Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-10-15 / 39. szám

dig az áttérés a „mindenkinek szükségletei szerint" formulára, ha olyan gazdasági tényeket, mint a kolhozcsoporttulajdon, az áruforgalom, stb. érvényben hagyunk." (Ugyanott.)

Amíg a szocialista gazdaságban megmarad a két fö termelési szektor, az állami és a kolhozszektor, feltétlenül érvényben marad az áruforgalom, „pénzgazdaságával" együtt, mint népgazdasági rendszerünk elengedhetetlen és hasznos eleme. Minthogy a szocializmusban megmarad az árutermelés és az áruforgalom, megmarad az értéktörvény is, bár ez rendszerünkben már nem tölti be a termelés szabályozójának szerepét.

Az áruforgalom azonban, éppúgy, mint az értéktörvény, nem örökkévaló. Amikor a szocialista termelés két fö formája: az össznépi és a kolhoztermelés helyén létrejön majd egy mindent átfogó termelési szektor, — az áruforgalom, „pénzgazdaságával" együtt, éppúgy, mint az értéktörvény, eltűnik. Szikrányi marxizmus sincs azoknak gz embereknek a nézeteiben, akik úgy vélik, hogy az áruforgalom a kommunizmusban is megmarad. Az áruforgalom összeegyeztethetetlen a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet perspektívájával.

Sztálin elvtárs elméletileg kidolgozta a kolhoztulajdonnak az össznépi tulajdon színvonalára való emelését célzó intézkedések kérdését, az állami ipar és a kolhozok közötti termékcsere rendszerére való fokozatos áttérés kérdését. A termékcsere mos- tani csírái — amelyek a gyapot-, len-, cukor-, répatermesztő kolhozok és más kolhozok termékeinek „árura- váltásában" jutnak kifejezésre — széleskörű termékcsere-rendszerré fognak fejlődni.

„Ez a rendszer — mutat rá Sztálin elvtárs — a város által a falu rendelkezésére bocsátott termékek óriási növelését követeli, ezért különösebb sietség nélkül, a városi termékek fel- halmozódása arányában kell bevezetni. De következetesen ingadozás nélkül be kell vezetni, lépésről lépésre sztíjritve az áruforgalom hatókörét és bővítve a termékcsere hatókörét.

Ez a rendszer, azáltal, hogy szűkíti az áruforgalom hatókörét, megkönnyíti ^z áttérést a szocializmusról a kommunizmusra. Azonkívül lehetővé teszi, hogy a kolhozok alaptulajdonát, a kolhoztermelés termékeit bekapcsoljuk az össznépi tervezés általános rendszerébe.

Ez lesz a reális és döntő eszköze annak, hogy jelenlegi viszonyaink között a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára emeljük". (Ugyanott.)

A termékcsere-rendszer feltétlenül előnyös a kolhozparasztság számára, mert a kolhozparasztság az államtól sokkal több terméket fog kapni, még pedig olcsóbb áron, mint az áruforgalom mellett. Azok a kolhozok, amelyek már most felhasználják a termékcsere-rendszer csíráját jelentő „áruváltást“, érzik e rendszer óriási előnyeit és hasznát. Ismeretes, hogy a kolhozok között különösen sok a gazdag kolhoz.

Ahhoz, hogy előkészítsük a kommunizmusra való áttérés alapvető előfeltételeit, mint Sztálin elvtárs rámutat: „Harmadszor, szükséges,

hogy elérjük a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely biztosítja a társadalom minden tagjának fizikai és szellemi képességeit minden oldalú fejlesztését, hogy a társadalom tagjai olyan képzettséget szerezhessenek," amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőivé váljanak, hogy szabadon választhassanak foglalkozást, s ne legyenek a fennálló munkamegosztás miatt egész életükre egy bizonyos foglalkozáshoz láncolva". (Ugyanott.)

