Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-10-03 / 66. szám

wptmber 30. OIIFIOSAG 5 Biztosítsuk minden módon a mezőgazdasági termelés fejlődését a munkásosztály és a dolgozó rasztaág között a szövetség meg­erősödjék, akkor ebben a kérdésben nemcsak az önkéntesség elvét kell betartani, hanem gondoskodni kell arról is, hogy a szövetkezetek ön­kéntes alapon való megalapításához meglegyenek az előfeltételek, hogy a megalapított szövetkezetben a gazdálkodás ^valóban jól legyen megszervezve, hogy a szövetkezet fejlődésképes és hogy a szövetkezeti tagoknak élete Jobb legyen, rnjnt volt mig egyénileg gazdálkodtak. Annak igazolására, hogy a helye­sen működő szövetkezeti gazdálko­dás •közellátá.sunknak többet ad, mint a magángazdálkodás, összeha­sonlítás céljaira például az itteni Stéžery községet hozom fel. Itt az államnak átlag hektáronként a kö­vetkezőket juttatták: 1947 ben a szövetkezeti tagok 16 mázsa gabo­nát, a magjlngazdálkodók 9 mázsát, 1948-ban a szövetkezeti tagok 23 mázsa gabonát, a magángazdálkodók 14 mázsát, 1949-ben a szövetkezeti tagok 25 mázsa gabonát, a magán gaTxlál ködők 12 mázsát. Ebből is látható, hogy az egyéni­leg gazdálkodó földművesek beadá­sa egy hektárról átlagosan 50 száza­lékkal kisebb miht a szövetkezeté volt. Ugyanez áll a húsbeszolgáltatás terén is. 1949-ben az itteni szövetkezet egy hektár után átlagosan 128 kg disz nóhú.st szolgáltatott be, ugyanakkor az egyénileg gazdálkodó földműve­sek csak 58 kg-ot, | Érdekes figyelemmel kisémi a tehenek tejhozamát is. Az egy tehénre jutó átlagos tej­hozam aa itteni szövetkezetben a következei volt: 1947 ben 2.95 liter, 1948-ban 3.47 liter, 1949-ben 4.05 H tér, 1950-ben 5.13 liter, 1951-ben 8.5 liter, ami az év végéig 4.1 literre csökkent, 1952-ben 7 liter, ami év­végéig 4 6 literre csökkent 1947-töl kezdve a tehenek tejhozama, amely akkor nem egé.sz 3 litert tett ki, na­ponta állandóan emelkedett és 1951- hen már elérte az átlagos S.5 literes napi hozamot. 1951-ben a stézefy-i .szövetkezet tehénállományát fertőző beteg.ség sújtotta, — tögygyulladás, amivel a tejhozam 8.5 literről 4.1 li­terre csökkent. Ezt 1952-ben 7 literré egj'enlitet ték ki. hogy az év második felében az átlagos tejhozam ismét 4 6 liter­re csökkenjen. Az okot abban kell keresni, hog;,- 1952-ben a földművesek sorából 17 új tag lépett be a szövetkezetbe, akik oly állapotban lévő teheneket adtak be a szövetkezetbe, amelyek­nek átlagos tejhozama nem haladta meg a napi egy litert. Ez azután le­csökkentette a szövetkezet átlagos tejhozamát. Az el.ső napokban abban az istál­lóban, amelyben az új állatállományt elhelyezték, ^5—30 liter tejet fej tek. Négy hónap múlva a tejhozam már napi 250 literre emelkedett. Az újonnan belépett földművesek az el.sö háromneg.vedév után 1952- ben 34.000 liter tejjel tartóztak az államnak. A szövetkezet ezt a be nem szolgáltatott mennyiséget az új tagok után az utolsó negyedév­ben kiegyenlítette és a tejbegyüjtés tervét százszá/a'ékra teljesítette. A gabonabegyUjtés feladatait eb­ben az esztendőben a szövetkezet 121 százalékra teljesítette. A bur- gon>*ibegyüjtést is már százszáza­lékra teljesítette a szövetkezet. A sertés- és marhahúbeszolgáltatás is biztosítva van és ezenkívül terven felül 100 mázsa marha és 30 mázsa disznóhúst ad be a szövetkezet. A terven felüli beadás gabonában és cukorrépában és a felvásárlási árak emelése a szövetkezetnek új pénzben a költ.ségvetésen kívül 192.000 korona hasznot biztosítanak. Természetes, hogy ezek a sikerek visszatükröződnek a munkaegysé gekért kapott jutalmazásban is. A szövetkezet ezenkívül a szocia­lista ver.sennyel elősegíti és fejleszti a tagok munkakezdeményezését és arra törekszik, hogy a helyes szó cialista alapeh szemelött tartásával a tagokat a termelés emelésében anyagilag is érdekeltté tegye. Ig-y például Hampl és Véchet elv- társak kötelezettségvállalást tettek, hogy a tervezett répamag hozamot 16 mázsáról 24 mázsára emelik. E kötelezettségvállalásukat teljesí­tették és most prémiumként a fize­tésükön kívül új pénzben 2560 ko­ronát kapnak, azaz azon mennyiség piaci árának 20«/o'á^t, amely az 6 ér­demükből termett, terven felül. Hogy az egységes földműves szövetkezetek jobban hozzájárul­nak polgárságunk közellátá.sának feljavításhoz, azt az a tény Is igazol­ja, hogy az idei felvásárlás tervét, melyet 1953 szeptember 20-ával az egész köztársaság területén 92»/o- ban teljesítettünk, az egységes föld- müves.szövetkezetek 104.2«/o-ra telje­sítették. Tehát a tervteljesités lema radása teljesen a magánszektor hi­bájából ered. » Még jellemzőbb a helyzet Itt a královohradeci kerületben. Itt ez év szeptember 20-ig a beg5uijtés tervét csak 84 7»/o-ra teljesítették, tehát mélyen az összállami átlag alatt. Ugj'anakkor az egységes földműves- szövetkezetek ebben a kerületben a begyűjtés tervét m^r régen túlszár­nyalták és pedig 106",i) ra, az állami birtokok pedig ebben a kerületben a begyűjtés tervének 108«/o-ban tet­tek eleget. Ezzel azt hiszem, világosan be van bizonyítva, hogy az egységes földmüvesszövetkezetek alapításá­nak politikája helj^s, az állam ja­vát szolgálja, feljavítja az összesség közellátását és a földművesek élet- színvonalát. Azonban a szövetkeze tek megalapításánál szigorúan be kell tartani az önkéntesség, a meg­győzés szocialista alapelvét és ami a legfontosabb, a szövetkezet helyes gazdálkodására való gondot. Ha meg is győzzük a földművese­ket a szövetkezetek alapításának helyességéről, és ha el is érjük, hogy az összes tagok önkéntesen lépnek be, ezzel még a feladatot nem telje sitettük Ha nem gondoskodunk a szövetkezet rendes prosperitásáril, akkor a rosszul gazdálkodó szövet­kezet csak tengődni fog és végül el­hal. Ilyen ^esetben jobb lett volna a dolgot jól átgondolni, számotvetni mindennel, nem pedig a szövetkezetei elsietve idő előtt megalapítani. Hyen irányban is a példák tucatját lehetne felhozni ebben a kerületben. Sok olyan szövetkezetünk van itt, amely jól gazdálkodik, kötelességeit az állam iránt és a szövetkezeti ta- gok iránt becsületesen teljesíti. Az ilyen szövetkezetek biztosítékát ad­ják annak, hogy különösen ma, az állam messzemenő támogatásával és a szövetkezeti tagok jó munkaerköl. ősével, a munka helyes megszervezé. sével a jövőben is ígéretesen fognak fejlődni, és tovább fogják javítani a lakosság közellátását és emelni tag jaik életszínvonalát. Sok azonban az olyan szövetkezet is, amely csak tengődik, amely az állam iránti kötelességét ros-szul tel­jesíti,rosszul fizeti a munkaegysége­ket és nem biztosítja tagjainak egzisztenciáját. Mi ennek az oka? Azt hiszem, hogy mindenekelőtt a meggondolatlan és elsietett szövet kezetalapitás. Figyeljék csak a fejlő­dést: ebben a kerületben 1949 ben 95 szövetkezetét alapítottak. 1950 ben 138-at, 1951 ben 47-et, 1952 ben 290 Ez annyit jelent, hogy egyetlen év alatt 1952 ben több szövetkezetét alapítottak, mint azelőtt három év leforgása alatt. Az egységes földmüvesszövetke- zeteknek ez az elsietett növekedése ! bizonyára nem volt egész.séges A szövetkezetek alapításánál nem jár. ' tak el helyesen. Ám ami a legfon­tosabb, minden egyes szövetkezetnek nem tudták a szük.séges gondosko- dá.'t és segítséget megadni. I Fontolják csak meg elvtársak, képe* volt e arra a hradec královsi kerület, és kerületi és járási veze- I tő szervei hogy kellő figyelmei szenteljenek az egyetlen egy év le forgása alatt caaknem 300 újonna' ilakult egységes földniüve.sszövel Kezetnek? Képes volt-e arra. hogy a szövetkezeti tagokat megg.vözzt é.s szövetkezeti gazda k'Wiásra ne. velje? Tudott-e iiekiji szükséges se­(Folytatás a 2-ik oldalról.) I gédeszközöket nyújtani a traktorál­j lomások gépparkjának segítsége vo­nalán, nemesített vetőmagot, műtrá­gyát, a közös istállók felépítéséhez agrotechnikai támogatást stb., stb és tudta-e a tagokat a közős gaz­dálkodásra átnevelni ? A szövetkezetek alapítása é* a me­zőgazdasági termelésnek magasabb színvonalra emelése nem jelenti pusztán csak a földek gazdaság, technikai rendezését, nem elégséges pusztán a mezsgyék fe’szántása, ha nem előre ki kell dolgozni rendes tervet arról, hogy az újonnan ala­kított szövetkezet miként fog gaz dálkodnl, miként fogja a termelése megszervezni, hogyan fogja a mun. kaerőket felosztani, milyen új mód. szereket fog alkalmazni és hogyan fog a tagság az új módszerek hasz. nálajával megismerkedni, hogy Így biztosítva legyen a szövetkezeti gazdálkodás felvirágzása, hogy meg. hozza a megfelelő hasznot, hogy a tagok elégedettek legyenek és ne meneküljenek el a szövetkezetből. Elvtársak, ez a fő cél, ez a fő fel­adat. És mindezt el lehet érni. A mező­gazdasági szövetkezeti mozgalom és mai gazdag tapasztalatai erre az összes lehetőségeket biztosítják Ám helyesen kell ezeket felfogni, ki­használni és meggondoltan Jtell be­vezetni. A siet.ség, a nemtörődöm­ség, a felületesség beláthatatlan ká­rokat okoznak és aztán nem ér sem­mit azzal kérkedni, hogy száz meg ezer egységes földművesszövetke zetet alapítottunk. Ha nem tudumk gondoskodni prosperitásukról, ak­kor bizony kevesebb többet ért vol­na. Kevesebb lenne a gondunk, kisebb lenne a földművesek sorában az elé­gedetlenség és a kiábrándultság és mmdannyiunknak több haszna lett volna a dologból. A szövetkezetek megalapításánál állandóan hangsú­lyozták a jelszót: a Szovjetunió és a kolhozok példájára. Szükségesnek tartom tehát néhány szót szólni a szovjet tapasztalatok és módszerek kihasználásáról mező. gazdasági termelésünk új azervezé- .sében. Miben követnek el nálunk hibá­kat? A szovjet tapasztalatokat gyakorta csak propagandisztikusan, sablónosan és nagiyon kevéssé gya. korlatilag veszik át. Nem elégsé­ges pusztán egyszerűen kijelenteni: a Szovjetunió a mi példánk. Rende- sen tanulmányozni kell a szovjet agronómia alapelveit, tanulni belő­lük, átvizsgálni őket, hogy valóban képesek legyünk ennek alapvető irányvonalai alapján dolgozni. Gon­dosan vizsgálat és tanulmány tár. gyává tennünk, hogyan lehet ezeket a tapasztalatokat és mód.szereket a mi feltételeink és körülményeink között alkalmazni, hogyan lehet a mi viszonyaink közt felhasználni. Az. új szovjet agronómiái tudó- rnány a marx-lenini tanításból indul ki, amelyre a micsurini materiális ta biológia is támaszkodik. Mi ennek a fő alapelve? Fő alap. elve az, hogy a környezet változta, tá.sával és szabályozásával a terme, szetben jobb és hasznothajtóbb or­ganizmusokat lehet alakítani és ki. termelni. A szovjet tapasztalatok továbbá arra tanítanak, hogy a nagyüzemi termelésre átalakított mezőgazdái, kodás haladóbb mezőgazdálkodás, nDgyobb lehetőségeket ad korunk modern vívmányainak jobb aikal. mazá.sára, azaz a gépesitésre, az agrotechnikára, a munka megszer. vezésér* és a termelés tudományo­san irányított tervezésére, a föld és az állattenyésztés teimelékenvséEé- nek fokozására, a ve.szöd.ségek kikü szöböiésére, jobb eredmények és jobb termések biztosítására, kisebb­számú munkaerő alkalmazásával. Ha összehasonlítjuk a szovjet mező. gazdálkodás elért eredményeit, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a cári mezögajsdálkodás a vi. ■á^g egyik legelmaradottabb mezö- tazdálkodása volt. Nem szabad negfeledkeznünk arról, hogy a izavjet mezőgazdálkodásnak kezdet- hen, fel' kellett használnia azokat a löldterületeket. amelyeket a kapita lista gazdálkodás értéktelenné tett. I A régi Oroszország feudális me. I zögazdálkodésa során mondhatnájik jegyáltalában nem használtak trá. i gyát, mindent a* földre bíztak, j amelyről elmondhatjuk, hogy a I végsőkig ki volt uzsorázva. A cári Oroszország hatalmas mezögazdasá- ! gi területein éppen ezért követkéz. ■ tek be per'ódikusan terméketlen jévek, amelyek >az elképzelhetetlen 'muzsiknyomort okozták és amelyek. : nek gyakorta a« emberek millió ©s. I tek áldozatul. i A .Szovjetunió új mezögazdálko- j dási rendszerével az ilyen terméket, i len évek, amelyek nyomort, éhséget t és milliók éhhalálát jelentették, már ' régen és véglegesen eltűntek. A 1 Szovjetunió a régi feudális cári Oroszországot az éhség országából ' egyre növekvő mezőgazdasági ter- ! melés országává alakította, amely I ma egész Európa gabonaraktárává válik Mi is kenyérellátásban nagy. iban a Szovjetunióra vagyunk utal­va, a Szovjetunióból való gabona- I behozatalra. I Ezeket a sikereket sohasem lehe- ! tett volna elérni, ha a Szovjetunió i a régi muzsik, vagy feudális mező. I gazdasági módszer mellett maradt I volna. E gazdálkodási mód elmara- I dottságát és a falvaknak a belőle ‘ fakadó kizsaroltságát, nyomorát és I éhségét a szovjet nép csakis az új szocialista mezőgazdasági termelés­sel szüntethette meg. E tekintetben példát ad nekünk a Szovjetunió. Tudományos ismeretei­nek és móaszereinek felhasználása figyelembevéve azt, hogy a mi me- zögazdálkodási módszerünk már ré­gi időktől fogva sokkal magasabb színvonalon állott, mint a cári Oroszország mezőgazdasága, mesz- szemenő kilátásokat és lehetőségeket biztosít számunkra. Ha az adott példákat helyesen fogjuk kihasználni, akkor mezőgaz­dálkodásunkat rövid pér év lefor­gása alatt rá kell, hogy vezessük a szocialista gazdálkodás útjára, amely a modern agronómia segítségével soha nem remélt felvirágzással ke­csegtet. Csakis ilyen módon tudjuk telje­sen a város és a falu kulturális színvonala közötti különbséget ki­egyenlíteni, Ha az egyéni, a felap­rózott mezőgazdálkodás mellett ma­radnánk, akkor nem szűnne meg az ifjúság menekülése a faluról. Ha lehetőséget adunk a mezőgaz­dasági ifjúságnak megfelelő agronó­mia! művelődésre és tanulmányokra, csakis ezzel nyitjuk meg neki az utat a természet átalakításához, ta­nítjuk meg az ifjúságot arra, hogy öröme teljék a növényi és állati termelés terén elért felfedezések­ben és büszke legyen rájuk és ezzel a mezőgazdasági munka éppen olyan vonzó legyen számukra, mint ami­lyen vonzó ma a falusi ifjúság több. sége számára az ipari és az irodai munka. Nekünk szükségünk van új, fiatal erőkre mezögazda,ságunkban. Hogy­ha a mezőgazdasági gazdálkodást nem emeltük volna új korszerű szín­vonalra, és ez csakis új, szövetkeze­ti nagytermelés útján érhető el — nem akadályozhattuk volna meg a vidék elnéptelenedését. És hogyha nem akadályoztuk volna meg a vi­dék elnéptelenedését, hogyan akar- hatjuk megjavítani közellátásunkat, hogyan akarhatjuk azután biztosi tani egész népünk anyagi és kultu­rális színvonalának állandó emelke­dését? A kormánynyilatkozat és minden Intézkedés, melyet ennek alapján teszünk és tenni fogunk a jövőben, egyetlen célja, még fokozottabb mértékben megszilárdítani a mun­kásosztály és a dolgozó" parasztság közötti szövetséget, mely egyedüli szilárd biztosítéka a szocializmus felépítésének a mi csehszlovák köz­társaságunkban. Ezért minden eszközzel támogatni fogjuk mezőgazdasági termelésünk fejlődését, nemcsak a szövetkezetek­ben, hanem a magánszektorban is. Most a legfontosabb feladat meg szilárdítani a létező mezőgazdasági szövetkezeteket, kiküszöbölni hibái­kat és elégtelenségeiket, hogy tel­jesíthessék a közösséggel szemben fennálló feladatokat és biztosítani j \ kell tagjaik számára a rendes mun­káért a rendes megélhetést. További szövetkezeteket is fogunk alapítani. De csakis meggyőzés út­ján és csak azokon a helyeken, ahol valóban biztosítva látjuk életképes­ségüket. A szövetkezetek megala­pításának üteme összhangban kell, hogy legj'en a mezőgazdasági gépek és traktorok, kombájnok fejlődésé­nek ütemével, valamint építőiparunk fejlődésének ütemével, hogy Így biz­tosíthassunk megfelelő gazdasági épületeket és lakásokat, ami fonto.s előfeltétele és biztosítéka a szocia­lista mezőgazdasági termelés helyes fejlődésének. Nem teljesíthetjük egyszerre mindezeket a feladatokat. Csakis fokozatosan teljesíthetjük őket, ezért minden elhamarkodottság és meg­gondolatlanság nem használ az ügy­nek, hanem árt. Éppen ezért nem lehet számunkra közömbös a mezőgazdasági terme lés magánszektora sem. Az egyéni­leg gazdálkodókat, akik nem tagjai a szövetkezetnek, ugyancsak támo­gatnunk kell és segítségükre kell lennünk gazdaságuk termelékeny­ségének fokozásában a közösség ér­dekében, egész közellátásunk érdeké, ben. Ahogyan nem engedjük meg a szövetkezetek erőszakos és felelőtlen megalakítását, úgy nem engedjük meg az eddigi földmüvesszövetkeze­tek felelőtlen megkárosítását é* szétzüllesztését sem. Az a kijelentésem, melyet Klióa- ván tettem, érvényben marad. Sen­kit sem fogunk erőszakkal kénysze­ríteni a szövetkezetbe való belépés­re, sem arra, hogy a szövetkezetek­ben maradjon. Azonban tudatában kell lennünk annak, hogy a szövet­kezet nem galambdúc, melyből bár­ki és bármikor tetszése szerint ki­repülhet. A szövetkezeteknek meg vannak az alapszabályaik és a szö­vetkezeti tagok belépésükkel bizo­nyos kötelezettségeket vettek ma­gukra. Az alapszabályokat betarta­ni és a kötelezettségeket teljesíteni kell. Be kell tartani az alapszabályok által elért határidőket és követke- zete.sen kell teljesíteni a kötelezett­ségeket. Sehol és senkitől sem lehet megtűrni a szövetkezeti vagyon tet­szés szerinti tékozlását, sőt szétlop­kodását. A mi kormánynyilatkoza­taink nemcsak üres ígéretek. Erről már mindenki meggyőződött és a jövőben is meg fog győződni. Az utóbbi időben több olyan határozatot hoztunk, melyek előnyöket, kedvez, niényeket és hathatós segítséget biz­tosítottak mind az egységes föld- müvesszövetkezeteknek, mind az egyénileg gazdálkodóknak. Ezen az úton fogunk továbbra is haladni. A kötöttpiac megszüntetésével, va­lamint a pénzreformmal megterem­tettük ennek előfeltételeit. Szocialista politikánknak célja: minden tekintetben emelni egész népünk anyagi és kulturális színvo­nalát. Jobban ellátni népünket köz szükségleti cikkekkel és leszállítani az árakat. Hogy milyen gyorsan fogunk ha­ladni ezen az úton, az nem függ a kormány jóakaratától. Az árak leszállítása több terme­lést, jobb és olcsóbb termelést je­lent. Ebből ki kell, hogy vegyék ré- szűkét az üzemek munkásai, a szö­vetkezeti dolgozók és parasztok a földeken, valamint a hivatalok dől gozói. Hiszem, hogy közös munkával és közös törekvéssel elérjük ezt. Ehhez egyre van szükségünk; hogy a béke táborára támaszkod­junk, melyet a Szovjetunió vezet, hogy megtartsuk és megvédjük a békét, hogy elhárítsuk a háborút. Szükségünk van ehhez arra, liogy hűek legyünk felejthetetlen Gott- wald elvtársunk örökéhez és hogy még inkább megszilárdítsuk a mun­kások és parasztok szövetségét. Elszántan tovább kell haladnunk előre a szocializmus felépítése felé, hazánk minden dolgozójának mind a falvakban, mind a városokban boldog és örömteljes jövöje felé Tisztelet mindazoknak, akik e be­csületbeli feladatok teljesítésében részt vesznek falun és városon és tisztelet közös iparkodásuknak 4« munkájuknak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom