Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-09-24 / 36. szám
Ol IFIßSAG 1952 Fzent&mber 24. (5 fo’ytatás.) Hogyan keletkezeti a világ Sok galaktikának spirális szerkezete van. Az ilyen galaktika központjából. mely belapult gömbre emlékeztet, ellentétes irányban két ág, vagy két kar indul ki, me'y csillagokból áll, és a központi sürü csomósodás körül spirálisan tekeredik az éra rugójához hasonlóan. Valószínű, leg ilyen spirális szerkezetű a mi galaktikánk is, és „karját“ a közismert Tejút képezi. Az égen látható ködfoltok között azonban vannak olyanok is, amelyek nem egyes csillagok halmazának látszanak, hanem valami sűrűbb tö5. ábra. A Nap és a bolygók összehasonlító méretei. megböl állanak. Ezeknek a csillagrendszereknek nem is spirális a szerkezete. Egyesek közülük I gömbalakúak, mások a borsómag formájára emlékeztetőén benyo- mottak. A harmadik, ugyancsak borsóalakú csiUangrendsaernél a spirális ágaknak csak csírája figyelhető meg. A spirális csillagvalami nagyon fényes szomszéd csillag megvilágítja, akkor a köd főnyink. Ha a közelben n nos ilyen fényes csillag, akkor a porköd nem világit és eltakarja előlünk ázoknák a csillagöknak a világát, amelyek mög'ötte van. nak. Tehát ezen a helyen szinte valami setét, csillogta’an folt lesz az égen. Eképpen láthatjuk, hogy a mdndenségnek azok a ré. szei, amelyek a mai távcsöveken keresztül megfigyelhetők, gigantikus képződményekből áll- nek. Egyesek kör- vagy lapult for- májúak, tömör anyagból. Mások részben tömör anyagokból, részben csillagokból állnak. A harmadik fajta képződménynek spirálalakja van és teljesen, vagy majdnem teljesen egyes csillagok sokaságából áll. Egyik ilyen hatalmas képződmény a mi Galaktikánk, melyben a Nap- csak egy a néhány milliárd csillag közül. III. Hogyan keletkeztek az égitestek ? 1. A természet fejlődése és az égitestek kora. Arról már beszéltünk, hogy a természetben minden szakadatlanul változik. Ez a változás önmagában történik, mindennemű felsőbbrendü erők közreműködése nélkül. A geológia tudománya, amely a földkéreg történetét tanulmányozza, arról beszél nekünk, hogy egyes helyeken, ahol most szárazföld van, valamikor tenger volt. Néha még a hegyekben is rábukkanunk valaha ott élt tengeri állatok kagylójára. Látjuk, hogy a folyók lemosva a partot, magukkal hordják a lesodort részecskéket, melyek azután a tenger fenekére Merkúr Mart Föld Neptunusz íSSk. * «. *, m, <iw <ubJU Vénusz Uránusz Szaturnusz JUP f 6. ábra.. A Nap és a bolygók súlyviszonyai súlyokkal ábrázolva. rendszerek között megkülönböztethetünk olyanokat, amelyek teljesen különálló csillagokból ál- lanak. Ha megfigyeljük ezeket a ködöket, arra a következtetésre jutunk, hogy fokozatosan változnak, miközben különféle tonnákat vesznek fel. Egyes rendszerek kizárólag ködsze’ü anyagból vannak; másokban a ködszerü anyag egy része már csillagokra bomlott; további más ködöknél pedig olyan messze jutott a fejlődés, hogy már ködanyaguk egyes gázrészekre bomlott szét, amelyek összesürüsödvén, csillagokat képeztek. Bővebben erről ennek a cikknek a harmadik fejezetében lesz szó. Ezeknek a kolosszális ködökön kívül, amit mi galaktikának nevezünk, vannak még más ködök, amelyek jóval kisebb méretűek. De egyesek olyan nagyok, hogy beleiük férne száz és ezernyi csillag. Némelyik e ködhalmazok közül rendkívül ritkult világítőgázból áll; nagyrészt ilyen ködök járulnak hozzá a galaktika összetéte, léhez. Más ködök a legfinomabb porból állnak. Mikor ezt a port ülepednek. Bármilyen kevés homokszem kerül is a tengerbe, naponta, évről évre, századról századra nagy mennyiségre rúg. Egymásra rakodva nyomják egymást és\a tenger fenekén köves réteget alkotnak. így keletkeztek az üledékes hegyképződmények, az ú. n. homokkőhegyek. A mészkő képződmények a tengeri kagylók törmelékének egymásra halmozódásából keletkeztek. Sikerült eldönteni, hogy ezek közül a mészkőhegyek közül melyek keletkeztek korábban és melyek későbben. Megállapítva azt, hogy egy esztendő alatt mennyire növekedik a homokkő, vagy a mészköréteg, a geológusok kiszámították, mióta létez, nek a különböző képződmények, amelyből a Föld kérge áll. Kitűnt, hogy a Föld kérge már többmillió éves, a Föld kora pedig egészben, természetesen még magasabb. A Föld lehűlésénél — mivel akkor sokkal melegebb volt, mint most — kérge egyes helyeken kitágult, más helyeken ösz- szezsugorodott, csomók képződtek rajta, mint a kiszáradó alma bőrén. A Föld kérgének a csomósadásait, melyek felfelé emelkednek, hegyeknek nevezzük. Előfordul, hoigy a tenger feneke felszínre kerül és akikor hegylánc lesz belőle. Figyelemre mél. tő, hogy a Skandináv-félsziget még ma is tovább emelkedik ki a tengerből — körülbelül minden száz évben egy méternyit. A Föld felületének ezek a változásai rendkívül lassan, de biztosan folynak le; szemmel láthatóan igazolják, hogy a Föld felületének fejlődése még mindig tart. A Föld, mint minden égitest, most is állandóan fejlődik és ter- mésztesen így volt ez a múltban is és így lesz a jövőben is. Az égitestek fejlődése rendkívül lassan történik. Már láttuk, hory határozták meg a biológusok a Föld kérgének korát, hegyképzödményeket tanulmányozva. Még pontosabban meghatározható a Föld korig ha a hegyképzödményekben található ú. n. rádióaktív anyagokat ta. nulmányozzuk. Ezek közé az anyagok közé tartozik a rádium nevű vegyielem. A rádiumnak az a tulajdonsága, hogy lassan, fokozatosan, önmagától más vegyielemekké a lekül át és végül ólom lesz belőle. A vegyészek meghatározzák, mennyi ólom és mennyi rádium van a kutatott hegyképzödmény egy darabjá. ban. Ha ismerjük a rádium ólommá válásának gyorsaságát, kiszámíthatjuk, mióta van a rádium ebben a darabban átalakulóban. Ilyen számítások alapján a tudósok megállapították, ho-gy a legrégibb hegyképződmény életkora, hárommilliárd év. Ez a Föld kérgének életkora! A Nap életkora, de a csillagoké is, melyek távoli napok, jóval magasabb a Föld koránál. Ez az alábbiakból következik. Az idők folyamán a Nap szakadatlanul kihülőben van, de ez a hiilés nagyon lassú folyamát. Különféle hegyképzödményekben olyan növények és állatok megkövesedett maradványait találták meg, melyek millió évvel ezelőtt a Nap melegénél és fényénél éltek. (Folyt, köv.) 7. ábra Hyen a tonnája a csillagrendszerünknek, a Galaktikának. A felső kép alulnézetből, az alsó kép oldalnézetből áb rázol ja. Sportunk fejlodé-é ne k néhány kérdé-e Fejlődésünk útján olyan messzire jutottunk, hogy a legszélesebb formákban érdeklődik a nép, lehet mondani idősek és fiatalok egyaránt a sport iránt is. Mindenféle eszköz és lehetőség adva van rá, hogy mindenki szíve szerint űzhesse a legkedvesebb sportját legyen az bármelyik. Nagyon helyes dolog ez, mert alig lehet elsorolni, mily nagy szerepe van a sportnak a béke érdekében és ezzel együtt a termelés is emelkedik segítségével. Ha a testedzés egészséges ifjúság nevelését teszi lehetővé, akkor természetesen hatással van a termelésre is a sport mert egészséges ember jobban tud termelni. Az ilyen emberek a mun ka csak játék, nem teher, és élet- szükségletté válik különösen akkor, ha a sportnevelést összekapcsoljuk a politikai neveléssel is. Ekkor már a sport nemcsak öncélú szórakozás lesz, mint a múltban is volt, hanem a nép érdekét is védjük vele. Csak még mindig sok a hiányosság ezen a téren, különösen falvakon. Itt nem lehet azt állítani, hogy sok faluban az ifjúság nem kapcsolódott volna bele a TOZ jelvényszerző versenybe, de azért a legtöbb helyen nem is kapcsolódott bele. A tömegsportnak minden lehetősége megvan nálunk, bár a legtöbb helyen — leginkább a falvakon — nincsenek kihasználva a sportpályák. Vannak rá esetek, hogy egy-egy faluban évenként alig csinálnak mást, mint néhány labdarúgómérkőzést, a/rút ki- sebb-nagyobb számú közönség! néz végig és lelkesedül; is rajta, de ezt a ténykedést mégsem lehet aktiv sportnak nevezni. Sok esetben a labdarúgómérkőzés nézőközönségéből is sokan űznének valamilyen testedzést és nemcsak mint passziv sportolók, mint „nézőközönség" szerepelnének, ha az illetékes falusi Szo- kol-körök és ennek a vezetőjei meghonosítanának többféle sportágat is a községben és megkedveltetnék azokat különösen az ifjúsággal. Kevés községben vannak különleges tomacsapatok. Pedig meg van a lehetőség erre is. Minden községben vannak olyanok, akik jól tudnak távolugrani, vagy értik a gátfutást és sokan aktívan is bekapcsolódnának az ilyen sportágakba és támogatná a közönség is. Sokan természetesen még abban a téves hitben vannak, hogy csak annak érdemes sportolni, aki valami kimagasló eredményt ér el, legalább is helyi viszonylatban. Sokan gondolják magukban, hogy miért is álljon be egy kézilabdamérközésre, ha ő úgy sem lesz a nyertes fél és esetleg nem eléggé helyesen mozog, tehát megszólják öt. aki látja. Aki így vélekedik, annak nincs helyes véleménye. Ha valaki résztvesz bármilyen sportban, nem azért vesz benne részt, hogy győzzön, hanem hogy a képességei fejlődjenek. Ha már eléggé fejlett képességgel rendelkezik valaki valamilyen sportágban, akkor már versenyszámban is felléphet és gondolhat a győzelemre is. Tehát a sport célja elsősorban nem a nyereség vagy a favorittá emelés, hanem a testedzés. De van még egy alapvető hiba. melynek mindenkor figyelmet kell szentelnünk. Ez a hiba az, hogy az osztályellenség lépten-nyomon befurakodik a falusi Szokol-körök vezetőségeibe is és ott nem a legjobb munkát végzi. Az osztályellenség teljesen tudatában van annak, hogy milyen fontos szerepet tölt be a sportmozgalom hazánk felvirágoztatásában. Ezért mint jobblétünk egyik előidézőjét, úgy támadja, hogy az minél kevesebben vegyék észre. A falusi sportkörök vezetése nem valami könnyű feladat és nagy szer- vezötehetséget és szakképzettséget Igényel. Ezenkívül nagy odaadást a nép és a közösség iránt. Ezért nem mindegy az, hogy milyen egyént állítunk oda vezetőnek. Nem felel meg olyan egyén, aki látszólag aktívan működik, de egyébként mindenhol, ahol teheti, ellene van a mai rendszernek. Nem szabad engedni, hogy a reakció társadalmi munkát végezzen saját javára a sportkörökön keresztül. Ezért itt is a legnagyobb éberségre van szüksége minden becsületes dolgozó ifjúnak, hogy a sportunk fejlődését még jobban elö- relendítsük. Bagót® István, Nyitra. Az új elnök remek ötletei A helsinki olimpia idején új elnököt választott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Amerikai nyomásra Avery Brundage amerikai sportvezérre — a chicagói dollármilliömos- ra — esett a választás. Igaz ugyan, hogy a nemzetközi sportközvélemény nem nagy lelkesedéssel fogadta Brundage elnökségét, de azt is meg kell hagyni, hogy az amerikai hivatalos körök jő „minősítéssel" ajánlották őt. Nyilván a javára szól ugyanis Amerika vezetői előtt, hogy Brundage 1938-ban, a berlini olimpiáról hazatérve nagy hozsannával nyilatkozott a náci Németországban szerzett tapasztalatairól és honfitársai számára követendő példaként állította a Hitler-rendszert. Megválasztása után nem egy amerikai lap annak a véleményének adott kifejezést, hogy Brundage majd „új életet visz az olimpiába" és „remek ötletei vannak“. Nos, Brundageban nem is csalatkoznak támogatói. Legalább is erről tanúskodik a NOB elnökének első nagyobb nyilatkozata, amely a napokban jelent meg egy svéd lapban. Brundage az első kérdésekre elmondta, hogy a szovjet sportolók nagyszerű szereplése egészen rendkívüli meglepetést jelentett számára, de még több szakértő számára is. Hozzátette, hogy az amerikaiak aligha erősítik előkészületeiket azokban a sportágakban, amelyekben a Szovjetunió sportolói különösen kitűntek, — mint például a tornában, birkózásban, női sportokban — mert ebben úgysem tudnák egyhamar utolérni a szovjet sportot... — Hát akkor hogyan akarják kivédeni Melboumeban, a legközelebbi olimpián a várható szovjet rohamokat? — hangzott az újabb kérdés. — Még jobban megszilárdítjuk a helyünket azokban a sportágakban, amelyekben mi erősek vagyunk. Ügy látszik azonban: Brundage nem bízik eléggé ezekben az erős sportágiakban sem, hogy a „szovjet rohamokat“ kivédik. Elárulta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg akarja rövidíteni az olimpiák műsorát, ha Melboumeban még nem is, de a következő olimpiákon — feltétlenül. Brundage elsorolta — a tervei szerint — az olimpiáról kiűzendő sportágakat. Csodálatosképpen egyetlenegy olyan sincs köztük, amelyben az amerikaiak ne szerepeltek volna gyengén. Brundage szerint törölni kell a műsorból a csapatsportok és csapatversenyek javát, mint például a labdarúgást, vízilabdát, torna-csapatbajnokságot és szinte kivétel nélkül minden női versenyszámot. Röviden: azokat a versenyeket, sportágakat, amelyekben a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sportolói a legtöbb pontot szerezték. Ilyen „remek ötletei vannak" a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elnökének. Jelszava: inkább megnyirbálni az olimpiai műsorát, csökkenteni az olimpia jelentőségét, de ezzel is biztosítani az amerikai sport helyét a várható újabb „rohamok“ ellen. . i (Szabad Nép) OJ IFJÚSÁG — a CslSz Szlovákiái V>a- pontl Bizottságának hetilapja Kiadja a Smena, a CslSz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava, ^ol- tésovej * — Szerkeszti a szerkesztőhlzolt- vág. Főszerkesztő: Szőke Tózset — f zerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. oltésovej 2 Telefon 345-51, 2. 3. "29-31. 3, — Nyomja a PRAVDA n » ivomdája. Bratislava — Előfizetés egy évre LUÜ.— Kés. félévre 50.— Kés — A postatakarékpénztárt befizetőlap száma: S-13.890 — Klrlapbélveg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól Feladó eä irányító postahivatal Bratislava 2.
