Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-04-29 / 21. szám
1S5S. áprflia 29« Ol IFIOSÜG „Sztálin elvtárs és Gottwald elvtársnak tett hű- ségeskUnket teljesíteni annyit jelent, mint szilárd egységben tömörülni Csehszlovákia Kommunista Pártja köré, népi kormányunk és Klement Gottwald hü harcostársa, Antonín Zápotocky köztársasági elnök köré. A Csehszlovákiai ifjúsági Szövetség, mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának hű gyermeke, legyen önfeláldozó segítőtársa és megbízható tartaléka pártunknak, (A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség felhívásából) * A tudás várának ostromlói Akárhol vagy, bármerre jársz, bárkivel beszélsz az országban, láthatod, ízlelheted, kitapinthatod az épülő mát, a holnapi szebbet, tökéletesebbet. Minden bevetett hektár, minden méter felrakott fal, minden egyes csákányütés a csillogó szénfalon, minden jól megírt iskolai dolgozat, minden méter szövet, a biztosabb holnapot, erőnk növekedését jelenti. Mint ahogy a csepp vízben megtalálhatod a tengert, vagy az asztalodra e^ő fényfoltban a napsugaras kék égboltot, úgy villantják fel a lázas építőmunkát, az Ígéretes jövőt, az olajos kéztől összefogdo- sott munkáslevelek, a hatéves elsó osztályos ákom-bákom betűi a tanulásra jelentkező fiatalok kérvényei. Mindenki szá- mítgat, tervez, dolgozik. A háziasszony háztartási számadásai éppen annyira a szívdobogtatő reménykedésből születnek, mint az üzemek, vagy a szövetkezetek munkatervei. S a gondos feleség olyan becsben tartja az ö k.ickásfedelü füzetjét, amelyben sűrűn beleírva, nem is egy hónap, hanem egy egész élet boldog számadatai vannak, mintha az ország legértékesebb gazdasági tervezete volna. S beszélhetsz mindenfajta em- b-'.rrel, olyannal, aki lelkesedve mondja el munkája eredményeit, olyannal, aki hitetlenkedve rázza a fejét az újság hasábjai felett, olyannal, aki gúnyolódva beszél, s hiábavaló erőlködést emleget, s hamarosan bekövetkező háborúval, éhínséggel ijesztget. Hallgasd meg azokat s meghallgathatod ezeket is. Már csak az^ is. mert holnap már kevesebb szkeptikussal, gú- nyi'lódóval, fenyegetővel, ijeszt- getövel fogsz találkozni, holnapután meg már hangjukat is alig fogod hallani. Hat-hét évvel ezelőtt ezek a javíthatatlan emberek a „kommunista világ” számlájára írták a rendezetlen nemzetiségi kérdés minden jelenségét, még azokat is. amiket az ő burzsoánacionalizmusuk idézett elő. S ma már...? Ma már említeni se mernek „magyar elnyomást”, mert maguk se hinnék el, legfeljebb „soviniszta il- lető”-röl susognak, aki — ha létezik is egyáltalán — méltó partnerük a másik oldalon. A bratislavai magyar főiskolátok beszélgetés közben egyszerűen fogalmazták ezt meg. — Bennünket a nemzetiségi kérdés elméleti oldala érdekel csak. A sztáNnI elmélet idevágó részét valamennyien jól ismerjük, s ha majd netalán munkahelyünkön ilyen káros jelenség felbukkanna, méltóképpen tudunk rá telelni. No de ezt nem is gondoljuk komolyan Egyszerűen nem hisszük el, hogy hazánk bármelyik becsületes dolgozó embere burzsoá nacionalista szemszögből .ítélne meg bármit is. — Kár is erről beszélni, mert bennünket sokkal égetőbb kérdések izgatnak, — ezt a másodéves Varga Lajos mondja, szlovák és magyar irodalomszakos sával tanári oklevelet szerez? Vagy a nagyráskai szövetkezeti elnök büszkélkedhetne-e fiával Varga Lajossal, hogy az ö fia a bratislavai pedagógiai főiskolán tanul ? Nem. Oj élet, új íze ez. A dolgozó ember minden régi keserűsége megédesül, mikor a fiára néz, aki olyan iskolában t.anul, amiről régen még hallomásból sem értesülhetett: főiskolán, egyetemen. A bratislavai magyar pedagógiai főiskolán több mint száz hallgató tanul. Dolgozó emberek gyerekei. Elmondják, hogy két évvel ezelőtt milyen tapogatózA pedagógiai főiskola magyar hallgatóinak egyik csoportja „A világ, az élet keletkezése és az ember származása” című kiállítást nézi. hallgató — az például, hogy már szinte csak pillanatok választanak el a tanév végétől. Rossz rágondolni, hogy már csak egy évet tölthetők el a főiskolán. Még egy év, és megyek ki tani-' tani — mondja elgondolkozva. Valamennyi hallgatón végigborong ez a gondolat. Jakab Istvánon épp úgy, mint Kovács Sándoron, Kulcsár Editen, vagy Kovács Dénesen. Mindjobban ki- Txsntakozik ez, ahogy elbeszé- 1U<, mi mindennel birkóztak meg, míg idejutottak. Majdnem mindnek egyforma az élettörténete. Kis föld, sok éhes gyerek, korai munka, szégyenkezés, koplalás, a háború rémsége, felszabadulás. Mind most kezdi kóstolgatni az élet ízét. Gondolhatott volna például Gulyás István 5.5 éves özvegy édesanyja arra, hogy fia valamikor főiskolás lesz, hogy az állam támogatóvá tudtak csak tájékozódni. Oj volt nekik is a főiskola, nem csak az útjukra félve néző a- nyai szemeknek. Ma már ott tartanak, hogy be sem várva ta- nuimányaik befejezését, így végezetlenül is kimennének tanítani, annyira bíznak abban a tudásban, amit itt szereztek. — Egyre többet, meg többet sajátítunk el a tudománv''kból — mondja Varga Lajos — tanulmányi módszereinket tökéletesítve. Nagyon nagy jelentősége van a szisztematikus tanulásnak. Nálunk is jó ideig érvényesült a régi egyetemek felelptlen kampányszerű tanulási módszere, a vizsga előtti hajrázós. Tanulócsoportokban állandóan el- 1 nörizzük a rendszeres tanulást a pontos, mindennapi felkészülési. — Én az első félévben rájöttem erre — szól bele Jakab István — mikor a félévi vizsgákra kászüitem. Most már egy napot sem hagyok ki, minden este átNAPJAINK HŐSEI tanulmányozom az előadásokon készített jegyzeteimet. Jakab István első éves. Magyar irodalmat, történelmet és társadalomtudományi előadásokat hallgat a főiskolán. Mielőtt a főiskolára került, tanított. De — mint ő mondta — nem volt megelégedve tudásával. Többre vágyott, gazdagabb tudásra. — Csak ott éreztem meg, hogy mit jelent jól felkészült pedagógusnak lenni, akkor, amikor olyan mohón lesték a számból a szót, mint a legnagyobb csodát. Lelkiismeretlenség lett volna, ha nem jöttem volna tovább tanulni, ha nem éltem volna ezzel a lehetőséggel. Jakab István annyira élt ezzel a lehetőséggel, hogy az első főiskolai félév vizsgáin kitűnően felelt meg. Ugyanezek az érzések feszültek a valamikori részesarató, favágó, napszámos fiában. Kovács Dénesben is, amikor felvételre jelentkezett a magyar pedagógiai főiskolára, vagy ugyanez a cél hevítette Kulcsár Editet is, aki pedagógiai tanfolyamon é- rettségizett. Milyen gazdag ezeknek a főiskolai fiataloknak az élete. Vidámságuk a feltörő életerő vidámsága, fáradtságuk a jől végzett munka fáradtsága. A tanulás mellett még sok minden másra futja az erejükből. Bratislava építkezésein dolgoznak, elvállalták közösen, hogy 12 ó- rát dolgoznak a szlovák főváros szépítésén. Sportolnak. „Munkára. Honvédelemre Kész” jelvényért küzdenek a sportpályákon. Olvasótermekben a Fucsík-j“l- vény megszerzésére készülnek. .A bratislavai üzemek CsISz fiatalságát rendszeresen látogatják: tenítják, tanulnak tőlük. Természettudományos előadásokat hallgatnak, kiállítást látogatnak. Moziba, színházba járnak. Mennyire különbözik ez a fö- isKolai ifjúság a harmincas évek egyetemi ifjúságától, milyen messze vsainak azoktól a főiskolai fiataloktól, akik a diákszobák ablakain ugráltak ki, hogy ne kelljen kapupénzt fizetni, azoktól a borostás arcú, kopottruhás, széttaposott cipőjű egyetemistáktól, akik napi két pengőért újságot árultak, plakátot ragasztottak, vagy színházi díszleteket tologattak, hogy a menzán kiválthassák az ebédjüket. Mesz- sze. Egy világ és nyolc esztendő választja el ettől őket. Mikus i'iff ■ Pnii — lalu j OVO] erői ott, ahol a Nyitra-folyó két partján hosszan dél felé húzódó dombvonalak a Kisalföld síkjába olvadnak, és ahol a Nyitra-szi- get a legszéle.sebb, — ott terül el Nagykér termékeny földjeivel. Ez a falu nem most született, hosszú történelmi múltra tekint vissza. Az első okleveles feljegyzések a XII. századból valók, és arról szólnak, hogy Nagykér hat jobbágy családja megtagadja uraságuknak, a nyitrai apátnak, a boctized beszolgáltatását. A hat jobbágyat az apát ür ezért megvesszőztette, és mcgkopasz- totta, v. i., hajukat levágatta- így emlékszik meg a feljegyzés. Ez az első, fennmaradt írott emlék Nagykérröl. Már ebben is borról és lázadó jobbágyakról van szó. A szőlődombon ma is jó borok teremnek és a falu népe élelmes, ügyes, vállalkozó szellemű: Pék- és clpészmühelyen, valamint kovácsműhelyein kívül ma sincs Nagykéren semmiféle üzem. Évszázadok óta csak földműveléssel 'foglalkoznak, mert a falu termőföldje elsőrendű. A falunak ma már 4.000 lakosa van, széles utcákkal rendelkezik és az utcák elég rendezettek, habár a járda építésére betervezett és kiutalt állami cement 1948 előtt a demokrata párt vezetőinek kezén elkopott. A falu egyre fejlődik, s ma már 5 percig vágtat rajta keresztül a vonat. .Az ilyen nagyszerű természeti adottságokkal rendelkező falunak, ahol az emberek is élelmesek, dolgosak, a falu jövője is csak nagyszerű lehet. Nagykér új állomásépületet, rakodót, és raktárakat kell, hogy kapjon, mert a hatalmas cukorrépa és egyéb termékeket, a jövőben pedig a gyümölcs és zöldségfélék gyors elszállítását csak így lehet biztosítani. Május elsejéink Vladimír Reisel: Ha felvirrad május elseje napja, népünk az utcákra siet. Az arcokat nagy érzés gyújtja lángra s összefűzi a kezeket. Igaz emberi erő menetel itt, reménytől duzzadó feszes sorok, a fénylő jövőtől harmatosak lépteik, mint sétányon a fasorok. A jövő, amely boldogságtól terhes, csokorszám nyújtja virágait a gyermekeknek, ezért a menetünk is egyre gazdagabb lesz s a sugaras, ujjongó utcákon hemzseg. Hogy békés legy-n ezentúl az életünk s az embert ne érhesse váratlanul sorscsapás, nem egy anya font virágokból koszorút s büszkén viszi, mint zálogát. Nem egy fiatal izmos vasökle vár azokra, akik gyalázatosán gyújtogatnak, hadd tudják meg, hogy fele úton meg nem’ áll s az ereje százszor nagyobbra nő minden nap Hogy a fák rügyezzenek minden tavaszon s a gyermek édes álomban pihenjen, én is őrt állok a határokon, védeni készen szülőföldem. G á I y Olga fordítása. A Rozsnyó—Torna vasútvonal építésének rozsnyói szakaszán már a talaj elegyenlltésén dolgoznak, vagyis nemsokára befejezik a földmunkákat. Georgi Hrisztov a szakasz építésének vezetője, bolgár fiú, CsISz-tag, nemrégen végezte el a technikai főiskolát. Mérnök lett s szaktudásé val most a Rozsnyó—Torna vasútvonal építését segíti elő. Georgi Hrisztov legtöbb idejét a munkások között tölti, nagy szükség van fiatal mérnökre, A planírozásnál a bolgár fiú szívesen siet a munkások segítségére. — Képünkön a csillerakókat oktatja, hogyan egyenlítsék el a talajt könnyebb munkával. 1 '''■^■pyon sok függ a^ vontatásoktól is. Ha a szerelvények késnek, akkor a csülerakók kénytelenek abbahagyni a munkát, míg a szerelvény meg nem érkezik. Végh László, aki Nagymegyerbol került az építkezésre, 21 éves CsISz-tag, tudatában van annak, hogy az építkezés jó munkája tőle is függ. Ezért igyekezik vontató iával minél szebb eredményeket elérni, ritkán történik meg, hogy Végh Laci későbben érkezik a csillerakókhoz. A munkások szeretik öt, mert pontos fegyelmezett szereti gépét és szépen karbantartja. — Képünkön vontatójával éppen a kiöntők felé robog. László, CsISz-tag, nagyszerű csillerakó A plant-rozásnál nemcsak arra ügyel, hogy a csillék tetejével legyenek megrakva, hanem arra is, hogy a mérnökök által kijelölt részeket ne csonkítsa meg. Pityi József elvtars, az építkezés munkavezetője nagy megelégedéssel beszél Váradi László CsISz-tagról: ,A. CsISz-tagok és a többi munkások példaképe. Munkáját becsülettel végzi. Még alig múlt 9 óra, de már 7 csillét pakkolt meg”. Minden szakaszon nagy ütemben folyik az építkezés. A planírozó munkások szívvel-lélekkel dolgoznak, hogy az építkezést minél előbb befejezzék. Maga a munka vár rájuk, mert hiszeri vállalást tettek, hogy Almásnál a 3 kilo méter hosszú alagutat május elsején átütik, örömteli lesz ez a nap a Rozsnyó—Torna vasútvonal építői részére, mert olyan építménynek fejezik be egyik részét, amely sok munkát követelt az építőktől. — Képünkön: a rozsnyói szakaszon egymásután telinek a csillék, nemsokára befejezik az első levágás elegyenlítését. i
