Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-04-23 / 14. szám
Ül IFIŰS&G V 1952 április 23 Fokozzak a CsISz-ben a politikai nevelést a burzsoa-kozmopolitizmus mételye ellen az új — szocialista emberért Ozsvald Árpád: pant el a (Levél egy angol lánynak.) 1,.. (Folytatás) A múlt nyomorának sötét emlékei ismeretesek előttünk, és ez az új „ideológia1*! ezt szeretné újból visz szakozni. Ezt tartsuk mindig szemünk előtt. Tudjuk nagyon jól, hogy a kapi talista kizsákmányolt uralom alatt a munkanélküliség következtében mindig az ifjúság szenvedett legtöbbet. Vonatkozik ez úgy a mun kás-paraszt ifjúságra, mint az értei miségre is. így van ez ma is, a kapitalisták által megszállt területeken, vagy befolyásolt területeken, ahol a profitéhes töke kíméletlenül elnyom fninden haladást és nyomorba süllyeszti a dolgozókat. így van ez & kapitalizmus fellegvárában, az USA-ban — ahol annak ellenére, hogy örült fegyverkezési tempót diktál az imperialista klikk — munkanélküliség van, és a kizsákmányolás egyre fokozódik. Több millió munkás nyomorban tengeti életét, míg az amerikai hatvan család müliárdos hasznot vág zsebre. A kapitalista rendszer az ifjúságot az USA-ban a romlásba hajtja. Az a sók gyilkos, aki az ifjúság soraiból kerül ki e rendszer bűnös ide ológiának gyümölcse, nem is szólva az erkölcsi züllésről. Az amerikai imperializmus kiterjesztette ezt a .,kultúrát" a marshal- lizált országokra is és igyekszik rá erőszakolni az amerikai életmódot a függő és gyarmati országok népeire. Az amerikai imperialisták „kul túr és életmód11 formája megmutatkozott Koreában, ahová az Imperia lizmus „misszionáriusai“ bevitték a „kultúrát11, elárulva ezzel igazi arcukat. . Mac Arthur, az amerikai kultúra és életmód előhírnöke Koreában „be mutatkozott“, mikor lefényképeztet te magát az ártatlanul legyilkolt koreai asszonyok, öregek és gyermekek „társaságában" kijelentve azt. hogy „mindez oly jől esik öreg szeméinek1’. Igen ezt a célt szolgálja az amerikai imperializmus „haladó kultú rája", melyet elődeiktől — a hitleri tíestapotól és hóhérlegényeitöl sajátítottak. Példájukat utánozva, ezt a „kultúrát“ természetesen még jobban kifejlesztették, logikai alapot adtak neki „amerikai életmód11 sze rmt.‘ Röviden vázolva az amerikai „világkultúrának“ az a célja, hogy a burzsoa-kozmopolitizmus, mint ideológiai fegyver segítségével köz bomlást idézzen elő a népek között szabad utat harcoljon ki a dollár befolyásának s megszerezze ezáltal a világuralmat. A mi feladatunk: hogy a CsISz funkcionáriusai és tagsága egészséges és józan harcot folytasson az if júság körében az amerikai „kultú ra“ behatásai ellen. Ismerjük az amerikai imperializmus világuralmi törekvései céljának eszmei és gyakorlati formáit, tehát az a kötelességünk, hogy politikai meggyőző munkával az ifjúságot a helyes úton vezessük, melyet Pártunk mutat nekünk. Alapszervezeteink üléseiken fog- la'kozzanak Szykora elvtárs e beszámolójával, mert a politikai nevelésnek az ideológiai irányvonal tökéletes megismerése és elsajátítása adja meg az alapot. A politikai neve'és rendkívüli fontossága, gyakorlatba^ alkalmazása legyed vezérfonala ifjúságunk, szervezeteink nevelési munkájának. Tanulmányozza át minden CsISz- tag és ifjú Szykora elvtársinál? a CsISz Szlovákiai Központi Bízott sága 1952 február 3 és 4-én mon- dott beszámolóját és főleg azt a részt, ame’yben az ifjúság nevelésével foglalkozik. A jampeckodás elterjedt egyes helyeken munkás és paraszt infjaink A jó kultúrműsor minden ünnepélynek különös hangsúlyt ad. Ep pen ezért szükséges; hogy kultúr csoportjaink és CsISz csoportjain!* jó kultúrműsort készítsenek májú: elsejére, — az egész világ dolgo zóinak ünnepére. Maga május el seje. gazdag hagyományaival, ha talmas erőként hat dolgozóinkra - mo-zgositja őket a fokozott építési feladatok teljesítésére. Ne legyen tehát egyetlen CsISz csoport, egyet len kultúrcsaport sem, amely ne já ruin a hozzá a májusi Ünnepélyei műsorának tarkításához. A kultúrcsoportoknák és kultúr brigádoknak már május elseje előkészítésében is hatalmas szerep jut Hozzásegítenek annak az optimista légkörnek kialakításához, ameh magát május elsejét jellemzi. Dolgozóink újabb lendülettel jobb kedvvel dolgoznak és teljesítik má jus elsejére tett kötelezettségváJla lásaikat. Ezen a téren különösen nagy szerep jut a kisebbtagú kul túrcsoportoknak, amelyeknél új, idő szerű műsor begyakorlása nem okos olyan nagy nehézséget, mint a oagj között is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy már ők is „janipe- cek“ és meg kell vetni őket ezért. Itt kell a CsISz-szervezeteinek a ne velő munkát érvényesíteni azáltal, hogy elvtársainkat komoly politikai | meggyőző munkával felvilágosítsuk j a jampeckodás valódi lényegéről és kineveljük belőlük a burzsoa-koz- mopolitizmus ideológiai behatásait. Komoly feladat ez, ezért minden funkcionárius és tag legyen tudata ban annak, hogy a névelő munká- val segít Pártunknak az ifjú nemzedék nevelésében. Pártunk irántunk érzett határtalan szeretetét odaadással és támogatással így kell meghálálná. Ezt követeli tőlünk Ifjúsági Szövetségünk becsülete. Szlovákia 1952. évi összesített terve komoly feladatokat tűzött ki az ifjúság elé. Hogy e nagyszerű feladatok te jesítése simán és zökke nés nélkül végbemehessen, többet törődjünk az ifjúság politikai nevelésével. Munkára föl az ideológiai fronton az új emberért, a szocializmusért, a Szovjetunióval az élen a világbéké ért létszámú csoportoknál. Ezek a kul tűrcsoportok vegyenek részt a május elsejei felvonuláson is, ahol úgj énekeljenek, táncoljanak, hogy magukkal ragadják a többi felvonulói is. Felvcmulás után pedig lépjenek fei műsorukkal az ifjúsági és né pi mulatságokon. Az egyes csopor tok rendezhetnek egymás közt kul- túrversenyt is. Ez emelheti a műsor színvonalát. A május elsejei kultúrműsorra készülhetünk egyéni számokkal is (ének, tánc, rövidebb jelenetek, stb.) A műsor előkészítésében legfon tosabb ennek tartalmára ügyelni. A műsor tükrözze vissza mai boldo; életünket, az átalakuló szociálist« falu életét, üzemeink dolgozóinak hősi muiíkaigyekezetét, ifjúságunk hatalmas optimizmusát és boldof jövőnk ragyogó távlatait. A műsor ban ne feledkezzünk meg kihang súlyozni azt sem, hogy dolgozó né pünk hogyan ünnepelte ezelőtt má jus elsejét, és hogyan ünnepük a kapitalista országok dolgozói még ma is London ködös utcáit járja Szőke haját bodrozza a szél. Fiatal még — gyárimunkás lánya — Szálljon hozzá most e kis levél. Szálljon hozzá és mesélje el néki a mi boldog, békés életünk. E kis levélből talán majd megérti, hogy mindnyájan véle erezünk. Erre a kérdésre legjobb válasz, ha tanulmányozzuk a május elsejei ünnepségek keletkezését. A májusi nemzetközi harcos tüntetés, mint az amerikai reakció szégyenteljes cselekedete elleni tiltakozó* keletkezett. Az amerikai reakciós kormány I88fi-ban vérbe akarta fojtani a munkások jogos követelését a nyolc órai munkaidőért. E vérps chicagói események emlékére 1889 .júliusában a II. Internaeionálé alakuiógyű- | lése május elsejét a világ dolgozói Pamela, mond, úgy-e megbocsátod, hogy így ismeretlenül szólok hozzád ? S ha lehetne külder.ék virágot... piros virágot, mi életed sorsát megtöltené friss, új illatokkal; ha a nagyházak árnyéka rád borul és te otthon jó apádat várod, aki mtinkanélkiil jön haza este a gyárak elől, hol egész nap állott. szolidaritásának ünnepévé nyilvánította. így keletkeztek a május elsejei ünnepségek, mint a dolgozók nemzetközi szolidaritásának leghatalmasabb ünnepe. Május elseje a munkásság forradalmi követeléseinek kifejezője. Eleinte nyolcórai munkaidőt és bizonyos, engedményeket, késöbh pedig a szoeializmus és kommunizmus megvalósítását követelték. Május elseje történetével következő számunkban bővebben fogunk foglalkozni. Értékes ku1fúrmüsort máíiis elsejére Kicsi Pamela ennyi most elég, nincs teteje a sok cifra szónak. Népemmel együtt küldöm most feléd szeretetem, mint virágos hajókat. Ki ne ismerné ifjaink közül Baba jevszki j: „Arany csillag lovagja“ című müvét ? Ha netalán akadna még ifjú, aki nem ismeri, rövid idő múlva megláthatja filmváltozatban Rajzman rendezésében. Az olvasó, körök -endezzék meg a film közös megtekintését s úgyszintén vitassák azt meg közösen. Ez a film a szovjet kinematográfia újabb mesteri alkotása, amely a tavalyi Filmfesztiválon díjat kapott. A film szépsége és nagysága éppen abban rejlik, hogy közvetlenül elénktárja a küzdő embert, aki megváltoztatja a természetet és építi a szovjet kolhozok boldog életét. Miért ünnepeljük május elsejét? V. Kolbanovszkij: SZEREUM-HftZflSSflC- CSALÁD ni. Hogyan kezdődik a szerelem és miben különbözik az igazi szerelem, a futólagos, látszatszerelemtöl? Az emberek a serdülő kor beálltával kezdetben zavaros és öntudat lan élmények befolyása alatt, egyre gyakrabban gondolkodnak a másik nemhez tartozó lényekkel va ó kői csönös kapcsolataik jellegéről. Fiúk és -lányok szokásos, egyszerű, elvtársi és baráti kapcsolatában mé lyebb és izgalmasabb érzés új hang jai csendülnek fel. Az elvtársi és ba ráfi körből kezd kiválni egy fiú vagy e.gy lány. aki iránt egy másik leány, vagy ifjú leküzdhetetlen von zamat táplál. Ez a vonzalom külön bözÖ formákban nyilvánul meg Néha ösztönszerüen gyönyörködünk a nekünk tetsző lény külsejében, s kü Ionosén vonzónak találjuk arcvoná sait hangját és kecses mozgását. Azután kezdünk belső világa széllé mi képességei, jelleme, tanulmányai vagy munkája iránt érdek'ődnl Azt akarjuk, hogy a szeretett lényt jobban, közelebbről megismerjük, gyakrabban együtt legyünk vele. megosszuk vele gondolatainkat, érréseinket. érdeklődésünket, meg. beszéljük ve’.e az élet általános kérdéseit és eljövendő munkánk terveit. Végül megismerkedünk azokkal a nagy örömökkel, amelyeket a szeretett barát gyengéd szavai, levelei, becézései idéznek elő, * az ideig'e- nes elválások nyomán kínzó bánatot érzünk. így kezdődik és így fejlődik a szerelem. Természetesen az életben a legkülönbözőbb változatokban találkozhatunk a szerelemmel. Mint már mondottuk, a szerelem természetes alapja a férfi és nő nemi vonzalma. De a szerelem legfőbb tartalmát és szépségét a közös szel lemi érdeklődés adja. Ennek egy. általán nem mond ellent az a tény, hogy az egymást szerető emberek teljesen ellentétes természetűek is lehetnek. Hogyan különböztessük meg azon ban az igazi, nagy szerelmet, a futó rajongástól? Amikor elkezdődik a szerelem, a fiút is, a lányt is hatal mába keríti ez a nagy érzés. Ez az érzés néha annyira erős. hogy a szerelmesek elveszítik itólöképességü két. nem tudnak uralkodni magukon és képesek arra, hogy meggondolatlan, elsietett lépésekre szánják magukat. Gyakran a külső szépség egymáshoz való közeledésük döntő indoka. Természetesen e nagy, élet- fontosságú kérdésnek ilyen komoly tálán szempontok alapján való eldöntése súlyos következményekkel is járhat. A külső szépség távolról sem ta miskodik az ember lelki világának ugyanolyan szépségéről és gazdagságáról. A szerelemből fakadó tel- jes boldogság elérésében a szeretett lény lelki gazdagságánál: elsőrendű jelentősége van ............ahhoz, hogy megszeressek egy nőt. nem szükséges értelmi képességeit vizsgának' alávetni — írja Bjelinszkij. — De értelmi képességei miatt vagy még jobban megszerethetem az engem elbűvölő nőt vagy teljesen kiábrán dúlhatok belőle". A komoly szerelemhez bizonyos ideig tartó megfigyelés kell. Ez azért szükséges, hogy a szerelmesek ténylegesen megismerhessék egy mást. hogy a gyakorlatban egymást szellemileg és erkölcsileg segítve, próbálják ki érzésük erejét és mély ségét. hogy komolyan megfontolhassák jövendő életük perspektíváját, mérlegeljék születendő gyermekeik sorsáért a társadalommal szemben vállalt felelősségüket. Azsájev „Távol Moszkvától“ című müvének hőse, Batmanov, az épít kezés vezetője mondja Tanja Va- száljcserko fiatal mérnöknek: „Mostanában egyre többet gondolok arra, amit magánéletnek szoktak nevezni . . . Hogy az ember élete kezdetben hogyan alakul, az talán elsősorban attól függ, hogy sikerül-e az életét a nagy, igaz szerelemmel kezdeni . . „Nagyon fájdalmas az ha a férfi és nő igazé szerelem nél kül közeledik egymáshoz. Ebből csak'könnyelmű és helytelen viszony származhatik. Néha még az is előfordul, hogy ez a viszony cinikussá válik .. Álta’ában az első szerelem igazi, nagy szerelemnek tűnik. De gyakran csalódás kijveti. . Az emberek egy- részét ez arra készteti, hogy következő választásuknál óvatosabban járjanak el és új érzésüket józan irányba tereljék. Másokat viszont komolytalan, könnyelmű lépésekre visz, s ezzel megalázzák saját emberi méltóságukat és a másikét, is. Innen származnak azután a meg. gondolatiam sőt néha szándékosan hazug szerelmi eskük, és ígéretek, amikor pedig nincs másról szó, mint könnyelmű vonzalomról. A gyakorlatban csak könnyelmű kapcsolathoz vezethet, ha elhamarkodva ítéljük meg érzéseinket aziránt. aki megnyerte tetszésünket Ez azután csalódással, vagy még súlyosabb következményekkel járhat. Amikor a másik nemhez tartozó lény iránti természetes viszonyunk emberi voltáról beszélünk, akkor mindenekelőtt a magunk társadalmi lényegére gondolunk. A kommunista erkölcs legfontosabb a.apelve a humanizmus, amely alatt az emberhez való igazán emberi viszonyt értjük és különösen gyengéd kapcsolatot azzal szemben, aki boldogságát ránk bízza. Az ifjúság kommunista nevelésének ez egyik legfontosabb feladata. ,,,Meg kell tanulni szeretni, felismerni a szerelmet boldognak lenni, — írja Makarenko. — Ez együtt azt jelenti, hogy megtanultuk önmagunkat becsülni, megbe. csiilni emberi méltóságunkat. Semmiféle tanulmányút Vénusz autonóm területére nem segít itt. Az emberi társadalomban s még inkább a szocialista társadalomban a szexuális neve és nem lehet fiziológiai nevelés. A nemek érintkezése nem választható el a kultúra vívmányaitól. a szociális ember életfeltéte'ei- töl. a történelem humanisztikus út- jától, az esztétika győzelmeitől. Ha a férfi, vagy a nő nem érzi magát a társadalom tagjának, ha nincs meg bennük a felelősségérzet a társadalom életéért, szépségért és értelméért — akkor hogyan szerethetne]^? Honnan veszik az önbecsülést, saját értékeikbe vetett hitet, ami több. mint a hím és nőstény értéke. A szexuális nevelés mindenekelőtt a szociá’is egyéniség kultúrájának nevelése“. így tehát az igazi szerelmet mély, állandó céltudatos érzés, a szeretett ember sorsa iránt érzett felelősség, fele össég a születendő gyermekkel szemben, valamint nevelésük miatt a társadalommal szemben vállalt fele'össég tudata különbözteti meg a látszólagos, képzelt szerelemtől, a futó rajongástól. Ha a szerelmesek tudatosan építik az egész életre szó ó nagy szerelmüket, úgy nagy boldogságban is lesz részük. (Folytatása következik)