„Ehhez mindenekelőtt legalábbis hat, majd öt órára kell csökkenteni a munkanapot. Erre azért van szükség, hogy a társadalom tagjai megkapják a mindenoldalú képzettség megszervezéséhez szükséges elegendő

szabad időt. E célból továbbá, be kell vezetni az általános és kötelező politechnikai oktatást, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a társadalom tagjai szabadon választhassák meg foglalkozásukat és ne legyenek egész életükre egy bizonyos foglalkozáshoz láncolva. Szükséges továbbá ehhez a lakásviszoAz SzK(b)P Központi Bizottságának beszámolója

i %

* nyok gyökeres megjavítása, a munkások és alkalmazottak . reálbérének felemelése legalább kétszeresére, ha nem még nagyobbarányú emelése, mind a pénzbeli fizetés közvetlen emelése, mind pedig — különösen — a közszükségleti cikkek árának további rendszeres csökkentése útján.“ (Ugyanott.) •

Csupán mindezeknek az előfeltételeknek teljesítése után — tanít bennünket Sztálin elvtárs - lehet remélni, hogy a munka a társadalom tagjainak számára teherböl — ami a ka pitalizmusban volt, — a legfőbb lét- szükségletté válik, a társadalmi tulajdont pedig a társadalom minden tagja a társadalom léte megingathatatlan és sérthetetlen alapjának fogja tekinteni. Csupán együttvéve mindezeknek az előfeltételeknek teljesítése után lehet áttérni a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" szocialista formuláról a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint" kommunista formulára.

Sztálin elvtárs óva int a meggondolatlan előreszaladástól és maga- sabbrendü gazdasági formákra való átmenettől, az átmenet elengedhetetlen előfeltételeinek előzetes megteremtése nélkül.

Sztár-n elvtárs \ ‘udományosan megoldott oly riag.vi társadalmi problémákat é; a kommunizmus olyan prog ram mkérdáseit, mint a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közötti ellentét megszűnte tése, kidolgozta a marxista tudomány új kérdését, az *zek között fenálló és a szocialista társadalomban még megmaradt lényeges különbségek felszámolásáról szóló kérdést.

lívmódon a párt jövőre vonatkozó terv«, — amelyek meghatározzák előrehaladásunk távlatait és útját — a gazdasági törvények is méretére, a komúmni*'a társadalmi építéséről szóló, Sztálin elvtárs ái- t?.< kidolgozott tudományra támaszkodnak. (Vihiros, hosszantartó taps.)

óriási és elvi jelentőségű a gaz da sági törvények objektív jellegé nek megalapozása Sztálin elvtárs által, ’Sztálin elvtárs’ ázt tanítja, hogy a gazdasági fejlődés törvényei, a politikai gazdaságtan törvényei, akár a kapitalizmusról, akár a szocializmusról legyen szó, egv tormán objektiv törvények, amelyek az emberek akaratától függetlenül végbemenő gazdasági fejlődési folyamatot tükrözik. Az emberek fel fedezhetik ezeket a törvényeket, megismerhetik, felhasználhatják a társadalom érdekében, de nem sem Hűsíthetik meg a régi - gazdaság: törvényeket. A gazdasági törvényeket nem emberi akarattal te remtik, hanem ezek új gazdasági feltételek alapján keletkeznek.

Mélységesen tévesek azok a nézetek, amelyek feltételezik, hogy lehet megteremteni, vagy megsemmisíteni a gazdasági fejlődés törvényeit, hogy — tekintettel arra a különleges szerepre, amely a történelemben a szovjet államnak ju tott — a szovjet állam érvénytelenítheti a fennálló politikai-gazdaság tani törvényeket, „formálhat” újakat vagy „átalakíthatja" azokat. Káoszhoz és a véletlenek uralmához vezetne annak tagadása, hogy a szocializmus gazdasági életében, objektív törvényszerűségek vannak. Az ilyen tagadás oda vezetne, hogy a politikai gazdaságtant mint tudományt felszámolnák, mert a tudomány nem élhet és fejlődhet az objektív törvényszerűségek elisme tése, e törvényszerűségek tanulmányozása nélkül. A gazdasági törvé nyék objektív jellegének tagadása a kalandorság, a teljes önkény eszmei alapját jelenti a gazdaság irányításának gyakorlatában.

Rendkívül nagy hozzájárulás a marxista politikai gazdaságtanhoz a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének és a szocializmus alapvető gazdaság, törvényének Sztálin által történt feltárása. Az alapvető gazdasági törvény meghatározza az adott termelési mód lényégét, fejlődésének minden fontos oldalát és fő folyamatát, kulcsot ad az adott gazdasági rendszer minden törvényszerűségének megértéséhez és megmagyarázásához.

. Sztálin elvtárs bebizonyította, hogy a mai kapitalizmus alapvető

gazdasági törvényének fő vonásai és követelményei „a maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomor- badöntése útján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása és rendszeres kifosz tása útján, vég’l pedig háborúk és a nemzetgazdaság milUarizáiása útján. amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel."

Ez a törvény feltárja és megma gvarázza a kapitalizmus kiáltó ellentéteit, feltárja a kapitalista államok agresszív rablópolitikájánaU gyökereit. E törvény hatása a kapitalizmus általános válságának elmélyülésére, a kapitalista társadalom összes ellentmondásának elkerülhetetlen növekedésére és kirob bánására vezet,

A rothadó kapitalizmussal homlokegyenest ellenkező a felfelé ha ladó és virágzó szocialista rendszer A szocializmus alapvető gazdasági törvényének, — amelyet Sztálin elv- társ tárt fel — lényeges vonása és követelménye a következő: „A„ egész, társadalom állandóan növekvő anyagi ós kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján. Sztálin elvtárs Kimutatta, hogy a szocialista termelési mód céllá nem a profit, hanem az ember és szükségletei, az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítő se. Az egész társadalom állandóig növekvő anyagi és kulturális szűk-* ségietei maximális kielégítésének biz tositása a szocialista termelés célja, a szocialista termelés szüntelen növelése és tökéletesítése pedig a legfejlettebb technika alapján: a cél elérésének eszköze. E törvény hatása a társadalom termelőerőinek fellendülésére, a társadalom felvirágzására. a dolgozók anyag: jólétének és kulturális színvonalának szakadatlan emelkedésére vezet. (Taps.)

A mai kapitalizmus gazdasági alaptörvényének és a szocializmus gazdasági alaptörvényének felfedezése' Sztálin élvtárs által megsemmisítő csapás a kapitalizmus minden szószólójára. Ezek a gazdasági alaptörvények arról tanúskodnak, hogy míg a kapitalista társadalom ban .az embert a lehető legnagyobb profit kisajtolását célzó kónyörte len törvénynek rendelik alá és ennek érdekében az embereket súlyos szenvedésekre, nélkülözésekre, munkanélküliségre és véres háborúkra kárhoztatják addig a szocialista társadalomban az egész termelés^ az emberenk, az ember állandóan növekvő szükségleteinek rendelik alá. Ebben rejlik az új, a kapitalizmusnál magasabb társadalmi rend, a kommunizmus döntó fölénye. (Taps.)

A kommunizmus a milliós dolgozó tömegek öntudatos építő munkájának eredményeként jön létre. Az ösztönösség elmélete teljesen idegen a szocializmus egész gazdasági reidszerétöl. A kapitalista gazdaságot a konkurenciának és a termelés anarchiájának törvénye következtében — a legélesebb ellentmondások marcangolják. Sztá lin elvtárs kimutatta, hogy a termelési eszközök társadalmasításának alapján, a konkurrencia és a termelési anarchjg törvényeinek ellensúlyaként országunkban létrejött a népgazdaság tervszerű (arányos) fejlődésének törvénye.

A népgazdaság tervszert) fejlődésének törvénye nem a szocializmus gazdasági alaptörvénye és gyakorlati tervezésünk nem járhat a kellő eredményekkel, ha nem veszi figyelembe a szocialista terme lés fö feladatát, nem támaszkodik a szocializmus gazdasági alaptörvényére. Hogy biztosítsuk az egész tár sadalmi termelés szüntelen növekedését és hogy országunkban megteremtsük a termékek bőségét, ahhoz az szükséges, hogy teljes egészében bánni tudjunk az anyagi pénzügyi és munka-erőforrások tervszerű és' észszerű felhasználásának művészetével, kiindulva a nepgaz daság tervszerű fejlődésére vonatkozó törvény követelményeiből és minden tekintetben számolva a szó cializmus gazdasági alaptörvényének követelményeivel.

Azokban a munkáiban, amelyekben a szocializmus szovjetunióbeli problémáival foglalkozik, Sztálin elvtárs megmutatta azoknak a feladatoknak egész bonyolultságát, amelyeket meg kell oldani a nehézségek elleni küzdelemben, leküzdve a kommunizmus építése során felmeri! 1Ö ellentmondásokat.

Sztálin elvtárs \felfedezte azt az objektív gazdasági törvényt, hogy a termelési viszonyoknak meg kell felelniük a termelőerők jellegének és kifejtette a törvény óriási erejét a megismerés számára és óriási átalakító erejét. A gazdaságunkban végbemenő folyamatok világos fel tárásával Sztálin eivtárs kimutatta, milyen mélységesem hibásak azok a nézetek, mintha a szocializmusban nem volna semmiféle ellentmondás a társadalom termelési viszonyai és termelőerői között. Ellentmondások feltétlenül vannak és lesznek is. mert a termelési viszonyok fejlődéelmarad és továbbra is el fog ma- radnj a terme’öcrők fejlődésétől. Természetesen a szocia ista társadalomban a dolog rendszerint nem jut el odáig, hogy konfliktus törne ki a termelési viszonyok és termelőerők között, de veszedelmes dolog volna nem észrevenni, hogy vannak közöttük ellentmondások és lehetnek is. Kötelességünk, hogy idejében észrevegyük ezeket az ellent mondásokat és helyes politikával még idejében kiküszöböljük ezeket, hogy a termelési viszonyok teljesíthessék annak a fö és döntő erő nek szerepét, amely meghatározza a termelőerők hatalmas fejlődését.

Előrehaladásunk feladatai arra kötelezik a párt funkcionáriusait, a társadalomtudományok dolgozóit és elsősorban a közgazdászokat, hogy Sztálin elvtárs programmere- jü útmutatásait követve minden oldalról kidolgozzák a marxista-leninista elmélet kérdéseit, elválaszthatatlan kapcsolatban a gyakorlat: építömunkával.

Sztálin elvtárs munkái ékes bizonyítékai annak, milyen kiemelkedő jelentőségeket tulajdonít pártiunk az elméletnek. A forradalmi elmélet volt és maradt az a ki nem alvó fáklya, amely megvilágítja pártunk és népünk előrehaladásának útját a kommunizmus teljes diadala felé. (Viharos taps.)

Sztálin elvtárs lankadatlanul viszi előre a marxista elméletet. „Marxizmus és nyelvtudomány" című klasszikus müvében Sztálin elvtárs újabb, magasabb fokra emelte a marxizmus elméletének a társadalmi fejlődés törvényszerű ségére vonatkozó alapvető tételeit, minden oldalról megvilágította a társadalom gazdasági alapjának és felépítményének, a termelőerőknek és a termelési viszonyoknak kérdéseit. Tovább fejlesztette a dialek tikus és történelmi materializmus tanítását, mint a kommunizmus elméleti alapját. Sztálin elvtárs feltárta a nyelvnek, mint a társadalmai fejlődés eszközének szerepét, rámutatott a nemzeti kultúrák és nyelvek további fejlődésének távlataira. Ebben a munkájában Sztálin elvtárs újabb tételekkel gazdagította a marxista-leninista tudományt és ezzel új távlatokat tárt fel minden tudományág haladása előtt.

Sztálin elvtársnak a gazdasági kérdésekkel és a nyelvtudományi kérdésekkel foglalkozó munkái új szakaszt jelentenek a marxizmus fejlődésében. Nagyszerű példái annak, hogyan kell alkotó szellemben alkalmazni Marx-Engels-Lenin tanítását. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy az elmélet bármiféle dogmatikus kezelése megengedhetetlen és nagy kárt okozhat a tömegek politikai nevelése szempontjából.

Sztálin elvtáís elméleti felfedezései világtörténelmi jelentőségűek minden népet felvérteznek annak ismereteivel, hogy melyek a társadalom forradalmi átalakításának útjai, felfegyverzi a népeket azokkal az igen gazdag tapasztalatok, kai, amelyeket pártunk a kommunizmusért vívott harcban szerzett (Viharos, hosszantartó taps,) Sztálin elvtárs elméleti műveinek óriási jelentősége abban rejlik, hogy megóvnak a jelenségek felületes szemléletétől, behatolnak a jelen, ségek mélyére, a társadalmi fejlődés folyamatainak lényegebe. arra tanítanak, hogy csíráiban Meglássuk azokat a jelenségeket, amelyek meghatározzák majd az események menetét. Ez lehetőséget nyújt a marxista előrelátásra

Marx-Engels-Lenin-Sztálin tanítása legyőzhetetlen erőt ad pártunknak ahhoz, hogy új utakat törjön, a történelemben, világosan lássa előrehaladásunk célját, gyorsabban és szilárdabban vívja ki és rögzítse a győzelmet.

Lenin Sztálin eszméi a forradalmi elmélet ragyogó fényével világítják meg annak a harcnak feladatait és távlatait, amelyeket minden ország náptömegei vívnak az imperializmus ellen, a demokráciáért és szocializmusért. (Viharos. hosszantartó taps.)

Elvtársak! A szovjet állam már nem kapitalista országoktól körülvett. egyedülálló sziget. A nagy kínai néppel (Hosszantartó taps), a népi demokráciák és a Nérpet Demokratikus Köztársaság- sokmilliós néptötmegeivel haladunk együtt- (Hosszantartó taps.) Együttérez ve- HinkV-s támogat bennünket az egész haladó emberiség. (Hosszantartó taps.) Mindezekkel az erőkkel együtt megvédelmezzük a békének és a népek barátságának ügyét.

Virágzanak hatalmas hazánk erői, hazánk új sikerek felé tart. Megvan minden előfeltételünk a teljes kom. munista társadalom felépítéséhez. A szovjetország természeti kincsei kimeríthetetlenek. Államunk megmutatta, hogy ezeket a hatalmas kincseket fel tudja használni a dolgozók javára. A szovjet nép megmutatta, hogy tud új társadalmat építeni és magabiztosan tekint a jövőbe. (Hosszantartó taps)

A Szovjetunió népeinek élén kipróbált és harcokban edzett párt áll, amely rendületlenül folytatja * lenini-sztálini politikát. A kommunista párt vezetésével vívtuk ki a Szovjetunióban a szocializmus világtörténelmi győzelmét és örökre megsemmisítettük az embernek ptn- ber által valí kizsákmányolását. A Szovjetunió népei a párt vezetésével sikeresen harcolnak a kommunizmus felépítése hatalmas céljának megvalósításáért országúméban. (Hosszantartó tpas.)

Nincs a világon olyan eró, amely meg tudná ál.ítani a szovjet társadalmi előreha’adásál. Ügyünk legyőzhetetlen. Szilárdan -ell tartani a kormánykereket és haladni utunkon, mit sem törődve a provokációkkal, a megfélemlítéssel. (Viharos, hosszantartó taps.)

A halhatatlan Lenin lobogója alat* £■ nagy S '.tálin bóles vezetésével, eiöre a Kommunizmii* dladilr felé.

A teszámo.ó befejezése után va !au ennyi küldő it lelád és tva' gos, he. színtartó ünneoléssel köszönti Sztálin elvtársat. A terem minden részétől hangzanak * s.áitA&dk.: „Hurrá! Élji;i a nagy Sztálin!", ,,H- rrá a szeretett Sztálinnak!", E'je. szeretett vezérünk í# tanítónk, Sztálin eivtárs!".

\