Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-04-16 / 13. szám
4 1952 április 17. Fokozzuk a CsISz-ben a politikai nevelést a burzsoa-kozmopolitízmus mételye ellen az új — szocialista emberért---------------------------------------------- Ol IFIDSÄ6 Szykora etvtáis a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, a CsISz SzKB íebrár 3-iki és 4-iki ülésén beszámolójában hangsúlyozta hogy erélyes harcot kel! folytatni az ifjúság világnézeti neveléséért. Tudatában kell lennünk annak, hogy az ellenség, az amerikai imperializmus és a nemzetközi burzsoázia túlélt ügyéinek megvédésére minden eszközt felhasznál, hogy ezzel a haladást fékezze és bomlassza a szocializmust építők táborát. Hálóját elsősorban az ifjúságra igyekszik kivetni, és mérgezett csalétkeit különböző formában használja. Mérgezett csalétkeinek egyik formája a kozmopolitizmus, „a világpolgár“ eszméjének hirdetése és annak előhírnöke, a csönadrágos jam- peceknek egyrésze, akik az amerikai imperializmus egyenruháját magukra öltve befolyást igyekeznek gyakorolni öntudatos ifjúságunkra, hogy ezáltal közbomlást idézve elő köztük, .a reakció malmára hajtsák a vizet, hogy megnehezítsék ezzel népünk hatalmas építömunkáját. Szykora elvtárs beszámolójában aprólékosan foglalkozott a dologgal és rámutatott arra, hogy a .Jampik“ között akadnak veszedelmes egyének is, akik a szocializmus esküdt ellenségei. Feltétlenül szükséges, hogy ifjúságunk tisztán lásson ebben a kérdésben és megértse a jampeékodás lényegét azért, hogy ellene fel tudja venni a harcot. Tisztában kell lennünk mindnyájunknak az imperialisták burzsoa kozmopolita ideológiájának messzemenő célkitűzéseivel. Rubinstein elvtárs így ír a burzsoa-kozmopolitizmusről; . ,,A burzsoa-kozmopolitízmus mai ideológiája tehát azt a tényt tükrözi, hogy az imperializmus szakaszában a kapitalista országokban uralkodó monopóliumok számára szűkké váltak saját államuk keretei. Az egész világra kiterjedő piacokra van szükségük, a világ nyersanyag forrásainak és tőkebefektetési területeinek meghódítására. A kozmopolita ideológiának az a hivatása, hogy ennek elérése érdekében segítségére legyén a monopolistáknak“. Az emberiség érdekei — a „világnézeti tervezés", stb. álarcában a kozmopolita ideológusok meg akarják g'yöznj a népekét, hogy önként mondjanak le függetlenségükről, valami „világkormány“ javára. E mögött a spanyolfal mögött pedig a kapitalista monopóliumok uralma bújik meg. Ez a burzsoa-kozmopolita elmélet a nemzetek és államok függetlenségének feladását prédikálja nagy hangon. Azzal érvel, hogy a nemzeti függetlenség a XX. században nem célszerű dolog. E burzsoa-kozmopolita mesterkedés mögött az amerikai imperialisták profltéhes klikkje húzódik meg a dollár így akar szabad útat szerezni a még független országokba, hogy uralmát az egész világ fölött biztosítsa. Ezt a gyakorlati dolgot készíti elő a burzsoa-kozmopolitiz- mus az ideológiai fronton, amikor a propagáció minden eszközével az amerikai kultúrát és életmódot dicsérve a megszállt és függő, államok lakossága körében propagálja az amerikai kultúra legújabb vívmányait A „hazátlanság“, a pénznek nincs szaga“ és hasonló nagy hangon kür- tölt burzsoa frázisok és a propagáció minden eszközével igyekeznek az amerikai imperialisták befolyást gyakorolni a még általuk meg nem hódított, nem befolyásolt, vagy meg nem szállt országok népeire, megkönnyítve ezáltal piszkos céljaikat A kultúra terén az amerikai majomtáncok, <a ponyvaregény, a por- ; nografikus sajtó és film — mind -e cél érdekében dolgozik. Ezt az ideológiát az amerikai milliárdosok szükkörü csoportja támogatja pénzügyi téren, hogy hatása alatt még nagyobb hasznot vághasson zsebre. A világpolgárság hirdetése a,nemzetközi burzsoázia fegyvere. Behatásai megmutatkoznak ifjú-' Ságunk körében is egyes hivatásos „jampik“ személyében. Szükséges harcolni ez ellen. A nemzeti kultúra ismerete, más népek nemzeti kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása szolgáljon ideológiai fegyverül a kozmo- politizmus elleni harcban. Főleg mi, magya-r fiatalság ismerjük meg magyar népi kultúránkat, a cseh és szlovák népi kultúrát, hogy ezáltal kiküszöböljük magunkból a „világpolgárság“ ideológiai behatásait. hogy a szocialista Csehszlovákiában a cseh és a szlovák dolgozók- kai kéz a kézben kivegyük részünket a szocialista jövő kiépítéséből. Tudatában kell lennünk annak, hogy az imperializmus világkizsák- mányoló politikája bármilyen formában jelentkezik is, az csak egy ügyet szolgál: elősegíteni a nemzetközi munkásosztály egységének megbontását és ezáltal aztán a világ dolgozó népét rabszolga sorba siily- 'yesztve visszaállítani és megerősíteni a régi kizsákmányoló rendet. (Folytatjuk.) MEGJELENT AZ ALKOTÓ IFJÚSÁG negyedik száma. Az Alkotó Ifjúság áprilisi száma komoly segítséget nyújt a CsISz, ■fcul. túrcsoportjainak a májusi ünnepségek előkészületeinél, a versek, dalok teszik változatossá az új számot. Alapszervezeteinknek szervezeti téren komoly támogatást nyújt a szám áttanulmányozása. Megrendelhető az Alkotó Ifjúság kiadóhivatalában. S M E N A, B r a 11 s 1 a v a, Soltésovej 2. Kapható a Journal elárusítóhelyein. Most került bemutatásra az „Arany csillag lovagja" című áj Szirtes szovjet film. amelyet Babajevszktj azonos című. regénye nyomán rendeztek filmre. Ez a köny v a Encsik-jelvény jelt ételei közé tartozik és if júságunk igen kedvelt olvasmánya. Maga a film a háború utáni szovjet filmgyártás egyik legsikerültebb alkotása, amely közelebb hozza hozzánk a szoviet kolhozok gazdag és örömteli életét. VI. Majakovszkij: Az if jú gárda Forogjon a föld — ez a dolga s a vízé, hogy ömöljön ,4c ifjú gárda: robogva, bátran előre törjön! Ha kitűztük a célt: tüstént indulunk — zászlónk vörösen ég. Kornszomol, millió faltörb kosként előre! De ez nem elég. A könyvespolcokra lecsap vidám csapatunk: agyunkba gyűjtjük a belük seregét. Gondolatot vetünk és ■ aratunk. Előre! De mindez nem elég. Zúgj át a hegyen —• ne riadj meg, ha égbenövő gát Ugrik eléd üj érzésekkel itasd meg a gondolatot! Még ez sem elég■ Porold ki a világot mint egy szőnyeget, a molyokat verd kt belőle Parancsolj s enged az egész világ neked. repülj majd balra, — előre! V. Kolbanovszkij: SZÍRELEM-HftZflSIRG- CSRLRD íi. A burzsoázia hasonló gyakorlatát Engels, mint a vadság fokának csoportos házasságához való visszatérését értékelte. Ide süllyedt a kapitalizmusban a két nem egymással való kapcsolata. Nem meglepő, hogy e durva, anyagias érdekeken alapuló házasságok következménye a házas- társak kölcsönös, egyre növekvő gyűlölete és a család széthullása. Az Egyesült Államokban ez már nemzeti tragédia lett, ugyanis ott jelenleg átlagban három házasságra egy válás jut A szépirodalom sokat foglalkozott ázzál,' hogyan kísérli meg a polgári vagy kispolgári környezetből származó' nő széttörni a fennálló társadalmi formákat és hogyan próbál jogot szerezni magának a szerelemre. Ezek a kísérletek azonban mind elkerülhetetlenül tragikusan végződtek. A múlt idők irodalma legjobb müveiben gyakran ábrázolta a szerelmi tragédiákat, mint a boldogságot. A szerelem azonban, mint a társadalom története által teremtett érzés, élt és fejlődött az elnyomott osztályok, tagjai között, akik a magántulajdon igája alatt szenvedtek, de szilárdan ellenálltak a kizsákmányoló erkölcs bomlasztó befolyásának. Ezek a dolgozók, akiket közös érdekek,' együttes munka és a ki- zsákmányolók elleni közös harc fűz egymáshoz, átélték a durva, anyagi érdektől mentes, igazi szerelmet. A marxizmus teoretikusai tudományos kutatásokat folytattak a I családi kapcsolatok jellegét métáén ! a proletariátuson belül, és a jövő családjának perspektíváját illetően a szocialista társadalomban. Amikor- 1915-ben Inyessza Armand megküldte brosúrája tervét, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, pártunk nagy vezére, rendkívüli fontosságú teendői közepette is szakított időt arra, hogy kritikának vesse alá Armand munkáját és ezzel kapcsolatosan egy sor mélyenjárö elméleti tételt szövegezzen le. I. Armand brosúrájában az alapvető követelések között vetette fel a ..szabad szertelent“ követelését. Lenin elvtárs rámutatott arra, hogy az ilyen felfogás teljesen - helytelen. Helyes az, hogy a szerelem legyen mentes az anyagi (pénzügyi) számításoktól, anyagi gcvndoktól. vallási előítéletektől. Ez a felfogás azonban helyes tételei mellett is magában hordta a káros tételeket, mint például azt, hogy a szerelemben nem szükséges a komoly érzelem, vagy azt, hogy megengedi a fogamzás megakadályozását és a hűtlenséget. Míg az első tételek elfogadhatók a proletariátus részére, az utóbbiakat, amelyek nyilvánvalóan burzsoa álláspontot fejeznek ky, el kell vetni. Lenin határozottan ellentmond Inyessza Armandnak arra vonatkozóan is, hogy Armand szembeállítja az egymásraunt házastársak szerelem nélküli, piszkos csókjait a futó szenvedély és viszony tiszta csókjaival. „Xem jobb-e —- írja Le. nin —-, ha egy népszerű brosúra, a kispolgári, értelmiségi, paraszti .. , szerelem nélküli sekélyes és szeny- ny-js házasságot a proletárok szerelemből fakadó házasságával állítja szembe...“ Lenin azt tartotta, hogy az ilyen proletár szerelmi házasság a szocialista társadalom jövő házasságának mintaképe, s elvetette minden formáját a futó kapcsolatoknak, amelyek nem ismerik a „szerelemben a komoly érzelmeket", „megengedik a fogamzás meggátlását“, stb. A szocialista forradalom egyik legnagyobb vívmánya, hogy teljesen felszabadította, a nőt és minden tekintetben egyenrangúvá tette a férfival. A nő, a politikai, gazdasági és kuitu''lis tevékenység széles útját járva, történelmi értelemben vett rövid idő alatt a férfival egyenlő értékű tevékeny építőjévé vált a kommunista társadalomnak. A szovjet valóság megcáfolta az összes reakciós koholmányt a nö állítólagos biológiai és társadalmi alácso- nyabbrendűségéröl. A szovjet nő hatalmas munkát végzett a szocializmus építésébe^, a férfivel együtt sikeresen sajátította el minden területen a munka elvégzéséhez szűk- séges szaktudást. Országunkban a két nemhez tartozó emberek egymáshoz való viszonya, is megváltozott. Nagy szerepe volt ebben annak is, hogy a nő teljesen felszabadult a férfitől való gazdasági és jogi függőségéből. Ennek alapján lényegesen megváltozott és új tartalommal gazdagodott a szerelem. Felszabadult a magántulajdonon alapuló kapcsolatok torzító befolyásától és igazán emberi jellegűvé vált. Országunkban felszabadultak az emberek legnemesebb érzései és tulajdonságai is, mert felszámoltuk a kapitalizmust és megszüntettük az ember ember által való kizsákmányolásának -alapját,, a termelő eszközök magántulajdonát. Megváltoztak, mélyebbek, erősebbek, nemesebbek és szebbek lettek a szovjetember érzései, azé a szovjet emberé, aki kizsákmányolástól mentesen, tevékenyen és tudatosan építi a kommunista társadalmat, a baráti együttműködés és kölcsönös segítség légkörében él. Megváltozott a szerelem is. Ezt a gondolatot Vladimir Majakovszkij így fejezte ki: A forradalmak csatái komolyabbak „Poltavánál“ és a szerelem hatalmasabb Anyegin szerelménél. A klasszikus irodalom költeményeit és regényeit olvasva, a szerelmet ábrázoló festményekben és szobrokban gyönyörködve, a szere, lemről szóló dalokat, románcokat és áriákat hallgatva, a sgo-vjet ifjúság összhangot érez saját élményei és a múlt irodalma és művészete által megénekelt, élmények között. Ugyanakkor azonban a szovjetemberek érzései és élményei sok tekintetben gyökeresen különböznek a múlt időkétől. Az emberek új társadalmi kapcsolatai alapján a szocialista társadalomban a szerelem is új, gazdagabb és szebb lett. Azsájév: „Távol .Moszkvától“ című könyvének egyik hőse, Beridze mérnök. Alekszej Kovsovval beszélgetve élményeiről, ezt mondja: „Bizonyosan te is hallottad már a múlt embereinek azt a kijelentését, hogy a mai fiatalság már nem tud igazán szeretni. Nem igaz. Tudunk mi szeretni! Csakhogy nem áldozzuk fel életünket a szerelemért! Inkább a hegyeket mozgatjuk meg érte! Erősek vagyunk és a szerelmünk még erősebbé, bátrabbá tesz.“ A szerelem természetes célja és légfőbb értelme a gyermek. A szerelem természetes fejlődése «Italában ahhoz az elhatározáshoz vezet, hogy a férfi és a nő egész életre összekapcsolják sorsukat és családot alapítsanak. Azonban gyökeres és mély különbség van e nagy. életfontosságú kérdés eldöntésében az antagonisz- tikus társadalom körülményei között és a szocializmusban. Azelőtt a férfi és a nö sorsa a házasság után különbözőképpen alakult. Férj- hezmenetele titán a nő önállósága teljesen megszűnt. A szűk otthoni világ jutott osztályrészéül a gyermekekkel és a férje szeszélyeinek kielégítésével kapcsolatos gondok foglalták le. Ma, a szocialista társadalomban a nő helyzete a családban egyenlő a férfiéval. Igaz, hogy még ma is a nőre hárul a háztartási gondok na* g-yob' terhe, a nő szentel több időt a gyermekeknek. Az állam azonban a nők segítségére siet. Orvosi 'és pedagógia1 intézmények egész háló. zata tehermentesíti a nőt gondjai nagy részétől. Bölcsődék, óvódák, orvosi -anácsadók. étkezdék, mosó-, varró- és javítóműhelyek hivatottak arra, hogy megkönnyítsék a nö, a háziasszony és az anya dolgát. Ezek az intézmények lehetővé teszik, hogy a nők résztvegyenek a termelő munkában, tanulásban és társadalmi tevékenységben s ugyanakkor családjuknak is kellő figyelmet szenteljenek. Másrészt pedig a szerető és gyengéd férj általában mindent elkövet annak érdekében, hogy segítse feleségét háztartási munkája végzésében s a gyermekgondozásban. Igyekszik megfelelő körülményeket teremteni ahhoz, hogy felesége lépést tarthasson vele az álta'árion kulturális fejlődése tekín- telében is, (Folytatása kővetkezőt.)
