Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-09-12 / 60. szám

' ■ ; —- — ,. vW'''«'X.IHWÍI Ol IFIÚSAG 13‘i3, S7eptpmb(»r 1?. •• 1 j 1 fe Rí., ­A Lentermo vidékeinken nagyban folyik a len betakarítása (Prandl S. felvétele) A nf^gymeoyeri gyű'és EWszSr e?«k ketten voltak, azután hárman. Utána öten, végül kilencen gyűltek össze a nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság épületének egy'.k helységében a Járás; Nemzeti Bizott­ság C^ISz-szervezetének tagjai. Az épület szép, e helyiség is szép, ahová a kilenc fiatal összegyűlt.. A helyiségnek csak az volt a hibája, hogy szemetes, ez egyik sarokban egy ben­zinmotor nagyokat hallgatott, mellette egy rozsdámért vízpum.pa segített neki ebben. A gyűlés megkezdődött. Föl­des! elvtársnönel papíron feküdt a gyű­lés program tervezete, nyugodtan fe­küdhetett, mert nem beszéltek te'ö- le. talán szépeket is álmodott. A gyű­lés mégis megkezdődött. Nem valami parádés kezdet volt ez, hiszen keve­sen voltak jelen. Gerhát elvtárs a CslSz járási bizottság titkára tagadö- lag csóválta a fejét és nem hitte el, hjgy kilenc tagja van az aleosze-ve. zetnek. Erre a jelenie ző tagok azt mondották, hogy 17 tagja van az alap- szervezetnek, de akik nincsenek itt, azok igazoltan hiányoznak a gyűlés­ről. Ogyiátszik a tagok felváltva hiá­nyoznak. Az egyik CsISz-tag megkéri Földesi elvtársnőt, aki a szervezet el. nőké, hogy fogja rövidebbre a dolgát, mert sokáig tart a gyűlés és neki indul az autóbusza Nyárasd felé. Gerhát elvtárs újabb névsort kerít A közösség szerepének aktív kihasználása elő és bebizonyítja, h rgy 24 tagja van az alapszervezetnek. ' Most következik a kérdések ké'dé- se. Gerhát elvtárs érdeklődik, hogy j miképen készültek elő a politikai isko- ! lázásra. Erre aít feleitek, hogy éppen rtia akartak erről tárgyalni, dehát a kevés jelenlevő miatt ez lehetetlen. Mit is lehetne kezdeni a nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság CslSz-szer- vezetének 9 tagjá/al? EtöI már so- . kan gondolk áztak. Navrátil K ára, a CsISz járási titkárság dolgozója már faliújságra is kirajzolta a gyűlésen jelenlevő CslSz-tagokat is, meg azo­kat is ak'k igazoltan hiányoznak. Ko­mikus Vált a kép, de sokan mégis szomorúan nézték, ha nézni megun­ták, otthagyták és eredmény nem lett. | Mégis valamilyen orvosságot kell ad­ni ennek az alapszervezetnek. Lehet az keserű is, édes is, fontos h.ogy hl sználjon. Az ízre nem is kell sokat ■adni, az eredmény a fontos. Ge’hát elvtárs elő is vette az orv>s.ságos üve get, amikor azt m>ndotta: az a hiba, hogy nagyon eluras<xl'tatok. kényelmes­sé /áltatok, am'óta elkerültetek a terme'ésböl dolgozni a különböző já­rási hivatalokhoz. Földesi elvtársnő azokkal a sza­vakkal zárta be a gyü'ést, hogy a jó- i vő héten új'a összejövünk és meg­tárgyaljuk azt amit ma elmulasztot­tunk. B. I. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának szlovákiai előkészületei Az idei Csehszlovák-Szovjet Barát­iig Hónapjában, amelyet a Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség a Nem­zeti Arcvonal összes tényezőinek e- gyüttmuködésével rendez, köztársasá­gunk dolgozói még jobban megszilf/'- ditják a szovjet nép iránti szeretetii- ket és barátságukat. Megismerkednek békepolitikájával és azokkal a tapasz­talatokkal, amelyeket a szocializmus élt a kommunizmus építése terén szer­zett. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napjának tiszteletére, amelyet ez év november 7-tól december 12-ig terje­dő időszakban tartanak meg, a „Szov­jetunióval a tartós békéért!" jelszó je­gyében köztársaságunk dolgozói a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövet.ség tagjainak kezdeményezésére .szocialis­ta kötelezettségvállalásokat tesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója alkalmából. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a szovjet munkamódszerek és tapasztalatok ér­vényesítésével akarják teljesíteni. Kö­telezettségvállalásaikat és ajándékaikat „A béke és barátság követe” stafétával küldik, amely a Nagy Októberi Szgeia- lista Forradalom 36. évfordulójának prágai Ünnepségeiről a köztársaság összes kerületi városán keresztül a Szovjetunió határaira fut. A Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség szlová­kiai szervezete a barátság hónapjára különféle akciókat készít elő. Számos politikai előadást rendez a Szovjetunió­ról, a kommunizmus nagy építkezései­ről, a szovjet emberek örömteli életé­ről, a szovjet irodalomról, kultúráról és művészetről. Az üzemek dolgozói részére a Csehszlovák-Szovjet Barát- I ság Szövetsége előadásokat készít elő I Koleszov, Csutkich, Kovaliev, Malcev és más újítók módszereiről. Az üze­mek a kereskedelem, a köz'ekedés dol­gozóinak kérdéseire, a szövet.ség elő­adói a szovjet bányászok, kohászok, vasutasok munkájáról és életéről, a szovjet szervezetek és kereskedelem sikereiről tartott előadásokkal válaszol­nak. A földművesek részére Malinyi- nova, Ljuszkovova, Gonazsenkova mód­szereiről, továbbá a szovjet kolhozok, a gép- és traktorállomások közötti szo­cialista versenyről tartanak előadáso­kat. A Csehszlovák-Szovjet Barát.ság Hó­napjának gazdag műsorába bekapcsol­ták a szovjet filmfesztivált is, ame­lyet az összes kerületi székhelyeken megrendeznek. A barátság hónapjának keretében a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai kerületi bizottsá­gai a kerületi és járási városokban, a községekben és az iskolákban szovjet könyv- és sajtókiállítást rendeznek e- redeti művekből és fordításokból. A C.sSzBSz fiók.szervezetei G. Nikolajev- na „Aratás", Medinszkij „Maria" című könyveiről készítenek elő vitát Az ü- zemi szervezetek pedig a „Sztálin ne­velt bennünket” című könyvről rendez­nek beszélgetéseket. Az ifjúság kommunista nevülé.séné! nagy szerepet játszik a közösség. A közös.ségnek azért van nagy befolyá­sa az ifjúság világnézetélek kialaku lásában, mert az iíjú.ság életének és tevékeny-ségének legnagyí bb része a közösség keretében játszódik le. A Komszjmol szervezet ne/elő mun­kája a közösségen belül és a közös­ségen keresztül történik. A Koms/o- mol szervezet szabályzata aszerint ál­lapítja meg a Komszomol csoportúik egyesítését, hogy a tagok milyen te.', melési szakaszon dolgoznak. Ezáltal el­éri a komszomolista fiúk és lányuk érdekközösségét és a számukra egy­formán fontos, a termelési terv tel­jesítésénél, tanulásuk, pihenésük és é- letmódjuk megszervezésével kepc.so- latos kérdé.sek kialakulását. A közös érdeket mindegyikük támogatja, ez­zel szemben *z egyének érdekeit az egész komsz.rmol-közösség véd'. A komszomolisták a közösségi gondola­tot már alapszervezeteiikben megszok­ják, itt kapják az első utasításokat é.s itt alakítják ki jellemük első kom­munista vonásait is. Sajnos, nem minden járási bizott- .ság értékeli ki kellőképpen, hogy a tanulmány! köz,p ontok ifjúságánark ne­velése számá '6 mily fontosak a kom­szomol alapszervezetek és nem harcol­nak kellőképpen a harcos és össze­tartó kommunista közösségek kialakí­tásáért. Ez történt egy ipari intézetben is A Komszomol vezetősége hosszú időn keresztül semmi figyelmet sem fordí­tott a komszomol csoportok munká­jára. Ezzel 0 Komszomol iskolai bi­zottsága 's megbékült. A rendbontó, kát és azjkat, akiknek rossz tanul­mányi előmenetelük volt, minden e- setben a fakultás vezetőségi gyűlé­sein. vagy a Komszomol vezetőségi gyülé.sein Ítélték el. Azonban az ilyen- fé'e ügyek sohasem kerü'tek 0 közös, ség elé. Ezé-t a diákok maguk nem ;s tudták, hogy ők is feleln.sek cso- p>rtjuk, fakultásuk és az eg'^sz inté­zeti közösség munkájáért A dákok nevelésének, továbhha’adá.sának és fe­gyelmének kécdéceivel meghíz,itt c.so- p irtok .sem fejtettek ki kt^ műkö­dést. Legtöbb esetben mirtnen kom- szom.ilista magára volt utalva és a fe'tétlenül fontos, heTos, egységes szövetség, amely a diákokra jó Ita­tást képes gyakorolni, egyáltalán nem_ .működött. ................... Ezt fényesen bizonyítja Rima ,Spa- k'ivszká diáklány ..-eséte is, A múlt iskolaév elején az intézet komsz >mol- bizottsága a d'áklán.ynak az elöadá.sok alatti tisztelet'en ziselkedésőnek kér­dését tárgyalta meg. Spakovsz.ká hely­telen viselkedését az évfolyam kom­szomol gyűlése szigorú megrovással büntette. .A vezetőség tagjai gondol­kodni kezdtek. Vájjon mi lehet az ika annak, hogv Rima Spak-ivsz.ká a többiektől elkülönül, társait könnyen megbántja, előadóival szemben szem­telenül viselked'k. A c.soport tag.jai közül kevesen fo-dítottak figyelmet Spakovszká viselkedésére. Társai e. gyetlen egyszer sem beszéltek /eie nyí'tan, becsületesen. A gyűlés meg­világította, hogy sen-ki sem érdeklő­dött közülük a komszomolista lány életmódja felől. Családi viszonyairól és személyi életéről senki sem tudott felvilágosítást nyújtani. A közös-ségi munkába sem »vonták őt be. A gyű­lésen a k >mszomolisták nem beszél- ! tek másról, csak Rima Spakovszká helytelen viselkedéséről. Sajná'ettal megállapítoták azt is, h(fgy a közös,sé. gi élettel ők sem törődtél^ A hosszú és kimerítő beszélgetés meghozta a maga eredményét. A c.soport munkája fokozatosai élénkült. Igaz, b-’ráti vi­szony stakult ki és gondoskodni kezd­tek egy harcos felzá'kózott közösség kialakitásáról. Megsz'lárdutt a diákság baráti egy.sége és szövetsége. A kom- szomolfagok észrevették, hogy rólult az egész közö.sség gond-iskodik. Meg­kezdődött a Rima Spakovszká átala­kulása is. Társai nyújtottak segítsé­get abban, hogy viselkedése meg/ál- tozott és tanulmány- előmenetele .ja­vult. Ez a tény is bizonyítja, h >gy az ifjúság nevelése terén milyen .i-agy szerepet játszhat a Komszomol. A Komszomol gondoskixlott a fakultási raop.irtok szervezeti munkájáról. Mű­ködésük javulá.se megmutatk )zott a diákság tanulmányi előmenetelében és a dá'rközös.-ég életében is. Az ifjú­ság neve'ése terén a Komszomol alap­szervezet különböző szokásokat és munkamódsze'eket hasz iáinak fel. Gvakran meprörténiik, hogy a Kom­szomol teg- és vezetőségi gyűlésein megiárgyalják a szervezeti munka te­rén felmerülő hiányokat és bo-nc-)lpat- ják a komszomolisták kihágásait. Ter­mészetes, hogy a hibákból kell tanul- n', nehogy i.smétlödjenek és szoká.ssá váljanak. A komraunisti nevelés egyik fontos eszköze a kritika, emely a komszomolisták felelö.s.ségérzetének e, meléséhez, hibáik felismeréséhez és munkájuk kiértékeléséhez vezet. .A fi­úk és lányok nevelése céljából igen fontos, hogy pozitív példák nevelő hatását minél többször felhasználják. A penzení 2. számú Armatú"a üzem Tjú munkásai mélyrehatóan érdeklőd tek V. Koleszov, a »Középvolgai Tank- építő« üzem esztergályosának fémmet- .szési munkamódszerei felől. Az üzem komszomolistái elhatározták, hogy az üzemi komszomolszervezet vezető tit­kárát, Gazsnenik) elvtársat, efküldik a »Középvolgai Tanképítő« üzembe. Ko- leszov elvtárshoz. Ezen ajánlatukat az üzemi pártszervezet és az üzem igaz­gatója Is támogatta. .Az újító látoga­tásánál Gazsnenko mindent tigvelme- sen megtekintett és nem- szégyelt kér­dezősködni sem. Kujbisev"öl négyféle metszet példányt hozott és megfigye- lésp-'röl társainak aprólékosan bezsá- mnlt. Koleszov munkamódszerét legelőször Nikolai Parsin ifjúsági brigád tagjai .sa.iátít Itták "1 Ezen m'ódszer segít­ségével negyedére rövidítstték meg a gyártási időt. A má.sod'k műszakban ezt a módszert már Fomiesev és Ko- zsevnyíkov komszomolisták U átvet­ték Első kísérletük azonban nem si­került. Ekkor Parsin komszomol. bri. gádja sietett segítségükre. .A ke.-iob- biek folyamán már Fomiesev é.s K >- zsevnyíkov is elsa.iátitották a fé»n/á- I gás módszerét. Tehát Koleszov mun­kamódszerének elsajátítása a mu.ok*. termelékenység emelése mellett mé.g az elvtá's' kölcsönö.sség fejlödé.sét és a kollektív gondolat kifejlesztését is eredményezte. A közösség tag.jainak nevelésében a Komszomol utasításai is nagy sze­repet játszanak. Az utasítás teljesí­tése által a komszomolista measzokja a szervező munkát, “észtvesz a tár­sadalmi életben és eszmeileg növeke­dik. Az utasítások megadásakor min­dig figyelembe kell venni a knmszo- mo'ista jellemét, érdeklőd.ését és ké- pp.sségeit. Néhány kom szomoLs tára a közö.sség már pizitív befolyást gyako­rolt. Ezeket már önálló feladattal is megbízhatjuk. A feladat '/égrehajtását szigorúan köv*>tPljük. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt. hogy az üyen feladat meghaladná azok ere.jét, akik csak nemrég léptek be a szer­vezetbe. Ezért az újoncokat eleinte Csak egyszerűbb feladattal bízzuk meg és annak telje.sítésél)en. valamint önállóságuk fejlesztésében nyújtsunk állandó segítséget. A közö.sség utasí- tá.s'd'nak teljesítése által vonjuk be a fiúkat és lányokat a közösségi mun­kába és így a Komszomol ("létük nél­külözhetetlen részévé válik. A Kom­szomol vezető.sépének feladata tehát, h így az összes kom.szomoľstäkat be­kapcsolja az aktív társadalmi tényke­désbe és így e'érje azt, hogy a ta­gok már rendszeresen teljesítsék a Komszomol utasításait. A munkaképesség fejlődését Toszja Luzina példája is megmutatia, T.wzja Luzina 1950-ben kapta az első uta­sítást, Emikor a fogyasztási szövet­kezet Komszomol alanszervezetének vezetőségi tag iává választották, és megbízták az ifjúság közötti tö'*.''g- pilitikai munka ellenörzé.sével is. — Résztvett a poľtikai körökön és egyéb munkában, előadásokat szervezett és sokat fáradozott azon, hogy az üzem­ben ■ zeneművészet: önképzőkört léte­sítsen. Egy év elteltével Luzinát a Komszomol sze"vezeti titkárává vá­lasztották. Luzina itt is jő munkát végzett. Az üzemi Komszomolszerve­zet vezetősége elősegítette, higy az üzem 12 komszomolistája, közép- és főiskolai tanulmányokét ■ végezhessen és esti tanfolyamokon vehessen részt. Toszja Luzina is távtenulmány.ikat végzett. A komszomoltagok tevéke­nyen k'vették részüket a szervezet! életben és a párt reménv+elíes segí­tőtársaivá váltak. Luzina állandóan több és több tanasZtalatot szerzett a kom szomolmunka terén. .Az ügyes alap szervezeti vezetőt a múlt é/ben már a komszomol .szervezeti északi látásá­nak eliökségi tagjává választották. Ma Luzina a penzeni dóig izók vá“Osi kö­vetség! tanácsénak tania. (A Komszomol.szkajá Pravdából.) A baracskai traktorok... A föld jó megmunkálásától függ jovó évi gazdag termésünk Az ógyallai gép- és traktnrállomás brigádközpontjai közül legjobb a per- betei traktoros brigádközpijnt. A nyári munkáknál 181 százalékos munkatelje­sítményt mutattak fel. A szentpéteri traktoros brigádknzpont sem marad el sokkal a perbeteiek mögött, mert 170 százalékos munkateljesítményt mutat­nak fd. Az iz-sai brigád pedig 154 szá­zalékos teljesítményt végzett. A szent­péteri brigádközpontban a legjobb dol­gozó Maród Béla fiatal traktorista, aki 233 százalékra teljesíti normáját. Mint látjuk, az ógyallai traktorállomás fia- taijai jól megállják helyüket a mun­kában és a jó munkájuk által erősöd­nek a szövetkezetek is. Idejében és jól végzik el a mezőgaz­dasági munkákat és ezzel sokat segí­tenek a szövetkezetek fejlődésében. Ezért nem csexia, ha az ógyallai já­rásban jól működnek a szövetkezetek. A traktorállomás fiataljai az őszi mun­kákra is alaposan felkészültek. A nyá­ri munkák lefejezése után hozzáláttak a traktorok és más mezőgazdasági gé­pek javításához. így biztosítják, hogy az őszi munkák Mejére minden gép üzemképes lesz. Szabó elvtárs, CsISz- tag, a traktorállomás egyik mechani­kusa úgy ismeri minden traktornak a tulajdonságát, rr^int a tenyerét. Azt mondja, hogy részben a javítástól is függ, hogy elsők lehessenek az őszi munkák elvégzésében a nyitrai kerület­ben. Tomsik elvtárs, aki a CsISz üze­mi szervezetén-k is az elnöke, szintén a gépek javításánál dolgozik. Bekk elv­társnak segít, aki a legfiatalabb trak­torista. Bot é, Krivanik elvtársak a motoro)<at javítják. Csupa sürgés-for­gás mindenfelé. Mindenütt, fiatalok Olajas az arcuk, a kezük, csak a sze­mük csillog a munka lázától. Meg.ja- vítják a traktorokat. így lesznek azok az ember engedelmes szolgáivá. A jól kijavított traktorokkal lehet majd dol­gozni, versenyezhetnek a traktorosok eg.ymással az őszi munkák ideje alatt. Az ógyallai járásban a szövetkezeti dolgozók bátran nézhetnek az ősz elé. Tudják, hogy idejében elvégzik az őszi munkákat, mert a gépállomás fiatal­jai készülnek rá, javítják a gépeket. Az idejében végzett őszi munkák pe­dig biztosítják a jövő évj bőséges ter­mést. A surányi járásban még sem így áll a helyzet. Nézzük meg például a ba­racskai traktoros, brigádközpontot. A gépek árván hevernek a gazos udva­ron, pedig szeptember van. készülőd­ni kellene a szántásra Az ekék rozs­dásodnak. Az önkötözőgépek tönkre­mennek, az eső utáni hirtelentűző nap hatására. A brigád javítóműhelyében két elvtárs beszélget, de ha a trakto­rokra terelődik a beszéd, akkor még az eget is szidják A traktorok mind rosszak. Nem lehet velük az udvarról kimozdulni sem, nem hogy az őszi munkákat lehetne velük elvégezni. Ja- vlt.ják ők is a traktorokat, de szid­ják a surányi gépállomást is. Ciria elv­társ. aki az egyik hernyótalpas trak­tornál dolgozik azt mondja, hogy a gépállomás rosszul megjavított gépe­ket adott ki a brigádnak. Most a bri­gádközpontban javítják a gépeket, de egyáltalán nem tud.iák megjavítani azo­kat. N'ncs kellő felszerelés a ja /írás­hoz és egyébként is nagy javítást a brigádközponton nem lehet elvégezni. Az egyik traktor generáljavítása 26/900 koronába került, mégis csupán hat hé­tig tudták használni a nyár folyamán. Ma ro.ssz, a fészerben áll A hiba az, hogy a surányi gépállomás rosszul ja­vított traktorokai adott ki a baracskai brigádközpontnak. Miért nem tudták megjavítani a gé­peket? Az itteni dolgozók erre is vá­laszoltak. A gépjavítók, szerelők leg­inkább fiatalokból tevődnek össze. Számtalanszor felszólította őket a gép­állomás vezetősége, hogy fejlesszék szakképzettségüket és szakiskolákba küldték őket. De télnek ezek a fiata­lok az iskolától, — mondja Ciria elv­társ. Egyik sem tanul, egyik sem ké­pezi magát tovább. Ezért nem találják meg a gépekben a hibát és nekünk itt a brigádközpontban a rossz traktorok­kal kell kínlódnunk. Mint látjuk, a surányi gépállomáson nem készültek úgy fel az őszi munkák­ra, mint Ogyallán. Nézzük mf^ ennek a következményeit. A baracskai trak­torosbrigád azért maradt el a munka­teljesítményben, mert traktorai rosz- szak. A baracskai EFSz elnöke dühé­ben a tejét vakerja, mert 88 hektár cukorrépája van a szövetkezetnek és szeptember 21-én már szállítani kelle­ge a répát. A répamunkát gépi erővel aligha tudják elvégezni, mert a trak­torok rosszak. Szántani kellene, de rosszak a traktorok. Az őszi árpát sür­gősen kellene vetni, mert ahol jól gaz­dálkodnak, ott már a földben van — vetni nem lehet, mert rosszak a trak­torok. A kenderföldeken negyven asz- szony dolgozik, a kender kemény szára szúrja a kezüket, csípi őket a por, a munka Ias.san halad, de géppel nem lehet a kendert levágni, mert rosszak a traktorok. A traktorok rosszak s így rosszul megy a szövetkezeti munka. A tagok zúgolódnak, szidják a gépál­lomást, a szenteket és még sok min­denkit. A traktorok mégis rosszak. A surányi gépállomás fiataljai pedig nem készültek jól az őszi munkákra, nem tanulnak, nem akarnak iskolába menni és most a baracskai szövetkeze^, issza meg a levét. De azt a levet, amit a gépállomás készített, megkóstolja a surányi járás minden szövetkezete, a kóstoló pedig a vadalmánál is tan,va- rabb. Bagota István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom