Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-25 / 8. szám

wm A világtörténelem legnagyobb győzelmének hadserege J. V. Sztálin generaUtíszinuHiz, a le- gtóíztietetten hadsereg vezére, a zse- iwSifcj sztátiRi stratégia njegalkotója (ílesetnrkov festménye.) A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének eredményeként szabadók lettek a Szovjetunié né­pei. A bolsevik párt és annak láng- ' esBü vezetői, Lenin és Sztálin meg­szervezték a dolgozók hazájának szi- l&id védeimezöiét, a dicsőséges Vö- rfe Hadsereget. Ez a hadsereg le­győzte a polgáa"há'ború idején az in- l^venáósók hadseregeit és megvé- (jetoezte a forradalom vívmányait. Üjt^usú hadvezéreidet nevelt ki, olyanokat, mint M. V. Frunzek, Vo- naajioiv, Eugyjonin. Kotovszkij, Csa- pajev. A Nagy Honvédő Háborúban a Sízovjet Hadsereg a hadtörténelem le^ag-yoWb hadvezérének, Sztálin gc- némlisszimusznak vezetése alatt saétzúata au emberiség legszömyübb fenségét, a Äisizmust. Az új szoyjet hadtudomány, mely­nek aiapjait Sztálin generalisszimusz dolgozta ki, korunk legfejlettebb és a legyőzhetetlenség hadtudománya, A szovjet hadtudomány újtipusú, mely- n^ alapja a szocialista társadalmi send, de amely magába szívta j.Aiíndazt a jót is, amit a múlt had­művészete adott“. Ma. amikor a Szovjet Hadsereg fennálásának 35. évfordulóját ün­nepeljük, fontos, hogy -ifjusagunk megismerje a sztálini hadművészet néhány jellemző vonását, kell, hogy betekintést nyerjen abba a hadművé­szeteié, amely legyözhetetlenné tette a szovjet hadsereget és amely le­gyözhetetlenné kell, hogy kovácsolja a n^ néphadseregünket is. A „VILLÄMHÄBORÜ“ ÉS AZ „AKTÍV VÉDELEM TAKTIKÁJA“. 1940 nyarán a fasiszta német ve­zérkar kidolgozta a Szovjetunió megtámadásának tervét. Ezt a tér vet először „Fittz-tervnek“, aztán „Barbarossa-tervnek“ nevezték el. Ezt a tervet. 1940. decemberében rög­zítették le véglegesen. A hitleristák szándéka az volt, hogy titokban keleten összevonjllí minden lényeges erejüket és várat­lanul rá támadnak a Szovjetunióra. A fasiszta csapatok azt a feladatot kapták, hogy a Szovjetunió nyugati területein semmisítsék meg a Szov­jet Hadsereget, ne engedjék meg ne­kik a rendezett elvonulást és léte­sítsenek általános fi’ontot./A fasisz­ta tábornokok arra számítottak, hogy „villámháborúval“ igen rövid Idő alatt, öt-hat hét folyamán elfog­lalják Leningrádot, Moszkvát, eljut­nak a Volgáig és elérik Arhange’szk- Asztrahán vonalát. Hogy tervük si­kerüljön, bevontSk az összes esat- lósaikat a terv kivitelezésébe. Ter­vük végrehajtásához 1941 június 22- én reggel négy órakőr láttak hozzá: ."iltalános rohamot indítottak had­üzenet nélkül a Szovjetunió ellen. Habár kemény és makacs ellénállás- l)a ütköztek, idigienesen sikereket értek el, meit jóval előre felkészül tek a támadásra, A szovjet hadvezetés az ellensé­ges taktikával szemben a maga sztálini taktikáját állította, amely aktiv védelem taktikája néven vált ismeretessé. Ennek a taktikának alapvető feladata labban állt, hogy a legrövidebb idő sUatt fel keU szá­molni a» ellenség ideiglenes előnyeit: rákényszeríteni az ellenséget, hogy minél több veszteséget szenvedjen, hai’c nélkül egy talpalatnyi földet sem feladni, minél több fasiszta ka­tonát ártalmatlanná tenni, minél több ellenséges felszerelést megsem- mfsiteni. A termelést át kellett ál­lítani minél gyorsabban haditerme­lésre, a betöréssel fenyegetett terü­letet kiüríteni és ormán a lakosságot kitelepíteni. Az aktiv védelem tak­tikájában bele tartózott az egész népre kiterjedő partizánháború meg­indítása a fasiszták ellen, amelynek az volt a feladata, hogy minél na­gyobb károkat okozzanak a meg­szállóknak és elviselhetetlen állapo­tokat • teremtem a megszállt területe­ken az ellenség számára. ' Az önfeláldozó védekezés példájá­ul szolgálhat a SzmolensZkért folyó harc, Odessza védelme és Leningrád megvédése. A hatalmas szocialista ipart gyorsan átállították haditerme­lésre és így hamarosan évente 30.000 harcikocsit, romahlöveget, 40.000 repülőgépet, 120.000 ágyút, 2 millió géppisztolyt. 100.000 aknavetőt, stb. adott az ipar a Szovjet Hadsereg­nek. Az aktív védelem taktikája elosz­latta a hitleristák vágyálmait, hogy néhány hét alatt szétverik a szov­jet csapatokat és meghiúsitotta a „villámháború“ hitleri tervét. Sztálin elvtárs a Moszkva alatti győzelem után ezeket mondotta: „Most a háború sorsát már nem JULIUS FUCSIK .50 évvel ezelőtt, 1903. február 2S-, is. Népe és szülőföld^ szeretetét ösz­ol.van e.setleges momentum fogja el­dönteni, mint a hirtelen meglepetés, hanem állandóan ható tényező; a hátország szilárdsága, a hadsereg erkölcsi állapota, a hadosztályok mennyisége és. minősége, a hadsereg fegyverzete, a hadseieg vezetőinek szervezőképessége.“ A NYÁRI ÉS TÉLI HÁBORÚ. A Moszkva alatti vereség után Hitler újabb csapategységeket saj­tolt ki csatlósaiból. A szovjet-német fronton óriási erejű öklöt sikerült összekovácsolnia. 1942 áprlis 28-án a Rcichstagban mondott beszédében Hitler ezt mondotta: „A tél végét­ért. Most el kell dőlnie, ki fog győz­ni.“ De ezen a nyáron nem dőlt el a háború sorsa. A Szovjet Hadsereg felmorzsolta a hitleristák támadását és így a német hadvezetöség kényte­len volt a ,,győzelmet“ a következő nyárra halasztani. 1943 nyarára Hit- leréknek a :>totális mozgósítás« se­gítségével és a hadsereg újrafelfegy- verzésével sikerült jelentős erőket mozgósítani. A németeknek az volt a céljuk, hogy elönyomiüással két oldakól, — Orjol felöl dél felé és Bjelogorod környékéről észak felé — bekerítik és megsemmisítik azokat az orosz csapatokat, amelyek a kurszki iv ki.szögellesében volt ösz- szovonva, azután támadást intéznek Moszkva ellen. Ennek érdekében ha­talmas erőket vontak össze ezekre a frontszakaszokra. Sztálin elvtárs át­látta a németek tervét és a Szovjet Hadsereg megtette a kellő ellenin­tézkedéseket. A Szovjet . Hadsereg parancsnoksága elhatározta, hogy az ellenség csapásait már előre elkészí­tett védelmi vonalakon fogja fel, a védelem folyamán szétrombolja az ellenség technikai felszerelését, tá- madócsopo.rtja élő erejét pedig el­csigázza, aztán támadásba lendülve teljesen szétzúzza az ellenséget. A feltételezett német támadás körze­tében összevonták a szxívjet tüzér­ség, gyalog,ság, harcikocsik és légi­flotta hatalmas erőit. Hamarosan az egész front vonalán elkeseredett üt­közetek alakultak ki. Négy napig tartó szakadatlan harc során az el­lenség az északi szakaszon csupán 10—12 kUométerre nyomult előre. A szovjet frontot azonban nem sikerült áttöi niök. A Vörös Hadsereg' mély­ségében tagozott, az az több' övezet­ből álló védelmet alkotott. Az ered­ménytelen rohamok következtében az ellenség hamar elfecsérelte tartalé­kait és Kurszktól észalira kényte­len volt védelembe vonulni. ^ Az ellenség elvéreztetése után ha­talmas ellencsapást mértek rá. A Szovjet Hadseregnek sikerült meg'- hiusítani a németek nyári támadását és ellentámadásba mentek át. Szét­törték az ellenség védöállásait és üldözörfe vették az ellenséget. A nyári harcok folyamán a Szov­jet Hadsereg győzelmeivel bebizo- njitotta, hogy nemcsak a tél folya­mán tud sikereket elérni, haneim nyáron is és ezzel szétzúzták a hitleristáknak azt az áHitását, hogy nyáron a német hadsereg megve- hetetlen. CSŐ LAK ISTVÁN a „194«. február 25-i érdemrend"' IM. fokeaatának tulajdonosa 1948 februárja Csehszlová­kia munkásosztályának győ­zelmét jelentene. A párt ál­tal vezetett munkásosztály Gottwald elvtárssal az élen jelszámoVa az ellenség csS- kevényeit, a munkásosztály gyűlölőit. Februárban a dol­gozó nép leleplezte és kiűzte a kormányból az áruló mi­nisztereket. akik köztársasá­gunkban a reakció élén áll­tak Síi. mint a párt fiatal tag­ja február előtt végeztem el tényleges katonai szolgálato­mat. A prokovcei gépiizem­ben kezdtem dolgozni, mint géplakatos. Ebben az időben sok nehézség és hiányosság mutatkozott a munkahelye­ken. A párt üzemi szervezete valamint a pártonkívüliek se gitségével igyekezett eCtávo- litani minden nehézséget. De az üzemi pártszervezet ezen Igyekezete q vállalat vezető­sége, élén Hőtan igazgató, megnemértésével találkozott. Február előtt a párt még nem játszott vezetőszerepet S.:továkiában de megnyerte a dolgozó nép hizatnnU. így az üzemben létező ellenséges elemek igyekeztek üzemi pártszervezetünket mindjob­ban háttérbe szorítani és megtéveszteni. De ennek el­lenére, az odaadó párltagok, mint pl. Grega Viktor veze­tésével, nem féltek a reakció fenyegetéseitől, nem féltek a nehézségektől. Ez idő tájt az üzemi párt- szervezet vezetőségének tag­ja voltam. Mi, a párt tagjai és funkcionáriusai állandóan harcollunk és dolgoztunk a párt minden határozatának teljesítéséért. Ehhez meg­nyertük d munkásokat és a pártonkivülieket. A reakció okozta nehézségek ellenére állandóan meggyőztük a munkásokat a kommunista párt helyes irányvonaláról, arról, hogy 'csak a kommu­nista párt biztosit ja minden becsületesen gondolkodó em­ber jobb életét. 1948 februárjában, amikor a kormány elfogadta az áru­ló miniszterek lemondását, és tanítónk, Klement' Gott wald elvtárs történelmi je­lentőségű beszéde után mi. a prokopcei gépgyár kom i munistái ' is [elkészültünk pártunk munkája eredmé­nyeinek megvédésére. Holan igazgatót, aki a reakció mel­lé állt, elbocsátottuk és le­zárattuk. Pártszervezetünk által kommunistákat küld­tünk egyes fontos szaka­szokra, hogy így megvédjük a munkásokat a reakció megtévesztésétől. Engem a párt fi népi milicia vezetésé­vel bízott meg. így a többi munkásokkal egyetemben én is fegyvert rugadlum, hogy megsemmisítsem a reakció­nak üzemüpk nipgsemmisífé. sere irányuló próbálkozásait Feladatomat azzal a tudat­tál végeztem, hogy eljött az az idő, amikor mi munkások, a kommunista párt vezetésé­vel felszámolhatjuk elíensé- geinket. Meg voltam győ­ződve arról, hogy g kommu­nisták győzelme után soha­sem térnek vissza azok az idők, amikor apám, aki ne­héz munkájáért csupán ala­mizsnát kapott a kapitalis­táktól. nyomorban és éhség ben nevel! bennünket. A februári események daít végzett párinwiikámérl a „1948. február 25-t érdem­rend” Hl. fokozslóval tün­tettek ki. Február után, aniihor a munkásosztály kezébe vette a hatalmat, amikor teljes mértékben megismerte a re­akció áruló politikáját, mi is jobban kezdtünk dolgozni az üzemben. tizotnünk vezető helyeire a pártszervezet a szociatiz- inus ügyéért küzdő dolgozó­kat állította. A pártszervezet engem a prokovcei állami ianulóinfézet igazgatójává tett. Ma is, habár a gyűzeleni a miénk, sokai kell dolgoz­nunk, hogy elérjük célunkat, a szocializmust, hogy szét-- tépjük a reakció utolsó ma­radványait. Dolgozzunk úgy, hogy a nyomor és a munkanélküliség ideje, ' amit a kapitalisták „aranyidőknek" neveznek, soha se lérjen vissza. 1948 februárját sohasem felejtjük el. Február üzenete munkánk vezetője és az is maradt! 1948 februárja a mi guőzeimünk. a demokrácia, a szabadság és a béke győ­zelme! áii született Július Fuesík, a cseh nemzet eg,vik legnagyobb fia. „Em- lierek, szerettelek benneteket. Legj'e- tek éberek!“ — írta rövid idővel ha­lála előtt a fasiszták börtönéiwn. Ezek a szavak ma már a békéért hurcoló dolgozók százmillióinak jel­szavává lettek az egész világon. Fu- csíknak ez a két mondata kifejezi mély enilverszeretetét. A világ dolgo­zóit pedig szolidaritásra és éber, ál­landó harcra serkenti a német fasiz­mus utód.ja, az amerikai Imperializ­mus és lakájai ellen. ■Hár Fuesík ifjú korúban figyelem­mel kísérhetjük jellemének és aka­raterejének fejlődését. Még fiatal ko­rában mély átérzéssel ismerkedett meg a cseh nemzet demokratikus és hősi hagyományaival. Az irodalom­ból kjilönösen megszerette Alois Jl- rászeket, Bozsena Nemeovát, Jan Ne- riidát és később Jiíí Wolkert Is. For­rón szerette hazáját, amelyet az Is­kolai szünidőkben igyekezett alapo­san megismerni. Korán megismerte a dolgozóé nép nyomorát is. Mint tl- zennégyeves ifjú, már az első impe­rialista világháború Idején résztvett a pilzenj munkások tnntstésein. Együtt élt a mun­kásosztállyal, el­ítélte annak ki­zsákmányolását és átérezte harca iga­zát. Ezért nem cso­da, hogy már ti- z.ennyoleéves korá­ban, lS21-ben be­lépett a Csehszlo­vák Kommunista Pártba, hogy az első sorokban, a munkásosztály él-' csapatában har­coljon a dolgozók jobb jövőjéért. A párttal együtt élte át annak minden küzdelmét, belső válságát és bolse- vizálódását is. A párt szolgálatába állította gazdag te­hetségét és küzdenitiidását. Gottwald elvtárs pártjában Július Fuesík a kommunisták legjobb élhar­cosai közé kerül. Alaposan tanulmá­nyozta a marxizmus-leninlzmiist, amely munkájának és életének irány­tűjévé vált. A cseh nemzeti kultúra, amelyet egyetemi tanulmányai idején Zdenek Nejedly, tanártól tanult pl, igazi hazafivá és nagymüveltségű szoeialistává tette. Mint a munkás- osztály ü&.yének rettenthetetlen har­cosa, a kommunista párt egyik leg­jobb újságírójává lesz. Mint a „Tvor- ban“ és, a „Rudé právo“ szerkesztője, irodalomkritikával is foglalkozott. Irodalmi műve ß, «•seb Irodalom klasz- szikus hagyományainak elválasztha­tatlan része. ^ Fucsíknak a „Tvorbá“-ban és a „Kndé právo“-ban megjelent politi­kai és irodalmi cikkei hatalmas fegy-' vert jelentenek a kapitalizmus gaz­dasági és szellemi terrorja ellen. Fu­esík biztos hangja és meggyőző ere­je új kádereket szerzett a párt szá­mára. Politikai cikkei éles vádat je­lentenek a kapitalizmus ellen. Nem volt olyan esemény a cseh munkás­ság harcában, amelyet Fuesík a párt- sajtón keresztül ne támogatott vol­na. Amikor a fasiszta veszély már egyenesen hazánk függetlenségét fe­nyegette, Fuesík harcba szólított minden dolgozót a fasizmus ellen. Méginkább fokozta tevékenységét ak­kor, amikor a burzsoázia úrulásaikö- v’etkeztében népünk fasiszta elnyo­más alá, a kommunista párt pedig illegalitásba került. Az illegális saj­tóba írt cikkeiben erőt önt a dolgo­zókba és rámutat a cseh kultúra életadó erejére. Megmutatja, hog>’ a népek szabadsá.gának és független­ségének legfőbb biztosítéka a Szov­jetunió. Ebben az időben vált Fuesík a kommunista, párt hatalmas vezető egyéniségévé, akit n^i tudott meg­törni a fasiszta hóhérok kínzása sem. 1942-lien elfogják a Gestapo kopói. Fuesík hatalmas erkölcsi erejéről, a dolgozók ügye iránti őszinte szerete- téről, a fasisztákkal szembeni gyűlö­letéről a legvilágosabb bizonyítéko­kat az „Üzenet az élőknek“ címen kiadott börtönnaplójában találjuk. A kommunista, a hazafi és az Interna­cionalista Fucsíknak ez a könyve az egés^ haladó emberiség közkinesévé lett, mert ebből a müvéből sugárzik Fuesík emberszeretete és izzó gyűlö­lete az élet pusztítói és meggyalázói ellen. Ezért találnak benne támaszt és bíztatAst a földkerekség új vilá­gért harcoló dolgozói. * Fuesík nemcsak igazi hazafi volt, haJicm következetes internacionalista szekaiícsifta a miuikésosztály forra­dalmi harcának, a jobb jövőért foly­tatott harcának szeretetével. Ebből a szeretetből fakadt a szocializmus ha­zája, a Szovjetunió iránti őszinte ra­gaszkodása. Fuesík öntudata, forra­dalmi elszántsága, törhetetlen opti­mizmusa és kiváló művészi tphetsé.se a Szovjetunió kulturális és politikai eredményeinek ismeretére támaszko­dott. Kétszer járt személyesen a Szovjetunióban. A szovjet emberek­nek az új, boldogabb életért folyta­tott hősi harcát írja le két jelentős művében: „Ahol a ma már a múlté“ és a „Szeretett földön“. Fuesík igazi proletár-internaekma- lizmusát bizonyítja a csehszlovákiai magj’ar dolgozók iránti baráti o= nya és megértése is. 1931 véres pün­kösdje után, amikor a eseh burzsoá­zia Kosuton a munkások közé 'öve- tett, harcoshangú cikket írt a „Tvnr- ba“ 1931. május 11-1 számában: .,T.e- vé! néhány férfihez, akit tisztelek“ címmel. Ebi>en a cikkében állást fog­lal a ma.gyar dolgozók nemzeti és politikai jogai mellett és a burzsoá­zia bosszújával szemben védelmezte Major elvtársat. FeHiív.ja a cseh értelmiség legjobb képviselőit, hogy tiltakozzanak Ma­jor elvtárs elítélé­se és a szlovákiai földmunkások sa­nyargatása ellen. 1931. szeptember 28-án a csehszlo­vákiai magyar ér­telmiségi If.iúság haladó szervezeté­nek, a Sarlónak kongresszusán mondott lelkes, üd­vözlő beszédet. A beszéd magyar for­dítása ig>' hang­zik: „Tisztelt kon­gresszus ! A cseh munkásság és a cseh forradalmi értelmiség üdvözletét hoztam el önöltnek a Sarló országos kon­gresszusa alkalmából. Ez az üdvöz­let azonban nem lehet és nem is puszta udvariassági aktus. A forra­dalmi proletariátus nem él üres for­malitásokkal. A nemzet, melynek tagjaként vagyok Itt, uralkodó nem­zet ebbed az országban. Nem vagyok azonban tagja e nemzet uralkodó ki­sebbségének, nem is ez az uralkodó kisebbség küldött engem. Küldeté­sem feladata, ho.gy e nemzet elnyo­mott és szenvedő túlnyomó többségé- > nek üdvözletét tolmácsoljam önök­nek. Önök a nemzeti felszabadulAsért küzdenek, a nemzetiségi elnyomás el­len harcolnak. Rátaláltak a he-j'es útra, ha tudják, hogy ez a felszaba­dító harc a forradalmi proletariátus ügye. De tudnlok kell, hogy az önök oldalán, a magyar miinkAsok és dol­gozó parasztok oldalán ott állnak a cseh munkások és dolgozó parasztok Is. Önök ismerik a cseh csendőröket és a .cseh végrehajtókat, as elnyo­másnak eme eszközeit. Nos, szüksé­ges, hogy megismerkedjenek azokkal Is, akik szövetségesei önöknek, akik tudják, hogy kötelességük önökfkel együtt küzdeni. A magyarok nemzeti felszabadulá­sáért nemcsak önök, magyar értelmi­ségiek harcolnak a mag.yar proleta­riátus soraiban. A mag.varok nemzeti felszabadulásáért küzdünk mi is: munkások, prágai, brünni, hradeci, osztraval értelmiségiek s a többi el­nyomott nemzetek milliói. Üdvözle­tünk egyben ünnpeélyes jelentkezés abba a nemzetközi egységírontha, amely lépésről lépésre, ha vesztesé­gekkel is, de győzelmesen halad a szabadság felé. Mindeddig kevés közvetlen kapcso­lat volt köztünk. Hiányt jelentett ez szamunkra is, az önök számára is. Ma, araikor az önök munkáját lá­tom, látom azt is, hogy mi^mindent tanulhatunk módszerünkből. Tanulni is fogunk. Ez az iskola a felszabadu­lás útjára tanít. Önok nem szabadok. Mi sem. S nem szónoki fogás, ha azt mondom, hogy az önök felszabadu­lásának napja jelenti számunkra is a szabadság napját.“ Július Fuesík hősi halála által nem­csak nemzetének, hanem az egész vi­lág dolgozóinak hősévé vált. Harcos üzenete .jelképpé és fákl.vává lett a bél.’cévt, a szabadságért és az emberi h„>'...f folytatott küzdelmekben. Cstmda SünAMb irt. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom