Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-06-17 / 35. szám
OJ IFIÜS&6 1953, június 17. Bratislava dolgozóinak lelkes tüntetése Szlovákia Kommunista Pártja dicső X. kongresszusa befejezés« után, amely irányelveket tűzött ki arravonatkozó- lag, hogyan teljesítsük még jobban Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája határozatait, június 15-én, hétfőn Bratislavában a Sztálin-téren hatalmas manl- fesztáciőt tartottak. Az ünnepélyesen feldíszített téren már 14 érától kezdve gyülekeztek az üzemek, hivatalok, EPSz ek és iskolák dől gozőinak beláthatatlan tömegei, hogy kifejezzék drága pár tunk iránti határtalan odaadásukat, hűségűket és olthatat lan szeretetüket pártunk iránt, amely a Szlovákia szociális ta iparosítása hatalmas feladatainak megvalósításáért foly tatott harcunk és -a világbékéért folytatott harcunk élén áll A Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa óta Szlo vákia népeitől elért és az SzlKP X. kongresszusán mérle gélt építő sikereik fölötti határtalan öröm érzetével manl fesztálta több mint 120.000 dolgozó a Sztálin-téren azt az elhatározását, hogy Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa határozatait teljesíti. Röviddel négy óra után fel- hangzanak Bratislava utcáin és terein ünnepi h^arsonahan- gok a Liibusa című operából. Bratislava népe hatalmas hurrá és éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, éljen Zápo- tocky elvtárs üdvözlésekkel fogadja elnökét, a tribünre lépő Antonín Zápotocky elvtársat. Utána érkeznek a kormány tagjai, Viliam Siroky miniszterelnökkel az élen. Antonin Novotny és Bruno Köhler, Csehszlovákia Kommunista párt- ja Központi Bizottságának tagjai, Szlovákia Kommunista Pártja újonnan választott Központi Bizottsága tagjai, a Szlovák Nemzeti Ta.nács elnökségének tagjai, a Megbízottak Testületé, a Nemzeti Arcvonal tényezőinek képviselői, a tömegszervezetek és a hadsereg képviselői. Üjra betölti a teret a hatalmas lelkesedés és üdvkiáltás, mikor Antonín Zápotocky köztársasági elnök a mtl<rofonhoz lép. A dolgozók nem mindennapi érdeklődéssel és leszült fi- társasági elnöki funkciójában a szlovák néphez. Szavait tapsviharral és a helyeslés lelkes megnyilvánulásaival több- szőr megszakítják. ' Üjbói felhangzik a tapsvihar, amikor Viliam Siroky miniszterelnök lép a mikrofonhoz. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa jelentőségére vonatkozó szavait a dolgozók építő munkájukra büszkén hallgatják. E kongre«z- szusról pártunk legjobb fiai és lányai viswzatérnek munkahelyeikre, hogy a kongresszus irányelveivel felfegyverkezve a dolgozó népet hazánk szocialista építése nagy és gyönyörű feladatainak teljesítésére mozgósítsák. Zárószavai elvesznek a lelkes „Éljen Zápotocky elvtárs!" ,,Éljen Siro- ky elvtárs!“ „Éljen a Szovjetunió!“, „Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja!" kiáltások közepette. Antonín Zápotocky elvtárs, köztársasági elnök beszéde Eh'társnők és elvtársak, kedves polgártásak! Ma először nyílt alkalmam, hogy a szlovák néphez mint a Csehszlovák Köztársaság elnöke szóljak, amely tisztségre a ti akaratotokból, a parlament akaratából, a nép képviselőinek szabad választása, a Nemzet- gyűlés képviselői, a Csehek és Szlovákok Megűjhodott Nemzeti Frontja tagjainak akaratából kerültem. Nem először vagyok Szlovákiában Ismerem a München előtti, ludák. fasiszta Szlovákiát és a mai népi de- niokratikus Szlovákiát, amely a szocialista országépitést valósítja meg Mi volt a München előtti Szlovákia Jellegzetes alapvonása? Leigázott és járombahajtott Szlovákia volt. A kapitalizmus és a gyors meggazdagodásra törekvő cseh burzsoázia kirabolt, kizsákmányolt, elnéptelenitett Szlovákiája. A cseh burzsoáziát a szlovák dolgozó nép elnyomásában és kíméletlen kizsákmányolásában a városokban és vidékein egyaránt a volt magyar nagybirtokosok és grófok és a születőben lévő szlovák nemzeti burzsoázia támogatták. Az első burzsoa köztársaság ide jében ért a jelszót hangoztatták; A dolgozó szlovákok műveletlenek, primitívek, barbá- '^rok. őket a oseheknek kell civilizálniok ■ S ezért nincs joguk dönteniök, kor. mányozniok. És hogy a civilizáció útján helye, sen Vezessék őket, ezért cseh fölöt- tes hatóságot, cseh tisztviselőket, bürokratákat, jegyzőket, cseh rendőröket és amennyiben erre lehetőség mutatkozott, még cseh postásokat és vasutasokat is kell odaküldeni. Szlovákiát gyarmatnak tekintet, ték. A München előtti köztársaságban éppen ezért ilyen volt Szlovákia arculata. A kcrtijunktűra idején az emberi fnuhka és a természeti kincsek korlátlan kirablása, a gyárak leállítása s az erdők kifosztása folyt, a válság Idején munkanélküliség, éhség, éhségsztrájkok uralkodtak és durva rendőri hatalommal való kegyetlen elnyomásuk, nem rét. tenve vissza a szuronyok és a lő fegyver használatától Krompachy, Kosutl, Polomka, Podbrezová, Varöskfl, Margecany, Holiö, Telgárt, Pohorela, stb Ezek a kapitalista kizsákmányolás, kegyetlenkedések és erőszak emlékéi. A Mündhen előtti megalázott és éhező Szlovákia volt ez, amelyet napról napra a kínok keresztjére feszítettek, a tiltakozó, háborgó, epedve imádkozó Szlovákia. „A magasságos égben, lakó kegyelmes Istenünk, ha már szájat adtál, kenyeret is adj nekünk." A reménytelenségbe hulló Szlová- kia volt ez, ahöl a kétségbeésés suttogta: i,Adj halált, Istenem”. Ilyen volt az első, a masaryki burzsoa köztársaság Szlovákiája. Aztán eljött a második éra. Az úgynevezett nacionalista Szlo- vákia áfája. Hlinka és Tuka Szlovákiája Az újból elárult, eladott nép hazája. Az öínállóság és szabadság helyett kollaborálás a reakciós hitleri fasizmusnak, minden dolgozó nép legel vetemültebb bűnözőjének és ellenségének kiszolgálása. B hazaáruló. reakciós Tuka-féle kormány idején a szlovák ^Igožó népet a városokban és a vidéken egyaránt csak kihasználták és klszl- polyozták. Újból eladták és idegen érdekek szolgálatába erőszakolták. Szlovákia fejlődése helyett — az ősi ellenség hódító érdekeinek, a hitleri fasizmus szömyuralmában megmutatkozó nacionalista germán hódítók étvágyának rabszolga! kiszolgálása következett be. A szlovák népet és Szlovákia gazdaságát a •- germán háborús uszítók szolgálatába állították, a szép szlovák országot veszett fasiszta zsol- dós hordák szállták meg és az országot önkéntesen a fasizmus és a nemzetközi reakció rendelkezéséra bocsátották, hogy felvonulási terepül szolgáljon a szocializmus országa, a Szovjetunió ellen irányuló gaz támadáshoz. Ez ellen a népellenes és a szlovák nép érdekel ellen irányuló, hazaóru- ló, reakciós és kollaboráns politika ellen az egész szlovák dolgozó nép fellázad — ez ellen Irányul a besztercebányai felkelés, ellenük irányul a becsületes szlovák partizánoknak Szlovákia különböző vidékein folytatott hősi harca és dicsőséges tevékenysége. A Szovjet Hadsereg megérkezése, a hitleri hordák felett aratott dicsőséges győzelmei véget vetnek Szlovákia szégyenteljes megszállásának és a felszabadult szlovák nép azután véget vet a Tuka-féle hazaárulók uralmának és bűnös tevékenységé, nek. Népbíróság elé állítják és érdemük szerint elítélik őket. Uj korszak kezdődik. A népi demokratikus, a szocializmufit áhító Szlovákia korszaka. Ám ez a korszak sem mentes har- ooktöl, az akadályok lékü»désétöi, az árulók és szabotörök félfeálfttá- sától, bűnös terveiknek leleplezésétől. Ártalmatlanná tételüktől és eltávolításuktól. A megszállók kiűzésével, a kassai Programm elfogadásával, a népi demokratikus elvek ptoklamálásával nem szűnik meg a kapitalista reakció elleni harc, még nem számoltuk fel cselszövényeiket és ellenséges, bűnös szándékaikat. Hogy meggátolják és elszabotálják az új társadalom és szocialista rend kiépítését. Noha Hitlert megsemmisítették. Hlinka és Tuka híveit elítélték. Itt maradtak Lettrichék, Ürszlnyék és mások, akik a reakció érdekében, ä kapitalista kizsákmányolás javára ismét meg akarják akadályozni a szooializmus építését, káros tevékenységet akarnak kifejteni és lehe- tetíeimé tenni a szocializmust. Csak 1948 februárjában számolunk le a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontja kormányában részvevő burzsoa reakcióval Szlovákia csak február után indul meg szilárd és határozott léptekkel a gazdasági élet minden szakaszán, az Iparban, a kereskedelemben és mezőgazdaságban a szocializmus építésének útján. Ezt az utunkat ma már semmi sem gátolhatja, semmi, sem teheti járhatatlanná. Ezért a saját táborunkban felmerült likvidátori tevékenység, nacionalista és opportunista elhajlás és árulás is pusztán átmeneti epizód marad, amelynek káros hatását rövidesen és a leghatározottabban kiküszöböljük. Üj Szlovákia születik. A februári győzelem felszabadult Szlovákiája, amelyet a munkásosztály és a dolgozó nép épít, az a Szlovákia, amely Kommunista Párt. jánák zászlaja alatt, a csehek és szlovákok egységes megüjhódott Nemzeti Frontjában testvéri és elszakíthatatlan szövetségben a cseh országrészek munkásosztályával és dolgozóival, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével halad előre, az új boldog szocialista jövö felé. Törekvésünk, hogy felépítsük boldog és örömteli szocialista jövőnket, arra késztet bennünket, hogy még szoro.sabban felzárkózzunk felszabadítónk és szövetségesünk, a nagy Szovjetunió mellé, minél szoťgo.sab. ban építsük szoros eg}mttmúködé- sünket a népi demokratikus köztársaságokkal, a Kínai Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal és helytálljunk a békevédőknek a Szovjetunió vezette világot átfogó arcvonalán. (Taps.) Az új, igazán szabad Szlovákia építésének mai korszakában, amikor Szlovákia csak akkor lehet boldog és valóban szabad, ha szocialistává lesz, mindig széhi előtt kell tartanunk, hogy a szocializmust még nem építettük fel. Csak az épitőmimka kezdrtén vagyunk. Az idén fejezzük be az első gott- vvaldi ötéves tervet. Az országépités megköveteli egész gazdciságfi életünk átalakítását. Az ipart, a kereskedelmet, a pénzgazdálkodást, az állami és községi gazdálkodást és mezőgazdaságunkat alapjában át kell építenünk, meg kell szabadítanunk a reá rakódott kapitalista csökevényektöl, elavult nézetektől és képessé kell tennünk arra, hogy az új gazda új célkitűzéseit, igényeit és követelményeit szolgálja. Az új gazda és úr Szlovákiában épp úgy, mint az egész köztársaságban, a munkásosztály és a dolgozó nép. (Taps.) A szocialista országépités ez új korszakának döntő tényezője a kapitalista kizsákmányolás alól felszabadult munka. A szocialista rend nemcsak megszabadítja a munkát a kapitalista rabság régi átkától, — hanem munkát ad, munkalehetőségeket biztosít, értékessé teszi a munkát és érdem szerint díjazza is. A szocialista országépités terem, tő lendületének áldásos hatása alatt fejlödé.snek indult egész Szlovákia gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Engedjék meg, hogy az imént felvázolt három döntő korszak szemszögéből nézve megmagyarázzam és összehasonlítsam, milyen volt a helyzet azelőtt és milyen ma. Mi változott meg Szlovákiában és hogyan változott meg — javára, vagy pedig kárára? A lakosság életszínvonala emelkedésének első feltétele az ipari termelés és általában a termelés fejlődése. Abban az államban, amely csak kis és elmaradt ipari termeléssel rendelkezik, a lakosság életszinvo. nala is alacsony marad, tekiátet nélkül az uralkodó rendszerre. Éppen ezért a szocializmus építése föltétlenül egybekapcsolódik a termelőerők fejlesztésével. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című müvében art tanítja, hogy a szocializmus célja az egész társadalom egyre növekvő anyagi és kulturális Igényei legnagyobb mérvű kiegészítésének biztosítása, a szocialista termelés szakadatlan fejlesztésével, a legfejlettebb technika alapján. Senki sem tagadhatja, hogfy Szlo. vákia termelő erői éppen az utőbbi időkben, a gottwaldi köztársaságban valósággal óriási fejlődésen mennel< át Szlovákia Ipari termelése a háború slöttl viszonyokhoz képest több mint négyszeresére növekedett. Az idei első negryedévl termelés az 1937- es év első negyedévi termelésének négy és félszerese. Ez art jelenti, hogy Szlovákia Ipara egyedül ez év első negyedében többet termelt, mint az egész 1937. es évben. 1949 és 1952. között a szlovákiai beruházási építkezések költsége ösz- szesen 86.5 milliárd koronát tett ki, ami az országos beruházási építkezések összes költségének 27 és fél százaléka. A háború előtti burzsoa köztársaság kizsákmányolta a szlovák népet és korlátozta Szlovákia ipari termelését, krízis idején leállította a gyárakat és elszállította a gépi berendezéseket, Sz.lovákia népét munkanélküliségre és éhe2iésre kárhoztatta. A mi gottwaldi köztársaságunk azonban új ipari üzemeket és vállalatokat épít, növeli a munkalehetőségeket és az új dolgozók ezreit állítja be az ipari termelésbe. Nem untatom önöket számokkal. Mindnyájan tudják, hogy az új gyárak építése és üzembehelyezése napról napra gyarapítj-a a szlovák nép előtt megnyíló munkalehetőségeket és munlíaalkalmakat. Masaryk és Benes München előtti köztársaságában tízezer számra vándoroltak ki Szlovákiából a munkások. Ma senkinek sem kell külföldön keresnie a munkát. Szlovákia ipara, az ország szocialista építkezései ele. gendö munkaalkalmat biztosítanak mindenkinek, aki becsületesen akar dolgozni. Ezért összefoglalóan kijelenthetjük: A háború előtti kapitalista köztársaság idején évente tízezer számra vándoroltak ki Szlovákiából az emberek, akik dolgozni akartak, de idehaza hiába kerestek munkát. Ma senkinek sem kell elszöknie Szlovákiából azért, mert nincs munkája, és ha valaki elszökik, akkor olyen egyénről van szó, aki nem dolgozni, hanem szabotálni akar. Az ipari termelés fejlődésével karöltve halad Szlovákia kulturális felvirágzása. Siroky elvtárs Szlovákia Kommunista Pártjának ma befejezett^ X. kongresszusán mondott beszámolójában találó bizonyítékokat sorol fel erre. Én c.sak egy dologra akarom felhívni a figyelmet. A szlovákiai szak. és ipari iskola- ügy fejlődéséről van szó. A háború előtti évekhez képest a szak- és ipar iskolák száma, valamint a diákok száma töb mint hatszorosára nőtt. Hasonlítsák azonban össze, hogyan gondoskodtak azelőtt a szakmai és ipari utánpótlásról és ho. gyan gondoskodik mai köztársaságunk az Ipari tanulóifjúság neveléséről. Csak egy jellemző kis példát említek: 1932. április 21-én Való kommu- munista képviselő és társai a prágai Nemzetgyűlésben interpellációt nyújtottak be a vágújhelyi tanoncok nyomorúságos helyzetéről. Az interpellációban ezeket mond. ták: „A Vágújhelyi egyesült IpartestU* let olyan kiuzsoráző feltételeket szabott a tanoncok felvételénél, hogy a vagyontalan szülök ilyen körUlmé- n.yek között egyáltalában nem taníttathatják fiaikat. A követelmények a következők: 1. orvosi vizsgálat a tanonc szüleinek költségére, 2. a bizonylatra 8 koronás ok. '■hánybéiyeg és húszkoronás Illeték. 3. a tanonc beiratási dija 60 korona, 4. minden egyes tanoncért 200 korona biztosítékot kell lefizetni, 5. a segédlevél kiállításának illetéke 170 korona, 6. a továbbképző iskola tandija 72 korona.“ Az interpelláció továbbá megállapította, hogy nemcsak Vágújhelyen, hanem a legtöbb szlovákiai városban is hasonló feltételek mellett zsákmányolják ki a tanoncokat. Hasonlítsák össze, mit tesz ma né. pl demokratikus köztársaságunk az ifjúság és az ipari utánpótlás nevelése érdekében. Nem terheli meg a tanulók szüleit kizsákmányoló illetékekkel, hanem ellenkezőleg, lehetővé teszi az Ipari tanulók Ingyenes nevelését, intemátusokat épít, ösztöndíjakat ad, gondoskodik a tanuló élelmezéséről és szakoktatásáról és számos más előnyt biztosit számukra. Hasonló példákat hozhatnánk fel a lakosság életszínvonalának emel. kedéséről is. A munkások életszínvonaláról a burzsoa köztársaságban, főkép Szlovákiában a válság és munkanélküli, ség idején a kommunista képviselők interpellációja tanúskodik, amely ar. ról beszél, hogyan zsákmányolta ki a munkanélkülieket a nagysárosi jegyző az eperjesi járásban Szó szerint idézek az interpellációból: „A munkanélküli segélyek kiosztása során az eperjesi járásban, Nagysáros községben 1934 tavaszán a következő eset történt: A nagysárosi Jegyzői hivatalban megjelent vagy 16—20 munkanélküli, hogy átvegye a segélyre jogosító utalványokat Takács István körjegyző kijeién- tette, hogy csak akkor adja ki ne. kik az utalványokat, ha felszántják a kertjét a községháza előtt. Mivel a munkanélkülieknek sem- miféle fogatuk sem volt, saját magukat fogták be az ekébe és Így, hatosával váltakozva, a jegyző pa rancsai szerint felszántották a körjegyző kertjét, mert máskülönben nem kapták volna meg a segélyutalványokat.“ Az interpelláció továbbá megállapítja, hogy a munkások panasszal fordultak a népjóléti minisztérium, hoz, de választ sem kaptak. Ilyen volt a dolgozók életszínvonala a burzsoa köztársaság idején SzJová. kia területén. Ma a szlovákiai dolgozók nem kénytelenek könyörögni a jegyzőnek, hogy kiadja a nyomorúságos segélyre jogosító utalványokat. Nem kell arcuk verítékében felszántani a jegy. Zó földjét — mindegyikük számára biztosítva van a munka és biztosítva van a végzett munkájuk rendes di jazása is Ezért emelkedik az életszínvonal, amit világosan bizonyít az árufogyasztás emelkedése mind az élelmi- szerplaoon, mind pedig az ipari dk- kék piacán. A háború előtti élethez képest több mint kétharmadával emelkedett a húsfogyasztás Szlovákiában, közel kétharmadával a cukorfogyasztás, több mint felével a tojásfogyasztás, negyedével a vajfogyasztás, a sör- fogyasztás pedig ötszörösére nőtt. Még rohamosabb emelkedést mu tat az iparcikkek fogryasztása Most szabaddá tettük a piacot és megszüntettük a Jegyrendszert. Emlékezzenek vissza, hogy Szlovákiában — a csehországi részektől eltérően — a népi demokratikus köztársaság első éveiben is volt sza badpiac 1947 nyarán mint a Szakszeiwezé tek Központi Tanác.sának elnöké (Főlytatás a lO-ik oldalon)
