Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-04-02 / 11. szám

1952 április 2. 5 01 IFJÚSÁG A CsISz SzKB határozata az ifjúsági sajtóról A CsISz SzKB ezen határozata nemcsak a Smenára vonatkozik, ha­nem az ifjúsági sajtó többi termékére, így az Üj Ifjúságra is. Az Üj Ifjúság olvasói tegyék magukévá e határozatot és ne csak úgy értékel­jék lapunkat, in int tájékoztató eszközt, hanem nevelő és oktatási segítő­társnak tekintsék. Az Üj Ifjúság hasábjain megjelent cikkek átolvasása és tanulmányozása minden CsISz-taguak legfőbb kötelessége. Ajánljuk, hogy a csoportok és az egyes CsISz-tagok tanulmányozzák át ezt a ha­tározatot, vitassák meg taggyűléseiken és használják fel irányelvnek a sajtóval való szoros együttműködésükben. Az állami, mezőgazdasági terv és Szlovákia összesített terve az 1952. évre a további nagyszabású fel­adatokat tűzte elénk hazánkban a szocializmus meggyorsított kiépítése érdekében. A feladatok teljesítésé­hez eddig nem látott mértékben já­rulnak hozzá az ifjúság széles tö­megei. Ezek a nagyszabású tervek mindenekelőtt biztosítják ifjúságunk szebb jövőjét. Az utat, hogy hogyan kell bizto­sítani az ifjúság széles és tevékeny hozzájárulását Szlovákia összesített terve gyönyörű feladatainak telje­sítéséhez, megmutatták az utolsó CsISz KB és CsISz SzKB ülések. Az ifjúság széles tömegeinek hozzájá­rulása Szlovákia összesített tervé­nek teljesítéséhez, az ifjúság szocia­lista szellemben való szünet nélküli nevelésétől és a mozgalom megszer­vezésétől függ. Az ifjúsági sajtónak, mint az if­júság széles tömegeinek nevelő, és a mozgalom szilárd szervezési esz­közének, hatalmas küldetése van a Szövetség ezen igyekezetében. A Kongresszus határozatának, amely az ifjúsági lap Előfizetőinek kétsze­res emelésére vonatkozik, teljesíté­sével és túlteljesítésével megterem­tettük az előfeltételeket, hogy ezt a küldetést az ifjúsági lap sikeresen teljesíthesse. Az ifjúsági lap emel­kedő színvonala, az ifjúság vonzó­dása a laphoz, az öntudatos és lel­kes olvasók, terjesztők és levelezők egész sora, ezeket az előfeltételeket még inkább biztosítja. Ennek ellenére azonban a Smena munkájában komoly nehézségek me­rülnek fel. Az ifjúság jelentős ré­sze nem olvassa az ifjúsági lapot, nem tanulmányozza és nem használ­ja fel segítségül mindennapi mun­kájában. Továbbá a Smena egyes példányszámai későn és rendszer­telenül kerülnek az olvasók kezébe, úgyszintén a levelezők kritikai cik­keire sokszor nem válaszoltak. A szocializmus építkezéseinek döntő szakaszain, az üzemekben, és a ma­gasabb típusú EFSz-ekben a leve­lezőknek alacsony számát találjuk. Az ifjúsági lap előfizetési színvona­la szintén alacsony fokon áll. Ezek a nehézségek arról tanús­kodnak, hogy mozgalmunkban még állandóan megmutatkoznak a sajtó- | hoz való fölényes és igazságtalan vi- j szóny maradékai, amelyek a sajtó, I mint a mozgalom legélesebb fegyve- 1 re, meg nem értéséből erednek. A sajtó jelentőségére hangsúlyozottan 1 felhívta figyelmünket a CsISz szlo­vákiai kongresszusa és amellett, hogy a Komszomol munkájának gazdag tapasztalataival rendelke­zünk. mégis sokszor adódnak esetek a sajtó egyoldalú és nem követke­zetes felhasználásával kapcsolatban, mert egyes helyeken úgy értékelik a sajtót, mint hírszolgáló és tájékoz- I taté eszközt. Ez a nézet a burzsoa j sajtóviszony maradványa és egyene­sen ellentétben áll a sajtó' funkció­jával. mert a mai sajtó érzékenyen összeköti a Szövetség szervezeteit a tagság széles tömegeivel. A sajtó egyben közös szervező és propaga­tor is. Ezen lenini tanítás meg nem értésének az az eredménye, hogy a saitőt esetleg olvassák, de nem használták fel a belőle szerzett is­mereteket. amelvek hozzájárulnának a csorortokban és a munkahelyeken a munka megjavításához. A folyó­irat mée nem lett a mozgalom ré­szire állandóan tartó gyűlés, amely­ből az emberek tanidrtak és ta.uítiák eo-vmásf is. amint ezt Kalinyin elv­tp Fe; rnprirlp+f q A CsISz SzKB elnöksége azon a nézeten van, hogy a mozgalom viszo­nyát a sajtóhoz meg kell javítani- és szükséges lenne alapos fordulatot megvalósítani. Szükséges, hogy Szövetségünk minden szervezete rendszeresen, leg­alább egyszer egy hónapban foglal­kozzon az ifjúsági sajtó munkájá­nak kérdéseivel, a sajtó felhasználá­sával. hogy állandóan figyelmet szenteljenek a sajtó küldetése meg­világításának a mozgalomban; hogy a szervezetek magánüléseiken meg­tárgyalják a Smena leglényegesebb cikkeit, főkép a vezércikkeket és a „Mozgalmi életünkből’1 rovat cikkeit, hogy minden szervezet természetes kötelességének tekintse a leközölt kritikai levelekre és a szerkesztő­ség azon kérdéseire, a tíz napon belüli választást, amelyek a levele­zőket érintik. Szükséges, hogy az alapszerveze­tek minden gyűlésén foglalkozza­nak a sajtó kérdéseivel, hogy meg­tárgyalják a Smena legkomolyabb cikkeit, hogy mindén csoportban részleg- és munkacsoportban meg­szervezzék a közös újságolvasást, ehhez legalkalmasabb Időszak a munka szünetelése, a műszakok váltakozása, stb. Ezenkívi* gyűlé­seken, körökben és minden össze­jövetel alkalmával meg kell szer­vezni a közös újságolvasást. A fel­olvasást ügy kell megszervezni, hogy hogyan használjuk fel az újságol­vasást az üzemekben és a csoport­jainkban végzett munka megjavitá- ához. Azonkívül különböző Smena- v-tákat kell szervezni és más for­mákat és alkalmakat kell keresni a Smena kihasználására, fökép az agitációs munkában, például a fali­újság készítésénél és a hirdető szek­rényeknél, stb. Szükséges, hogy minden szervezet nagy gondot fordítson a levelezőkre, hogy állandóan megvilágosítsák a levelezők, mint közvélemény tolmá­csainak nagy jelentőségű küldeté­seit, akik leleplezik a nehézségeket és fáradhatatlanul harcolnak szo­cialista építésünk megjavítására. Ennek a gondoskodásnak, persze, semmi köze ne legyen a parancsol­gatáshoz, dirigáláshoz és ’Ít-Jeve’ezö szabad nézeteinek elszigeteléséhez. A Smena szerkesztősége kell, hogy tíz napon belül feltétlenül válaszol­jon a levelezők levelére. A Smena rendszeres tanulmá­nyozása a Szövetség funkcionáriu­sának éppen úgy legyen napi mun­kájának rendíthetetlen . része, mint az osztályozás és az anyag rend­szeres besorolása is, amelyet lekö­zölték az ifjúsági sajtban, az anya­got fel kell használni az előadások és a beszámolók kidolgozásánál is. A sajtó propagálásáról a funk­cionáriusnak soha sem szabad meg­feledkeznie a tömegek közt végzett munka közben. Fel kell hívnia a ta­gok figyelmét a lényegesebb cik­kekre, ellenőriznie kell az olvasást, tanácsolni és segíteni kell tagjain­kat a sajtó felhasználásában. Biztosítani kell, hogy elsősorban a funkcionáriusok legyenk levelezői és munkatársai az ifjúsági sajtó­nak. Ebben az irányban hadd szol­gáljon mindenkinek példaképül a di­cső Komszomol funkcionáriusa. A Szövetség szervezeteinek és az alapcsoportoknak állandóan ügyel­niük kell a lap pontos elöfizetésé- ra, amely az ifjúság nézeteinek út­mutatója és az ifjúság érzésének és becsületének tükre. Végül szükséges, hogy továbbra is nagy figyelmet szenteljünk az új előfizetők szerzésére, főképp azok­ban a kerületekben és járásokban, melyek még nem teljesítették köte­lezettségvállalásaikat. Befejezésül a CsISz SzKB köte­lez minden alapcsoportot és a Szö­vetség minden más szervezetét, hogy ezt a határozatot tárgyalják meg és konkrét következtetéseket vonjanak le belőle a sajtóhoz va­ló viszonyuk megjavításában. A CsISz szlovákiai központi bizottságának elnöksége. Traktorosaink a szovjet agrotechnika vívmányai szerint dolgoznak■ Fenti képünkön Hájnikován simítozzák a földet. A cestíceí CsISz-csoport jó példát mutat Hpgy munkánkban sikert érhes­sünk el, mindenekelőtt szükséges megismernünk a marxizmus-leniniz- mus tanításait. Gyakorlati segítsé­gül szolgál ehhez a szovjet sztaha­novisták, komszomolisták és a mi élmunkásaink tapasztalatainak el­sajátítása, az újítók munkája. A3 ó példájuk nyomán tanuljuk meg le­küzdeni a nehézségeket és megolda­ni különféle problémákat — elsa­játítani a bolsevista munkamód­szert. A szepsh járásban lévő cesticei CsISz-csoport is így végzi munká­ját. Mindjárt az oktatási év kezde tétöl fogva, bekapcsolódtak a mun­kába. Csoportjukban két politikai és két olvasókört szerveztek, ame­lyek münkájában résztvesz a tagság túlnyomó többsége. A körök az ok­tatási év keretében hivatásukat jól töltik be. A körök tagjai rendszere­sen tartanak összejöveteleket és ez­által mindig több tapasztalatra tesz­nek szert a szovjet sztahanovisták, komszomolisták és kolhozisták munkájából. Megismerik a marxiz- mus-leninizmust, tanulnak a Szov- jetuniónak a szocializmusért vívott harcából harcolni a szocializmusért nálunk. Tanulják elsajátítani a bol­sevista munkastílust. Néhány nappal ezelőtt a tagsági gyűlésen kötelezettséget vállalt, hogy községünkben a kis- és közép­parasztokból húsz tagot szerveznek be az EFSz-be. Rendeztek egy agi­tációs és toborzó vasárnapot, már­cius 2-án. Az eredmény! Az EFSz be tíz Ms- és középparasztot sze­reztek, a Zivenába 18 asszonyt. Két CsISz-tagot állandó munkaerőként a HUKO-ra és három elvtársat sze­reztek az ifjúsági építkezésekre április' hóra. Márciusban négy elv- társat küldtek az Ifjúsági Duzzasz- tógátra csoportjukból. A toborzás­ban nem maradtak le az elmúlt hó­napokban sem. Ezért, mint a leg­jobb csoportot a kerület CsISz- vezetöség vándorzászlóval tüntette ki. Az agitálásnál tiz agitkettöst szerveztek a legjobb CsISz-tagokból. Az agitkettősök jő agitációs mun­kát folytattak a helybeli EFSz ér­dekében. A cesticei EFSz első tí­pusból harmadikba megy át. A királyhelmeci megalakították A gyerekeik örülnek az első félév ben elért eredményeknek. A diákok a kemény szél miatt még nem tar­tózkodnak odakint. A negyedik osz­tályban Batik elvtárs tanító foglal­kozik a gyerekekkel. Többek között beszélgetnek a * legnemesebb / foglal­kozásról — a bányászatról. Batik elvtárs tudja, hogy a diákok közt a bányászok iránt nagy az érdeklődés, ezért a többi tanítókkal beszélget a bányászkor megalakításáról. A szün­időben Batik elvtárs ajánlotta a ne­gyedik osztályos diákoknak a bá­nyászkor megalakítását. Szajkó Ka­tóka az elsó'k között jelentkezett, de bátran jelentkeztek a Juhász és a Tandó testvérek is. Nem haboz­tak. Hiszen emlékeznek még, amint apjuk keményen dolgozott a mező- gazdaságban és mégsem éltek jól. Tudják azt is, hogy valamikor csak a ‘bányászok fiai választották a bá­nyász hivatást, a földműves fiai a nadrágszíj földeken küzködtek. Máskép van ez ma. így beszélgettek a diákok Batik elvtárssa!. Az osztályban csend volt. Kis idő múlva húsz diák jelentke­zett a körbe. Hogy ne maradjanak vezető nélkül, müidiárt elnököt is választottak. Juhász elvtársnőt ajánlották, aki ezt a funkciót öröm­mel elfogadta. Megkezdi a kör ve­zetését. Kér minden diákot és taní­tót, hogy ez a bányászkor becsüle­tesen nevelje ki sorai közül a leendő bányászokat. Kitűzték a legközeleb­bi gyűlést. Három nap múlva össze­jöttek ... Munkájukat úgy kezdték meg, hogy levelezni kezdtek a handlovai bányásztanoncokkal. Levelet írtak | középiskolában a bőnyászkört nekik. A válaszra nem kellett soká várni. A handlovai bányászok bizo­nyosan örömmel fogadták a király­helmeci pionírok levelét, mert min- járt választ is adtak. A levélben ké­rik a pianíroKat, hogy még többet írjanak nekik, hogy így állandóan összeköttetésben lehessenek a bá­nyászkörrel. Egyben sok sikert is kívántak a pioníroknak. Többek kö­zött ezt is írják: „ ... fekete munka, de becsületes.“ A bányászok a „Fia­tal bányász“ 15 példányát küldték a pioníroknak. Ezt az újságot ők szerkesztik bányászotthonaikban. A pionírok minden osztályban kifüg­gesztették az újságot. A bányászok ígérik, hogy a „Fiatal bányász’’ to­vábbi számait is elküldik a pioní­roknak. A pionírok nagyon örülnek, hogy levelezhetnek a bányászokkal. Némelyiknek már a nevét is tud­ják. A kör tagjai állandó propagációs munkát végeznek a bányászok lét­számának emeléséért. Az iskola fo­lyosóján faliújságot szerkesztenek, amelyben a handlovai bányászokról írnak. A körökben különféle bányász szakkönyveket is tanulmányoznak. A diákokat persze nem elégíti ki a bányászmunka elméleti megisme­rése. Ezért elhatározták, hogy meg­látogatják a rozsnyói bányászta- noncotthont, mivel ez a legközelebb esik hozzájuk. így nőnek fel a földművesek so­raiból a legnemesebb foglalkozás, a bányászat ifjú dolgozói. Kocsmánk, a kassai CsISz kerület bizottságának referense. A perjést CsISs megjavítja munkáját Az Üj Ifjúság hasábjain CsISz csoportunkat erősen kritizálta Pász­tor elvtárs, hogy a mi csoportunk nem működik rendesén, mert ebben az évben elmaradtunk a munkával és olvasókörünk Is hanyatlott. Ez­zel a kritikával foglalkoztunk az utolsó gyűlésen. Önkritikailag be­ismertük, hogy igaza van és elha­tároztuk, hogy munkánkat megja­vítjuk. Egyedül a CsISz elnöke nem akart kritikát gyakorolni eddigi munkájáról, de később sikerült meg­győzni a vezetőségnek, hogy neki is vannak hibái és így ő is nagyobb lendülettel fogott hozzá a munká­hoz, hogy az egész csoport eredmé­nyesebben működjön. Vannak hi­báink, de szép eredményeket is ér­tünk el ebben az évben. A Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Hónapja al­kalmából a mi agitkettöseink 37 előfizetőt szereztek az Uj Szónak. Továbbá a Nemzetközi Nőnapkor if­júságunk agitált községünkben és így 280 darab tojást és 360 liter te­jet szolgáltattak be terven felül. A csoport tagjai mind megrendelték az Üj Ifjúságot. A vezetőségi gyű­lésen kidolgoztuk az áprilisi mun­katervet és köteleztük magunkat, hogy áprilisban lejátszunk két ha­ladó szellemű színdarabot és az Ol­vasókörünk munkáját megjavítjuk, továbbá méltón megünnepeljük a Világifjúsági Hetet. Büszkék va­gyunk nagyon, hogy CsISz-tagok le­hetünk és ezután soha nem fogjuk megengedni, hogy a mi csoportunk ne működjön megfelelő mértékben. Pásztor elvtárs kritikája nem volt egészen építő kritika, mert ahogy ö állítja, olyan nagy hanyatlás nem következett be a csoportunk munká­jában. Hibáink voltak és vannak, de igyekezünk azokat minden erőnk­kel kiküszöbölni, de ő csak a hibák­ra mutatott rá és ezeket a szép eredményeket meg sem említette. A mi fiataljaink tudják, hogy milyen nagy feladatok hárulnak reánk, de nem torpannak meg, ha­nem bátran néznek szembe a nehéz­ségekkel és minden erejükkel igye­kezni fognak, hogy minél jobban kivegyék a részüket a szocializmus felépítéséből. A perjés! CsISz vezetősége. Ezredünk kötelezettségvállalása a pártkonierencía tiszteletére A hangszóró éles hangja hallat­szott március 22-én a kaszárnya minden részében. Közölte velünk, hogy este 8 órakor az alakulat pártszervezete tagságii gyűlést ren­dez, amelyen a közeledő ezred-párt- koniereneia előkészületeivel fognak foglalkozni és megválasztják a ki­küldötteket. Az elvtársak rögtön megértették az ezred-pártkonferen- cia jelentőségét. Azon gondolkoz­tak, hogy milyen kötelezettségeket vállaljanak, mert 29-én és 30-án már megtartják és nem sok idő van addig. Az elv társak tudták, hogy most itt az alkalom bebizo­nyítani, mennyire szívükön fekszik a szocializmus minél előbbi felépíté­se. A gyűlés végén a következő kö­telezettségvállalásokat tették: 1. Bisztránszky István tizedes megszerzi a „példás katona“-jelvé- nyét. 2. Boukal Károly közkatona ta­nulmányi eredményét egy fokkal felemeli. 3. Kopecky Zdenek közkatona, a kultúrcsoport vezetését vállalta. 4. Kollárik Vince közkatona a kaszárnyaudvar javításán 24 bri­gádórát dolgozik. 5. Labaj János közkatona az ala­kulatban lévő három magyar fiú közül kettőt megnyer az Uj Ifjúság előfizetőjének. 6. Truksa Béla hadnagy 21 napos szabadságából egy hetet az osztra- vai vízierőmü építésénél dolgozik le. 7. A tisztikar .legnagyobb része kötelezte magát, hogy .egyszerre ve­szik ki szabadságukat és így Kril Kálmán főhadnagy vezetésével a púchovi vízierőmü építésénél egy hetet dolgoznak. 8. Az alakulat szervezeti bizott- sága a pártkonferencia tiszteletére versenyeket rendez, az alakulat sza­kaszai között tisztaságban, sorako- zásban és a napirend utolsó pontig Való . betartására. Ezek a kötelezettségvállalások annak a bizonyítékai, hogy néphad­seregünk katonái szeretik a Kom­munista Pártot és mindent meg­tesznek, hogy segítsék nagy mun­kájában. Labaj János közkatona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom