Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-02-04 / 5. szám

Ol inoac 1953 február 4. Tizenhatmillió fellah szabadságharca és Nagib tábornok kétszínű játéka Roger Vailland, aki a »Defense de la Paix«-nek, a Béke Világtanács központi lapjának megbízásából nemrégiben körutazást tett Egyiptomban, »A fellah megszólal« címmel írott cikkében azt fejtegeti, hogy nem a királyság meg­szüntetése, nem a nacionalista katonai junta uralomra ju­tása, nem Nagib tábornok diktatúrája a legfontosabb egyiptomi esemény, hanem az, hogy a fellahok megkezd­ték a beleszólást országuk ügyeibe. Kik ezek a fellahok, akiknek mindeddig kevés szavuk volt saját hazájuk sorsának alakulásában? A múltban fel- lakoknak nevezték az egyiptomi szegényparasztokat, akik még a XX. században is jobbágy-sorban, félrabszolgaként tengődtek. Ma — mint Roger Vailland megállapítja — a fellaH meghatározást szélesebb körben használják. Amikor azt mondják; fellah, voltakép az egész népet értik, azt a szerencsétlen, sokat szenvedett népet, amelyet eddig min­den uralom kizsákmányolt és becsapott, s amelyet most Nagib tábornok is kizsákmányolni és becsapni szeretne. Nagib tábornok, Egyiptom fasiszta diktátora, — aki a Kemal- és Pranco-szerü diktátorok közé tartozik, — úgy hajtotta végre katonai államcsinyjét, hogy felhasználta en­nek alátámasztására az egyiptomi nép dinasztiaeUeneasé- gét, angolellenességét és földéhségét. A tábornok és a ka­tonai klikk azt ígérte Egyiptom népének, hogy elűzd a korrupt és népelnyomó dinasztiát, kikergeti a nemzeti ön­érzetet .mélyen sértő angol csapatokat és a lehető leg­gyorsabban földreformot valósit meg. Mi lett ezekből az Ígéretekből? Faruk királyt ugyan elkergették az ország­ból, de á fellahok egyáltalában nem éreznek változást az uralkodó száműzetése után. A mammut-birtokok megma­radtak. A földesurak tovább garázdálkodnak. A földreform késák. De az a tervezet, amelyet nyilvánosságra hoztak, különben is arra val, hogy a Nagib tábornok irodájában készített földreform csak a kirakat számára gyártódott és semmikép sem lesz alkalmas a földéhség megszüntetésére.. A fellahok ma már nagy többségükben tudják, hogy Nagib tábornok félrevezette őket és nincs mit várnlok Nagib tábornok rendszerétől, amely nem akarja megindi- tani a küzdelmet a nyoínor és a népbetegségek ellen. A világ egyik legegészségesebb éghajlatú országában éheznek és fiatalon elpusztulnak az emberek. A.z ENSz gazdasági jelentése Is megállapította, hogy alig van a világon még egy-két ország, amelyben úgy éheznének az emberek, mint Egyiptomban. Az »A1 Kutla« elmü egyiptomi lap megírta, hogy a fellahoknak 90%-a egyszerre több népbetegségben is szenved, de megfelelő gyógyításuk — a nyomór és az orvostudomány miatt — teljesen lehetetlen. Tizennégy- mlllió falusi lakosra mindössze ezer orvos jut. Egyiptom­ban az átlagos életkor 27 év. Ez az európai átlag felének felel meg. A közoktatásügyi viszonyok is botrányosak. Az iskolaköteles gyermekeknek csupán 40%-a látogathatja az iskolákat. Nagib tábornok mindezeken nem akar változ­tatni. A katonai klikk államcsínye voltakép azt a célt szol­gálta, hogy az egyiptomi uralkodó körök, a mamhiut-birto- kosok — megszabadulván a népszerűtlen dinasztiától — zavartalanul fenntarthassák uralmukat. Az egyiptomi ’**‘S3'öIrtokosok feláldozták Faruk királyt, hogy megma­radjon a kizsákmányoló rendszer. ■á" Nagib tábornok becsapta az egyiptomi népet imperla- ellenea szólamaival Is. Egyre többen és többen veszik észre Egyiptomban, hogy a fasiszta diktátor beszédei és tettei között nagy ellentétek vannak. A »Neue Züricher Zeitung«, a svájci nagytőkéseknek Nagib tábornokkal meg­lehetősen rokonszenvező lapja, néhány nappal ezelőtt a kő­vetkezőket Irta; »Egjéptomban a társadalom minden réte­géből egyre több és több ember ábrándul ki a jelenlegi kor­mányból.« A nép látja, hogy az angolok ma is megszállva tartják a Szuezi-csatorna övezetét. A nép látja, hogy Nagib tá­bornok és a katonai klikk üres frázisokat puffogtat. Nem téveszti már meg a tömegeket az sem, hogy Nagib tábor­nok néhány tisztje propagandából a guerilla hadviselés el­indításának szükségességéről beszél. Az egyiptomi haladó körök és a békemozgalom képviselői — a rettenetes terror ellenére — széles tömegeket világosítottak fel arról, hogy Nagib tábornok nem akarja felszabadítani Egyiptomot az imperialisták uralma alól. Legfeljebb arról lehet szó, hogy Nagib tábornok, — aki állandó tárgyalásokat folytat ame­rikai megbízottakkal és London helyett Washington felé orientálódik, — amerikai uralom alá helyezze az országot. A fasiszta diktátor nem Is csinált titkot abbóV hogy — amennyben Anglia elrendelné a Szuezi-csatoma övezetének kiürítését — »megfontolás« tárgyává teszi Egyiptomnak a »középkeleti parancsnokság«-hoz történő csatlakozását. Ez azt jelentené, hogy az angol csapatok ugyan távoznának Egyiptom, de Eg,viptomot amerikai, angol, francia és török katonaság szállná meg a »középkeleti .parancsnokság« meg­bízásából. Nagib tábornok valószínűleg nagyon várja a »középkeleti parancsnokság« megszületését és az amerikai, angol, fran­cia és török megszállás megvalósítását, mert csak ilyen módon érezhetné magát biztonságban. Egyébként joggal kell tartania attól, hogy az egyiptomi nép szabadságharca, amely új fejezetéhez érkezett, Faruk király után elűzi a fasiszta diktótort is. Sós Endre. Azn ango! gyarn^tosltók és a hazai kizsákmányolók elnyo. mása következtélfEn az egyiptomi „fellah”, a szegényparaszt Úi’en kezdetlejfes eszközökkel öntözi a földet. Kudarcba fulladt amerikai s,mi atat4madás^‘ A Reutep-irod» besaiÄmol arról, hogy az úgynevezett EN8*-csapatok nemrégiben »bemutató-támatlást« hajtot­tak végre egy koreai magas­lat ellen, amelyen a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek védöállásai hú­zódnak. A »bemutató-táma­dásra« magasrangú katonai megfigyelőket Is meghívtak, akik tisztes távolból táveső­vel kísérték figyelemmel a hadműveleteket. Az amerikai hadvezetőség, amely az egész »bemutatót« rendezte, rend­kívül biztos volt a dolgában. A támadás előtt a katonai megfigyelők hétoldaias sok- ízorosított füzetet kaptak, unely tartalmazta az egész hadművelet »menetrendjét«. Ezután következett a minta- bemutató. De eaodák csodája, a nagy garral beharangozott próba­támadás. az amerikai hadve­zetőség stratégiai mutatványa korántsciK rl^zesiilt kedvező fogadtatásban az amerikai sajtó részéről. Ellenkezőleg. Szidalmak özöne repketl a vezérkar fejéhez. A »New Vork Daily News« éleshangú Eíkklien veti fel a felelősség kérdését. »A jelentésekbői eddig kitűnt tények alapján — írja — úgylátszik, hogy a hado«ztá]yparanesnok hibáz­tatandó ezért az ostoba bak­lövésért!« A »Chicago Tri­bune« felteszi a kérdést: »Hogyan volt képes bárki Is jóváhagyni egy ilyen vállal­kozást?« majd így folytatja: »Mielőtt Eisenhower elnök megkísérel nagyobb szabású intézkedéseket foganatosíta­ni a koreai háború megoldá­sára, helyesebben tenné, ha ralamlféle katonai józan észt jsepegtetne a hadszíntéren működő' embereikbe. Egy ha­litörvényszék felállítása he­lyes lehet ennek a feladat­nak a meg\'alósitására.« A .New Vork Herald Tribune« a »mintatámadás« kudarca re kényszerül: »Ez a hadmű­velet költséges módon meg­erősítette, hogy a koreaiak és kínaiak védelmi állásai rendkívül erősek és még na- gyobbarányá légi és tüzérsé­gi előkészítés sem képes semlegesíteni ezeket. A »New Vork Herald Tribune« a to- a'ábbiakban — levonva a tör­téntekből a következtetést — kétségbe vonja a ’ Koreában harcoló amerikai csapatok győzelmi lehetőségeit és azt tanácsolja: »Valamilyen más módot kell találnunk a ko­reai félszigeten, ""mint a kato­nai győzelem.« Egy másik lap, a »New York Daily Mir­ror« cikkében aggodalmas­kodva figyelmezteti az Illeté­keseket: »Ennek a rajta- ütésncdi az eredménye válasz azoknak a számára, akik sür­getik, hogy törjünk előre a kínai határig, a Jalu folyó­hoz.« Mi az oka annak, hogy a »mintatámadás« annyira ki­hozta soilrából a trösztsajtó e neves képviselőit ? A vá­lasz egyszerű. »Arról van szó, hogy a magaslatot védelme­ző koreai-kínai népi erők ke­resztülhúzták a »minta« Szá­mításokat és megsenunisftően visszaverték ,a rohamozó amerikai egységeket. A »mln- tatámadás« a támadók mln- tavereségével végződött. .A tanulékony ATTLEE. Attlee, munkáspárti vezér Indiai útjáról cikksorozatot irt lapjában a Daily Héráid­ban, Megírja ebben, hogj' az Indiai kormánypártban, az imperialistákat kiszolgáló nemzeti kongresszus pártban sok a reakciós s politikájá­val szemben nagy az elége­detlenség. Erős a konnmu- nista mozgalom és »katasz­trófa lenne, ha a kommunis­ták az összes elégedetlen em­berek szószólóiként tudnának fellépni.« (Katasztrófán Att­Iaa nlTvin.f Ái>f: \ Ai-.4:1aA TRUMAN KANDALLÖELÖTTI CSEVEGÉSSEIL BÜCSÜZOTT. Te, ez beszél és a mikrofon nincs bekapcsolva. Hadd csak, hisz úgy se hallgatná senki. Szabadságot a barcelonai hősöknek! Ismét veszély fenyegeti a hős spanyol béke- áarcosok éle­tét. Gregorio Lopez Raimun- dot, aki 1951 márciusában a híres barceló- nai sztrájkok egyik vezetője volt és akit a barcelónal kü­lön katonai bíróság az el­múlt évben négy évi börtön- büntetésre ítélt — ismét ke­gyetlenül kínozzák. A Fran- co-kormány tavaly kiadott amnesztia rendelete értelmé­ben Lopez Raimundot is sza­badon kellett volna bocsáta­ni. Ezért a franeóisták most újabb bírósági komédiát szerveznek, hogy meghosz- szabbitsák börtönbüntetését. Hírek érkeztek arról is, hogy a több mint három éve bebörtönzött 42 ifjú spanyol békeharcost, vezetőjükkel Jósé Sandros-szal egsúitt rö­videsen a barcelónai katonai bíróság elé állítják, .A bátor hazafiakat bebörtönzésük egész ideje alatt állandóan a legkegyetlenebbül kínozták. Franco pribékjei azonban nem értek el semilyen ered­ményt; Sendros és a többi ifjú hazafi nem tagadták meg ■ népüket, nem lettek árulók. A világ minden részéből a tiltakozások ezrei érkeznek Spanyolországba. A világ if­júsága követeli:' Engedjék szabadon a barcélónai haza­fiakat! hangsúlyozza: ezért fontos a szocialista párt, amely »böl­csen teszi, hogy a jelenlegi időben ellenzékben marad.« »Amint látható: Atöee előtt nem ismeretlen a lenini-sztá­lini tanítás. Sztálin elvtárs tanítja: »Nem lehet a kapi­talizmussal végezni, ha nem végzünk a szociáldemokratiz- mussal a munkásmozgalom­ban.« Attlee azt mondja: »Indiá­ban nagy szükség van a szo- cláldemokratizmusra, hog.y megmenthessük a kapitaliz­must, az Imperialista unii- mat.« A SZOVJETUNIÓ emlékiratot intézett a dán kormányhoz az ország terü­letén tervezett imperialista katonai tániaszpontok ügyé­ben — válaszul Dánia kül­ügyminiszterének 1952 októ­ber ÍO-én átnyújtott emlék­iratára, A Szovjetunió kül­ügyminisztériuma ebben kije­lenti, hogy Dánia konnányá- aak emlékiratát nem lehet kielégítőnek tekinteni. A dán Kormánynak az az állítása, hogy az éazakatlanti egyez­mény védelmi célokat szol­gál, nem felel meg a való­ságnak. Számos tény bizo- ayltja azt, hogy az északat­lanti t^mb szervezői a véde­lemre tett hivatkozásokkal csak agresszív terveiket és elgondolásaikat leplezik. A dán kormány azt állítja, hogy: »jó és baráti kapcso­latokat kíván fenntartani a Szovjetunió kormányával.« A tények azt bizonyítják, hogy Dánia kijelentéseivel ellenté­tesen cselekszik. Dánia ugyan- ■s megengedi, hogy területén ?lhelyezzék az agresszív éazakatlanti tömb idegen csa­patait. A szovjet kormány ezért szükségesnek tartja felhívni a dán kormány fi­gyelmét arra, hogy Dánia te- '•ületé.n fekvő katonai tá­maszpontok Idegen fegyveres jrök rendelkezésére bocsátá- ía nem áll érdekében magá­nak Dánlánsik, minthogy ez a tény veszélybe dönti Dá­nia biztonságát és független- ■iégét. A dán nép túlnyomó többsége ellenzi ezt a politi­kát. A5S ATHÉNI katonai fellebviteli bíróság befejezte Ellj loannidu, Gram- menos, Dromazos, Maniati és más hazafiak ügyének felül­vizsgálását. Görög sajtójelen­tések szerint, a tárgyaláson bsak rendőröket vonultattak fel tanúként. A vádlottak el-, utasították a görög politikai rendőrség által »hazaárulás« és »Görögország területe egy részének elcsatolására irá­nyuló kísérletek« elmén emelt vádakat. Elnnek ellenére a bíróság Elll loannidut, Belo­iannisz özvegyét, Dromazost, Srammenost, Maniatlt, továb- oá Georgiadut, Papanikolaut életfogytiglani börtönre ítél­te. Ezenkívül a bíróság húsz- ■húsz évi börtönre ítélte Ni- kolakopulost, Poddarast, Le- vandakist, Kassiolast, Conist és Kalofoliast. A FRANCIA politikai rendőrség egyik osz­tálya, amely már a német megszállás idején is az ellen­állási mozgalom tevékenysé­gének üldözésére specializál­ta magát, most »titkos je­lentést« terjesztett a katonai törvényszék elé Le Leap, a CGT főtitkára, továbbá Guy Ducoloné és a Francia Köz- társasági ' Ifjúsági Szövej;ség többi letartóztatott vezetői ügyében. A titkos jelentést fel akarják használni azok ellen a kommunista képvise­lők ellen is, akiknek mentel­mi ügyét most tárgyalja a francia nemzetgyűlés albi­zottsága. Raymond Guyot képviselő, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja mentelmi ügyének tárgyalása során nyilatkozatot olvasott fel a nemzetgyűlés mentelmi albizottságának szerdai ülé­sén. Nyilatkozatában lelep­lezte, hogy »összeesküvést« kizárólag a francia kormány sző, amely merényletre ké- •szUl a köztársasági sz.abad- ságjogok ellen, hogy ilymő- don elhallgattassa háborús és áruló politikájának ellenzé­két. Henry Martin, a hős fran­cia tengerészifjú börtönben töltötte 26. születésnapját. Születésnapja alkalmából egész Francalországból a szeretet és harcos együttér­zés kifejezéseivel halmozták el. AZ AMERIKAI BEAVATKOZÓK folytatják a bűnös, emberte­len baktériumháborút. A »Koreai Központi Távirati Iroda« közli, hogy a napok­ban egy amerikai repülőgép a kínai népi önkéntesek egyik századának állásai fö> lőtt két baktériumbombát do­bott le. A szolgálatot telje­sítő örök egyike sok fekete legyet figyelt meg a havon. Ezek a legyek a levegőben szétvált bombából szóródtak ki. Az ör haladéktalanul je­lentést tett századparancsno­kának. A vizsgálat során ki­derült, hogy az amerikai re­pülőgépről ledobott legyek fertőző betegségeket terjesz­tenek. A kínai népi önkénte- seg egységeinek egészségvé­delmi dolgozói a baktérium- bomba lezuhanásának egész térségét megtisztították a fertőzött legyektől. A LENGYEL ÄLL.AMI TERVGAZDALKODÄSI BIZOTTSÁG közzétette jelentését a len­gyel népgazdasági terv 1952. évi teljesítéséről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a lengyel szocialista ipar 1952-ben húsz százalékkal többet termelt, mint 1951-ben és 14%-kal haladta meg azt a szintet, amelyet az eredeti hatéves terv erre a tervévre előirány­zott. A vetésterület 1952-ben ,-nintegy 142.000 hektárral növekedett és a búzából, ár­pából, rozsból és zabból be­takarított termésátlag 4%- kaj haladta meg az 1951. évi szintet. Az elmúlt esztendő­ben 8400 új traktort és sok más mezőgazdasági gépet ál­lítottak munkába. A jelentés beszámolt a beruházásokra corditott összeg növekedésé­ről, s hangsúlyozza, hogy a tervidőszakban 450 nagy ős közepes ipari . létesítményt adtak át rendeltetésének.’ A lolgozők 116.000 új lakószo- ját kaptak, a főiskolák 40 új épülettel bővültek. A mun­ka termelékenysége a -szo- rialista iparban 1951-hez vi­szonyítva 13%-kai nőtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom