Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-21 / 3. szám

IFfOSÁC

1953 január 21

Uj feladatok előtt az Alkotó Ifjúság

Negyedik évfolyamába lépett az Alkotó Ifjúság, a csehszlovákiai magyar fiatalok kultúrális és nevelési havi folyóirata.

Ha visszatekintünk a megtett úton, megállapithatJuK eredményeinket, de észre kell venni a ♦ ogyatékosságo- kat is, ameiycir kiküszöböléséért indít t'arcot a lap szerkesztősége és munkatársai az új évben, új feladatok 'lőtt.

Az Alkotó Ifjúság nem kis munkát végzett az ifjúság között a szocialista kultúra terjesztése terén. Alig van magyai' ifjúságii kultúrcso- portunk, amely ne a lapból merítené műsorának nagyrészét. Erről tanúskodnak azok »1 levelek, amelyek beszámolnak arról, hogy alkalmanként hogrj’aa használták fel a lap anyagát, hogyan tanultak belőle a fiatalok. A pionírok beszámolnak arról, hogy az Alkotó Ifjúság verseit, elbeszéléseit, jeleneteit szeretik ők is. Különösen tetszettek a szovjet iskolások, pionírok életéről szóló jelenetek, színdarabok, amelyek visszatükrözik azt a harcot, amelyet a szocializmus hazájának fiataljai vívnak a tudomány várának meghódításáért.

Az Alkotó Ifjúság legnagyobb fogyatékossága az Vplt, hogy nem tudott szoros kapesolatot kiépíteni az olvasókkal. Ifjúságunk keveset törődött a lappal, nem bírálta, nem írta meg a szerkesztőségnek, hogy’ mit kíván tőle, hogyan lehetne tartalmát úgy megjavítani, hogy még jobban segíthesse az ifjúság tömegeinek nevelését, a szocialista kultúra terjesztését. A szerkesztőség nem volt képes ezt a fogyatékosságot kiküszöbölni. Persze ebbe nem nyugodhatunk bele. iVTost, hogy az Alkotó Ifjúsáir életében új szakasz kezdődik, most, hogy’ tartalma megváltozik, kérünk minden becsületes CsISz-tagot. segítse a szerkesztőség munkáját. Segítsen nekünk az Alkotó Ifjúságot olyan folyóirattá tenni, amelyet majd havonként már megjelenése előtt vár az ifjúság, melyet szeretni fog minden fiatal és örömmel fog kezébe venni.

Kultúrcsot)ortjaink már rendelkeznek elegendő jó kiiltúranyaggal. Szükségleteiket már ki tudja elégíteni a Csemadok központi kul- tnrosztúly’a, (Bratislava, LeS- ková 14). Az .Alkotó Ifjúság olvasói már tapasztalha-tták, hogy a lap fokozatosan más jellegűvé lesz. Riportok, képes beszámolók, fiatal írók munkáját segítő cikkek, stb. jelennek meg rendszeresen a lapban.

Ez még csak a kezdet. A szerkesztőség mindent el fog követni annak érdekében, hogy olvasóinak minél többet nyújtson, a lap, hogy minél jobban segítse a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség munkáját a fiatalok között. Annak a nagyszerű harcnak akar tükörképe lenni, amelyet hős fiatalságimk vív a szocializmus építésében.

Kérünk minden CsISz- tagot, aki el akar valamit mondani életéről, munkájáról, az ifjúság neveléséről, a bnrzsnánacionalizmus, koz- mopnlitizmus elleni harcról, népeink egvre mélyebbé váló barátságáról, hazánk új arcának kialakulásáról. — ragadjon tollat és lépjen a lap miinkotársai közé.

rsI«z-tagok, akik versbe öntitek őszinte érzéseiteket, akik esasztuskákban figurázzátok ki az elmaradókat, a hany'agokat, akik riportban, vagy elbeszélésben örökítitek meg népünk soha nem képzelt felemelkedését — legyetek az Alkotó Ifjúság munkatársaivá. Soraitok közül kerülnek majd ki a nép igazi érzéseit, vágyait kifejező költők, írók.

Fiatalok, kik fény’képeken örökítitek meg a felszabadult embert és alkotó munkáiét. akik a változó tájról, gyönyörű hazánkról alkottok

nagyszerű képeket, lépjetek az első köztársaság fiatal munkásfényképészeinek nyomdokába. Nektei« már nem a jogok kö^-eteléséről, a nyomorról, a sötétségről kell reális képet adnotok, naneni a napfényes máról, a dolgozókról. akik ragyogó arccal, biztos iéptekkel haladnak a még szebb jövő felé.

Ifjú rajzolók, festőli! Forgassátok bátran ecsetjeiteket, ceruzáitokat és legyetek munkatársainkká, segítsetek szebbé, tartalmasabbá tenni az Alkotó Ifjúságot.

Hiábavaló lenne minden törekvés, minden lelkes munka, ha nem emeljük fel sürgősen a lap előfizetőinek számát. Három-négyezer előfizetővel semmire se mennénk. Az Alkotó Ifjúság csak úgy teljesitheti hivatását, ha az Ifjúság legszélesebb tömegeihez eljut és neveli azt. Mikor volt arra, lehetőség Csehszlovákiában, hogy a magyar fiataloknak kulturális, képes folvóirata legyen. Pártunk és Ifjúsági Szövetségünk lehetővé tette ezt számunkra. A nemtörőrlö-o- sé<r-?elkiismerel!en,ség. Indítsunk mozgalmat, hogy minden öntudatos CsTSz-to" szerezzen egy-két előfizetőt, szék az .Vlkotó Ifiúságot, CsISz-sz.ervezeteink terjesz- mert ezen a téren bizony még keveset tettek.

Teljesen érthetetlen előttünk. hogy a fiileki magyar gimnázium CsISz-vezetösége hogyan lehet olyan hanyag, hogy a terjesztéssel kapcsolatos leveleinket még csak válaszra sem méltatják. Ipori tanulóotthonairkhan alig- alig olvassák a lapot, pedig néhány ezerre rúg a magyar ipari tanulók száma, l^'alusi CsTSz-szervezpteink is lelkesebben terjesszék az ifjúsági saitót, az Alkotó Ifjúságot.

El vtársak! Munkára fel! At, les-yen ielszavunk hogy minden CsISz-tag kezébe Alkotó Ifjúságot!

P. S z ű e s Béla

A januári taggyűlések elé

Januárban jönnek össze először az ötéves terv utolsó évében a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség taggyűlései. Az alapszervezetek nagyobb részének ez lesz az első gyűlése az év. záró közgyűlés után.

Ez az év további győzelmet jelent a szebb jövö építésében és a béke megszdlárditásában. Üj tervrendszerrel kezdtük meg ezt az évet, harcot kezdtünk az év elejétől vállalt feladatok egyenletes teljesítéséért. Az ipar és a mezőgazdaság dolgozói kötelezettségvállalásokat tesznek május elseje tiszteletére — a tei'v határidő előtti teljesítéséért, a munkahelyen valö gazdaságosságért, a technikai szakképzettség- fokozásáért, stb. Ezért az ifjúság részvételét a terv egyenletes teljesítésben és a májusi ver. senyékben a CsISz januári taggyűlésein is meg kell tárgyalni.

Az üzemi szervezetekben újra vissza kell térnünk a párt és a kormánynak az ipar különféle szakaszairól szóló határozataihoz és foglalkoznunk kell a hatái’ozatok teljesítésé, vei saját szektorunkban. A CsISz funkcioná. riusainalc a párt üzemi szervezeteinek segítségére kell támaszkodniok. A párt januári taggyűlésein szintén megtárgyalja a tei-melés kérdéseit az országos konferencia határozatából kiindulva. Ne legyen egyetlen olyan CsISz-tag, aki alaposan ne ismerné üzeme, műhelye és saját feladatait. Ezért a termelési problémák, ról nem általánosan kell beszélni, hanem közvetlenül, saját feladatainkból kiindulva.

ACsISz falusi szervezeteiben vissza kell tér. nünk a pártnak és a kormánynak az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozatához. A szövetkezet vezetőségével együttipüködve, a párt helyi szervezete funkcionáriusai tanácsai alapján kellő Időben meg kell tárgyalni az ifjúság részvételét a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Az EFSz-ek mintaszabályzatáról a napokban vita folyik. A CsISz.tagoknak ez alkalommal meg kell mu- tatniok, hogy példás terjesztői a szövetkezeti gondolatnak és a haladó termelésnek. A köte. lezettségrvállalások átvevésénél, amelyeket az EFSz ek kisegítése érdekében teszünk, elsősorban a döntő szakaszokon kell segítenünk. Ez az állattenyésztés, az állatállomány összpontosítása és a takai-mánnyal való takarékoskodás. A tavaszi mtinkákra való előkészületek közvetlenül érintik a CsISz taggyűléseit.

Az iskolai szervezetek taggyűléseinek meg kell tárgyalniok a CsISz KB elnökségének a CsISz iskolai és főiskolai szervezeteinek munkájáról szóló határozatát. A félévi vizsga al. kaimat nyújt arra, hogy a CsISz iskolai szei-- vezetének az iskolának nyújtott segítségét ki értékeljük.

Mikor a taggyűlésre beszámolókat és határozatokat készítünk, fel kell használnunk mint kisegítő anyagot a CsISz KB elnökségének ha. tározatát az ötéves terv ötödik évének meg kezdéséről. A határozat elsösoi’ban feladatul tűzi a politikai nevelömunka megjavítását és a komoly nehézségek felfedését ezen a szakaszon. A januári taggyűlésen értékelni kell az oktatási év eddigi lefolyását, a propagandisták munkáját, a tagok részvételét a kör gyűlésein, a tagoje tevékenységének eredményeit — a megtanult anyagot hogyan hasznosítják a gyakorlatban. Az utolsó téli hónapokban állandóan fokozott mértékben kel fellendíteni a kultúr- munkát, főleg a köpyvvel való munkát, a filmek megszemlélését, a beszélgetések és elő. adások szervezését olyan témákról, amelyek érdeklik az ifjúságot. Ebben az irányban el kell mélyíteni a kultúrotthon tevékenységét.

A januári taggyüléáen mer meg kel; mutat, koznia a munka javulásának az évzáró közgyűlés óta. A gyűlésen értékelnünk kell, hogyan teljesítettük minden szakaszon elejétől fogva az évzáró közgyűlés határozatát. Meg kell tárgyalnunk azt is, hogyan teljesítjük az évzáró közgyűlés által jóváhagyott munkatervet. Ha még a helyi szervezetnek nincs meg ez a munkaterve, akkor a januári taggyűlésen ki kell dolgozni. A tagságnak joga és kötelessége az új vezetőségtől jobb munkát követelni. A taggyűlés megmutatja majd, hogy a vezetőség hogyan igyekszik megszabadulni a légi módszerektől és rugalmasabban dolgozik-e, telje- síti.e a határozatot. 1

Nagy és merész feladatokat tűz elénk a párt, a kormány, a CsISz Központi és Szlová. kiai Központi Bizottsága. A CsISz januári taggyűléseinek biztosítania kell mindazon feladatok teljesítését, amelyek a CsISz-tagokra hárulnak, Minden CsISz.tag tegyen szocialista kötelezettségvállalást május elseje tiszteletére!.

Néhány napra hazamentem. Az érsekújvári köves utcákról betértem a mi kövezetlen, sáros, keskeny, görbe atcánkbai Afféle kutyaszori- ió ez az utca. Munkásnegyed proliutcája. Csak anyám volt otthon az alacsony szobában. A nagj' udvar valamelyik sarkából öcsém futott be. Meglátott, — de nem ösmert meg. Később a másik öcsém érkezett meg as iskolából. Nővérem még munkában volt. Hiába heti 45 koronáért napi 10—12 órát kellett dolgoznia. Apámnak véletlenül ikadl munkája két napra, ©vek óta nem dolgozik. Teg- lap kukoricakí[sát ebédeltek, le ma nem baj, hogy én is otthon eszem. Apám a múlt léten tUntftett, mert nem <apta meg a heti fizetését. Beszélni akartam vele. Este jött haza.

Örültek, hogy két hőnap után újból láthatnak Köny- nyen indult a beszéd. Pozsonyi helyzetemről kellett referálnom, küzdelmes életemről az egyetemen, ahol, mint földmunkás fia, magamnak kellett ellátni magam, azután áttértünk az otthoni viszonyokra. A gyerekek elaludtak Anyám fáradt, ö is aludni tért. A nővérem még résztvett a beszélgetésben egy ideig, később lefeküdt ö is. Apám és én beszélgettünk, csöndesen, éjfélig.

_ Ma még csak vonszoljuk az életet kenyéren, krumplin és kuk»ricaká.sán: holnap holnapután az sem lesz majd, — mondta az apám és elhallgatott. Hallgattunk. Furcsa volt.

Kis szünet után megtörte a csendet Oroszországi élményeiről beszélt. Félbeszakítottam:

— Apa, várj csak egy kicsit Valamire kérni akarlak. Mondd el az életed gyerekkorodtól mostanáig.

Mosolygott. — Hát íő —

ö^e^zélíj^eJés, Lázadé^ apdmmaL

mondta, — eddig erről alig beszélgettünk még.

— Az apám faluszi juhászember volt, — kezdte. — Az öregapám is. Én már nem maradtam meg az ő.si foglalkozás mellett. Három évig iskolába jártam. Az uraságnak, akinél az apám juhászkodott, tehenészre volt szüksége. Elmentem teheneket őrizni. Később béres lettem. 14 éves lehettem, amikor 4 ökröt kaptam kezem alá. Négy év után Újvárba kerültem szolgalegénynek. Megnősültem. Kocslskodtam s 14-ben a frontra már a len- gyárból mentem.

Nem harcoltam sokáig. Elfogtak az oroszok már az első 'évben. Akkor bosszankodtam. Most örülök, hogy így történt. Ha nem fognak el, valahol a lengyel fronton hagyom a csontjaimat a űúr- zsujokért. Azt mondták, minden magryamak fegyvert kell ragadnia Istenért, hazáért, királyért. Nem fog soká tartan’. Három-négy hét múlva miénk a világ. Mindenki kap földet, házat s mindent, amire szüksége lesz.

Csúnyán becsaptak. A proletár ölte, gyilkolta egymást, de most már tisztán látom, nekünk egészen mindegy, ki nyerte meg a háborút. Mindenféleképpen, mi a kukoricakásánál maradunk.

A franciák megnyerték a háborút s a francia munkás olyan nyomorult, akárcsak én, vagy száz, meg száz más munkás. No és hányán haltak meg? És kiért, miért? Tudjuk.

— Hogy lehet az, hogy ti akkor oly könnyen, nagy lelkesedéssel ugrottatok bele a háboraba?

— Tudod, akkor még elég

Ezt a kis írást az első Csehszlovák Köztársaság idején megjelent kommunista folyóirathan, az Útban találtuk. írója Balázs András egyetemi hallgató.

Érdemes elgondolkozni ezen az íráson, érdemes körültekinteni, hogy mennyit változott az élet, mióta a Balázsok emberekké lettek, mijta .szabad hazában, magának épít a nép. Ifjpságunk jó része nem ismeri a ma,saryki demokrácia paradicsomát Olvassa el ezt az Írást, gyűlölje meg a múltat és dolgozzék keményebben a máért, a holnapért.

jó világ volt. Az emberek hittek királyban, hazában s ha istent említettek nekik, készek voltak tüzbe, halálba menni., Nagyon vallásosak voltunk. Én is. Ha egy demokrata beszélt valahol, képes lettem volna pofonvágni. Megszentelt zászlókkal küldték a vágóhídra embert ölni s hazaszeretetei huhogtak a papok, mint az éjtszaka bagolymadarai.

— No és hogy lehet az, hogy te, aki a háború előtt oly vallásos voltál, most gyónni sem mész?

— Ja, az isten soká tett próbára. Igaz, vallásos, jó katolikus voltam. Becsültem embertársaimat, ahogy becsülöm most is. Nekem nem tetszett a háború, de megszentelték a szüzmáriás lobogókat.

Amikor fogságba kerültem, a vallásos érzés nem veszített erősségéből. Sokat, Imádkoztam. Kértem az istent, hogy segítsen haza. Ottho.n vártak: anyátok és ti, egészen apró gyerekek. A legöregebb öt, a legfiatalabb féléves. Három apró gyerek és az asszony. Öt évig hiába imádkoztatok. Az isten nem segített haza. Nem tartotta be a kötelességét, megfeledkezett rólam, összehívtam a fogolytársaimat, akikkel egy. szobában laktam, s kijelentettem nekik; »Nézzétek, öt évig folyton imádkoztam, kértem, .■' könyörögtem. Hiába. Még mindig itt vagyok. Mától kezdve elhagyom. Egy év múlva hazakerültem.

No, de azóta a vallási kérdésben máskép látok. Azt mondják papok, hogy tűrjünk, szenvedjünk, a halálunk után a mennyországban majd boldogok leszünk. Hát ez nem igaz. Mert a mim- kás, akit a nyomorúság arra visz, hogy dühét az ellen fordítsa, aki érdemtelenül sokáig teszi próbára, s arra viszi a kényszerűség, hogy vigyen onnan, ahol sok van, 3 neki a sokból szüksége van egy elenyésző részre, a katolikus eídíölcs szerint lop, mert sérti a magántulajdont. Mint bűnös, a mennyország- oa nem kerülhet be, ha csak iilssza nem adja az eltulaj- lonitott dolgokat. Ez pedig ehetetlen. A burzsuj is bü- lös, mert ö törvényesen lop ■neg minket. akiknek semmink sincs, s ez még nagyobb bűn. Tehát ezek számára sincs mennyország. Hát talán a papok jutnak be iz örök boldogság országá- la? Nem tudom, milyen u'ény az, ha szentelt zász- ókkal uszítanak embereket igymásra. hogy ölienek, gyil- toljanak Hn prény ikkor a oapok helye a mennvország- oan van. Ma ott tartunk,

logy becsülettel megélni nem '.ehet. Egyik csalja a mási- <at s így kinek a részére ’ártják fenn az örök boldogság hazáját? Senki részére. Ez csak arra jó, hogy azt a sok n.yomorgó munkást, el- imítsák, elvonják figyelmét a saját érdekeiért folyó harcról.

— És hogy lehet az, hogy ;e, a valamikori demokraták íllenfele, elfogadod a kommunizmust?

— Ez egy kicsit nehezebb nérdés már, de a gyökere benne van az előbb elmon- lottakban. A szocialistákról azt mondják, hogy istenta- ’■adók. S én, aki annyira vallásos voltam, csak rossz äzemmel nézhettem rájuk, még ha az elvükbe bele is egyeztem volna. Azóta azonban sok mindenen keresztülmentem. A fogságban emberekkel találkoztam, beszéltem s elég idő volt a politi- rálásra. Rájöttem, hogy min- iennek a vag^yon az oka. Valamelyik könyvben úgy ol- irastam, hogy a magán tulajion. S ez így Is van. Azzal, hogy valakinek vagyona van, különbnek érzi magát, mint Sn. Mellette én csak parasztproli vagyok. Munka és kenyér nélkül. A szocializmusban lesz munkánk, ott az illámnak fogunk dolgozni 5 így magunknak is, mert az állam a miénk lesz. Itt most a burzsujoknak dolgosunk. Ott mindenkinek dolgozni kell majd s nem lesz- lek ingyenélők. Hallottam is, hogy a Szovjetunióban mun- íáshiány van, nálunk nincs nunka. Ott az asszonyok is lolgoznak s « gyereket kö- sös otthonhp viszik. P^ye- leknek ez nem tetszik. Azt mondják, ezzel megbontják

a családi életet. Hát amikor a fronton voltam, s anyátok dolgozni járt és ti magatok maradtatok, hol volt a család? Amikor reggel felébredtetek, sem apátokat, sem anyátokat nem találtátok s amikor lefeküdtetek, nem volt, aki világot gyiijtson. Hát ez családi élet volt? Több volt az, amikor éjjel az anyutok az utcán talált benneteket, amint a porban játszva, elaludtatok s a nehéz munkától fáradtan egyen- kint hordott az ágy'ha, mint az, ho.gy egy bizto.s helyen vagytok? Nyugodt e.saládi 51et? Ezt mi nem Ismerjük. á népet butítják, a mai élet rossz, a munkásember csak a kommunizmusban nyer boldogulást. Azért kell harcol- aom, ami rám nézve és sokmillió szegényre jót hoz. [gaz, vannak munkások akik olyanok, mint én voltam a háboibí előtt, ezeknek reggel 5s este 25—25 bot kellene, amint kellett volna nekem is. De majd rájönnek ők is a hibákra.

— Amint mondod, tisztán látod, hogy a munkás csak a kommunizmusban nyer emberi életet. Miért nem lépsz be a pártba, amely azért harcol ?

Nem lépek be én a pártba. Tanulatlan vagyok, hasznomat vehetik-e Ha arról van szó, hogy óitekezletre menjek, elmegyek, ha tüntetni liell, elmegyek, ha rámbíznak valamiféle munkát, ha tudom, elvégzem, ha nem nem vállalom.

— Én azt hiszem, apa, rossz az álláspontod. Hiszen proletármódon gondolkozol s jól tudod, hogy az osztályharcos munkásoknak össze kell fogniok. A helyed a kommunista pártban van, mert fegyelem kell a proletártáborban. Gondolkozz ezen.