Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-10-15 / 39. szám
Noszkó István, a csallóközcsütörtöki traktorállomás fiatal trakto- ristája, az őszi szántásoknál naponta több mint 200 százalékra teljesíti feladatát. Ifjú traktoristák, kövessétek Noszkó elvtárs példáját! (Prandl felvétele) kor ott voltam és vártam a többieket. Ügy 8 óra tájban bejön egy elvtárs, a traktorosbrigád vezetője és közli velem, hogy a gyűlést nyugodtan elhalaszthatjuk, mert bizony a tagok .nem érkeznek meg. Mi tehát elhagytuk az iskola termét, ahol a gyűlést tartottuk volna . ‘. A hódosi CsISz-nek minél előbb munkához kell fognia. Ma, amikor ifjúságunk szocialista építésünk minden szakaszán igen eredményesen dolgozik, azt hiszem, Hódoson sem maradhat el az ifjúság,, hanem neki is ki kell vennie rézsét a szocializmus építéséből. Tóth Béla, Hódos. Hogyan ment a bényí ifjúság sorozásra A bényí ifjúság a sorozás napjára már régen készülődött. A sorozóhelyre, Párkányba Áron tanító elvtárs. a CsISz elnöke vezetésével mentek el. Büszkén álltak a sorozóasztal elé, mert tudták kötelességüket és érezték azt, hogy mit jelent a népi demokratikus hadsereg katonái közé állni. Az újonccá válás példát mutatott az egész falu fiatalságának, mert fegyelmezettek voltak, nem utánozták a letűnt idők duhajkodó újoncát. Egy rövid kultúrműsort rendeztek, ahol szép szavalatok hangzottak el. Az ünnepség lezajlása után a falu vezetősége köszönetét mondott a sorozáson megjelent újoncoknak s hangsúlyozták, hogy ez az első eset, amikor ilyen rendet és fegyelmet lehetett tapasztalni. Ilyen ifjúságot akar nevelni Ifjúsági Szövetségünk, amely öntudatos, fegyelmezett, amely megvédi a békét és a. munkásosztály eddig elért eredményeit. Kovács László, Losonc, Új utakon a gömörhOrkai üzem ifjúsága Sírok;? elvtárs születésnapjára szervezetünk vállalta, hogy az üzemben ledolgozunk 250 brigádórát. Adódott is munkalehetőség az üzemben. Szenet kellett átrakni az egyik helyről a másikra, mivel a szén régi helyére szükség volt. Hozzá is fogtunk a munkához, arcunkat vastagon belepte a szénpor, az izzadtság fehér barázdákat szántott rá. Örömmel lapátoltunk és vígan dolgoztunk, mert tudatában voltunk annak, hogy ezzel is elősegítjük üzemünk termelését és kiküszöböljük a kiürítéssel kapcsolatos esetleges hiányokat. Ezt a munkát több délutánon át folytattuk, megállapítottuk azt, hogy a 250 brigádóra helyett 360 órát dolgoztunk le. Ezenkívül még ledolgoztunk 50 órát a téglaüritésnél és 3C órát a lúgtoronynál. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére vállaltuk, hogy üzemünkben az ősz- szes hulladékvasat összeszedjük és vagonba rakjuk. Ezt a vállalást rövidesen végre is fogjuk hajtani, mert tudjuk azt, hogy a hulladékvasból traktorok és mezőgazdasági gépek lesznek, amelyek könnyítik a munkát a mezőgazdasági termelésben. Tudjuk azt, hogy minden vállalásunkkal erősebb lesz a béketábor, mely táborban a dolgozók milliói megfeszített izmokkal dolgoznak a bányák mélyén és víg nótaszőval vezetik a kombájnokat a világbékéért, a boldogabb jövőért. Brezina László, Gömörhorkai cellulóze-müvek. ntwtwwwMtwtMHMtimmttwwmM ÜJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiái ponti Bizottságának nettlapja Kiadj» s Smena. a CsXSz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava, űq1< tásovej 2 — Szerkeszt! a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal iratísiava, SnltésoveJ 2 Telefon: 345-51 s. 1, '29-31, 3, — Nyomja a PRAVDA n , tvomdája, Bratislava — Előfizetés egy évre 100.— Kés. félévre 50.— Kés — A Ooststakaréfe- pénztári befizetőlap száma: 9-l3.<>90 — Hlrlapbélyeg engedélyezve Bratislava X így élnek a trencsénfeplici tanítói tanfolyam hallgatói Szlovákia minden részéröl összejöttek ide olyan fiatalok, akik a tanítói pályára szeretnének lépni. Szeretném röviden ecsetelni, hogyan élnek itt a jövő tanítói. Aeggel hétkor felkelünk s kezdődik a torna. Utána reggelizés, majd sajtóbeszámoló. A sajtószemlét minden nap más elvtárs tartja. Ez egy félóráig tart. Itt megvitatjuk a napi politikai kérdéseket s igen sokat ta-. nulunk csak magából a sajtószemléből is. Délig előadásunk vari. Igyekszünk ezeken az előadásokon a tudásból minél többet elsajátítani. Azt szeretnénk, ha majd mint tanítónk lépünk az életbe, minél többet tudjunk adni az ifjú nemzedéknek. . . 1 Tizenkét órakor ebéd. Mondhatom, kiváló kosztot kapunk. Délután szintén előadásunk van, majd öt 'órától magántanulás. Mi a magántanulás idejét is arra használjuk fel, hogy minél többet tanulhassunk. Ha szabad időnk van, akkor politikai vagy szépirodalmi müveket olvasunk. így élünk mi, munkás- és parasztfiatalok, akikből a négy hónap letelte után tanítók lesznek. Vámos László, Trencsénteplic. A CsISz nyifrai kerületi iskolájáról Érsekújváron egy igen megfelelő épületben nemrégen egyhetes magyarnyelvű CsISz politikái iskolát rendeztek. Erre az iskolára olyan elvtársakat választottak ki, akik már eddigi munkájukkal is bebizonyították, hogy bátor építői a szocializmusnak. Ezen az iskolán magam is előadást tartottam. A hallgatók minden problémához hozzászóltak, minden előadás után igen élénk vita fejlődött ki. A gyengébb elvtársak, akiknek azelőtt nem volt lehetőségük tanulni és így természetesen a vitában is gyengébbek voltak, megígérték, hogy az egyes anyagokhoz szükséges brosúrákat majd odahaza is tanulmányozzák. Azt is meg kell említenem, hogy a hallgatókban meg volt a közösségi érzés. A tanulásban segítettek egymásnak, mindenki arra törekedett, hogy tudását a másiknak átadja. A hallgatóságban tehát hiba nem lett volna, csak ezt az Iskolát a vezetőségnek tervszerűbben kellett volna megszerveznie. Például nem ■volt helyes, hogy a délelőtti előadásokat, amelyek a tudás legjavát adják, nem követte vita. Tanulókörök itt is alakultak, de nem voltak kellőképpen kihasználva. Egy körben nyolc-tíz elvtárs volt. A körök napi két órán keresztül tartottak vitát. Csakhogy ez nem történt tervszerűen, mert sok különböző vitaanyagba belefogtak, de megfelelően nem tudták átvenni. Ügy kellett volna megszervezni, hogy a tananyagnak kevesebbnek kellett volna lennie, de viszont ezt a keveset alaposan meg lehetett volna tanulni. Sok volt a téma, de nem volt idő átvenni. Sokszor a hallgatók nem tudták, mit csináljanak, mihez kezdjenek, melyik téma a fontosabb. Reméljük, hogy azok a dolgozó fiatalok, akik: kikerültek ebből az iskolából, igyekezni fognak, hogy az itt megtanult anyagot felhasználják napi munkájukban és tanulásukban. Bogota István, Nyitra. Uj kultúrházban nagyobb lelkesedéssel dolgozik majd a íüssi CsISz sem nézett úgy ki. A tagsági igazolványra úgy kell vigyáznunk, mint egy kincsre, nem szabad csak úgy semmibe venni. Példa lehet számunkra a szovjet komszomolisták szervezete, akik ruhájukba varrva őrizték me^ tagsági igazolványukat. Ezután következett a' vezetőség átszervezése. Bozsaki elvtárs helyesen bírálta a múlt évi vezetőséget amikor azt mondta, hogy a vezetőség nagyrésze aludt. Hibát követett el a testnevelési referens is, mert inkább elment a szomszéd községbe sportolni, minthogy a füssi ifjakkal foglalkozott volna. A kővetkező pont a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulója, valamint az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalások voltak. Minden CsISz-tag vállalta, hogy október végéig munkamenetüket megtartják és minden percet kihasználva, nagyobb eredményeket fognak elérni. Ezenkívül egy színdarabot fognak megtanulni és kultúrestet rendeznek. Kultúrest — kultűrház. Erre a szóra, mint valami varázslatra, minden CsISz-tag arcán öröm sugárzott. Az elnök ismertette, hogy voltak már kint mérnökök és meg is csinálták a tervet s megígérték azt, hogy rövidesen megkezdik az építkezést is. Mikor az elnök azt mondta, hogy az ifjúságnak kultúrháza lesz, szinte emelkedett mindenki a széken. Végre megvalósult a CsISz-csoport álma. A gyűlés legkiemelkedőbb pontja a fogadalomtétel volt. A füssi csoport tizenkét taggal szaporodott. Megható volt hallani, amikor egyszerre mondták: A szocialista jövőért akarunk dolgozni. Milyen szép, mikor egy ifjú a szocializmusért dol- gozhatik. Hálával tartozunk ezért a Szovjetuniónak és pártunknak. Ezért nem szabad megfeledkezni elődeinkről, akik a felszabadulásunkért küzdöttek. A gyűlés az Ifjúsági indulóval ért véget és minden ifjú azzal a jelszóval távozott, hogy mi igenis, a szocialista jövőért akarunk dolgozni. Paksi László, Füss. A iuc'abányaí CsISz-fagok kötelezettségvállalása 1952. szeptember 22-én Luciabánya CsISz-tagjai gyűlést tartottak, amelyen az SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére a következő kötelezettségvállalást tették: 1. Saját üzemükben ledolgoznak 82 brigádórát. 2. A CsISz politikai köreit és a pártoktatást rendesen fogják látogatni. 4» 3. Minden ünnepély alkalmával feldíszítjük a bányászotthont és a mozi termét. A CsISz-tagok ígérik és fogadják, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat százszálalékra teljesítik. Ezzel akarják kifejezni szeretetüket és tiszteletüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom iránt. Kötele* Imre, Szepsi. A szalatnyai CslSz-csoport az SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére a következő kötelezettségvállalást tette: 1. A helyi nemzeti bizottság földjein a cukorrépa felszedésénél és letisztításánál ledolgoznak 200 brigádórát. 2. Öt új tagot szereznek a CsISz- be. 3. Tagsági igazolványaikat rendbehozzák. 4. Az orosz nyelv népi tanfolya- main teljes számban résztvesznek. 5. Két kultúrestet rendeznek. 6. A kultúrház rendbehozásánál ledolgoznak száz órát. A csoport tagjai ígérik, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat idő. ben és 100 százalékra fogják telje, síteni. * Természetesen ebben a csoportban is vannak hiányosságok, főképpen a sajtóolvasásnál. Az elmúlt V * napokban gyűlést tartottunk, ahol többek között szó volt az ifjúsági sajtóról is. Megkérdeztük a tagságot, kinek nem jár még Üj Ifjúság. Jelentkeztek négyen. A három elvtárs mindjárt meg is rendelte, a negyedik azonban nem rendelte meg. Azt hangoztatta, hogy minek neki az újság, amikor úgy sem olvassa. Sajnos, csoportunkban még vannak ilyen tagok. De mi igyekezni fogunk, hogy őt és más ilyen ta gokat a helyes útra vezessünk. Színek Etel, Szalatnya. Miér! nem dolgozik a hódosi iíjúság 1949 októberében Hódoson megalakult a CsISz 47 taggal. A milliós CsISz-tagságért folytatott versenyben tagjaink létszáma 72-re emelkedett. Bizony, el kell ismernünk, hogy ez a 72-tagű csoport azóta semilyen munkát sem végzett: aludt és csak papíron szerepelt. Ha. a vezetőségben keressük a hibákat, akkor a vezetőség azt feleli, hogy a tagok nem járnak rendesen gyűlésekre, nem teljesítik rendesen feladatukat: ha pedig a tagoknál érdeklődünk a vezetőség iránt, akkor pedig a vezetők a hibásak. A közelmúltban is egyik este gyűlést hívtunk össze. A gyűlés idejét este fél 8 órára állapítottuk meg. Én, mint elnök, már 7 óra 10 percAmint az utcára kiléptem, mind- i járt hallottam a zenét. Észre lehe- | tett venni, hogy a CsISz-csoport tagjai gyűlést készítenek elő és abból, hogy majdnem mindnyájan megjelentek, arra lehetett következtetni, hogy nagyon fontos kérdésekről lesz ma szó. A kultúrházban jött össze a falu fiatalsága. Ahogy belépünk, nemsokára megérkezik az elnök is és megkezdődik a gyűlés. A gramofon elhallgat, mindnyájan helyet foglalnak, az elnök üdvözli a megjelenteket, a helyi pártszervezet kiküldöttét. ' Először a múlt heti határozat teljesítését ellenőrizték, majd a tagsági igazolványok ellenőrzésére került sor. Minden tag tagsági könyvét átvizsgálták s a legtöbbjüknek rendben találták az igazolványát. Volt azonban olyan tag is, akinek az igazolványa inkább a salátához hasonlított, mint a tagsági igazolványhoz. Azt mondta, azért ilyen, mert mindig magánál hordja. A töb-. biek is főáguknál hordták, de mégA szalalnyaí CsISz-csoport az SzK(b)P XIX. kongresszusára
