Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-19 / 62. szám

C;''' /• ’■

v ' . ' "

Ol IFIÚS&G

lüfi;? =;7?.'!i-''mbpr IT

Viliam Široký miniszterelnök k o r m á n v n y i I a 1 k o z a t a a Nemzetiiy íl lés 1953. szeptemher 15-i ülésén

(Folytatás az 1. oldalról.)

ká.sifiu.ság nt-velpspnek egész terhe a s/ülók válluira nehezedett az idén az ál'am csak az állami munkaerntaitalék taninlrzeteilien tanuló diákok nevelésére és ellátásai a 992 millió 756 ezer kui'irvit fordít.

1936—37-ben csak 9 főiskolánk volt. A főiskolák száma 19t9-ben 'L'l re, 1953-ban 32-re emelkedett. A főiskobák fakultásainak stóma az 1936—37 évi 33-ról 1919 ben 57-re és l9.53-ban 104-re nőtt. 1953-ban a főiskolákon 47.600 hallgató tanult, ami a főiskolai hallgatók 1936—37. évi számának két és félszerese. Főiskoláinkon ezenkívül az idén 18.900 hallgató vesz részt a távtanulásban.

A diákoknak ez a nagy száma sem képes azonban kielégíteni szocialista országénltésünk szükségle teit, amely egyre több főiskolai képzettségű értelmiségit igényel életünk minden szakaszán.

Népi demokratikus államunk egyre nagyobb összegeket fordít a diákok elszállásolására és ellátásara. | Az idén a fő- és szakiskolák ősz- |

tóndlias diákiainak és hallgatóinak

száma közel 80 ezerre emelkedett. ' Az idén körülbelül 190 millió koro- ! nát fizetünk ki az összes diákok; céljaira, ebből a főiskolai ösztőndi- jak meghaladják a 100 milliót. Ősz , szehasonlitásul elég megemlítenünk, | hogy 1937-ben az állam csupán 9 millió 200 ezer koronát fordított fő- I Iskolai ösztöndijakra. i

A dolgozók életszínvonalának ; emelkedése az ötéves terv elmúlt; éveiben különösen találóan jut kifejezésre a társadalmi fogyasztás óriási emelkedésében az imént említett és sok más szakaszokon is.

Ez év júniusában végrehajtottuk a pénzreformot és megszüntettük a Jegyrendszert. Ezeket az intézkedéseket szocialista országépitésünk jelentős sikerei tették lehetővé. A pénzreform kivonta a forgalomból a felesleges pénzmennyiséget, amelyet a burzsoa elemek maradványai és az üzérek halmoztak fel és így megteremtette a népgazdaság sikeres fejlődésének, a dolgozók közel- latása megjavításának és ezzel életszínvonalunk emelésének feltételeit. A jegyrendszer megszüntetésével kiküszöböltük életünkből azt a ténye- ' zöt, amely ellentétben állt a szocia- . lista tervezés elveivel és a végzett munka minősége és mennyisége sze rinti díjazás szocialista elvével, megszüntettük koronánk ténylegesen kettős értékét A pénzreform megszilárdította a csehszlovák koronát és növelte vásárlóerejét.

Mindezek a felsorolt tények világosan beszélnek arról, milyen jelentős mértékben emelkedett népi demokratikus államunkban az életszin. vonal a kapitalizmus korszakához képest. Ehhez még tekintetbe kell vennünk, hogy a München-elötti köztársaságban válság idején több mint 91)11 ezer munkanélküli volt, a részben vagy időszakosan foglal koz tátották száma százezrekre rúgott, tekintetbe kell vennünk továbbá, hogy ma a gyermekpótlékok és munkaképtelen személyek felemelt járadékai, az ingyenes iskolai oktatás. az állami költségen történő egész.ségügyi szolgálat, a szabadságok és üdültetések minden dolgozónak lehetőséget nyújtanak arra, hogy bérük sokkal nagyobb részét fordítsák saját személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére, mint azt a kapitalizmus idején tehették.

A dolgozók nagy és tartós vívmányai az életszínvonal emelésében találóan és tagadhatatlanul bizonyít, ják a népi demokratikus állam gondoskodását az emberről és szükségleteiről. azt a gondoskodást, amely a kapitalizmus viszonyaiban elképzelhetetlen és lehetetlen.

Tisztelt Nemzetgyűlés, ezek a szocialista építés és átépítés fö eredményei, amelyek meggyőzően bizonyítják a szocialista rendszer nagy fölényét a kapitalista rendszerrel szemben, Igazoliák a szocialista épi- tés és átépítés fő vonalának helyes ségét, ameivet Csehszlovákia szeretett Kommunista Pártja tűzött ki elénk és ainelvet mniikásosztölv nnk és dolgozó népünk céltudatosan megvalósit.

Mindnyájan emlékezünk arra, hogy már Csehszlovákia Kommunista Pál nak 1952 decemberében megtartott országos konferenciája felhívta figyelmünket, hogy komoly feladatunk biztosítani gazdaságunk további fejlődését az arányos fejlődés törvényének szellemében. A kormány szükségesnek találja, hogy ebben és a jövő évben hatásos intézkedéseket foganatosítson annak érdekében, hogy gazdasá.gunk egyes ^azatainak kölcsönös viszonya e törvénnyel - összhangban fejlődjék. Legfontosabb feladatunk elsősorban az, hogy biztosítsuk a nehézipar nyersanyagalapjának széleskörű fej lödését. A földtani kutatás lényeges kibővítésének és a nehézipar alapágazataiban a célszerű beruházási építkezés biztosításának alapján lényegesen fokoznunk kell a vasérc és a szlnésfémércek bányászatát. Nem kevésbbé sürgős feladat az is, hogy lényegesen növeljük a kőszén- bányászatot és az elektromos energia termelését. A tüzelőanyagok terén továbbra is alapvető hiányok állnak fenn a bányák építését és helvreállitását tekintve, valamint abban is, hogy az előkészítő és feltáró munkák rosszul folynak. Az energetikában meg kell gyorsítanunk az új erömüteiepek építését és teljes mértékben ki kell használnunk a meglévő kapacitást, elsősorban az üzemzavarok jelentős csökkentésé vei és a javítások időtartamának lerövidítésével. A tüzelőanyag- és energetikai alap kibővítésével nemcsak az ipari és mezőgazdasági termelés, valamim a közlekedés szükségleteit elégítjük ki. hanem egyben elegendő szénalapot biztosítunk a személyes fogyasztás és elégséges mennyiségű villamosenergiát a háztartások szükségletei számára A kormány nagy figyelmet fordít majd arra is. hogy biztosítsa a he lyes arányt a termelőeszközök termelése és a fogy’asztásl cikkek termelése, az ipari termelés és a mező gazdasági termelés között, valamint a helyes arányt az egyes ágazatok keretében is Nem kételkedhetünk afelől, hogy a tervezés As a tervtel- iesités színvonalának emelésével, az állami és tervfegyelem fokozásával, valamint a kulcsfontosságú tervfeladatok következetes teljesítésével biztosítjuk e nagyjelentőségű és népgazdaságunk további sikeres fejlődésére döntő feladatok teljesítését Az ötéves -érv teljesítése során jelentős tartalékok merültek fel és ezért a kormány 1951 ben elhatározta, hogy felemeli az ötéves terv eredeti feladatait A felemelt feladatok célja elsősorban a nyersanyag. és tüzelóanyagalap gyorsabb fejlesztése, valamint bizonyos szembeötlő aránytalanságok megszüntetése és csökkentése volt. De éppen ezeket a feladatokat nem teljesítették kielégítően. Ezenkívül nyilvánvalóvá vált, hogy a felemelt ötéves terv egyes feladatait a nehéziparban túlságosan magasan állapították meg. A nehézipar fejlődésének ily magasan megállapított üteme mel lett a könnyű- és élelmiszeripar fejlődését aránytalanul alacsonyan szabták meg, elsősorban a saját nversanvagalap elégtelen fejlődése miatt. Az ötéves terv feladatainak felemelésével biztosítottuk ugyan ipari termelésünk gyorsabb fejlődését, de nem értük el célunkat a nyersanyag, és energetikai alap gyorsabb fejlesztésében, sem pedig néhány más fontos feladat tekintetében. Ellenkezőleg, az államellenes összeesküvő központ kártevő és szabotázstevékenysége következtében, különösen a beruházási tevékenység felbomlasztásában az aránytalansá gok jnég jobban elméljdiltek.

A népgazdaság arányos fejlődése törvényének következetes érvényes! tését elsősorban azzal biztosíthatjuk, ha helyesen irányítjuk beruházási munkálatainkat a beruházási építkezés a párt és a kormány által kitűzött legfontosabb távlati gazdasá. gi feladatok megoldásának alapvető eszköze, a legfontosabb tényező, amely meghatározza népgazdaságunk egyes ágazataiban a fejlődés iramát és irányát A beruházásokat, külö I nősen az ipari beruházásokat úgy , kell ös.szpontositanunk, hogy bizto 1 sitsuk népgazdaságunk döntő szakaszain egyes kapacitások gyors üv-em- be-helyezését. Csak az eszközök összpontositásával és megfelelő tér vezési felkészültséggel küszöböljük ki a folyamatban levő építkezések nagy számát, am-i csak jelentős pénzügyi és anyagi eszközöket köt le anélkül, hogy azok egyelőre gazdasági hasznot hoznának Jelentős mértékben fokozni kell a mezőgazdasági beruházásokat és a lakásépítéseket.

A népgazdaság arányos fejlődését biztosító törvény helyes érvényesítésének fontos feltétele az, hogy jól tervezzünk vezessük és megszervez zük atz anyagi és műszaki ellátást. Mindezideig nem értük el azt, hogy minden üzemben az anyag és nyers- anyag-szükségletet felülvizsgált normák alapján állapítsák meg, a terve zett termelés terjedelmével szilárd összhangban. Az anyagellátási és el- adá.si szervek nem biztosítják idejekorán a szükséges anyag megrendelését és szállítását és sok iparágban, illetve üzemben nem szervezték meg rendesen az anyag folyamatos és teljes eKzállitásáf a munkahelyekre. Ez lehetetlenné teszi a terv egyenletes teljesité.spt még ott is. ahol nem küzdenek anyaghiánnyal. .A terv teljesi - tésére irányuló törekvés azután rohammunkára vezet, ennek minden közismerten kedvezőtlen követkéz ményével

Az anyagi és műszaki ellátás tervezésének és irányításának hiá nyai többek között a normán fe. lüli készletek állandó növekvésében nyilvánulnák meg. A normanfelüJi készletek növekvése sok miniszté rmm szakaszán az Idén is tovább tart A normánfelüh készletek nagy anyagi eszközöket kötnek le, amelyeket azután érthetően nem hasz Hálhatunk fel az életszínvonal eme lésére, sem pedig gazda.ságunk gyorsabb iramú fejlesztésére Ellenkezőleg, ez az állapot fék'ezi nép gazdaságunk fejlődését és újabb aránytalanságokra vezet.

Eddigi tapasztalataink azt mutat ják, hogy a népgazdaság egyes ágazatai arán,yos fejlődésének biz tosítására felül kell vizsgálnunk a terv bizonyos feladatait A köztársaság kormánya ezért felülvizsgál ta. a nehézipar fejlődésének iramát, elsősorban a nehézipar beruházá si építkezéseit, és arra a követkéz tetésre jutott, hogy gazdaságunk építésének és átépítésének eddig’ sikeres eredményei biztosítják an nak feltételét és lehetőségét, hogy fokozott figyelmet fordlt.sunk a fogyasztás fejlesztésére és a lakosság életszínvonala emelkedésének bizto sitására és hogy a nehézipar be ruházási építkezései fejlesztésének iramát lassítani lehet.

Emellett azonban szem e'ött kell tartani, hogy a nehézipar fejlesztése továbbra is szoeialistíi iparosításunk alapja, népgazila.ságiinU fejlődésének, felvirágzásunknak, jó- létü'’knek és kultúránknak elöfel- tétele marad.

Ezért továbbra Is nagy figyel met kell fo-rditanunk a nehézipar, különösen pedig az alapiparágak fejlesztésére, és jelentős eszközöket és erőt kell összpontosítanunk,. hogy ezekben az ágazat^okban teljesítsük a kitűzött feladatokat. A kormány nak az a határozata, hogy mérsé keljük a nehézipar fejlesztésének ütemét. nem csökkenti, hanem hangsúlyozza a nehézipar feladatai teljesítésének jelentőségét népgaz daságunk egész fejlődésében.

A kormány elhatározta, hogy még ebben az évben 16.1 százalékkal csökkenti a beruházások tervkere tét és ugyanakkor kiszélesiti a la kásépitést. Az 1954. év beruházási keretét nagyjából a módosított 1953. évi terv színvonalán tartjuk. A kormány továbbá elhatározta, hogy a kormánynak az 1954. év állami népgazdasági terv kidolgo zásáról szóló irányelveiben az ipari termelés növelését 19Š3 hoz képest

5.8 százalékban állapítja meg, amiből a termelőeszközök termelésének növekvése 6 százalékot, a fogyasz tási cikkeké pedig 5.3 százalékot tesz ki.

Mérsékeljük továbbá a gépipari termelés fejlesztésének ütemét. Az

1954. évi terv kidolgozásának irány elveiben a gépipari termelés egész növekedését 7.9 százalékban álla pitják meg, ebből a gépipari tér melés fogyasztási cikkeinek emel kedését 15 szá/alékban.

Természetesen tudatában kell jen nünk annak, hogy a népgazdaság arányos fejlődésének mú’hatatlan előfeltétele a terv egyenletes tel jesítése, mennyiség, árufajták és minőség szerint minden szakaszon, minden üzemben, elsősorban pedig az alapiparágakban és a beiuházási építkezésekben. Világos, hogy a terv nem teljesítése ezeken a szakaszo kon szüntelenül újabb nehézségeket okoz népgazdaságunkban. A terv teljesítésért folyó harc elsősorban az alapiparágakban ezért nem lan kadhat, sőt ellenkezrleg, ezt a bar cot még jobban fokoznunk kell. Egész népünk a tüzelöanyagipar, az energetika, a kohók és ércbányák, a cementgyárak, valamint az építő ipar dolgozóitól elvárja, hogy adós

ságukat becsületesen kiegyenlítik és biztosítják a terv valamennyi feladatának egyenletes telje.sítését.

A kormány továbbá elhatározta, hogy nagyobb gondot fordít az iparágak fejlesztésére. Az 1954. évi terv kidolgozásának Irányelveiben különösen hangsi'uyozzuk a bányászatban a feltáró munkák kiszélesítését, az új bányák építésének meggyorsítását és a szénfejtés gé. pesítésénok lényeges fokozását. Ki kell szélesíteni és fokozni kell az alapvető földtani és geofizikai ku tatást és a földtani kutatásra szánt összes kiadásokat a jövő évben 30 százalékkal emeljük. A kormány, valamennyi minisztérium és gazdasá,gi irányító szerv egyik fö fel- adata tehát a tervezési és irányitó munka megjavításával biztosítani, hogy hazánkban a szocializmus építésénél a szocialista országépités további fellendülése a népgazdaság arányos fejlődésének törvényével összhangban menjen végbe. ,

II. A falu szód alista alapjainak építése és a mező- gazdasági termelés további fejlesztésére irányuló

intézkedések

A csehszlovákiai népgazdaság fejlődésének ötéves terve kitűzte azt a feladatot, hogy falun megvessük a szocializmus alapjait. E feladat teljesítésében a párt és a kormány abból a tényből indul ki, hogy a mezőgazdaság fejlődését a szocialista ipar fejlődésével összhangban usak- is a kis- és középparasztok fokoza- U)s önkéntes át‘érésével biztosíthat jjk a gazdálkodás magasabb tormájára, a szocialista szövetkezeti nagytermelés formájára. A párt fö irányvonalának teljesítése során, amely kis. és középparasztjaink fokozatos és önkéntes áttérését tűzi ki célul a gazdálkodás magasabb formáira, falvaink jelentős változásokon mentek át. Kiszélesedett a szocialista szektor, az állami gazdaságok alapja. Falvainknn mély gyökeiét eresztett a szövetkezeti nagytermelés gondolata, amely egyetlen megbízható útja annsik, hogy megszüntessük a mezőgazdaság elmaradását a szocialista ipari termelés fejlődése mögött és emeljük a dolgozó parasztok anyagi és kulturális színvonalát. Falvaink felében megalakultak és működnek az egységes földműves- szövetkezetek. Igaz ugyan, hogy a falun végbement jelentős társadalmi és gazdasági változások ellenére az egyéni kisterinblés még mindig mezőgazdaságunk uralkodó formája.

Jelentős sikereket értünk el abban a törekvésünkben, hogy a szövetkezetek építésének alapján fejlesszük mezőgazdasági termelésünket. A kis- és középparasztok százezrei személyes meggyőződésük alapján áttértek a szövetkezeti nagytermelésre A parasztok tízezrei már meggyőződtek arról, hogy az út helyes, amely a felaprózott kistermeléstől a szövetkezeti nagytermelés magasabb formáihoz, a mezőgazdaság gépesítéséhez és villanyo- sitásához vezet, és falun egyedül ez az út felel meg a kis- és középpa rasztok kulturális és anyagi színvonala emelése érdekeinek. A kis- és középparasztok tízezrei az egységes földmüvesszövetkezetek lelkes építőivé és szervezőivé váltak és utat mutatnak az egész paraszti népnek előre, utat mutatnak neki a jóléthez és a boldogsághoz. Számos egységes földmüvesszövetkezet, amely széleskörűen alkalmazza a helyes agrotechnikai és zootechnikai elveket, igen jó gazdasági eredmé- n.yeket ért el és biztosította a sző vetkezeti parasztok megelégedettségét.

sének. Mig az ipari termelés IPSEi- ban 1948 hoz képest megkétszereződik, addig a mezőgazdasági termelés ugyanebben az időszakban csak egyharmadával gyarapodik és még mindig nem lépi túl a háború előtti színvonalat. Világos, hogy ez az ál. lapot a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet útján nem biztosítja a társadalom fokozott szükségleteinek, sem pedig a szövetkezeti tagok, a kis- és közép- ■ parasztok növekvő Igényeiirek kielégítését.

Különösen nálunk, Csehszlovákiában megvolt minden feltételünk arra, hogy a szocialista ipari termelés hathatósan elősegítse a mezőgazdasági termelés fejlődését mind az állami gazdaságokban, mind az egységes földmüvesszövetkezetekben, mind pedig a magánszektorban. A mezőgazdaság kapitalista fejlesztési módja következményeinek leküzdése mellett a szocialista országépités sikerének egyik legfőbb előfeltétele az, ■hogy a szocialista ipar a gépesítés terén, a népi demokratikus állam pedig pénzügyi és egyéb gazdasági eszközökkel hathatós segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak. Igaz ugyan, hogy a mezőgazdaság támogatásban részesült az állam részéről a gépi eszközök, műtrágya, vetőmagok és vélemények szállításának fbrmájábaji. Igaz az is, hogy minden fokozatú mezőgazdasági iskolákat létesítettünk, amelyeken középiskolai és főiskolai képzettségű kádereket nevelünk mezőgazdaságunknak. Nagy összegekkel segítjük elő a mezőgazdasági kutatómunkát. De az állam és a szocialista ipar részéről nyújtott támogatás mindez- ideig elégtelen, aminek jelentős része van a mezőgazdasági termelés hátrányos helyzetére.

A földművelésügyi minisztérium adatai szerint a mezei munkák gépesítése az 1951. évi 26i/o-ról 1952- ben 30%-ra emelkedett az egységes földmüvesszövetkezetekben és a magánszektorban. A szántást azonban csak 22"/i)-ra, a vetést 13%-ra, a kapások művelését csak 0 08% ra gépesítették. Egyes munkák, elsősorban a növényápolási munkák alacsonyfokú gépesítésének elsősorban az az oka, hogy nincs elég gépünk és traktorunk. A mezőgazdaság .gyakorlatilag bizonyos gépfajtákat egyáltalában nem kap meg. A mezőgazdasági termelés például nem rendelkezik olyan traktorokkal, ame. I lyek megfelelő munkagépek segitséE sikerek ellenére azonban még ' ével ápolnák a növényeket, nem igen fontos feladat áll előttünk: biz- rendelkezik kombinált vetőgépekkel, tositanunk kell, hogy a mezőgazda- I burgonya- és cukorrépaszedö gépek.

‘ Jíel, valamint más munkagépekkel.

sági termelés színvonalát egész népgazdaságunk színvonalára emeljük. A mezőgazdaság komoly elmaradása megbontja köztársaságunk népgazdaságának arányos fejlődését, állandó nehézségeket idéz elő a dolgozók

A gépesítésnek nemcsak az a feladata, hogy teljes mértékben pótolja a mezőgazdaság állandó paunka- eiöinek csökkené.«ét, hanem emel'ett lényegesen tovább kell fokoznia a

nak élelmiszerekkel, a könnyű- és mezőgazdasági munka termelékenyélelmiszeriparnak mezőgazdasági ségét is. Hogy ezt elérjük, lényege- nyersanyagokkal történő ellátásában ; sen meg kell Javítanunk a gép és és komoly féke az összes dolgozók i traktorállomások munkáját, ki kell életszínvonala még gyorsabb emelé- 1 (Folytatás a 4 oldalon)