Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-25 / 81. szám

ú] IFJÚSÁG A CslSz SZLOVÁKIAI KÜZPüiNTl BIZOTTSÁgÁJNaK LAPJA Bratislava, 1953 november 21.­Ars SO fillér. II. évfolyam. 81. szám. Merész, bátor fiatalok előre a cseh ha­tárvidék felépítéséért. Kövessétek Hirka Mihály, Molnár Pál, Pávol János, íaskó István trak­toristák példáit, akik a tes;elsók között vállal­koztak e jelentős feladat megoldására. A fiatal építők hősi feladatai Lehet, hogy fiatal kőműves, gépkocsivezető, ács vagy és nem vagy még nős. Szüléid­nél, ismerősöknél vagy interná­tusbán laksz. Míg családot nem alapítsz, lehet, hogy nincs is lakásgondod. De Te fiatal, értel­mes ember, aki a lakások építé­sénél dolgozol, bizonyára meg­figyeled, milyen érdeklődéssel nézik és figyelik* az emberek az építkezést, amely munkakollek­tívád keze alól szinte szemláto­mást növekedik. Nap-nap mellett hányán fi­gyelik a munkamenetet, minden sikerednek örülnek, minden ku- bik cementnek, minden téglá­nak és minden négyzetméter vakolt falnak. A bámészkodók és megfigyelők között vannak olyanok, akik pont ott kapnak lakást, talán éppen azon az e- meleten, ahol ma dolgozol. Tég­lát téglához raksz és közben el­képzeled: Két hónap múlva eb-‘ ben a helyiségben már otthono­san elhelyezkedik valamelyik elvtársad, talán textilüzemi dol­gozó lesz, lehet, hogy talán or­vos, aki szüleid és testvéred e- gészsége felett őrködik, vagy talán egy tanító kapja meg a lakást és itt fogja javítani és osztályozni növendékei felada­tait. Lehet, hogy itt éppen gye­rekszoba lesz és a gyerekekből kiváló dolgozók lesznek, tudó­sok, művészek, vagy híres spor­tolók. Fiatal elvtárs, megérted, milyen társadalmi jelentősége van a rrfunkádnak, érzed, micso­da felelősség hárul rád, hogy az épületet a tervezett időpontig át lehessen adni rendeltetésé­nek. Negyvenezer új lakásegység — az annyi, mint egy 120 ezer lakosú város. ' A mi kőműveseink, szerelő­ink, mestereink, technikusaink számára — akik bármilyen épít­kezésen dolgoznak, nagy meg­tiszteltetést és kitüntetést je­lent, hogy teljesíthetik a kor­mányrendeletet. A lakások felé­pítésénél teljesíteni a kormány­rendeletet annyit jelent, hogy úgy kell dolgozni, mint ahogy az internátus építkezésén, amelyet kétezer főiskolás részére Bratis- lavában építettek fel és a legrö­videbb időn belül befejezik, l- lyen gyors építkezést, az épít­kezés történetében még nem ér­tünk el. A főiskolai internátus építését június 18-án kezdték meg és terv szerint 1953. de­cember 31-én az épületet már át is akarják adni rendeltetésé­nek. Szocialista munka versennyel, amelyet a technikusok és diák­brigádok kötelezettségvállalásai támasztanak alá, az épületet húsz nappal a tervezett időpont előtt fejezik be. Ezen az épít­kezésen minden dolgozó, min­den munkacsoport tudta, hogy mi a napi feladata, mivel a napi feladatokat pontosan előírták úgy az egész munkacsoport, mint az egyes dolgozók számá­ra. A nyers vakolásnál különösen nagy sikert értek el Török és Malý elvtársak komplex mun­kacsoportjai, amelyek három hónap leforgása alatt a normát átlag több mint 200 százalékra teljesítették. Ezek a munkacso­portok a leghaladóbb munka- módszerek szerint dolgoznak és csakis ennek köszönhetik, hogy olyan nagy teljesítményt értek el. Csakis az ellenőrzött és be­vált munkamódszerek alkalma­zásától függ, hogy dolgozóink az építészet terén teljesíthessék az 1953-54 év lakásépítésére vonatkozó határozatot. Fiatal építőink és a CsISz-tagok szá­mára a legszebb példát a szov­jet ifjúság nyújtja, amely fiata­los lendülettel, az új munka- módszerek alkalmazásával, po­litikai fejlettséggel és hazaHas öntudattal nekiállt a sztálingrá­di traktorüzemek építéséhez, a kommunizmus hatalmas művei­nek, valamint a lakásegységek felépítéséhez. A mi fiatalságunk is bebizonyította politikai fej­lettségét, nagy építkezé.seinken, mint az Ifjúsági Vasútvonalon és a Szövetségi Vasútvonalon, az Ifjúsági Gáton, valamint a szocializmus többi építkezésein is. Tapasztalatainkat, amelyeket ezeken az épületeken szerez­tünk, fel kell használnunk a la­kások építésénél is. Az építkezési termelésnél igen fontos az építkezési felszerelés termelésének feladata, mert et - töl függ a lakások felépítésének gyorsasága és kivitelezése. A belső felszerelési munkák kér­dése nemcsak gazdasági kérdés, hanem politikai is, mert az új lakásokban a dolgozók nap-nap mellett érintkezésbe jennek a la­kás belső felszerelésével. De úgy, mint ahogy a jól kivitele­zett szerelés örömét okoz a dol­gozóknak, a rosszul felszerelt víz- vagy gázberendezés meg­keseríti a dolgozók életét és nem elégíti ki igényeit. A CsISz- nek ezen a részlegen igen meg­tisztelő és felelősségteljes a fe­ladata: a fiatal felszerelési dol­gozókat oda kell vezetnünk, hogy gyors és jóminöségű mun­kát nyújtson. Hasonlóképpen, mint az általános építészeti ter­melésnél, úgy a felszerelési kel­lékek termelésénél és keresztül­vitelénél komplex munkacso­portokat kell szervezni, mint ahogy azt Komáromban egy la­kásnegyed építésénél tették. A kormánvrendelet teljesítése minden dolgozó számára meg- tisztelést jelent. A fiatal építők és brigádok feladata, hogy az építészeti dolgozók segítségére siessenek és hozzájáruljanak ahhoz, hogy további ezer és e- zer dolgozó egészséges és szép lakásokhoz jusson. Szlovákiai Ifjúság a magyar dolgozók között A salgótarjáni megyei Dolffozó If- 'úság Szövetségének meghívására a >IS? 56 tagú küldöttsége no'-emiier '4. és I5-én látogatást tett a Magyar Népkö/tár.saságban. A küldöttsépet .Ián Maliniak. a be.szterrebányai CsIS/ kerületi vezető titkára vezette A kül­döttség tagjait péld's CsISz taénk CsISz funkcionáriasok, EFSz tasnk traktorállomások dolgozói, Ipolyság képviselői képezték. A küldöttséggel együtt utazott a „Lúönica”, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának ál­lamdíjjal kitüntetett effvütte.se. A ..Lúčnica” ötszöi;. lépett fel különösen nagy sikert értek el fellé­pésükkel a M-gyar Békeharcosok Me­gyei Kongre.sszusán amely a csehszlo­vák és magyar nép hatalmas béke­traKtoraiiomasoK aoigozoi, lpulys>a,^ — ■—c.,— legjobb diákjai és a pionirszervezetek Imanifesztációjával ért véget. . Vár a határvidék Az eke mélyen a földbe hasít. Gaz­dag termés lesz, gondolják magukban a traktorosok, csak időben kell elvé­gezni az őszi szántást. A termésért meg kell küzdeni. így gondolkozik Kripkó Pál, egronómus, a nemesólcsai gép-'és traktorállomáson. így gondol­kodik Földes Valentin is, aki a gépál­lomás javító műhelyében mint szeredó dolgozik. A nyár folyamán másodmagammal dolgoztam a javító műhelyben, beszéli Földes Valentin. Nem volt sok javíta­nivaló, iparkodtunk is és így mi ketten megbirkóztunk a munkával. Ügy is­merek itt minden gépet, mint anya a fiát. Már köze! három éve itt dolgo­zom. Itt tanultam ki a gépszerelést is. Egy szóval sem panaszkodhatok semmire. De, hát az embernek mégis csak vannak vágyai. Mindig szerettem volna messzire utazni. Világot látni, tapasztalatokat szerezni. Milyen érde­kes is lehet egy olyan vidék, amelyet még nem ismerünk. Nem volt alkal­mam még távolabb levő vidékeket megismerni, bár mindig ez volt a vá­gyam. Mast ez a kívánságunk is valóca vá­lik. A múltkor megtudtuk, hogy je­lentkezhetünk dolgozni a határvidékre. .Azonnal kaptunk a jó alkalmon és je­lentkeztünk — vág bele beszélgetés­be Kripkó Pál. Sokat gondolkozott már, mit is kezd ott. Agronómusra ott is szükség van. Ha jól ‘meggondoljuk, csak ott van még rá igazán szükség! A határvidéki szántóterületeket hosszú idő óta nem művelték meg a mai agrotechnikai eljárások szerint. Erős hernyótalpas traktorok kellenek, hogy felszántsák a kipihent elgyomosodott földet. Szovjet traktorok kellenek oda 1 A szovjet traktoron magabiztosabban ül a trak­torista. Egy hiba mégis van. Ezt Kripkó is és Földes is elismeri. Milyen jó lett volna — beszélik mind a ketten, ha hamarább mehettünk volna a határvidékre. Nem henyélni megyünk oda, he már elmegyünk meg­mutatjuk, hogy mit tudunk. Milyen jó lett volna már hamarább odamenni. Pedig hát a gépállomáson sincs rossz dolguk ezeknek a fiataloknak, szépen keresnek és naponta otthon vannak. Táncmulat.ságokat is szoktak rendezni a faluban. Táncolni is szeretnek és örülnek, ha a falu legszebb lányával táncolhatnak. És mégis elmennek. A határvidék várja őket. Ezt a vidéket is új ruhába kell valakinek öltöztetni. Itt is kell nevetni, énekelni, kell hogy a határvidék kenyeret teremjen. Mind­ezt megmutatják a fiatalok. Kik is mutatnák meg, he nem a fiatalok? Bagota István Szovjet vendégek dolgozóink között M. V. Gnatenková, a kievl Cukoripari Intézet jelöltje, kedden, november 17-én meglátogatta a diószegi cu­korgyárat. Különösen a répa elraktározása érdekelte; a cukorgyár dolgozóinak taná­csot adott olyan irányban, hogy hogyan kell intézkedni, hogy a répát megvédjék a nap káros hatásától és ne szenvedjen kárt. Megemlítet­te, hogy a Szovjetunióban a répa sokkal tisztább állcpot- ban kerül a cukorgyárba, úgyhogy a hulladék mind­össze 2 százalék, míg nálunk gyakran 10 százalékot is ki­tesz. A nem eléggé letisztí­tott répa a cukor készítését is igen megnehezíti. Bartalský Ferenc cukorfó- zö és Forgács László mérnök a cukorfözés befejezését mu- i tátják M. V. Gnatenková elvtársnönek. ^ Köszönjük nektek elvtársak Kedves Csutkich elvtárs! A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából legszívélyesehb üd- vöz'etünket küldjük s kívánjuk, hogy nemzeteink barátsága egyre szilár­dabbá váljon. 1945-ben hazánkban a szocializmus építésének útjára léptünk. Ebben a munkánkban jelentős eredményeket értünk el, amit vüágosan igazol az a tény is, hogy az utolsó árleszállítás al­kalmával jelentősen emelkedett koro­nánk vásárló értéke, amivel emelke­dett valamennyiünk életszínvonala, libben az építO munkánkban példa­képünk és vezetőnk a szovjet embe­rek munkája, az új típusú emberek munkája, akik 36 év alatt a nyomor és az éhség országából, a jólét és az öröm­teli élet országát teremtették. Nagy figyelemmel követjük újító mozgalma­tokat és jelentős mértékben foglalko­zunk munkamódszereitekkel, melyek segítenek megjavítani és minőségileg emelni munkánkat. Üzemünk kötele­zettséget vállalt, hogy minőségi üzem lesz és itt a Ti munkátapaszla'ataitok segítenek, könnyítik meg munkánkat. Kedves Kovaljev Mérnök Elvtárs! Bocsásson meg, annak ellenére, hogy személyesen nem ismerem, levelet Írok Önnek, melyben a dolgozók nagy ünnepének, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 36. évfordulója alkalmából, Csehszlovákiából küldöm szí­vélyes üdvözletemet. Az Ön módszere, amely.a legjobb munkaeljárások ki- szélesítésére irányul, új világot nyitott meg előttem, a hazáért való öröm­teli munka világát. Munkámnál sokáig küzdöttem különböző nehézségekkel, gyakran hiába szaladgáltam a gépeim körül, az eredménnyel nem voltam megelégedve. Csak most látom, hogy mennyi hiábavaló mozdulatot tettem addig, míg az Ön módszerének alapján, a sztahanovista iskolában elsajátí­tottam a legjobb munkamódszereket.” Továbbá arról ír Fendeková elvtárs nO, hogy az üzemükben miként alkal-mazzák a sztahanovista módszereket, majd levelét a következőképen fejezíbe: Büszke vagyok rá, hogy Csehszlová­kia a béketáborhoz tartozik', melynek élén az Önök hatalmas, gyönyörű or­szága áll. Igazán hálás vagyok önnek, hogy mindig jobb és jobb munkánk­kal erő.síthetjük a béketábor erejét és azért, hogy munkamódszerének elsa­játításával jobban dolgozhatok és új, boldog életet élhetek.” Mária Gregorová, CsISz-tag is Ir Kovaljev elvtársnak: „Sokkal könnyebben és bóldogdb- ban dolgozom most, miután az ön rnádszere alapján elsajátítottam a leg­jobb munkamódszereket és eljáráso­kat. Most többet is keresek, mert ki­sebb fáradsággal nagyobb teljesítményt és nagyobb gazdasági eredményt érek el. — Tiszta szívből köszönöm Önnek ezt a segítséget és kívánom, hogy a kommunizmus építésénél, munkájában további sok-sok sikert ér­jen el.” ‘ ■ immmmimiiMmMiMimmmMiiimimiitmtM­■ - Csutkich elvtárs áödjék barátságunk, mert ez biztosí­téka békés és örömteli életünknek. A trencséni Merina, n. v., fésú'síonó osztályának dolgozói. Kovaljev, mérnök V. N. Zsureblev, szovjet rendező Tátralomnicon, a Mo­rava üdülőben a Horný Smokoveci 8-osztályos iskola pio­nírjaival beszélgetett a készülő -szovjet gyerekfilmekről. Gottwaldovi fiatalok a „Pata módszere, a világ impéria lizmus tükre” kiállításon. Jozef Horava, az iparltanulók ci- pömühelyének instruktora (jobbra) a keserű múltról be­szél az ifjúságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom