Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-27 / 4. szám

Ol IFlOSAC

lP5-'i janár 27.

Klement Goüwald elvtárs köztársasági elnök beszéde

* Kommunista Pártja XIX. kongresszusán — minden alapunk megvan arra a föltevéore, hogy egy hannadik világháború a Icapitalista világrendszer összeomlására vezet.

így világítja meg előttünk a leniniz- mus az imperialista háborúk törvényeit, így tanít m^ bennünket a háború elleni harcra és főként így buzdít bennünket arra, hogy állandóan szilárdítsuk gazdaságiinkat, államhatalmunkat, védelmi erőnket, mint a béke legfőbb biztosítékait és mint az imperialisták bármely szándékának meghiúsítására szolgáló fegyvert.

2. Érinteni akarom továbbá az amerikai imperializmus jellegének kérdéseit.

Nálunk egyesek eddig nem tudják felfogni, hogyan van az, hogy az Amerikai Egyesült Államok lettek ma a világie- akció állandó központjává, az új háború fő szítójává és a szabadság és demokrácia nemzeteinek legnagyobb ellenségévé. Ezért nem értik meg kellően ezt, mert naív illúziókat táplálnak magukban Amerikának az utolsó világháború előtti szerepéről. Úgy vélik, hogy ez előtt a háború előtt az amerikai imperializmus mégis csak haladóbb, mégis csak demokratikusabb, mégis csak békeszeretőbb volt, mint a többi országok kapitalizmusa.

Ez a nézet alapjában tév^, sőt ma veszélyesen téves. Lenin már az első világháború előtt leleplezte az amerikai kapitalizmusnak különösen ragadozó és rabló jellegét. ,,Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című művében mély elemzést adott az amerikai imperializmusról is és kimutatta, hogy annak különleges fejlődése következtében „a legiíjabb amerikai kapitalizmus élősdi vonásai különös élességgel ütköznek ki“. Az amerikai imperializmusnak háborús alapirányzatát Lenin lángeszű előrelátással világította meg 1918 novemberében. Akkor azt mondotta. hogy Amerika és Anglia ugvanúgy megvadultak és elvesztették, fejüket, mint annakidején Németország és hogy ezért ugyanolyan gyorsan, sőt talán még gyorsabban közelednek azon vég felé, amelyet a német imperializmus oly sikeresen elért. Kezdetben hihetetlen módon szétterpeszkedett Európának háromne- gyad részére de azután fölfuvalkodott és helyben szétpukkadt, borzalmas bűzt hagyva maga után. Ilyen vég felé tart most az angol és amerikai imperializmus.

Ugyanebben az időben egy más alkalommal Lenin az amerikai burzsoa demokráciáról ezt írta: Wilsonnak idealizált demokratikus köztái*sasága valóságban mint a legörültebb imperializmus, a gyönge és kis népek leggyaJáza- tosabb elnyomásának és fojtogatásának formája nyilvánult meg.

Lenin e szavaiból teljesen megismerjük a mai amerikai kapitalista imperializmust is. Azok a vonások, amelyekre Lenin figyelmeztetett, még jobban megerősödtek és még fenyegetőbb alakot öltöttek. A koreai nép gyilkosai, a gyarmati és európai népek elnyomói a barbár fajelmélet hirdetői — ez az a leg- örjöngőbb és leggyalázatosabb amerikai imoprializmus.

De ugyanolyan lángeszűén, mint ahogy Lenin az amerikai imperializmus lényegét meghatározta rámutatott annak jövendő sorsára is. Fölemlítve, hogy a német imperializmus hogyan jutott csődbe, amikor el akarta nyomni az orosz és ukrán nép fölszabadító mozgalmát, Lenin ezt mondta; Az angol és amerikai imperializmus annál inkább

sírb.a kerül, ha olyan kalandba bocsátkozik, amely politikai bukásba viszi és ha katonaságát arra a feladatra ítéli, hogy egész Európa elnyomója és csendőre legyen.

A hitleri fasizmus gyalázatos vége csak m.é,g jobban aláhúzta l.enin prófétai figyelmeztetését. Nem lehet kétség az iránt, hogy ha az amerikai imperializmus továbbra is mostani útján halad, akkor úgy végzi, mint a népek minden elnyomója és a világuralom minden .jelöltje.

így mutatja be nekünk a leninizmus az amerikai imperializmus jellegét és így mutatja meg annak fejlődési távlatait.

3. Haimadszor meg akarok emlékezni Lenin tanításának nemzetközi ér\mnyé- röl és a Szovjetunió tapasztalatairól.

Lenin állandóan hangsúlyozta a bol- sevizmus nemzetközi jellegét és tapasz- tapatait. „A bolse^izmus alkalmas arra, ho.gy mindenki számára a taktika mintája legyen.“ Ezt írta a renegát Kaut- skyval folytatott vitájában. Végül teljesen bizonyítják ezt kommunista pártunknak tapasztalatai. Hogy ha pártunk képes volt valamire, hogy ha vezetni tudta népünket a darab kenyérért való harcban és a fasizmus elleni harcban, végül hogy ha le tudott számolni a kapitalistákkal és az árulókkal, ezt csak azért tudta, mert Moszkvába jártunk, hogy megtanuljuk a bolsevikoktól, hogyan kell a burzsoázia nyakát kitekerni.

Lenin azonban ugyanolyan helyesen előre látta, hogy a Szovjetunió gazdasági kiépítése ,.mintaképül fog szolgálni a jövendő szocialista Európa és Ázsia számára“. Leninnek ezek a szavai, amelyek természetesen nemcsak a gazda.sá- gi kiépítésre, hanem általában a szocialista társadalom kiépítésére vonatkoznak — különösen ma nyernek különös fonto-sságot, amikor valóra válnak mind az európai népi demokratikus országokban, mind a népi Kínában.

Természetes, hogy a szocializmus felé vezető útunkon ugyanúgy, mint a népi demokrácia többi országaiban, nem kevés eltérés van a Szovjetunió útjától. Különbözik már ma.ga az 1945-ös év az 1917-estől. Ezek az eltérések azonban csak á formát érintették, de nem az új rendszernek lényegét, amit a dolgozó nép kormánya jelent a munkásosztály vezetése alatt, amit a proletariátus diktatúrája képez. Ezt a kérdést is megvilágította Lenin, amikor ezt írta. A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet kétségkívül a politikai formák nagy gazdagságát és változatosságát hozza magával, azonban lényege elkerülhetetlenül csak egy lesz; a proletariátus diktatúrája.

Ezért butaság és veszélyes dogmatiz- mus volna, hogy ha nem vettük volna észre ezt az eltérést 1945 óta megtett úttmkon. Ellenkezőleg. Az, hogy figyelembe vettük és helyesen fel tudtuk használni, megsegített bennünket abban, ^yebeken kívül, hogy 1948 februárjában le tudtunk számolni a belső burzsoa reakcióval.

Másrészt azonban bűnös butaság volna, hogy ha ezen „eltérések“ némelyikét, amelyek csak átmeneti iellegűek voltak és fokozatosan elhalnak, konzerválni akarnánk, A szovjet tapasztalatok folyton bővebb és mélyebb kihasználása és így az egyre fokozódó közeledés a szovjet mintához, ez a népi demokratikus országok fejlődésének egvik legfőbb törvénye. Tehát minden szorosabb közeledés a szovjet mintához, ahhoz a társadalomhoz, amelv már kiépítette a szocialÍ23uust és amely helyettünk is

számos fájdalmat, megpróbáltatást szenvedett el, amikor kereste és megtalálta az új életformát — ez a mi sikerünk, ez jelentős haladás a szocializmus felé vezető úton. Ilyen siker például pártunk új alapszabálvzatának elfogadása, amely legfontosabb pontjaiban teljesen egyezik a Szovjetunió Kommunista Pártjának alapszabályzatával.

Viszont az alacsonyabb átmeneti formák kiemelése és konzen'álása és ezeknek megváltoztathatatlan ..specifikum“ gyanánt való feltüntetése ugyanúgy, mint ahogy a szoviet példa és tapasztalatok elhanyagolása vagy visszautasítása, végül is a népi demokrácia lényegének tagadásához, annak megdöntéséhez és a kapitalizmus visszaállításához vezet.

Ekként a leninizmus megtanít bennünket, hogy minden tekintetben felhasználjuk a szocializmus első országának nagyszerű tapasztalatait és hogy a szocialista társadalom építésének alsóbb formáiról magasabb formák felé haladjunk.

4. Végül engedjétek meg. hogy megemlítsem azt a kitűnő írást, amelyet Lenin éppen 30 évvel ezelőtt, január elején írt a „Szövetkezeti mozgalomról“ és amely Sztálin elvtárs szavai szerint Lenin politikai végrendeletéhez tartozik.

Ebben az írásban Lenin a marxizmus történetében először adta meg az irányelveket ahhoz, hogy hogyan kell elintézni a szocializmus építésének egyik legbonyolultabb feladatát, azt a feladatot, hogy a kisföldműveseket megnyerjük a szocialista építés számára, azt a feladatot, hogy a kis mezőgazdasági tér- melést átalakítsuk 'szocialista nagytermeléssé. Rámutatott, hogy ezt a szövetkezeti mozgalom segítségével kell megtenni a kollektív elvek fokozatos bevitelével a mezőgazdaságim, először a mezőgazdasági termények fogyasztásának, azután azok termelésének terén is. Lenin a szövetkezeti mozgalomban az új rendszerre való átmenet „legegyszerűbb, legkönnyebb és a földművesek előtt leg- megérthetöbb“ útját látja.

Lenin lángeszű ösztönzése alapján Sztálin kidolgozta és életbe léptette a mezőgazdaság kollektivizálását, azt a kollektivizálást, amely a Szovjetunió mezőgazdaságát szocialistává tette és a szovjet földműveseket a szovjet rendszer hű támaszaivá, azt a kollektivizálást, amely véglegesen és örökre elintézte a „gabonakérdést“ és amely a szovjet mezőgazdaságot a világon első helyre emelte.

Sztálin, amikor a „Szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című művében a szovjet mezőgazdaság fejlődési útjáról beszél, ezt mondja; „Nem kétséges, hogy minden olyan kapitalista ország számára, amelyben töb- bé-kevésbbé számottevő kis- és középtermelő osztály van, a fejlődésnek ez az útja az egyetlen lehetséges és célszerű út a' szocializmus győzelme szempontjából“.

így Lenin 30 évvel ezelőtt nekünk is megmutatta a falu szocialista átalakításának egyetlen útját. És ahogy akkor azt mondta, hogy ,,s mégis nem minden elvtárs ad magának számot arról, milyen gigászi, mérhetetlen jelentőségre tesz szert most a mi szempontunkból Oroszországnak szövetkezetekbe tömörítése“. ez a megfelelő változtatással a mi viszonyainkra is érvényes. Nálunk is vannak egyes elvtársak, akik előtt mé.g nem világos, mily óriási, mérhetetlen jelentőséggel bír számunkra is a földműves szövetkezeti mozgalom kiépítése

és megszilárdítása. Csakis egész^ges és viruló egységes földműves szövetkezetek kiépítésével nyerjük meg a kis- és középföldműveseket véglegesen a szocialista életformának. Csak így fokozhatjuk mezőgazdaságunk hozamát és oldhatjuk meg égető gabona és általában közellátási kérdéseinket is. És csak így jutunk tényleg előre a szocializmus győzelméhez.

Erre tanítanak bennünket Lenin és Sztálin.

Elvtársak, ez néhány időszerű kérdés, ahogyan azokat Lenin és Sztálin tanítása előttünk megvilágítja.

5. Ahhoz azonban, hogy az ő tanításaikat életbe is tudjuk léptetni, egyre van szükség; a lenini-sztálini munkastílusnak, a szocializmusért v'aló leninisztálini harci tulajdonságoknak elsajátítására.

Szeretni kell a népet és bízni kell alkotó erejében — úgy, mint Lenin és Sztálin. A dolgozó tömegek iránt érzett ezen szeretet nélkül és fölmérhetetlen erejükbe és képességükbe vetett bizalom nélkül nem lehet a szocializmust fölépíteni.

Kérlelhetetlennek kell lenni a külső és belső ellenségekkel szemben — úgy, mint Lenin és Sztálin. Legj^öztük a februári reakciósokat, szétzúztuk az ösz- szeesküvö bandát. Az osztályharc törvénye azonban arra tanít, hogy minél na.gyobb a sikerünk, annál aljasabb és kíméletlenebb az ellenség cselszövése. Ha nem volnánk kérlelhetetlenek ellenségeinkkel szemben, nem tudnánk eüe- nük meg\’’édeni hazánkat és szocialista építésünket.

Tárgyilagosan, szívósan és következetesen kell dolgozni — úgy, mint Lenin és Sztálin. Lenin mondása ,,kevesebb fellengző frázist, több egyszerű mindennapi munkát“ legyen mindnyájunk jelszava.

Nem szabad — ahogy liCnin és Sztálin tanítják — sikerek után kikapcsolódni, vagy pedig nehézségek esetén nyafogni. Hogyha sikerek esetén kikáp- csolódunk, ez azt jelenti, hogy lebecsüljük a munka további nehézségeit és így leghamarabb arra az útra jutunk, amelyen az elért vívmányokat is elveszítjük. Nehézségek miatt való nyafogás pedig azt jelenti, hogy még ezzel is nehezebbé tesszük az azok leküzdéséhez vezető utat. Sem így, sem úgy nem jutnánk messzire.

Ez néhány lenini-sztálini tulajdonság, amelyek különösen ma fontosak, nemcsak kommunistáink számára, hanem országunk valamennyi becsületes építője és fia számára is.-k

Elvtársnők, elvtársak, befejezem szavaimat.

Engedjétek meg, hogy befejezésül felemlítsek egy tényt: ez alatt a fedél alatt a Lenin vezetése alatt álló prágai konferencián, 1912. januárjában választották be a bolsevik párt újjáalakított Központi Bizottságába Sztálin elvtársat, Sztálint. Lenin legnagyobb tanítvánvát és leghívebb bajtársát, aki azután Lenin művének dicső folvtatója lett, Sztálint. aki napjaink Leninje.

Ezért Lenin útját követni azt jelenti, hogy Sztálint követjük. Mi pedie ezen az úton haladunk, mert csak ez vezet a békéhez és népünk nagy és boldog jövő- jéhez.

Ezért éljen és emelkedjék mind magasabbra a világ fölött a halhatatlan Lenin zászlaja! Sokáig éljen és vezessen bennünket új győzelmekre a nagy Sztálin!