Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-07 / 76. szám

rwi. mmmbw 4.

onnoste

KMfOldi eMk^zerreaetí’ kulrldHek a. Plonk*

Latin-amerikai és indonéz szakszervezeti küldöttek megtekmtették a Pionir Palotát és elszórakoztak a Pionír Palota legkisebbjeivel

A prágai Orlo] csodálatos története

A világtiak nincs még egy órája a , grenwiohin kívül, amely a prágai Or- lojhoz hasonló hírnévre tett volna szert. Bonyolult szerkezetével csodába ejtette már a XV-ik századot iß, s mi több napjainkban a huszadik század derekán, a fejlett technika korában sem képesek tökéletesebb ór$t készíteni. Prágának, az „arany városnak" ma is az egyik legnagyobb nevezetessége az óvárosi Városháza déli oldalán elhelyezett Orloj toronyóra. Minden nap déli tizenkét órakor külföldiekből és hazai érdeklődőkből álló népes csoportok foglalják el megfigyelő állásaikat az Orlojjal szemben. Tizenkét óra az Orloj napi teljesítményének fénypontja. Az óra valamennyi alkatrésze működésbe lép és az Orloj bemutatj.a összes „atrakcióit”.

Hogy miből állanak ezek az atrak- ciók, — arról majd később.

Az Orlojt Hanus mester, korának egyik legkitűnőbb órásmestere, a prágai városi tanács rendelésére 1490-ben készítette. Hanus mester műve a XV- ik század technikai csodájának mutatkozott és messze országokból jártak az órát megtekinteni. Hanus mester halála után 15.52-ben, egy Ján Táborský nevű írnok vette át az Orloj feletti gondoskodást. A fantáziával megáldott írnok azonban az órát nem csupán karban tartotta, hanem azt saját tervei szerint átalakította és tökéletesítette. Ez volt az Orloj igazi fénykora. Prága városi tanácsa nem győzött büszkélkedni az Orlojjal és külön őrség vigyázta, hogy avatatlan szemek annak szerkezetét meg ne pillanthassák. Táborský azonban közvetlenül halála előtt megvakult és a városi tanács mást bízott meg az óra gondnokságával, Táborský sorsával mit sem törődve. Az agg mestert ez a hálátlanság mélyen megbántotta és bo.sszú.ra határozta el magát. Közvetlenül halála előtt a vak mester látogatást tett az

A CelSe-teget:

K»niwmohél tMiAhiak

A QsISz helyi és üzem szervezetei ezekben a napokban a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjai hagyományos ünnepségei előkészületeinek jegyében élnek. A CsISz vidéki és üze- rpi szervezetei szovjet kMiyvkiállításo- kat a Komszomolról a komszomol tagok munkájáról és életéről, a szovjet fizkulturáről, a legjobb újítókről-szta- hanovistákről és a munkehőseiről tartanak beszámolókat.

A bratislavai kerületben a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjában a CsISz üzemi szervezetei a trencséni Merináben a mijavay Armaturkában a nagyszombati Kovosmaltban és Galán- tán tanácskozásokat rendeznek a szovjet munkamódszerekről. „A lenini- sztálini Komszomol harcos útja”, „Mit ad a szovjet haza az ifjúságnak? „Állami munkaerő tartalékok a Szovjetunióban” tárgykörből rendezett előadások értékes forrásul szolgálnak majd a CsISz-tagok részére a szovjet dolgozók életének megismerésében.

óvárosi Városháza tornyában, hogy utoljára halja ketyegni életének nagy művét, az Orolojt. Egy óvatlan pillanatban belenyúlt a szerkezetbe és megállította azt. A bosszú műve sikerült. A prágai Orloj hosszú évtizedekre elnémult és senki sem volt képes megjavítani.

n.-ik József uralma alatt az óra már olyan gyászos állapotban volt, hogy annak ócskavasba történő eladásán tanakodtak. Strnad királyi csillagász lépett közbe ekkor, akinek nagy erőfeszítés árán sikerült az órát megjavítani és 1882-ben, számos művészi szoborral díszítve ismét üzembe helyezték.'

Az Óvárosi térről az Orlojra tekintve látjuk, hogy az több részből áll. Legfelül a csillogó vörösréz tető alatt két kis ablakban minden órában megjelenik Krisztus az apostolok kíséretében. Az apostolok menete óránként tgy-egy apostollal szaporodik, míg tizenkét órakor elvonul mind a tizenkét apostol. Az ablakok feletti nyílásban egy kakas ül, óránként repülésre tárva szárnyait, majd a sikertelen kísérlet és a szent menet tovahaladta után, tehetetlenül kukorékol. Az Orloj legfőbb részét, az apostolok eblak.ai alatt elhelyezett számlap alkotja. E több mint másfélméter átmérőjű számlapon, az égitestek útját ábrázolta a művész, a középkori elmélet szerint, amely úgv vélte, hogy a Föld áll, míg a többi égitestek a Nappal együtt körülötte forognak. A számlap közepét a földgolyó képezi és annak megfelelő helyén Prága van kijelölve. A számlap alsó fele sötét, míg felső fele világos színű. Ez az éjtszaka és nappal harcát szemlélteti. A vörös szín a napfelkeltét és napnyugtát jelzi, míg két aranyozott mutatón a Nap és a Hold járja be a világűrt. A számlap legszélsőbb körén a régi arab elmélet szerint 1—24 óráig jelzik az időt a mutatók, a köA lengyel ifjúság érdemei az országépítés nagy munkájában

vetkező számkört pedig római szám jegyek kétszer tizenkét részre osztják. Az utolsó, belső körön, fekete arab számjegyek a babilóniai időszámítást mutatják, amely a napot tizenkét egyforma részre osztja, — világosság szerint.

A számlap alatt Jozef Mánes nagynevű cseh festőművész tervei szerint készült kömaptár nyert elhelyezést. A naptár középpontja rögzített, míg annak külső része mozgó kör. Ez a kör jelzi a napot és a hónapot. A napokat számoknak mintázott ember alakokkal, míg a hónapokat az esedékes mező- gazdasági munkák végzésével ábrázolja a művész. A naptár kör minden 24 órában eltolódik és tizenkét hónap alatt teljesen megfordul.

Az Orlojt több. a 18-ik századból származó mozgó szobor is díszíti. .A Halál minden órában csenget és megfordítja homokóráját, majd int a Töröknek, hogy köve.sse, de az fejével nemet int és megtagadja az engedelmességet. A Fösvény magához öleli pénzeszacskóját, a Hiú pedig tükrében tanulmányozza arcvonásait. Az angyalok mozgatják szárnyaikat, a reájuk tekintő polgárok pedig áhítatosan forgatják szemeiket

Ez a számtalan figura és mutató valamennyi egy szerkezetre működik pontosan és hibátlanul. A prágai Orloj pontossága közismert és a prágaiak nyugodtan igazítják utána óráikat.

A náci barbárok nem kímélték meg a cseh népnek ezt az ereklyéjét sem és midőn IQá.ó májusában a prágai forradalom alkalmával a városházát felgyújtották, az Orloj is súlyos károkat szenvedett. Az Orlojt, amelynek történelmi értéke szinte feibecsülhetetleo 1948 nyaráig önfeláldozó munkával sikerült üzembe helyezni és ma már ismét oszthatatlan részét képezi hazánk gyönyörű fővárosa történelmi emlékeinek.

Sas Ferenc

Első háborúutáni termés

A száraz októberi szél meleg léghullámokat kavar a síkságon és meg- zizegteti, összeveri a dús szemekkel teli, földrehajló rizskalászokat. Körbe, amerre csak a szem ellát, sárguló kalásztenger látható, amely a távolban teljesen összeolvad. Megérett a rizs s a munkások százai jöttek ki a rizsföldekre. hogy betakarítsák a gazdag termést — az első háborúutáni koreai termést.

Fen>antó! nyugatra, Mangende község apró cseréptetős házikói húzódnak. A falutól nem me.ssze dolgoznaK a község földművesei. Mangende földművesei megkezdték az aratá.st.

Az útmenti földeken dolgozik a fiatalok csoportja. A fiúk és leányok speciális koreai sarlóval. .,nat”-ta! végzik munkájukat. Ez a sarló kis kaszához hasonlít. Hogy szorgosan dolgoznak azt a mögöttük hagyott boglyák sora' bizcmvitják.

Az időjárás is kedvez az aratóknak ■ A kék égen egyetlen egy felhő sem. látható. .Az aretók arcán izzadtsao gvöngyözik. Időnként egy-egy munká.'- elmaradozik, hogy elővegye dereká-t kötött törülközőjét s megtörölje vele napégette arcát.

Rstig még háromszáz pchent (pchen — koreai mérték O.OO.T hektárral egyenlő) kell learatni, mondja Szin En Szék, a fiatalok munkacsoportjának vezetője. Az ő csoportjában dolgozik Ko Bök Szir, Szin En Szun és .más >k Szin En Szék szívesen elbeszélget velünk.

^ — Nehéz dolgunk volt a múlt évben .Az ellenség tönkretette villar.'/telepün- ket és így a rizs víz nélkül marad* Kénytelenek voltunk a régi módszer szerint öntözni a földeket. A csopor tunk mögött néhány c.salsd gazfvs földje 'átható Ezeket a földeket maid mi dolgozzuk meg. Most például Un

Cer Cser rizsföhdjén dolgozunk. Az özvegyasszony férje a fronton esett al, két fia a Néphadseregben szolgál. Ha mi most nem segítenénk neki, bizony nehezen tudná megművelni földjét. ..A múlt évben Un Szer Csen a mi segítségünkkel 224 zsák rizst aratott le.

— Maguk azt kérdezik tőlem, milyen az idei termés?

— Elsőrendű! Ezt minden nagyzolás nélkül mondhatom, hiszen figyeljék csak meg, hogyan hajlanak a földre a nehéz rizskalászok.

Szun En Szék egy kis gondolkozás után hozzáfűzi.

— Ha nem tévedek, az ezidei termés tizenöt százalékkal jobb lesz a tavalyinál.

— Az öregek mondják, hogy még jobb lesz a termés — keveredik beie a beszédbe az egyik középmagas leány Fehér kendével van lekötve a teje, a kendő aló! két fekete csillogó szem néz felém. Ez Szin En Szék, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagjának leánytestvére. Szín En Szun. Azt beszélik az öregek, de nem csak nálunk, hanen, kerületünk minden falujában, amikor észrevette, hogy mialatt beszélgetett a többiek már tovább 'utot- lak munkájukban. Szin En Szun még energikusabhan nekifogott a munkának, hogy behozhassa a többieket.

A Demokratikus Ifjúsági Szövetség helyi csoportjának elnökét. Pák Szón Hant egy alacsony, kicsit kövérkés leányt, a községben találtuk meg.

— A mi falunknak sok szervezett fiatalja van. A hábort éveiben csoporturA különösen fontos szerepet játszott, Munkabrigádoi ala- kftottunk. Falunk ifjai végezték az összes földműves munkát; összeszedték és kihordták a földekre a műtrágyát, vetették a rizst, átültették a palántákat, a földeken elvégezték ez

öntözést és az aratást. Ez idő alatt nem egy leány tanulta el a szántóvetö nehéz munkáját. Hon Dek Szir, Kim En Cszsu, Kim Csun Szír ma^ jk állottak az eke mögé. Meg kell említeni, hogy munkájukkal semmiképpen sem maradtak el a férfiak mögött Olyan gyönyörű rizst termeltünk a fö'deken,

Észak-Koreáben ezekben a napokban egyre emelkedik a munkások munkateljesítménye. A koreai dolgozókat egy gondolat vezérli — az űjraépüló oir- szágnak minél többet termelni. Lapozzátok csak fel a koreai lapok hasábjait és meggyőződhettek arról a nagy munkáról, amely a háboruutáni évben Koreában folyik. Elolvashatjátok, hogy mennyi rizst, almát és más mezőgazdasági terményeket adtak át a földművesek államuknak. Az újságok beszámolnak a Keszon környéki felszabadított falvak parasztságának lelkes munkájáról is. Ezek közül Kan Von Szón, fenjani lakos. An Hva Szik *s Csen Dók Szu munkaeredménye a legjobb. Ezek a fiatalok 30 százalékkal termeltek többet, mint a múlt éven.

A falu dolgozói a rizstermelés legnagyobb részét a háborúutáni újjáépítési alapra és hazájuk gazdaságának újjáépít^ére szentelik. Tennészetesen ebben a mozgalomban a Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagjai állan.ak az élen. Közülük például Csz.sdopu község fiataljai eddig m'ár 18 zsák rizst adtak át erre a célra.

A gyümölcsösök is szépen fizetnek ebben az évben. A Japán Tenger partján elterülő 100 holdas gyümölcsösök termését ismeri egész Észak-Korea.

A koreai nép fáradságot nem ismerő munkája meghozta gazdag gyümölcsét, a jó termést — az első háborúutáni termést.

(A Komszomolszkaja Pravdából)

Üszkös romok és borzalmas pusztítás képe fogadta a Szovjet hadsereg felszabadító hadai oldalán harcoló lengyel osapattesteket, amikor 1944 július 22-én először léptek hazájuk földjére. Azóta kilenc év telt el. Egy nép életében nem nagy idő, de azóta olyan mélyreható változások történtek és annyira megváltozott az ország képe, hogy nem kilenc évnek, de hosszú évtizedek eredményének tűnik mindaz a nagy politikai, gazdasági és kulturális haladás, amellyel a lengyel népi demokrácia joggal büszkélkedhetik. A lengyel nemesek és kapitalisták uralma alatt Lengyelország más népek ,„sze-: gény rokona” volt. Kicsiny iparral, züllött mezőgazdasággal.

Kilenc éve annak, hogy Lengyelhori visszanyerte nemzeti szabad.ságát és megindult a haladá.s a szociális igazságok gyakorlati megvalósításának nagy útján. Ez ez út a lelkes, de nehéz és végül sikeres építömunka útja vo't Ennek az építő munkának minden szakaszán ott találjuk az ifjúságot a legnehezebb és legfontosabb helyeken 's. Évek múltán, — amikor majd megírják a lengyel nép hősi küzdelmét és önfeláldozó munkáját egy jobb és igazságosabb jövő kiépítéséért — az utánunk jövő nemzedék talán csodálattal tekint majd a mai lengyel lelkes munkakészségére. Lengyelországban ma nem létezik egyetlenegy gyár, munkahely, vagy a gazdasági életnek bä*"- müyen tere, ahol az ifjúság nem állana az építők legelső soraiban. Mindenütt mosolygós, ragyogóarcú ifjakat lehet látni (a szó legszorosabb értelmében). Ez a mosoly és megelégedettség az ifjú arcokon örömöt és a jövőbe vetett bi7>almat jelenti, mert valóban a lengyel ifjúságnak még eddig soha sem volt annyi módja és lehetősége 0 boldogulásra és még soha sem voltak ilyen biztató kilátásai a jövőre, mint éppen ma a népi demokratikus I.enqyelországban.

A háborúelötti Lengyelországban sokszázezer munkanélküli tengődött rs éhezett. Nem volt munka, nem voltak kilátá.saik, nem yolt alkalmuk szakmunkát elsajátítani. Ha valakinek mégis sikerült szakemberré lenni, a kapitalizmus rendjének könyörtelen törvénye a munkanélküliek tömegébe dobta, a szükségtelen, a fölösleges emberek közé, azok közé, akik az akkori rend élő lelki-ismeretei voltak. Lepki- áltóbb, legszomorúbb és legborzalmasabb élő lelkiismeret volt a nyomorgó ifjúság.

Ez a szomorú idő örökre a múlté.

A felszabadulás óta új eszmék győzedelmeskedtek, új rend épül, új emberek új ifjúságot nevelnek és ez az ifjúság építi az új Lengyelországot.

Munkások és parasztok gyermekei tanulnak az iskolában. A tehetséges fiatalokat közép- és szakiskolákba küldik, vagy előkészítő kurzusokon vesznek részt, elvégzik a főiskolát és érdemes tagjai lesznek az új, népi lengyel értelmiségnek.

Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a lengyel ifjúság kapcsolódott be leghamarabb a német fasiszták állal elpusztított ország felépítésébe. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a hatéves terv megvalósításánál a lengyel ifjúságra hárul és a lengyel ifjúság vállalja a legnagyobb és legfontosabb feladatokat. Legszebb példa erre íz a város, amelyet legnagyobbrészt az ifjúság épít: Nová Huf, Ebben a munkában az a hősi szovjet ifjúság a példakép, amely saját erejéből építette fel Komszomolszk városát. Nová Huf építésénél lépten nyomon találkozunk fiatalokkal a Lengyel Ifjúsági Szövetség zöldinges, piros nyakkendös egyenruhájában. A nyári szünidő idején ezrével érkeznek ide az ország minden részéből fiatalok, hogy egy hőnapot dolgozzanak az új szocialista város építésénél. Sokan végleg ottmarednak. kitanult mesteremberekké válnak és elhelyezkedést nyernek az új városban.

Nová Huf ifjúsága szocialista ver- .senyben ál! egymással. Hatezer ifjúmunkás vesz részt ebben a versenyben és az eredmények azt mutatják, hogy a versenyt siker koronázza. Az ifjúsági termelő brigádok eredményei nagymérvben meggyorsít,ják és előr.‘- lendítik az építés tempóját. Így Bialek LISZ-tag ifjúsági termelő brigádja két hét alatt 4000/q, Bielce brigádja SOOiyn és Jeleň brigádja 2500/n-ra teljesítette a normát. Ezek az eredmények nem egyedüliek Nová Huf ifjúsága mind^'n szakaszon a technikai berendezés teljes kihasználásáért törekszik, emeli a normákat és rövidebbé teszi a termelési időt. Ebben a nemes versenyben a LISZ leánytagjai sem maradnak el. Mindig jobb eredményeket érnek el a kőműves leányok. 4,z ifjúság azzal ‘s kitűnik, hogy az építőanyagot és hoz- ' závalót gazdaságosan használja fel, s így sokmillió zloty-t takarít meg a szocialista államnak.

Nová • Huf azonban csak egy része annak a nagy arcvonalnak, amelyen a lengyel ifjúság munkájával ilyen csodálatos eredményeket ér eJ.

A nemzetgazda.ság többi ágában is az elsők között veszi ki részét. Sok tízezer Ifjú dolgozik a bánya-iparban.

64.000 fiatal vesz részt itt a munka- versenyben. A népi kormány kitűnő exisztenciális feltételeket biztosit a bányász fiataloknak, akiknek szakmabeli továbbképzését minden módon elősegíti. Egész Lengyelországban ismertek a híres bányászok nevei. Nemrégiben Kowczyk Alfréd LISZ-tag, aki átlagban 18Ű—3000/o-ra teljesíti a normát, munkaversenyre hívta ki egész Lengyelorsz.ág bányászait. A bányászok tömeges felajánlásai emelik a munka termelékenységét, ezzel gazdagítják až országot, növelik a széles dolgozó néptömegek jólétét, emélik az életszínvonalat. l.engyelországnák sok ilyen Kowczykja van.

Az ifjú-ság nem marad el a fémipari termelés terén sem. A Starachowicei vállalatoknál Szydlowski Bogdán LISZ- tag révén új normákat vezettek be, ezek kiszorították a régieket, amelyek akadályozták a nemzetgazdaság fejlődését. Ugyancsak Szydlowski ' vezette be a szovjet példa alapján a gépek és I szerszámok karbantartásának egy új módját, amellyel sokezer zloty-t takarított meg. Jadwiga Zaczkiewiczová, Boguslava Baronvá és Helina Delegie- wiezová vasesztergályosnök az Ostro- wiec öntödékből, űj termelési módszert vezettek be, amely lehetővé teszi a gépek maximális kihasználását.

A textiliparban is az ifjúság vezet. Nagyon sok fiatal munkás dolgozik,

2, 4, 8. sőt 12 gépen. A Lodzsi Sztálin gyapotipari vállalatnál fiatal munkás- nők termelő brigádot alakítottak, amelyet a híres koreai harcosnöről Pak- Der-Pil brigádnak neveztek el. Ez a brigád kolektív együttműködésének köszönheti, hogy egyike a legjobb ter- ■ melési egységeknek.

I A lengyel főváros újjáépítésénél oily nagy szerepe van az ifjúságnak, hogy I ennek híre van Lengyelország határain I kívül is. Szinte hetenként emelkednek j a régi romok helyén az új utcasorok I és negyedek, űj ifjúság épít új lakóházakat a dolgozók számára.

I Nemcsak az iparban és a városokban tünteti ki magát az ifjúság. A szocialista falu építői között is az el->

I sok között találjuk az ifjakat, akik szívvel lélekkel dolgoznak az űj falu kialakításán. A falusi termelőszövetkezetekben 2.300 fiú és leány versenyez az állattenyésztésben és növénytermelésben elérhető legjobb eredményekért,

f.engyelországban olyan falusi termeiő szövetkezetek is vannak, ahol kizárólag az Ifjúság gazdálkodik. A falu fietal.jainak Is megadnak minden lehetőséget, hogy tovább képezze magát, az iskolák minden típusa rendelkezésére áll. Egész Lengyelföldön ismerik Magdaléna Figurová fiatal traktoristanö nevét, aki szorgalmas és eredményes munkájáért a „Munka zászlaja” magas kitüntetést kapta.

I Magdaléna Figurová nem egyedüli, i aki azt a kitüntetést nyerte. Az előbb I említett Kowczik Alfréd fiatal bányásznak is a „Munka zászló” II. osztályát adományozta a Lengyel köztársaság elnöke. Sok fiatal nép méltán büszke erre az ifjúságra.

Az ifjúság minden sikere és harca összefügg a LISZ lelkes munkájával. ZMP — Zwiazek Mlodziezy Polskiej — (Lengyel Ifjúsági Szövetség) ZMP — ezt a három betűt talán mindenki Ismeri Lengyelországban. Ennek az ifjúsági szövetségnek tagja a legjobb ifjúmunkás, a legszorgalmasabb pa- rasztifjű és a legtörekvöbb diák. A LISZ-tag példaképe minden lengyel fiatalnak a LISZ nevelési eredményeinek köszönhető az a nagy munkakészség és önfeláldozó lelkesedés, amely- lyel a lengyel Ifjúság hazája újjáépítésében résztvesz. A nevelési eredmények azonban nem napok, vagy hetek, de hosszú hónapok és évek munká,iának gyümölcse. Tökéletes szervezetet kellett kiépíteni ahhoz, hogy mindezt elérhessék. G. J.