Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-12-17 / 48. szám
6 Ol IFJÚSÁG 1952 december Í7 A párt és kormány 1952 november 10-i és december 2-i határozata a testnevelés és sport fejlestése érdekében teendő intézkedésekről Népi demokratikus köztársaságunkban a testnevelés és sport fontos feladata, hogy a városok és vidék dolgozó népének egészségét megacélozza az építő törekvések számára, hogy a nép testi és védelmi képességét fokozza, hogy munka után örömet és felüdülést nyújtson. A testnevelés és sportfeladata, hogy a munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség széles tömegeit állandóan egyesítse a kommunista párt és a kormány által kitűzött feladatok teljesítésére, hogy különösen az ifjúság és a dolgozók soraiban nevelje a büszke szocialista ha- zafiságnak és a népi demokratikus haza lelkes védelmének érzelmeit. Elősegíti a Szovjetunió, a népi demokratikus országok válogatottjaival, valamint más országok haladó sportolóival való kölcsönös érintkezéssel a proletárinternacionalizmus érzésének kifejlődését és megszilárdítsa a világ dolgozóinak egységét a tartós béke megvédéséért és megszilárdításáért folytatott harcban. ★ Hazánknak a szovjet hadsereg által 1945. májusában történt felszabadítása és a munkásosztálynak 1948. februárjában az áruló reakció felett aratott győzelme lehetővé tették. hogy a szocializmus építésének útjára lépjünk, hogy lerakjuk országunk gazdasági fellendülésének és a dolgozók anyagi és művelődési felemelésének szilárd alapját. A széles népi rétegek testnevelése és sportja a szocialista művelődés és nevelés elválaszthatatlan része. A csehszlovákiai kommunista párt által vezetett dolgozó népünk arra törekedett, hogy megteremtse a testnevelés egységes szervezetét, amely újabb fellendüléshez vezeti testnevelésünket és sportunkat. A Szokolban és a sportszövetségekben levő burzsoa elemek a február előtti nemzeti front politikai pártjai áruló képviselőinek segítségével gátolták ezt az egyesítést. Összeesküvés! céljaik érdekében szándékosan akadályozták a tesnevelés és sport fejlődését. Különösen a Szokolból akartak alapot teremteni a népi demokratikus rendszer ellen folytatott harcukra. A munkásosztálynak 1948. februárjában aratott győzelme lehetővé tette a Szokol megtisztítását a nyilvánvaló reakciótól, és azt ,hogy hozzáfogjunk az önkéntes testnevelés és sport egységes megszervezéséhez és hogy új időszakot kezdjünk testnevelési mozgalmunk fejlődésében, állandó harcban a régi Szokol- és sportfunkcionáriusok egy részének gátló befolyásaival szemben. Miután a Szokolban egységesen megszerveztük a testnevelést és sportot, és miután meghoztuk a testnevelés és sport állami gondozásáról szóló törvényt, a testnevelés és sport többé nem csupán a Szokolnak ügye, hanem állami fontosságú és az állam gondozása alatt álló ügy lett. A csehszlovákiai kommunista párt vezető irányítása alapján és a Kle- ment Gottwald elnök elvtárs által kitűzött „A Szokol a dolgozóké" elv szellemében el • volt rendelve, hogy a Szokolt nagy tömegszervezetté kell átalakítani, a Nemzeti Pront aktív alakulatává, úgyhogy a szocializmus építésének időszakában a testnevelés és sport fejlődését dolgozó népünk érdekei határozzák meg. ★ Az újjászervezett Szokolban a testnevelési mozgalom szélesebb méreteket öltött és az utolsó években magasabb színvonalra emelkedett. Az. hogy mindig több dolgozó és különösen az ifjúság résztvesz a testnevelésben és sportban, bizonyítja országunk új. örömteljes életét. és a dolgozók kultúrszínvonalá- nak és anyagi jólétének emelkedését. A versenyeken, melyek a legfontosabb nyári és téli sportokban folynak, folyton nagyobb számú fiatalság vesz részt az üzemekből, falvakból, iskolákból és állami oktatóhelyekből. Az ifjúsági sportjátékok fokozták testnevelésünk tömegjellegét. Mindig tömegesebb a Szo- kolban nem szervezett fiatalságot ölelnek fel, kifejlesztik az erőt és a védelmi felkészültséget, üdülést nyújtanak a fiúknak és leányoknak, egészséges versenyt fejlesztenek köztük és magasabb sportteljesítményeket eredményeznek. A védelmi képességi jelvény verseny számainak teljesítésében való részvétel és annak előkészítése, mint az általános testnevelés alapja, elősegíti a lakosság védelmi felkészültségét és a sportolók magasabb sportteljesítményeit. A nyár; és téli védelmi képességi versenyek sikeres eredményei bizonyítják. hogy dolgozóink a védelmi nevelést és felkészülést a szocializmus építése közben békés törekvéseik közt első helyre teszik. Az üzemekben, falvakon és iskolákban rendezett versenyek helyes formája a dolgozók széles rétegeit bírta rá arra, hogy résztvegyenek a védelmi képességi versenyekben, amelyekben bebizonyítják azt a törekvésüket, hogy testi erejüket edzeni akarják és készen akarnak állni hazájuk védelmére. A testnevelés tömeges fejlődése, az ifjúság nagyméretű részvétele az ifjúsági sportjátékokban, a sportolók sokoldalú és különleges előkészítésének javulása lehetővé tették a sportteljesítmények sokkal hatalmasabb emelkedését. A kerületi és járási versenyeken azelőtt hallatlan eredményeket és számbeli részvételt érnek el. A köztársasági bajnokságok a legkiválóbb sportolók hatalmas seregszemléje, akik folyton jobb eredményeket érnek el és újabb országos csúcsokat állítanak fel. Azok a kiváló teljesítmények, melyeket válogatottjaink a XV. Olimpiai Játékokon a könnyű atlétika és más sportágak terén elértek, bizonyítják, hogy meg vannak nálufik az összes feltételek ahhoz, hogy az élenjáró sportolók sorai még jobban bővüljenek és hogy népi demokratikus köztársaságunk dicsősége és becsülete érdekében teljesítményeik színvonalát még fokozzák. Az elért eredményeket azoknak a kedvező feltételeknek köszönhetjük, amelyeket a testnevelési mozgalom fejlődése számára a népi demokratikus rendszer teremtett meg. Klemen! Gottwald elvtárs köztársasági elnök, a Kommunista Párt és a kormány nagy figyelmet fordítanak a testnevelésre és sportra és gondoskodnak annak pénzügyi és anyagbeli biztosításáról. Ennek bizonyítékai azok a nagy összegek, amelyek a költségvetésben évenkint új játszóterek, tornacsarnokok és sportintézmények létesítésére vannak szánva, amelyek a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek és a testnevelési és sportmozgalom sokoldalú fellendítésének céljait szolgálják. Habár sok sikert értünk el, mégis a Szokol testnevelési munkájának eddigi eredményei nem felelnek meg az összes lehetőségeknek és annak a gondoskodásnak, amelyet népi demokratikus államunk fordít a testnevelésre. A további fejlődést föltép a következő hiányok akadályozzák: Testnevelésünk és sportunk életében nem használtuk fel eléggé a szovjet testnevelés bevált tapasztalatait Nem sikerült eddig kiküszöbölni a sport idényszerüségét és öncélú voltát, nem sikerült megvalósítani a tervszerű munka rendsze- ■: akosztílyokban az egész évig tartó sokoldalú testnevelési munka bevezetését. A képességi jelvényszerző verseny számaira való előkészület mint a széles népi tömegek megnyerési eszköze a szabályszerű és aktiv testnevelési és sportmunkára, eddig nem lett valamennyi egyesület és szakosztály munkájának tartalma. Elégtelen az önkéntes dolgozók (szervezők, oktatók, gyakorlók, edzők és játékvezetők) neveléséről való gondoskodás. Az iskolázás nem történt tervszerűen, nincsen meg a kiképzett káderek nyilvántartása és vezetése. Kevés gondot fordítanak a szakképzett és hivatalos testnevelési dolgozók nevelésére. A sportolók, oktatók és edzők közt a szocialista hazafiság és a prole- támemzetköziség szellemében folytatandó politikai nevelömunka a Szokolban alacsony színvonalon áll. Nem harcolnak határozottan a testnevelés és sport kapitalista felfogásának maradványai ellen. Az építő törekvéssel és a békéért való harccal kapcsolatban tartandó rendszeres megbeszélések nem lettek az egyesületek és szakosztályok rítun- kájának részévé. Mostanáig számos helyen feltűnik a sportban a szocialista erkölcs megsértése, csekély gondot fordítanak továbbá a közönség nevelésére. A hibák kiküszöbölése érdekében eddig csak csekély mértékben használják fel a bírálatot és önbírálatot. Csekély mértékben vezették be a testnevelés terén a védelmi képességet növelő sportszámokat és a hadsereggel való együttműködés szövetségével sem fejlődött ki teljes mértékben a közös munka. Nem fordítanak kellő gondot a sportolók egészségügyi gondozására. A testnevelésben csekély a tudományos tevékenység, nem kapcsolódik eléggé a szovjet tudomány eredményeihez és elszakadt a gyakorlattól. Gyenge a testnevelésnek és sportnak sajtó, rádió és film segítségével való propagálása, és a propaganda legfeljebb sporthíradásokra szorítkozik. A sok hiányosság abból keletkezik, hogy az Állami Testnevelési és Sporthivatal nem fejtett ki mindig elég erős kezdeményezést és rugalmasságot a testnevelés és sport irányításában. Ugyanúgy a nemzeti bizottságok gyakran nem fordítottak elég figyelmet a testnevelés és sport kérdéseire. Éppoly kedvezőtlen jelenség, hogy a Szokol központi szervei nem összpontosították figyelmüket különösen arra, hogy a testnevelési és sportmunka új hatásos eszközeivel sokkal jobban aktivizálják a testnevelési mozgalom tagjait. Továbbá, nem igyekeztek arra, hogy alapos szervező munkával és az önkéntes testnevelői dolgozók széleskörű aktívájával való legszorosabb és élénk kapcsolatban biztosítsák testnevelésünk és sportunk továbbfejlődésének útját. A Központi Szakszervezeti Tanács és annak szervei a szakszervezeti tevékenység során nem fordítanak kellő gondot a testnevelésre és sportra. Nem bírják rá az üzemtanácsokat arra ,hogy nagyobb részt vegyenek az üzemek testnevelési és sportéletének megszervezésében. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség is csak keveset tesz annak érdekében, hogy megnyerje az ifjúságot a testnevelés és sport rendszeres üzé- sére, s csak gyengén érvényesíti befolyását a fiatal sportolók és önkéntes testnevelési dolgozók nevelé- sébjjp, habár ez a CsISz egyik fő feladata a fiatal nemzedék nevelése terén. A testnevelés v?g apaságának elégtelen értékelése j.mos kerületi és járási bizottság által, valamint a Csehszlovák Kommunista Párt alapszervezeteinek bizottsága által, különösen az üzemekben okozta azt, hogy a kommunisták a testnevelés terén végzendő munkát nem tekintették lényeges pártfeladatnak és kevéssé vettek részt a testnevelési és sportmunkában. Gazdasági, politikai és művelődési életünk gyors fejlődése következtében a testnevelés is túlnőtt azokon a határokon, amelyeket a régi szervezés kijelölt és új szervezési feltételek keletkeztek, amelyek hazánk megszülető szocialista életének megfelelőek. Bebizonyult, hogy ma már a Szokol egyedül nem tudja felölelni és sikeresen vezetni az oktatók és sportolók széles tömegeit, és kiderült, hogy a Szokol felette szűk alapszervezet a tesnevelés! mozgalom számára, amely új életünk minden szakaszán hatalmasan fejlődik. A szovjet testnevelés szervezési irányelvei, amelyek * munkahelyek.. kel való szoros kapcsolatra támaszkodnak testnevelési munkánkban, melyet az üzemekben, iskolákban, szakintézetekben, a hadseregben és a nemzetbiztonsági testületben folytatunk, teljesen beváltak. Az így szerzett tapasztalatokat ki kell terjeszteni és kimélyíteni, és testnevelésünkben és sportunkban következetesen alkalmazni. ★ A Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége és a kormány megtárgyalták testnevelésünk és sportunk mai helyzetét, hiányosságokat és a politikai, gazdasági és művelődési élet fellendülése mögött való hátramaradás okait és elrendelik a következő intézkedéseket, amelyek a csehszlovákiai testnevelés továbbfejlődése érdekében szilárd szervezési alap megteremtésére szükségesek. A. A testnevelés és sport terén az Állami Testnevelési és Sportbizottság, továbbá a nemzeti bizottságok és azok testnevelési szervezeteinek közreműködésével egységes állami irányítást és ellenőrzést kell bevezetni. Az Állami Testnevelési és Sport- bizottság és a nemzeti bizottságok teljes mértékben felelősek a testnevelés és sport fejlődéséért a Csehszlovák népi demokratikus Köztársaságban. Főfeladatuk, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, hogy a testnevelésben és sportban ifjúságunkat és sportolóinkat a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szellemében neveljék. Ezzel kapcsolatban államunkban a testnevelés és sport alkalmazását össze kell kötni az új szocialista sportoló és az öntudatos fegyelmet tartó néző nevelésével. Ennek a feladatnak teljesítése érdekében az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak és a nemzeti bizottságoknak rendszeres harcot kell folytatniok a testnevelés és sport minden kapitalista csökevénye és szokása ellen, amely a sportban még mindig felmerült. Ezért következetesen és kitartóan kell harcolni mindazon hiányosságok ellen, amelyek államunkban a testnevelés és sport fejlődését gátolják. Az Állami Testnevelési és Sport- bizottság és a nemzeti bizottságok kötelessége, hogy állandóan összekössék a testnevelés és sport gyakorlását, egész népünk, különösen azonban a fiatalság védelmi nevelésével. Ezért rendszeresen ki kell mélyíteni és kiterjeszteni az Állami Testnevelési és Sportbizottság és a nemzeti bizottságok együttműködését a testnevelés és sport terén a hadsereggel, a nemzetbiztonsági testülettel, a határőrséggel, a hadsereggel való együttműködési szövetTekintettel ama, hogy a testnevelés állami fontosságú ügy, az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak — mint a csehszlovákiai test- nevelési mozgalom legfőbb szervének — fontos hivatása van; hogy országunkban vezesse, irányítsa és ellenőrizze a testnevelési és sportéletet. Feladata, hogy a világ leghaladóbb és legfejlettebb testnevelésének — a szovjet testnevelésnek — gazdag tapasztalataiból merítsen és hogy a testnevelési szervezeteknek 1. 1953. január 31-ig szervezze át az Állami Testnevelési és Sporthivatalt, mint az Állami Testnevelési és Sportbizottság szakközegét és lássa el megfelelő számú szakképzett és szervezéshez értő testnevelési dolgozóval; 2. 1953. január 31-én jóváhagyás végett terjessze a kormány elé az Állami Bizottság szabályzatát, amely részletesen megállapítja a bizottság hatáskörét, szervezetét és .munkáját; seggel és a népi milíciával, népünk honvédelmi felkészültségének fokozása céljából. Evégböl a Csehszlovák Köztársaság kormánya mellett felállítjuk az Állami Testnevelési és Sportbizottságot, Szlovákiában pedig a Megbízottak Testületé mellett a Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottságot. Fierlinger elvtárs kormányelnökhelyettesnek meghagyjuk ,hogy ‘erjesszen elő javaslatot az Állami Test- nevelési és Sportbizottság elnökének, alelnökeinek és többi tagjának kinevezésére és terjesszen elő javaslatot arra, hogy a Megbízottak Testületében megtárgyalják a Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottság elnökének kinevezését, aki azután a Megbízottak Testületé elé javaslatot terjeszt be a Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottság alelnökének és tagjainak kinevezésére. B. A testnevelésnek ős sportnak a munkaszakaszok szerinti gyakorlására új szervezetet kell teremteni. Ezért elrendeljük: I. A Itözponti Szakszervezeti Tanácsnak és szövetségi bizottságainak, hogy szervezzék meg és hajtsák végre a Szakszervezet tagjainak és azok családtagjainak önkéntes testnevelését és sportját. H. Az iskola-, tudomány- és mffvé- szetügyi minisztériumnak, hogy szervezze meg és hajtsa végre a kötelező és önkéntes (iskolán kívüli) testnevelést és sportot az I., H. és III. fokú iskolák tanulói közt és a kötelező testnevelést a főiskolákon; amennyiben az iskolai testnevelés más minisztériumok hatáskörébe tartozik, ennek a feladatnak elvégzését az illető minisztériumoknak hagyjuk meg, amelyek nevelési módszer kérdéseiben az iskola-, tudomány- és müvészetügyi minisztériummal egyetértésben járnak el. III. A munkaerőügyi minisztériumnak. hogy szervezze meg és hajtsa végre az önkéntes és kőtelező testnevelést és sportot a mim- kaeröügyi minisztérium ügykörébe tartozó tanhelyek tanulói és alkalmazottai közt. IV. A Szokolnak, hogy szervezze meg és hajtsa régre az önkéntes testnevelést és sportot a falvak és kisebb városok dolgozói közt. nem léteznek szakszervezeti nevelő egyesületek. V. A nemzetvédelmi minisztérium, nak, hogy szervezze meg és hajtsa végre az önkéntes testnevelést és sportot a katonák ess a katonai igazgatás közt. VI. A nemzetbiztonsági minisztériumnak. hogy szervezze meg la hajtsa végre az önkéntes testnevelést és sportot a nemzetbiztonsági * testület és a határőrség tagjai közt. egységes eszmei, szervezési, eljárási és gazdasági irányelveket nyújtson, a testnevelés felvirágoztatása és a sportbajnokságok színvonalának emelése érdekében. Az Állami Testnevelési és Sport- bizottság a kormánnyal szemben felelősséggel tartozik a testnevelés helyzetéért, munkájában gondoskodnia kell a párt és a kormány határozatainak teljesítéséről és biztosítania kell végrehajtásukat országunkban. 3. 1953. január 31-ig a kerület! nemzeti bizottságoknál és központi nemzeti bizottságoknál biztosítsa testnevelési és sportbizottságok létesítését, amelyek rendszerint 15— 20 tagból, a járási nemzeti bizottságoknál és az egységes nemzeti bizottságoknál. rendszerint 9—11 tagból állnak és dolgozza ki azok vezetésének és ellenőrzésének módját; 4. 1953. január 31-ig biztosítsa az illető nemzeti bizottságoknál a test- nevelési és sporszervek kiépítését A Az A. szakaszhoz. Megjavítjuk és elmélyítjük az állam gondoskodását a testnevelésről és a sportról Az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak elrendeljük:
