Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-14 / 2. szám

'£ Ol IFlDSAe 1953 január 14 „A CsKP országunk vezető és irányító ereje‘‘ Segédanyag politikai köreink propagandistái részére az 1. leckéhez I 1. A OsKP dolgozó népünk szülőpártja. A CsKP új alapszabályzatában a követke­ző áll: „Cseh-szlovákia Kommunista Pártja az azonos elveket valló embereknek _ kommu­nistáknak a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett önlténtes harci szövetsége.“ A párt feladatairól az alapszabályzat a következö- ,ket mondja: ,,A Szovjetunió Kommunista Pártja gazdag tapasztalataira támaszkodva Cseliszlovákia Kommunista Pártja legfőbb feladata, hogy felépítse a szocialista tár- sadalm] rendet, áliandóan emelje a dol­gozó nép anyagi és kulturális színvona­lát, a szocialista hazafiság és a i)roIetární'm- zetközlség szellemében — a Szovjetunióhoz való hűségre és barátságra, a vi'ág dolgo­zóival való testvéri kapcsolatok megteremté­sére nevelje a dolgozókat és minden eszköz­zel erősítse a haza alitív védelmét ellensé­geinek agresszív cselekedeteivel szemben.“ A CsKP alapvetően különbözik minden párttól, amely eodig nálunk létezett. Nálunk eddig minden párt a kizsákmányoló kisebb­ség érdekeit védte, a kapitalistáknak szol­gált. Hogy a munkásosztály győzhessen a kapitalistá.k elleni harcba.n, egészen más pár­tot, új típusú pártot kellett létrehoznia. Ilyen párt nálunk a CsKP. A CsKP azért .győzhette le nálunk a kapi­talizmust és azért vezetheti népünket a szo^ cializmus felé. mert az új típusú párt épí­tésének lenini-sztálini elvei vezetik. Forra­dalmi a bürzscáziával és államhatalmával szemben és idejében kizárja sorai közül az opportimistáJtat és ákulőkat (példák a párt történelméből: Bubnik, Jílek, Bo’.en. Szlánsz- ky). A párt tevékenysége során Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításaira támasz­kodik. Következetesen alkalmazza a kritika és önkritika elvét, hiányosságait kiküszöböli és szüntelenül ápolja, erősíti kapcsolatait a pártonkívüli tömegekkel. A mi népünk már 1918-ban, az orosz mun­kásosztály példája szerint szocialista köztár­saságot akart teremteni. Ez akkor “nem si­került, mert élén nem állt forradalmi, párt, hanem a szociáldemokrácia, amelynek veze­tősége elárulta a nép érdekét. A szociálde­mokrácia becsapta népünket és lehetővé tette a burzsoáziának, hogy uralkodjék a kapita- Ksta Csehszlovákiában < A munkásosztály ezért 1921-ben létrehozta a maga pártját, a CsKP-t. amely a munkás- osztály élén harcolt a burzsoázia ellen, kü­lönösen 1929 óta, amikor a párt élére Gott- wald elvtárs került. A szO’Vjet kommunis­táktól tanulva a CsKP népünk harcának élén állott a kizsákmányolók megdöntése elleni harcban és harcba mozgósította a fasizmus ellen. A fasiszta megszállás nehéz éveiben nem árulta el, hanem vezette a népet nem­zeti szabadságáért az ellenséges betolako­dókkal szemben folytatott harcában. A Szov­jetunió győzelme a német fasizmus felett és hazánknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása lehetővé tetté pártunknak a népi demokratikus rendszer megteremtését. Gottwald elvtárs vezetésével visszaverte a reakció 1948-as februári tárnadását és szét-, verte a Szlánszky által vezetett kiterjedt államellenes összeesküvést. A Szovjetunió se­gítségével pártunk a szocializmust építi Csehszlovákiában. A CsKP irányt mutat államunk minden tevékenységének. ,,Fövezérkar“, amely szo­cializmusért horcoló népünk élén áll. 3. A marxizmus-Ieninizmtis ismerete lehetővé teszi a i>ártnak, hogy helyesen vezesse a - dolgozókat A CsKP 3izért tudja dolgozó népünket az osztályellenséggel szembeni harcra és a szo­cializmus építésére vezetni, mert harcában és munkájában forradalmi elméletet, a marx- izmus-leninizmus vezeti. Lenin elvtárs mond­ta: „Forradalmi elmélet nélkül nem lehet forra^lml gfyakorlat sem ... Az élcsapat fel­adatát csak az a párt tudja teljesíteni, ame­lyet a Ieghala<lóbb elmélet vezet.“ A párt ismeri a társadalom törvényeit és vezeti a gyakorlati munkában. Ez teszi lehe­tővé számára, hogy minden helyzetben tájé­kozódni tudjon, hogy felfogja a belső össze­függést a lezajló események körül, hogy meglássa az események fejlődését. A párt Így minden idöszakuan konkrét feladatokat tud tűzni dolgozóink elé. A tudományos szocializmus megalapítói Marx és Engels. Megvilágították az osztály- társadalom lényegét és rámutattak arra, hogy egyedül a proletariátus képes olyan tár­sadalmi rendszert létrehozni, ahol megszűnik az embernek ember által való kizsákmá­nyolása. Lenin és Sztálin továbbfejlesztették Marx és Engels tanítását, elméletileg átdol­gozták és gyakorlatilag megvtűósították a szocialista forradalmat és a szocializmus épí­tését. A marxizmus-Ieninizmus hatalmas gaz­dagítását jelenti Sztálin elvtárs új munkája is: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban,“ ahol megwiutatja a szo­cializmusból a kornmunizmus felé vezető Utat. Gottwald elvtárs mesterien tudja alkal­mazni a marxi-lenini tanítást a mi viszo­nyainkra és rendszeresen rámutat a marxiz- mus-’eninizmus elsajátításának fontosságára népünk ^számára. Csak pártunk ellenségei igyekeznek aláásni dolgozóink marxi-lenini öntudatát. A Szlánszky vezette államejlenes összeesküvő központ fékezte a marxizmus- Ieninizmus terjesztését és főleg összekapcso­lását a gyakorlattal. Kiforgatták a marxiz- mus-lenin'zmust, és különféle burzsoa-nacio- nalista nézeteket terjesztettek. (Nacionaliz­mus, kozmopplitizmus, yagy pedig a szocia­lizmushoz vezető különleges útunkról szóló trockista elmélet Tito Jugoszláviája szerint.) A párt tagjai ideológiai színvonalának emelésére nagy gondot fordít, úgyszintén az összes dolgozók eszmei színvonalának emelé­sére is. A CsKP tagja köteles öntudatának emelésére törekedni és elsajátítani a marx­izmus-Ieninizmus alapjait. A párt tagjai és velük együtt a fejlett CsISz-tagok is a párt­iskolázás évében tanulnak. A marxizmus-Ieninizmus, a párt ideológiá- , Ja, a CsISz ideológiája is. A CsISz egyik ieg- föbb feladata a gyakorlattal összekötve a marxizmus-leninizmust bevinni az ifjúság legszélesebb tömegeibe. 3. A párt ereje a dolgozók tömegeivel való kapcsolatban van A CsKP nem vezethette volna a munkás- osztály milliónyi tagjait és az egész dolgo­zó népet a tömegekkel való szoros kapcso­lat nélkül. A párt köteles gondosan meg­hallgatni a tömegek hangját és megértéssel kell viseltetni az általános problémák iránt. A párt köteles nemcsak tanítani, hanem, tanulni is a tömegektől. Sztálin elvtárs mondja a bolsevikokról; ....... Amíg fenntart­ják a kapcsolatot anyjukkal, a néppé', min­den feltételük megv'an arra, hogy legyőzhe- tetlenek maraclnali.“ A munkásosztály egész sor szervezetet hoz létre, amely nélkül nem lehetséges a szocia­lizmus építése. Nálunk ptt vannak pé'd ul a nemzeti bizottságok, szr.k,s.':ervezetek (ROH), az ifjúsági szervezet (CsISz) és mások. M'ndezek a szervezetek egyirány- ban dolgoznak, mert a munkásosztályt szol­gálják. Kell azbnban lenni központi szerve­zetnek. amely megállapítja az áltr’lános vo­nalat, amelyen haladniok kell mindezeknek a szervezeteknek, s amelynek tapasztalatai és tekintélye van ahhoz, hogy ezeket a szer­vezeteket az irányvonal teljesítésére vezes­se. Ezt az egységes szervezetet testesíti meg a párt. A párt a munkásosztály harci vezetésének az agya. A pártot minden tö­megszervezet összeköti a munkásosztállyal. A párt, amelyben a dolgozó nép legdriválőbb tagjai vannak szervezve, a proletariátus osz- tálys.zorvezetének legmagasabb formája. A tömegszervezeteknek a párt által tör­ténő vezetései nem azt jelenti, hogy a párt diktál a többi szervezeteknek. A párt saját tagjait a tömegszervezetekbe küldi, akik ott példájukkal és meggyölsö munkájukkal azon igyekeznek, hogy a pártonkívüli szervezetek a maguk munkájában közeledjenek a párthoz \ és önkéntesen alárendeljék magukat poli­tikai vezetésének és céljai megvalósításá­ra törekedjenek. A CsISz-bc és a pártba befurakodott el­lenségek akadályozták a párttal való kap­csolatot, hogy így a párttól s’szakitott CsISz ne teljesíthesse a párt által kitűzött felada­tokat. Gottwald elvtárs kiadta a jelszót: ..Arccal a tömegek felé.“ Az áilamellenes összeesküvő központ arra törekedett, hogy aláássa a nép­nek a pártba vetett bizalmát. Diktétori módszereket alkalmaztalt és nem vették fi­gyelembe az alulró; jövö hangokat. 4. A demokratikus centralizmus a pártépités főéivé. A CsKP a demokratikus centralizmus al.apján épül. A centralizmus azon alapszik, hogy a párt • összes politikai és szervezési munkája egy központból ered, a Közíponti Bizottságból, amelyet a pártkongresszus választ. A felsőbb szervek határozatai kötelezőek az alsóbb szer­vek számára. A kisebbség alárendeli magát a többségnek. A centralizmus a párt veze­tésében és építésében, a párt szervezettsé­gének és harcképességének alapfeltétele. A centralizmus elvének betartása a párt­fegyelem betartását, a kötelességekhez való öntudatos viszonyt s azt jelenti, hogy a párt határozatait feltétel nélkül teljesítjük. Az alsóbb szervek kötelesek rendszeresen tájé­koztatni az felsőbb szerveket tevékenysé­gükről. A pártonbelüli demokrácia azon alapszüc, hogíy a párt összes szerveit alulról a legfel­sőbb szervekig választják és a felsőbb szer­vek tevékenységükről beszámolnak azoknak a szervezeteknek, amelyek választották. A demokratikus centralizmus Irövetkezetes al­kalmazása a párt egységének és harcképeá- ) Bégének alapja, biztosítja a pártszervezetek I és az összes kommunistáit magas aktivi- ' tását. A pártonbelüli demokrácia biztosítja min­den tagnak és jelöltnek, hogy érvényesíthesse mindazokat a jogokat, amelyeket a párt alap­elvei meghatároznak. Ennek alapján lehetsé­ges a kritika és az önkritika fejlesztése, a pártfegyelem ipegerösítése, amelynek, öntu­datosnak és nem gépiesnek kell lennie A párt a pártonbelüli demokrácia elveinek alkalmazá­sával harcol az ellen az ellenséges törekvé­sek ellen, hogy ellenséges elemek jussanak a pártba és a pártot belülről bomlasszáíc. A párt idejében le tudja leplezni az összes el­lenségeket a maga soraiban, akik le akarnák téríteni forradalmi útjáról. így tettek azok­kal az ellenséges ügynökökkel, akiket nem­régen Ítéltek el. S. A párttagok, Icötelességeiu és jogaik A párt tagjának lemu minden dolgozó em­ber számára legnagyobb megtiszteltetés. Sztálin elvtárs mondja: „Mi kommunisták, különös \'ágású emberek vagyunk. Mi nem közönséges anyagból vagyunk gyúr\a. Mi vagyunk azok akik a nagy proletár iiadve- zérnek, Lenin elvtársnak hadseregét alkot­juk. Nincs nagjobl» tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni. Nincs nagyobb tiszi. tesség, mint tagnak lenni abban a pártban, amelynek alapítója és vezetője Lenin elvtárs.“ A párt tagja odaadóan szolgálja a mun­kásosztály ügyét és nem ijed meg semilyen akadálytól. A kommunista kell, hogy példát mutasson minden pártonkivülinek. A szov­jet, komszomolisták és pártonkívüliek, akik a háborúban a legkeményebb harcba mentek, azt kérték, hogy párttagnak tekintsék őket. Nemzetünk legjobb fiai és lányai Sverma, Fucsik, Sinkule és a többi kommunisták ez­rei pusztultak el az ellenséggel folytatott harcban abban a tudatban, hogy a párt cél­ja, azaz a kapitalizmus megdöntése és a nép kormányának a létrehozása elérhető. Ifjúságunk számára a kommunista példa­képe Gottwald elvtárs, aki a munkásosztály­ból jött, össze van forrva a néppel és az országgal, hü a Szovjetunióhoz és Lenin— Sztálin tapitásához, példásan dolgozik, szün­telenül tanul, becsületes, merész, bátor és megfontolt, őszinte kapcsolata van a Jnéppel, szerény (példákkal illrjsztrálni Gottwald elv- társ életéből). A párt megköveteli tagjaitól, hog:y őrköd­jék a párt tisztasága fölött és nap mint nap védje annak egységét, mint a párt hatal­masságának és aJtcióképességének legfőbb fel­tételét. A kommunistáknak harcolnlok kell az összes párthatározatok teljesítéséért. A pártban és egész életünkben a kritika és önkritika fejlesztése a hiányosságok le­győzéséhez vezető út. Ez a párttag egyik legfontosabb feladata. Különösen fontos gz alulról jövö kritika fejlesztése s ezzel min­den hiányosság, hiba és egészségtelen jelen­ség elleni harc. (Beképzeltség, önteltség, a hií.nyosságok elnézése). A kritika elfojtása sinyos vétség A párt ellenségei igyekeztek elnyomni a kritikát és a néptöm egek szál es kezdeményezését s ezzel megfojtani a pár­tot. A kommunistának joga van bírálni a párt bármely! tagját,' funkcionáriusát és bizottsá-, gát a pártgyüléseken és aktívákon. Joga van személyesen jelen lenni akkor, amikor tevé­kenységéről vagy magaviseletéről tárgyalnak bármilyen esetben. Az új alapszabályzat még magasabbra emeli a párttagság jelentőségét. Az új alap- szabál.yzatban a párt céljai, a tagok köteles­ségei és jogai és a párt szervezeti felépítése van lefektetve. 6. Tfjiísügiink a pártnak és Gottwald elvtársnak köszöni boldog életét A CsKP harcolta ki összes dolgozóink szá­mára a boldog és örömteli életet. Köztársa­ságunk ifjúságának minden előfeltétel ad­va van a fejlődésre. Mindezeket az előfelté­teleket értékeinüiik kell és kell, hogy hálá­sak legyünk érte a pártnak és Gottwald elvtársnak. A CsISz-ben szervezett ifjúság pártunk el­ső segítőtársa. A párt feladatai a mi felada­taink is. A párt és a kormány határozatai­nak teljesítése elsőrendű feladatunk. Segí­tenünk kell a pártnak minden üzemben, falun és hivatalban a problémák megoldásában. A mi ifjúságunk a párt tartaléka is. A párt lehetővé teszi a legjobb munkás, föld­műves és értelmiségi CsISz-tagoknak. hogy a párt soraiba lépjenek be. A Szövete^ tag­jai számára a legnagyobb dicsőség a CsKP tagjává lenni és nemzetünlc legfejlettebb tag­jainak oldalte, Gottwald elvtárs oldalán ha­zánkban a szocializmus megvalósításáért har­colni. 7. A Szovjetunió Kommunista Pártja a CsKP nagy példaképe. Pártunk példaképe a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban az elnyomott ores? dolgozó nép élén a világon elsőnek döntötte meg a burzsoázia kormányát és létrehozta a munkásosztály kormányát, a proletariátus diktatúráját. A Szovjetunió Kommimista Pártja állott a szovjet nép élén a szocializ­mus építésének idöszeikában, a fasizmus el­leni harcban és ma is vezeti a szovjet né­pet a komm.unizmus felépítése útján. ( A Szovjetunió Kommunista Pártja segít pártunknak a burzsoázia elleni harcban. Gottwald elvtárs szüntelenül hangsúlyozza, hogy Moszkvába járunk tanulni. A Szovjet­unió Kommunista Pártja segítsége nélkül, Sztálin elvtárs segítsége nélkül nem lenne né­pi demokratikus köztársaságimk. Nagyjelentőségű világtörténelmi esemény volt a Szovjetunió Kommimista Pártja XDC. kongresszusa. Értékelte a párt tevékenységét az elmúlt ^ tizenhárom év alatt és kitűzte a szovjet népnek a további feladatokat a kom­munizmusba való átmenet időszakában. A kongresszusnak azonban nagy jelentősége van a többi kőhimunista és mtinkáspártok .szá­mára is. mert kitüzté számukra is a felada­tokat, amelyek ebben az időszakban előtte állanak. Az új feladatok szükségessé tették a Szovjetunió Kommunista Pártja alapszabály­zatának megváltoztatását. A kongresszus megmutatta, hogy a párt sorainak lenini egysége a győzelem döntő feltétele. Hang­súlyozta, főleg a párttagokra rótt fokozott feladatokat. Megköveteli tőlük a kritika és önkritika feltétlen alkalmazását, az állami és pártfegyelem betartását, az emberek he­lyes kiválasztását, a feladatok ellenőrzését, a marxi-lenini öntudat és a műveltség emelé­sét. Mi mindnyájan kell, hogy Gottwald elvtárs szavai szerint haladjunk, amelyet a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott: ,,Ma hozzátok jövünk tanulni, ho­gyan építjük fel a szocializmust és a Szov­jetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz- szusának eredményei, valamint Sztálin elv­társ alapvető müve „A szocializmus közgaz­dasági problémái a Szovjetunióban“ szá­munkra Is a tanulságok kimeríthetetlen kút- forrásává lesznek mindennapi munkánkban a szocialista rendszernek Csehszlovákiában való felépítéséért és megszilárdításáért foly­tatott mindennapi harcban a béke megőr­zéséért vívott harcban.“ Irodalom propagandisták számára. Az SzKP(b)P története — befejezés. Malenkov elvtárs beszámolója a Szovjet­unió Kommunista Pártja kongresszu­sán — a pártról szóló rész. Gottwald elvtárs beszámolója a CsKP or­szágos konferenciáján. Csehszlovákia Kommimista Pártjának alap- szabályzata. A CsISz alapfokú politikai körei propagandistái számára rendezendő szemináriumok időbeosztása I. szeminárium; (1952. december 10—16.) A szeminúriiim időbeosztásának és munkamódszerének megtárgyalása % óra (Az olvasás eddigi tapasztalatai.) Előadás: „A párt és az ifjúsági szövetsé­gek feladatai“ — 1. lecke: A OsKP hazánk vezető és irányító ereje 1-óra Vita és bezárás 1 óra II. szeminárium: (1953. január 1—7-ig.) A CsKP hazánk vezető és irányító ereje ^ 11/3 óra Vita az 1. lecke beszélgetéséről % óra Előadás: példaképünk a Komszomol 1 óra III. szeminárium: (1953. január 11—17.) Szemináriumi beszélgetés; Példa­képünk a Komszomol tárg^ykörröl 1% óra Vita a 2. lecke beszélgeté.séröl % óra Előadás: A CsISz feladata a szocializmus építé.sében 1 óra IV. szeminárium: (195.3. február 1—7.) Szemináriumi beszélgetés: A CsISz feladata a szociaUznius építésében című tárgykörről 1% óra ’ Vita a 3. lecke beszélgetéséről % óra Előadás: A Szovjetunió gj’özedelmes kom­munistáinak példája szerint fel­építjük hazánkban a szocializmust 4. lecke; A nemzetgazdaság to­vábbi fellendülése a Szovjetunió­ban és nálunk 1 óra V. szeminárium; (1953. február 16- 22.) Szemináriumi beszélgetés: A nem­zetgazdaság további fellendülése a Szovjelunióban , és nálunk című tárgykörről IV 2 óra Vita a 4, lecke beszélgetéséről % óra Előadás: A kultúra további fellendülése és a szovjet társadalmi és államrend megszilárdulása 1 óra VI. szeminárium: (1953. március 1—7.) Szemináriumi beszélgetés: A kul­túra továbl^ fellendülése és a szovjet társadalmi és államrend megszilárdulása című tárg^ykör- ről 114 óra Vita az 5. lecke beszélgetéséről Vz óra Előadás: A Szovjetunió a kommunizmust építi 1 óra Vn. szeminárium; (1953. március 15—21.) Szemináriumi beszélgetés; A Szov­jetunió a kommunizmust épitj című tárgykörről 1% óra Vita a 6, lecke beszélgetéséről % óra Előadás: A Szovjetunió a béketábor vezető ereje — 7. lecke: A világkapita­lizmus rendszerének további gyen­gülése és a nemzetközi heljv-et kiéleződése 1 óra Vni. szeminárium: (1953, április 12—18.) j Szemináriumi beszélgetés; A vllág- kapitalizmiis rendszerének továb­bi gyengülése és a nemzetliözl helyzet kiéleződést; című tárgy­körről Ili óra Vita a ? lecke beszélgetéséről H 6 a Előadás: A béke erőinek növi ked.''se élén a Szovjetunióval 1 óra IX. szeminárium: (1953. május 1—7.) Szemináriumi beszélgetés: A béke erőinek növekedése élén a Szov­jetunióval című tárgykörről lH ór.'i Vita a 8. lecke beszcigetcsáröl lí 6ia Módszertani előadás és vita: Hogy hajtsuk végre a zárébeszél- getésekel és a líör munkájának kiértékeiését % ón ■A szeminárii-rnok mt::-;kájának zá­ró értékelése 1 óra összesen, 27 óra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom