Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-09 / 24. szám

1953 május 9. Ol IFJÚSÁG Az Új iskolarendszerre való áttérés AZ rj ISKOLARKlStoSZERRRE VAK) Ä1 l'ÉRÉS d? 1953 április 24-én keli törvény alapján, amely a? iskolák ed­digi szervezetét megváltoztatja, már az 1952'53 iskolaév végén fővonalai­ban megvalósul. Az 1952,53 iskolai évben a köteles fsko'alálogatást befejezik nemcsak a IV évfolyam tanulói, hanem az eddigi középiskola 111. évfolyamának tanulói is. A IV évfolyamok tanulói záróvizs­gát tesznek a vizsgáztató bizottság előtt és gazdaságunk, mezőgazdasá­gunk különböző ágazataiban választa­nak foglalkozást, vagy pedig folytat­ják tanulmányaikat. A 111 évfolyamok tanulói június vé­gén csak éwégi minősítő vizsgát tesz­nek az orosz nyelvből és matematiká­ból. A vizsgákat az osztályban az igaz­gató, az osztályfőnök és az illető tá-- gyat vizsgáztató tanító jelenlétébfn tartják meg. Tehát itt nincsen szó teljesmértékű záróvizsgáról, amelynek a IV-évfolyamok tanulói alávetik ma­gukat, mind ahogy erről tévesen gon­dolkoznak az egyes szülők és tanulók A III. osztály tanulói évvégi vizsgája ismereteinek és képességeik merője lesz és hozzájárul ahhoz, hogy a 11 éves növendékeket helyesen osszák szét foglalkozásuk helyére, vagy a to­vábbi tanulmányi célokra. A III. osz­tályos tanulók részére megvan az a lehetőség is, hogy az 1953/54 iskol .- évben folytassák iskolai tanulmányai­kat egyéves tanfolyamon az eddigi ’V évfolyam helyett, amely tanfolyamol szükség szerint megszervezik a 8 éve^ vagy 11 éves középiskolák mellett. .A III. évfolyam tanulói számára ebben az évben tehát három lehetőség nvrlik: elmehetnek az állami munkaeröa'ap szaktanintézeteibe, vagy más fogla'- kozási ágba, vagy pedig folytathatják tanulmányaikat és végül még elvégez­hetik az egyéves tanfoWamot. A to­vábbi tanulmányokra való áttérésnél a tanulók már nem fognak felvételi vizs­gákat tenni. Az --dfiig Középiskola 111. osztályos tanulói szethrlyezésénél az önkéntes jelentkezés elvét is figyelembe veszik de fontos tényező, hogy az állam gaz­dasági szükségleteit is figyelembe ve­gyék. Az új iskolatörvényből ered az is, hogy ebben az iskolaévben a gimná­ziumban a IV. osztályos tanulók mel­lett befejezik tanulmányaikat a Hl. osztályos tanulók is, hogy teljesítve legyen az a követelmény, amely sze­rint hazánkban a szocializmus építésé­hez nagy szükség van a főiskolai vég­zettséggel bíró káderekre. Az eddigi gimnázium 111. osztályú tanulói része­re tehát megvan a lehetőség, hogy tanulmányaikat egy évvel hamarább fejezzék be, hogy a főiskolákon sike- re.sen haladhassanak előre, a vakáció alatti tanfolyamokon elő kell készítem őket speciálisan az egyes főiskolai sza­kokra. Ezért az 1952/53 iskolai évet az ed­digi gimnáziumban már június 13-án befejezik, hogy így a III. osztályos ta­nulók és tanítók részére a tanfolyam megkezdése előtt szabad időt adjanak üdülés céljából. A tanfolyam 6 hétig fog tartani július 6-tól augusztus 15-ig. Ezután a tanulóknak egy hét tanulmányi szabadságuk van és a zá­róvizsgákat augusztus 24-től augusz­tus 29-ig terjedő héten teszik le. .A főiskolákra a jelentkező lapokat a ta­nulók szeptember 7-ig nyújtják be és szeptemberben elvégzik a felvétc-'i vizsgákat, a főiskolákra való felvétel céljából. A VAKÄC1Ö ALATT RENDEZETT TANFOLYAMOK két ágra oszlanak, a tanfolyam egyik ágában a tanulókat i technikai tanulmányokra készítik elő. továbbá a természettudományok tanul­mányaira, a természettudományi és pedagógiai szakokon, továbbá orvosi tanulmányok, gyógyszerészeti és állat­orvosi. valamint a testnevelésügyi ta­nulmányok folytatására. A tanfolyam másik ágára azok a tanulók jelentkez­nek. akik a főiskolákon jogot, ekonu- miat, nyelveket, társadalom tanulmá­nyokat és hasonlókat akarnak tanulni. A tanfolyam egyik ágában kötelező tantárgyak: a tanítást nyelv, matem.i- tika és fizika; választani lehet a ter­mészettudományok, kémia, biológia és az ábrázoló geometria között. A tan­folyam másik ágában kötelező a ta­nítási nyelv a matematika, a Csehszlo­vák Köztársaság honismerete és újból 'ehet választani a természettudományi tárgyak közül, mégpedig fizikát, ké­miát és biológiát. Minden egyes tárgy­nál a tananyag csökkentve van, hogy a tanulók az anyagot képesek legyenek átvenni és hogy a főiskolai tanulmá­nyokra jól előkészülhessenek. A tj- nitási órák legnagyobb részében a tan­folyam tanulói kisebb csopiortokban fognak tanulni, úgyhogy a tanítók ré­szére meg lesz a lehetőség, hogy egyenként foglalkozhassanak a tanu­lókkal és így jobban segíthessék őket az előirt tananyag átvételében és meg- Unulásában. A TANFOLYAM IDFJE ALATT a csehszlovák rádió is segíteni fogja a tanulókat, amely hetenként háromszo- a délutáni órákban félórás adásokat tart, amely adásokban útmutatást ad a tanulóknak a záróvizsgák előkészü­leteire! Az adásokban meghallgathatják a tanulók az érettségi kérdések minta­szerű kidolgozásának példáit. A tan­folyamok rendszabályai és a többi zá- -óvizsgák kérdéseit az iskolák május nőnapban kapják meg. A föiskolaügy! minisztérium ugyanebben az időben értesíti a tanulókat, hogy a főiskolák egyes szakain milyen tárgyakból kel! felvételi vizsgát tenniök. Az irástxili zárőviz.sgákat a tanítás nyelvéből is le kell tenni, még pedig a szünidei tan­folyam idején. .Az eddigi gimnázium 111. osztályos tanulói, akik a záróvizs­gákon nem felelnek meg, az 1953/51 iskolai évben ismételhetik a tizenegy­éves középiskola utolsó osztályát. Sportegyesületek a szovjet kolhozokban A szovjet sport e^, . leg­'ontosabb, legjellemzőbb vonása: nyitva áll a széles néprétegek, a lakosság tö­megei Számára. Hatalmas fejlődést ért el a szovjet 'portmozgalom és — k'.ilö- nösen az utóbbi években — mind mélyebben ve,t gyö­keret a ko’hozfa^vak életé­ben is. Üjabb bizonyítéka ez annak, hogy a ..zov'zt kormány, a Szovjetunió Pártja külö­nös gondot fordít a testne­velésre. Nem kétséges, hogy ma már a falvakban is szoro- 'an hozzátartozik a sport íz emberek minden, api életéhez. A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz- oonti Bizottságának a t"st- xevelésről és sportról ho- 'Ott határozata rá,,,, tatott 1 falusi testnevelés /ej'esz-Zátopek világbajnok barátságosan elbeszél­ésének fontosságára. Azóta Vladimír Kazencov viIágba.jnokságot nyert *a'un is jelentősen növeke­dett^ a sportolók száma és sportbeli tudásuk színvonala. Hozzájárult a falusi sport fejlődéséhez a kdl.ozok összevonása is. Az egyesített kolho­zokban sokkal nagy'' b lehetősé, .k nyílta,. ,.„eg a kolhozparasztok kul- turá'is igényei, így a sportolás ’ e- lé-'t^'" A LEGNAGYOBB FALUSI SPORT EGYESÜLET: A „KOLHOZNYlK". A szovjet köztársaságokban olyan sportegyesületeket alapítottak, ame­lyeknek tagjai a kolhozparasztok és a falusi értdmi''ég képviselői, taní­tók. agronómusok, orvosok, könyv­tárosok, a fa’usi klubbok és k’'’ ’"r- házak vezetői. De mintegy ..tagjai” a falusi egyesületeknek a szovjet kol­hozok ezrei ir. amelyek vállalták, hoy' minden tekintetben elősegítik a tc"tneveiés és sport fejlesztését a falvakban. Ezek a kolhozok anyagi .segítséget nyújtanak a sportkörők- n"'- a "vák építéséhez, a szükséges felszere'és beszerzéséhez, a tár - d V' ■ sportoktatók kiképzéséhez, a verseny :k rendezéséhez, és számos a testneveléssel összefügaő kérdés meoo' ’ásé’ oz. A leananuohh ko”'' ^z- sportegyesüiet ez Orosynrszági Szo"'■ jet Föderatív Szocialista Kc-társa- ság eg ■'sülete, a „Kolhnznyík”, amely máris több mint 800.00C ' -- got számlál, ry utolsó három évben 290.000-rel nőtt a taglétszáma. A muH évben az Oro.szországi Szov­jet Köztársaságban 150.000 falusi dolgozó próbázott a GTO (M’’""’’) rendszerben, sőt körülbelül 11.000-en osztályozott y---~ -ni sporto''ók let­tek. ^"náez a falusi sportolók tudá­sának növekedését bizonyítja. szovjet sportolóval. A „Kc'.l:oznyík”-nak szinte min- d-n egyes kolhozban műkö'iik alap- szervezete: a sportegyüttes. Az e rtüttest c^ban gy szerve­zik meg, ha a kolhozban legalább (f „l-rr sportolni. '1­a kolhozvezetőség és a járási Szov­jet irányítása meUett működik. K' egészítésképen annak a kolhoznak nevét viseli, a.nelyben megszervez­ték. A krasz,ro-^ari vidék RodnvK kovszkaja falujában például több mint 305 sportolója van a ..Forrada- 'o v”"gHótornya” — kolhoz ,.Kol- hoznyík” együttesének. Jelentősen elősegíti a „Kolhoznyík” fejlődését, hogy a Minisztertanács mellett mű­ködő kulturális és oktatási bizottság, valamint ennek helyi szervei a kol- hozklubbokban, falusi olvasókörök­ben, könyvtárakban és kultúrházak- ban minden erejükkel népszerűsítik a testnevelést és a sportot. HOGYAN TÁMOGATJA A KLUB A FALU SPORTÉLETÉT? 'I kosztromai terület jakovlevoi f si klubjának munkája példamu­tató ebben a tekintetben. A klub nem csak népszerűsíti a testneve­lést, hanem gyakor'atilag is megszer­vez’ a sport munkát a faluban. A klub vezetői szeretik a sportot, sőt maguk is sportolnak. Tevékeny-é- gük mintegy kiegészíti az együttes munkáját. Így például a klub taná­csának ülésein rendszerint meg i itat­ják a testnevelés fejlődésével, új szakosztályok létesítésével, a soorto- 1 óknak a járási vagy egyéb verse­nyeken való részvételével kapcso­latos kérdéseket. A klub testnevelési aktívájának segítségével nagy sport­Hazaérkezett a a CslSz KB A CsISz KB nyolctagú küldöttsége kedden, május 5-én hazaérkezett Prá­gába. A küldöttség tagjai a Szovjet­unióban a Komszomo! propagands- módszereit tanulmányozta. MiloS Jakes, a küldöttség vezetője és a CslSz KB titkára kijelentette, hogy a küldöttség Moszkvában, Lenín- grádban és Kijevben a Komszom.il propaganda munkamódszereit tanu'- mányozta. A küldöttség a tanulmány­úton szerzett tapasztalata alapján rá­Szovjetunióbol küldöttsége jött arra. hogy a CstS;^- ben fokozn kell a politikMi-nc-velo' ' H. biztosí­tani annak m.agas *■ és tool; figyelmet szentéin: _..g«...gi saj'é problémáinak. .A kultúrtörnegmunkál ki kell szélesíteni és a politikai neve­lésben szorosabban fel kell zárkózni a Párt köré. A küldöttség meggyőzödön arról, hogy a szerzett ismereteket a CslSz munkájában felhasználva gyor­sabban megközelítik a nagy példaké­pük — a Komszomo! szinyonalát. II csehszlovák hadsereg katonáinak elíikészUlete a máius 9.-1 leivonniásra A csehszloyák hadsereg valamennyi alakulatában és egvségeiben már most lázas előkészületek folynak és gondr*- san gyakorolják a május 9-1 díszszem­lére való fellépésüket. Főleg azzal tö­rődnek, hogy a politikai előkészület minden nap és minden pillanatban el­választhatatlanul összefüggjön a ha"ci felkészültséggel, hogy így a május: díszszemle népi demokratikus hadse­regünk felkészültségének és magas harci szellemének tökéletes kifejező képe legyen. 0 komáromi Skoda-üzem áprilisban 125'2‘|„-ra leliesitette tervét a baják építésénél! Április utolsó napjaiban az üzem összes munkahelyén fokozott lendület­tel folyt a munka. A munkások, mes­terek és technikuisok nagy elhatáro­zottsággal fokozták munkaharcukat a terv egyenletes teljesítéséért és tú'- teljesítéséért a Szovjetunió számára épülő ■ ha jókon. Ez az öröm és lelkese­déssel teli munkadiadal, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja, va­lamennyi ország munkásai testvérisé­gének napja, a dicső május elseje es Szlovákia Kommunista Pártja X kon­gresszusának méltó megünneplése csaK még lelkesítette a dolgozókat. Az üzem dolgozóinak eme munka­harcából gyönyörű erefimények szület­tek. Kiemelk^tek főleg az április 27-én, hétfőn elért sikerek, amikor a tervet a folyami hajók építésénél 125.20/o-ra teljesítették. Ezek az elért eredmények, amelyek az egyes üzemrészjegek jő munkájá­nak bizonyítékai yilágosan hitet tesz­nek dolgozóink akaraterejéről és mun- kakedyéről, akik minden erejüket b<- ieadták a terv teljesítéséért és túltel­jesítéséért vívott munkaharcukba Nem. merülhetnek fel semmiféle akadályok, amelyek meggátolhatnák a terv telje­sítését. nincsen olvan eró, amely meg­állíthatná eltökélt munkaharcukat a dolgozók szebb holnapjáért. Az üzem dolgozói eltökélten Ígérik, hogy még szorosabban felzárkóznak Csehszlovákia Kommunista Pártja és kormánya köré és munkásállamunk második elnökével. Zápotockjl elvtárs­sal az élen mindent megtesznek azén, hogy a szocializmust hazánkban minr.1 előbb kiépítsük. pályát létesítettek, amelyen otthonra találtak a labdarúgók, kosárlabdá­zók, röplabdázók, GTO-próbázók. A klub és az együttes sok-sok va­sárnapot áldozott apálya felépítésére. De folytatni lehet a sort még számos példával, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a klub meny­nyire támogatja a sporto'dst. Gy, k- ran tartanak megbeszéléseket a klubban s tanácskoznak, mi a jó és mi a rossz, az eg •■"*tes mimkái^^an. Megtárgyalják a szovjet sportolók eredményeit és azt, hogy mi szüksé­ges a jakovlevoi sportolók teljesít­ményének emeléséhez. Nem egyszer a falu apraja-nagyj összegyűl a klubban, hogy meghallgassa rádión valamelyik moszkvai, leningrádi, vagy más szovjet városbeli labda­rúgómérkőzés közvetítését. A klub faliújságja rendszerint visszatükrözi a sportkoHektíva munkáját. Ismer­teti a versenyek eredményeit, rámu­tat a fogyatékosságokra, méltatja a ' kiváló sportolók eredményeit. A tor­nászok sokszor fellépnek a klub színpadán. A KOMMUNISTÁK ÉS A KOM- SZOMOLISTÁK PÉLDAMUTA. ■ TÁSA. Mindenütt a kommunisták és a komszomolisták a falu.si sportmunka szervezői, motorjai. Ok a kezdemé­nyezői az új sporttelenek építésének és a tömegsport további fejlesztésé­nek. A kommunisták és a komszo­molisták személyes példájukkal olt­ják be az ifjúsági a sportszeretetet. Például 'VasziJij Mogel, az Oktjabr- ko’hoz párttitkára nagyszerű együt­test nevelt ki. amely már az egész területen ismert. Maga Mogel elv­társ már két éven át egymás után győzött a területi spartakiádákon a népi és a kötött stílusú birkózás­ban. A kolhozok sportolói kö~"' kív 'ő sportemberek kerülnek ki. Így az elmúlt éven a Szovjetunió legkivá­lóbb síelőinek a .száma újabb kiváló falusi síelőkkel gyarapodott. Ilye­nek többek között: Polina. Gosztyin- cevá és Nyikolaj Szergejev a gor- kiji területről, Alekszandra M .la- fejeva a moszkvai területről és Szó­fia Szusina a gorkiji terület „Trak­tor"-kol hazából. A kolhozok vagyonának állandó növekedése, a kolhoztagok jólétének és kulturális színvonalának szaka­datlan emelkedése igen kedvező vi­szonyokat teremt a sport és testne­velés számára a Szovjetunió falu.si körzeteiben. A falusi sportolók mil­liói előtt megnyílik a lehetőség, hogy újabb és újabb sport sikerekkel já­ruljanak hozzá szocialista hazájuk dicsőségéhez. A becsületes munkáért megérdemelt pihenés Vasárnap, május 3-án, Marianské Láznyba, hazánk egyik legszebb fürdő­helyére, több mint 1.500 kiváló dolgo­zó érkezett, akik ott töltik majd meg­érdemelt kétheti szabadságukat. Ezzel egyidejűleg további vonatok szállítják a szocializmus élenjáró építőit, akik a Forradalmi Szakszervezet (ROH) jól felszerelt nyaralóhelyein, a legszebb helyeken töltik el szabadságukat. Az üdültetés második része május 10-én kezdődik. Rövidesen ismét meg­telnek a vonatok példás dolgozókkal, újítókkal. Ebben az évben csak Ma­rian ské Láznyban több mint 32.000 dolgozó tölti el szabadságát. Az idén a szakszervezet nyári üdültetési akciója keretében 220.000-en vesznek reszt. Ruzicka nyerte az utolsó csehszlovákiai útszakaszt A Békeverseny negyedik szakasza, amely Csehszlovákia területén az utol­só szakasz vo.lt hétfőn, május 4-én a Karlové Varyból az Eger folyó völ­gyén át, majd a Krusnohorie hegység déli kifutóinak hosszában Duchcovon és Teplicen át Ostíba vezetett, onnm pedig az Elba folyó völgyén a szakasz végpontjába, Decínbe, ahol a verseny­zők kedden kihenőnapot tartottak. Hazánk határszéli kerületei nagysza­bású fogadtatásban részesítették a versenyzőket. Az egész vonalon végig munkások és az ifjúság áttekinthetet­len tömegei a bányászokkal együtt üdvözölték a versenyzőket. Mint az előző szakaszon, úgy ezen a szaka­szon is már az első kilométerek is éles iramban folytak, úgyhogy a gyen­gébbek hátramaradtak . A román, az osztrák, a triesti, a francia és a nor­vég csapat fele nem tudott együttma­radni a többiekkel. Tíz kilométer után a finnek is legjobb versenyzőjükkel, Kaslinnal együtt elmaradtak. A ver­senyzők csoportjának élére 20 kilomé­ter után az a csoportversenyzö került, amelynek élén az osztrák Deutsch sár­ga trikóban haladt. Ebben a csoport­ban volt Ruzicka, a csehszlovák ver­senyző, aki minden erővel arra töre­kedett, hogy ezen a szakaszon elő­mozdítsa a csehszlovák versenyzők si­kerét. Rövid idő múlva az osztrák Deutsch géphibát ka^iott, meg kellett állnia az úton és a gépészek kocsiját bevárni. További három versenyző vele együtt várt, azzal a céllal, hogy azután segítsenek a többiek utólérésében. Azonban habár Deutsch előtt még csaknem az egész útvonal állott, még sem tudta már a szakasz végéig utól- émi az előrehaladókat. Prunerov előtt a főcsoportból 13 versenyző kivált, ezek közt a csehszlovák Knezourek és NessI is és lassan kölezebb jutottak iz élenhaladó versenyzőkhöz. Az 50 kilor méternél ez a két csoport egyesült és ezután ezek közül előre szökött három versenyző, mégpedig a mi Ruziékánk és a két dán, Pedersen és Andersen. Chomutovban a díjas vágtát Ruíiéka nyerte el. Pedersen és Andersen elén, A versenyzők hátsó csoportjai a KruS- nohorie hullámos területén, több kilo­méter hosszú távolságra szak.adtak szét. A most-i bányavidéken a verseny­zőket a villanyművek és a Sztálin- üzemek füstölgő kéményei várták Itt megváltozott a vezető versenyzők he­lyezése. Az élenhaladó három verseny­ző még messzebb került előre a töb­biektől, azonban mögöttük égy újabb 13 tagból álló csoport vált ki. köztük a lengyel Wilczewski, Krolak, Klabin- ski, Wojezik és a német Schur és Schulz. Négy csehszlovák versenyző a körülbelül negyventagú fő csoportban maradt. Az előrehaladást az uralkodó ellenszél nagyban akadályozta, úgyhogy a versenyzők sebessége óránként 36 kilométerre csökkent. Ebből a csoport­ból Záluziban elmaradtak a német Meister és Zavadski, a bolgár Kolev és Bäckmann, az egyetlen svéd, aki még a versenyben van. Közben az élen Ruzífka egészen a célpontig heves küzdelmet folytatott a dánokkal. .A befejező vágtában Ruzicka mindkét dánt legyőzte és elsőnek futott be e célba A többi versenyző mezőnye szét­húzódott és a négy csehszlovák ver­senyző arra törekedett, hogy a lehető legjobb helyezést tartsa. A negyedik szakasz eredménye: 1. Ruzicka (Csehszlovákia) 4:21.07 óra. 2. .Anderson (Dánia) 4:22.07 óra. 3. Pe­dersen (Dánia) 4'22.07 óra, 4. Elooi (Belgium) 5. Schur (NDK) 6. Trygg (Norvégia) mindhárman 4:26.03 óra, a további csoportokban a mieink közül voltak Málek 4:27.22 óra alatt, majd Knezourek, Kunes és Nessl 4:28.15 ó''e alatt. Bússal Szokol—Z.sélyi Szokol EFSz 2:4 (1:2). A vendégcsapat kiváló telje­sítményt nyújtott. Bencsok birásko- lott. A vendégcsapat részéről Bolics- Ka 2, és Kissimon 2. lőtték a góloka’ Az előmérkőzés a bússal és a zsélyi júsági csapat között 1:1 arányban dö tétlenül végződött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom