Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-06-17 / 35. szám

4 Ol IFIDSHG 1953. lúnius 17. Ezek a reális tények, ezeken épül fel a szovjet kormánynak és vele együtt az egész békeszerető emberiségnek az a törekvése, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és békés úton megoldják a vitás kérdéseket. Dolgozó népünk minden igyeke­zete a tartós béke biztosítására irányul. Ezért pár­tunk és kormányunk, a nép akaratának megfele­lően minden erőfeszítést megtesz, hogy a vitás kér- dések, különöse« pedig a számnnkra életfontossá­gú néniét kérdés békés megoldást nyerjenek, m hogy a teljes egyen,jogúság és kölcsönös előnyök alapján helyreálljanali a normális kereskedelmi kapcsolatok. Szlovákia fejlett ipari országgá lesz kz elmúlt időszakban sikerrel folytattuk hazánk­ban a szocializmus építését. Noha az áruló összees­küvők nagy károkat okoztak gazdasági téren, nem sikerült megakasztaniuk a köztársaság népgazda­ságának fejlődését. A termelőerők fejlődése az ipar összetételének egyidejű, átalakulása mellett kedve­zően folytatódott. Csehszlovákia ipara elsajátítja a bonyolult gépek és gépi berendezések gyártását és ennek alapján a Szovjetunió állandó támogatásával fokozatosan emelkedik szocialista iparunk színvo­nala. Köztársaságunk egész ipari termeié^ az el­múlt év végén a háború előtti 1937. év színvonalát kétszeresen múlta felül. Mezőgazdaságunk is nagy átalakulá.3on megy át. A legtöbb községben már ma működnek a III. és IV. típusú egységes földművesszövetkezetek. A kollektív szövetkezeti gazdálkodás elvei feltartóz- hatatlanul utat törnek falvainkben. A termelőerők szüntelen fejlődése következtében emelkedett a dol­gozó nép anyagi és kulturális színvonala. A köztársaság szocialista országépítésének kere­tében sikerrel folytattuk Szlovákia szocialista ipa- rosításáit s a népgazdaság és kultúra minden sza­kaszán jelentős sikereket értünk el. A legszembe­tűnőbbek a nyersipari termelés gyarapodásának eredményei. 1937-hez képest Szlovákia egész ipari termelése ez év első negyedében kereken négy és félszeresére emelkedett. A nehézipar egész terme­lése ebben a negyedévben már kereken a háború előtti termelés hétszerese. Különösen meggyorsult a fejlődés 1951 óta, amikor Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága Gk)ttwald elv­társ javaslatára elhatározta, hogy felemeli az öt­éves terv feladatait. Ipari termelésünk gyarapodá- sáná-k iramáról képet alkothatunk, ha meggondol­juk, hogy Szlovákia ^ész ipari termelése 1953 első negyedévében 14 százalékkal volt nagyobb, mint az 1937. év egész évi ipari termelése. Az ipari terme­lés növekedését tekintve az ötéves terv eredeti fel­adatait már 1951-ben, tehát három év alatt teljesí­tettük. Szlovákia szocialista iparosítása egyben lényege­sen megváltoztatta a szlovákiai ipar szerkezetét is. A termelőeszközök gyártása növekedett és 1952-ben már az ipari termelés 54.9 százalékára rúgott, be­leszámítva az élelmis^ripart is. Mindez azt bizonyítja, hogy Szlovákia aránylag rövid idő alatt megszűnt elmaradt agrárórszág len­ni és gyors ütemben fejlett ipari ország jellegét ve­szi fel, amelyben túlnyomórészt termelőeszközöket gyártanak. Az ipari termelés rohamos növekedését új gyá­rak nagyméretű építése tette lehetővé. A kétéves terv alatt és az ötéves terv első négy évében több mint száz nagyobb gyárat, bányát és villanyművet helyeztek üzembe, illetve bővítettek ki lényegesen. Több tucat további üzem épülőfélben van és a kö­zeli hónapokban készül el. Az ipari termelés emel­kedésében jelentős része van a munkatermelékeny­ség fejlődésének, amely az ötéves terv négy éve alatt 54.2 százalékot tesz ki. Az építőiparban a munkatermelékenység ugyanebben az időben . 34 százalékkal, az építkezési szerelőmunkák mennyi­sébe pedig 70 százalékkal növekedett. Szlovákia szocialista iparosítása már a lakosság társadalmi összetételében is szembetűnően megnyil­vánul. A háború előtt a ipezögazdasági lakosság az összlakosság 56.8%-át tette ki. Ebben a számban benne foglaltattak a falusi nincstelenek is, akiknek alig talpalatnyi földjük volt, amelyből nem élhettek meg. A földinség a kapitalizmus számára teljesen megoldhatátlan kérdés volt. Ma a mezőgazdasági lakosság arányszáma már 41.9^-ra süllyedt, és ezeknek is jelentős része az iparban is végez állan­dó vagy idénymunkát. Sőt, egyes kerületekben és járásokban a falvakon még munkaerőhiány is ta­pasztalható. Ennek megfelelően jelentősen emelke­dett az iparban foglalkoztatottak száma, amely ma.jdnem megkétszereződött. 1930-ban ezer lakos­ra 31.1 iparban foglalkoztatott személy esett, 1952- ben pedig már 75.8. Lényeges változások következtek be magában a mezőgazdaságban is. Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusának idején a szocialista falu épí­tése még a kezdet kezdetén volt. A mezőgazdasági termelésben és ennek következtében a dolgozók el­látására szolgáló beszolgáltatásokban is a legna­gyobb részük az egyénileg gazdálkodó parasztok­nak és a kulákoknak volt. Ezen a téren is fontos fordulat állt be. 1953 április 30-án a ül. és IV. tí­pusú egységes földművesszövetkezetek száma 1709 volt és a szántóföldben való részük az állami gaz­daságokkal együtt már eléri az össz-szántóterület 45%-át. Ez azt jelenti, hogy a szocialista szektor az állami gazdaságokkal együtt már túlsúlyba ke­rült a mezőgazdasági termékek termelésében és be­adásában. Erre a fejlődésre lényeges befolyással volt a mezőgazdasági termelés gépesítésének növekedése. A gép- és traktoráUomások gépparkja többszörösé­re nőtt és különösen az utóbbi időben fontos válto­zások következtek be a gépállomány minőségében is. Gép- és traktorállomásaink hemyótalpas trakto­rokat, kombájnokat, burgonyaekéket és más gépe­ket kaptak, hogy gépesíth^sék a legkülönfélébb fajta munkákat. A Szlovákiái gép- és traktorállomá­soknak 1953 elején tizenegyszer annyi traktoruk, hatszor több kombájnjuk, harmincnégyszer több önkötőzögépük, harminchatszor több cséplőgépük és hétszer több három- és többcsoroszlyás ekéjük volt, mint 1949 elején. Rendkívül jelentős és fontos tény, hogy 1952-ben a szlovákiai falvakban, ahol a kapitalizmus idején a legegyszerűbb gép is csak a földbirtokos vagy a kulák számára elérhető ritka­ságok voltak, összesen 1,697.131 átszámított hek­táron végezték el gépek a földmunkát, ami nyolc és félszer több, mint 1949-ben volt. A gép- és trak- -torállomások kiterjedt gépparkja ma már a szocia­lista mezőgazdasági termelés további feilődésének értékes anyagi alapját jelenti. A mezőgazdasági mimkák gépesítésében azonban további komoly fel­adatok előtt állunk, hogy tartósan megszilárdítsuk a létező egységes földművesszövetkezeteket és to­vábbfejlesszük a parasztság szövetkezeti mozgal­mát. A szócialista falu építése sikeresen halad előre, és ennek keretében — igaz, még nem kielégítő mér­tékben — alkalmazni kezdtük a szovjet agrotech­nika és zootechnika vívmányait, amelyek lehetővé teszik az egész mezőgazdasági termelés színvonalá­nak jelentős emelését, hogy mezőgazdaságunkat az ipari termeléssel egyenértékű, nagytermelékenységű termeléssé tegyük. Nagy eredményeket értjünk el építőmunkánkban kulturális téren is. Először is iskolaügyünkröl kell megemlékeznünk. Az SzlKP IX. kongresszusának idejéhez viszonyítva különösen azt a tényt hangsú­lyozom, hogy iskolaügyünk nemcsak szélességben, hanem mélységben is nagyot fejlődött és fokozó­dott törekvésünk a szocialista iskola megteremté­sére. Természetesen a mai állapot sem elégíthet ki bennünket. Még ma sem mondhatjuk, hogy iskolai nevelésünk a szocialista ember kohója volna. Pár­tunknak alapvető-változást kell biztosítania az is­kolaügy átszervezésében az új iskolatörvény alap­ján és el kell érnie, hogy az új nemzedék és az új értelmiség nevelése teljes mértékben megfeleljen társadalmunk, népgazdaságunk és kultúránk köve­telményeinek. Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa óta jelentős mértékben megjavult a szakiskolák helyzete. 1937/38-hoz képest az ipar­iskolák száma 12-röl 42-re, a diákok száma pedig 1945-höz képest 11.444-re, tehát hatszorosára emelkedett. Az elmúlt évben széles méretekben hoz­záfogtunk az alsóbb és felsőbbfokú mezőgazdasági szakiskolák kiépítéséhez. Ezen a téren a mai viszo­nyokat nem hasonlíthátjuk a kapitalista korszak viszonyaihoz, mert akkoriban néhány iskolától el­tekintve, ahol a kulákok gyerekei tanultak, a pa- rasztífjúság nem szerezhetett sehol szakképzettsé­get. A főiskolások száma 1937/38-hoz képest négy­szeresre emelkedett, ami azt jelenti, hogy lO.OÓO lakosra 32.6 főiskolás esik; a kapitalista München előtti köztársaság idején ez az arányszám 8.4 volt. Iskolapolitikánk kulcskérdése továbbra is az marad, hogy fokozzuk törekvéseinket az összes is­kolákon működő tanítókáderek szocialista öntuda­tának elmélyítésére, marxista-leninista tudásának gyarapítására és szaktudásának fejlesztésére. A szakmunkások nevelését az állami munkaerő­tartalékok tanintézeteire bíztuk, ahol munkásifjú­ságunk nagyfokú szakképzettséget, alapvető álta­lános műveltséget, politikai és szocialista öntuda­tot szerez. Ezzel megteremtettük a szlovák kultúra soha nem látott felvirágzásának anyagi- előfeltételeit, azét a kultúráét, amely sokszínű és gazdag, a nép­ből merít és elválaszthatatlan a néptől, formájában nemzeti és tartalmában egyre inkább szocialista. Tudományos életünkben a közeljövőben jelentős esemény következik be: a Szlovák Tudományos Akadémia megalapítása, ami megteremti a tudo­mányos kutatás további fejlődésének és a termelés- .sel való szoros kapcsolatának feltételeit. A lenini-sztálini nemzetiségi politika helyességének megdönthetetlen hizonyitéka Szlovákia gazdasági és kulturális építésében el­ért eredményeink igazolják, hogy pártunk sikerrel valósítja meg a népek szabadságának, barátságá­nak és egyenjogúságának lenini-sztálini nemzetiségi politikáját. Az a politika, amelyet a párt közvetle­nül a felszabadulás után kezdett me^alósítani és amelynek alapelvei Csehszloyákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán bontakoztak ki, meghoz­ta gyümölcsét. A sztálini nemzetiségi politika ered­ményeinek ragyogó példáihoz, amelyeket Berija elvtárs sorolt fel a Szovjetunió népeinek életéből az SzKP XIX. kongreaszusán mondott beszámoló­jában, büszke megelégedéssel csatolhatjuk a lenini­sztálini nemzetiségi politikának Csehszlovákiában elért ragyogó eredményeit, amelyek Szlovákiában a népíjazdaság és az életszínvonal rohamos fejlődésében nemzeti kultúra irodalom művészet, színház- és filmművészet virágzásában, valamint új szociálista értelmiségünk nemzeti ká­dereinek fejlődésében nyilvánulnak meg. Itt, Szlo­vákiában, további megcáfolhatatlan bizonyítéka született annak, mennyire életerős, igaz és helyes halhatatlan tanítóinknak, Leninnek és Sztálinnak zseniális tanítása a nemzeti kérdés megoldásáról a szocializmusban, a népeknek egyenjogúságon ala­puló^ barátságáról és gyümölcsöző alkotó együttmű­ködésről, amit a népek csak a munkásosztály ve­zetésével érhetnek el. Pártunk, amely következete- .sen kitart Szlovákia iparosításának vonalán, amely nemzetiségi politikánk alapvető feladata, megszilár­dította és még szorosabbá tette a csehszlovák mun­kásosztály egységét, megerősítette a csehek és szlovákok barátságát és testvériségét, biztosította a magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű dolgozók teljes egyenjogúságát és ezzel megszilárdította né­pi demokratikus államunk összetartását és egysé­gét. Szlovákia iparosítása a lenini-sztálini nemzeti­ségi politikának gyakorlati megnyilvánulása. Ez jut kifejezésre a cseh munkásosztájy segítségében, a szocializmus szlov^ákiai és csehországi építkezé­sein végzett közös munkában is. Szlovákia szocialista iparosításának rohamos fejlődését a szocializmus gazdasági alaptörvényé­nek mégfelelően az életszínvonal állandó emelkedé­se kíséri. Erről tanúskodik a közszükségleti cikkek és élelmiszerek egyre emelkedő fogyasztása is. A lakosság fejenkénti húsfogyasztása az 1936. évi 15.6 kilogrammról 26.28 kilogrammra, vagyis 68.5 százalékkal emelkedett, a vaj fogyasztása 27%- kal, a tojásé 53%-kal, a cukoré 67.3%-kal, a sör- fogyasztás p«dig 450%-kai növekedett. Még na­gyobb növekvést állapíthatunk meg az ipari cikkek fogyasztása terén. A munkások átlagos bére az el­múlt években 33.3 százalékkal emelkedett és ez igen jelentős béremelkedés, amelyet még jobban növel a béreknek a pénzreformmal kapcsolatos ér­tékemelkedése. Évről évre javul és kiépül az_ egész­ségügy, amiről sok meggyőző számadat "tanús­kodik. Kiszélesedik a kommunális szolgáltatások hálózata és minősége — az üdülés és a sport a legszélesebb tömegek tulajdona lett. Ebben szemléltetően megnyilvánul annak a pártnak a politikája, amely minden tettében követ­kezetesen ázt a célt tartotta szem előtt, hogy kielé­gítse a lakosság növekvő anyagi és kulturális igé­nyeit, biztosítsa a dolgozó emberről és az ő javáról való sokoldalú gondoskodást. Egyre többet merítsünk a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból Abban a törekvésünkben, hogy teljesítsük Szlo­vákia iparosításának feladatait, óriási támogatást kapunk a Szovjetuniótól; A mezőgazdaság, az épí­tőipar, a bányászat, az erdőgazdaság gépesítésében a szovjet '^épeknek, különösen a nehézgépeknek döntő részük van. A Szovjetunióból nagymennyisé­gű értékes nyersanyagot és gépi berendezést kap­tunk. Munkásaink a szovjet sztahanovistáktól ta­nultak. Szövetkezeti tagjaink meríthetnek a szov­jet agrotechnika és zootechnika nagy vívmányaiból. Gazdaságunknak nincs olyan ágazata, amely ne me­rített volna a Szovjetunió szocialista országépítésé­nek gazdag tapasztalataiból, amelyeket a szovjet nép önzetlenül bocsátott rendelkezésünkre, azzal az egyetlen kívánsággal, hogy tanuljuk meg őket minél jobban felhasználni. ^ Az elmúlt időszakot, különösen a legutóbbi két évet elsősorban az jellemzi, hogy a szovjet tapasz­talatokra támaszkodtunk gazdasági berendezésünk megs^rvezésében, népgazdaságunk szervezésében és irán^űtásában, számos időszerű kérdés megoldá­sában. A szovjet szervezet, irányítás ég szerv'ezés fejlett és bevált formáinak átvétele nagy könnyí­tést jelentett gzámunkra és meggyorsította szo­cialista^ országépítésünket. A Szov.jetunió segítsége, — tanítja Gottwald elvtárs — a népi demokrati­kus gllamok szocialista építőmunkájának döntő té­nyezője. Minél jobban elsajátítjuk a szovjet ta­pasztalatokat, minél jobban megközelítjük szovjet példaképünké^ annál eredményesebb lesz szocia­lista^ építőmunkánk, mert ez a népi, demokratikus országok fejlődésének egyik legfőbb törvénye. Eitórt még alaposabban fogjuk tanulmányozni a szovjet tapasztalatokat, még kitartóbban fogjuk őket alkalmazni viszonyainkra, minden téren elmé- lyítjük és kife jlesztjác • gazdasági és kulturális együttműködésünket. Mélységes hálát és odaadást érzünk a nagy szov­jet nép és^ kormány? iránt, mert tudjuk, milyen ki­emelkedő döntő szerepe van a Szovjetunió önzet­len segítségének a szocializmus sikeres felépítésé­ben hazánkban és ezzel Szlovákia szocialista iparo- sításána,k sikerében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom