Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-25 / 20. szám

Ü! IFIÚSAS 1953, április 25 A nemzetgyűlés vitája az 1953. évi költségvetési tervezetről Kivonatok Jaroslav Kabes pénzügyminiszter beszédéből. Kedden délután ült össze Prágában a nemzetgyűlés, hogy megvitassa az 1953. évi áliami költségvetést és meg­tárgyalja az 1951. évi állami zárszá- niddás Jóváhagvására tett javaslatot. A nemzetgyüiés ülésen részt vett az egész kormány, megjelentek a prágai diplomácia! testület tagjai, a Nemzet. Arcvonal szervezeteinek képviselői, a hadsereg képviselői, az üzemek és tal- vak példás niunkásái. tudományos és kulturális életünk számos dolgozója Jaroslav Kabes pénzüqvmmiszter be- szamo'ójának első lészében ismertette nemzetgazdaságunk és országunk fej­lődését. amelyet 1945 6ta lett meg „Iparunk bruttotermelése ez évben 18.30/o-kal volt magasabb, mint 1951- ben és az 1937-es termelésnek mint­egy kétszeresét értük el. 1952-ben új vízi áramfejlesztő telepeket, nagvol- vasztókat. Martin-kemencéket, elek­tromos ivkemencéket. kokszoló baté- riákat helyeztünk üzembe. Több mini egymilltö százezer négyzetméter terü­letű csarnoképületeket és ugyanolyan kiterjedésű máss termelési célokat szol­gáló épületeket építettünk és adtunk át a termelésnek. Oj termékfajták termelését vezettük be. .A munkater- melékenység fokozására törekedvén sikeresen alkalmaztuk a gépesítést és az automatizálást, vagyis a termelési folyamat tökéletesítését és a munka megkönnyítését elősegítő új termelés' technikát Termelésünk eme haladása azokra i tapasztalatokra támaszkodik, amelye­ket. szovjet elvtarsaink testvériesen rendelkezésünkre bocsátanak. A döntő tényező ebben természetesen munká­saink és technikusaink alkotómunka-a 1952 folyamán az iparban több mm' 40000 üjitójavaslatot fogadtak el es valósítottak meg. A szocialista építés ereje lalvainkat is magával ragadta. A falu szocialista újjászületése az elnjult évek során, de főként 1952-ben, feltartózrdthatatl''nii! haladt előre. Mig Csehszlcvakia Kom munista Pártjának 1949. év' iX kon­gresszusáig csupán 208 Egységes Föld­műves Szövetkezet kezdte meg tény­leges tevékenységét. 1952 elején már háromezer volt a harmadik- és negye dik típusú szövetkezetek száma. 1952 végéig pedig számuk 5.784-re emelke­dett. Mezőgazdaságunk munkája kö­rülbelül egyharmad részben gépesítve van. Kihasználjuk a szovjet tapaszta­latok szerinti új agrotechnikai mód­szereket. Mezőgazdaságunk szocialista szektora új arculatot ad talvaínk, né­pünk életének. 1948 februárjáig gazdaságunk terv­szerű építésének egvik fékezöje a magánkereskedelem volt. Az új úton a döntő lépést bel- és külkereskedel­münk államosítása jelentette. Szocia­lista külkereskedelmünk megszilárdítja kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. A Szovjetunió és a demokratikus államok része külkereskedelmünkben, amely 1949-ben külkereskedelmünk ös.sz- mennyiségének felét sem érte el. 1951-ben mintegy kétharmadára npve- kedett és ma megközelíti annak há­romnegyed részét Jóllehet gazdasági kapcsolataink tervgazdálkodást foly­tató államokkal kiszélesednek, ez nem jelenti azt, hogy meg akarjuk szün­tetni. vagy korlátozni akarjuk kapc.so- latainkat a többi országokkal, ellenke­zőleg, becsülettel és békében kivánu k együttműködni mindenkivél, aki irán­tunk jóakaratot tanúsít, amint azt Siroky elvtárs miniszterelnök április 16-i kormánynyilatkozatában hangsú­lyozta, kormányunk íolytatja törekv*í~ rét, hogy valamennyi országgal fej­lesszük kereskedelmi kapcsolatainkat. Kiskereskedelmünknek, amely 1948- ben 380,'f,-ban még magánkezekben volt. szocialista kiskereskedelemmé va'ó átalakulása ma már úgyszólván befejeződött A kiskereskedelmi áru­forgalom 990/Q-a állami és szövetkeze­ti kiskereskedelmi hálózatunkon ke­resztül bonyolódik le. Termelésünk növekedése dolgozóink életkörülményei megjavításának alap­ját képezik. Ennek, valamint annak a körülményeknek következtében, hogy egész népünk dolgozik, már nem is­merjük a munkanélküliség rémét, hús­fogyasztásunk 1952-hen 1951-hez vi­szonyítva 20/o-kal, 1936-hoz viszonyít­va pedig 27,50/()-kal emelkedett. Az elmúlt év folyamán a sertészsír-fo­gyasztás 90/g-kal, a kenyérfogyasztás lOO/g-kal. .a péksütemény-fogyasztás 230/Q-kal, az étműzslradék-fogyasztás 30/Q-kal, a fagyasztott zöldségfogyasz­tás 170/p-kal, a cigarettafogyasztás lOO/p-kal emelkedett. Az anyagi szükségletek növekedésé­vel együtt növekszik a kulturális ja­vak szükséglete is. Amíg az 1935/36- os tanévben a köztársaságnak az úgv- nevezett polgári iskolákkal* együtt 1697 kü'önböző típusu középiskolája volt. a tanulók kétszeres száma mellett, ma már 2.952 középiskolánk van. Ugyan­ezen idő alatt a szakiskolák szá'i'o 84ű/g-kal, tanulóink száma 340/g-kal növekedett. 1937/38-as tanévben a münchenelötti köztársaságnak össze­sen 9 főiskolája volt 18.796 hallgató­val. Ma már 30 főiskolánk van 46.830 hallgatóval, akik közül 6.349-en a munkáselökészltö tanfolyamok végzett növendékei. Rohamosan növedekett az ovodák és gyermekbölcsödék száma is. 1936-ban a bölcsődékkel együtt 1908 ovoda ál­lott fenn 80 299 gyermekkel. 1953-bar csak az óvodákból több mint 7.000 van tervbe véve. mintegv 290 000 gyer­mekkel, a bölcsődék száma jiedig töcb mint kétezrei tesz ki és bennük több mint 39 000 gyermek lei otthonra Míg a kapitalista köztársaság alatt 1937- ben 1.218 lakosra egv orvos jutott, Szlovákiában pedig 1.815 lakosra jutott egy orvos, .az idén nep> demokratikus köztársaságunkban 774 lakosra jut egy orvos. Kulturális intézményeink jelentős fejlődésen mentek át. Vmi o következő, számokbó’ tarható .Az 1937. év' 18 színházzal szemben ma mai 63 állan- tIó színházunk van ' 1952-ben folytatódott az építkezés beruházási növekedése .Az építkezés beruházási ié'"fogau 1951 -el vemben majdnem 170/^-kal nőtt. A ber'iriázási költségek kerek kérhaimad részét az iparba fektették 1952-ben mbh mint 25.000 lakást adtak át rendeltetésének Az év végén további 34.500 lakás épí­tése volt folyamatban. A gazdasági epités és az életszínvo­nal gyors növekedése különképpen Szlovákiában jelentős. A szlovákiai ipar termelése 1951-hez viszonyítva 240/q- kal emelkedett. A nehéziparban a ter­melés növekedése 39.10/o-ot tesz ki. ami 19.37-tel szemben több mint hat­szoros emelkedést jelent Szlovákiában ezért a lakosság fogyasztásának növe­kedése és kulturális intézményeinek fejlődése gyakran gyorsabb, mint a cseh országrészekben. Jaroslav Kabes pénzügyminiszter ezután ismertette az 1951. és 1952 év állami gazdálkodásának eredményeit, maid rátért a kapitalista államok né­pének foKozott elnyomorodására és a kapitalista országok gazdasági életének militarizáiására. Többek között meg­említette. hogy az US.A háborús kiadá­sai 1952—53-ban az 1939. évi hadi kiadások körülbelüli hatvanszorosát ér­te el. AZ 1953. ÉVI Állami KÖLTSÉGVETÉS Jaroslav Kabeá elvtárs ezután rátért az 1953 évi állami költségvetés tervé­nek ismertetésére: „Ez a tervezet az 1952. év eredmé­nyeiből, a népgazdaság 1953. évre ter­vezett fejlődéséből és országunk védő­képessége megszilárdításának szüksé­géből indult ki. A költségvetési tö.r- vényben és az állami költségvetési teiívezetre hozott kormányhatározatok­ban kilátásba helyezi és feladatul tűzi ki az állami pénzügy és a népgazdaság egyes ágazatai pénzügyének tjivábbi megszilárdulását, a hozrascsot és min­den fillér ellenőrzése rendszerének megerősítését, az állami, a terv- es pénzügyi fegyelem megszilárdítását, a termelés és az áruforgalom, valamint az építészet tervének rendszeres tel­jesítését, a pénzügyminisztérium és a bankoktól kezdve egészen a nemzeti bizottságok pénzügyi osztályáig vala­mennyi szervének rendes és szilárd lunkcióját, mint egészséges fejlődé­sünk közvetlen alapját és ftőfeltéte- leit. Az 1953. évi állami költségvetés, be­vételeit a tervezett szerint elérik a 435.2 milliárd korona összegei, ami 1952-vel szemben 34.20/q-os növeke­dést jelent. A kiadások' elérik a 430.9 milliárd korona összeget és 1952-hez viszonyítva szintén 33.10/Q-kal növek­szenek. A bevételnek a kiadás feletti többlete így 4.3 milliárd koronát tesz ki. A költségvetési számok növekedésé­nek fő tényezőjét az előző évvel szem­ben a bevételek és kiadások részéit ,79.8 milliárd összeg képezi. Ezzel az összeggel ugyanis csak látszólag nö­vekszik a költségvetés ésjoedig azért, mert az idén elsöízben vesszük be a nemzeti biztosítás és valamennyi költ­ségvetési szervezetet bevételeik é' kiadásaik legmagasabb összegével, nem pedig a bevétel és kiadás közti puszta különbséggel, mint eddig. Az 1953. évvel szemben az emelkedés többlete 31.1 milliárd korona összegben népgaz­daságunk fejlődéséből ered és költség- vetésünk tényleges növekedését fejezi ki. Ezután Jaroslav Kabes pénzügymi­niszter ismertette az állami költségve­tés bevételeinek forrásait. am.c4yek két főúton folynak be: egyrészt mint sz i- cialista vállataink közvetlen dluialäsai. másrészt, mint forgalmi adók. Az 1953. évi állami költségvetésnek legjelentő­sebb bevételeit a szocialista gazdasá­gunk eredményei képezik, amelyek a forgalmi adóval együtt 292.3 milliC koronát, azaz az egész állami bevétel 67.10/p-át teszi ki. A forgalmi adó a vállalatok felhal­mozása átutalásának fő módszere és szintén az állami bevételek fö forrása A forgalmi adó tervének rendes és egyenletes teljesítése tehát »í állam, elsőrendű érdeke. AZ Állami köitségvetés K1ADÄSA1 AZ 1953. ÉVRE A továbbiakban Jaroslav Kabes pénz­ügyminiszter ismertette az 1953 év aliami költségvetése kiadási irányszá­mait­Az állami kiadások teljes összege az állami költségvetési tervezet szerint 430 9 milliárdot tesz ki. Ebből a gazdaságra 254.5 milliárd korona, vagyis 59.10/q, kult malis “s sz'TCia.is célokra lll.l milliárd korona, vagyis 25.8U/0, védelmi és biztonsági célokra 41.8 milliard korona, vagyis 9.7%. közigazgatási célokra 18.8 milliárd ko­rona. vagyis 4 30/,j, államadósságok.-a 4.7 milliárd korona, vagyis l.i% esik. A továbbiakban Jaroslav Kabei pénz­ügyminiszter részleteiben ismertette a gazdasági kiadások irányelveit és ter­vezetét. majd rátért a szociális és kulturális intézkedések kiadásai tervé­nek ismertetésére. kultúrái. IS ÉS SZOCIÁLIS INTÉZKEDÉSEK KI.ADÄSAI Az állami kiadások második nagy csoportja — mondotta Jaroslav Kabes elvtárs — a nemzetgazdaság fejlődé­sét elősegítő kiadások után a kulturá­lis és szociális célokra fordított össze­gek. Ha összehasonlítjuk a mai kul- turszükségleteket az 1937-es év szük­ségleteivel. látjuk, milyen hatalmasan emelkedett és emelkedik most is ez a szükséglet a népi demokratikus Csehszlovákiában. Az 1953. év állami költségvetésének javaslatában a kul­turális-szociális fejlődésre üjabb* ter­vezett intézkedések vannak. így emel­kedik összehasonlítva az 1952. évvel a kórházakban és szülészeti klinikákon a fekvőhelyek száma ö.SO/g-kal, a gyer­mekotthonok száma 9.40/o-kal, az ovo-, dákban a gyermekek száma 10.40/o-kal, a nemzeti és középiskolák a tanulók száma 5.60/Q-kal, a főiskolai hallgatón száma 11.30/o-kal. A 111.1 milliárd ko­rona teljes összegből, mely összeg ezekre a célokra van szánva, az isk-.- lai és népművelési szükségletekre 33.9 milliárd korona esik, a szociális intéz­kedésekre 52.4 milliárd korona, az egészségügyre 24.8 milliárd korona. Az állam összes fizetési eszközeiből, ame­lyeket kulturális-szociális célokra for­dít egy lakosra 8.812 korona esik, az iskola és népnevelés terén 2.692 koro­na, a szociális természetű kiadásokra pedig 4.159 korona, a gyógykezelésre pedig 1.965 korona. Ilyen eredményeket soha, egyetlen kapitalista állam sem ért el és nem is érhet el. De mi nem akarunk és nem is fogunk ezen a ponton megállni. To­vábbra is fejleszteni fogjuk a kulturá­lis és szociális téren való gondosko- dá.st és az egészségügyi intézkedése­ket. Azonban szükséges, hogy az e célokra fordított pénzt mindig gazda­ságosan osszuk be, mégpedig azért, hogy az adott eszközök jó kihasználá­sával sokkal többet érhetünk el, mint eddig. Mindezidáig még nem építtet­tük ki a kulturális-szocfális téren a tökéletes gazdasági szervezetet. De itt nemcsak a felülről vezetett szervezési intézkedésekről van szó, hanem a dolgozók kezdeményezéséről, a kulturéletben a dolgozók meggyőzé­séről. hogy munkásaink munkájának eredményével valóban gazdaságosan és észszerűen kell bánni. .Az 1952. év határkő marad tudomá­nyunk fejlődésének szervezésében azért, mert megalakítottuk a Csehszlo­vák Tudományos Akadémiát, a Szlovák Tudományos Akadémiát és a Cseh­szlovák Földművelésügyi Tudományok Akadémiáját, Ezek az akadémiák, mint azt a szocializmus magyarázza, kell hogy a tudományos haladás szervezői és ösztönzői legyenek A majdnem egymilliárd korona értékű költségveté­si rész bizonyítja, hogy államunk a tudományos kutatások szabad fejlődé-_ sét nemcsak biztosítja, hanem szilárd' gazdasági alapokra is fekteti. Ezután Jaroslav Kabes pénzügymi­niszter ismertette a honvédelmi és közigazgatási célokra kiadott kiadások tervezetéi, majd Jozef Való a nemzet­gyűlés aiolnöke méltányolta az 1953 ! évű kőii'jégvetési tervezet jelentőségét, I ülAr’-j a nemzetgyűlés megvitatta a 1 költségvetési tervet. Traktorosaink tavaszi munkák győzelmes beleiezésének harcosai HARMINCEZER LITER t'ZEMANYAC- MECTAK.\plTAS A szenei gép- és traktorállomás dol­gozói ősszuzemi gyűlésen tárgyalták meg a tavaszi munkatervet. Tanulva az elmúlt év tapasztalataiból, megkezd­ték a munkát. legfontosabb dóig <k a munka jó megszervezese, a szocia­lista munkaverseny elmélyítése és a fegyelem megszilárdítása volt. A pártszervezet hathatós segítségé­ve! és a aolgozöK odaadó munkájával siket ült elem'ÖK a tavaszi terv ido- elötti teljesítését A gépállomás vezetősége összüzemi gyűlésén értékelte ki a Kollektiv és az egyeni munka ver itoy eredménye.c. A legjobb biigádvezetök, tr'.kt.^rosok. mechanikusok, agroiómusgk és szere­lők külön-kulőn kitüntetésben része­sültek. A gépállomás dolgozói ez évben űpv- szőlván minden munkát agregáiok se­gítségével végeztek Igyekeztek beve­zetni a szovjet nép munkatapasztala- tail és ennek segítségéve! a gépállo­más összesen több mint .30.000 liter üzemanyagot takarított meg. A műhelyek dolgozói állandóan kí­sérleteznek. újfajta agregatokat sze­relnek össze, amellyel hozzájárulnak a terv gyo-s és minöséges teljesítéséhez. A kovácsmühely dolgozói például cu­korrépa és kukorica sarabológépet ál­lítottak össze, teljesen hulladékanyag­ból. Tapasztalataikat átadják más gép­állomásoknak IS. Az üjfajta saraboló- géoet megtekintették az ógyallai gép­állomás szakembe'-ei is és a szeneink tapasztalatai alapján ők .is megkezdik a gyártást. A 320 százalékos TELJESÍTMÉNYŰ TRAKTOROS A nagysárői EFSz tagjai május else­je tiszteletére kötelezettségvállalást tettek, hogy a kukorica ültetését 75 hektáron április 20-ig elvégzik. Kö­telezettségvállalásuknak a kitűzött ha­táridő előtt 5 nappal előbb eleget tet­tek Ebben a munkában nagy segítsé­gükre voltak a nagysárói traktorosbri- gád tagjai. A szövetkezeti tagok szorosan együtt dolgoznak a fiatal traktorosok­kal. Minden problémát közösen tár­gyalnak meg és ennek köszönhetők a kitűnő munkaeredmények, amelyeket a traktorosok naponta felmutatnak, a tavaszi terv teljesítésében. Különösen nagy dicséretet érdemel Pásztor Béla traktoros, aki ragyogó pél­daképe a hazáját építő új embernek. Tavaszi munkatervét 320 százalékban teljesítette. Kimagasló eredményt ért el Fritusz Pál traktoros, aki a tavaszi munkák tervének 288 százalékban telt eleget. Ugyancsak nyomukban halad Kut.vka Pál traktoros Is 200 százalékos tervteljesltéssel. PÉLDÁS TISZTAS.AG A nagyfödémesi traktorosbrigád tag­jai már 129.3 százalékra teljesítették tavaszi tervüket, amelynél a brigád 2.147 liter üzemanyagot takarított meg. Nézzük meg közelebbről, hogyan érték el ezt a nagymennyiségű naftamegta­karítást. Mindamellett, hogy a trakto­rosok hevesen versenyeznek az üzem­anyagmegtakarítás terén, a mgnka minden szakaszán, példás rendet, tisz­taságot látunk a raktárhelyiségekbon is. .Az olajos hordók teteje villog a tisztaságtól. A traktorosok elővigyáza­tosak az üzemanyag vételezésénél. Le­hetővé teszik, hogy egyetlen csepp ü- zemanyag se vesszen kárba. A hordók fölött táblák függnek, amelyek figyel­meztetnek a tüzvészélyre. A traktoro­sok úgy vigyáznak a közvagyonra, mint a szemük fényére. A brigád legjobb traktorosa Szvoren Pál traktoros, aki tavaszi munkater­vét 162.4 százalékban teljesítette, 394 liter üzemanyagmegtakarítással. DURAI FERENC AZ ÉLEN JÓ munkát' végeztek az egyházfai CsISz-traktorosbrigád tagjai is Olgyai brigádvezetövel az élen. A tavaszi mun­kák tervét 126 százalékban teljesítet­ték. Az egyéni szocialista munkaver­senyben Durai Ferenc került az élre, aki Skoda gyármányú gépével 128.8 százalékra teljesítette a tavaszi tervet. Durai elvtárs május elsejének tiszte­letére kötelezettségvállalást tett, hogy a tavaszi munkák tervét április végére 100 százalékban teljesíti. Kötelezett­ségvállalásának már ezideig magas szá­zalékban eleget tett. Az egyházfai fiatalok bekapcsolód­tak a járási versenybe. Igyekeztek meg­tartani az elsőbbséget. Mindez sike­rült is, amíg el nem végeztek mind'-'n mezőgazdasági munkát. A traktorosok éjjelüket napallá téve dolgoztak,- hogy megtartsák a „legjobb" brigád elneve­zését. A surAnyi Gép- és traktorAllo- MASON 45 TRAKTOROS TELJESlIETTE TAVASZI TERVÉT A surányi gép- és traktorállomás dolgozói ebben az évben jobban felké­szültek a munkára, mint íz l952-es évben. Különösen sokat segített sza­mukra a tavaszi terv teljesítésénél az élmunkáshet megszervezése A gépál­lomás az élmunKashetben kerületi mé­retben a hetedik neivról az első hely­re került Mindehhez hozzá járultak a dolgozok értékes felajánlásai amelye­ket ,-najus elseje nszteieiere i‘(Hjadtak. A gépállomáson összesen «6 egveni és több mint 6 kojlektiv felajánlást tet­tek. Hogy .a kötelezettségvállalások nem maradtak pafH.'-on bizonyltja az. hogy a gépállomás dolgozói április 17-én a kora délutáni Órákban 100.százalék­ban teljesítették a tavaszi tervet 28.830 liter üzemanyagmegtakaritással. A GYŐZTES BRIGÁD A surányi járás versenygyöztes bri­gádja az alsópéli traktorosbngad Ter­vüket 141.5 százalékra teljesítettek, 3,058 liter üzemanyagmegtakaritassal. A Járás legjobb hrigádiáhan találjuk a Járás leg;obb traktorosát is Tóth Kál­mán CslSz-tagot. Tóth elvtars Zetor gyártmánvü gépével 268 százalékra tel­jesítette tavaszi tervét és 731 liter üzemanyagot takarított meg Tóth elv- társ nagyszerű teljesitménvével bebi­zonyította, hogy nem tévedett a gép­állomás vezetősége akkor, amikor az új gépet az ö gondozására bízta. Azonban ne feledkezzünk meg a bri­gád többi traktorosáról sem Mind "ti- cséretet érdemelnek Egyetlen trakt'i- ros sem akad a brigádban, aki 100 szá­zalékon felül ne teljesítené tervét. A traktorosok jó eredményüket jő e- ovüttmüködéssel érték el. Potocky An­drás szakszerű irányításával elérték a „legjobb" brigád elnevezését. MORVAY-BRIGAD ELŐRE! A járás második győztese a surányi Morvay Mihály brigádja. ' A tavaszi munkák elvégzésénél gerinces munkát végeztek a surányi brigád tagjai is Mindenáron arra törekedtek, hiogy győztesként kerüljenek ki a járási ver­senyből. Tavaszi tervüket 117 száza­lékban 3.624 liter üzemanyagmegtakc- ritással végezték. A Burányiaknak nem szabad felad- niok a reményt, A többi mezőgazdasá­gi munkák elvégzésénél lehetőségük nyílik arra, hogy az első helyre ke­rüljenek. A brigád legjobb traktorosa Banasz Béla traktoros, aki Zetor gépével 192.78 százalékra teljesítette tavaszi tervéi Az anyag takarékossági versenybenn 868 liter üzemanyagmegtakarítást ért el. Ugyancsak szép eredményt ért el Ga- ban János CsISz-tag 178 százalékoi tervteljesítéssel és 314 liter üzema­nyagmegtakarítással. EMELKEDIK DOLGOZÖINK SZAKTU­DÁSA A nagygróbi szövetkezet cukorrépa­földjén egész csoport ember látható. A szövetkezeti tagok a gépállomás ag- ronómusaival, szakembereivel a cukor­répa és kukorica sarabológépet próbál­ják ki. Ez a gép a gépállomás kovács- javítómühelyében született meg. A szakemberek igyekeztek jól előállítani a gépet. Ez a gép 3 méter széles te­rületen végzi el egyszerre a sarabolást és szabályozható a hely és a körül­mények szerint. Erre a hulladékanyag­ból gyártott gépre 18 kapa van felsze­relve. A szövetkezeti tagok nagy se­gítséget várnak a géptől 110 hektár cukorrépa és több mint 120 hektár ku­korica vár többszörös kapálásra, ame­lyet a gép segítsége nélkül nem tud­nák elvégezni. Ingei! János fiatal traktoros diadal­mas arccal ül a traktoron, büszke ar­ra, hogy ő kapta meg az új gépet. A gép nagyszerűen bevált. Azonban ne­hézségeket okoz még az, hogy a szö­vetkezeti tagok nem vetettek pontos sorközökkel. Mindez hátráltatja a gép sebességmenetét,, ugyanakkor a trak­torosnak nagyon kell vigyázni, hogy meg ne sértse a növényt. Ingei! elv­társ példásan elvégezte a tavaszi mun­kákat a 128 százalékos tervteljesítés mellett 952 liter üzemanyagot taka­rított meg. Volt úgy, hogy a mütrá- gyavetésnél egyetlen nap alatt 150 li­ter üzemanyagmegtakarítást ért el. A nagygróbi traktorosbrigád ezidei 105.7 ’százalékra teljesítette a tavaszi tervet 6.686 liter üzemanyagmegtaka- rítással. D

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom