehszlovákia indiai követségének vezetői. ♦ December 3-án tartották meg a koreai politikai értekezletet előkészítő 16. ülést. A tanácskozások elhúzása céljából az amerikai tél képviselője továbbra is konokul ellenezte, hogy a Szovjetiinlőt, mint semleges országot meghívják. A továbbiakban ragaszkodott a koreai-kínai fél fogságba esett harcosainak erőszakos visszatartásához is. Az United Press jelentése szerint Li- Szin-Man november 26-án Taivan'ba repült, hogy Csangkajsekkel tárgyaljon a katonai szerződés ügyében. reai kérdés békés rendezését. Nem véletlen, — mőndotta — hogy ezt a hírhedt kérdést éppen abban a pillanatban erőszakolták a közgyűlésre, amikor a Koreával foglalkozó politikai értekezlet sorsának eldöntésére került sor. A szavazás során az Mnerikai-angol csoportosulás keresztülerőszakolta a vádaskodó, a Kínai Népköztársasággal és a Koreei Népi Demokratikus Köztársasággal szemben provokációs határozatát. Visinsžky elvtárs a szavazás során rámutatott, hogy e javasäet hamis, kimondottan rágalmazó, p»rovokációs és ellenséges a Kínai Népköztársasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben. Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet sajtó feladatairól November 19-tő4 december 2-ig tartották Moszkvában a területi, határterületi és köztársasági lapok szerkesztőinek és mezőgazdasági rovatvezetőinek értekezletét, amelyet a Szovjtuniő Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hívott össze. Az értekezlet munkájában részt vettek N. Sz. Hruscsov és P. N. Poszpjelov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai is. Az értekezlet részvevői meg hallgattak és megvitattak több előadást, majd kicserélték a mezőgazdasági propaganda terén szerzett tapasztalataikat. A tanácskozáson beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, az SzKP Központi Bizottságának első titkára. Hruscsov elvtárs felszólalásában az SzKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülése határozatainak valóra váltásáért indított harc feladataival foglalkozott és hangsúlyozta, milyen hatalmas szerepe van a szovjet sajtónak a mezőgazdaság további feílendülését szolgáló párt és kormányíntérfíedések megvalósításában. gek és események hűek legyenek a valósághoz. Nagyjelentőségű az eleven és kifejező nyelv, az anyagok közlési formájának változatossága. Hruscsov elvtárs ezután elemezte a- gyes lapok hiányosságait és hibáit; Nincs sajtónknál erősebb, hatékonyabb fegyverünk. A sajtó pártunk legmesz- szehatóbb ideológiai fegyvere. Ha jó a- nyagot választunk ki a lapok és a folyóiratok számára, sokezer kilométer távolságba is célba találhatunk, feltárhatjuk a hiányosságokat óriási kiterjedésű országunk minden részében. Ennélfogva, aki lebecsüli a sajtót, az gyengíti erőnket. Mélyebben, tartalmasabban, nagyobb hozzáértéssel keii írni a mezőgazdaságról, az SzKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ü- iésén hozott határozatok megvalósításáról. A sajtó munkásainak jusson mindig Hruscsov elvtárs a továbbiakban a- eszükbe, — mondotta a továbbiakban — I zokról a feladatokról beszélt, amelyek hogy a lapok sikeres munkája szem- a közszükségleti cikk^ termelésének pontjából nagyjelentőségű a tények jelentékeny növeléséért folyó harcban megbízhatósága, hogy a leírt jelenté- várnak a sajtóra. Nagy teret szentelt Hruscsov elvtárs a kádermunka feladatainak. Rámutatott, hogy a sajtó még gyengén foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan történik a mérnökök .agronómusok, zoo- tfchnikusok kiválogatása a gép- és traktorállomások, valamint a kolhozok számára. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a sajtónak egész munkánkban óriási szerepe van. Hogy a napüapok és folyóirattá« dolgozói sikeresen tölthessék be szerepüket, mélyebben kell behatolniok az élet felvetette kérdések lényegébe, hozzáértéssel, konkréten kell ímiok. A lapoknak a legélesebben fel kell támiok a hiányosságokat, le kell leplezniük a hibákat, mégpedig úgv, hogy mozgósítsák az embereket és hibák leküzdésére, az egészséges bírálat kibontakoztatására buzdítsák a dolgozók széles tömegét. Hadilábon. Ötszáz évig tartott a török elnywnás Bulgáriában, ötszáz éven át tartotta az idegen hódító tudatlanságban és sötét- séoben az országot. Mikor aztán a bolgár nép lerázta magáról a töröik igát, az azután uralkodó monarchofasiszta kormányok csöppet sem javítottak ezen a helyzeten. Bűnös politikájuk annyira elhanyagolta a népnevelés ügyét, hogy az 1944-es felszabadulásig hivatalos modem értelemben vett oktatásról nem is igen beszélhetünk. A nép azonban még a török uralom idején tó módját ejtette, hogy művelődjék. Ezt a célt szolgálták a bolgár kultúrházak, vagy ahogyan a bolgárok nevezik; „Csitaltó- ta”. A Csitalista bolgár különlegesség. A nemzeti űjjászületés korszakában keletkezett, körülbelül száz évvel ezelőtt. E kultúrházak a nép nevelésének és céljainak tűzhelyei voltak, itt művelődött az ifjúság, innen pattant ki minden olyan szikra, amely később az elnyomás és a kizsákmányolás ellenni elkeseredett, hősies harcok lángjaként elhamvasztotta az elnyomók fészkeit és porráégette a fasiszta hazugságok kártyavárát. A török iga tűrhetetlenné vált már, mikor az első Csitalisták működni kezdtek. A csitalista szó tulajdonképpen olvasótermet jelent és eredetileg így is működött. A bolgár hazafiaknak ezekben a Csitalistákban ilyen módon lehetőségük nyílt titkos forradalmi tanácsokat alapítani és megszervezni az ellenállást az elnyomók önkénye ellen. A monarchofasiszta kormányok idején a Csitalista ismét bebizonyította, hogy a nép igazi szövetségese. A Kommunista Párt vezetésével hatalmas forradalmi mozgalom indult a kíméletlen reakció, az embertelen kizsákmányolás az ádáz terror és a rémuralom ellen amelynek az volt célja, hogy egyesítse a bolgár nép összes erőit. Ebben harcban — mint azt Valko Cservenkov mondta — „A Csitalista a fasizmus el/? ST/oeile{£itmi4^ u^ofv „Csitalista“ leni harcosok menhelye és támaszpontja, az antifasiszta népművelés fáklyája volt”. Valóban a Csitalista termeiben a nép a haladó irodalom minden fontosabb művét olvashatta, a tagok maguk terjesztették ezeket és ha kellett biztonságuk és életük árán is védelmezték ezeket az irodalmi müveket a fasiszta terror cenzorai, vagy karhatalmi közegei ellen. Haladószellemű színdarabokat és drámákat adtak itt elő, népegyetemeket szerveztek és a legkülönbözőbb módon harcoltak a burzsoa ideológia és a nagybolgár sovinizmus ártalmas mérge ellen. A kultúrházak e munkája egyben a haladó tudomány és kultúra elterjedését is jelentette és ébrentartotta a nép harci készségét és hitet az igazságos harc győzelmében. Hiábavalónak bizonyult a reakció és a fasiszták minden törekvése, hogy a kukúrházat kezükbe kaparintsák. Betiltották a különböző kultúrösszejöve- teleket, estélyeket, előadásokat, szórakozóhelyeket, szétkergették a gyűléseket. börtönbevetették a kultúrházak aktív tagjait, rendőrkopókat ültettek a vezetőségbe, végül feloszlatták azokat. Mindez nem hozott várt eredményt a fasiszták számára. Ez az örült erőszak és önkény még erősebb összefogásra késztette a kultúrházak tagjait, akik az idő során a bolgár nemzet legjobbjainak haladó rétegét tömörítették maguk köré. Amik’^r a monarchofasizmus végül levette álarcát és a hitleri fasiszták szállták meg az országot és amikor e- zek orvul rátámadtak a Szovjetunióra, a kultúrházak bátrabb dolgozói azonnal bekapcsolódtak a partizánmozgalomba és e lelkes antifasiszták fegyverrel kezükben védelmezték a nép jogát és szabadságát. A kultúrházak 845 tagja partizánharcos volt, — ezek közül 374 elesett, — 933 tag politikai fogoly volt és 466-an koncentrációs táborban sínylődtek. A kultúrházak történetének új korszaka 1944 szeptember 9-én kezdődik. Ekkor indul meg az igazi kulturális és szocialista nevelési munka, de most már ez egész bolgár dolgozó nép részvételével. 1944 óta a kultúrházak száma 2918- ról 4123-ra szaporodott. Az eltelt kilenc év alatt 470 új, modem berendezésű épületet adtak át erre a célra. A kultúrházak könyvtárait kibővítették, sok-sok kötet új könyvet vásároltak, a marx-lenini művészi tudományos és technikai irodalom gazdagítására. A könyvek száma 2 millió 78 ezerről, 3 millió 170 ezerre nőtt. Mindinkább nő a tagok és olvasók száma. A kultúráiét is sokkal gyorsabban fejlődik, mint azelőtt. Eddig 1747 színházi együttes, 990 énekkar, száz meg száz táncegyüttes, számtalan zenekar, 12 operett- együttes és a szliveni kultúrháznak még opera-együt»,'s€ tó yan. .A kultúrházak leglelkesebb tagjai és dolgozói a fiatalság köréből kerülnek ki, akik az elnyomatás éyeiben a legbátrabb harcosoknak bizonyultak, ma pedig kiyeszik részüket a kultúr- és neyelési munkából az ország minden részében. A fasiszta uralkodó körök nem törődtek a bolgár nép kultúr- színyonalának emeléséyel és nem gondoskodtak a nép kultúrszükségleteiröl, különösen Dobrudzsa, Rodopa és Kard- zsalij kerületekben. Ezeken a területeken az irodalmi termékek százait pusztította el a rendőrség, többek között Mekszim Gorkij, Christo Smireni^i és Nicola Vacparoy műyeit. Most ezekben a körzetekben lelkes fiatal bolgárok tanítanak és a kultúrházak ifjúsági tagjai olyan szeretette] ismertetik meg a népet a két fiatalon elhunyt nagy bolgár költő, Christo Botey és Christo Smirenski műyeiyel, mirtt amilyen készséggel és lelkesedye beszélünk mi Petőfiről és Jifí Wolkerröl, a fiatalon elpusztult magyar és cseh költői nagyságokról. A bolgár népi demokrácia felszabadította a bolgár nép alkotó erejét és a kultúrházak szabad fejlődését nemcsak biztosította de azt minden erejéyel támogatja. A mai Bulgária egy óriási iskolához hasonlít, ahol a Csitalista, a bolgár kultúrház a müyelödés, a haladás és béke yilágítő fáklyája. A felszabadított bolgár ifjúságnak jutott az a megtiszteltető szerep, hogy ezt a fáklyát magasra emelye, világosságot terjesszen a monarchofasiszták által szándékosan sötétbe kényszerített bolgár dolgozók minden legkisebb településébe és falujába is. A felszabadulás óta eltelt kilenc év bebizonyította, hogy ezt a megtisztelő szerepet az ifjúsághoz méltó lendülettel és lelkiismeretességgel töltötte be, ami azt jelenti, hogy beteljesedett a bolgár hazafiak hosszú évszázados álma és reménye: a Csi- tal'sta, a kultúrházak szabadon fejlődhetnek és fejlődésük biztosítva van az ifjúság kezében, az egész bolgár nép magasabb politikai, kulturális és művelődési színvonalának emelkedése érdekében. CJ IFJOSÄG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóvállalata Bratislava, 3ol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, Šoltésovej 2 Telefpn 34,5-51. 2, 3. 229-31, 3 Nyomja Merkantil n. v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 30.— Kčs, félévre 15,— Kčs. — A post atakarékpénztári befizetőlap száma S-54001 — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és Irányító postahivístal Bratislava 2. A-65152.
