Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-30 / 65. szám

' 'y >:^,^ / ■ T>-,Ä^tí'?w^ ÚSÄG A CsI.Sz SZLOVÁKIÁI KÖZFÜJNTl Bl izottsÁgainak lapja Bratislava. 19,58. szeiAcmber 26. Ara 40 fillér II. évfolyam 65. szám Dolgozó és tanuló ifjúság! Csehszlovákia Kom­munista Pártjának vezetésével, a lenini-sztálini Komszomol példáját követve fokozzátok aktív rész­vételeteket a szocializmus felépítésében! Sajátítsátok el a marxista-leninista elméletét, fokozzátok álta­lános és szaktudástokat. Soraitokban szilárdítsátok meg a fegyelmet. Legyetek a Sväzarm szilárd tag­jai. Váljatok a gyakorló csoportok mozgató erejé­vé! Készüljetek fel a haza védelmére! A Csehszlovák Hadsereg Napjára kiadott jelszavakból. Sajátítsuk el a mezőgazdasági tudományt Mezőgazdaságunknak, szövetkezete­inknek, állami gazdaságainknak és traktoráliomásainknak fejlett specia­listákra van szükségük, akik tökéle­tesen ismerik a gépeket, az agrotech­nikát és akik a gyakorlatban is al­kalmazni tudják a tudomány új is­mereteit. Az agronómus tudására szükségük van a szövetkezeti tagok­nak, szüksége van a társadalomnak, hogy ellátására a termést biztosíthas­sa. Az a gazda, aki nem tanul, adós marad hazánknak azzal, amit érde­kében tehetett volna, ha többet tud­na, ha jobban elsajátítaná az agro­technikát és zootechnikát, adós ma­rad a munkájával, amit az állam fel­virágoztatása érdekében tennie kelle­ne. Hogvan gondolkozik EFSz-éröl és annak jövőjéről Novota elvtárs Dol­ná Krupáról, aki már két hete a so­lo.snicai mezőoazdasági technikumban tanul, mint állatnevelő mester. F.zi- deig etető volt. Szövetkezete kétezer hektáron gazdálkodik. A szövetkezeti tagok meg akarják javítani az állat- tenyészté.st, fokozni akarják főleg a tehenek teihozamát, a tehenekkel va­ló bánásmódot és a munka megszer­vezését. Ezért küldték az iskolába Novák elvtárs etetőt, hogv szakem­bert neveljenek belőle. Ök építeni fognak és Novák elvtárs tanulni, hogy ha majd visszatér munkahelyére tu­dását a közös munkában a szövetke­zet érdekében gyümölcsöztesse. A szövetkezeti tagok nagy bizalmat sza­vaztak a fiatal Novák elvtársnak. ö e-'t tudia és érzi és minden uj dol- g >n, amit az iskolában megtanul, gon­dolkozik, hogy ha maid vi.sszakerül a falujába, hogyan valósítja azt meg a gyakorlatban, hoovan fogják növel­ni az állottenvésztést, hogyan biztO- .sítiák a 800 darab szarvasmarha ré­szire az erőtakarmánvt, milyen fű és lucerna válik be aiáluk a legjob­ban, hogvan bizto.sitiák a zöldtakar- mánvt egész, éven át. Ilyen tervek vannak a fejében a fiatal zootechni- kusnak, akit egy év múlva, mint ál­lattenyésztő mestert ott találjuk maid a szövetkezetben. Fz* eov példa arra, hogyan kell gon­dolkoznia a CsISz-tagoknak. hogv szö­vetkezetük napr^napra növekedjen é-s benne uj emberek nevelkedjenek. De nemcsak Dolná Krupán, hanem eoész köztársasámmkban növeljük az ál'attenvésztést. Hazánk eoész terii- letér) böcénesebh termést akarunk el­érni, mezőoazdaságnnkat magasabb színvonalra emelni. Fzért a kormány­határozat értelmében emelkedett a mezőnazdasáoba fektetett összeg, több lesz a gazdasági épület, istál'ó, gép, rnó*r3ova öntözőberendezés, stb. Fzért sokkal több tanult emberre lesz sziik- séoiink, több szoroaimas fiatal kézre, pl-'í c^íl'í-ann a Ve^éHe veSTí az anro­és erőtakarmány technikát. Ha min­den EFSz-nek képzett zootechnikusa, jó agronómusa lesz, s a tudomány szerint fog gazdálkodni, gyarapodni fog és virágozni. Nem így gondolkoz­tak azonban Anton Janik Skalicáról, Jozef Ruzsicska Tornócról, és Polák János Farkasdról és mások, akik szeptember elsején nem mentek el a mezőgazdasági iskolába. Lehet, hogy maguk számára eleget tudnak, de e- leget tudnak-e a szövetkezet szá. mára. Szeptember 5.-ig a mezőgazda- sági technikumokban a tanulóknak mindössze 82.2 százaléka jelent meg az iskolában. A számvevő iskolákban a tanulók 95.1 százaléka, a mester- iskolában 58.2 százaléka és a me­zőgazdasági tanulóközpontokban is csak a tanulók 66.6 százaléka jelent i meg. Igv például a leleszi magyar I mezőgazdasági technikumba 15 ta- ! nuló nem .jelent meg, a gálszéc.siben I 16 és a drienovcei egyéves növényter- ! mesztő iskolában 70 tanuló nem je­lent tneg. A sološnicai egyéves mezőgazdasági iskolában Chalúpka igazgató elvtárs már jóval szeptember elseje előtt kollektívájával előkészítette az isko­lát, az internátust a. tanulók fogadá­sára, akik ebben a környezetben, mint állattenyésztő mesterek nevelkednek. Feldíszítették az osztályt, az inter­nátust. a ,szaktermek részére külön­féle segéd taneszközöket szereztek be, a könyvtárat Is klegé.szítették ú- jabb kétszáz könyvvel, megvásárolták az i.skolal tanszereket és vártak. A hatvan beiratkozott tanuló közül az iskolában azonban csak negyven je­lent meg. Figyelmen kívül hagyhat­juk-e azt a tényt, hogv ebben az év­ben c.sak ebben az iskolában húsz állattenvésztő mesterrel kevesebben tanulnak ki? Nem! Mennyivel több tej, hús .jutna dol­gozóinknak ha az a húsz zootechni- kus, vagy állattenyésztő me.ster húsz szövetkezetben megjavítaná a mun­kát az állattenvésztés terén Mcnnvi- vel jobban oazdálkodnánsk a jövőben ezek a szövetkezetek, ha a munka epv olvan fontos szakaszán e meste­rek eoyike á'lana. 1948 februárja előtt a mezőgazda­sági iskolákba jelentkezett tanidók ■gazolvánvt vjttek arról, hogy szü­leiknek legalább húsz hektár földjük van és hogv az iskola elvéozéso után a salát gazdespgnkban fognak dolnoz- ni. Ma a jelentkezéshez lelkesedést, a tanuláshoz és a munkához való a- karatot kell vinni. Ma iskoláinkban nem urakat nevelnek, hanem meste­reket, ak'k foolalknzásiikat értik, CsTSjf-taook, fiatalok! Fzért eov n'l- lanatig sem ingadozzatok, hanem je­lönietek meg a mezőgazdasági isko­Lojt József traktorosbrigádja első az őszi versenybea A zselízi gép- és traktorállomás traktorosai jól felkészültek az őszi munkákra. A brigádközpontok jól fel­dolgozott tervek szerint — amelyeket egyénekre is szétírták s összha.igba hoz­ták az EFSz-ek terveivel — szeptem­ber 11-én megkezdték a feladatok tel­jesítését. Eddig a gép- és traktorállo­más 6 százalékra teljesítette az őszi munkákat, ebből 5.5 százaléka a veté­si tervet, 11 százalékra a középszán­tást és 2 százalékra a mélyszántás vetettek be és 504 hektárt élöhántos ekével felszántottak. A legjobb brigádközpontokért foly­tatott szocialista versenyben az őszi munkákban Ljjt József CsISz-brigád,ja vezet. A tervet eddig 16 százalékra tel­jesítette, 39 liter üzemanyag megta­karítással. A hontfüzesgyarmati és a sárói brigádban is szép eredményeket értek el. A garamszentgyörgyi brigád­központ vezetője Tóth János érte e! eddig a legnagyobb teljesítményt, ‘ aki DT 54-es gépével az őszi munkák ter­vét 24 száZiálékra teljesítette. A zselízi gép- és traktorállomás traktorosai elhatározták, hogy két mű­szakban használja ki a gépeket és ag- regátokat, hogy így meggyorsítsák az őszi munkákat. Eddig 22 vetőagregátot, 27 talajelökészítőt és 3 ekés agregátot állítottak össze. A szövetkezeti tagok a jobb közellátásért A verebélyi járásban lévő Kshind községijén a legutóbbi szövetkezeti taggyűlésen Hasút Rudolf elvtárs, a szövetkezet elnöke a következőket mo.ndotta: »Kormányunk ismét nagy figyelmet tanúsított a dolgozók élet- színvonalának emelését, illetően. Eb­ből nekünk is ki kell vennünk a ré­szünket, állandóan fok.>znunk kell az állatállomány kihasználását, a hek­tárhozamokat és beadási kötelezett- ségeinkjet.« A többi szövetkezeti tagoknak is ez volt a véleménye. Ezért még két vagon gabonát adtak le terven felül, és vállalták, hogy az év végéig a tervezett beadási kötelezettségüket sertéshú.sban 15 mázsával, marhahús­ban több mint 30 mázsával és tejben 800 liter-el túlteljesítik. A tervezett hektárhozamok emelése érdekében az összes őszieket keresztsorosen vetik el. A Martin járásban lévő bystričkai szövetkezet tagjai, a zsolnai kerü­letben elsőnek teljesítették a gabJ- nabeadást. A kormányhatározat köz­zététele után elhatározták, hogy a dolgozók élelmezésének megjavítása érdekében 70, több mint 100 kg.'js sertést adnak le. A fejőstehenek szá­mát 1954 február végéig 120 darab­ra emelik. A necpal; szövetkezeti tagok 40.000 liter terven felül leadott tejjel, és 100 máz.sa sertéshússal járulnak hoz­zá népünk élelmezésének megjavításá­hoz. A košťani szövetkezet tagjai köte­lezték magukat, hogy beadásuk telje­sítése után, még 50 darab, több mint 100 kg-os sertést, háran vagon burgonyát, 30 mázsa zöldséget, 5 má­zsa lencsét, 4 mázsa mákot és 5.000 tojást adnak le. Ugyancsak vállalták hogy az őszi munkákat három nap­pal a tervezett idő előtt fejezik bé. A blatnickej szövetkezeti dolgozók meggyőző eredményei Az aratás, cséplés és gabonabeadás sikeres bevégzése után a nitrianska blatnicai szövetkezeti dolgozók az ara­tási ünnepségeken beszámoltak mun­kájuk eredményéről. Az elért eredmé­nyek, amelyekről Csemy elvtárs szá­molt be, igazán szépek. A szövetkezeti dolgozók jó szervezéssel, a mezőgaz­dasági munkák határidőre való telje­sítésével, a szovjet munkamódszerek átvételével és főleg a keresztsoros ve­téssel hektáronként 44 mázsa rozsot és 29 mázsa búzát termeltek. Ez bebi­zonyította a szövetkezeti dolgozóknak, hogy a jó termés nem függ csupán a véletlentől, hanem elsősorban függ a jól szervezett munkától. Ez a magas hektáronkénti hozam hozzásegítette az EFSz dolgozóit, hogy a termésbeadást tervszerint teljesítet­ték, sőt az árpa beadását 5 vagonnal túl is lépték és így az EFSz-nek 101 ezer Kčs-t takarítottak meg. Az EFSz dolgozóinak jó munkájáról tesz bizonyságot a tagok fizetése. Pél­dául Fuksik Mária sertésgondozónő édesanyjával együtt 705 kidolgozott munkaegységéért 12.260 Kés-t 4Í má­zsa búzát, 145 kilogramm borsót, 10 kg mákot és 500 liter tejet kapott. Azon­kívül az év végén kapnak még bort és gyümölcsöt. Zsitnyanszky Péter szö­vetkezeti dolgozó 383 kidolgozott mun­kaegységéért 4.524 Kčs-t, 15.30 mázsa búzát, 7.9 kg korsót, 5.7 kg mákot és 250 liter tejet kapott. Es még több dolgozója van az EFSz- nek, aki jó munkájáért becsületes, megérdemelt jutalmat kapott. A blatnicai szövetkezeti dolgozók e- zeken a szép eredm^yeken felbuzdul­va s okulva az eddigi hibákon újabb lendülettel kezdik az őszi munkálato­kat, az őszi vetést keresztsoros mód­szerrel fogják elvégezni. A Csehszlovák Hadsereg Napja előtt Az előkészületek a Csehszlovák Had- seret Napjára, amelyet október 4-én ünnepelünk, a köztársaság összes ke­rületeiben teljes ütemben folynak. A Nem.zeti Bizottságok és a népi igazgatás szervei gyűléseket rend znek a Cseh­szlovák .Hadsereg fegyveres alakulatai­nak és a Hadsereggel Együtműködök Szövetségének tagjai is részt vesznek ezeken a gyűléseden. A' gyűléseken megtárgyalják a gottwaldi ötéves terv utolsó évének feladatait és ezek tel­jesítését és további irányelveket tűznek ki a honvédelmi nevelés fejlesztésének az üzemekben, istolákban, hivatalok­ban és falvakon. ^ A köztársaság fővárosában szeptem­ber 23-ig 41 összüzemi gyűlést tartot­tak a Csehszlovák Hadsereg Napjára való előkészületek jegyében. Jelenleg az egyes katonai alakula­tok gyűléseit készítik elő, amelyeken a védnökséget vállalt hivatalok képvi­selői is részt veszpek és közös kul- túrestekre készülődnek. Beiratkozások a bratislavai gazdasági főiskolára A bratislava; gazdaság! főiskola (ezelőtt gazdaságtudományi főiskola) rektori hivatal közli, hogy az 19.53— 1954 iskolaévre a beiratások 1953 szeptember 26.-i.ol 30.-ig lesznek, és pedig a következő sorrendben: Az 1. évfolyamra szeptember 26.-án, II. év. folyamra szeptember 28.-án. a III,-ra szeptember 29.-én és a IV,-re szep­tember 30.-án mindig 8-tóI i6 óráig. Az első é/folyam hallgatót úgy fog­ják beosztani, hogy a beiratás után már nem keil hazautazniuk. Az állitmi birtokok sikerei a kassal keiüleiben Az állami gazdagságok között folyó szocialista verseny kiértékelése során a kassai kerületben ei.sö helyre újból a királyhelmeci állami gazdagság ke­rült. E gazdagság dolgozói augu.jztus hó.iapban terven felül kitermeltek; 29.985 liter tejet, 2.884 kg sertéshúst és 1.173 darab tojást. ' Az autóbusz lassan megáll, ajtaja kitárul — Naggmaqiiar — halljuk a jeuijadó hangját, beszállunk. Az au­tóbusz elrohan, hatalmas porfelhői haggva maga után. Szemünket ke­zünkkel próbáljuk védeni a repülő h <mokszemektől. közben körülné­zünk. Az út ľ'i.TO oldalán emberek álnak, orgonakerités me'lett, nagy fekete táblát pillantunk meg a por­felhő elszállása után. Odamegviink. Napi hírek — olvassuk a feliratot. Balfe'ől alatta négy sor dohánu sár­guló levelei néznek ránk — Minden­kit vár:.'!, hirdeti a rövid felirat, melynek nagy nynmntékot ad a há­rom fe'kiá'tó jel. Ha mindenkit, ak­kor bennünket is — mondja barátom cs megindulunk a nyíl irányában. Pár perc alatt elérjük a falu szé­lét. Utolér bennünket egy közepes korú barna férfi, igyekszik megelőz­ni Mi hnzzászegődünk, megindul a beszé’getés Mészáros Béla, a dohány­csoport vezetője, munkahehiére igye­kezik. Kérdéseinkre örömmel vála­szol, amint a dohányra tereljük a szót, szeme felcsillan, szavaiból érez­ni. harm szívbő' beszél. — Nem jött ám ez a szép termés csak úgy. magától. Már az ő.<szel megindult ezért a harc. Mélyen meg- szán-ottuk, a fö'det, hogy a nedves- séget télen minél jobban befogadhas­sa Tarass ! jött rá a műtrágya, ezt nem sajnáltuk, tudtuk, hogy a fö'd böséoesen lüsszafizeti ezt. Maid tár­csáztuk, borona'tűk, sím’toftuk, csak azután j ' "k ki a sorokat. Egy áprilisi guű'ésen az elnök ki- ie'entcltc: szövetkezet sorsa a do­háni/tól függ. ez a mi legnagyobb pénzforrásunk, mindenki így gondol­OJú hältst er melók között \ kozzon. Az emberek bólogattak, na­gyokat szívtak a cigarettájukból, el­lenvetése senkinek sem volt. Másnap j-eggel kivonult az egész falu. Fiata­lok, öregek, együtt. Lehetett látni 65—70 éves bácsikat, akik már nem képesek palántázni,' de hordták a vi­zet, két kannával, miközben meg­megálltak pihenni, s erélyesen bíz­tatták a fiatalokat — meg legyen ám ma ez a „pasztát”. Meg is lett. Húsz hektáron soritott a frissen palántáit dohány, kitűzött idő előtt., Dohánytörés a nehezebb munkák közé tartozik — mondja a csoportve­zető — érteni is kell. de ná'unk nem húzódik tőle senki. Kérdésünkre hogy hány órát dolgoznak, így Idei — Nálunk a munkaidőt a munka fontossága szabja meg, 52 családból S7 munkaerő dolgozik, hívni senkit sem kell. Közben gyorsul a forgalom a ko­csik körű), két kézzel átkarolva hordják az emberek a dohányt. Per­cek alatt megtelik a kocsi s elindul a száritó felé, mi mégegyszer végig­nézünk a sárguló dohánutáb’án s megindulunk a kocsi nyomában. * * * ňatalmas új szárító előtt áll meg a szekér. Dohány! — kiáltja a szár:tó ajtajában álló tíz év körüli kislány Erre kitárul a szárító kapuja és vi­dám gyermeksereg ugrál, le a lép- csöh'ön a szekérhez, kelten mar az oldal tetc'ön á"nak és adogatják le a zöld dohányt. Megindubmk a zöld leveleket hord'’ gyermekek után, be­érünk a nagy fehér terembe. A kaputól balra fél vagonra való léc várja a dohánykötözőket.A terem többi része kocsikkal van te'e, min­degyiknél egy-két lány, akik kötözik a dohányleveleket a lécekhez, miköz­ben vidáman da'olnak. Az első ko­csinál fiatal barna lány dolgozik. Cserfai Ilonka, CsISz-tag. A beszél­getés lassan indul meg. — Szeretek itt doljpzni, mert itt sokan vagyunk együtt és olyan ió itt a közösségben, úgy-e igaz Bözsi — szól át szomszédjához. Az kicsit meg­lepődik. majd folytatja. — Mit ér, ha csak itt lehetünk együtt a munkában, el is feledtem, hogy CsISz-tag vagyok — mondja keserűen, nincs hol összegyűlnünk, a kulíú’i'"' tele van búzával. — Örüljetek neki — kiáltja egy alacsony barna lány — miközben ki­nyitja a szomszéd terem kapuját. Er­re hangos kacagás tör ki. Megindu­lunk a kocsi után a szomszéd terem­be. Az előbbihez hasonló nagy terem baloldalán, a kamrák mellett elkészí­tett ltocsikon várja a dohány, hogy a melegre kerüljön. Az ab’akok előtt félig megrakott kocsik, a helységben félhomály van és nyomott levegő amely a kamrákból szivárog át. A jobbo'da'on hat félig megrakott kocsi áll, elő .ük egy-egy leány hajlong egi/má.st szinte meoe’őző gyorsaság­gal a dohánylevelek után. Itt csak CsISz-tnaok dolgoznak gyorsan megindul a beszélgetés, ami n saúóról a munkára tér át. OUgyai Margit a sor szél 'rő' i'álaszol. — Sokan dolgozunk itt, az igaz, de kell is a munkáskéz. Kilenc hét van tervezve s erre 280 máz.sa. négy hete dolgozunk s leadtunk 180-at — feleli egyszerűen. — A terv mindig meg van, — mondja Horváth Erzsébet, amit szom­széddá. Mész' V Veronka is bizgnyít. — Huszonnégy mázsa volna a 'heti leadás ezt még mindig túlléptük. Hogy miképpen erről nem beszél, ezt később a csoportvezetőtől tudjuk meg. — Villany nem volt és gyertyánál dolgoztak — mondja a brigád veze­tője. Dávid István, fiatal barna fiú ve­zet bennünket a kamrák közötti fo­lyosóra. Sötét van, egy árva villany- körte vüágit, a levegő fojtó, meleg, a kamrákból kiáradó gőztől. — Ide kerül a dohány, amit a lá­nyok a kocsira raknak — kezdi a magyarázatot. Itt 40—70 C fok a meleg — mutat a falon lévő órára, ami 60 fokot mutat. Tegnap raktuk he, ma már elég neki 60, — válaszol kérdezés nélkül, szaj-ából kiérezni, hogy szereti munkáját. Kis ajtón keresztül a tmh.ítóhn lé­pünk. A terem nagyságát nem lehet megállapítani a sűrű gőztől, amely mindent eltakar. A kamrákból ide kerül a száraz dohány, itt megpuhul s úgy tolják a kocsikat az osztályo- zóba. Az osztályozó hatalmas terem Az egyik oldalon az osztályozásra váró dohámn az idős Morvái Sándor bácsi szedi le a kocsikról. Közepén asszo­nyok dolgoznak szakértelenunel, válo­gatják a dohányleveleket, melyik osz­tályhoz tartoznak. Pucc .lánosné. Farkas Margit, Godány Istvánná és a többiek mind-mind egyforma szakér­telemmel dolgoznak. Sok itt a fiatal leány, ami ritkaság ma az EFSz-ben. Erre Horváth Bözsi ad feleletet. — Én is elmehetfem volna a vá­rosba, de én itti maradtam, jó itt dolgozni, mi már összeszoktunk — mondja szerényen, de szavaiból a közösség szeretetének érzése árad. A beszélgetés után megértek min­dent, azt az odaadást, amellyel a ta­gok dolgoznak, ahogy védik a közös vagyont, hogy miért szedi fel az idős Sándor bácsi az elhullajtott leveleket, hogy miért jöttek vissza az ebedről húsz perc alatt, egy rá a fele'et,: szeretik a munkát, a közös vagyont, a ■ szövetkezetét. Kocsik között állunk a csoportve­zetővel, a fizetési kimutatást nézem: 160—170 léc, mutatják a sorok, 150- nél kevesebb nincs. „Hiányzás” — hirdeti a címlap, fordítok a másik oldalra. Tiszta fehér lap, mosolyog rám, úgy ahogy kinyomtatták, egyet­len betű nélkül. — Maguknál nincs mulasztás — kérdezzük csodálkozva. Most a cso­portvezető szemei nyílnak tágra, nem érti a kérdést, — Micsoda? Hogy tetszett kérdez­ni —' érdeklődik egy zö'dkötényes fiatal barna a.s.szony a pad széléről — nálunk a dohányból kimaradni, ilyen gyalázatot igazán nem bírna el egy szövetkezeti tag sem. , Csető János \ í I -i liViÍT*:« . .nna ^< ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom