Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-06-17 / 35. szám

OJ IFIÜS&6 1953, június 17. Bratislava dolgozóinak lelkes tüntetése Szlovákia Kommunista Pártja dicső X. kongresszusa be­fejezés« után, amely irányelveket tűzött ki arravonatkozó- lag, hogyan teljesítsük még jobban Csehszlovákia Kommu­nista Pártja országos konferenciája határozatait, június 15-én, hétfőn Bratislavában a Sztálin-téren hatalmas manl- fesztáciőt tartottak. Az ünnepélyesen feldíszített téren már 14 érától kezdve gyülekeztek az üzemek, hivatalok, EPSz ek és iskolák dől gozőinak beláthatatlan tömegei, hogy kifejezzék drága pár tunk iránti határtalan odaadásukat, hűségűket és olthatat lan szeretetüket pártunk iránt, amely a Szlovákia szociális ta iparosítása hatalmas feladatainak megvalósításáért foly tatott harcunk és -a világbékéért folytatott harcunk élén áll A Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa óta Szlo vákia népeitől elért és az SzlKP X. kongresszusán mérle gélt építő sikereik fölötti határtalan öröm érzetével manl fesztálta több mint 120.000 dolgozó a Sztálin-téren azt az elhatározását, hogy Szlovákia Kommunista Pártja X. kon­gresszusa határozatait teljesíti. Röviddel négy óra után fel- hangzanak Bratislava utcáin és terein ünnepi h^arsonahan- gok a Liibusa című operából. Bratislava népe hatalmas hur­rá és éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, éljen Zápo- tocky elvtárs üdvözlésekkel fogadja elnökét, a tribünre lépő Antonín Zápotocky elvtársat. Utána érkeznek a kormány tagjai, Viliam Siroky miniszterelnökkel az élen. Antonin Novotny és Bruno Köhler, Csehszlovákia Kommunista párt- ja Központi Bizottságának tagjai, Szlovákia Kommunista Pártja újonnan választott Központi Bizottsága tagjai, a Szlovák Nemzeti Ta.nács elnökségének tagjai, a Megbízottak Testületé, a Nemzeti Arcvonal tényezőinek képviselői, a tö­megszervezetek és a hadsereg képviselői. Üjra betölti a teret a hatalmas lelkesedés és üdvkiáltás, mikor Antonín Zápotocky köztársasági elnök a mtl<rofonhoz lép. A dolgozók nem mindennapi érdeklődéssel és leszült fi- társasági elnöki funkciójában a szlovák néphez. Szavait tapsviharral és a helyeslés lelkes megnyilvánulásaival több- szőr megszakítják. ' Üjbói felhangzik a tapsvihar, amikor Viliam Siroky mi­niszterelnök lép a mikrofonhoz. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa jelentőségére vonatkozó szavait a dolgozók építő munkájukra büszkén hallgatják. E kongre«z- szusról pártunk legjobb fiai és lányai viswzatérnek munka­helyeikre, hogy a kongresszus irányelveivel felfegyverkez­ve a dolgozó népet hazánk szocialista építése nagy és gyö­nyörű feladatainak teljesítésére mozgósítsák. Zárószavai el­vesznek a lelkes „Éljen Zápotocky elvtárs!" ,,Éljen Siro- ky elvtárs!“ „Éljen a Szovjetunió!“, „Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja!" kiáltások közepette. Antonín Zápotocky elvtárs, köztársasági elnök beszéde Eh'társnők és elvtársak, kedves polgártásak! Ma először nyílt alkalmam, hogy a szlovák néphez mint a Csehszlovák Köztársaság elnöke szóljak, amely tisztségre a ti akaratotokból, a par­lament akaratából, a nép képvise­lőinek szabad választása, a Nemzet- gyűlés képviselői, a Csehek és Szlová­kok Megűjhodott Nemzeti Frontja tagjainak akaratából kerültem. Nem először vagyok Szlovákiában Ismerem a München előtti, ludák. fasiszta Szlovákiát és a mai népi de- niokratikus Szlovákiát, amely a szo­cialista országépitést valósítja meg Mi volt a München előtti Szlovákia Jellegzetes alapvonása? Leigázott és járombahajtott Szlo­vákia volt. A kapitalizmus és a gyors meggazdagodásra törekvő cseh burzsoázia kirabolt, kizsákmá­nyolt, elnéptelenitett Szlovákiája. A cseh burzsoáziát a szlovák dolgozó nép elnyomásában és kíméletlen ki­zsákmányolásában a városokban és vidékein egyaránt a volt magyar nagybirtokosok és grófok és a szü­letőben lévő szlovák nemzeti bur­zsoázia támogatták. Az első burzsoa köztársaság ide jében ért a jelszót hangoztatták; A dolgozó szlovákok műveletlenek, primitívek, barbá- '^rok. őket a oseheknek kell civilizálniok ■ S ezért nincs joguk dönteniök, kor. mányozniok. És hogy a civilizáció útján helye, sen Vezessék őket, ezért cseh fölöt- tes hatóságot, cseh tisztviselőket, bürokratákat, jegyzőket, cseh rend­őröket és amennyiben erre lehetőség mutatkozott, még cseh postásokat és vasutasokat is kell odaküldeni. Szlovákiát gyarmatnak tekintet, ték. A München előtti köztársaságban éppen ezért ilyen volt Szlovákia ar­culata. A kcrtijunktűra idején az emberi fnuhka és a természeti kincsek korlátlan kirablása, a gyárak leállítása s az erdők kifosztása folyt, a válság Idején munkanélküli­ség, éhség, éhségsztrájkok uralkod­tak és durva rendőri hatalommal való kegyetlen elnyomásuk, nem rét. tenve vissza a szuronyok és a lő fegyver használatától Krompachy, Kosutl, Polomka, Podbrezová, Varöskfl, Margecany, Holiö, Telgárt, Pohorela, stb Ezek a kapitalista kizsákmányo­lás, kegyetlenkedések és erőszak em­lékéi. A Mündhen előtti megalázott és éhező Szlovákia volt ez, amelyet napról napra a kínok keresztjére feszítettek, a tiltakozó, háborgó, epedve imádkozó Szlovákia. „A magasságos égben, lakó kegyelmes Istenünk, ha már szájat adtál, kenyeret is adj nekünk." A reménytelenségbe hulló Szlová- kia volt ez, ahöl a kétségbeésés sut­togta: i,Adj halált, Istenem”. Ilyen volt az első, a masaryki burzsoa köztársaság Szlovákiája. Aztán eljött a második éra. Az úgynevezett nacionalista Szlo- vákia áfája. Hlinka és Tuka Szlovákiája Az újból elárult, eladott nép ha­zája. Az öínállóság és szabadság helyett kollaborálás a reakciós hitleri fasiz­musnak, minden dolgozó nép legel vetemültebb bűnözőjének és ellensé­gének kiszolgálása. B hazaáruló. reakciós Tuka-féle kormány idején a szlovák ^Igožó népet a városokban és a vidéken egyaránt csak kihasználták és klszl- polyozták. Újból eladták és idegen érdekek szolgálatába erőszakolták. Szlovákia fejlődése helyett — az ősi ellenség hódító érdekeinek, a hitleri fasizmus szömyuralmában megmutatkozó nacionalista germán hódítók étvágyának rabszolga! ki­szolgálása következett be. A szlovák népet és Szlovákia gaz­daságát a •- germán háborús uszítók szolgálatába állították, a szép szlo­vák országot veszett fasiszta zsol- dós hordák szállták meg és az orszá­got önkéntesen a fasizmus és a nem­zetközi reakció rendelkezéséra bo­csátották, hogy felvonulási terepül szolgáljon a szocializmus országa, a Szovjetunió ellen irányuló gaz tá­madáshoz. Ez ellen a népellenes és a szlovák nép érdekel ellen irányuló, hazaóru- ló, reakciós és kollaboráns politika ellen az egész szlovák dolgozó nép fellázad — ez ellen Irányul a besz­tercebányai felkelés, ellenük irányul a becsületes szlovák partizánoknak Szlovákia különböző vidékein folyta­tott hősi harca és dicsőséges tevé­kenysége. A Szovjet Hadsereg megérkezése, a hitleri hordák felett aratott dicső­séges győzelmei véget vetnek Szlo­vákia szégyenteljes megszállásának és a felszabadult szlovák nép azután véget vet a Tuka-féle hazaárulók uralmának és bűnös tevékenységé, nek. Népbíróság elé állítják és érdemük szerint elítélik őket. Uj korszak kezdődik. A népi de­mokratikus, a szocializmufit áhító Szlovákia korszaka. Ám ez a korszak sem mentes har- ooktöl, az akadályok lékü»désétöi, az árulók és szabotörök félfeálfttá- sától, bűnös terveiknek leleplezésétől. Ártalmatlanná tételüktől és eltávo­lításuktól. A megszállók kiűzésével, a kassai Programm elfogadásával, a népi de­mokratikus elvek ptoklamálásával nem szűnik meg a kapitalista reak­ció elleni harc, még nem számoltuk fel cselszövényeiket és ellenséges, bűnös szándékaikat. Hogy meggátol­ják és elszabotálják az új társadalom és szocialista rend kiépítését. Noha Hitlert megsemmisítették. Hlinka és Tuka híveit elítélték. Itt maradtak Lettrichék, Ürszlnyék és mások, akik a reakció érdekében, ä kapitalista kizsákmányolás javára ismét meg akarják akadályozni a szooializmus építését, káros tevé­kenységet akarnak kifejteni és lehe- tetíeimé tenni a szocializmust. Csak 1948 februárjában számolunk le a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontja kormányában részvevő bur­zsoa reakcióval Szlovákia csak február után indul meg szilárd és határozott léptekkel a gazdasági élet minden szakaszán, az Iparban, a kereskedelemben és mezőgazdaságban a szocializmus építésének útján. Ezt az utunkat ma már semmi sem gátolhatja, semmi, sem teheti járhatatlanná. Ezért a saját táborunkban felme­rült likvidátori tevékenység, nacio­nalista és opportunista elhajlás és árulás is pusztán átmeneti epizód marad, amelynek káros hatását rö­videsen és a leghatározottabban ki­küszöböljük. Üj Szlovákia születik. A februári győzelem felszabadult Szlovákiája, amelyet a munkásosz­tály és a dolgozó nép épít, az a Szlovákia, amely Kommunista Párt. jánák zászlaja alatt, a csehek és szlovákok egységes megüjhódott Nemzeti Frontjában testvéri és el­szakíthatatlan szövetségben a cseh országrészek munkásosztályával és dolgozóival, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja vezetésével halad elő­re, az új boldog szocialista jövö felé. Törekvésünk, hogy felépítsük bol­dog és örömteli szocialista jövőnket, arra késztet bennünket, hogy még szoro.sabban felzárkózzunk felszaba­dítónk és szövetségesünk, a nagy Szovjetunió mellé, minél szoťgo.sab. ban építsük szoros eg}mttmúködé- sünket a népi demokratikus köztár­saságokkal, a Kínai Népköztársa­sággal, a Német Demokratikus Köz­társasággal és helytálljunk a béke­védőknek a Szovjetunió vezette vi­lágot átfogó arcvonalán. (Taps.) Az új, igazán szabad Szlovákia építésének mai korszakában, amikor Szlovákia csak akkor lehet boldog és valóban szabad, ha szocialistává lesz, mindig széhi előtt kell tarta­nunk, hogy a szocializmust még nem építettük fel. Csak az épitőmimka kezdrtén va­gyunk. Az idén fejezzük be az első gott- vvaldi ötéves tervet. Az országépités megköveteli egész gazdciságfi életünk átalakítását. Az ipart, a kereskedelmet, a pénzgaz­dálkodást, az állami és községi gaz­dálkodást és mezőgazdaságunkat alapjában át kell építenünk, meg kell szabadítanunk a reá rakódott kapitalista csökevényektöl, elavult nézetektől és képessé kell tennünk arra, hogy az új gazda új célkitű­zéseit, igényeit és követelményeit szolgálja. Az új gazda és úr Szlová­kiában épp úgy, mint az egész köz­társaságban, a munkásosztály és a dolgozó nép. (Taps.) A szocialista országépités ez új korszakának döntő tényezője a ka­pitalista kizsákmányolás alól fel­szabadult munka. A szocialista rend nemcsak megszabadítja a munkát a kapitalista rabság régi átkától, — hanem munkát ad, munkalehetősé­geket biztosít, értékessé teszi a munkát és érdem szerint díjazza is. A szocialista országépités terem, tő lendületének áldásos hatása alatt fejlödé.snek indult egész Szlovákia gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Engedjék meg, hogy az imént fel­vázolt három döntő korszak szem­szögéből nézve megmagyarázzam és összehasonlítsam, milyen volt a helyzet azelőtt és milyen ma. Mi változott meg Szlovákiában és hogyan változott meg — javára, vagy pedig kárára? A lakosság életszínvonala emel­kedésének első feltétele az ipari ter­melés és általában a termelés fej­lődése. Abban az államban, amely csak kis és elmaradt ipari termeléssel rendelkezik, a lakosság életszinvo. nala is alacsony marad, tekiátet nélkül az uralkodó rendszerre. Éppen ezért a szocializmus építé­se föltétlenül egybekapcsolódik a termelőerők fejlesztésével. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban“ című müvében art tanítja, hogy a szocializmus célja az egész társadalom egyre növekvő anyagi és kulturális Igényei legnagyobb mérvű kiegészítésének biztosítása, a szocia­lista termelés szakadatlan fejlesz­tésével, a legfejlettebb technika alapján. Senki sem tagadhatja, hogfy Szlo. vákia termelő erői éppen az utőbbi időkben, a gottwaldi köztársaságban valósággal óriási fejlődésen mennel< át Szlovákia Ipari termelése a hábo­rú slöttl viszonyokhoz képest több mint négyszeresére növekedett. Az idei első negryedévl termelés az 1937- es év első negyedévi termelésének négy és félszerese. Ez art jelenti, hogy Szlovákia Ipa­ra egyedül ez év első negyedében többet termelt, mint az egész 1937. es évben. 1949 és 1952. között a szlovákiai beruházási építkezések költsége ösz- szesen 86.5 milliárd koronát tett ki, ami az országos beruházási építke­zések összes költségének 27 és fél százaléka. A háború előtti burzsoa köztársa­ság kizsákmányolta a szlovák népet és korlátozta Szlovákia ipari ter­melését, krízis idején leállította a gyárakat és elszállította a gépi be­rendezéseket, Sz.lovákia népét mun­kanélküliségre és éhe2iésre kárhoz­tatta. A mi gottwaldi köztársasá­gunk azonban új ipari üzemeket és vállalatokat épít, növeli a munkale­hetőségeket és az új dolgozók ezreit állítja be az ipari termelésbe. Nem untatom önöket számokkal. Mindnyájan tudják, hogy az új gyárak építése és üzembehelyezése napról napra gyarapítj-a a szlovák nép előtt megnyíló munkalehetősé­geket és munlíaalkalmakat. Masaryk és Benes München előtti köztársaságában tízezer számra ván­doroltak ki Szlovákiából a munká­sok. Ma senkinek sem kell külföldön keresnie a munkát. Szlovákia ipara, az ország szocialista építkezései ele. gendö munkaalkalmat biztosítanak mindenkinek, aki becsületesen akar dolgozni. Ezért összefoglalóan kijelenthet­jük: A háború előtti kapitalista köztár­saság idején évente tízezer számra vándoroltak ki Szlovákiából az em­berek, akik dolgozni akartak, de idehaza hiába kerestek munkát. Ma senkinek sem kell elszöknie Szlovákiából azért, mert nincs mun­kája, és ha valaki elszökik, akkor olyen egyénről van szó, aki nem dolgozni, hanem szabotálni akar. Az ipari termelés fejlődésével kar­öltve halad Szlovákia kulturális fel­virágzása. Siroky elvtárs Szlovákia Kommu­nista Pártjának ma befejezett^ X. kongresszusán mondott beszámolójá­ban találó bizonyítékokat sorol fel erre. Én c.sak egy dologra akarom fel­hívni a figyelmet. A szlovákiai szak. és ipari iskola- ügy fejlődéséről van szó. A háború előtti évekhez képest a szak- és ipar iskolák száma, valamint a diákok száma töb mint hatszorosára nőtt. Hasonlítsák azonban össze, ho­gyan gondoskodtak azelőtt a szak­mai és ipari utánpótlásról és ho. gyan gondoskodik mai köztársasá­gunk az Ipari tanulóifjúság nevelé­séről. Csak egy jellemző kis példát em­lítek: 1932. április 21-én Való kommu- munista képviselő és társai a prágai Nemzetgyűlésben interpellációt nyúj­tottak be a vágújhelyi tanoncok nyomorúságos helyzetéről. Az interpellációban ezeket mond. ták: „A Vágújhelyi egyesült IpartestU* let olyan kiuzsoráző feltételeket sza­bott a tanoncok felvételénél, hogy a vagyontalan szülök ilyen körUlmé- n.yek között egyáltalában nem ta­níttathatják fiaikat. A követelmények a következők: 1. orvosi vizsgálat a tanonc szü­leinek költségére, 2. a bizonylatra 8 koronás ok. '■hánybéiyeg és húszkoronás Illeték. 3. a tanonc beiratási dija 60 ko­rona, 4. minden egyes tanoncért 200 korona biztosítékot kell lefizetni, 5. a segédlevél kiállításának illeté­ke 170 korona, 6. a továbbképző iskola tandija 72 korona.“ Az interpelláció továbbá megálla­pította, hogy nemcsak Vágújhelyen, hanem a legtöbb szlovákiai város­ban is hasonló feltételek mellett zsákmányolják ki a tanoncokat. Hasonlítsák össze, mit tesz ma né. pl demokratikus köztársaságunk az ifjúság és az ipari utánpótlás neve­lése érdekében. Nem terheli meg a tanulók szüleit kizsákmányoló ille­tékekkel, hanem ellenkezőleg, lehe­tővé teszi az Ipari tanulók Ingye­nes nevelését, intemátusokat épít, ösztöndíjakat ad, gondoskodik a tanuló élelmezéséről és szakoktatá­sáról és számos más előnyt biztosit számukra. Hasonló példákat hozhatnánk fel a lakosság életszínvonalának emel. kedéséről is. A munkások életszínvonaláról a burzsoa köztársaságban, főkép Szlo­vákiában a válság és munkanélküli, ség idején a kommunista képviselők interpellációja tanúskodik, amely ar. ról beszél, hogyan zsákmányolta ki a munkanélkülieket a nagysárosi jegyző az eperjesi járásban Szó szerint idézek az interpelláció­ból: „A munkanélküli segélyek kiosz­tása során az eperjesi járásban, Nagysáros községben 1934 tavaszán a következő eset történt: A nagysárosi Jegyzői hivatalban megjelent vagy 16—20 munkanélkü­li, hogy átvegye a segélyre jogosító utalványokat Takács István körjegyző kijeién- tette, hogy csak akkor adja ki ne. kik az utalványokat, ha felszántják a kertjét a községháza előtt. Mivel a munkanélkülieknek sem- miféle fogatuk sem volt, saját ma­gukat fogták be az ekébe és Így, hatosával váltakozva, a jegyző pa rancsai szerint felszántották a kör­jegyző kertjét, mert máskülönben nem kapták volna meg a segélyutal­ványokat.“ Az interpelláció továbbá megálla­pítja, hogy a munkások panasszal fordultak a népjóléti minisztérium, hoz, de választ sem kaptak. Ilyen volt a dolgozók életszínvonala a burzsoa köztársaság idején SzJová. kia területén. Ma a szlovákiai dolgozók nem kénytelenek könyörögni a jegyzőnek, hogy kiadja a nyomorúságos segély­re jogosító utalványokat. Nem kell arcuk verítékében felszántani a jegy. Zó földjét — mindegyikük számára biztosítva van a munka és biztosítva van a végzett munkájuk rendes di jazása is Ezért emelkedik az életszínvonal, amit világosan bizonyít az árufo­gyasztás emelkedése mind az élelmi- szerplaoon, mind pedig az ipari dk- kék piacán. A háború előtti élethez képest több mint kétharmadával emelkedett a húsfogyasztás Szlovákiában, közel kétharmadával a cukorfogyasztás, több mint felével a tojásfogyasztás, negyedével a vajfogyasztás, a sör- fogyasztás pedig ötszörösére nőtt. Még rohamosabb emelkedést mu tat az iparcikkek fogryasztása Most szabaddá tettük a piacot és megszüntettük a Jegyrendszert. Emlékezzenek vissza, hogy Szlo­vákiában — a csehországi részektől eltérően — a népi demokratikus köz­társaság első éveiben is volt sza badpiac 1947 nyarán mint a Szakszeiwezé tek Központi Tanác.sának elnöké (Főlytatás a lO-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom