Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-01-21 / 3. szám

Ol IPIOS&C 1953 január 2-1 A iubochnyai kongresszus — Szlovákia Kommunista Pártjának bölcsője A szlovák marxista baloldal kongresszusának 32. évfordulója Az 1920. évi decemberi tnunkásmozgaloni elfojtásával sikerült a csehszlovák burz.soá- ziánnk a köztársaság szociális fejlődését 25. évre megfékeznie. Az 1920-as decemberi ese- ménj-ek felfedték a szociáldemokrácia áru­ló arcát, amely elárulta a munkásságot és nyíltan a burzsoázia oldalára állt. A decem­beri vereség azonban megteremtette a cseh és szlovák proletariátus elkövetkező győ­zelmének előfeltételeit. Megmutatta, hogy a forradalmi marxista baloldalnak, ha telje­síteni akarja a Kommunista InternaciO'nále 21 pontba foglalt feltételeit, szervezeti téren a szociáldemokráciától függetlenítenie kell magát. Belőle új típusú pártnak kell szület­nie, amely magasra emeli a proletariátus zászlaját a kapitalizmus elleni nyílt és kí- mélet’en harcban. A decemberi vereség után a munkásság­ra neJiéz idők következtek. A munkásosztály legjobb fiait bebörtönözték. Ehhez járult még a munkanélldiliség. amely arra kénysze­rítette őket, hogy idegenben keressenek új hazát. SO'k elszegényedett szlovák család ván­dorolt Amerikábíi, mert a szülőföld, a „de­mokratikus haza“, nem biztosította szürnuk- ra a szabadságot és a munkához való jogot. Az 1921. év a marxista baloldal akciói­val kezdődött. A bololdal január 1-én és 2-án megtartott országos konferenciája utáii a baloldal szlovák tagozata meg^szervezte a lu- bochnyai kongresszust. Bár a munkásmozgalmat 1920#ban a bur­zsoáziának sikerült is levernie, mégis félt a kongresszustól. v A megyei hivatal a kongresszus megtar­tását ugyan nem tiltotta be, de előkészítet­te annak szétverését. Két nappal a kongresz- szus megkezdése előtt, 1921. január 14-én, ilr. Pivko liptói zsupán a következő paran­csot adta ki Szlovákia országos csendőrpa­rancsnoksága liptószcntmiklósl osztályának: „A Csehazlovák szociáldemokrata-mun­káspárt 1921. január 16. ép 17-én Euboch- nán tartja területi kongresszusát. A rend fenntartása és az államellenes nyilatkoza­tok megakadályozása érdekében megkövete­lem. hogy összpontosítsanak megfelelő szá­mú csendöi-séget, akiknek a kongresszuson résztvevő politikai-hivatal képviselői utasítá­sait be kell tartaniuk.“ Pontosan egy hónappal a decemberi sztrájk bukása után, Lubochnyán összeült .Szlovákia,,és Kárpátalja marxista balszár­nyának kongresszusa, hogy levonja a kö­vetkezményeket a legutóbbi eseményekből, és a elfogadják a Kommunista Intemacio- iiálé 21. pontban foglalt feltételeit. A kongresszuson 149 kiküldött vett részt. Nemzetiségi megoszlás szerint 88 szlovált, 36 magyar, 15 német, 6 ukrán és 4 zsidó, akik Szlovákiában és Kárpátalján 241.205 szakszervezetileg és politikailag t.ömörült munkást kéyviselték. A kongresszuson Ka­rel Kreibich és Ivan Olbracht, a nemrégen elhúnyt nemzeti művész, a cseh forradalmi proletariátus képviselői is jelen voltak. A kongresszust 1921. január 16-án dél­előtt a ,,Kollár-ház“ nevű vendéglő termé­ben nyitották meg. A kongresszus' kiküldöt­teit az elnöklő Marek Culen, jelenlegi me­zőgazdasági megbízott üdvözölte. Szlovákia és Kárpátalja proletariátusának nevében be­szélt, amikor kijelentette: „E kongresszusnak nagy történelmi jelen, tősége van. Az egész világ .figyelemmel kí­séri, hogy a szlovák proletariátus milyen álláspontba helyezkedik és milyen irányel­veket tűz ki a mai történelmi idökl)cn.