Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-05 / 84. szám

If)"!.?. dP'emhpr Ol IFJÚSÁG SPORÍ Kitűnő játékot nyújtottak a szovjet kosárlabdázók Roz.snyón. A Csehszlo­vák-Szovjet Barátsági Hónapban ellá­togattak hozzánk a legjobb szovjet kosárlabdázók. Az első mérkőzésüket Rozsnyón játszották, ahol a dolgozók az eg^z környékről nagy lelkesedéssel és érdeklődéssel figyelték játékukat. A Moszkva válogatott B-osapata Szlo­vákia válogatott B csapatával találko­zott először. A mérkőzést a moszkvai csapat 65:20 (31:6) arányban nyerte meg. A második mérkőzésen a mixszk- vai A-csepaf mérte össze erejét Szlo­vákia .A-csapatával és azt 42:13-as félidő után 88:34 arányban győzte le. A szovjet játékosok mindkét mérkő­zésen magasszínvonalú, gyors játékot nyújtottak. Mindkét szovjet ’csapat technikailag jobb volt és sokkal töké­letesebb volt az összjátékban is. Kü­lönösen jól dobtak kosárra a szovjet kosárlabdázók. Mindkét szlovák csapat nagy igyekezettel játszott, hogy méltó ellenfele legyen nagynevű vendégei­nek. Ez időnként sikerült Is nekik, különösen taktikailag játszott jól a két szlovák csapat, de a dobásokban a szovjet sportolók sokkal pontosabbak voltak. A prágai Spartak—Bécsi válogatott .‘i:l (2:0) Vasárnap a labdarudó szezón befe­jező mérkőzését játszották Prágában. Az osztrák csapat körülbelül megfelel az osztrák B-válogatottnak, Az osztrák A-csapat Lisszabonban játszott világ- bajnoki selejtező mérkőzést Portugália válogatottjával, amellyel 0:0 arányú döntetlen eredményt ért el, de ezz°l az eredménnyel is kiharcolta a döntő­be való jutást. A mérkőzés 30.000 néző előtt került sorra. A Spartak kiváló teljesítménye kellemesen lepte meg a közönséget. De kevésbbé volt megelégedve a közön­ség az osztrákok játékával. A bécsi csapat nem játszott a várakozásnak megfelelően. A Spartak rögtön az elején jól kez­dett és jelentős fölényt harcolt ki a mérkőzés elején. Majdnem az egész első félidőben az osztrákok térfelén játszottak a Spartak játékosai. A 6. percben Tibensky szerezte meg. a ve­zetést, majd a 23. percben a ghásod'k gólt is megszerezte. A bécsi csapatnak két jó gólszerzési helyzete volt, de a csatárok nem tudták kihasználni a kí­nálkozó alkalmat. A má.sodik félidőben ismét a Spartak támadásaival kezdő­dik a játék. A 8. percben Tibensky éles lövése vágódik a mezőnybe a ka­pufától. Majd Pešek nemsokára rá megszerzi a harmadik gólt. A 11. perc­ben szabadrúgásból szépít a bécsi csa­pat. A szabadrúgást Körner I. értéke­síti góllá. A további 20. percben a bécsi csapat volt fölényben, de ebben a játékrész­ben védelmünk jól állt a lábán és vissza tudta verni a bécsiek támadá­sait. A mérkőzés utolsó perceiben is­mét a Spartak támadott, de ez ered­mény már nem változott. A magyar lalidarugók Párizsban Londonból hazafelé utazva a magyar labdarugók válogatott csapata Párizs­ban ismét labdarugómérkőzést ját­szott. Malakoff munkáscsapat volt az ellenfele. A barátságos mérkőzést amely több m'nt 12.000 néző előtt ját­szódott le, 16:0 (7:0) arányban a ma­gyar csapat nyerte meg. iimitMMHMiimitimiiiiiMiiiimiiMi ............... Minden CsISz-tag legyen a MtIK-jelvény hordozója Q SinV! IT Hazánk arculata napról-napra új ké pet ölt. Szerte az országban új gyárak, új lakóházak százai hirdetik a szocia­lizmus győzelmes építését. Ahogy vál­tozik hazánk arculata, úgy változik népünk gondolkodása is. Üj szocialista nemzedékünknek, az ifjúságnak kor­mányunk és pártunk megad minden lehetőséget, hogy szellemileg és testi­leg fejlessze magát. Egészséges, szo­cialista gondolkodású ifjúság — ez a célja nevelési politikánknak. A CslSz- szervezetek megkapnak minden támo­gatást arra, hogy hazánk minden lia- talját, minden CsISz-tagot helyes irányban neveljék. Az Ifjúság nevelé­sében fontos eszköz a testnevelés. If­júságunkból vidám, életkedvvel telt, bátor, öntudatos hazafiakat nevelni. Ez a cél. Ennek érdekében minden CsISz- szervezet mellett megalakult az ön­kéntes sportszervezet, melyben minden fiú és leány érvényre juttathatja testi erejét, ügyességét minden sportolni vágyó fiatal egészséges, életerős edzett ember lehet. Mi a feladatuk a C^lSz-szervezetek aktív sportolóinak, a CsISz-vezetősé­geknek e nagy cél elérésében? Tud­nunk kell azt, hogy épen a (3sISz- szervezeteken belül lehet legjobban beszervezni az ifjúság széles tömegeit a sportmunkába. Hány és hány önkén­tes sportszervezetet alakítottak meg hazánkban a CsISz-tagok! Soha nem volt ennyi lehetőségük az ifjú sporto­lóknak, mmt ma! Egyesített testneve­lésünk új utakfMi halad. Hazánkban a sport tömegalapon épült. Sportverse­nyeinkbe sokezer sportoló bekapcsoló­dott. Az MHK-jelvényért folyó küzde­lembe hazánk minden részén bekap­csolódtak a fiatalok. Éppen itt a fon­tos a CsISz-tagok szervezé,se és mun­kája. Minden CsISz-szervezet tűzze ki feladatául: minden ClsISz-tag az MHK- jelvény érdemes hordozója legyen' Fektessenek nagyobb súlyt az ifjúság testnevelésére! Indítsanak még ered­ményesebb felvilágosító mozgalmat a vidéki ifjúság bekapcsolásának érdeké­ben! Tudatosítsák az ifjúság széles tömegei között, hogy egész,séges, ed­zett építőkre van szükségünk a szo­cializmusért folyó harcban! CsISz-tagok' Kapcsolódjatok be mind­nyájan a sportmunkába, szerezzétek meg az MHK-jel vényt! Legyetek a szocialista testnevelés továbbfejlesztői, hazánk erős, bátor védelmezői! Somogyi Mátyás A Hadsereggel Együltműköilő Szövetség évzáró gyűlései A Hadsereggel Együttműködő Szö­vetség keletkezésétől napjainkig jelen­tős sikerekre tekinthet vissza. Ma már hatalmas tömegszervezet, melynek tag­jainak száma több százezerre rúg. A Hadsereggel Együttműködő Szö­vetség sikerei a tagok politikai neve­lése és a gyakorlatok terén nagy se­gítséget nyújt népi demokratikus rend­szerünknek és népi demokratikus had­seregünknek. A Hadsereggel Együtt­működő Szövetség előtt messzemenő új feladatok állnak, amelyeket csak akkor tudunk teljesíteni, ha minden alapszervezet új tehetséges káderek­kel lesz feltöltve. A szervezetnek káderekkel valót fel­töltése eddig fő feladatunk, ame'yet az évzáró taggyűléseken meg kell ol­danunk. Ezek az évzáró gyűléseid a helyi szervezetekben és a járási, va­lamint a kerületi konferenciákon már 1953. november elsejétől folyamatban vannak és egészen 1954. február 15-ig tartanak. Az évzáró gyűléseken és a járási, illetve kerületi konferenciákon ki fog­ják értékelni a Hadsereggel Együtt­működő Szövetség egész évi munká­ját. A kritika és az önkritika fegyve­rével ki kell értékelni az egyes tagok munkáját a vezetőségek és a gyakor­latokat és a sportjátékokét irányító funkcionáriusok munkáját. Annak ellenére, hogy a Hadsereggel Együttműködő Szövetség jelentős ered­ményeket ért el, munkájában mégis néhány hiányosság is előfordul, főleg a helyi szervezetek funkcionáriusainak hibájából. Sok vezetőség olyan káde­rekből tevődött össze, amelynek nem volt meg a kellő tapasztalata és tudá­sa az agitációs és propagációs munká­ban és nem értettek kellőképpen a sporthoz és a kiképzéshez sem. Ezért szükséges olyan vezetőségeket kiala­kítani, amelyek teljesíteni tudják a tokozott feladatok megvalósítását. A Hadsereggel Együttműködő Szö­vetség vezetőségeinek pillérei az ak­tív párttagok és a CsISz-szervezet tag­jai lesznek. A múlt évben a CsISz- tagok munkája nem volt kielégítő a Hadsereggel Együttműködő Szövetség­ben. A CsISz-szervezeteknek ezért fog- lalkozniok kell ezzel a kérdéssel os gondoskodniok kell arról, ho^y a H?d- sereggel Együttműködő Szövetség ak­tív funkcionáriusai talpraesett és kép­zett CtsISz-tagok legyenek. Az évzáró taggyűlés egyik fő fela­data lesz, hogy új vezetőséget java­soljanak. A jövő évi munka sikere függ az új vezetőségtől, ezért nagyon gondosan kell kiválasztani áz új funk­cionáriusokat. Csak jó együttműködés­sel valósítható meg a Hadsereggel Együttműködő Szövetség munkájának színvonalának emelése. Ezért a helyi CsISz-szervezeteknek és a Nemzeti Front többi szervezeteinek szorosan együtt kell müködniök a Hadsereggel Együttműködő Szövetséggel, hogy a jövő évben megnövekedett feladataik­kal sikeresen meg tudjanak birkózni. Zalabaí é’et Ifjúságunk s ugyanúgy az időseb­bek számára is legkedveltebb szóra­kozás falvainkon a „futball mécs", így volt ez Za'abán is, de ahhoz sok minden szükséges, míg a mérkőzés megvalósul. Az idősebb sportembe­rek, Lányi, Menyhért tanítók kezde­ményezésére hosszú szervezés után júniusban megalakult a Szokol szer­vezet. A feladat nehezebb része még- csak most következett, beszerezni n felszerelést a csapat számára. A Szo­kol vezetősége leleményes volt, bri­gádot szervezett. E'einte kevesen mentek, majd többen és többen kap­csolódtak bele a fiatalok közül az önkéntes munkába az állami gazda­ság rizsföldjein. A szorgalmas mun­kának meglett az eredménye, 3.600 Kés-t kaptak munkájukért, ezzel a nagy kérdés megoldódott. Beszerez­ték a felszerelést és már játszanak is a falu örömére, jövőre pedig bele­kapcsolódnak a járási versenybe. A leányok is kivették részüket úgy a munkából, mint most a játékból. Röplabda csapatot szerveztek és a jövőben ők is versenyezni akarnak. Sok Szokol szervezetnek például szolgálhat a zalabaiak leleményessége és önfeláldozása, akik nem vártak a segítséget, munkájuk árán megszerez­ték csapatuk számára a felszerelést. A nép árulóinak külföldön elkövetelt büntette a cseh és sz'ovák ifjúság ellen iiiiiiminiiiMMMtiMMMiimimmiiiiiMMMiMimiiHiMMmMiiHi • IMIHMHHMHMM Szörnyű tény igazolja azt a gyalá­zatos és bűnös szerepet, amelyet az amerikai imperialisták szolgálatában álló hazaáruló banda, amelynek élén Zenki, Ripka, Lettrich, Majer, Perout- ka és mások állnak, a határokon túl játszik. Zenki és társai — a nemzet árulói — külföldön cseheket és .szlovákokat ad­nak el az imperialistáknak, hogy ágyú­töltelékként használják fel őket bűnös háborúikban. Ezek az árulók hazai ügynökeik se­gítségével különféle ürügyekkel ki- nsalják a cseh és szlovák fiatalokét külföldre, hogy elhagyják otthonukat, szüleiket, munkájukat é.s flatalas meg­gondolatlanságából a Nyugat-Német- ország menekülttáboraiban szörnyű nyomorban fetrengő, szerencsétlen, kétségbeesett emberek sorsával cse­réljék fel eddigi nyugodt életüket. A Zenkihez hasonló árulók a nyugati imperialisták intervenciós hadseregeibe és egyéb helyekre toborozzák a cseh és szlovák fiúkat. Ezek a hivatásos toborzók, akik Nyugat-Németországben piszkos mun­kát végeznek Zenki számára és a me- nekülttábo’-okban elcsábítják, ezeket a szerencsétlen fiatalokat, minden egyes toborzott fiatalemj^rért tíz márka júdá.spénzt kapnak. Ilymódon 2.000 cseh és szlovák fia- telembert toboroztak Indokinába, akik közül sokan elpusztultak. Százával es­tek el a^ harcokban, a Izsungel mar­talékéivá váltak, sokan trópusi beteg- •ségek, szenvedések, éhség és végki- merülLség, .súlyos sebesülések, a gyar­mati szoldeteszka hallatlan, embertelen kinzAsának estek áldozatúl. A gyarma­ti szoldateszka parancsnokai volt SS hóhérok, háborús bűnö.sök és külön­féle országokból összeverődött kalan­dorok. Az utólag toborzott fiatalokat, akiket Zenki és társai szereznek e piszkos háború támogatá.sára ugyanaz a sors — a borzalmas halál várja In­dokína távoli dzsungeljeiben. A felszabadító csapatokhoz átszökött vagy fogságbaesett és innen hazájuk­ba szerencsésen visszakerült csehek és szlovákok megerősítik azokat az em­bertelen gaztetteket, amelyeket a Zenkl-féle árulók ezeken a csehekén és szlovákokon elkövettek, A nemzet árulói maguk beismerték a nyugati rádióban azt, hogy az Indo- kínába toborzott cseh és szlovák fia­talok közül 500-an már elestek. El­hallgatták azonban neveUcet. Elhall­gatták azt is, hogy az áldozatok száma' . sokkal nagyobb, mert a tőkések érde­keiért napról napra újabb cseh és szlo­vák emberek halnak meg, akiket az aljas emberkufárok Indokinába, Ko­reába, Malájföldre, Marokkóba és más harcmezökre küldtek. A Zenkl-féle árulók cinikusan di- csőitik száz és száz cseh és szlovák halálát, akik hazájuktól messze a gyarmati háborúkban vesztették éle­tüket. A nyugati rádióban a szülőkhöz, szerencsétlen anyákhoz és rokonokhoz a következő szavakat intézték: „Vés­sétek emlékezetetekbe, hogy az élet­nek és halálnak egy az értelme”. Ezt mondják népünk ellenségei, akik át­vették azt a romlott náci becsületet, hogy egyre megy, él-e az ember vagy itiMMiiMiiMiMiiHiMMMinimiMiimHiui iimmiiMitMMiiimmiiiiititiMintimiiimiiiiiminimmiiMiimMmiMiimiiimmMtMiiMmmiiMMMtimiiiiiinnMMiiiimii sem. A boldog szocialista társadalmat építő népünk számára az életnek és halálnak nem egy az értelme. Az in­dokínai háború, amelyre az amerikai háborús gyújtogatók több millió dol­lárt költenek a legalja.sabb gyarmati háborúk egyike, amelynek célja szol­gaságba dönteni az ottani népet és megrebolni mindenétől. A francia nép „piszkos háborúnak" nevezte ezt a háborút. Számtalanszor kifejezte, hogy semmi köze sincs a Vietnam népei el­len folytatott, elképzelhetetlen álla- tias.ságával hírhedtté vált háborúhoz. Miért hajtották Zenki és áruló lá’’- sai a c.seh és szlovák fiúkat ebbe e háborúba ? Azért, hogy gyilkolják a szabadsá­gáért önérzetesen küzdő vietnami né­pet. Azért, hogy vérükkel segítsenek biz­tosítani az Imperialisták zsíros profit­ját és osztalékát. Azért, hogy a bábklrályok és a Bao Daj-féle hűbérurak tovább tarthassa­nak rabszolgákat. Azért, hogy Zenklék, Ripkáék, Lett- richék, Majerék, Peroutkáék és a töb­bi söpredék továbbra is megkaphassa szennyes dohárait. Ez az igazság az indokínai gyarmati háborúról. Ezt legjobban azok a cse­hek és szlovákok tudják, akik Viet­namból visszatértek. „Ráébredtem arra, hogy 9.000 frank­ért eladtam és mészárszékre hagytam vinni magamat, — mondja Alois Ho- rava, blanskói lakós, hogy a burzsoa kaszt érdekeit szolgáljam, amely a nagy kaucsukültetvényeket és külön­féle más indokínai nagyvállalatokat birtokló nagytőkésekből áll. Tulajdon­képpen ekkor jöttem rá arra, mit szol­gálok és milyen célokra használnak fel. Nagyon gyakran vlssz.aemlékeztem a Csehszlovák Köztársaságra, ahol va­lóban emberként, nyugodt életet él­tem”. „A szerződés aláírása után mint ol­csó emberanyaggal báiyiak a légioná­riusokkal” mondotta Oldfich Prozg, a Csehszlovák Gépkocsiforgalmi Vállalat karlovy-vary-i alkalmazottja. — A legborzalmasabb feltételek között vetik harcba a légionáriusokat. Felismertem, hogy. a franciák piszkos háborút foly­tatnak Vietnamban és ezt profitjuk érdekében használják ki”. R. Gajdoš, a következőket mondja arról, milyen háborút folytatnak az imperialisták Indokínában: „Falvak borultak lángba és annak is tanúja voltam, midőn a tisztek [paran­csára a termés betakarítása előtt egész rizsültetvényeket < • ijtottak fel. A légióban a többiekhez hasonlóan rá­döbbentem a borzalmas igazságra és a nyugati tőkések gonoszcélú háborújá­ra”. Mindez csak néhány tény azokról a bűntettekről, amelyek végleg leálcáz­zák Zenkl, Ripka, Peroutka, Lettrich, Majer és társaik bandita arcát, ezen utálatos egyének arcát, akik cseh és szlovák fiatalok vérével kereskednek. Ezek a borzalmas gaztettek felíród­nak Zenki és áruló társai számlájára. A nemzet a biróság előtt felelősségre vonja majd őket ezekért a gaztettek­ért. Sem ők, sem hazai kiszolgálóik és ügynökeik nem kerülSk el büntetésü­ket. A szovjet ipar egyre több gépet ad a szocialista mezőgazdaságnak. Az új típusú burgonyaszedő kombájnok több tucat ember munkáját végzik cl. A baloldaii képen a KOK-2 burgonya kombajn, amely naponta nyolc holdon takarítja be a burgonyát. A kombájnon több elevátor működik. Ezek tisztítják meg a gumókat a szártól, a gyomtól, a ventilátorok pedig megszárítják és a portól tisztítják meg a burgonyát. A szár és a gyom, a ráragadt földdel a kombajn mögött hullik le, a gumók pedig egy ko.sárba kerülnek, amelyet, ha megtelik, a gép önműködően a földre helyez. Jobbról: a KKR-2 típusú burg onyakombajn a Moszkva területi ,Ct a kommunizmushoz” kolhoz föld jén. Ennél a típusnál a burgonyát a kombájnhoz csatolt kocsiban gyűjtik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom