Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-30 / 65. szám

IP'.T üTontpmVicr ?fi.

0l IFJDSAG

3

Apró-cseprő bosszúságok

„Meg kell akadályozni, hogy az iparban a nyersanyagot rosszminöségú termékekké, vagy szükségtelen, nehezen eladható termékekké dolgozzak fel. Ilareot kell folytatni a fogyasztók védelmére az érvényes kiskereskedelmi arak hé nem tartósa ellen, a súly vagy mérték csökkentése, russzmínóségü áruk eladása ellen."

(A Csehszlovák Köztársaság kormányhatározatából.)

Egyszerűd szerény vásárló emberke vagyok. Csodabogarakra nem vásik a fogam Egyáltalán De azért szeretem a szépet és a jót. Mint ahogy szereti jó nár millió vásárló barátom is. Szépet és jót.

Történt tehát, hogy a minap körültekintettem egy kicsit a városban. Részben kedvem szottyant, no meg némi vásárló szándékom is volt.

Enged létek meg, 'rigy mindazt, amit láttam, amit hallottam, ami nem tetszett, leírjam Hogy ieirjam. és hogy az ott szerzett bosszúságaimért azonnali elégtételt követeljek., Az elégtétel: az említett hibák kiküszöbölése.

EI.SlNKOFAf r HÄRMASSZEKRßNY

Nagy lárma, kiabálás, veszekedés Asszony! hangok... Egy sárgaruihás a.sszony fenyegetően had inász kezével a magasban. A másik, az a beeset’ képű — úgy látszik, ő is az előzővel tart — méginkább megbátorkodik, istentelenül kiabál Pár perc és öten-hatan is vannak. Magyarul, szlovákul, ...Szidják, mint a bokrot az üzletvezetőt. „Hogy a görcs cifrázza k' a testét a sok feketézőnek" — osztja az áldásokat egy diődarálót szorongató nénike.

És ez mind a pozsonyi „Duna-áruház" bútorosztályán történt.

Ügy egy félóra múlva tudtuk meg a fő érdekelttől, egy munkásasszonytól. h >gv milyen disznóság történt. Már vagy négy hónapja jár egy hármas szekrény után. Nagyon szeretne. Nem is magának, hanem férjhez készülő lányának. A pérfz is meg van rá, minden, csak szekrény nincs. Mindig biztat iák szegényt. Tízszer-húsz.szor is eljött már, jőformán minden második nap. Nincs és nincs. Szombaton délben is azt mondták.

— Körülbelül egy őrá múlva találkoztam egy asszonnyal. Kis kocsit húzott maga után. Nézem, hát a kis kocsin pontosan olyan szekrény, amilyen után én szaladozok már hőnapok őta Kérdezem is rögtön, hogy mikor vette és hol. Azt mondja, hogy egy félőrával ezelőtt, ott ni, a Duna-áru- házban. No, hogy a mennydnrgős istennyila, — mondom én is. — Gyerünk. Futok egyenesen ide. Mondom miről van szó, hát hogy újra nincs. Egy órával ezelőtt em volt, közben áru sem jött, és mégis lett, aztán újra nincs. így van az. ami jó meg szép rögtön elsinkófálják.

TIZENKÉTKORONÄS FÜLETLEN SZAMÁR

Azt hittük, hogy mind vásárlók. Hej, gondoltam, sok gyermekjátékra van szükség, — jó jel. Az igaz is, hogv így van, sokra van szükség .. De ez e.setben mégsem mindnyájan vásárolnak. Egy piszeorrú apróság pítyeregve nyújtja az eladó néninek:

— Visszahoztam a szamarat. Azt üzeni az apuka, hogy fületlen szamárra nincs szükségünk. Tessék visszaadni a tizenkét koronát.

NYOECVANNÉGVKORONÁS SZEMÉLYAUTÓ, DE NEM FOROG A KEREKF

Két falusi, játékot vásárló anya beszélget.

— Érdekes, mi? Pedig semmi különös hincs rajta. Fa az egész, kékre festett fa. Nyolcvannégy koronába kerül és ha legalább forogna a hátsó kereke. De úgy csinálták ezt, hogy ne tudjon forogni. Hiába... Nyolcvan- négy korona rengeteg sok pénz.

KÖNYVESPOLC KERESTETIK

Milyen problémája lehet még egy fiatal házaspárnak? Bútort kölcsönpénzen vesz, ruhát is szerez, edény van, könyv van. — de hopp' és itt van a hiba — könyvespolcot az egész környéken nem lehet kapni! Mittevök legyünk? Másfél hónapi fizetésünkért könyvesszekrényt vegyünk, avagy könyvet ne vásároljunk?

SZEMTEI.EN „MUKIKAT” NEM VFSZEK

A babákhoz, bábukhoz, mackókhoz még annyit — magyarázkodik egy ugyancsak felháborodott fiatalember a játéküzletben. — Vagy lesz szemük, vagy nem lesz. Szemtelen Mukikat nem veszek... A múltkorinak is mihelyt hazavittem, kiesett a szeme.

GOLYALÁBO HARISNYANADRÁG

Egy négyéves csöppségnek a panasza' Miért csinálnak a bácsik oly hosz- s/úláhú harisnyanadrágot? A lábszár végtelenül hosszú (még ha egyszer ilyen idős lennék, akkor is nagy lenne talán) és ugyanakkor a felsőrésze pedig nagyon kicsi. .Az egész hasam ki van belőle.

Hogy azt is tudjuk, a Pionír gyermekáruházban árulnak ilyen szörnyűségeket.

NAGY NADRÁGHOZ KIS KABÁT

Egyet nem értek. Vagy takarékaskodunk, vagy nem takarékoskodunk. Vagy talán készruhagyáraink' tervezői azt hiszik, hogy azzal megtakarítanak valamit, hogy a férfiöltönyöknél kegyetlenül szűk kabátokat varrnak és ugyanakkor a nadrág az ember hónaaljáig felér? Vagy talán csak azért az egész, hogy egyik sem legyen jő?

ÉPPEN AZ NINCS

Mi nincsen éppen? — Amit most keresek. Egy egyszerű, úgynevezett villanyáramlopó. ----Mi nincsen éppen? — Apró szög (Hej, pedig de sokan keresik).

Szekrényzárakat sem lehet kapni. Napok óta keresünk nadrággumit, inggombot, cicero-vonalzót. '

ÁRUHÁZI BIBLIA-MAGYARÁZATOK

Végkép kihozott a sodromból. A, pozsonyi áruház ruhaosztályán egv idétlen falragasszal találkoztunk. Egy egész sor ember köré csődült, nézték, találgatták bamba arccal. Láttam, a szomszédom is, egy fiatal lányka azon 'épelődik. vájjon mi lehet az? Sivatag? Dehát a sivatagban nem lombos fák nőnek. A mi vidékünk? Ah, dehogy, hol lennének nálunk h ím ikhiickák. meg oázisok?

Nem voltunk restek és felkértük az áruház osztályfőnökét, hogy magyarázza meg mi akar az lenni. Azt ugyan elárulta, hogy az a jobboldalt görnyedő óríá.s Góliát akar lenni, mellett pedig az a kis emberke Dávid. De hogy az egész kép lényege, mondanivalója mi. ezt még ő sem tudta megmagyarázni Mai napig is azon tűnődünk, hogy mi lehetett az, no meg azon, hogy hogyan csir»lhatnak nálunk olyan „süket" falragaszt?

UZENJÖK TEHÁT...

Végkép kifogyott a türelmünk. Nem gyűjtünk több panaszt össze. Egyelőre elég.

Hanem üzenjük' Először 's a bratislavai Duna-áruház vezetőségének, hogy a protekciózás és feketézés már nem időszerű. És mindnyájunk örömére nap mint nap veszedelmesebb'

Uzen.íük tovább a játékgyár munkásainak, telje.sítsék gyermekeink kívánságát. Tartós, szép. célszerű játékokat küldjenek Bratislaváb^. Ólomkatonákat, tankokat, meg hasonló dolgokat ne küldjenek.

A textilgyárak tervezőinek üzenjük, hogy ne pocsékolják el a drága anyagot.

Végül is üzenjük a bratLsIavai áruházak és üzletek vezetőinek, hogy az eláni.sítőhelvet Ízlésesen, kedvesen díszítsék tel. K.ARDOS ISTV.Á.N

Kovács Karcsi fiatal vasöiitő, a lakásépítés fokozásának örül a legjobban

A kassai VSS üzem fiatal vasöntőjével beszélgettünk. Kovács elvtárs kormányunk határozatáról a következőképpen vélekedik:

— Engem az egész határozat érint. Hiszen mindnyiian éreztük ezeket a hibákat. Mégis talán személyileg a lakáskérdés foglalkoztat leginkább. Igazán nagyon örülök, hogy rövid időn be'ül kiküszöböljük majd a lak.í^iányt.

Itt vagyunk például mink. Fiatal vasöntők. vagyunk vagy tizenöten. Egv egészségtelen pinceféle lakasban 'akunk. Megtörtént például tavasszal, hogy addig, mig munkában v'o'tunk esett egy kis eső. megyünk haza, hát az egász szobát elöntötte a víz. Bokáig érő . i'z.ben csak úgy úszkáltak a cipők, harisnyák, meg mindenféle szabadon hagyott apróság. Nevetséges is volt. meg siralmas is.

No, de megszoktuk, mert később többször is megtörtént azzal a különbséggel, hogv máskor már előre számoltunk vele és elraktuk a cipőnket, meg mi egymást. Különben is a szoba ^ötét és hűvös. ,

Igv hát nem csoda, hogy én is, lakótársam is a legjobban a lakáskérdés megoldásának örülünk.

A kiárusítás havában több mint három és fél millió koronát takarítottak me^ a kassai kerü et dolgozói

A kassai kerület dolgozói éltek azzal a kedvező vá.sárlási lehetősséggel, a- melyet a szocialista kereskedelem a leszállított áron való kiárusítás hónapjában a városi és vidéki fogyasztóknak nyújtott. Csökkentett áron 10,972.177.— korona ö.sszegben jő és hasznos dolgokat vá.sároltak. Rendes le nem szállított árak mellett ugyanazért az áruért mintegy 3.600.000 koronával többet fizettek volna. Ez azt jelenti, hogv a kassai kerület dolgozói a kiárusítás hónapjában megtakarították ezt az összeget. A legnagyobb forgalmat a ruházati áruház bonyolította le, amely 8,590.801 korona árut adott el. A leszállított áron való kiárusítás hónapjában a kerület hatvan községében utcai pultok mellett és földműves-piacokon is árultak. A gálszécsi járásban Bődön, a szövetkezeti dolgozók csökkentett áron férfi készruhát, darabárut és fehérneműt vásároltak 99.000.— koronáért. A rozsnyói járásban Szilice községben 50.000 korona értékű ruhát vettek a dolgozók.

A ti.'>zo.ci magaskemence idöelótti üzembehelyezéséért folyó verseny azon a napon érte el tetőfokát, amikor a Sverma-vasmüvek kohómunkásai értesültek a gazdasági politika fő feladatait illető jelentős kormányhatározatról, Különö.sen az a ré.sz érdekelte őket, amelyben a nehéziparunkhoz szükséges nyersanvagaiapok kiszélesítésének meggyorsításáról van szó. Képünkön Közel József forrasztó és František Coufal szerelés közben.

A tanyi len^yárban

A tanyi lengyárban folyik a szezón- , munka. Nap mint nap érkeznek a len- ] nel megrakott szekerek. Állami gazda- I .ságaink, szövetkezeteink és egyéni gazdálkodóink szállítják a nyersanyagot. |

Főleg két munkaiolyamat történik! most a gyárban, mégpedig a gubőzás | és az áztatás. .A gubőzás körül nehézségek is felmerülnek. Magát a gubózást tulajdonképpen a termelőknek kellene elvégezniök. De mivel főleg a szövetkezeteinknek nincs meg erre a lehetőségük. gubőzatlanul hozzák be a gyárba a lent.

Megnéztük a gubőzókat. A helybeli EFSz dolgozói voltak ott éppen, vagy nyolc fiatal lány. Hogy megmondjuk az igazat, sok minden nem tetszett ott. Először is az a heh'iség nem alkalmas

a len-kicséplésére. Az alapzat nincs kibetonozva vagy kideszkázva és Így a magot nehéz összesöpömi. Kicsiny a hely, a munkások alig tudnak mozogni. Az sem tetszett, hogy az elvtárs- nők munkája nem alapos. Nem ügyelnek kellőképpen arra, hogy a gépbe úgy eresszék be a lent, hogy az teljesen ki legyen csépelve. Sok esetben e- gész csomókban rajta marad a mag. Ez pocsékolás.

Az ázta tónál többnyire idősebb munkások dolgoznak. Azt mondják, hogy a beszállított len túlérett és piszkos.

Ifjúsági Szövetségünk falusi szervezetei fordítsanak nagyobb figyelmet a len időbeni és tiszta továbbszállítására.

Az ifjúsági munkacsoport két tagjáról

Az el.söt, akiről szó van Brenkus Ilonának hívják. Húsz év körüli 'ány. A bratislavai Béke-ü'zem ifjúsági munkacso|)oi'tjának tagja. Nem akármilyen ember ő. Egyetlen az ,e,gész üzemben, aki örömmel jelentette már, hogy szeptember 11 -én délután 14 órakor teljesítette Gott- waldi-ötéver tervét. Naponta 170 .'■'zá- za'ékos eredménnyel dolegzik. A se- lejtje nap mint nap csökken. Már szeptember Il-étöl is nagyszerű eredményei voúak. Például e hó 16-an a műselyem tekeré.sénél 8 órai idő alatt 72 előirányzott bá'na helyett 132-t csinált meg. 72 bálnára 5.50 kg az előirt se'ejt. Ö kö'zel egvszer oly nagy teljesítmény mellett 6.50 kg se- lejtet csinált. Ez majdnem 40 százalékos selejtcsökkentést jelent.

Megkérdeztük tő'e, milyen módszerrel ér el ilyen gyönyörű eredményt.

— A nagy teljesítmény én szerintem sok mindentől függ, de főleg magától az embertől. Nálunk az ifjúsági munkac.soport tagjai minden nap

kétszer tekernek. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az e'ső tekercs elkészítése után még nem zárjuk el a gépet, hanem feltesszük a követljezö tekercset, amit vagy még aznap befejezünk vagy pedig a munkaidő letelfe után félretesszük és a következő nap azzal kezdjük munkánkat. A munkaen'dmény függ a munkástól. Ha én is sokáig pis'zmognék, ügyetlenkednék, idegeskednék, fő'eg az elszakadt szálak befűzésénél, akkor egész bizios. én sem tudnék ilyen eredményt elérni.

A sele.jt csökkentésének lehetőségeiről a munkacsoport másik legjobb munkása beszél. Novák elvt^snő a következőket mondja:

— Az idegesség sok esetben az egész ember munkáját megzavarja. A fonóból kihozott kalácsról a felső se- byemszálré' egeket le kell húzni, hogy megta'áljuk a szál végét. Vannak munkások, akik idegességükben a kalácson lévő selyem jelentős részét lehúzzák. Ez pedig helytelen, pocsé- ko'ás. A lehúzott műse'yem a .selejtbe kerül. (Természetesen ezt a se- lejtet még feldolgozzák.) A selejt növekszik azzal is. ha a kalácsról nem húzzuk le az egész műselymet. Sokan ezt csinálják. A normális előirt 72 bálnára 5.50 kg selejt esik. Műhelyünkben ezen a téren a legszebb eredményt Papsó Anna éri el, aki a teljesítmény terén jóval felülmúlja a 72 bálnát és emellett az átlagos .se- lejtje n™ múlja felül a 3 kg-ot. Természetesen vannak olyan munkások is. akik a normájukat sem végzik el és amellett 8—9 kg selejtet csinálnak.

Novák elvtár.snö arról ic beszél, hogy milyen munkát végez mozgalmi téren, mint olyan CsISz-tag, aki Ifjúsági Szövetségünk küldöttje volt a bukaresti Világifjúsági Találkozón. Előadá.sokat is tart.

Az üzem munkásai felajánlották, hogy decembec 21-éig befejezik ezé'vi tervüket. A CsISz munkacsoportjának tagjai megfogadták, hogy ezt az időpontot öt nappal megrövidítik.-k.

Brenkus Ilona (balról) szeptember 11-én befejezte a gottwaldí ötéves te rvét.

Novák Ružena (jobbról) elvtársnó, a bukaresti VIT küldöttje az ifjúsági munkac.soport egyik legjobb tagja.