Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-23 / 28. szám

1953 május ?,3. Ol IFIOSÁG 3 A X. pártkongresszusra tett vállalásaikkal megszilárdítják a szövetkezetei a szögyéni fiatalok Szőgyénben az ifjúság közül már ot párttagjelölt került ki. — ezzel kezdi mondanivalóját Klimkó László, a CslSz- szervezetének elnöke. Ez nem kis do­log, egy ilyen községben, ahol még a reakció és ä klerikalizmus sikereket is ér el. Ebből is láthatjuk, hogy itt bi­zony nagy hibák vannak. A szövetke­zet se tartozik a legjobbak közé. De az ifjúság itt ma már nemcsak a jövő reményének jelképe, hanem vaserős kezekkel a mát iparkodik megfelelő járomba szorítani. A CslSz nem volt életképes, amikor 2—3 ifjúmunkás egy véleményre jut­va azt mondotta: és mégis lesz CsISz- szervezet. Mintha csak ábránd lett vol­na, de a tettek mást mutattak. Hozz.á- láttak a szervezési munkához és en­nek meg is lett az eredménye. Ma már nincs olyan tag, akinek a tagsági iga­zolványok ellenőrzésénél ne lett volna rendben az igazolványa. A májusi kö­telezettségüket is teljesítették, aminek az eredménye az volt, hogy elősegítet­ték az EFSz tavaszi munkáinak gyors befejezését, továbbá berendezték a köz­ségi kultúrotthont is. A legfontosabb a szövetkezet meg­erősítése. mert ettől függ a falunk jö­vője — mondja Pék László. Ezután o- lyan tevékenységet fejtünk ki, ami fő­leg a nagyiizemi mezőgazdasági ter­melést elősegíti. Az ifjúság is fontos­nak tartja ezt és szembeszáll azokkal az egyénekkel, akik más véleményen vannak. Ezért a X. pártkongresszus tiszteletére nemcsak az Új Ifjúság ter­jesztését hajtjuk végre, hanem egy munkacsoportot is szervezüitk, az EFSz keretén belül, amelynek tagjai csak ifjúdolgozók lesznek. Ez nagyon fon­tos lesz. El kell ismernünk, hogy köz­ségünkben még nagyon sokan félnek az új termelési módszerektől és a szov­jet tapasztalatokat nem alkalmazzák kellőképpen. Ennek az ifjúsági mun­kacsoportnak az lesz a feladata, hogy meggyőzze a maradiakat az új terme­lési módszerek hasznossága felől. Pontosan megmagyarázzák, hogyan képzelik el a dolgot. A politikai isko­lázás is sikerült, állandóan 60-an vol­tak jelen. Az iskolán keresztül kifej­tett meggyőző munkának köszönhetjük, hogy a szervezetünk ma már jól mű­ködik. Ebből kiindulva azt látjuk, hogy­ha hasonló iskolázáson az ifjúságnak mezőgazdasági tudományos előadáso­kat tartunk, akkor ennek is meglesz a sikere. A fiatalok ott sokat tanúinak és tudásukat a szövetkezetben gya­korlatilag is kihasználhatják. így szi­lárdítjuk meg a szövetkeztünket és fokozzuk a termelést. De azért a fiatalok közül most is vannak már jó munkások. Például a Krajcár Esztiék brigádja a legjobb a hidegvölgyi állami birtokon. A brigád­nak nemcsak azt köszönhetik, hogy ide­jében elvégeznek minden munkát, ha­nem még Nánára is elmentek dolgozni, hogy fontos munkát végezhessenek el és Így kisegítették az ottani állami birtokot. A helyi pártszervezet a CsISz- tagokra alapozza reményét az ifjúság pedig örömmel teljesíti a kitűzött fe'- adatokat és tudják az ifjak azt is, hogy jó munkájukkal példát kell mutatni a többi szövetkezeti dolgozóknak. De mással is, nemcsak a szövetke­zettel törődnek. Nemrégen' a mosti bányavidékről elvtársak érkeztek a községbe, hogy valamilyen • előadást tartsanak a lakosságnak. Közben este bementek az ifjúsági otthonba is. Nagy­szerű vita fejlődött ki az elvtársak és az ifjúság között. Az elvtársak elmon­dották, hogy mikép dolgoznak a fia­talok Moston. Hogyan állják meg he­lyüket a szénbányában és milyen mód­szerekkel fokozzák a termelést. El­mondották, milyen lelkes az ottani if­júság és a nagy iparvidék termelésé­vel milyen módon segíti elő a falu szo­cializálását. Beszéltek sok mindenről, csak bányásztanonctoborzásról nem esett sző^ mert az elvtársak nem e- miatt jöttek. De a fiataloknak a be­szélgetések alapján mégis megtetszett a bányászok élete és belátták, milyen nagyfontosságú dolog ez. A fiatalok gyorsan határoztak, még azon este ö- ten jelentkeztek bányásztanoncna.<, Popelár .lózsef, Döme Béla, Siller Já­nos, Horváth József és Krajcár Ferenc, aki az állami birtokon dolgozott eddig. Az elvtársak örültek a nemvárt ered­ménynek és boldogan mentek vissza Mostra. Ilyenek a szögyéni fiatalok . A X. Pártkongresszus tiszteletére vál­lalták még, hogy 20 új tagot szervez­nek még be a CsISz-be. Ezt alapos meggyőző munkával teszik. A szerve­zetben mindenki dolgozik és minden­kinek van feladata, nincs olyan ifjú, aki a feladatát nem teljesítené. Ezért az ifjakat már a tagtoborzásnál meg­győzik a helyes munkára. Kanász Júlia tanítónőről tisztelettel beszélnek, mert tudását mindenkinek átadja. Szervezetünk egyik legnagyobb erőssége — mondják és ő volt a szer­vezet kezdeményezője. Fóti elvtársat i? megnevezték, aki szintén nagy te­vékenységet fejt ki. De elmondják a legjobb CsISz-tagok neveit is. Seres, Liptai, Benyovics, Sárai Ilonka, Cegán Teréz, Krajcár Eszti, és alig tudják fel­sorolni a legjobbak neveit a sok jók közül. A legjobbakban sok kezdemé­nyezése van és a kezdeményezést is el- kell tanulniok a többi tagoknak. Most minden tagot az foglalkoztat a legjobban, hogy minél hamarabb és minél pontosabban valóra váltsák a X. pártkongresszus tiszteletére tett fel­ajánlásaikat. De közben volleybalpályát is készítenek, hogy az amúgy is fej­lett sportéletet még jobban élénkítsék. Ha pedig kongresszusi vállalásaikat teljesítik, akkor ezzel erősödik a szö­vetkezet is. Bagota István Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére A mártoni Tátra-búl^orgyár dolgozóinak felajánlásai Közeledik szeretett pártunk, Szlová­kia Kommunista Pártjának X. kon­gresszusa. Üzemeink, falvaink, szövet­kezeteink dolgozói építő vállalásokkal köszöntik ezt a történelmi jelentősé­gű eseményt. így fejezik ki szeretetü- ket és odaadásukat pártunk, Szlovákia Kommunista Pártja iránt. Az alábbiak­ban a mártoni Tatra-bútorgyár dol­gozóinak Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságához intézett le­velét közöljük; Kedves elvtársak! Mi, a mártoni Tatra-bútorgyár nem­zeti vállalat dolgozói is csatlakozunk azon üzemekhez, amelyek nagy moz­galmat indítottak a bútorgyártás fel­lendítésére — a szocialista munkaver­senyhez, és Ígérjük, hogy azon eskü szavait, amelyet Antonín Zápotocký elvtárs Gottwald elvtárs ravatala fe­lett mondott, tettekké változtatjuk, üzemünk, amely hajlított fából készíti a bútorokat, 1953. első negyedévének termelési feladatait nem teljesítette, a minőség terén sem ért el megfelelő eredményeket. Ezeket a nagy nehézsé­geket 1953. augusztus 15-ig elakar­juk távolítani és így akarunk csatla­kozni azon üzemekhez, amelyek harc­ba szálltak a gottwaldi ötéves terv u- tolsó éve feladatainak teljesítéséhez. üzemünk dolgozói megtárgyalták ? holesovi Thonet nemzeti vállalat fel­hívását, amely a következő pontokat foglalja magában; 1. A hazai és az exportáruk legjobb minőségéért. 2. A terv egyenletes teljesítéséért. 3. A terv legmagasabb teljesítéséért, a költségvetések csökkentéséért, a leg­magasabb megtakarításért, a vagon ha- táridöbeli kipakolásáért és berakásáért. Ezen pontok teljesítését a dolgozók által elfogadott Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tisztelete­re tett vállalásokkal támasztjuk alá. üzemünk dolgozói 181 egyéni és 14 kollektív vállalást tettek: 1. Az év elejétől 92.5 százalékra tel­jesítjük a tervet és összesen 5.523 da­rab szék hiányzik. Kötelezzük magun­kat, hogy a hiányt 1953. augusztus 15- ig behozzuk és biztosítjuk a terv e- gyenletes teljesítését. Hogy ezt a vál­lalást teljesítsük, az alábbi pontokban foglaltuk össze vállalá.sunk részleteit. a) 1953. május 8-ig elvégezzük a munkahelyek felülvizsgálását és a ká­dereket tehetségük szerint helyezzük el a munkahelyeken. Felelős: Száraz és Hrivnyák elvtársi b) Bevezetjük a gépek tervszerű kar- bantartá.sát s abban az esetben, ha nagyobb üzemzavar fordul elő, úgy szervezzük a munkát, hogy a napi mű­szakot nem bolygatjuk meg, ezzel 20 ’■'í.A/ ikt ; A dunaszerdahelvi konzervgyár CsISz tagjai már teljesítették májusi válla­lásukat, Szlovákia Kommunista Pártja X-ik kongresszusát pedig újabb vál­lalásokkal köszöntik. Képünkön jobbról balra, Holocsi Rudolf, CslSz-elnök, lóth Erzsébet, Matis Irén, Mocsonoki Margit, Szabó Irén és Fazekas László. százalékkal csökkentjük az üzemzavart. Felelős: Franek elvtárs. c) A diszpécser szolgálatot úgy irá­nyítjuk, hogy a napi termeléshez szük­séges alkatrészek időben megérkezze­nek a termelési központokba. Felelős; Simko elvtárs. d) Ügyelni fogunk arra, hogy főként az export megrendeléseknél betartsuk a leszállítási határidőt: Felelős: Szá­raz és Simko elvtárs. A mártoni Tátra-bútorgyár dol­gozói. A bélai ifjúság élre tör Bélán az elsők közt alakult meg az EFSz. Kevés kivétellel az összes CslSz- tag is benne dolgozik, de nem eléged­nek meg azzal, hogy dolgoznak, ha­nem a szövetkezet legjobb dolgozói akarnak lenni. A szövetkezet tagsága elhatározta, hogy egyénenként évente 270 munka­egységet dolgoznak le. Szlávik Magda, és Kullák Erzsébet, fiatal CsíSz-tagok ellenhatározatot csináltak. Elhatároz­ták, hogy ők évenként 320 munkaegy­séget dolgoznak le. A két lány köte­lezettségvállalásával hamarosan a CsISz taggyűlésen is foglalkoztak. Ez a vál­lalás példamutató volt. Senki se akart mögöttük maradni, ezért minden CsISz-tag vállalta, hogy ez évben 320 munkaegységet fog ledolgozni. Az ifjú dolgozók közül legtöbben valóban a szövetkezet legjobb dolgozói lettek. A kukorica négyzetes vetésénél is nagyon kitűntek. Ebben a munká­ban különösen élenjárt Solti János és Krakó István. Az ilyen módszerü ku­koricavetés nem mindenkinek volt ínyére, így a CslSz-tagokra hárult az a feladat, hogy ezt a módszert meg­ismertesse a szöy^etkezet többi dolgo­zójával, s ezért kellett nekik példa- adóan dolgozni. .Az ifjúság fontos kötelessége, hogy a hadsereggel való együttműködés szervezetébe is tömörüljön. A bélai ifjúság életre hívta a Svazarmot, ezt a fontos tömegszervezetet. Boros Kató volt az, aki egymás után kinevette azokat a fiúkat, akik nem akartak a szervezetbe tömörülni. Saját maga állt be elsőnek. Utána további hat lány követte a példáját és most az ifjúság többsége tagja ennek a fontos tömeg­szervezetnek is. , A bélaiak azon Iparkodnak, hogy a politikai tudományt is elsajátítsák és ezért politikai kört szerveztek, ahol sokat tanulnak. Most 27-en készülnek a Fucsík-jelvény megszerzésére. A Szövetségi Vasútvonal egyik legnagyobb levágása, a kysaki levágás. Az elv- társaknak így sok százezer köbméter földet kell eltávolítaniok. A Szövetségi Vasútvonal építői elhatározták, hogy a levágást robbantani fogják. A meg­mozgatott földet aztán bágerek segit.ségével vagonokba rakják, így sok munka­erőt takarítanak meg. A levágás kysaki oldalán ,iól dolgozik Bozsik Rudolf bágeros elvtárs. Péter nevezetű bágerén 200 százalékra teljesiti a tervet. Segítsünk a takarmány gyors gyűjtésénél Hazánk minden munkahelyén május 1. előtti tempóval folytatódik a Szlo­vák Kommunista Párt X. kongresszu­sának előtti időszaka. Kollektívák és egyéne!?, akik május elsejei és kilen- cediki kötelezettségvállalásukat becsü­letesen teljesítették, a SzlKP X-ik kon­gresszusának alkalmából további köte­lezettségeket vállalnak, hogy így új munkasikerekkel köszöntsék a szlovák nép legjobb fiainak ülésezését. A Kas­sa melletti Szensz, CsISz-csoport tagjai taggyűlésükön határozatot fogadtak. A .Szlovák Kommunista Párt X. Kongresz­szusának tiszteletére a szénagyűjtésnél 100 órát dolgoznak le, hogy elegendő takarmányt biztosítsanak a téli idő­szakra és hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, melyeket tavaly elkövettek. Hogy növeljék az egységes földműves szövetkezet bevételét, elhatározták, hogy kitisztítják a halastót, mely ed­dig semmi hasznot se hozott. A szö­vetkezeti tagok halakat fognak ezentúl benne tenyészteni. A helyi csoport tíz tagja kötelezettséget vállalt, hogy el­nyerik a Fucsík-jelvényt A losonci állami birtok CsISz-tagjainak felajánlása Tudatában vagyunk annak, hogy ötéves tervünk ötödik évében még job­ban meg kell feszíteni izmainkat ter­vünk sikeres teljesítése érdekében. Ezért mi, a losonci állami birtok fia­taljai vállaljuk, hogy szem előtt tart­va az agrotechnikai intézkedéseket, minden munkát időben elvégezzük és egyetlen darab földterületet sem ha­gyunk bevetetlenül. A munkaidő után a következő intéz­kedéseket teszünk. 1. Az állami birtok dolgozóinak szak- és politikai fejlesztése érdekében, 10 szak- és politikai előadást rendezünk. 2. 1 hektár területen elvégezzük a gabonaneműek gyomlálását, amelynél 5.000 Kést takarítunk meg. 3. 5 hektár területen elvégezzük a gabonaneműek beporzását. 4. A kukorica kapálását 2 hektár te­rületen elvégezzük: ezzel a munkával népgazdaságunknak 1.960 Kčs-t takarí­tunk meg. A losonci állami birtok fiataljai kö­telezettségvállalásának összértéke 8.360 Kčs-t tesz ki. A sport terén kötelezzük magunkat, hogy sportegyletet alapítunk. Minden fiatal belep a Svázarmba. Pivolusky, elnök. Bátran haladunk előre Már hat hónapja dolgo^ ; n csoportommal együtt a ■ szlo­vák-lipcsei építkezésen. A munka jó meg,szervezésével, valamint a szocialista munka­versennyel elértük azt, hogy azokat a felajánlásokat, ami­ket egyes akciók mielőbbi be­fejezésére tettünk, sikeresen teljesítettük. Ebben a mun­kánkban nagy segítségünkre volt a dekát-tervek napokra való szétírása, így mindnyá jan tudtuk, hogy naponként mit kell elvégezni s minden este tudtuk, hány százalékra teljesítettük az egész napi ter­vet. Az is nagyon elősegíti munkánkat, hogy csoportom tagjai egyformán veszik ki ré­szüket a munkából, nem vár egyik a másikra. Hat hónap óta csoportomban egý kima­radás sem volt. Ennek meg van az eredménye is. Csopor­tunk egy-egy tagjának hat hó­napi keresete 35.600 korona, órabérünk tehát 31.43 koronát tesz ki. Keresetünkkel meg vagyunk elégedve. Mostanában az üzem alag- csővezésénél dolgozunk. Elő­irányzott tervünket 250 száza­lékra teljesítjük. Órabérünk ennél a munkánál 39.45 koro­na. Ugyanilyen eredményeket ér el Korcsek és Bartos elv­társ munkacsoportja is. Vannak ám olyan csoportok is, amelyek ugyanazt a mun­kát végzik, mint mi, m'gis száz százalékon alul teljesítik tervüket. A hibát abban lá­tom. hogy a munkát a c oport- vezető, valamint a P Üér nem jól ossza be. Naponta látjuk, hogy míg a csoport egy-két tagja dolgozik, addig a többiek állnak és nem csinálnak sem­mit. A legnagyobb hiba azon­ban a munkaerőhullámzás, va­lamint a kimaradás. Me-’ldt- szik, ez a kereseten is. Ezeken a rossz szakaszokon nem szervezték meg helyesen a szocialisti. munkaversenyt. Ennek a munkaerőhullámzás az oka, mert ha egy-két dol­gozó más építkezésre m. v. helyükbe újakat kell hozni! akiket az első napokban ok­tatni kell. Építkezésünknél sürgősen fel kell számolni az ilyen helyzetet. Fel keli vennünk a munkaerőhullámzás és a ki­maradás elleni harcot, harcol, nunk kell a munka jó meg­szervezéséért. Csak ígv tud­juk teljesíteni felajánlásain­kat, mert csak így tudjuk megközelíteni a kommuniz­must építő hős Komszomolt. Petrik István, Szlovák Lipcse

Next

/
Oldalképek
Tartalom