Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-17 / 35. szám
4 Ol IFIDSHG 1953. lúnius 17. Ezek a reális tények, ezeken épül fel a szovjet kormánynak és vele együtt az egész békeszerető emberiségnek az a törekvése, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és békés úton megoldják a vitás kérdéseket. Dolgozó népünk minden igyekezete a tartós béke biztosítására irányul. Ezért pártunk és kormányunk, a nép akaratának megfelelően minden erőfeszítést megtesz, hogy a vitás kér- dések, különöse« pedig a számnnkra életfontosságú néniét kérdés békés megoldást nyerjenek, m hogy a teljes egyen,jogúság és kölcsönös előnyök alapján helyreálljanali a normális kereskedelmi kapcsolatok. Szlovákia fejlett ipari országgá lesz kz elmúlt időszakban sikerrel folytattuk hazánkban a szocializmus építését. Noha az áruló összeesküvők nagy károkat okoztak gazdasági téren, nem sikerült megakasztaniuk a köztársaság népgazdaságának fejlődését. A termelőerők fejlődése az ipar összetételének egyidejű, átalakulása mellett kedvezően folytatódott. Csehszlovákia ipara elsajátítja a bonyolult gépek és gépi berendezések gyártását és ennek alapján a Szovjetunió állandó támogatásával fokozatosan emelkedik szocialista iparunk színvonala. Köztársaságunk egész ipari termeié^ az elmúlt év végén a háború előtti 1937. év színvonalát kétszeresen múlta felül. Mezőgazdaságunk is nagy átalakulá.3on megy át. A legtöbb községben már ma működnek a III. és IV. típusú egységes földművesszövetkezetek. A kollektív szövetkezeti gazdálkodás elvei feltartóz- hatatlanul utat törnek falvainkben. A termelőerők szüntelen fejlődése következtében emelkedett a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala. A köztársaság szocialista országépítésének keretében sikerrel folytattuk Szlovákia szocialista ipa- rosításáit s a népgazdaság és kultúra minden szakaszán jelentős sikereket értünk el. A legszembetűnőbbek a nyersipari termelés gyarapodásának eredményei. 1937-hez képest Szlovákia egész ipari termelése ez év első negyedében kereken négy és félszeresére emelkedett. A nehézipar egész termelése ebben a negyedévben már kereken a háború előtti termelés hétszerese. Különösen meggyorsult a fejlődés 1951 óta, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Gk)ttwald elvtárs javaslatára elhatározta, hogy felemeli az ötéves terv feladatait. Ipari termelésünk gyarapodá- sáná-k iramáról képet alkothatunk, ha meggondoljuk, hogy Szlovákia ^ész ipari termelése 1953 első negyedévében 14 százalékkal volt nagyobb, mint az 1937. év egész évi ipari termelése. Az ipari termelés növekedését tekintve az ötéves terv eredeti feladatait már 1951-ben, tehát három év alatt teljesítettük. Szlovákia szocialista iparosítása egyben lényegesen megváltoztatta a szlovákiai ipar szerkezetét is. A termelőeszközök gyártása növekedett és 1952-ben már az ipari termelés 54.9 százalékára rúgott, beleszámítva az élelmis^ripart is. Mindez azt bizonyítja, hogy Szlovákia aránylag rövid idő alatt megszűnt elmaradt agrárórszág lenni és gyors ütemben fejlett ipari ország jellegét veszi fel, amelyben túlnyomórészt termelőeszközöket gyártanak. Az ipari termelés rohamos növekedését új gyárak nagyméretű építése tette lehetővé. A kétéves terv alatt és az ötéves terv első négy évében több mint száz nagyobb gyárat, bányát és villanyművet helyeztek üzembe, illetve bővítettek ki lényegesen. Több tucat további üzem épülőfélben van és a közeli hónapokban készül el. Az ipari termelés emelkedésében jelentős része van a munkatermelékenység fejlődésének, amely az ötéves terv négy éve alatt 54.2 százalékot tesz ki. Az építőiparban a munkatermelékenység ugyanebben az időben . 34 százalékkal, az építkezési szerelőmunkák mennyisébe pedig 70 százalékkal növekedett. Szlovákia szocialista iparosítása már a lakosság társadalmi összetételében is szembetűnően megnyilvánul. A háború előtt a ipezögazdasági lakosság az összlakosság 56.8%-át tette ki. Ebben a számban benne foglaltattak a falusi nincstelenek is, akiknek alig talpalatnyi földjük volt, amelyből nem élhettek meg. A földinség a kapitalizmus számára teljesen megoldhatátlan kérdés volt. Ma a mezőgazdasági lakosság arányszáma már 41.9^-ra süllyedt, és ezeknek is jelentős része az iparban is végez állandó vagy idénymunkát. Sőt, egyes kerületekben és járásokban a falvakon még munkaerőhiány is tapasztalható. Ennek megfelelően jelentősen emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma, amely ma.jdnem megkétszereződött. 1930-ban ezer lakosra 31.1 iparban foglalkoztatott személy esett, 1952- ben pedig már 75.8. Lényeges változások következtek be magában a mezőgazdaságban is. Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusának idején a szocialista falu építése még a kezdet kezdetén volt. A mezőgazdasági termelésben és ennek következtében a dolgozók ellátására szolgáló beszolgáltatásokban is a legnagyobb részük az egyénileg gazdálkodó parasztoknak és a kulákoknak volt. Ezen a téren is fontos fordulat állt be. 1953 április 30-án a ül. és IV. típusú egységes földművesszövetkezetek száma 1709 volt és a szántóföldben való részük az állami gazdaságokkal együtt már eléri az össz-szántóterület 45%-át. Ez azt jelenti, hogy a szocialista szektor az állami gazdaságokkal együtt már túlsúlyba került a mezőgazdasági termékek termelésében és beadásában. Erre a fejlődésre lényeges befolyással volt a mezőgazdasági termelés gépesítésének növekedése. A gép- és traktoráUomások gépparkja többszörösére nőtt és különösen az utóbbi időben fontos változások következtek be a gépállomány minőségében is. Gép- és traktorállomásaink hemyótalpas traktorokat, kombájnokat, burgonyaekéket és más gépeket kaptak, hogy gépesíth^sék a legkülönfélébb fajta munkákat. A Szlovákiái gép- és traktorállomásoknak 1953 elején tizenegyszer annyi traktoruk, hatszor több kombájnjuk, harmincnégyszer több önkötőzögépük, harminchatszor több cséplőgépük és hétszer több három- és többcsoroszlyás ekéjük volt, mint 1949 elején. Rendkívül jelentős és fontos tény, hogy 1952-ben a szlovákiai falvakban, ahol a kapitalizmus idején a legegyszerűbb gép is csak a földbirtokos vagy a kulák számára elérhető ritkaságok voltak, összesen 1,697.131 átszámított hektáron végezték el gépek a földmunkát, ami nyolc és félszer több, mint 1949-ben volt. A gép- és trak- -torállomások kiterjedt gépparkja ma már a szocialista mezőgazdasági termelés további feilődésének értékes anyagi alapját jelenti. A mezőgazdasági mimkák gépesítésében azonban további komoly feladatok előtt állunk, hogy tartósan megszilárdítsuk a létező egységes földművesszövetkezeteket és továbbfejlesszük a parasztság szövetkezeti mozgalmát. A szócialista falu építése sikeresen halad előre, és ennek keretében — igaz, még nem kielégítő mértékben — alkalmazni kezdtük a szovjet agrotechnika és zootechnika vívmányait, amelyek lehetővé teszik az egész mezőgazdasági termelés színvonalának jelentős emelését, hogy mezőgazdaságunkat az ipari termeléssel egyenértékű, nagytermelékenységű termeléssé tegyük. Nagy eredményeket értjünk el építőmunkánkban kulturális téren is. Először is iskolaügyünkröl kell megemlékeznünk. Az SzlKP IX. kongresszusának idejéhez viszonyítva különösen azt a tényt hangsúlyozom, hogy iskolaügyünk nemcsak szélességben, hanem mélységben is nagyot fejlődött és fokozódott törekvésünk a szocialista iskola megteremtésére. Természetesen a mai állapot sem elégíthet ki bennünket. Még ma sem mondhatjuk, hogy iskolai nevelésünk a szocialista ember kohója volna. Pártunknak alapvető-változást kell biztosítania az iskolaügy átszervezésében az új iskolatörvény alapján és el kell érnie, hogy az új nemzedék és az új értelmiség nevelése teljes mértékben megfeleljen társadalmunk, népgazdaságunk és kultúránk követelményeinek. Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa óta jelentős mértékben megjavult a szakiskolák helyzete. 1937/38-hoz képest az ipariskolák száma 12-röl 42-re, a diákok száma pedig 1945-höz képest 11.444-re, tehát hatszorosára emelkedett. Az elmúlt évben széles méretekben hozzáfogtunk az alsóbb és felsőbbfokú mezőgazdasági szakiskolák kiépítéséhez. Ezen a téren a mai viszonyokat nem hasonlíthátjuk a kapitalista korszak viszonyaihoz, mert akkoriban néhány iskolától eltekintve, ahol a kulákok gyerekei tanultak, a pa- rasztífjúság nem szerezhetett sehol szakképzettséget. A főiskolások száma 1937/38-hoz képest négyszeresre emelkedett, ami azt jelenti, hogy lO.OÓO lakosra 32.6 főiskolás esik; a kapitalista München előtti köztársaság idején ez az arányszám 8.4 volt. Iskolapolitikánk kulcskérdése továbbra is az marad, hogy fokozzuk törekvéseinket az összes iskolákon működő tanítókáderek szocialista öntudatának elmélyítésére, marxista-leninista tudásának gyarapítására és szaktudásának fejlesztésére. A szakmunkások nevelését az állami munkaerőtartalékok tanintézeteire bíztuk, ahol munkásifjúságunk nagyfokú szakképzettséget, alapvető általános műveltséget, politikai és szocialista öntudatot szerez. Ezzel megteremtettük a szlovák kultúra soha nem látott felvirágzásának anyagi- előfeltételeit, azét a kultúráét, amely sokszínű és gazdag, a népből merít és elválaszthatatlan a néptől, formájában nemzeti és tartalmában egyre inkább szocialista. Tudományos életünkben a közeljövőben jelentős esemény következik be: a Szlovák Tudományos Akadémia megalapítása, ami megteremti a tudományos kutatás további fejlődésének és a termelés- .sel való szoros kapcsolatának feltételeit. A lenini-sztálini nemzetiségi politika helyességének megdönthetetlen hizonyitéka Szlovákia gazdasági és kulturális építésében elért eredményeink igazolják, hogy pártunk sikerrel valósítja meg a népek szabadságának, barátságának és egyenjogúságának lenini-sztálini nemzetiségi politikáját. Az a politika, amelyet a párt közvetlenül a felszabadulás után kezdett me^alósítani és amelynek alapelvei Csehszloyákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán bontakoztak ki, meghozta gyümölcsét. A sztálini nemzetiségi politika eredményeinek ragyogó példáihoz, amelyeket Berija elvtárs sorolt fel a Szovjetunió népeinek életéből az SzKP XIX. kongreaszusán mondott beszámolójában, büszke megelégedéssel csatolhatjuk a leninisztálini nemzetiségi politikának Csehszlovákiában elért ragyogó eredményeit, amelyek Szlovákiában a népíjazdaság és az életszínvonal rohamos fejlődésében nemzeti kultúra irodalom művészet, színház- és filmművészet virágzásában, valamint új szociálista értelmiségünk nemzeti kádereinek fejlődésében nyilvánulnak meg. Itt, Szlovákiában, további megcáfolhatatlan bizonyítéka született annak, mennyire életerős, igaz és helyes halhatatlan tanítóinknak, Leninnek és Sztálinnak zseniális tanítása a nemzeti kérdés megoldásáról a szocializmusban, a népeknek egyenjogúságon alapuló^ barátságáról és gyümölcsöző alkotó együttműködésről, amit a népek csak a munkásosztály vezetésével érhetnek el. Pártunk, amely következete- .sen kitart Szlovákia iparosításának vonalán, amely nemzetiségi politikánk alapvető feladata, megszilárdította és még szorosabbá tette a csehszlovák munkásosztály egységét, megerősítette a csehek és szlovákok barátságát és testvériségét, biztosította a magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű dolgozók teljes egyenjogúságát és ezzel megszilárdította népi demokratikus államunk összetartását és egységét. Szlovákia iparosítása a lenini-sztálini nemzetiségi politikának gyakorlati megnyilvánulása. Ez jut kifejezésre a cseh munkásosztájy segítségében, a szocializmus szlov^ákiai és csehországi építkezésein végzett közös munkában is. Szlovákia szocialista iparosításának rohamos fejlődését a szocializmus gazdasági alaptörvényének mégfelelően az életszínvonal állandó emelkedése kíséri. Erről tanúskodik a közszükségleti cikkek és élelmiszerek egyre emelkedő fogyasztása is. A lakosság fejenkénti húsfogyasztása az 1936. évi 15.6 kilogrammról 26.28 kilogrammra, vagyis 68.5 százalékkal emelkedett, a vaj fogyasztása 27%- kal, a tojásé 53%-kal, a cukoré 67.3%-kal, a sör- fogyasztás p«dig 450%-kai növekedett. Még nagyobb növekvést állapíthatunk meg az ipari cikkek fogyasztása terén. A munkások átlagos bére az elmúlt években 33.3 százalékkal emelkedett és ez igen jelentős béremelkedés, amelyet még jobban növel a béreknek a pénzreformmal kapcsolatos értékemelkedése. Évről évre javul és kiépül az_ egészségügy, amiről sok meggyőző számadat "tanúskodik. Kiszélesedik a kommunális szolgáltatások hálózata és minősége — az üdülés és a sport a legszélesebb tömegek tulajdona lett. Ebben szemléltetően megnyilvánul annak a pártnak a politikája, amely minden tettében következetesen ázt a célt tartotta szem előtt, hogy kielégítse a lakosság növekvő anyagi és kulturális igényeit, biztosítsa a dolgozó emberről és az ő javáról való sokoldalú gondoskodást. Egyre többet merítsünk a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból Abban a törekvésünkben, hogy teljesítsük Szlovákia iparosításának feladatait, óriási támogatást kapunk a Szovjetuniótól; A mezőgazdaság, az építőipar, a bányászat, az erdőgazdaság gépesítésében a szovjet '^épeknek, különösen a nehézgépeknek döntő részük van. A Szovjetunióból nagymennyiségű értékes nyersanyagot és gépi berendezést kaptunk. Munkásaink a szovjet sztahanovistáktól tanultak. Szövetkezeti tagjaink meríthetnek a szovjet agrotechnika és zootechnika nagy vívmányaiból. Gazdaságunknak nincs olyan ágazata, amely ne merített volna a Szovjetunió szocialista országépítésének gazdag tapasztalataiból, amelyeket a szovjet nép önzetlenül bocsátott rendelkezésünkre, azzal az egyetlen kívánsággal, hogy tanuljuk meg őket minél jobban felhasználni. ^ Az elmúlt időszakot, különösen a legutóbbi két évet elsősorban az jellemzi, hogy a szovjet tapasztalatokra támaszkodtunk gazdasági berendezésünk megs^rvezésében, népgazdaságunk szervezésében és irán^űtásában, számos időszerű kérdés megoldásában. A szovjet szervezet, irányítás ég szerv'ezés fejlett és bevált formáinak átvétele nagy könnyítést jelentett gzámunkra és meggyorsította szocialista^ országépítésünket. A Szov.jetunió segítsége, — tanítja Gottwald elvtárs — a népi demokratikus gllamok szocialista építőmunkájának döntő tényezője. Minél jobban elsajátítjuk a szovjet tapasztalatokat, minél jobban megközelítjük szovjet példaképünké^ annál eredményesebb lesz szocialista^ építőmunkánk, mert ez a népi, demokratikus országok fejlődésének egyik legfőbb törvénye. Eitórt még alaposabban fogjuk tanulmányozni a szovjet tapasztalatokat, még kitartóbban fogjuk őket alkalmazni viszonyainkra, minden téren elmé- lyítjük és kife jlesztjác • gazdasági és kulturális együttműködésünket. Mélységes hálát és odaadást érzünk a nagy szovjet nép és^ kormány? iránt, mert tudjuk, milyen kiemelkedő döntő szerepe van a Szovjetunió önzetlen segítségének a szocializmus sikeres felépítésében hazánkban és ezzel Szlovákia szocialista iparo- sításána,k sikerében is.
