Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-05-09 / 24. szám

ŰJ IFJÚSÁG Örök időkre a Szovjetunióval Nyolc éve, hogy a Szovjet Hadseieg felsza­badított bennünket. Nemzetünk életében ez a dicsőséges nyolc év többet jelent, mint egész évszázadok a múltban. A nyolc év mindegyike a szocializmus útján való további elórehaladast mutatja. Oj gyárak, vízierőművek, villanytelepek, szövetkezetek, színházak és mozik létesülnek, a- melyek dolgozó népünk hösiésségének, a- cseh és szlovák nép új hazafiságának kifejezői. A münchenelötti köztársaság legnehezebb pil­lanataiban is, amikor a Csehszlovákiával való kölcsönös támogatást szerződést kizárólag csak a Szovjetunió volt hajlandó betartani, — szin­ten hu.séges szövetségesnek bizonyult. A Szovjetunió 1939 tragikus márciusában az egész világ előtt tiltakozott Csehszlovákia meg­szállása ellen. .A háborúban aztán valóra vall a csehszlovák-szovjet viszony legdicsőbb fejeze­te, amelv hazánknak á Szovjetunió által való felszabadításában csúcsosodott ki. A szabadsá­gunkért, közvetlenül hazánk területén 138 000 szovjet katona áldozta életét. 1918 februárjában, az ellenforradalmi puccs meghiúsítása után a Szovjetunióval való barát­ságunk ‘ mentett meg bennünket a nyugati ka­pitalista hatalmak megszállásától. .A cseh és szlovák népben évröl-évre, napról- napra egyre erősödnek és elmélyülnek a Szov­jetunió iránti barát.ság és hűség érzései. Hiába­valók az ellenségnek a gaz kísérletei, hogy Lenin és Sztálin hazájával baráti szövetségünket meg­bontsák Népünk tudatosítja, hogy kizárólag a Szovjetunió testvéri segítsége a bizto.sítéka to­vábbi sikereinknek a szocializmus felépítésében. Népünk tudja, hogy a Szovjetunióval való ba­rátság tetteken nyugszik. A háborúutáni évek történelmi tapasztalatai bebizonyították, hogy ma, a béke és háború erői közötti kegyetlen harcnak időszakában a Szovjetunió nélkül, a ve­le való oarátság és szövetség nélkül nem le­hetne a szocializmus felé haladni. Hazánk népe a saját tapasztalatain tanulta meg ennek az alap- elvnek a helyességét és igazságát Bizonyítja ezt a Szovjetuniónak 1947-ben, a szárazság idején számunkra nyújtott segítsége és főleg a jelen helyzet valósága, amikor a Szovjetunióból ka­pott nyersanyag, technikai segítség és a kiapad­hatatlan kiviteli lehetőségek nélkül nem lehetne hazánkban a szocializmust felépíteni. A Szovjetunió segítsége népidemokratikus köz­társaságunk közgvdaságt alapjában . — nemzet- gazdaságunkban nyilvánul meg legkifejezőbben A münchenelötti köztársaságban, akárcsak a töb­bi kapitalista államokban, nálunk is éhség, mun­kanélküliség, leapadt életszínvonal és a koldu­lás uralkodott. Míg a burzsoázia gazdagodott, a nép nyomorgott A nyomort a kapitalista világ fejnélküli gazdasági rendszere idézte elő Hazánk ma nem ismeri a nyomort és az éh­séget, sem a munkanélküliséget. Eltávolitottuk a kapitalizmusnak népünkön elkövetett igazságta­lanságait. Dolgozóink anyagi és kulturális szük­ségletei állandóan nőnek A termékek átlagos fogvasztása állandóan emelkedik. Dolgozóink napról napra, egyre jobban meg­győződnek arról, hogy a Szovjetunióból kapott támogatás nélkül, azok nélkül a hús, vaj, gyapot és gahonanemű-szállitmányok nélkül már csak azért sem volnánk képesek népünk állandóan nö­vekvő igényeit kielégíteni, mert mezőgazdaságunk ezideig lemaradt az ipari termelés mögött. A Szovjetunió és a szovjet szakemberek se­gítenek nekünk, hogy nagyolvasztóink, bányáink, gép- és energetikaípari üzemeink, valamint köny- nyuipari termelésünk gazdaságosabb legyen Ta­lán egy olyan üzem sincs nálunk, ahol nem dol­goznának szovjet anyagból, szovjet gépekkel a szovjet tapasztalatok szerint. Bykov, Korabelnyíkova, Malinyinova, Kovaljev és a Szovjetunió több kiváló dolgozója ma mun­kásaink, technikusaink, szövetkezeti tagjaink ra­gyogó példaképei, tőlük tanuljuk meg, hogyan kell gyorsabban dolgozni és termelni. A Szovjet­unió által nyújtott önzetlen segítség az újtípusú gazdasági kapcsolatok gyakorlati megvalósítása, amely a kis- és nagy nemzetek sztálini egyen­Számunkra ma csak a kölcsönös együttműkö­dés és a Szovjetunió 35 éves építésének példája és gazdag tapasztalatai teszik lehetővé, hogy az ötéves terv feladatait sikeresen teljesíthessük és ezáltal meggyorsítsuk. a szocializmus, felépite-; sét hazánkban. Egyedül a Sztálin elvtárs által továbbfejlesz­tett marx-lenini tanításnak köszönhetjük, hogy pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja fe­lejthetetlen Gottwald elvtársunk vezetésével le­tudta leplezni a Slánsky vezette összeesküvést. Felszabadításunkért és azokért az építési sike­rekért, amelyeket hazánk a felszabadulás óta el­ért, nagy és soha el nem múló hála illeti a Szov­jetuniót Klement Gottwald elvtárs az SzKP XlX. Kongresszusáról való hazatérése alkalmából » kommunisták prágai aktíváján mondotta: „Ezért nem csoda, hogy ott Moszkvában — az ősi Kreml falai között — Sztálin elvtárs és kiváló munka­társainak jelenlétében, az egész világ majdnem j minden országa haladó embereinek képviselői kö­rében mégjobban megszilárdult meggyőződésünk, hogy mennyire helyes az az űt, amelyre népünk 1915 májusában lépett, amikor sorsát a béke, haladás és szocializmus legvőzhetetlen táborához kötötte. Mennyire helyesen iárt el népünk, ami­kor 1948 februárjában szétzúzta a levitézlett u- ralküdő osztályok ' kísérletét, hogy államunkat újból az Imperialisták igájába hajtsa, hogy újabb München felé vigye És mennyire helyes lesz, ha a jövőben is szétzúz mindenkit, aki bármilyen tormában és bármilyen helyről hasonló kísérle­tet tenne.” Ezért most, jobban mint bármikor, tartsuk szem előtt drága Gottwald elvtársunk nagy örö­két • hogy „A szocializmus felépítése, nemzeti szabadságunk és állami függetlenségünk, a béke megtartása, mindez elképzelhetetlen a nagy Szovjetunióval való szilárd szövetség nélkül" A Sztavínon aok tujafa zöldül. Az orosz táj gyö­nyörű fája a hazai föld ?de.v emlékezetével borong 1 rideg sírkövek felett. — Minden bokra a nagy szov­jet fo'd üzenete: porladó tested fö’é küldtük, amit annyira szerettél, rajta van még minden kis gyökér- szálán a te földed, ölelkezz össze vele kegyetlenül hi­deg sírodban. Ennyit nyújt az emlékezés 3 kü'ső kifejezésekben. De mennyi .síró balalajka. guz- 'a, hegedű. harmonika, könny. agyoncsókolgatott fénykép, bánatos, fájó szív kap a Szlavín, s a sok szla- vín felé. Gyere vissza' Ügy vá­runk ... h'ánka már har­madosztályos. Lydia már minden nap friss virágot hord a fényképed alá! Vi­gasztalan a ház nélküled! Nagy halottak sirjainó Nyikitin Borgatyevics Pav­lenko úgy beszél még most is Rólad hogy egy regge­len csak megjelensz sok kitüntetéssel a melleden és újra Te leszel a falu okos. vezető feje. Sokan visszajöttek, a fa­luba is. meg máshová is. Csak éppen ő hiányzik, ö nem jött vissza. Miért? Hát ö nem érdemelte ki a cso­dálatot, a régóta tartoga- 'atf forró csókot, a .soha ki nem elégülő. remegő simo- gatást, ölelést? Visszaérniékszem 1945 ja­nuárjára. Még a számban volt a gránáttól kiforgatot izántófö’d, udvar kesernyés vize. Szétszórt katonaru­hák, gránáthüvelyek, szét­tört puskák, konzervdobo­zok, kötszerek, gyilkos töl­tények szétszórva szántó­földön, kocsiúton, árokban, kerítések mellett. Az el­múlás penészes sivársága oárázott belőlük. Az or­szágúton kocsik nyekereg­tek. A kocsikon ponyvával letakart holttestek feküd­tek szépen elrendezve. — Szovjet katonák. A kocsi mellett parasztok haladtak, nagy télikabátokban, csiz- másan, bőrsapkásan, kucs- másan. A kocsi előtt két ökör. Két paraszt, két nyo- morúságos ember adta ösz- sze. A ponyvák alól kilógó kéz vagy láb fekete, mint a lábukon lév.ő bakkancs, vnov csizma. Vitték a kö -ms temetőbe. A fagyos szél meg seperte a havat az úton. -ááó kép volt, s én a 15 éves gyerek, mint egy fájó. szívszorongató emléket őriztem meg ezt a januári napot. A Szlavin felett vízszínű- en dereng a májusi nap. A a fű. a fák csen- iesen borzonganak. Pedig .yi a pompa, a természet kiboruló szépsége a nagy emlékmű körül, hogy e .Jc 1 napsugár csorduló arany- s-*ne, s a nedvesen csillogó szirmok tudnák visszara- •iinatat-ni azt a nagy dicső ..éget, ami a halott sirlíö VJL-. felett is éi. _Azt, hogy ezek a hősök termékeny talajra folyatták vérüket. A ha'ott katonái- felel' őr' állnak a tujafák, az élő katonák. A sírokon lila, fe­hér, kék árvácskák, rózsa­bokrok, tulipán, élek-halok "v<es levele Gondos ke­zek érző szívvel ültették be. A sírköveken feliratok. Nekünk ismeretlen, de mégis drága nevek. Szultanova vörös katona, i^árta őt is valaki haza. ^zergej, vagy Grigor. Kri­venko hadnagy. Az an^ja talán már el is fogyott az utána való vágyakozásba. Beznoscsenkó alezredes, Bogdanov hadnagy, Lidia Kacsenkov vöröskatona, Lahometov gárdaörnagy, Anna Alexandrovna Kosza- reva őrvezető. Vártak Ben­neteket is, nemcsak szeret­teitek, hanem a szovjet haza is. Most itt fekilsztök sehszlovák földön távol hazátoktól. De az emléke­zés. a szeretett virág erdő­vel borit be Benneteket, s ezzel talán egy kicsit köze­lebb visz Titeket a szere­tett földhöz is. Mikus S Békét, békét a nap alatt A Duna felöl könnyű pára száll, mint mennyasszonyi fátyol, reggel még verte a vizet a jó kövér tavaszi zápor, most pára remeg a víz felett, délre meggyűl a folyó s az aranyosba bú vizen sürög a sok hajó. A város zúg, zsibong a parton. Komor kémények füstje száll. Az ember lassan eltűnődik, csodálkozik és meg meg-áll. Gomba módjára szaporodnak a gyárak, parkok, paloták, keménykötésű munkáskezek teremtik itt már a csodát. A széles utakon a nép alkotó cél felé siet. Feléjük már egy új tavasz virágos ága integet. Egy szebb kor nyitja kapuját számodra-végtelen jövő, mert milliónyi dolgozó karjában feszül az erő. Miként ha kéz kezet mosz, ember emberre úgy talál. A munka zengő éneke a tiszta, kék magasba száll, hol vörös zászlók erdején tavaszi napsugár akad, hirdetve tornyok ormain: piros a május és szabad. Béke, béke a földeken, ahol a traktor zúg, dohog. Ilyen szépet a világ ezer éve nem álmodott. Mint kalász emeli fejét a paraszt büszkén, szabadon s keletre néz, keletről hozta, üdvét a Volga és a Don. Szabadságunk ma -kivirul a munka és béke nyomán, jövőbe néző derű fénylik népeink bátor homlokán. S nyolcszázmillió szivet fűz eggyé a közös akarat, nyolcszázmillió torok zengi: békét, békét a Nap alatt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom