Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-21 / 80. szám

I '

tx

ujusT »USAJ? !HP 'imiiii|?)zs 'A T *9 [»uuiu *91 I 'A ‘iBAgroajdBiERoiu >(BUUP 'S? lBA-d>izs ZB >tdU(ia>(.irtLUS!6aai igjqqsidz -gjt uguiB/iioj 9?pB9[s zb dgiBßijpq v '119 lJ9d ejsiuiiaauoM iiuiBpejjoj jbzba -jBzs&dui UBpj5i!Z9 b ‘>fun}BdBsoi9 sooJBq ‘U9I9 sipzoßiop a eq ‘lUdijdaiaj laqai joJiJjc >(ESD jjazspud.i iai]BpBsj?j fp ZB sg luajisiuiiuasßaiu jaqaj jo>i>ib >)0so WazspuBJ 9[oAu5Ui>i?<«i>| ißgj b A'ßoq ‘bjjb jBjniuga sgpBO[a jppaiaq v

■}aßgsqupin>i Ajgui gpguuaj }ipzg>) iuoibpbsj?j bjsi[bp -ozs srg B?siiB}!d0>i b B}}E;naißam s?pB9[a >i!po}Bq sg d!po}o ‘>npa/ißau v

dfdjdoifcq S3 -ujgzaA nio|ß)m{ lajAozs b —

■sgpBOia ’i

•jgsgpgifaj >jaU9i:aja pjoiqB dgu b g[a njßas ja/Si..,. BjsniBioozs 9 si>iBso s§ igßgspeqBzs >igzoßiop b bCjijozs gzg>i >ioi5iao>i ja/Bpu... BjsiiBqdBJi e Aßoq ‘>[9siJ§ßaiu >i9}Bß[[Bq g /ißoq ‘bC[?o gj lunupuiiuazs v

•igjuípj gtup „bCBbi Au?uuom“ b >iun}aqigzsaq ‘UBqgiufuafAuzv,

» I5U5sr?iBÄßj?ißaw JjBugßgsnßoCueAßa Jigu v '(aiazjgßgssgiaiaj zsb^ezsb,-, -uruu j}Ozjq9J b) „laqJjejgi-iaAAjzs“ :AaoiBpj ‘(injqgu espijqBzsßeiu sgpiujaa • BgjjABfdgß sjipjauaB) „UBqpuaqizs [oqB[EA“ :BA05pÄusoJi la^ajajzagj jjvľ -zsBqiaj ipu5S5Z5J0/ÍBblu sieugßgssaisgq jia^fajiJi upiuBÄioj njoq?H opgAUOH XßEfj B sg >iaugßg9Äßa iB>iniiod dgu jafAozs e jo>]!aiv laJiaiajzsga iiujEpoji -dgzs jaj uossBAjo sg iB>i9!ogj}zsni[i uossBjniu ia>igzg>izsa gjajigpuazs uoCipu -z9Eq ‘ipupspjjßgjiAßatu >(a9gpjg5i b 'uoiunugujiuazs gzgp zb juiui XB0 •assazeA puuazs >iasgpag>i pjapjunijaj a EjsipuBBedoad b joiunupujiuazs v

•jjajatAOzs B 5(!Pí -c

‘ijgzgu Eiogj>ioiuap Boszjnq b sg jafAOzs b Bgsqugin>i gj b ip\ z •JIBupureiig qqBsn>ij}Ej>ioujapßei ßgiJA a igiun^aCAOzs b >(nzzaAau pgipj 'i

: >ig!Uinzsg>) ipj) [a juuazs Äiauip lajfasgpjgjl e íbjiozb Bfiojosiaj sg ?oBbAubub} b ejgiugzs JigjBßuBq b ngiafiq BlsjpuBßsdoJd B ugjn sgpBgp gjazaAaq v lsniuziunujuJO>) b ijidg uioiepBSjg} nß5lI9u >IoAi9}zso 0}9iuoBb}ub J5BIB asa^azaA dM^S * >l01J9Ä[aq ‘>]9io/íuBiu>fesz!>i >iauzaigt mau Jgiu ugpo^eqABa ßgpA b Äßoq ‘Äugp b zb UBpBjBqpBßBiai

•>i!lPinAB pjgza

ßipad 3r51^IBíldE5i B ‘gpj giuniafAozs b jaijajajazs írejíjo Jjauasjmqaj jjgza jjgzoßiop aeiainsoaq v 195919 ßop[oq >i9zoß[op b luaqjdgiaj past uBÄßoq ABoq ‘bjjb 5gpi9d qqofßa; B EfiCg^u giunjaCAOzs b Aßoq ‘pgCigi igzoßiop BgpA v

•lujotugzgaq igj>inBgsAua>(gAa} >iBU3pg5zsBigA sg mapaA iguijBjBq sa igfaja uiBpg aaCAozs b pasajajgp pojasiA -dgp v ’Jlliuaiaf igdauunujgjg ipginA pgzoßiop b qoBgjzsBigA qiba aqpajafAozg B 5Jgz3 'aq^aiafAOZS b PTPinp jigiasjAdap qqoCßai Bzpq 0 pajaquaa pCaozs V igßgguaijaiaqzgAßai sg igßgssadgpiaig EipijAuoziqaq aaazspuaj Bjagapoiuap jafAOZs 0 ABoq ‘ip BzzoAjnsBuBq BjsipUBßpdojd b ipgsgzafajaq sgpBOja zy

■aßgsijgApe} pajaziuau jaCAOzs b sg 'afigsiaAozs poj -zsBJBd sg posgspintu b ‘aßgaAßa jBJtnpod dgu b ßapsojopaa pipojCaj sg fiatu jnpjgpzs ugfdBiB Biogjpouiap ;aCAOzs v inAugj! ajgsgjzsaifaj pauraßgssadgp gjopiB dgu lafAozs 0 Aiaui IgjBppiaj uozí, Bpgjpouiap jafAozs 0 BzzoA[nsßuBq gg IP aCiatua Afioq IgsEpBoja aq azzafaj [Bzze B^sipuBfiBdojd b 551 igusgpBo[a ZV '„pgssBqioAugtupgszip inuBiJgiJop isgpuniu » Aßoq ‘bjjb pBupgjsniBpdBp 8 psupB 3oßof paA[aiu ‘si japaAuaAjg; ubAio zb sg bBoC uba iuzoß[op ‘iujbB -jiBq ugdnsa >{BUjg:;apdd b luuazs pašiam lapaAugAJO} b }b>(ozb iuav9S 5(nC

9

s UBA eßgsg}U»iaf ABbu uaAptu A5oq ‘pt BzzoXirisßuBq BjsipuBßBdojd v

lB>t05Bp8 5igzg5i igjsg;aiuja50ifijaua souiOJjqaia •SBA ‘]goB iBzsgAugq sg ugz9 ‘CoiBg>i ßipadßap) ‘EafigssougAiiAu Bptoq usqgC -gioiugzsaq 3}ojj0} ugsnzssajßuosi 'XIX dMZS e sjg}A[a Ao>(ua[BiAi JiBjBpB sgj -aiujaj iJBdizgqau v Id 0}pB bjuojj gpeipj b jouinq[B zv -aAigiafBaui ^ibuuba usqiunqiBpgßas gjajjgioiazs b laAiaqpiai >(atugj B sg ojg zb ‘jjgAugq b ‘asgz -0A[aqja jÉdi zv ’luzajazsaq }aqa| uiaAiaq gíjsnjgia „Bqmif gsisiafAos“ b 9g j9[BngA ijazLuau „BqiuM“ b laqadgqjg; v 'uozzoAugiq as igqagq iB>i!5!iod Aßa uapaAßa adg>(jg5 ßgsBSjgjzgji JigAojzsqeso 8 sg gjuruaCAOzs v lB>iO}uodzg>( iJBdizgqau qqssoíuoj b mjBjnuí na>i Baiu ugdg>ijgi giunjaCAOzs V — uedidgß ‘CB[og>i ‘jjaAntugjaAuBiiiA b ‘>i9qo>i e ‘>igAugq b — ;j0dizgqau b >fgr5O>q0 Jtozs -B>i8zsjEdi uaAituí ABoq Izb BiuzgjEAßBiu na>i fiatu iij >{BU>ig}9!puBfiBdoJd v Bfijsoíziq ajgii!ddB[B >]Bugfi8SEpzBfi’ gmruaCAOzs b — JBdizgqau b treqjosigs -ja igfigsuaijafifinj gjBA [pjJioutBiig BisqBiidBJi b sg ígfaaa JBdi laCAOzs v •}gCg>iunui qgzofiiop e ptAuupjifiaiu Afij s >üpo>[Z9Biug} aaiaAugmpaua Augiuop -n} BjsqBiaozs laCAOZS b Aiauis ‘jaj sjgjiajazs [BAg>t!uqD»| qqgpBiBqfiai » jJBdt 5afA0Z9 v ■ajPiPJind JJI19ZS qj9 1b>(ojo5HBJ5. iBqgjna V>10dz3 gzgqug[t)Jt fiatu inAi>i uaza ap ijai uapaßfinj fiBjífigsBpzBfi Afioq ‘>(BSdtuau grunjaCAOzg b Ijgfifinj igjqomniig BisqBiidB}! n^finAu B fiBpfigsBpzBÔ 'uaqg5za>paAg}t afigsafi -ugAfi ijEdi figzsjozBojQ iJga e fiipi lafiaspaifaj !B>i!uqoa5 b sg igCaaa SBuqBqBq jBdj lafAOzs E in BzzoAinsfiuBq BjsipUBfiBdojd t uaqazsga gsia sgpBoja zy-------- -ugjn

pjoqgqfigpA niposgui e asginpuanaj figSBpzEfigzatu sg JBdt íbCaozs v (f

•UBqruoqgH

gpgAUOH ABbn b jguiiazgAfi giurqaCAOzs b BCgmítiod nBU?sglgz!Apn9I -[03J figSBpzBfigzaiu b sg sgijsojBdi Bísiippozs b gp ajjaiifias ireAfioH (£

laAjaq luiuai ginAugJi EJgsgjgziAiq-napon figsBpzEfigzaui b jjej EjsiunuiuioH b fiatu B5iO}jsg[0A ubABoh (Z

Igsgiisoj-sdi 0}9![BiDozs figzsjo ZB ;agd Bisiuntutuox b fiatu BqjoqisgpA ubA6oh (i

:gzan}9Aon b aqazaAJaq agppgia z v

•gtuiuoiBjBqAfiEU UBdi 5g 550zo5igA UBAfioq 5}bib asgqazaA jjgj BisiuniuuiOx 0 tuBpg jpBJBuqa fiBpfigsBpzBfigzaui b Afioq ‘fiatu BzzgjBAfipiu BíSiptrefiBdoJd V igjgiiiddBiB naugCaja lUBng BisqBpozs b ‘qofigsBpzB^zaiu sg íJEdt jaCAOzs sBuqejBq 8 assajjaiusifiatu ibaibCBbí jgn b Afioq ‘zb BjEpeiaj sgpBgp zy

cSezsjo iSßSBpzcäozain sa

|jßdi qq3))3{{9jäa| Sb|ia b — oinniafAOzg y

•sgpsgia 'Ö

•zaqguqazgAfi smuzqBpozg 9 uofirugrgzzoq UBqqoC [gurui (aAgfigsipAniu sg [BAgCgnuntu Afioq ‘ígAfigA figsnCji zb apawsajqg pan [aj nBUSgpBgia ZV ‘asqisaAugAjg qafigssadgn giom* Afioq ‘bjjb ifgAu qafigs -gjaqaj naufigsrirj! zb fiaigj ap ‘naujaqiua uapujiu AjatuB ‘pB[Bq g[aj sntuzpep -ožs B ApiuB ‘nurpg UBqfigzsjo usAp ‘nsugCgniípod jjg<j BjsrununuoM E B[gq Afioq ‘jzB }jo[a nPJEfipBq 0 eCjifigpAfiaw qgsgzjg fiasizgnxaztuau jgjajojd b sg figsijBZBq BjspBiaozs B UEqngiBfipBq E Bsqipjgpzsfiatu Afioq ‘pan sgpsgp zg uo[Bp[0 niEgui B jonnBUBAfifi -jBnofiof qquaqiuafia[ b BssodBj [nuapaAfian “uaq -gnap-ig nauguzsBq spgtuixBiu nosoi^oniiuí uana^aipa; b ‘tuoiBpBSjgj eqspBiid -Bn v 'uioppBSjg} BjspBjídBn B uaA[|ui Afioq ‘iu[azdgn ngiPf^X la IbCBe} Jgn * Afioq ‘jzB njfiasgja tunuguituazs sg sgpsgp qqajazaA uasaAjaq v '[aAgjaja figsijC -J! ZB STuuzpepozs b sg stiiuzpBqdBn a ^ÍJigjgj upAfioq Afioq ‘pjjB 5m -uapuiui uozzgAfifiaiu Afioq ‘uaqtuazs [BssnuizpBjídBn 0 íiaAugp sntuzpBiDozg 0

irodalom:

4. előadás: Mi a szocializmus és mik az előnyei a kapitalizmussal szemben. Marx-Engels: A kommunista kiáltvány.

i. fejezet: A burzsoázia és a proletariátus.

II. fejezet: A proletárok és a kommunisták.

Sztálin: „S leninizmus kérdései”:

Fejezet; Az Októberi Forradalom nemzetközi jellege.

Az SzK(b)P története: VII. fejezet, 6. bekezdés.

„A Szocialista Forradalom győzelmének okai” című fejezet. Sztálini „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban”.

7. kérdés: A jelenlegi kapitalizmus és szocializmus közgazdasági alaptörvényeinek kérdése.

Malenkov; Az SzKP XIX. kongresszusán mondott beszéde.

I. rész, 1. fejezet: „A világ kapitalista rendszer további gyöngülése és a kapitalista országok gazdasági helyzete. II. rész, 2. fejezet: A nép anyagi jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése.

5. előadás: Ä Szovjetunió a világ leghaladóbb ipari és mezőgazdasági állama.

Sztálin „A leninizmus kérdései”.

A kolhozista élmunkások felső össz-szövetségi kongresszusán mondott beszéde.

■ A sztahanovisták első össz-szövetségi tanácskozásán mondott

beszéde.

A Párt XVIII. kongresszusán, a SzK(b)P KB tevékenységéről szőlő beszámoló, II. rész: A Szovjetunió belső helyzete.

Az SzKP KB plénumának 1953. szeptember 7-én elfogadott határozata, Cbruscsev elvtárs beszámolója alapján.

Malenkov: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa V. ülésén mondott beszéde.

6. előadás: Ä szocialista államrendszer — a Szovjet állam legyőzhetetlen erejének forrása.

A Szovjetunió Alkotmánya.

Sztálin; „A leninizmus kérdései”.

A Szovjetunió Alkotmányának javaslata.

Sztálin: A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújáról.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalöm XVII. évfordulója alkalmából mondott beszámolója (1944)

Malenkov: Az SzKP XIX. kongresszusán mondott beszéde. II. rész, 3. fejezet: „A szovjet társadalmi és államrendszer további megszilárdítása”.

7. előadás: Lenin és Sztálin: A Szovjetunió Kommunista Pártjának alapitól és

alkotói.

Az SzK(b)P történetének befejező része.

Sztálin: Műveinek VI. kötete: Lenin halála alkalmából.

Sztálin: Az SzKP XIX. kongresszusán mondott záróbeszéde.

Malenkov: Az SzKP XIX. kongresszusán mondott beszéde. III. rész. „A párt" Tételek az SzKP 50. évfordulójára.

„Mi a Fzocializmus és mik az elényei a kapitalizmussal szemben?“

„Mi a szocializmus és mik az előnyei a kapitalizmussal szemben?" Az előadás feladata az, hogy a hallgatóknak a szocializmus és kapitalizmus közti különbségről alapismereteket nyújtson. Az előadás annál is inkább fontos, mert sok fiatal már nem emlékszik a kapitalista társadalomban uralkodó viszonyokra és ezért képtelen ezekről hü képet alkotni. Ezért a propagandistának rá kell vUágítania arra, hogy a népi demokratikus rendszer elért eredményei nem magától értetödöek, hanem kitartóan harcolni kellett értük.

A propagandista előadásának terve:

1. Mi a kapitalizmus? A dolgozók életéről a kapitalizmus alati.

2. Hogyan mutatott rá Marx a kapitalizmus megsemmisítéséhez vezető útra?

3. Hogy távolította el az Októberi Forradalom, a történelem folyamán először — a kapitalizmust és hogy adta a hatalmat a munkások és parasztok kezébe.

4. Mi e szocializmus és mik az előnyei e kapitalizmussal szemben?

Az előadás első részében, a propagandista megvilágítja a kapitalista rendszer alapjait. A politika és társadalmi rendszer alapja az, hogy a termelőeszközök magántulajdont képeznek, azaz, hogy a gyárak és a földek a burzsoázia tulajdonát képezik; ennek következtében a kapitalisták eltulajdonították a proletárok munkájának eredményeit, hogy munkájukból nagyobb hasznot húzzanak. A burzsoázia nem dolgozik, jó anyagi körülmények között él, gazdasági és politikai hatalommal rendelkezüt. A kapitalista állam csak eszköz arra, hogy a kapitalisták uralmát biztosítsa és törvényei által megvédje.

A kapitalista társadalom egyik osztályát a proletariátus képezi. A proletariátus nem rendelkezik a termelőeszközökkel és ezért kénytelen minimális bérért a kapitalisták szolgálatába állni, hogy életét fenntarthassa. A proletariátus nyomor él és kizsákmányolják, mert elnyomott osztály.

A propagandistának a kapitalista társadalom ábrázolásánál ki kell hangsúlyozni és ki kell domborítani a burzsoázia és a proletariátus között fennálló ellentéteket, hogy a hallgatók emlékezetükbe véssék azt, hogy a kapitalisták nem azért élnek jól, mert különleges munkaképességgel rendelkeznek, hanem azért, mert a dolgozó munkásokat zsákmányolják ki. Magyarázatát a münchenelőtti Csehszlovák Köztársaságból vett példákkal élénkítheti. A proletariátus nyomorát ügy magyarázhatja meg a legjobban, ha Fučík „Riportok a kapitalista köztársaságból” című könyvéből olvas fel részleteket. („Duchcov 1931. február 4-én „Nyomor, éhség, hideg”, vagy „A rend nyomában” és a „Fekete lavina északon” című cikk felhasználásával).

Július Fučík művei segítséget nyújtanak nekünk arra nézve, hogy kellőképpen megmagyarázhassuk a kapitalista társadalom gazdasági válságainak elkerülhetetlenségét, 1 burzsoa államapparátus feladatát és a burzsoa bíróság feladatait. Rá kell mutatnunk arra, hogy a burzsoa társadalom képtelen kiküszöbölni a túltermelésből származó gazdasági válságot, amely nagyban csökkenti a dolgozó nép életszínvonalát.

Az előadásnál ezen rész kidolgozásánál a következő könyvekeit is felhasználhatjuk: Osztrovszkij: Az acélt megedzik, Makszim Gorkij: KHmo Szamgin élete. Ezekből a könyvekből íz ifjúság könnyen megértheti a kapitalista társadalomban élő fiatalok életviszonyait. Helyes, ha a propagandista szemléltető módon költeményeket is felhasznál. Jifi Wolker: Röntgen, Arc az ablak mö14