“ A Kommunista Intei'nacionálé 21. pontjának elfogadása bizonyítja, hogy a szlovák pro­letariátus helyes álláspontot foglalt el ezen a kongresszuson. A csehországi német mar­xista baloldal nevében a kongresszust Ka­rel Kreibich üdvözölte. A kongresszuson a különböző üdvözlőbeszédeken kívül Luxem­burg Róza és Liebknecht Károly meggyilko­lásának második évfordulójáról is megemlé­keztek. A kongresszus aztán határozatot fogadott el, amelyben „részvétét fejezi ki az áldoza­tok és a decemberi sztrájk proletárliösei iránt, akik életüket áldozták, s üdvözletét küldi mindazoknál:, akiket bántalmaztak e támadásnál.“ .4 kongresszus továbbá köve telte hogy tartsák tis/leletben a polgári szabadságjogokat, szüntessék meg a katonai Intézkedéseket és statáriumot, amely főleg A luboclmyai „Kollár háza“ szálló, ahol 1921. január 16-án tartották a szlovák mar­xista balszárny kongresszusát. Szlovákia népét sújtotta kegyetlenül. Délután a nemzetiségek kongresszusa ülé­sezett. A szlovák proletariátus küldöttei a „KoHár-ház“ nevű szállodában maradtok, a többi Idküldöttek a „Fátra“ szálló termeiben Üléseztek. A nemzetiségi tagozatok délutáni ülésezésének fő pontja a Kommunista In- ternacionálé 21 pontba foglalt feltételednek következetes megvitatása és elfogadása volt. A szlovák tagozat a „Pravda chudoby“ (Sze­gények igazsága) és a ,,HIas l’udu“ (Nép­szava) újságokról vitázott. A vita után az Akciós Bizottság a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „Szlovákia és Kár­pátalja proletáriátusának 1921. január 18-án tartott kongresszusa teljesen egyetért a III. Iiitemacionálé alapelveivel a Szlovákia és Kárpátalja szervezett proletariátusa nevében kijelenti: legfóTih óhaja és kötelessége a III. Internacionáíéba tömörült vllágproletariátus sorai közé állni. A nagy világíorradalmi erjedés és a bom­lásnak indult burzsoá reakciós rendszer kö­zepette a . helyzetet nem lehetett másképp nraliii, csak a fejlett és egységesen meg. szervezett munkássággal. Ezért a III. Inter- nacionálé feltételeit készségesen elfogadjuk és irányelvei szerint fogunk dolgozni. Ad­dig, amíg a III. Intcmacioiiálé feltételeiről nem dönt a csehszlovák szociáldemokrata- nnmkáspárt (baloldal), a párt közös elneve. zését fogjuk ha.sználni. A feltételek 17. pont­ja értelmében a párt nevének közös és vég­érvényes megváltoztatás jogát ^ kongresz- szus az ideiglenes'Akciós Bizotwágnak tart­ja fenn, amelynek tagjait Szlovákia és Kár­pátalja nemzetiségei jíroletariátnsának kép­viselőiből válasszák, hogy :t szükséges szer­vezési munkát vezesse és Prágában a párttal kapcsolatot teremtsen. Mihelyt az elkövet­kező kongresszus elfogadja a III. Internacio. nálé feltételeit, e bizottság jogereje megszű­nik. E javaslatról folyó vitában többen felszó­laltak és helyeselték a javaslatot. Az utolsó liozzászólás után Skyéak rózsahegyi szolga­bíró, az államliataiom képviselője, meg akar­ta akadályozni az előterjesztett határozati javaslat jóváhagyását. Azzal az ürüggyel, hogy nem tmlja, mit értenek a jelenlévők a III. Interancionálé alatt, — 19 órakor be­jelentette: „A törvény nevéb'-n a kongresz. szust feloszlatom“ — és kiszaladt a terem­ből. A kongresszus elnökségének vezetését Ma­rek Culentól a kongresszuson jelenlévő és mentelmi jogot élvező képviselők vették át s a határozatot jóváhagyatták. Ekkor 16 felfegyverzett (jseiidör rontott a terembe, akik rávetették magukat a küldöttekre és agyba-főbe verték őket. A csendőrök bever­ték az ablakokat; összetörték az asztalokat és három elvtái«at megsebesítettek. A kép­viselők kérdésére, hogy mindezt miért te­szik, azt felelték: „Felsőbb parancsra tilos a III. Internacionáléról beszélni, vagy sza­vazni“. Közben a mag.var, német és ukrán tagozatok a már jelzett határozatot, elfő- gadták. A kongresszust 1921. január 17-én Rózsa­hegyen a „Pravda ehudolty“ szerkesztőségé­ben folytatták. A kongresszus clfogadfa a párt akció-()rogr;íminját az országom, kon- íerenoiáig és megválasztotta az Ideiglenes területi végrehajtóbizottságot, amely hozzá­fogott a kongresszus hutározatainak meg- \ alósításához. A Iubochnyai kongreskzus nemcsak a mun­kásosztály, (le egyúttal a szlovák nemzet tör ténetében is fördnlöp >utot jelent. J.«rakt« az alapját az új típusú pártnak amely nem­zetiségre tekintet nélkül a proletár nemzetköziség szellemében belépett a a vi- lág:proletari.l.tns osztályöntudatos sorába, — a Kommunista Internacionáíéba A lubocliny;i! kongresszus után néhány hónappal, május 14.—16-án a prágai kon­gresszuson Szlov:ikia öatudariis proletariátu­sa a cseh proletariátussal sgyütt lUegala kitotta Csehszlovákia Kommunista Pártját Pio'/aréi Milán. Főiskolásaink felkészüllek a vizsgákra Küszöböljük ki a- hiányosságokat A galántai ipari tanulóott hon C ISz-szervezetének mun­kája az utóbbi időben óriási nehézségekbe ütközött. Leg nagyobb nehézség abban mu tatkozott, hoí y a tömegszer vez-'ék között- összmunka gyenge volt. CslSz-szervzet nem működöt! együtt a párt­tal és a többi tömegszervezet te^. A tanulók nem kapta'-' kellő politikai nevelést, mert a mesterek s tanulókkal -.sak a nyolc órai munkiciön oelü foglalkoztak Ne:- tudták meg érteni azt, hogy ha politikai lag 'lett inunkástarLalékoi 's tanulókat akarunk nevein, akkor a szabad időt a fiata­lok szakmai és politikai neve­lésére kell íorditam. Az SzKP XIX. kongresszusa rámutatott arra, hogy csak kritika és ön kr által lehet eltávolítah’ az üzem munkájában felme rüló nehéraégekei. És ez arra késztetett bennünket, hogy ak tívit b'vjiink lasze. amelyen a mesterek, nevelők és a tö­megszervezetek kiküldöttel is Ssztvettek. Ezen az aktívái) rámutattunk minden hiájjiyos- -ágra é.s megbeszéltük, ho gyan távolitjuk majd el a -ehér égeket Az aktíva teljesítette kül detését. Megmutatta. nog> ak k( OS munkává; ehet szép sikereket elérni .Az ak va óta rendszeresen hívunk össze vezetőségi és taggyűlé­seket, ezekrr meghívjuk , mestereket, nevelőket, tanító­kat, minden tömegszervezet ':‘'tüldöttjét. 'tapasztalataink "utatják, hogy szoi-os együtt ■< í^'Asse] sokkal többet le •hét ^émi úgj’ a munka, mint a tanulás terén. Ezért a CsISz üzem szervezete most már na gyobb súlyt fektet a tanulók iskolai előmenetelére. Már elértük, hogy a munka, a ta nulás és a nevelés terén ered menyeink jobbak, de a jövöbei az eddigi eredményeket is ■’ akarjuk számyaJni, Bukuvszky István. A pottsosiys szlovák Egye­tem pediagógiaji hailgatól az 1952/53-as tninév első felében i'.'.olsó rohami’a indulnak, hogy az előttük álló félévi vizsgá­kat a legjobb eredménnyel te­hessék le. Az egyes szakosaportokon belül, s általában a hallgatók lel-k Hágában sajátságos fe­szültség érzése uralkodik. Nem nevezhetjük ezt félelemnek, csupán az eddigi lellkiismcretes munka, tanulás utáni döntő pülaniatoikihoz, a vizsgákhoz való közeledés sajátságos ér­zése ez, mely aztán a vizsgák után feloldódik. Aki eddig be­csületesen látogatta "hz elő­adásokat és szabad idejét terv­szerűen beosztva tanulással töltötte, annak nincs oka féle­lemre. A fakultás magyar tagoza­tának I. éve; természetrajz — kémia — földrajz szakcsoport ja is fokozza igyekezetét, s minden erejét és tudása' z- szeszed’ve készül félévi vizs­gáira. Eddig a csoport munká ját a tanulóköri összejövete­leknek keUett volna elösegi teniök. Ezek a tanulókörök azonban bizonyos hibák és ne­hézségek következtében nem váltották be a hozzájuk fürött reményeket. Hiba volt az, hogy a tagság eléggé felüle­te- végezte a munkát és nem érezte eléggé a tanulókö­rök nagy jelentőségét. Ezért a tanulókör néhányszor el is maradt. így a csoport tagja inkább csak egyéni tanulás kére'ében vették át az anya. got. A CsISz csopoirtgyülésein egyes fejlett '' elintársak rá mutattak a tanulókörök nagy jelentőségére. Szavuk meggyö- zöleg hatott s a kevésbé ön­tudatos elvtársik is helyes út. ra téi'tek. Lényeges ■változás történt. A te'iulókörök össze­jőve 'ein már minden tag pontosan megjelenik és a leg utóbbi két összejövetelünk munkájának színvonal maga­sabb volt az eddigieknél. A tagság tisztán látja, hogy az egyéni tanulás mellett nagyon fontos, hogy az anyagot a tanu­lókörökben is át'vegyük és el. mélyítsük. Így alkalmunk nyi- Hk, hogy a tanulásban gyen. gébb elvtérsakait támogassuk s megmagyarázzuk nekik az egyes, eddig meg nem értett dolgokat. Január 9-én a csopoit elha­tározta, hogy a jobb eredmé­nyek elérésééi't hetenként nem egyszer, de kétszer jön ősszé a tanulókör. Ezen'kivUl minden hág egjyéndleg is alaposan fel­készül azokból a tantárgyak­ból, amelyekből félévi viz-sgát kell tennie, — marxizmus-leni- nizmusból, botanikáboi, orosz nyelvből, stb. A csoport, legutóbbi tanuló- köiün botanikai kérdésekkel foglalkozott. A tagok az élet keletkezése, a sejtelmélet, sejt- osztódás, EStb. iránt nagy ér­deklődést tanúsítanak. Béres István, a tanulócsoport veze tője rámutat az 'új, miosurini biológusok elméletének igaz­ságára az élet eredete, az élőlények fejlődése terén, szembeállítva azt a reakciós, fejlődést tagadó idealista ' u- dósok hazug elméletével. A csoport tagjai látják ha. ladó tudósaink igazságát. Nem félnek a botanikai -vizsgáktól, ment nagy tudósaink elméle­teinek helj'ességét nemcsak, hogy elismerik, de természet- tudományi munkásságuk ered­ményét át is akarják venni. A félévi vizsgák igen fontos anyaga a marxizmus-leniniz- mus. Bár marxsista-leninista tudásunk gyarapodását az elő­adások és szemináriumok nagyban elősegítették, a vizs­gák előtt mégis szorgalmasan tanulunk. A pszi-ohoilógia, az oa’osz nyelv, a matematika és a föld­rajz is fontos tantárgyak, s ha azt akarjuk, hogy a vizsgán ne csak »átessünk«, szorgal- miasan kell tanulnunk. Erdélyi Elemérrjeik, a cso­port egyik legfejlettebb tag­jának csak az orosz nyelv okoz némi gondot, de azért bízik a sikerben. No meg lel­kiismeretesen tanul is! A csoport többi tagja is Igyekszik elsajátítani az orosz nyelvet, hogy ezáltal eredeti­ben tanulmányozhassák a nagy szovjet tudósok munkáit. A csoport leánytagjai is erősen készülnek a vizsgákra. Melicher Margit elvtársnö a csoport egyik legtehetségesebb tagja. Tudásszomjuk nem is­mer határt, mert látják, hogy a tudás ma ragyogó távlato-* kát nyit előttük és boldog éle­tet biztosít nekik. Felkészülve, a tudással fel­vértezve megy a csoport első egyetemi vizsgád elé. Feszült várakozással s azzal a tudat, tál, hogy a vizsgák hü tüköré képet adtoak félé'vi munkájuk­ról. Kovács Dániel. OZ8VALD ÁRPÁD: NAZIM HIKIET Két versét láttam az újság lapján s azóta szívemhez nőttek a sorok. Tizenkét évig ... hát igaz lehet? Börtönben ült, mint rabló, ki gyilkolt, mert izgat szólt s arról nem tehet, hogy a nép, a szegény nép Hiába üldözik, nincsen egyedül: rágondol messzi tengeren a matróz és verseit használja fegyverül mind, aki élni szabadon szeretne. Nazim Hikmet, tőled tanultam meg, hogy verseimben bátor szavakkal szóljak — ne legyen a vers dfra nyafogás — Nálad mázsás súlya van minden szónak, úgy hallatszik mint puska-ropogás. Ez lelkesíti néped győzelemre. HARCOL.TUNK AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN r.ith Károly CsISz-tag az alkoholizmusról. Tóth Károly elvtárs, a 5zenci járás CsISz-titkár- ságának gazdasági referen. se. Az iszákosságról a kő. vetkező véleményét mond­ta; — Én csak málnaszörpöt iszom. Ha táncmulatságon vagyok megengedek ma­gamnak egy-két deci bort ;s. Többet a -válágért sem. Kerülöm az olyan társasá­got, akik a táncmuilaitságon egész éjjel csak isznak s oem táncolnak. Nekem két deci bortól is kedvem kere. kedlk a táncra. Pálinkafé­léket egyáltalán nem iszom. A részeg embereket egysze­rűen utálom. Tudom azt. hogy az iszákos ember munkája sohasem kielégí­tő, elöbb-utóbb elküldik ál­lásából. Az Ilyen ember lo­pásra is vetemedik. Én havi fizetésemet sohasem köl- öm Italra. Természetesen ■smerek olyan embereket, akik amint pénzt kapnak r kezükbe, rohannak a kocs- nába. Aztái egész hónap )an nincs pénzük. A csa ádo;- embereknél botrányt •k07 a pálinka Ezért utá om a részeg embereket, ezért utálom a pálinkát. A rozs»nyói járás helyi szervezeteiről A rozsnyói járásban sok nehézségbe ütköztek az év­záró közgyűlések. Például a bárkái heljd szervezet elnö­ke kijelentette, hogy minek dolgozni, hiszen a munkának semmi látszata nincs. Ez az elnök Bernát Albert. Az el­nöknek és a többi vezetőségi tagoknak példát kell mutat- niok az é'vzáró közgyűlések­nél is, nekik kell vitázniok legtöbbet a csoport problé­máiról, példát kell mutat- niok a tagoknak. A iúcskai helyi szervezet­nél is akadnak hibák. Itt az Ifjúság inkább a kocsmában, a kártyaasztalnál szórakozik. Eszükbe sem jut, hogy a kártya helyett valami jó könyvet vegyenek a kezükbe. A Iúcskai fiatalok jobban tennék, ha a kocsma helyett az ifjúság otthonát látogat­nák, ahol könyvet, sakkot és sokféle szórakoztató esz­közt találhatnak. A Iúcskai és ehhez hasonló helyi szer­vezetek példát vehetnek a szilicei vagy a szalóci helyi szervezettől, amelyek példá­san működnek. A kovácsovai helyi szerve­zet még szintén nem tartot­ta meg évi közgjdilését. En­nek az az oka, hogy az Ifjú­ságnak nincs megfelelő he­lyisége a faluban, A rozsnyói járás CsISz- bizottságának a jövőben na­gyobb figyelmet kell szentel­nie a rozsnyói járás helyi csoportjai munkájának. A még hátramaradt évzáró köz­gyűléseket hamarosan meg kell tartaniok. Bradács László, Rozsnyó. Teliesifefték kötelezeHségvállalásukat Az ipolysági Kommunális üzemek asztalosműhe- lyének fiataljai Sztálin elvtárs 73. éves születésnap­jára tett kötelezettségvállalásaikat sikeresen telje­sítették. A fiatalok jó munkájukért dicséretben ré­szesültek. A fiatalok egyéni kötelezettségvállalásokat is tet­tek. Például Bugyi László hat hálószoba-bútor kifé­nyezését vállalta. Kötelezettségvállalását már telje­sítette. Az ipolysági asztalosműhelyben egyes brigádok is megmutatták, hogy tudnak dolgozni. Felajánlásaik teljesítésével ünnepelték Sztálin elvtárs-73. születés­napját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom