Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-06-10 / 33. szám

m. OlIFlOSllG a Hazáfik i^úsága Pártunk X. kongresszusa előtt A hat legjobb ipari tanulőottthon közé került a galántai \ A galántai tanulóotthon gépműhelye Inkább gyérrészleghez, mint műhely­hez hasonlít. A sok eszterga gép kö­zött a fiatalok figyelnek, úgy a fiúk, mint a leányok és szeretettel hajolnak, a gépek fölé, amely nekik a legjobb munkatársuk. Nemrég, egy vagy két évvel ezelőtt még az iskola padjaiban a tanító szavait figyelték ezek a fia­talok, ma pedig magasabb szaktudást igyekeznek elsajátítani. Megállunk az egyik rópnél és megtudjuk a nevét, aki rajta dolgozik. Kržák Annának hívnak mondja és ha nem tetsaene nekem ez a munka áa az itteni környezet, akkor nem is lannék itt. Minden törekvésem, hogy jó szakmunkáé legyek. Tanulási időm után Zólyamba megyek dolgozni egy nagy üaetnbe. A másik gépnél pedig Gábris János dolgozik. Jobban mondva figyeli a gép munkáját, és a körütötte álló tanulók­nak magyaráz, valamit. Nagyon el van foglalva és nagyon figyelik a szavait a körüléllók. 9 a műhely egyik leg­jobb tanulója és jó C^Sz-tag is, fi- gyelmofítet engem az üzemi szervezet titkára Ksyécs elvtárs. Jó lenne, ha beszélnéi vele. A gépje mellé lépünk és 6 kérdés né4kül íe beazéini kezdett. Én 24 hanulé felett vállaltam véd­nökséget. Mindannyian egy műszaki tanulókörbe csoportosultunk, ahol kö­zösön tanulunk és a körnek is én va­gyok a vezetője. A körben közösen megvitatjuk a műszaki és a szervezeti prebhémákat. A védnökség vállalás pe­dig azt jelenti, hogy külön foglalko­zunk azokkal a tanulökkal, akiknek még nincs ketté szaikismeretük. A sza­bad időnkben tanítjuk őket ellenöriz- zak a tevélaenyeéfüket, egyszóval elv- tértias viselkedést tanúsítunk velük seeotixwi. Ha keli kritizálunk is. így tudjuk elépni, hogy mindenki tanuljon #• tudjon. Ilyen módszerekkel szün­tettük meg a tanulásban a lemaradást és ezért kerültünk országos viszony­latban is a hat legjobb tanulóotthon közé. Nagyon rövid idővel ezelőtt még a rosszak közé tartozott a mi otthonunk, folytatja, most már az üzerhi szerve­zet titkára a beszélgetést, de iparkod­tunk az élre kerülni. Először szoros együttműködést teremtett meg a CsISz üzemi szervezete az üzemi pártszerve­zettel, továbbá a nevelőkarral és a többi tömeg szervezettel. Az együtt­működés alap volt a jó munkára. Utá­na vállaltuk, hogy a vizsgákat jól elő­készítjük a tanulók között. A nevelők is naponta megbeszélik a felmerült problémákat, hogy a hibákon azonnal javítani tudjanak. Nagy súlyt helye­zünk a politikai nevelésre is. De ug­rásszerű változást az hozott, hogy ta­nulóköröket szerveztünk, ahol a tanu­lók egymástól sokat tanulnak, továbbá pedig az, hogy a jóelömenetelü tanu­lók védnökséget vállaltak olyan tamj^ lók fölött, amelyeknek előmenetelük lassú. Ilyen módon értük el azt a szín­vonalat, amelyen állunk'és azért ke­rültünk a legjobbak közé. A X. pártkongresszusra tett felaján­lásunk még jobban fokozza előmene­telüket. Az első éves tanulók kihívták versenyre a másodéveseket a gépek jobb kihasználásáért. Megfogadták azt is, hogy a selejtet a minimálisra csök­kentik. A másodévesek pedig vállalták, hogy selejtmentesen dolgoznak és a normát 1060/o-on nem teljesítik alul. Minden tanuló vállalta, hogy áttanul­mányozza a kongressziis tiszteletére Gottwald elvtárs életrajzát. Továbbá vállalták azt is, hogy egymást segítik, tanítják a nevelök irányításával, hogy az évvégi vizsgákon senki ne bukjon meg. A május 31-én kitermelt értéket pedig a Szolidaritási Alapra adják. De a Világifjúségi Találkozóra még egyéb kötelezettséget is vállalunk. Megnézzük az iskolát is. Itt beszé­lünk Lőrinc Lajossal, aki Sáróról van itt. Csenger Arpád is a tanulók között van, aki Bucs községből jött ide. Mind a ketten az iskola legjobbjai közé tar­toznak és Csenger is sok tanuló felett vállalt védnökséget. Szilva Zoltán Muzsláról van itt. Szigorúan tiltakozik ellene, mert azt állítottam róla, hogy selejtet csinál. Nagy darab vajaskenye­ret evett és később láttuk a tanítás alatt, sokszor feltartotta a kezét. Fe­lelni akart az előadó kérdéseire. Az üzemi CsISz-szervezet elnökét, Hugyagi Istvánt is a munkagépnél ta­láljuk. ö is nagyon fontosnak tartja, hogy a szovjet munkamódszereket el­sajátítsák. Ennek érdekében technikai konferenciákat tartanak és a tanulók­nak megmagyarázlak a szovjet mun­kamódszerek fontosságát és lényegét. Az évvégi vizsgától nem félnek a fiatalok, jól tanultak, ezért bátrak. A legkisebb munkatapasztalataikat is át­adják egymásnak, ami megkönnyíti a vizsgákra való készülődést. Az első évesek mindegyike védnökséget vállal azok felett, akik újonnan kerülnek be az otthonba. Megszerettetik velük az iskolát, a műhelyt, ahol ők is jól érzik magukat és tanítják is majd új mun­katársaikat. Az elszállásolás elsőrendű és az élel­mezés is kitűnő. Mozi, kultúrterem, könyvtár áll itt a tanulók rendelkezé­sére. Tehát bátran, bizalommal jöhet­nek ide az iskolákból tovább tanulni a szakmai ismereteket. A tanítók is nyu­godtan ajánlhatják ide tanítványaikat', mert akik itt tanulnak és ha kikerül­nek az életbe, egész biztos, hogy hálá­val emlékezhetnek vissza a galántai tanulóotthonra. Bagota látván Jobb politikai neveléssel segítik a termelést A kiláintetett popvédi állami bá- ayáeztanulöottfconban még nincs min­den tanuló a CsISz-be beszervezve. De a CsISz-tagok a legjobb tanulók és az ifjúsági szervezet néHfül nehéz lenne a nevelés az otthonban. A szervezeten keresztül eisó sorban politikai alapot adnak a munkának. A szervezet elnöke elmondja, hogy a bányában a legkorszerűbb géppel dol­goznak. Az iskola, ahol tanulnak, szin­tén nagyon szép. A szórakozóhelyiség­ben a legkülönbözőbb hangszerektől kezdve a különféle könyvekig minden RMftalálható. A* élelmezést és egyéb eHátást is dicsérni keli. Természetesen mindenki jói érzi itt magát és senki nem kívánkozik haza. Jobb itt, mint otthon hangoztatják a fiatalok és egész biztos nem hazudnak ezzel a mondásukkal. De fontosnak tartottuk, hogy megértessük p fiatalokkal, mi­nek lehet köszönni azt, hogy az ittlé- vö szép dolgokat a rendelkezésükre bocsátották. Amikor egy tanuló a ke­zébe veszi a hangszert, vagy a bányá­ban a korszerű gépekkel dolgozni kezd, akkor bizony sokszor gondol arra, hogy valamikor nem ment ez olyan könnyen, mint manapság. A bányász, hangszert csak messziről látott a kor­szerű gépekről álmodni sem mert. Az inasoknak pedig sokat kellett szenved­ni, nemcsak a munka miatt, hanem azért is, mert a munkaadója korlátla­nul kizsákmányolhatta. Ehhez képest ma óriási a változás és minden tanuló átérzi a változás • lényegét és tudatá­ban van annak, hogy a dolgozó nép építette számunkra ezt a szép tanuló­otthont. Ezért ellenszolgáltatást kei! adnunk olyképen, hogy meg kell be­csülnünk a gépeket, ki kell őket hasz­nálni és sokat kell tanulnunk. Csakis így tudjuk a dolgozó nép jövöjéit biztosítani. Az otthonban négy politikai kör mű­ködik és ugyanannyi szakmai tanuló­kör. A politikai tudományok tanítása mellett a szakmai és technikai tudásra is nagy súlyt helyeznek, egyszóval a politikai neveléssel előmozdítják a szakmai és gyakorlati tudást is. Az otthon CsISz-szervezete a vezetőségi és taggyűléseit tervszerűen tartja meg. Ezek a gyűlések mindig újabb lendü­letet adnak az ifjaknak a további fej­lődés felé. Mindet} szombaton átismétlik az egész héten átvett tananyagot. Ezek az ismétlések vizsgaszámba mennek. Itt nagyon megfigyelik ám egymást a tanulók és azonnal reagálnak egymás eredményeire, vagy hibáira. Ha a . *'■'7 . '*■ 'it -‘í .-■•.v.-...-... - V. >: V y-f A ruzindoli EFSz-ben a napokban folyik a lucernabegyüjtés. Képünkön Ko­nečný František munkacsoportjának tagjai, Jarábek Karol, Biskupíc Anton, Holubek Pavel, Bemadič Jozef és Konečný Alojz munka közben. szombati ismétlésnél az tűnik ki, hogy valaki nem jól fogta fel a heti tan­anyagot, annak az illetőnek a va.sár- napi szabad időben kell a mulasztást pótolni. Ilyenkor a (jobb tanulók fog­lalkoznak a gyengrébekkel. No, de ilyesmi csak ritkán fordul elő. Nehézségeket nem ismerünk — mondja Steča Péter. Akadály a mi utunkba nincs és a nehézségeket le­győzzük. ö az otthon legjobb tanulója és re­mekül érti a szakmáját. Előmenetelük miatt ne feledkezzünk megdicsérni Fazulik Antalt, Zsilak Ferdinandot és az elsőévesek között Boroskát. A Világifjúsági Találkozó Szolidari­tási Alapjára 111.000 korona értékű vállalást tettek. A vállalást június 10-ig teljesítik. A tanulás és a gya­korlati munka mellett a sport is nagy­ban virágzik. Minden tanuló űz valami sportot és az év végére mindannyian megszerzik a M. H. K. jelvényt. A leg­különbözőbb sportágakban működnek, aszerint kinek mihez van kedve és te­hetsége. Nagyon örülnek az otthonuk kitün­tetésének, de a sikereikbe nem nyu­godnak bele, hanem a kitüntető ok­levél még nagyobb sikerre ösztönzi őket. B. 1. A füssi fiatalok versenyfelhívása A füssi állami gazdaság CsISz-cso- portjának tagjai pártunk X. kon­gresszusának tiszteletére vállalták hogy a dohánykiüitetést 42 hektáron a tcivezett idő alatt hat nappal előbb , elvégzik, u®vanakkor minden hektá­ron egy métermázsával emelik a b k tárhozamot. A cukorrépa s a takar mányrépa kiegyelését három nappal a határidő előtt végzik el. A tervezett 270 q-s hektárhozamot 300 q-s hektár­hozamra emelik. Az állami gazdaság tervezett zöldtakarmány mennyiségét, a határidőkre besilózzák. Az aratási , munkák ide%n négy önkötözögépet j látnak el segédmunkaerővel. A csépiési munkák alatt két cséplőgépet segíte­nek ki, három tagot szerveznek be a CsISz-be és szocialista munkaverseny­re hívják a járás összes állami gazda­ságainak CsISz-szervezeteit. Gyermekek a Gyermeknapról f azánkban vasárnap, június 7-én tartották meg a Nemzetközi Gyermeknapot. Tíz- és tízezer piroskendős pionír és kis gyer­mek öntötte el az utcákat, hogy kifejezzék mély barátságukat a vi­lág gyermekeivel, hogy kifejezzék forró békevágyukat. Snerkesztőségiinkbe több levél érkezett gyermekektől és öntudatos pioníroktól, amelyekben köszönetét mondanak pártunknak boldog éle­tükért és kifejezik mély barátságukat a többi népek gyermekeivel, ylámal Milán többek között a következőket írja: Azelőtt a sze- ^ gény gyerekek nem járhattak iskolába, mert dolgozniok kel­lett a gyárakban. Csak a gazdag gyermekek tanulhattak, a szegények meg bármily tehetségesek is voltak, ki voltak rekesztve az iskolából. Ma nekünk gyermekeknek, nagyon jó az életünké Nem kell félnünk az éhezéstől, szabadon tanulhatunk, és bármely iskolába járhatunk. A mi hazánkban minden gyermek egyenlő. Kormányunk és a párt biztosítja üdültetésünket. Azelőtt bizony nem így volt. Csak a gaz­dagok gyermekei jártak üdül-ni. A szegény gyermekek azt sem tud­ták. hogy mi az üdülés. rpomanovics Ilona, a nemzeti iskola V. osztályának tanulója a békés gyermek életért mond köszönetét. „A Nemzetközi Gyer­meknapon a világ gyermekei felvonulnak, hogy tüntessenek a béke mellett. A kapitalisták mindig háborút akarnak, a dolgozók azonban megvédik hazánk gyermekeinek békés életét, i^ergl Éva a lil. osztály tanulója a Szovjetuniónak mond köszö- netet a békés életért. „Amerikában, ahol a kapitalisták még uraimon vannak, ott a szegény gyermekeknek rossz a sorsuk. Nem járhatnak iskolába, épúgy. mint ahogy a régi világban nálunk sem járhattak. Mi a Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy boldogan és sza­badon élünk és megünnepelhetjük a Nemzetközi Gyermeknapot." ll/f arek Péter, a nemzeti iskola tanulója viszont többek között ezt írja: „Mi, gyermekek é'ppenúqy ünnepelünk, mint a felnőttek. Kivonulunk a város utcáira, mert békét akarunk. A kapitalista or- .szágokban nem igy van. Ott nem engedik a gyermekeket felvonulni és a szegény ember gyermeke nem járhat iskolába. Mi, szabadon választhatunk pályát, mert hazánk bizto.sítja jövőnket, boldogulásun­kat. Ezért is köszönetét mondunk pártunknak és kormányunknak a Nemzetközi Gyermeknapon. Coha ezelőtt nem voltak hazánknak ilyen egészséges, hddog ^ gyermekei, mint amilyenek a mi pionírjaink, a mi diákjaink. Vidám gyermekkort élnek és felnőttekhez méltó bölcs megfontolt­sággal készülnek az életre, hazánk építésére. Ok már tudják, mit jelent az új haza s éppen ezért forró gyermekragaszkodássál dolgoz­nak, tanulnak hazánk felvirágoztatá.sáért. Tavasz a komáromi magyar pedagógiai gimnázium Micsurin-kertjében A hideg szeles nappalok és a még hidegebb éjszakák elmúltak. Kitisz­tult az ég és ragyogó napsugarak á- rasztják el a földet. Megjelent ez igazi tavasz életadó szépségével is­kolánk Micsurin-kertjében is. Egymá- után zöldülnek ki a veteményes á- gyak. Napról-napra több kísérleti nö­vény dugja elő gyenge kis szUcIe- zelét, segítő kezekre várva, melyek álte! hamarabb fejlődhetnek. S nem is kell sokáig várniok, mert iskolánk tanulói nagy szorgalommal dolgoznak a Micsurin-kkertben. Minden héíen egyszer — tanítás után — közösen megbeszéljük a munkát. Egy vázla­tot készítettünk a kertünkről, ahol minden kísérleti és nem kísérlet: ve­teményes ágy fel van tüntetve. Ezt a táblázatot minden osztályban kifüg­gesztettük. A veteményes ágyakat megszámoztuk, a számok mellett pe­dig azoknak a neve áll, akik vállalták a klsé"let; ágy gondozását. Micsurin- kertünkben gyönyörű gyümölcsfák is vannak. A fák tisztogatását már el­végeztük. Ezt a munkát is mindenld nagy lelkesedéssel végezte, mert igy akart hozzájárulni a teöséges termés­hozam eléréséhez. Ezenkívül kísérletezünk gyapottal is, több féle szovjet búzával, sok zöldségfajtával és még nagyon sok másfajta növénnyel. Kertünk neve Vflcsurin-kert. Azé*t neveztük igy el, mert ügy dolgozunk és úgy fogunk dolgozni benne, aho­gyan Micsurin, a világ legnagyobb kertésze '".ránylt bennünket örökké élő müvein keresztül. Ágh Edit, ped. gimn. Komárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom