Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-11-07 / 76. szám

OIIFIOS&C 195S. november 4. Tanuli'uk az orosz nyelvet - a haladás és béke nemzetközi nyelvét A Csehszlovák Szovjet Barátság Hó­napjára való előkészület keretében a szövetség csoportjai a Szlovákia összes kerületeiben lévő üzemekben és fal­vakon beszélgetéseket rendeznek, a kö­vetkező témáról: „Tanuljuk az oros:^' nyelvet, a haladás és béke nemzetközi / nyelvét." A dolgozók ezeken a beszél- » getéseken megismerkednek a népi o- rosz nyelvtanfolyamok nagy jelentősé­gével, apielyek lehetővé teszik szá­mukra, hogy aránylag rövid idő alatt elsajátítsák Lenin és Sztálin nyelvét olyan mértékben, hogy eredetiben ta­nulmányozhassanak, amire mindennapi életükben és hazánkban a szocializmus építésében elkerülhetetlenül szükségük van. ^ A Szlovákiában megvalósult több mint 1.900 beszélgetés nagy jelentőségét bi­zonyítja, dolgozóink fokozódó érdek­lődése is a népi orosz nyelvtanfolyamok iránt. Ez év szeptember 20 óta, ami­kor megkezdődött a népi orosz nyelv- tanfolyamokra való toborzás, 27.514 -dolgozó jelentkezett ezekbe a körök­be. Hallgatókat toboroznak a népi orosz nyelvtanfolyamokra az eperjesi kerületben Az eperjesi kerület összes járásai­ban sikeresen folyik a népi orosz nyelv­tanfolyam ötödik évfolyambeli új hall­gatóinak toborzása. A Csehszlovák- Szovjet Barátság Hónapja előkészüle­teinek keretében a községekben és az üzemekben beszélgetéseket rendeznek a „Tanuljuk az orosz nyelvet, a hala­dás és a béke nyelvét” témáról s e be- SBélgetések nagyban hozzájárulnak az új hallgatók számának ‘növeléséhez. A CsSzBSz helyi és üzemi csoportjai az üzemi és a helyi rádión keresztül is propagálják a népi orosz nyelvtanfo­lyamokat. A tanfolyamok hallgatóinak toborzásában legjobb eredményeket ér­tek el a stará lubovnyai, szobránci, nagymihályi járások és Eperjes váro­sa, ahol eddig összesen több mint ezer hallgatót toboroztak. Csupán Eperjesen több mint 350 hallgató jelentkezett. A bártfai járásban az agitátorok szov-. jet sajtóelöfizetöket nyernek meg. Ed­dig 117 űj előfizető jelentkezett a szovjet újságokra. Működik az olvasókör a csécsi számviteli iskolában Nemsokára befejezzük az őszi mező­gazdasági munkákat. A cukorrépa ki­szedése még egy fél napot vesz igény­be. Kísérletképpen egy fél hektáron cukorrépát termeltünk, mégpedig a Kassai Vegykísérleti Állomással egyet­értésben. Országos viszonylatban is a legjobb terméseredményre számíth.i- tunk. Iskolánk érdeklődését mindinkább az elméleti oktatással kapcsolatos prob­lémák kötik le. Ezért kezdeményeztük az olvasókör megalakítását is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. év­fordulója tiszteletére tett kötelezett­ségeinkben vállaltuk azt is, hogy mind- ennyian -megszerezzük a Fucsik-jel- vényt. Az olvasókört is felhasználjuk erre a célra és olyan könyveket olv.a- sunk, amelyek a Fucsík-jelvény meg­szerzéséhez szükségesek. Az olvasóköri felelősök felügyeletével ,a heti olvasó- köri viták keretében felváltva, beszá­molunk az iskola közösségének, jegy­zeteket készítünk és e jegyzetekről «vi­tázunk. Minden héten egy könyv ke­rül megvitatásra, a könyvek tartalmat a legapróbb részletekig megtárgyaljuk. Ugyanekkor szabad időnkben egyéni­leg is olvasgatunk, főleg szak- és po­litikai. könyveket. A könyvtárt egy év­vel ezelőtt alakítottuk, most pedig ki­bővítettük. Fedezetet a CsISz pénztá­rából merítettük és az összeget a nyár folyamán önkéntes brigádmunkák árán szereztük. Szeretnénk, ha más iskolák is követ­nék példánkat és beszámolnának az ol­vasókörök munkájáról. Molnár Irén az iskola kultúrfelelőse A Most melletti Schönbaenban új telepet építenek, iskolákat és inter- nátusokat az állami munkaerötartalék tanulói számára, Ezekben az új házak­ban laknak majd a fiatal bányászok é.s bányásztanulók’, akik a környéken lévő bányákban dolgoznak. Kulturális és tá rsadalmi életük a kultúrotthonban, a Vörös Sarokban zajlik le. Képünkön;A bányásztanulók szórakozással töltik szohad'dejüket. Bajtársi segítség Két bajtársunkat más egységtől a mi egységünkhöz, helyeztek át Elhatároztam, hogy a napi mun­kám után felkerestem őket és meg- ••ismerkedek velük. Az egyik baj­társ éppen vacsoráról jött, amikor hozzámentem. Az arcán különös mosoly jelent meg. Beszélg/etés közben újságoltam, hogy az aznapi hídépítési versenyen az ő száza­duk lett az első. A hidat 32 perc alatt építették fel, — Ti pedig, 38 perc alatt, — válaszolta, pedig ti az altiszti iskola tanulói vagytok. "Bajtársam szavai nagyon meg­leptek. Beismertem, hogy neki van igaza, ügyesebbek voltak, mint a mi századunk és megérdemlik az elsőséget. Aztán én is kérdeztem tőle valamit. Miért nem tud a po­litikai órákra felkészülni? A baj­társon látszott, hogy egy kicsit megsértődött és zavarban van. A kérdésemre azt felelte, hogy azért nem tud felkészülni, mert sem ír­ni, sem olvasni nem tud. Aztán elbeszélte, hogy édesapja cseléd volt egy nagybirtokosnál. Messze laktak a falutól. Három kistest­vére volt, szegények voltak s min­den fillérre szükségük volt. Tanu­lás helyett már egész fiatal korá­ban dolgoznia kellett, ezért nem járhatott iskolába. A felszabadulás után beköltöztek a faluba, innen aztán apjával együtt járt Bratislavába, ahol épít­kezéseken dolgoztak. Amikor eze­ket mondja, örömtől csillog a sze­me. Megjegyzi, annyi pénzt keres­tek, hogy házat is építhettek. Ami­kor falujukban megalakult az EFSz, az egész család tagja lett a szövetkezetnek. Ott dolgoztak va­lamennyien. Elmondta még, hogy mi mindent kaptak év végén a szövetkezetté, pedig csak fele any- nvit dolgoztak, mint a múltban. Felvilágosítottam, hogy itt a kato­naságnál minden este összejövünk és szabad időnkben gyakoroljuk az írá.st, olvasást, számolá.st. Megkér­tem őt, jöjjön közénk, ha kedve van tanulni. Bajtársam a meghívást elfogadta. Utána felkerestem másik bajtársa­mat is, aki szintén hasonló okok miatt nem tudott felkészülni a po­litikai órákra, öt is meghívtam az összejöveteleinkre. Egy-két hónap telt el azóta és bajtársaim annyira elsqjátították az írás és olvasás tu- . dományát, hogy levelet is írnak szüleiknek. Meg van minden re­mény, hogy rövide.sen teljesen meg­tanulják a jó levélírás minden csinját-binját. A fentiekből is láthatjuk, hogy a kapitalista rendszerben a dolgo­zók gyermekei még iskolába sem járhattak. Népi hadseregünk min­den ntódot és alkalmat megad ar­ra. fyogy írástudatlan bajtársaink megtanuljanak írni -és olvasni. A két bajtárs most már biztosabban nézhet a jövőbe. Köstönetüket fe­jezik ki néphadseregünknek ezért a gondoskodásért, amelyben itt része.sitik őket és hegy lehetőségük van politikai és kulturális fejlő­désre is. Varga István, örvezető. BEVONULTAK AZ ÚJONCOK Néphadseregünkbe e napokban vonulnak be a fiatalok hazánk minden ré­széről, hogy teljesít.sék legmegtisztelő bb feladatukat, — a katonai szolgála­tot. Október 28-án, szerdán, a kora reggeli órákban a bratislavai kerület újoncai bevonultak alakulatukhoz. Ké pünkön az újoncok érdeklődéssel néze getik és vásárolják a csehszlovák és szovjet irodalmi műveket. Tanulságok a bácskai politikai iskolázásról Már ezidén is megkezdődött a CsiSz politikai iskolázása. Nagyon sok CsISz- tag még mindig nincs tisztában a po­litikai iskolázás jelentőségével és ezért sok hiba merül fel. Gyakran előfordul, hogy csak kevesen vesznek részt a po­litikai iskolázáson. Ezt különösen a múltban tapasztalhattuk. A CsiSz járá­si bizottságoknak ebben az évben még többet kell tenni az iskolázás jó sike­réért, mint azt tavaly tette. A CsISz királyhelmeci járási bizott­sága minden egyes alapszervezet élé­re megfelelő propagandistát állított, hogy az oktatási év sikerüljön. Továb­bá, hogy az iskolázás alatt ne merül­hessenek fel hibák, a járási bizottság minden egyes alapszervezetéhez bizott­sági tagokat osztott be, akik a politi­kai iskolázás menetét ellenőrzik. A bácskai alapszervezetbe Trosko elvtár­sat jelölték ki propagandistának. A já­rási bizottságtól pedig engem jelöltek ki a politikai iskolázás rendszeres el­lenőrzésére. Az iskolázás keretében az első előadást október 19-én tartották meg. Elég korán mentem ki az alap­szervezethez, hogy a CsTSz szervezeti élete iránt érdeklődhessek. Beszéltem az elnökkel, Pandy elvtárssal, nála ér­deklődtem a politikai Iskolázás felöl. .A válasz pontosan a következőképpen hangzott: — A politikai előadást ma este nem tudjuk megtartani, mivel a múlt éjjel táncmulatság volt és az ifjúságot nem értesítettem arról, hogy ma este poh'- tikai előadás lesz, el sem jönnének, mi­vel mind fáradtak. Amik«- hazajöttem az alapszervezet­ből, Trosko elvtárssal találkoztam, ö azt a kijelentést tette, hogy a tagokat kiértesítették az előadásról és az isko­lázás 7 órakor kezdődik. A vezetőség részéről itt a hiba. A munkájukat nem hozzák közös neve­zőre és a tagokat ezért nem tudják kellőképpen irányítani. Nézzük csak a politikai iskolázás to­vábbi menetét. Az előadáson az elnök kivételével a tagság teljes számban résztvett. Elsősorban nem ott volt a hiba, hogy a tagság a táncmulatság mi­att nem tudott eljönni az iskolázásra, hanem az, hogy az elnök katonai bevonulás előtt állt és eqváUalán nem törődött a tagsággal. Trosko elvtárs «z előírt irányelvek szerint megkezdte az előadást. Az előadás alatt csakhamar rájöttem, hogy kapásból adja elő az előírt anyagot. Az előadásra nem ké­szük tel kellőképpen, ebből arra kö­vetkeztetek, hogy nem olvassa az if­júsági sajtót, az Üj Ifjúságot és a Smenát, pedig ezek az újságok állan­dóan írják, hogy a propagandista min­dig jól készüljön fel az előadásra. Aki nem olvas újságot, az nem lehet jó propagandista sem. Trosko elvtá>-s elő­adásában nem magyarázta meg kellő­képpen az egyes fogalmakat és igy előadása a tagság között csak zavart keltett. Ezért minden propagandistának kellő­képpen fel kell készülni az előadásra és az előadás anyagából jegyzetek,3t kell készíteni, hogy azokat mint se­gédeszközt felhasználhassa. Előadás u- tán Trosko elvtárs felkérte az ifjúsá­got, hogy szóljanak hozzá az előadás­hoz és ha esetleg valamit nem értettek meg, kérjenek magyarázatot. Végre egy elvtárs jelentkezett, de amik« szót kapott, rögtön azzal a kérdéssel lépett fel, hogy hát mikor kapja meg a tagsági igazolványát Ez­zel aztán megkezdődött a vita a tag­sági igazolványok rendezéséről, és már egy szóval sem említették az előadott anyagot. Ezen a politikai előadáson iga­zán nagyon sok „tapasztalatot” me­rítettem. A yitáhól világosan kitűnt, hogy az ifjúság nem figyelt ez elő­adásra és az előadás se felelt meg a követelményeknek. Pedig, ha a fiatalok annyi fáradságot sem vesznek maguknak, hogy figyeljék az előadást, és nem készülnek az elö- adá.sra, akkor hogyan állják meg he­lyüket ennél sokkal fárasztóbb és ne­hezebb munkában? A lenini Komszo- mol példája minket nem aira tanít, hogy felületesen készüljünk a munká­ra és hanyagul végezzük el, hanem ar­ra, hogy mindent alaposan csináljunk meg és minden tőlünk telhetőt köves­sünk el a sikerekért. Ezért fontos, hogy e bácskai fiatalok is komolyabban ké­szüljenek az iskolázásra és szorgal­masan tanuljanak. Fecsó Béla, PTS I elesz. A politikai iskolázás megnyitása es az iskolázás jelentőségének ismertetése után a fiatalok örömmel visszamentek a munkahelyükre Már alig várják a napot, amelyen megkezdődik az isko­lázás. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az iskolázás iránt valóban nagy az érdeklődés. Hiszen a traktorosok­nak sok alkalmuk volt meggyőződni ar­ról. hogy alapos politikai és szakmai ismeretek nélkül nehezen megy a mun­ka. Ezért igyekeznek sokat tanulni. Nem is csoda, hogy a komáromi gép­éé traktorállomás országos yiszonylat- ben Is az elsők között yan, a nyitrai kerületben pedig a legelső. Két éyyel ezelőtt, mond.ja Likőr elvtárs, még egy traktoros sem tudta, hogy mennyire áll a tery teljesítéséyel és azt sem tud­ták, hogy hány százalékos eredmény- nyel dolgoznak. A munkájukból hiány­zott a tervszerűség, dolgoztak, meri hát munka nélkül nem lehet élni. Ma pedig minden traktoros tudja, hogy hány százalékra teljesíti a tervet és normáját. Ha valakinél lemaradás mu­tatkozik, akk« a hibát azonnal Kija­vítják. Fontos, hogy minden traktoros tudja és pontosan számontertsa, hogy ki mennyire végzi el a feladatét, mert így a hibákat is észreveszi és a lema­radást is, s azonnal javítani tudnék a dolgokon. Tudjuk, hogy tanulni kell... Varga Laci is az előbb járt itt és kérdezte, hogy mikor fejezzük be az ötéves tervet, — mondja Nehéz Gizel­la, a gépállomás diszpécserje. De álta­lában naponta többen is eljönnek ér­deklődni afelől, hogy mikor fejezzük., be az ötéves tervet. — Még 1.500 hek­tár szántanivaló van, nagy szántóterü­let ez. A nedves földben megtapad az eke, de minden erőnket latbavetjük, és nemsokára felszántjuk az 1.500 hek­tárt. Két év nehéz, szívós munkájára volt szükség, míg az ifjúságban — ezek te­szik ki a gépállomáson dolgozók több­ségét — felébresztették a tudásvágyat és elérték ezt, hogy a géjoállomás poli­tikai funkcionáriusai szakmailag is kel- lökéjoen kiképezik őket. Bizony, jók is az itteni traktorosok. Edzettek, együtt éreznek a szövetkezetekkel, lelkiisme­retesen elvégzik a munkát a beváh szovjet módszerek szerint megmüvel’lc a földet, amelyről már eltűntek a ba­rázdák és a terka földpántlikából egy nagyüzemi gazdálkodás lett. De bez­zeg hiányozna a munkakedv és a fele­lősségérzet, ha a gépállomáson nem len ne jó politikai munka. Egy évvel ezelőtt még Orvos Pál sem akarta megérteni, hogy miért jolib előhántós ekével szántani. Nem találta eléggé korszerű eszköznek. A sár rárakódik, összegyűjti a gyo- j mot és ezért aztán a traktor nehezen vontatja az előhántós ekét — mondta Likőr elvtársnak, a gépállomás agronó- mvisénak. De Orvos Pál érveivel nem tudta meggyőzni Likőr elvtársat. Egy­szer aztán Orvos Pált behívatták a gép­állomás irodájába. Megmagyarázták ne­ki az előhántós ekével való szántást. A keményfejű fiatalt nehezen tudták meg­győzni. Orvos Pál belátta, az előhán- tós eke minden előnyét, és most' olyan szorgalmasan szánt ezzel az ekével, hogy jő munkájáért meg is dicsérték, sőt még a Szovjetunióba is elkerül. Te­hát a gépállomás vezetősége egészsé­ges meggyőző munkájával elérte, hogy Orvos Pálból olyan jó traktorista lett, s a Szovjetunióba is kiküldik. Van itt még több jó traktoros is. lU van például Fonód László, aki 184 9 százalékra teljesíti normáját. Vörös Kálmán 208 százalékra, Károlvi í ászló 197 százalékra, Csemis Jánós pedig 193 százalékra. A traktoros teljesítmé­nye természetesen emeli a gépállomás munkateljesítményét. A gépek karban­tartására szintén nagy gondot fordí­tanak. Ritkán fordul elő, hogy valaki elhanyagolná a gépek karbantartását. Még Füsi Tibor sem hanyagolja el a munkáját. Nála azt figyelhettük meg, hogy szerette az amerikai divat szerint készített szűk nadrágot és a vastagtal­pú cipőt. Ügy nézett ki benne, mint valami amerikai, még táncmulatságon is ilyen öltözetben jelent meg. Ezen a hibán feltétlenül javítani kell, határoz­ta el a géjaállomás vezetősége, és ezért Füsi Tibort, amint szűk nadrágban a bálon táncolt, a villámújságra rajzol­ták. A rajz mellé megfelelő szöveget is írtak és a villámújság« olyan hely­re függesztették, ahol mindenkinek a szemébe ötlött. A rajz Füsi Tiboron kívül mindenkit nevetésre késztetett A hatás azonban nem maradt el. Füsi Tibor levette a szűk nadrágot és ez a ruhadarab most egy sairokban, a gépál­lomás egyik épületében hever. Ilyen nadrág« — mondja — ezután soha­sem akarok viselni. Rajtam ugyan ne nevessen senki. Ma már a gépállomás fiataljai is tu­datában vannak annak, hogy milyen nagy jelentősége van a politikai isko­lázásnak. Nehéz Gizella, a nyitrai ke­rület legjobb diszpécserje, nagyon örül. Most majd alkalma lesz megmutatni, hogy mit tud. Az iskolázás alatt Ha- rtka Mária, CsISz-tag, a gépállomás könyvelője, vitába bocsátkozik majd Terbics Ferenccel, a CsISz üzemi szer­vezetének elnökével. De a lány majd a traktorosoknak is megmutatja, hogy a leányok is értenek ám a politikához és nemesek ruhát vasatai és tortát süt­ni, meg a házi munkát tudnak végezni. Az iskolázást Likőr elvtárs vezeti. Ko­moly munkát végezhet, mert a fiata­lokon látni, hogy a vitában is mega­karják állni helyüket. Ha az Iskolázá.snak vége lesz, majd még jobb munkát végez a fiatalság. Ak­kor még inkább tudatában lesznek an­nak, miért olyan fontos a mezőgazda­sági termelést felemelni, de tudatára ébrednek annak is, hogy milyen fonto,s emberek ők a társadalomban. Főleg tő­lük függ, hogy a szövetkezetekben 6 termés legyen. A politikai iskolázáson megtanulják, miért kell jól dolgozni, és így biztasan hosszú időn kereszü'il a komáromi gépállomás első lesz a nyitrai kerületben. Bagota István

Next

/
Oldalképek
Tartalom