Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-12-03 / 46. szám
1052 december 3 Ol IFJÚSÁG Az EFSz-ek mintaszabályzat tervezete (Folytatás a 4. oldalról.) kibővítésére és gyarapítására, gazdasági tenyészállatok, szerszámok vásárlására, azövetkezeti épületek felépítésére stb. 4s nem szabad felhasználni a tagok között való szétosztásra. Az oszthatatlan alapra a szövetkezet évente az egész pénzjövedelem legalább 7 százalékát és legfeljebb 15 százalékát osztja be. b) Vetőmagok és palánták alapja és takarmányalap. A termésből évente elkülöníti a vetőmagvak és palánták alapjára azt a mennyiséget, amely szükséges lesz a vetéshez és ültetéshez a jövő évben. A takarmányalapba azokat a takarmányokat osztja be, amelyek a jövő termésig szükségesek lesznek a közös szövetkezeti gazdálkodásban lévő összes állatok etetésére. Rossz termés esetéi« a termékek egy részét elkülöníti a vetőmagvak és takarmányok érinthetetlen és évente felújított biztosítási alapjára; a biztosítási alapra való juttatásnak a vetőmagvak és takarmányok alapjára juttatott mennyiség legkevesebb tíz-tizenöt százalékát kell kitennie, a taggyűlés az elnökség javaslatára minden évben elhatározza, hogy az évi vetőmagéi takarmányszükségletnek milyen részét helyezi a biztosítási alapba. A vetömagalapba és a biztosítási alapba tartozó, valamint a takar- mányalapba tartozó készletek el. adása tilos. c) Szociális alap. A szövetkezet szociális alapot létesít és egészíti ki a tagokról való szociális gondoskodás biztosítására. A szociális alap eszközeiből fedezi a szövetkezet a szövetkezeti tagok betegbiztosításának illetékét, segítséget nyújt a tagoknak vagy családtagjaiknak abban az esetben, ha nem az ö hibájukból történt munkaképtelenség áll be, vagy pedig más szükséges szociális esetekben. E célokra évente a szociális alapra az összpénzjövedelem legfeljebb 3 százalékát és megfelelő természetbeni részt juttat. d) Kulturális alap. A szövetkezet kulturális alapot létesít, amelynek eszközeiből fedezi a kultúrszükségletek költségeit, valamint a tagok szak- és politikai nevelését, tanulmányi utak rendezését, szakirodalom beszerzését, stb. Erre a célra minden évben egész pénzjövedelmének legfeljebb 1 százalékát juttatja. VII. A MUNKÁK MEGSZERVEZÉSE ÉS JUTALMAZÁSA ÉS A MUNKAFEGYELEM 15. cikkely A szövetkezeti gazdálkodásban az összes munkákat a szövetkezet tagjai végzik személyesen a taggyűlés által jóváhagyott házimunkarend Izabályai alapján. Munkabérviszonyba csupán olyan saemélyeiket lehet felfogadná, akik. nek külön képzettségük és szakfel- ' készültségük van (agronómus, könyvelő, stb.), ha a szövetkezet ezeket a dolgozókat nem szerezheti meg saját tagjai közül. párért dolgozó munkaerők ideiglenes alkalmazása csak kivételesen vaoi megengedve, ha a szövetkezet tagjai teljes munkaerejének kihasználása mellett sem tudják maguk elvégezni a csúcsmunkákat; bérért dolgozó munkaerőket lehet felfogadni építkezési munkákra is, ha nem lehet őket elvégezni saját munkaerőkkel. 16. cikkely. Az elnökség a taggyűlés jóváhagyásával a szövetkezet tagjait állandó munkacsoportokba osztja be, kinevezi és visszahívja e csoportok vezetőit. Az állandó munkacsoport a szövetkezeti gazdálkodás alapvető termelési egysége. A mezei munkacsoportokat legkevesebb egy vetési eljárás idejére alakítják meg. Az elnökség minden egyes munkacsoporthoz a dűlőket vagy azok részeit az egész vetési eljárás» idejére osztja be, ugyanígy a szükséges szerszámokat, fogatokat, szövetkezeti gépeket és esetleg gazdasági épületeket is. A munkacsoportokat az állattenyésztésben az esxts tenyészeteit számára létesítik; ha az Állattenyésztés kisebbméretü, akkor létesítenek egy munkacsoportot az állat, tenyésztési termeié* számára és kisebb szakaszokat az egyes tenyészetek számára. Az elnökség minden munkacsoporthoz kétjiárom évre osztja be az állatokat, valamint a szükséges leltárt, istállókat és más szükséges épületeket és fogatokat is. A földek, élő és holt leltár, valamint épületek beosztásáról két példányban jegyzőkönyvet készítenek, amelyet a szövetkezet elnöke és a munkacsoport vezetője írnak alá. A csoport egyes tagjainak munkafeladatait a munkacsoport vezetője határozza meg, aki köteles a lehető legcélszerűbben kihasználni a csoport minden egyes tagjának képességeit és tapasztalatait; emellett nem szabad befolyásoltatnla magát baráti vagy rokonsági viszonytól és csupán a szövetkezeti tagok szakképzettségét, tapasztalatait és képességeit kell tekintetbe vennie. Ab állapotos és szoptató asszonyoknak könnyebb munkát kell kiosztani és a szülés előtt egy hónapra, valamint a szülés után hat hétre egyáltalán mentesíteni kell őket a munkául, Ezen idő tartamára az utolsó 12 hónap alatt ledolgozott munkaegységek számának tízszázalékát ismerik el nekik. A szövetkezeti tagoknak a szövetkezet iskoláztatásuk ideje alatt naponta 0.5—2 munkaegységet nyújt a taggyűlés határozata szerint. Az elnökség szükség szerint építkezési munkacsoportot állít fel a tervezett szövetkezeti építkezések megvalósításának szüksége« méret ben. A munkacsoportok vezetői működésűkben a szövetkezet elnöke alá vannak rendelve. A munkacsoportok vezetői kötelesek megtáigyalni a csoport feladatainak teljesítését csoportjuk szövetkezeti tagjaival tartott munkamegbeszéléseken. A műszaki növények, kapásnövények; zöldségfélék, magtermelő területrészek és más kultúrák megművelése számára,' amelyek rendkívüli gondosságot és sok kézimunkát igényelnek, a csoport keretében szakaszokat létesítenek, amelyekre a kultúrákat legkevesebb egy év tartamára rábízzák. Az elnökség a szakaszok vezetőit a csoportvezetővel való megegyezés alapján állapítja meg. 17. cikkely Az összes mezőgazdasági munkákat a szövetkezetben akkordban végzik. Minden egyes munkára olyan teljsitményi normát állapítanak meg, amelyet a lelkiismeretesen dolgozó szövetkezetesek teljesíteni tudnak; emellett tekintetbe veszik az igásállat, gépek és földek állapotát. Az elnökség kidolgozza a teljesítményi normák javaslatát mindenfajta munkára és munkaegységekben való értékelésüket; a teljesítményi normák munkaegységekben való értékelésénél tekintetbe veszik a munkát, nehézségét, szövevényességét és fontosságát és a munkák elvégzéséhez szükséges szakképzettséget. Ennek alapján azután minden munkát, például egy hektár felszántását, egy hektár bevetését, munkaegységekben értékelnek. A teljesítményi normákat és azoknak munkaegységekben való értékelését a taggyűlés hagyja jóvá. A taggyűlés megállapítja a munkaegységek számát, amelyet minden szövetkezeti tag köteles ledolgozni, a munkaegységek kötelező számának nem szabad 180-nál kevesebbnek lennie és kisgyermekes anyáknak 120 munkaegységnél kevesebbnek lennie. A taggyűlés a munkaegységek legkisebb kötelező számát 120- ra szállíthatja le, azonban csak kivételes esetekben, keVésbbé munkaképes tagoknál. Az elnökség dönti el, hogy az egyes tagoknak milyen számú munkaegységet kell ledolgoz, niok az egyes munkaszakokban, hogy biztosítsák a munkának agrotechnikai időtartamok alatt való elvégzését. A munkacsoport vezetője naponta átveszi és beírja a munkát, amelyet a csoport tagjai végeztek és legalább hetenként egyszer igazolja a tagok munkaiéi jegyzéseit. Minden héten fcejiEüjtjp. a könyvelőhöz a munkaegységek elszámolására szolgáló kimutatást, amelyet az elnök igazol. Az elnökség havonta kifüggeszti a szövetkezeti tagok azon jegyzékét, amelyben fel van tüntetve, hogy a szövetkezet egyes tagjai hány munkaegységet dolgoztak le az elmúlt hónap alatt. Legkésőbb a következő év január 31-ig legalább 14 nappal a taggyűlés előtt, amelynek gondoskodnia kell a szövetkezet jövedelmének szétosztásáról, az elnökség táblázatot függeszt ki, amelyben feltünteti a szövetkezet minden egyes tagja által a múlt évben ledolgozott munkaegységek teljes számát, és a jövedelmet, amely a végső elszámolás alapján az egyes tagokat megilleti. Ezt a kimutatást az elnök, a könyvelő és a munkacsoport vezetője Írják alá. 18. cikkely /• A ledolgozott munkaegységekre a szövetkezet a tagoknak az év folyamán előlegeket folyósít készpénzben azon összes 50 százalékáig, amely egy munkaegységre valószínűleg szerint pénzben esik. A taggyűlés engedélyezheti a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával, teljesen kivéte. les szociális esetekben és ha ezt megengedi a szövetkezet pénzügyi állapota, az egyes fizetési időszakok, ra a tagoknak a munkaegység valószínű pénzértéke 70 százalékának előlegezését. A természetben fizetett előlegek magasságát és fajtáját az elnökség határozza meg a termésbetakarítás állapota alapján. mégpedig úgy, hogy a fennmaradó munkaegységek számára, amelyeket ar termésbetakarítástól az év végéig fognak ledolgozni, kellő mennyiségű természetbeni maradjon. Amennyiben nem teljesítették teljes egészében az államnak való beadást, a szövetkezet a tagoknak gabona, és burgo- nyaelölegeket nyújthat a ledolgozott munkaegységekre úgy, hogy a kiadott előlegek teljes mennyisége ne lépje túl a már beadott mennyiség 15 százalékát a gabonában és 10 százalékát a burgonyában. Az adott előlegeket a szövetkezet az évvégi végleges számadásnál számolja el a tagokkal. ^ 19. cikkely. A taggyűlés annak a munkacsoportnak, vagy azoknak az egyes szövetkezeti tagoknak, akik a szövetkezet számukra megszabott egészévi termelési tervében túllépték termelési feladatukat, pótjutalmat juttat. A pótjutalmat természetben vagy pénzben nyújtják a csoport, szakasz vagy egyes szövetkezeti tagok által a meghatározott terven felül elért termékek 50 százalékos mennyiségéig. A pótjutalmat csak akkor lehet természetben nyújtani, ha a szövetkezet teljesítette az államnak való beadást az illető termékben vagy termékfajtában és ha kellőképpen biztosította a vetőmag és takarmányalapokat; az állattenyésztésben csak akkor, ha a szövetkezet az illető tenyészetben teljesítette beadási feladatait, valamint a tervezett állományt is. Ha a pótjutalmat ily módon nem adhatják ki természetben, pénzben fizetik ki. A taggyűlés dönt arról is, mily mennyiségben tudják be és utalják ki a pótjutalmat a szövetkezet elnökének, a munkacsoportok vezetőinek és a szövetkezet más dolgozóinak,- akik érdemeket szereztek a tervezett termelési feladatok .túllépésé, ben. 20. cikkely A szövetkezet minden tagja köteles személyesen dolgozni a szövetkezetben, rendesen és gondosan végezni munkáját, szem előtt tartani a szövetkezet elnökének, a munkacsoportok és csapatok vezetőinek utasításait, betartani a munkafegyelmet és úgy teljesíteni feladatait, hogy magas terméshozamokat érjenek el, magasfokú hasznosságot érjenek el a gazdasági állatoknál és a gépek és fogatok teljes kihasználását is elérjék. Ha a szövetkezeti tag elhanyagolja szövetkezeti munkáját,, hanyagul végzi a rábízott munkát, vagy megszegi a munkafegyelmet, a* elnökség feladatul róhatja rá a rosszul végzett munka ismételt elvégzését munkaegységek beszámítása nélkül, a házimunkaszabályzat értelmében óvó figyelmeztetésben és megdorgá- lásban részesítheti a taggyűlés előtt és megbüntetheti 5 munkaegység elvesztéséig terjedően, stb. Ha ezek a tag megjavítására Irányuló intézkedések hatástalanok maiadnak, a taggyűlés elnöksége az ilyen tag kizárását javasolja. 21. cikkely. Minden tag köteles óvni a szövetkezeti tulajdont és gazdaságosan bánni vele. A szövetkezet azon tagjának, aki durva hanyagsággal kárt okozott a szövetkezeti tulajdonban, az elnökség az így keletkezett kárt megtérítés céljából számlájára Írja. A közös szövetkezeti tulajdonnak bárminemű meglopását, a szövetkezet marhaállornányának és többi vagyonának, a gép -é* traktorállomás gépeinek szándékos megrongálását a szövetkezet közös érdekeinek elárulását a nép ellenségeinek nyújtott segítségnek tekintjük. Azon személyek ellen, akik ily bűntettet követtek el, megteszik a büntető feljelentést és folyamatba teszik ellenük a büntető eljárást. VIII. A SZÖVETKEZET IGAZGATÁSA. 22. cikkely A szövetkezet ügyeit a taggyűlés igazgatja; a taggyűlések közti időben a szövetkezet igazgatását a taggyűlés által megválasztott elnökség Irányítja. A taggyűlés a szövetkezet legfelsőbb szerve. A taggyűlés: a) elfogadja a szövetkezet alapszabályait, b) a szövetkezet tagjainak soraiból megválasztja az elnököt *és az elnökség többi tagjait, valamint a számvizsgálóbizottságot, c) tagokat vesz fel és zár ki, d) jóváhagyja az egészévi termelési tervet, költségvetést, továbbá a gép- és traktorállomással kötött egész évre szjló szerződést, e) jóváhagyja a pénzbeli és természetbeni jövedelmek szétosztását, a közös alapokra való juttatásokat, az évi jelentést és a zárszámadást, f) jóváhagyja a számvizsgálóbizottság jelentését, g) jóváhagyja a teljesítménynormákat, a munkáknak munkaegységekben történő értékelését és megszabja a pótjutalom magasságát, h) jóváhagyja a házi munkaszabályzatot, i) jóváhagyja a pénzintézetektől való kölcsön felvételeket, és a szociális és kulturális alapból való kifizetéseket, j) dönt minden további ügyben, amelyhez a szabályzatok értelmében szükséges a jóváhagyás. Az elnökségnek többi, az ösz- szes olyan kérdésekben való döntései, éa mindazon határozatok, amelyek kimondottan a taggyűlést illetik meg, a taggyűlés jóváhagyása nélkül érvénytelenek. A taggyűlés érvényesen határozhat, ha legalább a tagok fele jelen van. A szövetkezet elnökének, az elnökség, a felülvizsgálóbizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, a tagnak a szövetkezetből való kizárásáról, a pénzbeli és természetbeni jövedelmek kiosztásáról, és a zárszámadás jóváhagyásáról szóló határozatok érvényességéhez is szükséges, hogy a taggyűlésen az összes tagoknak legalább kétharmada jelen legyen. A taggyűlés határozatának érvényességéhez a jelenlévő tagoknak a felénél nagyobb nyílt szavazásban megállapított többségére van szükség. A taggyűlést legalább két nappal előbb hívja össze az elnök a helyi szokásos módszer szerint a tárgyalás helyének, idejének és programmjának megadásával. 23. cikkely A taggyűlés kétévi időtartamra megválasztja az 5—9 tagból álló elnökséget a szövetkezet nagysága szerint. Az elnökség, mint a szövetkezet végrehajtó szerve teljes mértékben felelős a taggyűlésnek a szövetkezet igazgatásának és tevékenységének egész irányításáért és az állammal szemben való kötelezettségeinek teljesítéséért. Az elnökség határoz minden dologban, amely nincs kimondottan fenntartva a szövetkezet más szervei számára. Az elnökség határozatképes, ha jelen van az elnökség tagjainak felénél nagyobb többsége és az elnök vagy helyettese. Az elnökség szükség szerint jön össze, de legalább kéthetenként egyszer. 24. cikkely. \ A taggyűlés megválasztja a szövetkezet elnökét, aki egyúttal az elnökség elnöke is. Az elnök irányítja a szövetkezet mindennapos munkáját és felügyei arra, hogy a munkacsoportok vezetői és a szőr vetkezet vezető dolgozói teljesítsék kötelességeiket. Képviseli a szövetkezetét a hivatal"’'’, a bíróságok és a nyilvánosság előtt; a pénzügyi jellegű iratokat az elnök és a könyvelő Írja alá, a többi iratokat az elnök és az elnökség egy tagja Írja alá. 25. cikkely. A szövetkezet könyveléséi az elnökség által a taggyűlés jóváhagyásával kinevezett könyvelő vezeti. A könyvelő köteles a szövetkezet könyvelését folyamatosan és pontosan, az egységes földműves szövetkezetekre vonatkozó egységes tervezet szerint vezetni, valamint vezetni az összes "előírt könyvelési könyvek Minden évben, legkésőbb január 31-ig összeállítja a zárszámadást, amelyet az elnökség megtárgyal és jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjeszt. A felügye- löbizottság felülvizsgálja a zárszámadást és véleményt ad róla a taggyűlésnek. A könyvelő az elnöknek és a szövetkezet elnökségének van alárendelve. A könyve-’ lőnek nincs joga a szövetkezet pénzeszközeinek előlegek kifizetéséről, alapok felhasználásáról önállóan dönteni. A szövetkezetnek van továbbá pénztárosa, akinek gondjaira van bízva a készpénzgazdálkodás és folyamatosan bejegyzi a készpénzbevételt és kiadást rendes okmányok alapján a pénztárkönyvbe. A szövetkezet raktámoka nyil- 1 vántartja és kezeli a szövetkezetben elraktározott összes készleteket, ügyel rendes és biztonságos elhelyezésükre és gazdálkodik velük. A könyvelő, a pénztáros és a raktárnok jogait és kötelességeit a házi munkarend szabja meg. 26. cikkely. A taggyűlés kétévi időtartamra megválasztja a 3—» tagból álló számvizsgáló bizottságot: A szám- vizsgáló bizottság választását a járási nemzeti bizottság erősíti meg. A számvizsgáló bizottság elnököt választ magának. Az elnökség tagjai, a könyvelők, a ^>énz- tárnok és a raktárnok nem Tehetnek a számvizsgáló bizottság tagjai. A számvizsgáló bizottság, mint a szövetkezet felügyelő szerve, ellenőrzi a szövetkezet minden gazdasági és pénzügyi tevékenységét. Egy negyedév alatt egyszer megejti: a) az állam iránt való beadási kötelességek teljesítésének, vala-’ mint a szövetkezet állami és szocialista szektorbeli hitelezői iránti kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését; b) a bevételek és kiadások költségvetése teljesítésének ellenőrzését (Folytatás a 6- oldalon.) mwwwwwMiMiimwwwwnwmwiw Jj IBJUSAU - a JsISz Szlovékl&j VOa ponti Bizottságának hettlapla Ktadla í Smena. a OslSz Szlovák KA/pnntt '-’tzott- -ágának kiadOvéltalata tíraitslava 9ol* rCsővel k - Szerkeszti - -zerkesztAhizott- -ág FAszerkesztA SzAkr iOzsel — Szerkeszt Ásás fis ktadonivniai irarislava. SoltAsovei i l'eiefnn H40 51 < v -Z9-SÍ i. - Nvomls a PKAVDA n 0 ivomdéia. Bratislava - ElAfizetCs -gv svr* tiki.— Kés. félévre 50.— Kfis - A ooatatakarék- pénztári befizetőlap száma: S-13.890. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. alkalmazásáról,^ sem pedig az
