Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-10-03 / 66. szám
wptmber 30. OIIFIOSAG 5 Biztosítsuk minden módon a mezőgazdasági termelés fejlődését a munkásosztály és a dolgozó rasztaág között a szövetség megerősödjék, akkor ebben a kérdésben nemcsak az önkéntesség elvét kell betartani, hanem gondoskodni kell arról is, hogy a szövetkezetek önkéntes alapon való megalapításához meglegyenek az előfeltételek, hogy a megalapított szövetkezetben a gazdálkodás ^valóban jól legyen megszervezve, hogy a szövetkezet fejlődésképes és hogy a szövetkezeti tagoknak élete Jobb legyen, rnjnt volt mig egyénileg gazdálkodtak. Annak igazolására, hogy a helyesen működő szövetkezeti gazdálkodás •közellátá.sunknak többet ad, mint a magángazdálkodás, összehasonlítás céljaira például az itteni Stéžery községet hozom fel. Itt az államnak átlag hektáronként a következőket juttatták: 1947 ben a szövetkezeti tagok 16 mázsa gabonát, a magjlngazdálkodók 9 mázsát, 1948-ban a szövetkezeti tagok 23 mázsa gabonát, a magángazdálkodók 14 mázsát, 1949-ben a szövetkezeti tagok 25 mázsa gabonát, a magán gaTxlál ködők 12 mázsát. Ebből is látható, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek beadása egy hektárról átlagosan 50 százalékkal kisebb miht a szövetkezeté volt. Ugyanez áll a húsbeszolgáltatás terén is. 1949-ben az itteni szövetkezet egy hektár után átlagosan 128 kg disz nóhú.st szolgáltatott be, ugyanakkor az egyénileg gazdálkodó földművesek csak 58 kg-ot, | Érdekes figyelemmel kisémi a tehenek tejhozamát is. Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam aa itteni szövetkezetben a következei volt: 1947 ben 2.95 liter, 1948-ban 3.47 liter, 1949-ben 4.05 H tér, 1950-ben 5.13 liter, 1951-ben 8.5 liter, ami az év végéig 4.1 literre csökkent, 1952-ben 7 liter, ami évvégéig 4 6 literre csökkent 1947-töl kezdve a tehenek tejhozama, amely akkor nem egé.sz 3 litert tett ki, naponta állandóan emelkedett és 1951- hen már elérte az átlagos S.5 literes napi hozamot. 1951-ben a stézefy-i .szövetkezet tehénállományát fertőző beteg.ség sújtotta, — tögygyulladás, amivel a tejhozam 8.5 literről 4.1 literre csökkent. Ezt 1952-ben 7 literré egj'enlitet ték ki. hogy az év második felében az átlagos tejhozam ismét 4 6 literre csökkenjen. Az okot abban kell keresni, hog;,- 1952-ben a földművesek sorából 17 új tag lépett be a szövetkezetbe, akik oly állapotban lévő teheneket adtak be a szövetkezetbe, amelyeknek átlagos tejhozama nem haladta meg a napi egy litert. Ez azután lecsökkentette a szövetkezet átlagos tejhozamát. Az el.ső napokban abban az istállóban, amelyben az új állatállományt elhelyezték, ^5—30 liter tejet fej tek. Négy hónap múlva a tejhozam már napi 250 literre emelkedett. Az újonnan belépett földművesek az el.sö háromneg.vedév után 1952- ben 34.000 liter tejjel tartóztak az államnak. A szövetkezet ezt a be nem szolgáltatott mennyiséget az új tagok után az utolsó negyedévben kiegyenlítette és a tejbegyüjtés tervét százszá/a'ékra teljesítette. A gabonabegyUjtés feladatait ebben az esztendőben a szövetkezet 121 százalékra teljesítette. A bur- gon>*ibegyüjtést is már százszázalékra teljesítette a szövetkezet. A sertés- és marhahúbeszolgáltatás is biztosítva van és ezenkívül terven felül 100 mázsa marha és 30 mázsa disznóhúst ad be a szövetkezet. A terven felüli beadás gabonában és cukorrépában és a felvásárlási árak emelése a szövetkezetnek új pénzben a költ.ségvetésen kívül 192.000 korona hasznot biztosítanak. Természetes, hogy ezek a sikerek visszatükröződnek a munkaegysé gekért kapott jutalmazásban is. A szövetkezet ezenkívül a szocialista ver.sennyel elősegíti és fejleszti a tagok munkakezdeményezését és arra törekszik, hogy a helyes szó cialista alapeh szemelött tartásával a tagokat a termelés emelésében anyagilag is érdekeltté tegye. Ig-y például Hampl és Véchet elv- társak kötelezettségvállalást tettek, hogy a tervezett répamag hozamot 16 mázsáról 24 mázsára emelik. E kötelezettségvállalásukat teljesítették és most prémiumként a fizetésükön kívül új pénzben 2560 koronát kapnak, azaz azon mennyiség piaci árának 20«/o'á^t, amely az 6 érdemükből termett, terven felül. Hogy az egységes földműves szövetkezetek jobban hozzájárulnak polgárságunk közellátá.sának feljavításhoz, azt az a tény Is igazolja, hogy az idei felvásárlás tervét, melyet 1953 szeptember 20-ával az egész köztársaság területén 92»/o- ban teljesítettünk, az egységes föld- müves.szövetkezetek 104.2«/o-ra teljesítették. Tehát a tervteljesités lema radása teljesen a magánszektor hibájából ered. » Még jellemzőbb a helyzet Itt a královohradeci kerületben. Itt ez év szeptember 20-ig a beg5uijtés tervét csak 84 7»/o-ra teljesítették, tehát mélyen az összállami átlag alatt. Ugj'anakkor az egységes földműves- szövetkezetek ebben a kerületben a begyűjtés tervét m^r régen túlszárnyalták és pedig 106",i) ra, az állami birtokok pedig ebben a kerületben a begyűjtés tervének 108«/o-ban tettek eleget. Ezzel azt hiszem, világosan be van bizonyítva, hogy az egységes földmüvesszövetkezetek alapításának politikája helj^s, az állam javát szolgálja, feljavítja az összesség közellátását és a földművesek élet- színvonalát. Azonban a szövetkeze tek megalapításánál szigorúan be kell tartani az önkéntesség, a meggyőzés szocialista alapelvét és ami a legfontosabb, a szövetkezet helyes gazdálkodására való gondot. Ha meg is győzzük a földműveseket a szövetkezetek alapításának helyességéről, és ha el is érjük, hogy az összes tagok önkéntesen lépnek be, ezzel még a feladatot nem telje sitettük Ha nem gondoskodunk a szövetkezet rendes prosperitásáril, akkor a rosszul gazdálkodó szövetkezet csak tengődni fog és végül elhal. Ilyen ^esetben jobb lett volna a dolgot jól átgondolni, számotvetni mindennel, nem pedig a szövetkezetei elsietve idő előtt megalapítani. Hyen irányban is a példák tucatját lehetne felhozni ebben a kerületben. Sok olyan szövetkezetünk van itt, amely jól gazdálkodik, kötelességeit az állam iránt és a szövetkezeti ta- gok iránt becsületesen teljesíti. Az ilyen szövetkezetek biztosítékát adják annak, hogy különösen ma, az állam messzemenő támogatásával és a szövetkezeti tagok jó munkaerköl. ősével, a munka helyes megszervezé. sével a jövőben is ígéretesen fognak fejlődni, és tovább fogják javítani a lakosság közellátását és emelni tag jaik életszínvonalát. Sok azonban az olyan szövetkezet is, amely csak tengődik, amely az állam iránti kötelességét ros-szul teljesíti,rosszul fizeti a munkaegységeket és nem biztosítja tagjainak egzisztenciáját. Mi ennek az oka? Azt hiszem, hogy mindenekelőtt a meggondolatlan és elsietett szövet kezetalapitás. Figyeljék csak a fejlődést: ebben a kerületben 1949 ben 95 szövetkezetét alapítottak. 1950 ben 138-at, 1951 ben 47-et, 1952 ben 290 Ez annyit jelent, hogy egyetlen év alatt 1952 ben több szövetkezetét alapítottak, mint azelőtt három év leforgása alatt. Az egységes földmüvesszövetke- zeteknek ez az elsietett növekedése ! bizonyára nem volt egész.séges A szövetkezetek alapításánál nem jár. ' tak el helyesen. Ám ami a legfontosabb, minden egyes szövetkezetnek nem tudták a szük.séges gondosko- dá.'t és segítséget megadni. I Fontolják csak meg elvtársak, képe* volt e arra a hradec královsi kerület, és kerületi és járási veze- I tő szervei hogy kellő figyelmei szenteljenek az egyetlen egy év le forgása alatt caaknem 300 újonna' ilakult egységes földniüve.sszövel Kezetnek? Képes volt-e arra. hogy a szövetkezeti tagokat megg.vözzt é.s szövetkezeti gazda k'Wiásra ne. velje? Tudott-e iiekiji szükséges se(Folytatás a 2-ik oldalról.) I gédeszközöket nyújtani a traktorálj lomások gépparkjának segítsége vonalán, nemesített vetőmagot, műtrágyát, a közös istállók felépítéséhez agrotechnikai támogatást stb., stb és tudta-e a tagokat a közős gazdálkodásra átnevelni ? A szövetkezetek alapítása é* a mezőgazdasági termelésnek magasabb színvonalra emelése nem jelenti pusztán csak a földek gazdaság, technikai rendezését, nem elégséges pusztán a mezsgyék fe’szántása, ha nem előre ki kell dolgozni rendes tervet arról, hogy az újonnan alakított szövetkezet miként fog gaz dálkodnl, miként fogja a termelése megszervezni, hogyan fogja a mun. kaerőket felosztani, milyen új mód. szereket fog alkalmazni és hogyan fog a tagság az új módszerek hasz. nálajával megismerkedni, hogy Így biztosítva legyen a szövetkezeti gazdálkodás felvirágzása, hogy meg. hozza a megfelelő hasznot, hogy a tagok elégedettek legyenek és ne meneküljenek el a szövetkezetből. Elvtársak, ez a fő cél, ez a fő feladat. És mindezt el lehet érni. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom és mai gazdag tapasztalatai erre az összes lehetőségeket biztosítják Ám helyesen kell ezeket felfogni, kihasználni és meggondoltan Jtell bevezetni. A siet.ség, a nemtörődömség, a felületesség beláthatatlan károkat okoznak és aztán nem ér semmit azzal kérkedni, hogy száz meg ezer egységes földművesszövetke zetet alapítottunk. Ha nem tudumk gondoskodni prosperitásukról, akkor bizony kevesebb többet ért volna. Kevesebb lenne a gondunk, kisebb lenne a földművesek sorában az elégedetlenség és a kiábrándultság és mmdannyiunknak több haszna lett volna a dologból. A szövetkezetek megalapításánál állandóan hangsúlyozták a jelszót: a Szovjetunió és a kolhozok példájára. Szükségesnek tartom tehát néhány szót szólni a szovjet tapasztalatok és módszerek kihasználásáról mező. gazdasági termelésünk új azervezé- .sében. Miben követnek el nálunk hibákat? A szovjet tapasztalatokat gyakorta csak propagandisztikusan, sablónosan és nagiyon kevéssé gya. korlatilag veszik át. Nem elégséges pusztán egyszerűen kijelenteni: a Szovjetunió a mi példánk. Rende- sen tanulmányozni kell a szovjet agronómia alapelveit, tanulni belőlük, átvizsgálni őket, hogy valóban képesek legyünk ennek alapvető irányvonalai alapján dolgozni. Gondosan vizsgálat és tanulmány tár. gyává tennünk, hogyan lehet ezeket a tapasztalatokat és mód.szereket a mi feltételeink és körülményeink között alkalmazni, hogyan lehet a mi viszonyaink közt felhasználni. Az. új szovjet agronómiái tudó- rnány a marx-lenini tanításból indul ki, amelyre a micsurini materiális ta biológia is támaszkodik. Mi ennek a fő alapelve? Fő alap. elve az, hogy a környezet változta, tá.sával és szabályozásával a terme, szetben jobb és hasznothajtóbb organizmusokat lehet alakítani és ki. termelni. A szovjet tapasztalatok továbbá arra tanítanak, hogy a nagyüzemi termelésre átalakított mezőgazdái, kodás haladóbb mezőgazdálkodás, nDgyobb lehetőségeket ad korunk modern vívmányainak jobb aikal. mazá.sára, azaz a gépesitésre, az agrotechnikára, a munka megszer. vezésér* és a termelés tudományosan irányított tervezésére, a föld és az állattenyésztés teimelékenvséEé- nek fokozására, a ve.szöd.ségek kikü szöböiésére, jobb eredmények és jobb termések biztosítására, kisebbszámú munkaerő alkalmazásával. Ha összehasonlítjuk a szovjet mező. gazdálkodás elért eredményeit, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a cári mezögajsdálkodás a vi. ■á^g egyik legelmaradottabb mezö- tazdálkodása volt. Nem szabad negfeledkeznünk arról, hogy a izavjet mezőgazdálkodásnak kezdet- hen, fel' kellett használnia azokat a löldterületeket. amelyeket a kapita lista gazdálkodás értéktelenné tett. I A régi Oroszország feudális me. I zögazdálkodésa során mondhatnájik jegyáltalában nem használtak trá. i gyát, mindent a* földre bíztak, j amelyről elmondhatjuk, hogy a I végsőkig ki volt uzsorázva. A cári Oroszország hatalmas mezögazdasá- ! gi területein éppen ezért követkéz. ■ tek be per'ódikusan terméketlen jévek, amelyek >az elképzelhetetlen 'muzsiknyomort okozták és amelyek. : nek gyakorta a« emberek millió ©s. I tek áldozatul. i A .Szovjetunió új mezögazdálko- j dási rendszerével az ilyen terméket, i len évek, amelyek nyomort, éhséget t és milliók éhhalálát jelentették, már ' régen és véglegesen eltűntek. A 1 Szovjetunió a régi feudális cári Oroszországot az éhség országából ' egyre növekvő mezőgazdasági ter- ! melés országává alakította, amely I ma egész Európa gabonaraktárává válik Mi is kenyérellátásban nagy. iban a Szovjetunióra vagyunk utalva, a Szovjetunióból való gabona- I behozatalra. I Ezeket a sikereket sohasem lehe- ! tett volna elérni, ha a Szovjetunió i a régi muzsik, vagy feudális mező. I gazdasági módszer mellett maradt I volna. E gazdálkodási mód elmara- I dottságát és a falvaknak a belőle ‘ fakadó kizsaroltságát, nyomorát és I éhségét a szovjet nép csakis az új szocialista mezőgazdasági termeléssel szüntethette meg. E tekintetben példát ad nekünk a Szovjetunió. Tudományos ismereteinek és móaszereinek felhasználása figyelembevéve azt, hogy a mi me- zögazdálkodási módszerünk már régi időktől fogva sokkal magasabb színvonalon állott, mint a cári Oroszország mezőgazdasága, mesz- szemenő kilátásokat és lehetőségeket biztosít számunkra. Ha az adott példákat helyesen fogjuk kihasználni, akkor mezőgazdálkodásunkat rövid pér év leforgása alatt rá kell, hogy vezessük a szocialista gazdálkodás útjára, amely a modern agronómia segítségével soha nem remélt felvirágzással kecsegtet. Csakis ilyen módon tudjuk teljesen a város és a falu kulturális színvonala közötti különbséget kiegyenlíteni, Ha az egyéni, a felaprózott mezőgazdálkodás mellett maradnánk, akkor nem szűnne meg az ifjúság menekülése a faluról. Ha lehetőséget adunk a mezőgazdasági ifjúságnak megfelelő agronómia! művelődésre és tanulmányokra, csakis ezzel nyitjuk meg neki az utat a természet átalakításához, tanítjuk meg az ifjúságot arra, hogy öröme teljék a növényi és állati termelés terén elért felfedezésekben és büszke legyen rájuk és ezzel a mezőgazdasági munka éppen olyan vonzó legyen számukra, mint amilyen vonzó ma a falusi ifjúság több. sége számára az ipari és az irodai munka. Nekünk szükségünk van új, fiatal erőkre mezögazda,ságunkban. Hogyha a mezőgazdasági gazdálkodást nem emeltük volna új korszerű színvonalra, és ez csakis új, szövetkezeti nagytermelés útján érhető el — nem akadályozhattuk volna meg a vidék elnéptelenedését. És hogyha nem akadályoztuk volna meg a vidék elnéptelenedését, hogyan akar- hatjuk megjavítani közellátásunkat, hogyan akarhatjuk azután biztosi tani egész népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedését? A kormánynyilatkozat és minden Intézkedés, melyet ennek alapján teszünk és tenni fogunk a jövőben, egyetlen célja, még fokozottabb mértékben megszilárdítani a munkásosztály és a dolgozó" parasztság közötti szövetséget, mely egyedüli szilárd biztosítéka a szocializmus felépítésének a mi csehszlovák köztársaságunkban. Ezért minden eszközzel támogatni fogjuk mezőgazdasági termelésünk fejlődését, nemcsak a szövetkezetekben, hanem a magánszektorban is. Most a legfontosabb feladat meg szilárdítani a létező mezőgazdasági szövetkezeteket, kiküszöbölni hibáikat és