Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-05 / 84. szám

ÚJ IFJÚSÁG örök harálsd^unk a Szovjetunióval népűnk békéjének biztosítéka A CsiSz JjZLOVAKlAl KUZPÜÍSTI BIZOTTSÁGAINAK LAPJA Bratis'a\a lora lipffrribf-r 2 Ars SO fillér. n. évfolyam. 84. szám Fordítsunk nagyobb gondot a kezdőkre Václav Ne/val észre sem vette, hogy a tanulás ideje eltelt. Közeledtek az utolsó napok — a vizsga napjai. Amit Nezval elvtárs a tanulóotthonban meg­tanult. mindent el kellett mondania. Nem volt az kevés. Végre eljött a nap, életének legszebb nap,1a. Kicsit izgatott volt. de tudatában volt Iparkodásának és a helyes feleletek eredményeképpen átvette az igazoató elvtárs kezéből a bizonyilványt. Kitüntetett — volt be­leírva. Rövid időn belül mint kitanult bán.yász lépett a radvanicei Ludvig- támába. Ebben az időben több száz képzett munkás jött több üzemünkbe, bányánk­ba, gyárunkba és öntödéinkbe. Jó kedv­vel léptek munkába, ép úgy, mint Nez­val elvtárs. Éppen csak hogy füleikbe csengtek a szavak — kitanultan — e hangokat Václav is hallotta, mindjárt az elsó lépéseinél, a fejtögödömél. A fiatal elektrotechnikus zúgást hallott néhány méter magasságban az új vil­lanyvezeték felhúzásánál. Boldog nap­juk volt mindazoknak, akik befejezték a tanulást a munkaerőtartalékok tanu- lőotthonában, vagy pedig az utánpót­lási központokban. Ott tanulták meg mesterségüket Most az új helyüket foglalták el szem- től-szembe a gyakorlattal, ami nem mindig könnyű. Nemcsak a munkáju­kat kellett jól ismerni, hanem azon mélyen elgondolkodni és megjavítani azt. Mindenütt nagy munka és meg­fontolás vár rájuk. Érvényesíteni kell ügyességüket, a munka nehezebb ré­szét a gépekre kell hagyni, meg kell gyorsítani az építkezést. A tanulóutthon elhagyása tehát nem jelenti a tanulás végét. Ellenkezőleg, állandó következetes tanulást követel. Sztahanovisták és az újítók azok az emberek, akiket üzemeink munkásai­nak és munkásnőinek a lehető legjob­ban követniük kell. Nem kis cél ez és az elérése nem is olyan könnyű. Nagy és erős akaratot követel. Éppen a ta- nulóotthonok volt diákjainak kell ezt célul kitűzniük. De az ő erejük erre gyakran még nem elég, és éppen ezért nagy felelős­ség hárul a CsISz üzemi szervezetére. Neki keli segíteni a fiatal munkások tanulmányainak elmélyítésében. Ennek ébredtek tudatára Cottwaldovon, a „Presné strojárenstvo” üzemben. Az Ifjúsági Szövetség a mesterekkel eg.yütt állandóan érdeklődik a fiatalság iránt. Ha valami nehézség adódik elő, bár­melyik fiatalembernél, ennek eltávolí­tásánál elsősorban is a mester segít. Jól ismeri 6 a munkáját, de a fiatalo­kat is. Könnyen megtalálja a hibák okát, melyeket a munkások elkövettek. Ilyen mester például Kordák elvtárs. A csoportvezetővel együtt osztálya min­den dolgozóját megnyerte az üzemi is­kola számára. Rosszabbul néz ez ki a brünni Jozef Hibeš — Vlnená n. v.-üzemében. Né­hány hónappal ezelőtt ide is új lányok érkeztek, közöttük Havliéková, Špica- ková és Vimazalová. A krnovi gyapot­feldolgozó tanulóotthonban tanultak ki. Ott az ifjúsági kollektívában szokták meg a közös életet. A Vlnená CsISz üzemi szervezete nem érdeklődött, hogy CsISz-tagok-e vagy nem, van-e vala­mi nehézségük, vagy szükségük van-e valamilyen segítségre. ^ A kladnói Antonin Zápotocký bányá­ban úgyszintén az ifjúság nem tudoti olyan alapfeltételeket teremteni, hogy az új munkások meg legyenek eléged­ve. Sok ifjú bányász még ma sem is- nrieri az elöfejtési munkát. Még mindig a csilléket tologatják, holott egy jó néhány közülük a vizsgájuk alkalmá­ból a legjobb minősitésü osztályzatot érte el. Elítélendő az az eset is, ami az osztravai Zárubek-bányában történt. Sok végzett és szakmunkás érkezett ide a szénkombájnhoz, mégis hosszú időn keresztül több gép kihasználatlanul ma­radt. ■ Az Ifjúsági Szövetség sok esetben megfeledkezik arról, hogy munkaidőn kívül is törődniük Kell. az ifjúsággal. Hisz szebben élni — ez a fiúk és lá­nyok óhaja — egyet jelent: kacagni, vigadni, elmenni a moziba, színházba vagy táncmulatságba. Ha az Ifjúsági Szövetség jó szóra­kozásról fog gondoskixlni, nemcsak, a tekintél.ve fog emelkedni, hanem a fia­talok nagyobb kedvvel fognak munka­helyükre járni. Az ifjú.ság közben meg­tanulja felhasználni az idősebbek ta­pasztalatait és ha megismerkednek az­zal a gazdagsággal, ami a könyvekben van elrejtve, ami nem hiányzik egv otthonból sem, a keresetük is nagyobb lesz. És a magasabb bér, az több vásár­lást jelent és ez aztán az út a jobb élethez. A kitanult fiúk és lányok iparunk legfontosabb szakaszaiba kapcsolódtak be, rendszerint oda, ahová a legnagyobb szük.ség volt. Mindenhová, az üzemek, városok, gátak építésére, textilüzemek­be, megtalálod őket a közlekedésben. Nagyobb részük nemcsak a keresetért jött, hanem, hogy érvényesítsék tudá­sukat, segítsék építeni hazájukat és hőstetteivel magasztalják dicső nevét. Az Ifjúsági Szövetség feladata, hogy segítsenek a fiataloknak céljukat elér­ni. A sztahanovisták és újítók dicső példái mutatják az utat. Célunk — sok új Svobodát, Doutná- čot. Miskát, Veselýt és Cimermant ne­velni. A Béke-Világtanács bécsi ülésszakának záróűlése Szovjet szakorvosok érkeztek hazánkba A napokban szovjet orvosküldöttség érkezett a prágai ruzini repülőtérre, amelynek tagjai résztvettek a tüdő­szakorvosok november 29-én megkez­dett kongresszusán. A küldöttséget Filip Sebanov tanár vezeti, tagjai pe­dig Andrej Garganamov tanár és Anna Kudrjavcevova tanár. * A hős koreai nép segítségére A szlovákiai dolgozók naponként ön­kéntes gyűjtést tartanak és ennek eredményét az elpuszLÍtott Korea új­jáépítésére áldozzák. A szlovákiai gyűjtés eredménye eddig egy mill'ó 503.423.71 korona Ebből a nyitrai ke­rület dolgozói 435.559.46 koro.iát, a b'*atislavaiak 426.339.88 koronát, a i besztercebányaikak 250.204.73 koronát, a kassai kerületiek 162.749 koronát, a zsolnaiak pedig 166.772.24 koronát, az eperjesi kerületiek 63.797.68 koronát gyűjtöttek. A gyűjtés a legutóbbi 3 nap alatt 152.715.63 koronával emel­kedett. A földművesek és szövetkezeti tagok természetbeni adományokkal is hozzájárulnak a gyűjtéshez. így pl. a trencsénteplici járásban 498 kg ga­bonát, 3400 kg burgonyát, és 147 kg különféle hüvelyes véleményt gyűjtöt­tek. A Béke-Világtanács november 27-1 délelőtti ülé.sén felszólalt Jacques De­nis, a DÍVSZ főtitkára. Hangsúlyozta, hogy a demokratikus ifjúság teljes e- gészében támogatja Joliot-Curienek, a Béke-Világtanács elnökének a béke­mozgalom kiszélesítésére vonatkozó ja­vaslatát. A négy hónappal ezelőtt meg­tartott világifjű.sági kongresszuson és a VlT-en a legkülönbözőbb politikai irányzatokhoz tartozó ifjak és leányok fogadták meg, hogy aktíven támogat­ják a békeharcot — mondotta. Nyeszmejanov szovjet akadémikus a tudósok nemzetközi együttműködésé­nek kérdéseiről beszélt. A nemzetközi tudományos érintkezés egészében véve hanyatlott. Különösen gyér lett ez az érintkezés Kelet és Nyugat között — jegyezte meg. Nyeszmejanov akadémi­kus mélyen elitélte a nagy trösztök és monopóliumok azon tevékenységét, hogy a tudományt a háborús készülő­dések céljaira használják fel. Nyeszmejanov többek között hangsú­lyozta’ A tudomány olyan fokra emel­kedett, amelyen reális egy űrhajó el­küldése a Holdba, a Föld mesterséges kisérotársának létrehozása, amelyen hatékony gyógyszereket találtak a be­tegségek, az emberiség legborzalmasabb ostorai ellen, amelyen egészen új táv­latok nyíltak meg az energetika előtt. De túlságoson nagy tudományos esz­közöket irányítanak az emberiség ellen, túlságtxsan sok tudós dolgozik seré­nyen az emberiség ellen. Azok a pozi­tív eredmények, amelyeket a tudomány egy országban vívott ki, igen gyakran nem mennek át a köz tulajdonába, ha­nem nagyon sokszor párhuzamos mun­kát kell elvégezni elérésükhöz. —Hasznosnak és kívánatosnak tartjuk a diákok és a fiatal tudósok cseréjét, mint a nemzetközi tudományos együtt­működés fontos és hatékony formáját — mondotta a továbbiakban. Az ülésen többek között felszólalt Percy Becher (Nagy-Británnia) Antoine Tabet (Libanon) és Heriberto Jara (Me- xikd^. A Béke-Világtanács bécsi ülésszaka szombaton délben befejeződött. A Pietro Nenni elnökletével megtar­tott záróülésen felszólalt Wirth volt német kancellár. Sokhey indiai tábornok és D' Astier de la Vigerie francia kül­dött. Wirth felszólalásában mindenekelőtt lelkes örömét juttatta kifejezésre a Szovjetunió legújabb jegyzékével kap­csolatban. A szovjet jegyzéktx’n az az elv jut kifejezésre, hogy a vitás kér­déseket kölcsönös megegyezés alapján rendezzék, s a Szovjetuniónak ez a kez­deményezése közelebb hozza azoknak a megbeszéléseknek a létrejöttét, ame­lyek remélhetőleg hozzájárulnak majd ahhoz, hogy e német népet megment­sék a legnagyobb veszedelemtől, attól, hogy Nyugat-Németország katonai tá­maszponttá váljék. Sokhey tábornok (India) a koreai kér­déssel foglalkozott és rámutatott arre az alattomos aknamunkára, amellyel *a béke ellenségei meg akarják hiúsítani e koreai kérdés békés rendezését. D’ .Astier de la Vignie (Franciaország) a francia nemzetgyűlésben lefolyt kül­politikai vita tanulságaira mutattott rá. A felszólalások után az elnöklő Piet­ro Nenni bejelentette, hogy a javasla­tok és határozati javaslatok előterjesz­tése következik. Eugenie Cotton asszony, a kulturális bizottság javaslatát terjesztette elő. Eugenie Cotton asszony bejelentette; a Béke-Világtanács kulturális bizottsá­ga indítványozza, hogy 1951-ben a kö­vetkező évfordulókról emlékezzenek meg, mint nagy kulturális események­ről: Henry Fielding angol regényíró .nalá- lának 200. évfordulója lesz 1954. ok­tóber 8-án. Anton Csehov, orosz író halálának 50. évfordulója lesz 1954. jú­liusában. Antonín Dvorak, cseh zene­szerző halálának 50. évfordulója lesz 1954. május elsején és Aristophanes ógörög drámaíró születésének 2400. évfordulója lesz 1954-ben. Az indítványt nagy tapssal és he­lyesléssel fogadták. Ezután Rosenquist norvég tudós fel­hívást terjesztett elő a Béke-Világta­nács ülésszakán részvevő tudósok ne­vében a világ tudósaihoz. Ezután Jorge Amado terjesztette elő a Béke-Világtanács javaslatát a nem­zetközi békedíjakat odaítélő bizottság­ról, amely legközelebbi ülését a jövő év februárjában tartja s ezen vitatja meg az 1953. évi nemzetközi b<;kedí- jak odaítélésére előterjesztett javasla­tokat. Utána Jean Laffitte terjesztett elő két javaslatot, az egyiket a Béke-Vi­lágtanács új tagjaira. Ezután Isabelle Blume előterjesztet­te a politikai bizottság általános hatá­rozati javaslatát, valamint a Béke-Vi­lágtanács üzenetét a nemzetközi fe­szültség enyhülését kívánó szervezetek­hez és személyiségekhez. Ez utóbbi javasolja, hogy rövid időn belül ren­dezzenek világtalálkozót, amelyen meg­vitatják a nemzetközi feszültség eny­hítésének különböző lehetőségeit. A határozati javaslatok elfogadása után az elnöklő Pietro Nenni mondot­ta el záróbeszédét. A Béke-Világtanács politikai bizottságának általános határozati javaslata A Béke-Világtanács teljes ülése szombaton elfogadta a Béke-Világta­nács politikai bizottságának általános határozati javaslatát. A Béke-Világtanács budapesti ülés szakának felhívása, amely a tárgyalá­sok érdekében szólított fel, mély vissz­hangra és a legszélesebbkörű támoga­tásra talált — állapítja meg a határo­zati java-lat. Koreában az ellenségeskedések be­szüntetése a béke ügvének győzelmét jelentette. Ami Németországot illeti, a nagyhatalmak között váltott leg­utóbbi jegyzékek bizonyítják, hogy egy négyhatalmi tanácskozás hamarosan lehetséges. Franciaországban és Viet­namban egyaránt utat tör magának az a gondolat, hogy az ellenségeskedése­ket szüntessék meg és békésen rendez­zék az indokínai háborút. De a nemzetközi feszültség enyhí­tésével szemben álló erők a ,,tárgyalá­sok” szót arra használják fel. hrgy leplezzék a hidegháború folytatását célzó akciókat. A koreai tárgyalásokat a meghiúsu­lás veszélye fenyegeti. Az a törekvés, hogy kizárják a semleges nemzeteket és különösen Indiát egy olyan kon­ferencián való részvételről, amely lé­nyegében ázsiai érdekeket érint, meg­hiúsíthatja a tárgyalásokat. A népek azonban nem engedik meg, hogy Ko­reában kiújuljanak az ellenségeskedé­sek. Az er jpai biztonság érdekei a né­met kérdés mielőbbi rendezését köve­telik. nely csak a négy nagyhatalom — az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Nagy-Britannia, és Franciaország megegyezése alapján lehetséges. Ennek a megegyezésnek jelenleg az a f(5 aka­dálya, hogy az egyik fél fel akarja tá- ma.sztaiii a német militarizmust és be akarja vonni Németországot egv há­borús koalícióba, amely a másik fél ellen irányul. , A Béke-Világtanács (elhívja az eu­rópai népeket, akad lyozzák meg az „európai hadseregről” szóló egyezmény ratifikálását és a német militarizmus bármilyen formában való feltámasztá­sát. Ha ez megtörténik, akkor meg­nyílt az út a négy nagyhatalom meg­egyezésére a német kérdésben. A Béke-Világtanács üdvö’zli a viet­nami háború beszüntetésé*^ célzó ja­vaslatot. melvet a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság küldöttsége t^tt a kínai küldöttség támogatásával — han zik a továbbiakban a Béke- Világtanács határozata. A Béke-Világtanács mindig azon az állásponton volt, hogy az idegen be­avatkozás, ide ,en c'’''”atok által való n ígszállás és katonai támaszpontok létesítése idegen területen egyaránt fenyegeti a népek függetlenségét és a békét. A Eéke-Világtanács végül emlékez­tet*, arra, hogy továbbia is úgy véli: a nemzetközi feszültség enyhítésének leghathatósabb eszköze továbbra is az öthatalmi ért^tozlet. A határozat az ENSz-röl szólva meg­állapítja: Az ENSZ alapokm,-'.-. . olyan esz­közt bocsát a n' jek rendelkezésére, amely lehetővé teszi a tartós béke el­érését, a népeknek tehát tiszteletben kell tartaniok az ENSz alapokmányát. Az alapokmányok betűihez és szere­méhez való visszatérés segítséget nvúj- tana a népeknek biztonságuk és füg­getlenségük biztosítására Egy győztes traktoros brigádkőzpont Már virradt, amikor Majo Szamo elvtárs a nagyfődémesi traktorosbrigád fiatal traktorosa vagy harmincadik ke­rülőjét csinálta a szövetkezet földjén. A felszántott fekete föld jelezte egész éjtszakai munkáját. Szamo lefékezett, eloltotta a villanyt, fejével intve kiha­jolt a kabin ablakán és nagy .szakér­telemmel fontolgatta: — Bizony, jó három-négy hektárnak látszik. — Igazán szép teljesítmény. Lóci elvtárs is, aki őt a műszakban felváltotta sokalta teljesítményét és szélesen elmosolyodott. Munkatársának ez az őszinte mosolya többet jelentett Szamo számára, mint a dicséret vagy ez elismerés. Ráébredt arra, hogy a mai teljesítménye felhatalmazza arra, hogy brigádja legjobb traktorosai közé sorolja magát, olyanok közé, mint Lőci elvtárs. Ügyesen leszállt Skodájáról, víg kedéllyel megtekintette, majd a friss, egyenes barázdán hazafelé indult. Még csak rá sem tekintett a hangasan dübörgő traktorra, mely más vezetése alatt ugyanolyan biztos és erős karok­kal haladt az utána akasztott ekékkel, a jól kihasznált szövetkezeti földön. Majo elvtárs kezét senki sem szo­rongatta meg a teljesítményért, nem is szokta ezt meg. De este mikor a brigád vezető Garaj elvtárs a megbe­szélésen kijelentette í — Elvtársak az első helyet foglaltuk el egész szlo- venszkői méretben. — Szamo belseje úgy tüzelt, mint még soha. Különös melegséget érzett, arca is égett bele. Büszkeség hatotta át, amelyet csak az érez, aki ráeszmélt művének nagysá­gára. Szamo igazán jó munkás. Annak ellenére, hogy fiatal (ez évben ünne­pelte 19-ik évét) nagy érdemeket szerzett a falu szocializálásában. 14 éves korától nagyrészt az idősebb elv­társak között van, segített nekik a szövetkezeti gondolat meghonosításá­nál, apjával elsőknek szántották fel a földművesek nyomorbarázdáit. A szö­vetkezetiek nagy örömmel látják ma­guk között, de leginkább a szövetke­zet traktorasa Svoreň elvtárs értett vele egyet. Szamo most arra gondol, amikor mindig, ha kérte — Pali bác.si engedje meg, hogy kicsit vezessek. — Megszerette a traktoros munkát és Svoreň traktoros állandó vendége lett. A lovakat ugyan nem hagyta el. ál­landóan szántott és boronáit továbbra is, de a traktort elfelejteni már nem tudta. A szövetkezetiek észrevették rajta, hogy élénken érdeklödüt a gé­pek iránt, a téli üdülés után, ahol Szamo IS részt vett példás munkája jutalmául, elhatározták, hogy trakto­ros tanfolyamra küldik. Belőlük ugya­nis állandóan többre és többre lesz szükség, menjen hát. így hát a sikeres vizsga után a nagyfődémesi traktoros­brigád traktorosai között tűnt fel. Csak két hónapja él velük, de végül is a számok beszélnek. Az őszi nun- kák tervét ISOO/g-ra teljesíti — kez­dőnek elég, — mondogatják az Idősebb elvtársak, akik a többi traktorosok, a CsISz-tagok munkáját is értékelik. Bi­zony tetszik nekik, hogy a fiatalok milyen lendülettel dolgoztak az egész idő alatt. Gáspár, Orbán, Német. Šú­pala, Ambróz és Ingriny igazán mes­terei munkájuknak. BrJgádközpontjuk ilyen fiatalokkal nem veszíti el első­ségét. Majo elvtárssal együtt elhatá­rozták, hogy minden tehetségüket be­vetik, hogy munkasikereiket állandóan fokozzák. Arról, hogy továbbra is pél­dásan fognak dolgozni, hogy elsőségü­ket nem engedik ki kezükből egyköny- nyen, Majo elvtárs szavai biztatnak. — Hisz CslSz-tagok vagyunk. .<,

Next

/
Oldalképek
Tartalom