Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-04-11 / 16. szám

1P53. április 11. ÚIIFIOSAG 3 Felhívás a mezőgazdasági dolgozókhoz, a nemzeti bizottságokhoz és minden polgárhoz Erekben a napokban ((^yik a hare a tavaszi munka korai és jóminöségü elvégzéséért, harc a gottwaldi ötéves terv utolsó évének bőséges terméséért. A gabonanemüek, a kapások és a ta­karmánynövények nagy hektárhozamá­ért folytatott harcban nem feledkez­hetünk meg a zöldségfélék, a gyü­mölcs és a szőlőtermelés fokozásáról sem, ami nagyon fontos a dolgozók közellátása és egészsége szempontjá­ból, A múlt évben annak ellenére, hogy sok helyen szép eredményt értek el, a zöldség-, gyümölcs- és a szőlőterme­lésben, még sem elégítette ki a io-‘ gyasztók szükségletét. Nagy hiány mutatkozott különösen a munka megszervezésénél. Számos líFSz, állami gazdaság és község nem dolgozta ki idejében a termelési tervet s az EFSz-ek, állami gazdaságok nem szerveztek állandó munkacsoportokat és csapatokat, nem tartották be a munka szocialista szervezésének elveit, s nem folytattak szocialista versenyt. Ez nagyban befolyásolta az agrotech­nikai Intézkedések és határidők be nem tartását és így nem érhették el a tervezett hektárhozamokat. Hogy ezeket a hiányokat ebben az évben kiküszöbölhessük és biztosíthas­suk a zöldség, gyümölcs és szőlő ter­vezett termését, felhívjuk a szövetke­zeti tagokat, az állami gazdaságok dol­gozóit, földművelőket, a helyi nemzeti bizottságok dolgozóit, a tömegszerve­zeteket, — különösen a szakszerveze­teket, a CsISz- és a pionirszervezete- ket, a nőblzottságokat) a kertészeti dolgozókat — s ugyanígy felhívással fordulunk az iskolák vezetőihez, vala­mint az összes polgárokhoz, hogy hat­hatósan segítsék a zöldség-, gyUmölcs- és szőlőtermelés tervének teljesítését. Felhívással fordulunk a tömegszer­vezetekhez, hogy a népi igazgatással egyetértésben akciót inditsanak minden földterület kihasználá.sára, olyan föld­területek kihasználására, amelyek ed­dig parlagon hevertek, bár alkalmasak lettek volna zöldség- és gyümölcster­melésre. Igyekezzenek minden gyü­mölcsfát és szőlőtőkét gondosan ápolni. Hogy gátat vessünk a zöldségmag veszteségeknek, amelyek a kertésze­tekben feleslegesen nagy mennyiség el­vetésénél állnak elő, ajánljuk a kerté­szeknek, hogy már kitermelt zöldség- palántákat vásároljanak a városi ker­tészeti közvállalattól. Bízzunk abban, hogy a népi igazga­tás dolgozói a tömegszervezetekkel és a termelőkkel szoros együttműködés­ben a közös cél érdekében mindent megtesznek a zöldség-, gyümölcs- és a szőlőtermelés fokozásáért. J. Nepomucky s. k. földművelésügyi miniszter M. Smida s. k. az állami gazdaságok minisztere Teljesítettük a tavaszi muj^kák tervét A csallóközcsütörtöki gép- és trak- torállomáscm jó felvilágosító munkával elértük, hogy a tavaszi munkák ter­vét 100.30/Q-ra teljesítettük. Szép ered­ményeket ért el Valacsay János bri­gádja. A brigád CsISz-tagjai is állan­dóan túlteljesítették tervüket és a tava­szi munkában a legjobb traktorosbri­gád elnevezését nyerték el. A tárnoki traktorosbrigád Miklós István vezetésével szép eredményeket ért el. Egy traktoros 201 hektár meg­művelését vállalta és ezt teljesítette. Az éberhárdi brigádközpont Sigl Mária vezetésével kiváló teljesítményt nyúj­tott. Egy traktoregységre 160 hektár megművelése esik. Az egyes brigádközpontok szép eredményei a traktorállomás pártszer­vezetének és a CslSz vezetö.ségének jó politikai munkájához fűződnek. Lőcs Pál traktoros 25-ös gépével 29.3 hektáron, Kevezsda András Skoda 30-as traktorával 306 hektáron. Far­kas Zoltán* Skoda 30-as traktorával 291 hektáron és Érces Ferenc Skoda 30-as gépével 273 hektáron végezte el a tavaszi munkákat. A traktorállomás dolgozói nagysze­rűen bekapcsolódtak a szocialista mun­kaversenybe és a jó eredmények el­érésében a szovjet munkamódszerekre támaszkodtak. A szocialista munkaver­seny eredményét naponta kiértékelték a faliújságon és a legjobbak megkap­ták a traktorállomás vándorzászlaját. A szocialista munka verseny az 1952-es évben is meghozta gyümölcsét. Trak­torállomásunk országos viszonylatban első helyre került. Tanulva a múlt sikereiből és hiányosságaiból, még na­gyobb lendülettel láttunk a gottwaldi ötéves terv ötödik évének teljesítésé­hez. Büszkék vagyunk arra, hogy trak­torosaink legtöbbje CsISz-tag. Fáradt­ságot nem ismernek és leküzdik a munkában felmerülő nehézségeket. Mi, a traktorállomás dolgozói tudjuk, hogy a terv túlteljesítésével hozzájá­rulunk hazánk felvirágzásához, éppen azért azon vagyunk, hogy tervünket, mint a múlt évben, az idén is maga­san túlszárnyaljuk és a versenyből, amelyet Dunaszerdahellyel kötöttünk, győztesen kerüljünk Id. Ocsovszky a traktorállomás vezetője. Módosítással a tavaszi munkák minél előbbi elvégzéséért Dolgozóink szaktudása napról-napra növekszik. Tudásukat a közösség szol­gálatába állítják. Traktorállomásaink dolgozói és szövetkezeti tagjaink mo- dósításokkal kísérleteznek. Céljuk emelni a hektárhozamokat és meggyor­sítani a terv teljesítését. ilyen módosítást látunk a budaf.i szövetkezet földjein, ahol az EFSz- tagok agregátra szerelt gépekkel vetik a nyári krumplit. Az agregátra szerelt gépeket Csóka István, a dunaszerdahe- lyi gép- és traktorállomás körzeti me­chanikusa állította össze. Ezzel a mó­dosítással lehetővé tette három mun­kaerő és két traktor más mezőgazda­sági munkákra való felszabadítását. Ugyanakkor naponta 60 liter üzem­anyag megtakarítást értek el. Az agregátra szerelt vetögépek segítségé­vel magasra nőtt a munkateljesítmény is. Napi 4 hektár helyett 12—14 hek­táron végzik el a krumplivetést. A vetőgépen dolgozik Varga Lajos CsISz- tag is, aki lelkiismeretesen végzi fela­datát. Varga elvtárs örömmel nyilat­kozik az új munkamódszer bevezeté­séről. Tudja, hogy az új termelési módszer bevezetésével gyorsabban vég­zik el a vetést, amely biztos alapja lesz gottwaldi ötéves tervünk ötödik évének sikeres teljesítésében. A JOVü MESTEREI KOZOTT A dubnicai K. J. Vorosilov üzem ál­lami tanulóotthonában a szokásos munkanap folyik. Ez a nap is élénk, zajos, akár a többi. A tanulóműhely nyitott ajtaján keresztül a gépek egy­hangú zakatolása hallatszik, amit sok­szor kalapácsütések váltanak fel. A műhely bejáratánál az egyik falon felirat díszeleg: Legjobb dolgozóink. A felirat alatt különféle fényképek. Balról Mikula elvtárs hegesztő, aztán Bednárik Matild hegesztő elvtársnö fényképét láthatjuk, akik 4010/g-ot tel­jesítenek. Utánuk még 7 legjobb mun­kás fényképe következik. A másik ajtó mögött, a hatalmas műhelyben Bed­nárik elvtársnö áll esztergapadja fölé hajolva. Ügyesen mozog a gép körül, hogy behozza azt, amit pár nappal eze­lőtt elmulasztott. Persze nem minden ok nélkül mulasztott. Az üzembe láto­gatók érkeztek Néhány középiskola ta­nulói jöttek ide, hogy megtekintsék jövő működési helyüket, hogy megis­merkedjenek az esztergapaddal és a többi géppel. Bednárik elvtársnö. mint ( legjtibh dolgozók egyike, készségesen megmagyarázta és gyakorlatban is be­mutatta a látogatóknak munkamenetét — Nagvon örültem, — mondja Red nánk elvtársnő, — amikor láttam, amint a iáttjgatók egyike elindította a gépet és nagy érdeklődéssel vizsgálta az összetételét, örültem annak, hogy — bár még csak tanuló vagyok, már másoknak is átadhatom tapasztalatai­mat. Nem is gondolt arra, hitgy néhány munkaórát elmulaszt. Tudja, hogy be­hozza az elmaradást, ügyes keze most minden nehézség nélkül végzi a szük­séges mozdulatokat. Nem messze tőle az egyik mester áll. Neve Cyprian Pál, fiatal CsISz tag. „Hallgatói” nagyon szeretik. Türelme­sen, aprólékosan magyarázza nekik az egves alkatrészeknél történő termelési folyamatot. Munkaidőn kívül is sok időt szentel a tanulóotthon diákjai­nak. Az egyik politikai kört szintén ö vezeti. — Néha úgy tűnik, mintha én is kö­zéjük tartoznék — mondotta Cyprian elvtárs nevetve. Tekintetével moso­lyogva gyorsan végig siklott azokon a gépeken, amelyek mögött szorgalmasan dolgoztak a fiúk és lányok. Látni, hogy meg van velük elégedve. * A tanulóotthonban már néhány nap óta folyik a „tudásszilárdítás”. Az. aki már régen kijárta az iskolát, elcsodál­kozik azon, mennyire megváltozott az iskolában az ifjúság nevelése. Szocia­lista iskolánk célja minél alaposabban előkészíteni a fiatalokat a jövő hiva­tásukra. Megfigyelhetjük ezt az egyes osztályokban, ahol jelenleg éppen vizs­gák folynak. Alkalmas kérdésekkel se- pftett a felelőknek. Az osztályban sen­ki sem súg. senki se másolja le a má­sik feladatát. A feleletek jók, néhány közülük nagyon szép. Tanulóköröket szerveztek, amelyeket a tanulóotth.on leg jobb'diákjai vezetnek. Doktor elvtársnö jól előkészítette a tanulási tervet. A társadalmi ismere­tek óráján, hogy jobban megértesse az anyagot a tanulókkal, konkrét példá­kat hoz fel. Minden tanuló egy kérdést húz ki a borítékból, arra aztán felelni kell. Matula Emil tanuló kilép a pad elé Átadja a tanító elvtársnönek azt a papirdarabkát, amire a kérdést felír­ták. — Ötéves tervünk feladatai — ez áll a papíron. — Az ötéves terv a kiépítés és az átépítés terve — kezdi megfontolva Matula elvtárs. A tanítónő segít neki. — Milyen eredményeket értünk el az ötéves tervben mi Dubnicán? Hi­szen mindennap találkozol velük. Te is, osztálytársaid is. Igen. Az eredmények láthatók. Látja és élvezi őket nemcsak Matula Emil, hanem az otthon többi diákja is. Hi­szen gyönyörű és kényelmes otthonuk szintén, a gottwaldi ötéves terv ered­ménye. Az otthon építését a munká­sok és a CsISz-brigádok önfeláldozó munkája árán a múlt évben fejezték be. * A vizsgák sikerrel végződtek. A jó eredményeknek nemcsak a tanulók, hanem Deártor elvtársnö és a többiek is örülnek. A tanulók nem tanultak hiába. Ezentúl' még jobban harcba szállnak a tudás elsajátításáért. Juricskova Paula A komszomolisták — a kolhoz élenjáró dolgozói („IS éves Október” kolhoz, novojegor jevi kerület, Altaj vidéke) Az aratás kellős közepén történt. Egy este megérkezett a kolhozba a komszomol kerületi bizottságának tit­kára, Afonyin elvtárs és ünnepélyes keretek között átadta szervezetünknek a komszomol kerületi bizottságának vörös vándorzászlaját, amelyet a ma­gas terméseredményért sikeresen ví­vott harcunkkal érdemeltünk ki. A komszomolisták megtisztelve érez­ték magukat. Valóság ez? Az összes kolhoztagok előtt és ilyen váratlan ki­tüntetés! Egyik a másik után lépett az elnökség asztalához és keményen fo- gadkozott, hogy ezután még jobban fog dolgozni. Felszólalásukat hallgatva, önkényte- lenül eszembe jutott első találkozá­sunk a kerületi bizottság titkárával. Nem is olyan régen - ez év májusában - szervezetünk még nem tartozott a kerület legjobbjai közé. Mindössze csak hárman voltunk tagok és én, az éppen csakhogy megválasztott titkár, a kom­szomol kerületi bizottságához mentem evvel a kérdéssel: mivel kezdjük meg a munkát? — Az a legfontosabb, hogy a kom- szomolszervezet tekintélyét minden kolhoztag és mindenekelőtt az ifjúság szemében magasra emeljük. De ezt három komszomolistával nem tudod megtenni, azon légy hát, hogy a szer­vezet növekedjék. Tehát ezzel kezdjed 1 Azon kezdtem, hogy kis zenekart szerveztem. Eddig is voltak'muzsiku­saink. magam is játszottam keveset gitáron, de eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy valamennyit összegyűjt­se, néhány dalra, vagy táncra tanítsa és azután felléptesse a kolhoztagok előtt. A gyerekek készséggel álltak mellénk és úgyszólván minden este összejöttünk. Egyre többen voltunk, szép egyetér­tésben haladt a dolog. Néhány számot betanultunk és hangversenyt adtunk a mezei szállásunkon, a műsort pedig tánc követte. Beszéd tárgya lett a kör, összejöveteleinkre sok fiatal kez­dett járni. Elég sok sportkedvelő is volt, nem­sokára könnyű atlétikából rendeztünk versenyt. Első helyen magasugrásban Gavril Sabanov, második helyen Alek- szij Andrejev végzett. A négyszáz méteres síkfutásban jó eredményt ért el Anna Sabaj|pva és Alekszandra Isu- tyina. Itt meg kell említeni, hogy ugyancsak ezek nem ■ sokkal azelőtt prémiumot kaptak a kolhoztól a tava­szi vetésnél végzett jó munkájukért. A körök munkája és a lefolyt ver­senyek érdekelték a fiatalságot és mind gyakrabban kérdezték tőlem, nem lehetne-e színjátszó kört alakíta­ni, hogy magunk írjuk és hozzuk színre a darabot. — Lehet — mondom — és nemcsak drámát, hanem még sok egyebet is. A fiatalokkal való barátság erősö­dött és gyakran beszéltünk a fiúkkal és lányokkal a komszomolről. — És bennünket felvesznek a kom- szomolba? — kérdezte Aljosa Andre­jev. — Természetesen, olyanokat, mint Te, felvesznek: mert jól dolgozol. A jól dolgozók előtt mindenkor nyitva a komszomol kapuja. — És hogyan kell ezt csinálni? — Mindenekelőtt — feleltem — ta- nulmányozi kell alaposan a Komszomol Szabályzatát, hogy tudjad, milyen szer­vezetbe lépsz és milyen kötelezettsé­gek hárulnak egy komszomolistára. így beszélgettünk és másnap eljött hozzám négy fiú és leány, akiknek a vezetőség nemrég adott prémiumot és kérték tőlem a Komszomol Szabályza­tát. Odaadtam nekik, hogy olvassák el. azután pedig beszélgetés folyamán tet­tük tanulmány tárgyává. Hamarosan már nem hárman, hanem heten vol­tunk. Nyomukban ismét mások. A komszomol történetéről, a komszomol- tag jogairól és kötelességeiről folyta­tott beszélgetéseket saját magunk ren­deztük. Szénakaszálás kezdetére szerveze­tünk már húsz tagot számlált. A következő komszomolgyűlés so­rán, ugyancsak a kaszálás előtt átgon­doltuk, hogyan lehetne minél jobban megszervezni a szocialista versenyt Minden komszomolista felemelt köte­lezettséget vállalt magára. „Tavaly — hangzott a határozatban — egyszerű kolhozparasztok voltunk, de ma már komszomolisták vagyunk és élen kell járnunk”. Már a szénakaszálás első napjaiban megmutatták a komszomolisták, hogy keményen állják szavukat. Többségük nemcsak, hogy teljesítette az előirány­zott normát, hanem másfél-, kétszere­sen. vagy még jobban túl is szárnyal­ta. Rövid röpgyűlésen arról beszéltünk, hogyan teljesítsük vállalt kötelezett­ségeinket és őszinte beszélgetésre hív­tuk meg azokat a társainkat, akik el­maradtak a többitől. „Hogy lehet az — mondottuk, — hogy te csak lOO százalékra teljesíted a normát, míg a szomszédaid 1.50-re? Talán te rosz- szabb vagy mint ők, hogy nem tudsz úgy dolgozni, mint ezek?" Az ilyen beszédek bántották a ka­szásokat és másnap bebizonyították, hogy futja erejükből nagyobb területre is. Megtették, hogy inkább 24 óráig nem hagyták el a mezőt, de megtar­tották Ígéretüket. SzénakasJfálás kezdetén Pjotr Denyi- szov és Nyikolaj Lobanov új komszo­molisták elmaradtak társaiktól. A nor­mát, igaz, teljesítették, de nem töre­kedtek többre. Szomsaédjaik, Olga Be- lonuszova és Anna Sibanova komszo- molkák viszont állandóan túlteljesítet­ték a normát és prémiumot kaptak a kolhoz vezetőségétől. Mikor összejöttünk és megállapítot­tuk munkánk eredményét, a gyerekek kényelmetlenül érezték magukat. Mi ez? — A leányok egyszerre csak fö­léjük ke.cekedtek? Beszélgettek, ta­nácskoztak egymás között és szavukat adták, hogy jobban fognak dolgozni. És állták is szavukat: rövid idő múlva ők is kaptak prémiumot. A széna betakarításakor a komszo- molrészlegek a tervben előírt 2000 mázsa helyett 3000-et raktak boglyá­ba. Olyan komszomolústák, mint Pavel Kozinov, Nyikolaj Bahmetyev, Raisza Mituszova és mások, naponta 2, néha 3 normát is teljesítettek. A komszomolisták kitűnő hiunkatel- jesítménye a szénakaszálásb^ emelte a komszomolisták tekintélyét a fiata­lok szemében, de az egész kolhoz előtt is. Nyilvános gyűléseken kezdtek a mi véleményünkre hallgatni, gyakran egyik vagy másik kérdés tárgyalásánál egye­nesen meg is kérdezték; „Nos, hogyan vélekednek erről a komszomolisták?” Amikor mi egymásután két munkás­vasárnapot szerveztünk, a komszomo- listákkal együtt idősebb kolhoztagi’k is résztvettek azon. összesen hetvenen felül gyűltünk ott össze és a kolhoz elnöke valamennyiük előtt megdicsért minket jó kezdeményezésünkért. A komszomolba való belépés vágva mindig erősebb lett. Nem egészen két hét alatt nyolc űj komszomolistát vet­tünk fel sorainkba. Továbbra is csak azokat vettük fel, akik jól dolgoztak. A többieknek azt tanácsoltuk. hogy várjanak, fejlődjenek. Nyíltan meg is mondottuk nekik: — Majd, amikor már jól dolgoztak — gyertek, szívesen látunk, egyelőre azonban még nem veszünk fel. Csak a kolhoz kiváló munkásaiból lehet komszomolista. de milyen munkás az, akinek a neve nem kerül ie a fekete tábláról ? Nézd csa'K, hogy dolgoznak a komszomolisták!...” Szervezetünk élete minden nappal gaz­dagabb és érdeke.sebb lett. Oj körök keletkeztek, gyakrabban rendeztünk előadásokat és felolvasásokat, estén­ként pedig hangversenyeket. Nem minden fáradság nélkül si­került a kerü'etből néhány könvv-'t szereznünk. Fagyejev — Ifjú Gár­dáját, Osztrovszkij ,.Az acélt meg- edzik” című regényét és még máso­kat. Eleinte úgy gondoltuk, hogy .sorban fogjuk ezeket olvasni, de nem így történt! Oly sokan feliratkoztak, bogy az utolsókra talán csak egy év múlva került volna sor. EÍRatároz- tuk, ho^ együtt fogunk olvasni és felolvasással Alekszandra Isutyina komszomolkát bíztuk meg Jól kép­zett leány, szépen, kifejezően olvas. Az első felvoná"ra oly szépszámú fiatalság gyű’t össze, hogy alig,fér­tek L a szobába. Figvelmesen hall­gattak. 'Viszont, amikor az első könyet kiolvastuk („Az ifjú gárdu” volt az), a megbeszélésnek vége- h ossza nem volt. Eljöttek az aratás forró nap"'!. Ugyan’’ v mint korábban m- is a komszomolistáké vo’t'’a legjelen­tősebb szerep a földeken. Bíztak . bennünk — tudták, hogy a komszo­molisták nem vezetik félre őket. Ügy mint a szénakaszálásior, mindegyikünk vál'alt kötél««tt^é- get most is. Szocialista versenyszer- ződé'eket kő'."‘tünk és megbíztunV; egy komszemolistát, hogy a munVa eredmén.^ 't naponta függessze H. jz eredménytáblára. A komszomolis- tákkal együtt bekapcso'ódott a v^-. senybe a többi fiatal is. A földeken kombájnokkal arattuk a gabonát. Nehogy egy sze. is kárbavesszen, beérés sorrend hon kaszáltunk. A komsz-molisták szakadatlanul figyelték a vetést. Mikor e.gy-egy terideten s kcWilt a kombájnra, előző e tén kaszával utat vágtak a gépnek. Mindig tudtuk, hogy milyen tábla érett már meg az aratásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom