Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-10-22 / 40. szám

1952 október 22 .---- ÖJIFJÖSÄG PÉLDAKÉPÜNK A SZOVJET SAJTÓ Kövessétek a komáromi járási CsISz példáját Ifjúsági Szövetségünk lapja, az Űj Ifjúság hatalmas eszköz a csehszlovákiai magyar Ifjúság kezében az ötéves terv feladatai­nak teljesítésénél, a szocializmus felépítésénél hazánkban. Szük­séges, hogy a járási, kerületi és az alapszervezetek funkcionáriu­sai napról napra terjesszék az Űj ifjúságot. Mindnyájunknak pél­dául szolgálhatnak a komáromi járási CsISz funkcionáriusai, akik kötelezettséget vállaltak, hogy november 7-ig, vagyis a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójáig és ennek tisz­teletére az Űj Ifjúságnak 500 új előfizetőt szereznek. Kötelezett- ségvállalásukat teljesítik is, mert már eddig 90 darab megrendelő- lapot küldtek be kiadóhivatalunkba. Elvtársak, kövessétek példá­jukat, hogy az Üj Ifjúságot minden csehszlovákiai fiatal magyar olvassa. ' «• Üzemeink ifjúsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35, évfordulójának tiszteletére 1952 október 1-töl november 15 ig tartják meg a sssovjet sajtó előfize­tőinek toborzását. A szovjet sajtó előfizetőinek toborzását egybekötik az orosz néft nyelvtanfolyamok hallgatói toborzásával. Az előfizetők toborzásába bekapcsolódnak a tö megszervezetek, a nemzeti front minden szerve kerületekben, járáso kon, falvakban és az üzemekben. A »Journal« lapterjesztő vállalat, amely a szovjet sajtót terjeszti, a tobor­záshoz különféle propagációs anya­got adott ki, amelyet szétküldtek a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Sző vétségé járási vezetőségeinek, és szükség esetén az érdeklődőknek is küld. Az 1952—53. évi orosz népi nyelv, tanfolyamokon az eddiginél is na­gyobb jelentősége lesz a szovjet sajtónak. A tanítók és mindazok részére, akik oroszul tanulnak, nél­külözhetetlen segédeszköz lesz. A kezdők tanfolyamán a különféle ké. pes-, ifjúsági- és gyermeksajtó nagy segítségül lesz a tanulásban. Az orosz népi nyelvtanfolyam résztve­vői a tanfolyam végeztével a szov­jet sajtót már nemcsak olvasni fogják, de a szovjet emberek ta­pasztalatait is fel fogják használni, megvitatják azokat és a lehetőség szerint a szerzett tapasztalatokat felhasználják munkahelyeiken. A szovjet politikai vagy szakirodalom olvasásának legnagyobb jelentősége abban van, hogy dolgozóink közvet. lenül és a leggyorsabb módon tudo­mást szereznek a kommunizmus építőinek nagy sikereiről, a legújabb és legjobb munkamódszerekről, amelyeket a Szovjetunióban alkal­maznak. A tömegszervezetek, a szakszer­vezet, a Csehszlovákiai Szovjetbará. tok Szövetsége, a CsISz, a nemzeti bizottságok mellett dolgozó Nőszö­vetség tevékenységüket a szovj t sajtó terjesztésére, olvasására és felhasználására irányítsák. E fel­adatra rendkívüli figyelmet kell szentelniük az összes iskoláknak. Dolgozó és tanuló ifjúságunknak nagy választék áll rendelkezésére a szovjet sajtó termékeiből. A moszk­vai Pravdát, amely az igazság leg hűbb hirdetője, a párt és a szovjet- barát és funkcionáriusok és minden békészeretö ember olvassa. A Szov. jetunió Kommunista Pártjának lap­ja, a »Bolsevik«, swpely a marxiz mus-leninizmus elméletének alap. vető és speciális problémáival fog­lalkozik, minden dolgozót tanít. A »Novoje Vrejma«, amely cseh nyel­ven Nová Dóba cím alatt jelenik meg, a nemzetközi politikai helyzet, tel foglalkozik és ezért szükséges, hogy mindenki olvassa. Az »Ogo- nyok« című hetilap és a »Szovjet- szkiij Szojúz« című havilap, nép. szerű képes lapok a kommunizmus építkezéseivel ,a művészet, a tudó. mány és az irodalommal Ismertet­nek meg. A »Krokodil« cimü szati­rikus lap tanulságos írásokat közöl s mindenütt szívesen olvassák. Szakszervezeti dolgozóink, funkció náriusaimk és általában dolgozóink nagy érdeklődéssel olvassák a szov. jet szakszervezeti lapokat és újr. '.- gokat, főleg a »Trud«-ot, (amely vasárnap is megjelenik), továbbá a »Professzáonalnyie Szojúzi«, »V Po. moscs Prof szőj uznomu Aktivu«, »Vszjemirnoja Profszojuznoje Gyvi. zsenyie« cimü lapokat, amelyek ha­vonként kétszer jelennek meg. Az üzemi klubok rtszére a »Klub« cí­mű lap nagy szolgála' -* tesz, amely nek nagy hasznát vesszük különféle előadásokon. A »Komszomolszkája Pravda« és a »Molodoj Bolsevik« cimü lapok az ifjúság lapjai, amelyből ifjúságunk nagy tapasztalatokat szerezhet és munkahelyén felhasználhatja azo. kát. A földműves ifjúság részére a »Molodoj Kolhozmyík« című lap I nyúj t nagy segítséget, a munkás- ifjúságnak a »Technika Mologyo- zsd«, a »Znanyíje Szila«, valamint a »Smjena« nevű képes hetilap és a »Mologyozs Mira« című havilajp. Asszonyaink részére Is bő válasz, ték nyílik. Elsősorban a »Szovjet szkája Zsenstyina« képeslap, továb­bá két havilap, a »Rabotnyica« és a »Kresztyjanka«, amelyek az üzem és a falu problémáival foglalkoznak. A sportolók részére, a »Szovjet- szkij Szport« és a »Fiszkul'túra i Szport« című képeslapok állnak rendelkezésre. Ez évben, valamint a jövő évben a Szovjetunió által küldött újságok és lapok közül nagyobb választékunk van. Az 1953. évben az ukrajnai lapokból és folyóiratokból is bő vá­lasztékunk lesz. Elsősorban a »Ra gyanszkája Ukrajína«, továbbá az »TTkrajina« havilap, a »Ragyanszká Zsinka« a nők részére. Az ifjúság részére a. »Dnyipro«, a gyermekek részére a »Barvinok«, valamint az ukrán »Pionyírszkája Gazetta« nyújt bő olvasnivalót. I ság politikai nevelését jobban el kell mélyíteni, hogy öntudatuk fo­kozódjék. A szemináriumon résztvett elv­társak még nagyobb erővel és lel­kesedései kell, hogy dolgozzanak az alappolitikai körök vezetésében, hogy ezáltal az Iskolázásunk ko­moly sikereket érjen el. A szemináriumon szerzett tapasz­talatokkal indulunk az új iskolázási évbe. A szemináriumon .feltüntetett hiányosságok az alappolitikai kö­rök vezetőit arra. fogják késztetni, hogy a jövőben munkájukban lehe­tőleg ne ismétlődjenek a régi hibák. i Karakán. 300.000 korona értékben, arm az­előtt selejtként veszendőbe ment. A Holicky József javaslata sze­rint - végzett munkával a 14.401 és 14.411-es számú termékeken meg­gyorsították az összekötő gyűrűk termelési ciklusát. Az újítás előtt 60 gyűrűt gyártottak naponta, most az új módszerrel naponta 200 dara bot is elérnek és 425 kg hegesztő- anyagot takarítanak meg. További újítójavaslattal a pormentes világí­tótestek gyártásánál évente 32.400 kg fémlemezt takarítanak meg 750.000 korona értékben. Értékes az a javaslat is, mely a világító tes­teknek és egyes préselt alkatré­szeiknek a „kukulit" nevű új nyers­anyagból való gyártására irányul. A KELETSZLOVÄKIAI GÉPMÜVEK kassai Szovjet Hadsereg-üzemében dolgozó fiatalok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu­lójának tiszteletére igen szép köte­lezettségvállalásokat tettek. Király és Rohályik elvtársak vállalták, hogy tervüket ezentúl mindig 230 százalékra teljesítik. Ezt a kötele­zettségvállalást már most teljesítik, mert ez a két elvtárs 230—240 szá­zalékra dolgozik. Nagy Antal és Prokop András vállalták, hogy ter­vüket 150 százalékra teljesitik és ügyelnek a gépek karbantartására. Dombi elvtárs szintén ezt a kötele­zettségvállalást tette. Szintén a Keletszlovákiai Gép- müvek Szovjet Hadsereg-üzemében dolgozik Radusovszky István elv­társ, CsISz- és párttag. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére kötele­zettséget vállalt, hogy az ötéves tervből reá eső feladatokat Sztálin elvtárs 73-ik születése napjáig, vagyis 1952 december 21-iig teljesí­ti. Radusovszky elvtárs a Szovjet Hadsereg-üzem legjobb CsISz esz­tergályosa és egyben legjobb mun­kása. Aprólékosabb riportot Radu­sovszky elvtársról lápunk legköze. iebbi -számában közlünk. Ebből az üzemből sok CsISz-tag Magyarországon dolgozik. Vállalták, hogy ők maguk előállítanak egy építményt a testvéri, népi demokra­tikus Magyarországnak. Az üzem dolgozóinak nagyrésze most Ma gyarország és a Szovjetunió részére készít termékeket. A CsISz-tagok nagyrésze ebből a munkából is de­rekasan kiveszi részét. Mindnyájan bekapcsolódtak á szocialista mun. kaversenybe. Ezzel akarják kifejez­ni szerete tűket, hálájukat a nagy Szovjetunió iránt. A PARTIZÄNSKEI gépmüvek dolgozói a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 35. évfordulójá­nak tiszteletére kötelezettséget vál­laltak, hogy az ötéves terv negyedik évének feladatait ez év december 7-ig teljesítik. A CsISz.munkacso- portok pedig vállalták, hogy ez év december I-ig teljesítik ugyanezt. Az üzemben nagy számban találunk jó munkásokat. Például Bartek Im­re 140, Uradnyícsek Emil 173, Goga Artur pedig szintén 173 százalékra teljesíti feladatát. A CsISz üzemi szervezetét nagy­ban segíti előrehaladásában a párt- szervezet és az üzem vezetősége. Ennek ellenére ebben az üzemben az oktatási évvel elmaradtak, mert még eddig nem alakították meg a CsISz alappolitikai köreit. A propa­gandisták kiválasztása és iskoláz­tatása azonban megtörtént. Remél­jük, hogy a partizánskei CsISz ta­gok hamarosan hozzálátnak a CsISz alappolitikai köreinek meg. alakításához. Kerületi tűzoltószemlét tartottak Pozsonyban Október 19-én Pozsonyban fel­léptek a tűzoltó csoportok a kerületi nemzeti bizottság által a kerületi tűzoltó szövetség bizottságával és a központi nemzeti bizottsággal kö­zösen rendezett kerületi tűzoltó na­pon. Délelőtt Ligetfalun versenyez­tek a pozsonyi kerület legjobb tűz­oltócsapata címéért. A férficsapa­tok közül első helyre került a szmo- lenioei tűzoltó csoport, a női cso­portok közül a Lagáárska Nová Ves-i csoport, az ifjúsági verseny­ben pedig a modrankai helyi csoport | ifjai győztek. A párkányi járás propagandistáinak szemináriuma Ez év október 11-én összejöttek a párkányi járás propagandistái, hogy megbeszéljék az ifjúság 1952 —53. évi iskoláztatását. A párt- szervezet kiküldöttei és az előadók igen szépen és komolyan megtár­gyalták az ifjúság iskoláztatását. Pontról pontra átvették az egész évi anyagot, majd kitértek az alap- szervezétek nehézségeire és megol­dásra váró problémáira. A szeminárium nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, elsősor­ban a meghívottak nagy százaléka nem jelent meg a szemináriumon. Ez a jelenség arról tanúskodik, hogy a párkányi járásban az ifjú­Az új technika napjai az érsekújvári Elektrosvit-üzemben Október 18-tól 20-ig az új techni­ka napjai zajlanak le az érsekújvá rí Elektrosvit nemzeti vállalatban, amelyeket egybekötöttek az újító Javaslatok kiállításával Ebben az időben a szakemberek oktatásban részesítik az érsekújvá­ri Elektrosvit-üzem mestereit és többi dolgozóit, valamint a nyitrai kerület más üzemeinek résztvevőit a szerszámok elektroeróziós kemé­nyítőséről és Rosszinszkij szovjet mester -módszeréről. Ez alkalommal több újító kiállítja újítási javasla­tait. Füle János mester azt az újító- javaslatát állítja ki, amellyel fokoz aa a glyptál égetettfesték kihaszná­lását. Újításával több mint 6000 kg festékanyagot használnak fel újra —«VWVWWW—/—AWVW—Awv—«WW-WVW——WWW—WWWV—W—«WWV—WWW ——————————————————WVWW,—.WWWW.WWWVWW—vw—wwwwwww Tergenyén voltam Zselíztől hat kilométerre fekszik Tergenye község. Itt a határ kicsit dombos, de a fa­lu kis- és középparasztjai még­is áttértek a közös gazdálko­dásra. Tudják azt, hogy csak úgy biztosíthatjuk boldogabb jövőnket, ha közösen, munka- csoportokban gazdálkodunk földjeinken. Ebben a kicsiny faluban dol­gozik Viktóriusz László brigád­ja, az Ifjúsági traktoros-brigád. Azt hiszem, megérdemli ezt a nevet, mert igazán fiatalok, mégpedig bátor fiatalok dol­goznak ebben a brigádban. Ez abból is látszik, hogy ez a bri­gád mindmáig a sárói traktor­állomás legjobb brigádja. Az aratásban és a cséptésben is az első helyen volt... Elhatároztam, hogy meglá­togatom a fiúkat, s legalább beszélgetek a brigád vezetőjé­vel, a tizenkilenc éves Viktó­riusz Lacival Zselízről gyalog indultam Tergenyére. Az út kicsit sáros volt, nemrég eső esett, tehát emiatt. De amint áthaladtam a sötétvizű Garam Hidján, már szikkadtabb út tá­rult elém. Itt már szél is fújt, a Garam másik felén, a völgy­ben azonban nem. Kicsit ösz- szehúztam magam s igen ki­léptem, mert idejében szerettem volna megérkezni. Mikor elértem Tergenye első házait, egy nénitől tudakozód­tam a brigád után. — Itt, ebben a sárgaházas udvarban megtalálod a trakto­ristákat, fiam — felelt barát­ságosan kérdezősködésemre. Bementem az udvarba, de bi­zony ott egy lelket sem talál­tam. Mindössze egy elromlott traktor és egy pótkocsi volt az udvar felszeretése. Kimentem a kapuba. — Mondja lelkem, hob talá­lom meg a traktoristák veze­tőjét? — szólítottam meg egy, a kapu mellet elhaladó me­nyecskét. , A menyecske először tréfásan végignézett rajtam, majd vidá­man válaszolt: — A posta mellett lakik... — és kezével a posta irányába mutatott. Már éppen indulni akartam, amikor kerékpáron, egy vödör­szerű edénnyel a kezében, 18 — 19 évesnek látszó fiú érke­zett az udvarba. Ez Lajcsák István volt, a brigád egyik tagja, aki olajért jött az állo­másra. Bemutatkoztunk egy­másnak. majd érdeklődtem a brigád munkája iránt — Legjobb lesz, elvtárs, ha beszélsz a brigád vezetőjével, — szólott kisé szégyenlősen mosolyogva — ugyanis mi nem akarjuk önmagunkat dicsérni... Mindent megtudhatsz a veze­tőnktől. Eközben elkészült az olaj­öntéssel s intett, hogy mehe­tünk ő szívesen elvezet a brl- gádvezető lakására, mert vé­letlenül most otthon van, Sá­rára készülődik, a traktorállo­másra. A brigádvezető valóban ott­hon volt éppen ebédelt. Amint benyitottam, rögtön felkelt az asztaltól, megtörölte száját, s átvezetett a szomszéd szobába. Mialatt hellyel kínált, szemügy re vettem öt. Mafias, szélesvál- lú fiú, mosolygósarcú, igen fia­tal. öltözékéből, mozgásából úgy vettem ki, hogy most ér­kezett meg valahonnan. Bizto­san a brigádnál volt. Ezt az el­gondolásomat ő is megerősítet­te, amikor így szólt: — Éppen most érkeztem meg a földekről. A brigádomnál vöt- iám, csak azért jöttem be, meri Sáróra kell mennem gyűlésre. Cigarettára gyújtott, majd kíváncsian várakozott. — Hogyan dolgoznak a trak­toristák? — érdeklődtem kis idő múlva. ' — Azt hiszem, nem túlzók, amikor azt *■ mondom, hogy ezek a fiúk a traktorállomás legjobb dolgozói. Nem kell ezeket hajtani a munkába... Mennek ők maguktól, mégpe­dig örömmel. Aratáskor egy­szer előfordult, hogy egészen 12 óráig arattunk, mert végez­ni akartunk még azzal a táb­lával. ügy tizenegy óra tájban szóltam a fiúknak, hogy hagy­juk • abba, mert úgy sem vég­i • • • zünk vele, a tábla igen nagy. Ök eleinte akadályoskodtak, hogy ők bizony tizenkettőre végeznek vele; mikor azonban látták, hogy ebből nem le$z semmi, Viktóriusz László, az unokaöcsém azt ajánlotta, hogy keljünk fel hajnali két órakor, úgyhogy reggel hatra készen legyünk, mire a szövet­kezet elnöke kijön. Ügy is tör­tént. Hajnalban két ' órakor minden traktoristához elmen­tem, felköltöttem őket. Nyom­ban kimentünk a földekre s reggel öt órára készen állt a tábla. Elhallgatott, rámnézett. Mo­solyogtunk, majd folytatta: — Tegnap Lacinak, az uno­kaöcsémnek elromlott a trak­tora. Délig javította, délben kimerít szántani, s még este hat óráig túlteljesítette egész napi tervét. Az öcskös a bri­gád legjobb traktorosa. Talpas —Sztálinyeccel dolgozik a na­pi feladatát a szántásnál 333 százalékra teljesítette. Aztán itt a többi: Kovács Jani 182-re, Jurák Máté 172-re, Lajcsák Pista pedig 122 százalékra dol­gozik. Hát nem jó brigád ez?... De ez még nem minden. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulójának tisz teleiére köteleztük magunkat, hogy az őszi munkákat két nappal előbb végezzük el s megtakarítunk két százalék üzemanyagot... — Te, Laci... Te...l Gyere már enni, elhűl a leves — szó­lott most be a szobába egy né­ni, valószínűleg Laci édesany­ja. — Ilyen ember ez, kérem alássan, — fordult most felém — napokig nem főn ebédelni, folyton a határban van. Viktóriusz elvtárs megnyug­tatta őt, hogy rögtön megy ebé­delni, csak még egy kicsit be­szélget velem. — Most már úgy állunk, — folytatta később — hogy kél Viktóriusz Lás7jp~ brigád­vezető. traktorosunk az őszieket veti, természetesen agregátlal és keresztsoros vetéssel. Kovács elvtárs a műtrágyaszórásnál is agregátot állított össze. Min­den nap tizenegy hektáron el­szórta a műtrágyát. — S mit csináltok szabad időtökben. Például, mikor esik az eső — kérdeztem kis szünet után. — A múltkor a traktorállo­máson könyvjutalmat kapott a brigád minden tagja. Most eze­ket a könyveket olvassuk, mi­kor esik az eső és dolgozni nem lehet. — Járnak-e hozzátok Zselíz- rőt, a iárásról? Segitenek-e benneteket? — Sajnos, — felelte — ta­vasszal voltak itt utoljára. — Érdekes, — tűnődtem nekem Balkó elvtárs, a járási CsISz vezető titkára azt mond­ta, hogy a napokban járt itt— Viktóriusz elvtárssal még vagy tíz percig beszélgettünk, aztán elváltunk. En újra gya­log indultam Zselízre, meri au­tóbusz, sajnos, nem ment. Ter­genye falu végén utolért Vik- toriusz elvtárs kerékpáron. — Mi az, ilyen hamar meg­ebédeltél? — kérdeztem. — Megyek Sáróra elvtárs. A viszontlátásra! Látogass el máskor is. Ezeket. a szavakat úgy kiál­totta, mert már igen messzire haladt. Sokáig néztem utána, miközi- ben folytattam a gyaloglást Zseliz felé... Jakubec Tibor« f

Next

/
Oldalképek
Tartalom