Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-11 / 6. szám

1953 február 11 miFIŰSAG A komáromi hajógyár ifjúmunkásai a politikai nevelömunka megszilárdításával segítik a termelést A múlt évben a komáromi hajó­gyár Ifjúmunkásainak politikai ne­velése még nem állt a megfelelő fo­kon. A mesterek és a munkacsoport- vezetők a műhelyekben és a munka­helyeken csupán a termelésről és en­nek fokozásának jelentőségéről be. száltek a politikai tizperceken, de nem kapcsolták egybe ezeket a be­szélgetéseket a politikai neveléssel. Nehézségek mutatkoztak az 1952— 53 oktatási év megszervezésénél Is. Kevés volt a propagandista. A CsISz vezetősége azonban tudta kire kell támaszkodnia. Tudta, hogy a legna­gyobb segítséget csak a pártszerve­zet nyújthat, a tapasztalt és politi­kailag fejlett párttagok. A CsISz- vezetösége tehát a párthoz fordult segítségért. Az üzemi pártszervezet aztán olyan propagandistákat adott a CsISz-nek, hogy a politikai körök színvonala jóval emelkedett, termé­szetesen ezek segítségével. Hiányos­ság mutatkozott azonban a magyar- nyelvű politikai körök terén. Az üzemben két magyarnyelvű politikai kör alakult, de propagandista sokáig nem volt. Itt azonban újra az üzemi pártszervezet sietett seg^Stségére a . CsISz-nek. Az egyik kör élére Re­viczky mérnök elvtársat állította, aki gazdag tapasztalatait és ismere­teit szívesen adja át a fiatal ifjú­munkásoknak. Reviczky mérnök már idősebb elvtárs, jóval túl van az öt- venen, de ereje, munkaakarata, ta- nulnlvágyása teljesen fiatalos. Mint jó párttag tudja, hogy a pártszer­vezet nagy feladatot bízott rá, ami­kor az üzem magyarnyelvű politikai körének élére állította. Reviczky elv­társ teljesíti küldetését. Előadásai nyomán szinte új erőre kapnak a fia­talok, másnap s egész héten már job­ban megy a mimka. A szlováknyelvű körök már a meg­alakulástól kezdve jő munkát végez­tek s szép sikereket értek el a po litikal nevelés terén, de a párttagok nélkül semmire sem mentek volna. Ugyanúgy, mint Reviczky elvtárs a magyarnyelvű kört vezeti, úgy ve­zetik a szlovák elvtársak a szlovák­nyelvű köröket Is. A pártszervezet segítségével nem­régen az üzemi CsISz-szervezet ösz- szeállltotta a politikai körök és a propagemdisták szemináriumainak kéthónapos tervét. E terv segfltségé- vel a kör tagjai és a propagandisták már előre fel tudnak készülni a kör összejövetelekre és a szemináriumok­ra. A propagandisták a terven fel­tüntetett bizonyos témákhoz már előre szereznek füzeteket, ezt átta­nulmányozzák, s a szemináriumra már jól felkészülve jönnek. így a sze­minárium sokkal eredményesebb, mert a propagandisták bátran vitáz­nak, hiszen már előre áttanulmá­nyozták a bizonyos anyagot, tehát hozzá tudnak szólni. A komáromi hajógyárba najpről- napra újabb fiatalok érkeznek. Dol­gozni jönnek, hogy munkájukkal elő­segítsék a szocializmus építését ha­zánk egryik legnagyobb üzemében a komáromi hajógyárban. Az elvtársak legtöbbje politikailag eléggé fejlet­len. A CsISz üzemi szervezete azon­ban ezek részére nem alakított újabb politikai köröket. Persze az újonnan érkező fiatalok politikai neveléséről teljes mértékben gondoskodnak. Such elvtárs, a C.oISz f'zetett titkára és a vezetőség többi dolgozói személyesen látogatnak majd el az újonnan érke­zett fiatalok lakásaira s ott munka­időn kívül néhány órás politikai meg­beszélést szerveznek. Karöltve a párt- szervezet által kiküldött öntudatos párttagokkal. Remélhető, hogy az újonnan érkezett fiatalok örömmel fogadják ezt a látogatást s valószí­nűleg sokat tanulnak a hallottakból. A CsISz vezetősége ezentúl arról Is gondoskodni fog. hogy a munkacso­port vezetői és a mesterek a terme­lésről és a munkatermelékenységről tartott beszélgetéseket összekapcsol­ják a politikai neveléssel. Nem lehet elképzelni kiváló munkásokat politi­kai fejlettség nélkül. Svoboda elvtárs és hazánk több kitüntetett újítója és élmunkása sokat tanult. Főként a szovjet sztahanovlstá,k és újítók mun­kamódszereit tanulmányozzák, ezért tudnak kiváló eredményeket elérni. A komámromi hajógyár munkacso- portvezetölnek és mestereinek pro- pagálnlok kell a szovjet tapasztala­tokat. mert ezek nélkül kiváló ered­ményeket elérni nem lehet. Némely üzemben, mint mondjuk a füleki Kovosmaltban a termelési fel­adatokról szóló beszélgetéseket és előadásokat nem mindig kapcsolják egybe a politikai neveléssel. Az ilyen üzemek CsISz-vezetöségei és fiatal­jai példát vehetnek a komáromi hajó­gyár CsISz-szervezetétől. Természe­tesen a komáromiak sem tudnának jó eredményeket elérni a politikai nevelömunka terén, ha nem támasz­kodnának a párt segítségére s ha nem működnének szorosan együtt a pártszervezettel. Látni ezt abból is, hogy az Ifjúmunkások munkahelyei­ken napról-napra szebb és szebb eredményeket érnek el. Példát mu­tatnak különösen most a május el­sejei kötelezettségvállalások meg­szervezésében. Az üzem több részleg­szervezete és munkacsoportja szép felajánlást tett. E felajánlásokban nagyobbrészt arró] van szó, hogy a jövőben normájukat megszilárdítják, harcolnak a kimaradás ellen s a munkaerő hullámzást a minimumra csökkentik. Ezenkívül továbbra is fokozni fogják a politikai nevelő- munkát s ennek seRltsésrével teljesí­tik ^ajd a termdési feladatokat. 01 IHClWiCTWii^ A CsISz komáromi járási k'inferenciájáról Hivatalos közlemény Minthogy a pozsonyi igazság ügyi megbízotti hivatal meg­szűnt, a prágai igazságügyi mi­nisztérium figyelmezteti a dol­gozókat. hogy 1953. február el sejétöl kezdve bíráskodási ügyekben bead vány aikk aj már közvetlenül a prágai Igazságügyi minisztériumhoz forduljanak, amely azokat dolgozóink meg­elégedésére, a legnagyobb g^yor- sasággal fogja elintézni. Azok a kérvények, esetleg pa­naszok, amelyeket eddig az igaz ságügyi megbízotti hivatalnál adtak be, de ott még nem in­tézték ed, áttessiik az igazság­ügyi minisztériumhoz, amely a kérvényezőket értesíti az elinté­zésről. A hófedte vágoSlgyl-hegy oldal tölgyfái magánosán, csupaszon bólogatnak. A sö­téten iveid ágaikon szarkák kisebb csapata telepedett meg. Egy-egy szárnycsapá­suk után kristályosán csillo­gó hófátyol ünnepélyes las­súsággal ereszkedik a földre. A hegyoldal, az erdő nyu­godt, kísérteties csend szál­lott a tájra. Nemjkallatszik egyéb, mint a távolban re. pülő varjak reménytelennek tűnő károgása, vagy a hegy alatt tovarobogó gyorsvonat éles füttye. Ám a varjak tovaszállnak. q gőzös füttye sem hallatszik már, újra fé­lelmetes csendesség borul a hegyoldalra Az ember nem szívesen teszi tiszteletét eze­ken a domholdalokon. Ilyen­kor télen nagyon szegényes a vidék A fákat csupaszra vetköz- tette az ősz, a tél pedig csil­logó hórétegget fedte be az ágakat. Sok helyütt kopár sziklafalak meredeznek, a domb tetején már tölgyeket is alig találni, csupán hajtá­sok bokrok cserjék láthalók a H'.glltetőn Nyáron ? Az más Akkor a vérvörös színi jóizi szamóca édeskés illa táv'i' 1 völgyből is idecsalja az embert De most ? Mosi még a síelő fiatalok is elkerülik ezt a barátságtalan hegyoldalt, mert köves talaja és szakadékainak veszélyes­sége lehetetlenné teszi az él­vezetes síelést Szóval mos tanában ^mb." nem 'gén iá’ erre baestk eyar, “se'hen nem ha uaiameiytk íjjúnak a völgyből kedve lámad a vadászatra s ezt a helyet vá- laazíja; mart vadngál, óz, róka bőven tanyázik errefelé. A vadászó ifjú bőséges zsák­mányra számíthat. M ennyivel másabb a hely­zet odalenn a völgyben. Itt is hótakaró vonta be a föl­det, itt is csupasz az a kevés fa, amely nagyobb részt az árkok partján vert gyökeret; de mintha a nyomasztó csend elröppent volna — a munka lüktető menete, ütemes zené­je váltotta fet A munka kü­lönbözteti . meg a Vág-völ- gyét a hegyoldaltól. Míg oda­fenn varjak kárognak, vad- nyulak futkosnak, addig a Vág partján s a völgy többi részében emberek, fiatalok, a hatalmas tervek megvalósítói, a munka megtestesítői sürög- nek forognak, építenek, har- colnak a jobb jövőért — mintha nyár volna. A beton­keverőgép pillanatra sem hagyja abban dübörgését; a fiatalok már megszokták ezt a különös hangversenyt, úgy­szólván. hiányozna minden napi életükből. ^ legnagyobb munka a Vág hidjátói balra folyik Itt van az építkezés központja, itt készül a móló, a kikötő betonfala Még látni, amint két bátor fiatal beszáll a bú- 'lá'haranghn a harang meg­mozdul s márts a víz ólat’ nanrmk. In kezdődik o mun ka legjava, legnehezebbje Ám fent stm dideregnek a munkások, mint azt a múlt­ban tették, mert pár fillérért nem Igen volt kedve senkinek sem dolgozni. Itt á hideg, a hó, a lél nem sok akadályt gördít fiataljaink elé. Tudják, hogy saját maguknak, a nép­nek, az országnak dolgoznak. A cement zsákszámra egy­más után kerül be a gépbe, aztán kavics megy rá, majd víz; a gép fordul egyet s az alatta elhelyezett talicska már betonnal van Me. Izmos karok ragadják meg s már ott van a beton, ahová szán­ták. Az építkezés többi részé­ben is lázas munka folyik. A bágerek hosszú nyakukat nyújtogatják, beleharapnak a fagyos földbe .. s már újra megtelt egy csille A báger bódéjából kerekarcú fiú kö­nyököt ki. Arcáról boldog mosoly sugárzik, mert saját szemeivel látja: munkája nyomán hogyan ktsebbedik a földrakás s Hogyan telnek a köbméteres csillék A vonta­tás is kitekint gépbódéja ab­lakán s tréfálkozva odakiált a bágeresnek ..Viszontlátás- ra“l A bágeres vissza kiált. •Aztán vigyázz. Hogy he nf 'akarjon q hó/' így búcsúz kodnak minden forduló után bár tudják. Hogy nár pert múlva újra ’alálkoznak .A csilleszereíoény útnak indul. 1963 január 18-án tartottuk meg Komáromban a CsISz járási kon­ferenciáját. Az ifjúsági himnusz el­hangzása után szlovák és magyar nyelven beszámolók következtek a komáromi járás CsISz-szervezetei- nek évi munkájáról. A magyar be­számolót tartó Burgel elvtárs hangsúlyozta, hogy a Járás CsISz- szervezetel nagy súlyt fektettek a kozmopolitizmus, a jampecok ellen folyó küzdelemre. Ugyancsak har­cot folytattak a múlt rendszer csö- kevényei és a vallás káros hatása ellen Is. Itt azonban megjegyezte, hogy ebben a harcban egyes szer­vezetek bizonyos akadályokba üt­köztek, mert a járási vezetőség nem továbbította rendszeresen az egyes politikai köröknek a szüksé­ges tananyagokat és ennek követ­kezményeként nem tudtak megfe­lelő nevelést nyújtani a tagságnak A Pucslk-jelvényszerzö mozgalom munkájáról Burgel elvtárs elisme­rően nyilatkozott. Járásunk csak­nem minden csoportjában jól mü- 'íödött a Fucsík jelvényszerző- mozgalom. Bizonyítja ezt a jel­vénnyel büszkélkedő ifjak nagy­száma. A kultúrmunka terén szintén jó) lolgoztak a komáromi járás CsISZ' ■soportiai. Az egyes falusi csopor ok időszerű színművekkel terjesz 'ették a szociaIl.sta kultúrát s egy ben megszervezték a falu lakossá gát, hogy lépjenek be az Egységes ’«'öldmüves Szövetkezetekbe. A testnevelés és a sport terén ^enge munkát végeztek. A TOZ ■*s az Ifjúsági Sportjátékok meg­szervezésére nem nagy súlyt he- 'yeztek. A járás pionírszervezetei nem működtek kielégítően. Ugy­a óontató kipufogójából füst­karikák repülnek szerteszét, elér a tetthelyre, kidöntik a földet s a szerelvény már in­dul is vissza Pár perc alatt megy végbe mindez. Néha szél fúj, vihar kerekedik, de ez nem sokat tesz. Fő, hogy megy a munka, hegy nem áll le az építkezés, hogy napról napra közelebb érnek az Ifjúsági Duzzasztógát bá­tor építői a befejezéshez. A Nosice mellett elterülő ifjúsági táborban ezalatt vi­dám élet folyik Harmonika ütemes zenéje hallatszik ki a barakíábor ablakain. Egyes szobákban tanulnak, másutt sakkoznak, szóval mindenki talál magának megfelelő fog­lalkozást. Ezek. akik jelen­leg a baraktábor meleg su­báiban szórakoznak, délután műszakra mennek Felváltják az előbbieket •.. Vág völgyére ráborul az este- De a munka tovább folyik. Nem szünetel. A bú- ger most is ott harapdossa a földet a vasúttól jobbra. A csilleszerelvény most csö­rögve szállítja a földet. Vi­dám nóta csendül fet a fia­talok ajkán Dolgoznak, da­lolnak. Igfi élvezetesebb a munka, hamarabb eltelik az idő. észre sem veszik. Zsolna felől most az esti gyorsvonal lámpái tűnnek fel. Egyre közelebb ér, majd robogva elsuhan a bágerek is csllleszerelvények mellett De a munka lovábh folyik. Tél oan9 Nem tzimíí. HuH a hó? Annyi hal tegyen A munka nem áll le. Jftkabeo Xlfcor szólván nem dolgoztak csak egyes diákok, akiknek aztán a sok mun­ka tanulmányi eredményük rovásá­ra ment. A legjobb eredményt Ä.gh Edit pionírvezetö ért el, akinek pionírjai résztvettek a nyári bri­gádmunkákon. Burgel elvtárs itt azonban megjegyezte, hogy a járás keveset törődött a pionírokkal. To­vábbá megemlítette azt is, hogy a járá-sban a tagok pontatlanul fize­tik a tagsági dijat. Ezen a téren meg kell javítani a járás munká­ját. A beszámolók után értékes hoz­zászólások következtek. A komá­romi mezőgazdasági Iskola kikül­dötte hangsúlyozta, hogy a gott- waldi ötéves terv utolsó évében nagy feladat hárul iskolánkra, mi­vel az ipar mellett döntő fontos­sággal bír a mezőgazdaság és en­nek kádereit pedig a mezőgazda- sági iskola neveli. Sajnos, ennek ellenére sem végeztek Jó munkát. Különösen fennáll ez a politika! ne­velés terén. Hibáztatja itt a járási vezetőség tagjait, akik nem nagy. gondot fordítanak csoportjukra Az­tán még több hozzászólás követke­zett. A kiküldöttek hozzászólásainak sora azt bizonyította, hogy a járás ''•.slSz-szervezetel sehol sem végez­lek kielégítő munkát és 1953-han még nagy feladatok várnak a fia­talokra.-j Végül leszögrezhetjük, hog^y a I konferencia gazdag volta újabb bi­zonyítéka annak, hogy ifjúságunk ió Irányban haladt és fejlődött. Bi­zonyítéka volt annak, hogy fiatal­jaink a hős lenini Komszomol nyomdokain haladnak. Tffzsór Árpád, Komárom. A legrosszabb osztályból — kitfintetett osztály A félévi vizsgák vegetértek. Mint az ország minden iskolájában, ügy a komáronu magyar tannyelvű gim­náziumban is, taggyűlésen értékel, ték az iskola tanulóinak, osztályai nak félévi munkáját. Az iskola Igaz. gatósága, tanári kara, CsISz-veze tősége a taggyűlésen magasan ér tékelte az intézet IV. osztályát a tanulás teirén elért jó eredményed­ért, a tanulók fegyelmezett maga­tartásáért, tevékeny politikai-, és kultúrmunkájáárt. A gimnázium IV osztálya eddig az iskola legrosszabb osztálya volt. Ma pedig a legjobb Hogyan történt ez? Ezt mondom el most röviden, hogy minden diák, osztály és iskola, ahol hibák fordul­nak elő, itanuljon belőle. A IV. oflztály az év elején az is kola „réme“ volt. A tanulók elha nyagolták a tanulást, az órák alatt fegyelmezetlenek voltak. A felelők hiányos felkészültségük miatt csak a súgóra vagy a „puskákra“ tá maszkodhattak. Mindez csökken­tette a tanulmányi eredmény szín vonalát, rontotta az eredményt. Az osztály becsületes CsISz.tag­jai azonban nem nyugodtak bele. hogy a rv. osztály a gimnázium legrosszabb osztálya legyen. Dol­gozni akartak s munkájukat meg akarták javítani. Az osztályfőnök elvtársnö képzett pedagógus, el­mondta a tanulóknak mi a teendő Másnap gyűlést hivott össze a IV osztály. Oj osztályblzottságot vA lasztottak. A következő gyűlésen Rztán az osetálvbizottség több ha tározatot hozott a hiányzás legmi.-.,,, nimálisabb osökkentésére, a tanulás és a fegyelem megjavitásár^.,^ Ezen a gyűlésen a gyengébb tanulók mellé egy jó tanulót osztottak be. A tanulócsoportok versenyt hirdet, tek egymás között. Az osztály sok értékes felajánlást tett május else­jére. Megígérték a tanulók, hogy minden utasítást betartanak, igye­keznek majd, hogy elnyerhessék a „Gimnázium legjobb osztálya“ elm­ért folyó verseny zászlaját. A ta­nulók rájöttek arra, hogy a szocia­lista iskola diákjaihoz nem illik a komolytalanság, a fegiyelmezetlen- ség. Szívvel lélekkel kezdtek mun­kához. Mindennap hangzott el bírá­lat és önbirálat az osztályban. A gyengébb tanulók kezdtek jobban tanulni, a verseny meghozta a ta­nulmányi eredmények emelkedését. Hála a tanár elvtársak, az osz­tálybizottság kemény munkájának, a tanulók fejlődő öntudatának, si­került az osztály hírnevét megjaví­tani. A rv. osztály különben nem volt fejlődésképtelen, csupán a ma­gabiztos, eröskezü energikus veze- tőség hiányát nélkülözte. A jó munka eredménye megmu­tatkozott. Félévre a IV. osztály a rimnázium legjobb osztálya 'ett. Most büszkén viseli a „Oimn'^zlum legjobb osztálya“ címet és az osz­tály minden tanulója büszkén te- kint jó munkájuk eredményére a munkára serkentő zászlóra. Hegedűs József, magyar gimnázium Komárom. A m e p; g y u í (Folytatás a 6. oldalról) redés váltotta fel. A »tanító úr aljas gondolkodásával és alattomos tettével bebizonyította nekem, hog\ a szegénysorsú gyermekeknek nin csen jövőjük, a fasiszta országok ban. Szürkének és hazátlannak éreztem magam. Rájöttem ama hogy ez nem az én hazám, hanem csak a kiváltságos osztály gyerme­keinek otthona. A HÖ8 SZOVJET H.ADSERE: Pozte meg ázíhmomra .. »yógyul.lst Kihetlen rövid idő alati megváltó zott minden Körülöttem A mún keserűsége) vezettek oda, hogy ms tollat fogjak a kezembe és meg­ö I t ri a r a n c H vllágritsam az ifjúságnak a múlt és a jelen közötti különbséget. A mai ■fjúság soha nem érhet meg hason­ló megaláztatást. A népi demo­kratikus rendszerben nyitva áll­nak az iskolák kapui minden 1ol- gozó gyermeke előtt. Örökre el­tűntek a fasiszta tanítók, akik a kapitalizmus szolgálatában álltak. Oj pedagógusok nőnek k) a mun­kások és parasztok sorai közül, akik nem szigorú .tanító úr.-ként uralkodnak s gyermekek fölött, ha­nem igaz* ’e"-f(-<ifársiikká válnak, hogy az rt- ne'"T'>dék ontiidstos, ■’pgyelme-’ett és ''•szálát szerető ''Ültőikké váltanak a munkások és oarasztok hazájának. Gál Eta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom