Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-10-17 / 70. szám
ú] IFJÚSÁG A C,slS7 S Z L ü V a" K, 1 A 1 KÖZPOINTI BIZOTTSÁG a'* NAK LAPJA Bratislava, 1953. október 14. Ara 30 fillér. Ii. évfolyam 70. szám Hantra a béke nevében az egységes, demokratikus Németországért! A német kérdés békés megoldására irányuló csehszlovák kongresszus prágai ülése Vasamap összeült Prágában a német kérdés békés megoldására irányuló csehszlovák kongresszus. A reggeli óráktól kezdve megteltek az iparpalota helyiségei, ahol a kongresz- szust tartották. .Jöttek az üzemek, falvak, egységes földmü- vesszövetkezetek. tudományos intézetek és az összes munkahelyek küldöttei. Népünk legjobb dolgozóit küldte erre a kongresszusra, hogy megtárgy’alják azokat a kérdéseket, melvelniek ránk. mint Németország legközelebbi szomszédaira és az egész békeszeretö emberiségre határtalan ielen- tó.ségük van. Az iparpalola homlokzata a Csehszlovák Köztársaság, a Szovietunló és a Német Demokratikus Köztársaság zá.szlói val volt díszítve. A palota nagyterme, ahol a kongresszust tartották, szintén ünnepi díszbe öltözött A fö tribün mö gött. a terem homlokfalán amely fehér szövettel volt bevon va. oldalait pedig zászlók díszítették, ott volt G. M Malen- kovnak. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Antonin 7 — .fockvnak. a Csehszlovák Köztársaság elnökének és Wil b Pieeknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnöké r tépei A képek alatt tUndöklött ez'ist betűkkel a kon gresszus fő ielszava; „A Szovjetunióval és az összes béke szerető erőkkel az egvséges. demokratikus Németországért.“' A virágtengerben úszó tribünön kilenc óra körül elfoglalták helyüket a békevédök külföldi bizottságainak tagjai békemozgalmunk éleniáró dolgozóival együtt T^elkes tapsok közepette lépett a tribünre V Široký miniszterelnök, V. Ko pecký közmüvelödésügyi miniszter és miniszterelnökhelyettes dr. É. Šlechta mérnök, tanár, dr h. c. J Plojhar. dr. J. Ky- selý, .1. Ďuriš. Zd Neiedlé akadémikus, dr. A. Neumann miniszterek, Zd Pierllnger, a Nemzetgyűlés elnöke az elnökbe lyettesekkel egvütt, a Megbízottak Testületének képviselői a Világbéketanács. a Csehszlovák Békevédök Bizottsáo'a elnökségének képviselői, továbbá J. Tesla, a Szakszervezetek Központi Tanácsának első titkára. Csehszlovákia Kommu nista Pártja központi és kerületi bizottságainak képviselői dr. V. Vacek. Prága város főpolgármestere, a Nemzeti .árc- vonal összes ténvezöinek, a köztársasági elnöki irodának és a kormányelnökségi hivatalnak képviselői. A dísztribünön helyet foglaltak a tudomány, kultúra és művészetek kép- \dselöi. az akadémikusok, nemzeti művészek, államdiiasok a nemzetközi és csehszlovák békedijak és érdemrendek viselői. az egyházak, a tudományos intézetek képviselői és a békemozgalom további jelentős tényezői. A kongresszus megnyitása előtt a hatalmas termet teljesen megtöltötte a csaknem 5000 küldött és vendég. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után a kongresszusi tárgyalásokat G. Puóíková, a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a kongresszusra érkezésit becses vendégeket a csehszlovák kormány, a Megbízottak Testületé, a Nemzet gyűlés, a CsKP KB és a Nemzeti Arcvonal képviselőit. A küldöttek ..Élien a béke!“ lelkes felkiáltásai közepette üdvözölte az összes külföldi vendégeket, akiknek a kongresz- ízuson való nagyszámú részvétele bizonyítja, hogy Németország lövőjének kérdése Európa minden nemzetét érinti Elsősorban a Szoviet Békevédők Bizottságának küldöttségét üdvözölte. Sz. A. Geraszimov filmrendezőt, a háromszoros Sztálin-diiast. a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselőiét. a Szovjet Békevédök Bizottságának elnökhelyettesét F I. Kozsevnvikovot, a moszkvai egyetem iogi fakultása nemzetközi jogi tanszékének tanárát és V G, Blazsenov Sztálin-dijas mozdon\zvezetőt. a Szovjetunió líCgfelső Ta nácsának kénviselöiét. Továbbá üdvözölte a Világbéketa nács képviselőit. I. Bium asszonyt, a Világbéketanács elnök ségének tagját, és a német kérdés békés megoldására irányuló nemzetközi kezdemén'''ező bizottság állandó titkárságának tagját. Li I Mangot. R. Goret. a Világbéketanács titkárait ás A. Varel, kiváló argentínai Írót. a Világbéketanács tagiát. a lengyel békevédök küldött.aée-ét, amelynek tagiai között .T Ozga Michalskí, a f/Ongvel N^nköztársaság szeim- iének marsallhelvettese, az Egyesült Nénnárt titkára, K Brandvs író. W Goralski, S. Huet, a krakkói hereegérsek- s-íg fövikérinsa és D Klimorov'ska élmunkásnö. akit érdemeiért ezü.atkereszttel tüntettek ki. Továbbá üdvöz/ilte a német békevédők küldöttségét, amelyet E Goldenbaum, a NDK népi narlarhenttének elnökhe- lvette.se. a német földmüvesnárt e’nöke és E Hoereth-Menge asszony, a nvngatnémetországi békevédök bizottságának elnöknöie vezet, A küldöttség tagiai soraiban < vannak többek között H. Homann, a NDK népi parlamentjének elnök helyettese, dr. H. Schlemmer tanár. G. Becker, a Német Béketanács főtitkárának helyettese és H Schmidt asszony, a néj^i parlament tagja, továbbá a nyugatnémetországi békeharcosok képviselői. TTtána Gusta Fuéíková üdvözölte a francia békevédök küldöttségét, G. Farge asszonyt, a nagy békeharcos Y. Fargenak özvegyét, P. Villont, Franciaország Kommunista Pártjának képviselőjét, F. Bosco református lelkészt és feleségét — a franciaországi református diákok szövetségének elnökhelyettesét — V. Bosco asszonyt» és J Madaul tanár katolikus Írót. Az angol békemozgalom küldőt tei között üdvözölte J. B. Figginst, a brit békebizottság el nökhelyettesét. és J M. Thomson asszonyt. Utána az osztrák küldöttséget üdvözölte, amelynek tagjai között vannak K. Maresch-Dichtl katolikus író. P. Aschner, a felsöausztriai békebizottság titkára: a holland békevédök bizottságának küldötteit. M. Bakkert. a ,,De Waarheid" című lap főszerkesztőjét és A, Hommet kémiai üzemi dolgozót; a dán küldöttség tagjait. O. Forchhammer mérnököt. O Bubi építészt; az indiai küldöttet sir Sahib Singh Sokhey vezérezredest, a Világbéketanács tagját, az indiai békevédök bizottságának elnökhelyette.sét és J. Michel‘s-t, a luxemburgi küldöttet. A küldötteket üdvözlésük után a kongresszus részvevői lelkes ovációban részesítették, majd jóváhagyták azt a iavaslatot, hogy a kongresszus munkaelnöksége a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöksége legven. Majd lelkes üdvözlések közepette szólásra emelkecjett Viliam Široký miniszterelnök. Beszédét többször megszakítót ta a lelkes tans és ..Élien a béke!“ felkiáltás A kongressztis délelőtti részében I, Blum asszony, a Világbéketanács elnökségének tagja. Cermák elvtárs, a plzeni V. I. Lenin-üzem dolgozója, Mandlová szövetkezeti tag. a bratislavai járásban lévő püspöki EFSz dolgozója. K. Ma- resoh-Dicht! osztrák író, a Csehszlovák írószövetség nevében V. Nerval, dr. Stehlik. a prágai érseki káptalan vikáriusa és Sz A. Geraszimov. a szovjet békekUldöttség vezetöle beszélt. A délutáni vita keretében további külföldi vendégek és köztársaságunk küldöttei szólaltak fel. A hatalmas békeülés befejező részében a csehszlovák nép kiküldöttei jóváhagyták a német népnek, a Világbéketanács- nak. Nagy Britannia Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg. Dánia, Norvégia, Ausztria békeszerető népének küldendő Üdvözleteket. A német kérdés békés megoldására irányuló csehszlovák kongresszus határozatát hosszantartó tapssal fogacjták. A kongresszus tanácskozását és a vitahozzá.szólások kiértékelését A. Hodinová-Srmmá, a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöke végezte. ľiliam Široký miniszferelnök beszéde Drága barátaim, testvérek, elv társnők és elvtársak! A csehszlovák békehivek kongresszusa ma a Szovjetunió. Nyu gat és Kelet-Németor.szág, Len gyelor.szág, Franciaország, Olasz ország, Belgium, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Luxemburg ős Ausztria békehiveinek kiváló kül döttségeinek jeien'étében ült ősz Bze, hogy szilárdan állást foglaljon a német kérdés békés megöl dása mellett, amely Európa és az egész világ békéiének egyik leglényegesebb kérdése. Hála a világ békeszeretö népei törhetetlen akaratának, hála a bé- kehivek nemzetközi demokratikus mozgalma nagy aktivitásának, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa Ság és a Koreai Népi Demokrati kus Köztársaság kitartó törekvéseinek: az elmúlt hónapokban a nemzetközi helyzet fejlődésében kialakultak a nemzetközi feszült ség enyhítésének, a nemzetközi kancsolatnkban 'evő összes vitás kérdések békés úton, tárgyalások által való megoldá.sá.nak komo!.y előfeltételei. Ebben az irányban az első ko moly lépést a koreai fegyverszünet megkötése jelentette, jóllehet a békeszeretö emberiségnek tovább ra is komoly erőfeszítést kell ten nie, hogy biztosítsa a tartós béke megteremtését a Távolke'eten Mivel az agresszív erőknek nem sikerült megakadálvozniok a fegyverszünet megkötését legalább a politikai konferenciát igyekeznek me,ghiúsi tani és Így Koreában a veszélyes háborús tűzfészket fenntartani és i.smét elzárni a nemzetközi fe szültsée envhitéséhez vezető utat. A nemzetközi vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása szenipontjábó’l nagy jelentősége volna a Kínai Népköztársaság tör vényes képviselete --elismerésének az flgyesült Nemzetek Szervezeté ben Semmivel sem indokolható az a c.sökönvö.sség. amellyel eluta.sit- ják a nagy kínai nép azxtn magától értetődő Jogájiak elismerését, hogy képviselve legyen a nemzetközi szervezetekben Az agresszív erők nem akarnak belenyugodni abba a ténybe, hogy az összes vitás kérdések békés megoldására és a nemzetközi fe szültség enyhítésére irányuló ko moly erőfeszítések oly meleg visszhangot ke'tettek az egész világon és ezért tovább szítják a hábnn'is propagandát, kártévő és szabotázs cselekedeteket szerveznek a demo kratikns tábor országaiban, kitar tóan folytatják hadi támaszpontok épité.sét idegen országokban. Az Egyesü't Nemzetek Szervezetében elutasítanak minden olyan javaslatot amely a tömegpusztító fegyverek eltiltására és a fegyver kezés korlátozására irányiénak A fontos nemzetközi kérdések egész sora már annyira megérett, hogy elkerülhetetlenül megköveteli az öt nagyhatalom részvételével történő közös megtárgyalást azon nagyhatalmak részvételével, ame I.yek a fö felelősséget viselik a világbéke fenntartásáért — ‘Na.gy Britannia, a Szovjetunió, az Ame rikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és Franciaország részvételével, amint ezt a szovjet kormány ez év szeptember 29-i jegyzékében javasolta. A c.seh.szlovák békehivek kongresszusának napirendjén köztár saságunk szempontjáliól létfontos ságú kérdés szerepel a német kér dés békés megoldása. Ez a kérdés a nemzetközi oolitika előterében áll, e kérdés körül nagy küzde'em fejlődött ki. egyfelől a békés erők között amelvek a német kérdést is épúgy mint az összes többi problémákat békés úton, tárgya'a sok útján a kariák megoldani é.- másfelől az agresszív erők között amelyek a német kérdésben alkal ma.s eszközt látnak agresszív szán dékaik fokozására, a nemzetközi feszültség növelésére. A nyttgatné- metországi vá'asztá.sok otán a fei lödés olyan Időszakba ért amely hazánk minden opc.süicto*. onleárát^ arra kényszeríti, hogy ezzel kap csolatban kimondja a maga világos állásfoglalását. Köztársaságunk nemzeteinek, amelyek évszázadokon át szívósan harcoltak létükért és .szabadságukért a német feudális urak és her cegek, a porosz junkerek és végül a német imperialisták hóditó tö fekvései el'en, köztársaságunk nemzeteinek, amelyek végigszenvedték a német náci megszállást, elsőrendű érdeke, hogy nyugati szomszédságunkban békeszeretö, szabad állam létezzék, amelyben virágzik a gazdá'kodás és amely ben elégedettek az emberek. Né pünk ezért kezdettől fogva minden erejéből támogatta a Szovjetunió nak a német kérdés békés megoldására, a nemzetközi egyezmények szellemében való megoldására irányuló áldozatkész és türelme.s tö fekvéseit, azon egyezmények szel lemében, amelyeket er háború alatt és közvetlenül a háború után mind a Szovjetunió, mind pedig Amerika, Nagy-Britannia és Franciaor szag is' elfogadott. A potsdam egyezmény történelmi jelentősége abban rejlik, hogy feltételezi a né met militarizmus és nácizmus fel- újitásával szemben megbízható ke zesség megteremtését, és gondoskodni akar az egységes, demokra tikus Németország teljes és szabad békés fejlődéséről. Azért gadták ezt az egyezményt a világ valamennyi országaiban és elsösor ban a Németországgal szomszédos országokban óriási elégtétellel és reményekkel Valamennyi polgárunk megértette, hogy köztársaságunk biztonsága szempontjából mily fontos kérdésről van szó: nem szabad megengedni a nácizmus és a mill tarizmus újjáélesztésit, ha meg . akarjuk akadályozni a német háborús agresszió megismétlődését Egységes, demokratikus Németor szögöt kell kialakítani, hogy a német nép szabadon élhessen és bé ' kés munkának szentelhesse magát Az Egyesült Államok agresszív »köreinek azonban eszük ágában I sem volt a tőlük aláirt egyezmény rendelkezéseinek teljesftése és végül is a nácizmus maradványainak védelmére, a militarizmus újjáélesztésére és' Nyugat Németországnak a nyugtalanság és a háború tűzfészkévé alakítására adták magukat. Ezek az okai annak, hogy Németország nyolc évvel a második világháború után még fel van oszt va. ez az oka annak, hogy nincs aláírva a német békeszerződés hogy a revansizmus kitenyésztésére a harcias német militarizmus felújítására került sor. A Szovjetunió kormányának a német kérdéssel kapcsolatos javasla tai abból indulnak ki, hogy eljött a legfőbb ideje a békekonferencia összehívásának, amely véglegesen megoldaná a német problémát. Az ügy kárára azonban a potsdami egyezmény nyugati aláírói rendszeresen ignorálják a konferenciának hat hónapon belül való összehivá- sára tett javaslatot, figyelmen ki vül hagyják a békeszerződésre vonatkozó pontos és közérthető tervezetet. A szovjet javaslatok továbbá ab ból Indulnak ki. hogy a békekonferencián részt kell venniök az egy séges Németország jogos képvise löinek. Ismeretes, nogy Németországban a háború után a helyzet úgy alakult, hogy a szovjet megszállás területén létrejött a Né met Demokratikus Köztársaság és a nyugati hatalmak három megszállási zónájának területén megalakult az úgynevezett Német Szövetségi Köztársaság. Természe tes, hogy csupán ebből a tényből lehet kiindulni, ha egységes némef kormányt kell alakítani és ha valóban demokratikus választásokat kell tartani. A szovjet javaslatok abból az őszinte szándékból Indulnak ki. hogy segítsenek a német népnek, nemcsak gazdá.sági téren, hanem Németország nemzeti egysége fel újításának és a békeszeretö demo kratikus német államnak, valamint a Németországgal kötendő békeszerződés gyors megkötésének előfeltételei megteremtésére irányuló törekvésében is. A Szovjetunió és a Német De mokratikus Köztársaság kormányai között nemrégen lefolyt tárgyalások eredménye meggyőzően bizonyltja, hogy a Szovjetunió kormá nya teljesen komolyan veszi szavait és hogy minden szavát tett követi. A Szovjetunió javaslatai az egész német nép előtt és Európa összes nemzetei előtt újból a békés fejlődés konkrét és világos képét tárják fel, E javaslatok történelmi jelentősége abban rejlik, hogy a német nép legsajátabb érdekeit összekötik az egész vjlág összes bé keszeretö nemzeteinek, fól«g Né metország szomszédainak érdekeivel. A csehszlovák nép, amely a legnagyobb mértékben érdekelt a német kérdés békés megoldásábsn, őszintén üdvözölte a Szovjetunió javaslatait és kész minden téren támogatást nyújtani a javaslatok megvalósítására. E javaslatok megvalósítása a ml nyugati határunk ellen irányuló veszély végle ges elhárítását jelentené, azt jelentené, hogy egész határunk a béke és a baráti együttműködés határa volna. Csehszlovákiának a Német Demokratikus Köztársasággal való eddigi gazdasági kapcsolatai és a nyugati megszállási övezetekkel fennálló kereskedelmi kapcsolatok is világosan mutatják az előnyős és sikeres árucsere kedvező lehetőségeit. Az egységes, demokratikus, független és békeszeretö Németország megteremtése lényegesen fokozná és elmélyítené a gazdasági együttműködés lehetőségeit. A csehszlovák kormány világosan kijelentette, hogy örömmel üdvözölné szomszédjaként az egységes, demokratikus és békeszeretö Németországot és hogy kész minden téren hozzájárulni a vele való gazdasági, kultúrális és politikai kapcsolatok gaZBag kifejlesztés'*- hez. (Folytatás a S. eidakm i 'täkm