elégtelenségeiket, hogy teljesíthessék a közösséggel szemben fennálló feladatokat és biztosítani j \ kell tagjaik számára a rendes munkáért a rendes megélhetést. További szövetkezeteket is fogunk alapítani. De csakis meggyőzés útján és csak azokon a helyeken, ahol valóban biztosítva látjuk életképességüket. A szövetkezetek megalapításának üteme összhangban kell, hogy legj'en a mezőgazdasági gépek és traktorok, kombájnok fejlődésének ütemével, valamint építőiparunk fejlődésének ütemével, hogy Így biztosíthassunk megfelelő gazdasági épületeket és lakásokat, ami fonto.s előfeltétele és biztosítéka a szocialista mezőgazdasági termelés helyes fejlődésének. Nem teljesíthetjük egyszerre mindezeket a feladatokat. Csakis fokozatosan teljesíthetjük őket, ezért minden elhamarkodottság és meggondolatlanság nem használ az ügynek, hanem árt. Éppen ezért nem lehet számunkra közömbös a mezőgazdasági terme lés magánszektora sem. Az egyénileg gazdálkodókat, akik nem tagjai a szövetkezetnek, ugyancsak támogatnunk kell és segítségükre kell lennünk gazdaságuk termelékenységének fokozásában a közösség érdekében, egész közellátásunk érdeké, ben. Ahogyan nem engedjük meg a szövetkezetek erőszakos és felelőtlen megalakítását, úgy nem engedjük meg az eddigi földmüvesszövetkezetek felelőtlen megkárosítását é* szétzüllesztését sem. Az a kijelentésem, melyet Klióa- ván tettem, érvényben marad. Senkit sem fogunk erőszakkal kényszeríteni a szövetkezetbe való belépésre, sem arra, hogy a szövetkezetekben maradjon. Azonban tudatában kell lennünk annak, hogy a szövetkezet nem galambdúc, melyből bárki és bármikor tetszése szerint kirepülhet. A szövetkezeteknek meg vannak az alapszabályaik és a szövetkezeti tagok belépésükkel bizonyos kötelezettségeket vettek magukra. Az alapszabályokat betartani és a kötelezettségeket teljesíteni kell. Be kell tartani az alapszabályok által elért határidőket és követke- zete.sen kell teljesíteni a kötelezettségeket. Sehol és senkitől sem lehet megtűrni a szövetkezeti vagyon tetszés szerinti tékozlását, sőt szétlopkodását. A mi kormánynyilatkozataink nemcsak üres ígéretek. Erről már mindenki meggyőződött és a jövőben is meg fog győződni. Az utóbbi időben több olyan határozatot hoztunk, melyek előnyöket, kedvez, niényeket és hathatós segítséget biztosítottak mind az egységes föld- müvesszövetkezeteknek, mind az egyénileg gazdálkodóknak. Ezen az úton fogunk továbbra is haladni. A kötöttpiac megszüntetésével, valamint a pénzreformmal megteremtettük ennek előfeltételeit. Szocialista politikánknak célja: minden tekintetben emelni egész népünk anyagi és kulturális színvonalát. Jobban ellátni népünket köz szükségleti cikkekkel és leszállítani az árakat. Hogy milyen gyorsan fogunk haladni ezen az úton, az nem függ a kormány jóakaratától. Az árak leszállítása több termelést, jobb és olcsóbb termelést jelent. Ebből ki kell, hogy vegyék ré- szűkét az üzemek munkásai, a szövetkezeti dolgozók és parasztok a földeken, valamint a hivatalok dől gozói. Hiszem, hogy közös munkával és közös törekvéssel elérjük ezt. Ehhez egyre van szükségünk; hogy a béke táborára támaszkodjunk, melyet a Szovjetunió vezet, hogy megtartsuk és megvédjük a békét, hogy elhárítsuk a háborút. Szükségünk van ehhez arra, liogy hűek legyünk felejthetetlen Gott- wald elvtársunk örökéhez és hogy még inkább megszilárdítsuk a munkások és parasztok szövetségét. Elszántan tovább kell haladnunk előre a szocializmus felépítése felé, hazánk minden dolgozójának mind a falvakban, mind a városokban boldog és örömteljes jövöje felé Tisztelet mindazoknak, akik e becsületbeli feladatok teljesítésében részt vesznek falun és városon és tisztelet közös iparkodásuknak 4« munkájuknak!
