Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-09-17 / 35. szám

Öl IFfßSlS 1952 szeptember 17. (4. folytatás.) Hogyan keletkezeit a világ A második tulajdonsága ab­ban áll, hogy mindezek a boly­gók — csekély kivétellel — a Nap körül majdnem egy síkban keringenek. így a naprendszert óriási vékony lepényhez hasonlít­hatjuk, melynek átmérője körül­belül hatmilliárd kilométer (ek­kora a Plútó pályájának átmérő­je — amely az eddig, ismert boly­gók közül a legtávolabbi). / A naprendszer harmadik tu. lajdonsága abban áll, hogy a bolygók a Nap körül egy és ugyanabban az irányban kerin­genek. A bolygók kísérői majd­nem mind, úgyszintén maguk a bolygók saját tengelyük és a Nap is saját tengelye körül ugyanebben az Irányban forog. Végül érdemes megjegyezni, hogy a naprendszer majdnem egész anyaga belefér a Napba. Az összes bolygók együttvéve (súlyra) nem sokkal nyomnak többet a naprendszerbe foglalt egész anyagmenyiség egyezred- részénél. Ha a Nap egész anya­gát egy véka búzának képzeljük el, akkor a Földünkön levő anyag nem több egyetlen búzaszemnél. 4. A Nap — egy' a csillagok közül A Nap naprendszerünk közép­pontjában áll, ezt tekinthetjük a hozzánk legközelebbi csillagnak. A Nap is, a csillagok is izzó gá- zakból állnak, melyek a- felüle-; ten néhányezer fokra hevülnek. Például a Nap felülete 6000 fokra hevített, úgy, hogy ott még a legnehezebben olvadó fémek — a vas, a nikkel és mások is gőz. alakban vannak. A Nap és a csillagok belsejében a hőmérsék­let húszmilliónyi fokot is elér. A Nap és a csillagok felületének hőmérsékletét különféle módsze­rekkel és eszközökkel mérik. Tu­lajdonképpen ugyanazokat a módszereket és ezközöket hasz­nálják, mint a Martin-kemencé­ben olvasztott acél hőmérsékleté­nek meghatározásánál. Ahhoz, hogy a Martin-kemencében lévő hőmérsékletet meghatározzuk, nem kell okvetlenül hőmérőt dugnunk belé. Ezt nem is tehet­jük, mert a hőmérséklet olyan magas, hogy a közönség hőmé­rővel meg sem lehet mérni. Ezt a hőmérsékletet távolról állapít­juk meg a fény összetételét vizsgálva, melyet az izzó test búj gároz. A Nap és a csillagok hő­mérsékletét éppen olyan megbíz^ hatóan és pontosan határozhat­juk meg, mint a Martin-kemence hőmérsékletét. A Nap, mint Földünk is; sa­ját tengelye körül forog, de a Föld forgásástól eltérően, a Nap egyes részei különböző idő alatt végezitek teljes fordulatot. A Napnak egyenlítőjénél lévő ré­szei 25 nap alatt fordulnak meg; a Nap sarkaihoz közelebb fekvő részek lassabban forognak. En.- nek a jelenségnek csak egy oka van: a Nap nem szilárd testként forog, részei egymással nincse­nek erősen összekötve. Ezt ismét • bizonyítja, hogy a Nap gázból áll. A Napon majdnem mindig megfigyelhetünk a távcsövön (homályos üvegen) keresztül sö­tét foltokat. Ezek a nap felületé­nek viszonylag hidegebb részei, melyeknek hőmérséklete mint­egy é'/a ezer fok. Ezek csak a körülöttünk lévő még forróbb és éppen ezért még fényesebb ré­szekhez viszonyítva látszanak fe­ketéknek. Ugyanez az oka an­nak, hogy a fénnyel felvillanó gyufa feketének látszik a még ragyogóbb fényszórók hátteré­ben. A Napot izzó légkör veszi kö­rül, amely ritkult gázokból áll. Ezek szakadatlan viharos moz. gásban vannak. A Nap felületé­ről állandóan óriási gázkitörések lövelnek szét, melyek azután új­bői a Nap felületére hullnak vissza. 3. A csillagok — távoli napok i A Nap után a hozzánk legkö­zelebb eső csillag az, amelyet a csillagászok a Kentaur Alfájának neveznek. A Kentaur Alfája tö lünk 270.000-szer távolabb van, 6. Csillagviiágok Napunk néhány milliárd más csillaggal együtt egyetlen hatal­mas csillagrendszert alkot, az ú, n. Galaktikát. Ez az óriás csil­laghalmaz lapult alakú, zsebóra vagy két szélével egymásra állí­tott levesestányérra emlékeztet. A Galaktika egyik szélétől a má­3. ábra. Egy lehullott meteorit. Méreteinek könnyebb elképzelésére fiúcskák helyezkedtek el benne. mint a Nap. A fényi hozzánk tel. jes négy év aiat térkezik ide ró­la. Ha a Földről vasutat vezetnénk ejre a csillagra és 100 km órán­kénti sebességű vonatot indíta­nának útnak, akkor ez a vonat megállás nélkül is, csak 40 mil­lió év múlva érne el Kentaur Al­fájára. Más csillagok még sokkal tá­volabb vannak tölünk, úgy, hogy az egész naprendszer méretei a csillagoktól való távolsághoz vi­szonyítva elenyészően kicsinyek. A csillagok távolságát ugyan­azokkal a módszerekkel állapít- • juk meg, amelyekkel a tüzérek a fegyver és a cél közötti távol­ságot határozzák meg a Földön. A tüzérek a fegyver és a cél kö­zötti távolságot keresil:, melyet bejárni nem tudnak, természete­sen nem az iránytű, hanem kü­lönleges szögmérői segítségével. A csillagok távolságának megha­tározására szintén szögmérő esz­közöket használnak. Ezeknek ép­pen csak a pontosságuk sokkal nagyobb; lényegében *a távolsá­gok mérésére szolgáló módsze­rek között semmiféle különbség nincs. Különféle módszerekkel és esz­közökkel megismerték a tudósok a csillagok természetét és rá­jöttek arra, hogy a mi Napunk semmi különösebben nem tér el tőlük. A csillagok többsége ugyanúgy izzik, mint a mi Na­punk és csak azért látszanak gyöngén világítóknak, mert na­gyon távol vannak tőlünk. Igaz, sok csillag kevesebb fényt sugá­roz, mint a Napunk: azonkívül sok közülük a néhányszor kisebb nála. Vannak a Napnál hidegebb csillagok: ezek vörösszínflek, és hőmérsékletük alig háromezer fok körül mozog. Más, forróbb csillagok hőmérséklete a 300 ezer fokot is elérheti. Ezek fehérszi- nüek. A mi Napunk pedig 6000 fok hőmérsékletű és a sárgaszí- nü csillagok közé tartozik. Van a csillagok között né­hány csillagóriás is, melynek át­mérője a Napnál százszor na. gyobb. Ezek a csillagóriások vi­szonylag hideg, vörösszínüek és nagyon megritkulnak, de a Nap. nál ezerszer fényesebbek. Min­den csülagnak van egy fontos közös tulajdonsága: eltekintve a hőmérsékleti, mértékbeli és fé­nyesség szerinti különbségről, súlyra a bennük lévő anyag nagyjából egyforma, kb. annyi, amennyi a Napáinkban van. síkig a fény közel százezer évig halad. A naprendszer nem a Galak­tika közepén van, távolsága a Galaktika középpontjától kétszer akkora, mint a szélétől való tá­volsága. Más csillagokhoz hason­lóan a Nap az egész naprend­szerrel együtt a ,Galaktika kö­zéppontja körül forog és egy tel­jes fordulatot 200 millió év alatt tesz meg. A Galaktikán belül a csillagok nem olyan egyenletesen vannak elhelyezve, mint a kato­nák a sorban. Egyes helyeken a Galaktika csillagai ritkábbak, máshol pedig sürüek, csillaghal­mazt alkotnak. A Galaktika nem az egyetlen csillagrendszer a mdndenségben. Sikerült az égen távcsövekkel sokszázezer kis ködfoltocskát (ahogy rendszerint nevezik őket „ködhalmazokat”)’ felfedezni, melyek mindmegany- nyi óriási csillagrendszert jelen­tenek. Ezeket is galaktikának hívják (itt a szót nem nagy, ha­4. ábra, A naprendszer vázlata. A gör­be vonalak a pályákat ábrázol­ják, amelyeke® a különböző boly­gók haladnalk a Nap körűd. Minthogy némely bolygó pályája nem fér el az ábrán, azok csak részben láthatók, a Plútó pályá­ja pedig egyáltalában nem. nem kisbetűvel kell írni, mivel a Galaktika — ez csak arra a csillaghalmazra jellemző tulaj­donnév, amelyhez napredszerünk tartozik). A távolság a galakti­kák között olyan nagy, hogy a fény egyik galaktikáról a másik­ra körülbelül málliőpyi esztendeig halad. (Folyt, köv.) hirí$ Az Ifjúsági Sportjátékok nyári évadjának kiértékelése Alojz Solár, a CsISz SzKB testnevelési osztályának dolgozója. Az ifjúsági Sportjátékok már kezdettől fogva segiük a testneve­lés és sport fejlődését. E sportját«' kok nagy segítséget nyújtottak a Szokolnak. A sportjátékok kereté­ben sok új, tehetséges sportoló tűnt fel, akik a különböző sportágakban méltó képviselői lesznek hazánk­nak. Ifjúságunk nemcsak a sport­pályákon ér el kimagasló teljesít­ményeket, hanem az üzemekben is, Az Ifjúsági Sportjátékok nyári évadjának kiértékelésénél le kell szögeznünk, hogy e versenyek szép eredményekkel zárultak. Testneve­lésünk történetében ez ideig még so­hasem fordult elő, hogy ennyi fia­tal kapcsolódott volna be -a honvé­delmi és testnevelési mozgalomba, mint ezidén. Ez a siker a CsKP ve­zette népi demokratikus rendsze­rünk érdeme, amely hatalmas támo­gatóst nyújt a testnevelés és sport fejlesztésénél. Szlovákiában a test­nevelés és sport egységesítése, előtt a különböző sportágakban rendsze­resen sportolók száma alig érte el az ötezret. Az Ifjúsági Sportjáté­kok tehát friss vérkeringést, új szellemet vittek testnevelésünkbe. A kormány ez év júliusában megvi­tatta az Ifjúsági Sportjátékok alap- szabályzatát. E megvitatás a leg­nagyobb kitüntetés volt az Ifjúsági Sportjátékok dolgozói és az ifjúság részére, mert kormányunk közvet­len gondoskodása által a jövőben még nagyobb sikereket fogunk el­érni. A Ifjúsági Sportjátékok jelen­tősége továbbá abban rejlik, hogy e versenyek résztvevői munkahelyei, ken — az üzemekben, EFSz-ekben és iskolákban is kimagasló teljesítmé­nyeket értek el. így például Glasa elvtárs Partizánské-ból, aki az ököl­vívásban szép eredményeket ért el, munkahelyén 140% .ra teljesíti nor­máját, . !;í , / Mezei futóverseny: X A nyári évadot a mezei futóver­sennyel nyitották meg. A mezei fu­tóverseny előkészületei megmutat­ták, hogy a többi sportágak szin­tén jól felkészültek a versenyre. A jó előkészítésben az Ifjúsági Sport­játékok kerületi fordulóin kívül a kerületi Szók ol-vezetőségek egyes tagozatai, mint például a könnyű- atlétikai és futball-tagozat is részt- vettek. Összehasonlítva a tavalyi sportjátékokon résztvevők számát az ideivel, látjuk, hogy az idén 50 %-kal többen vettek részt e sport­játékokon. A legjobb helyezést a pozsonyi kerület érte el 12.877 rész­vevővel, utána Nyitra 10.410, Besz­tercebánya 9783, Zsolna 9527, Kas. sa 8181 és Eperjes 6242 részvevő­vel. Hibát követtünk . el azáltal, hogy meggondolatlanul, idő előtt —• március 30-án kezdtük meg a sportjátékokat, amikor Szlovákia több helyén még hó volt. Ezáltal nagyon megcsappant a részvevők száma. A mezei futóverseny orszá­gos döntőjében a pöstyéni Benco Jolán, CsISz-tag első lett és a nagyszombati Domonkovi az ifjab­bak kategóriájában a negyedik he lyen végzett. Az idősebbek kategő. fiájában Psenák második lett. Futball: E sportágban ez évben a részve­vők száma várakozáson felüli volt. A futball kiértékelésénél meg kell jegyeznünk, hogy az Ifjúsági Sport­játékok és futball-tagozatök bizott­ságai jó munkát végeztek, azonkí­vül az ifjúság közül sokan saját maguk is jelentkeztek a versenyre. Futballban 31.756 volt a résztve­vők száma, ami 10.101-el több a ta­valyinál. A besztercebányai kerület 5166 részvevőjével 300.46%-kal ha­ladta túl a tavalyi eredményét. A Sportjátékokon resztvettek száma az idén 45.30%-kal magasabb a tavalyinál. Szlovákiában a kerületek közötti győztesek teljesítményeit országos méi-etben véve még nem lehet ki­értékelni, mert Szlovákia bajnoksá­gáért most folynak a versenyek. Szlovákia legjobb csapatai közé tar­toznak: a Keletszlovákiai Gépgyár, Partizán Bosany, a Zólyomi Felsőbb Ipariskola és a Kovo Galanta csa­pata. . A futballban versenyző fiúk szá­mát gyarapította még- a GsISz Szokol-körei és csapatai által ki­hirdetett verseny is, mert a nyolc­féle sportágba a futballt is beso­rolták. Meg kell. jegyezni, hogy az idei Ifjúsági Sportjátékok alatt sok új tehetség bukkant fel. Ez el. sösorban az edzők jó munkájának eredménye. Ilyen jó munkát végzett a zólyomi Kelemsky is, aki a Zólyo­mi Felsőbb Ipariskola edzője volt. A jövő évben a futball terén főleg a játékosok és a kollektíva teljesít­ményére kell tekintettel lenni. Könnyííatletjkaí A körmyüatletika Szlovákiában az idén igen nagy sikert ért el. 38.282 fiú és leány kapcsolódott be a ver­senyekbe. Az Ifjúsági Sportjátékok könnyüatletikai versenyében elért eredmények a legjobb sportolók, fő­leg a tavalyi sportjátékok győztesei rendszeres felvilágosító és meggyő­ző munkájának eredménye, akik a Szokol szlovákiai kongresszusa tisz­teletére kötelezettségként vállaltaké versenyek irányítását és megszer­vezését. CsISz-tagjaink elé példa­képül állítjuk az idei Sportjátékok részvevőit, Chmelik, Kramár, Závor- ®ky, Dvones elvtársakat, akik ver­senyben voltak egymás közt a sportversenyek részvevőinek tábor, zásában és azok előkészítésében. A részvevők száma kerületenként? csapat részvevő Pozsony 528 7.920 Nyitra 393 5.333 Kassa 387 4.732 Zsolna 343 4.181 Besztercebánya 369 5.166 Eperjes 281 4.404 Beszterce­1951.ben 1952-ben %-ban emelkedés bánya 10.427 10.843 3.7 Zsolna 5.792 6.066 4.7 Nyitra 4.449 5.169 16.1 Eperjes 3.754 4.639 23.5 Kassa 4.645 3.868 7.— Pozsony 6.593 7.697 16.7 A zsolnai kerületben a CsISz-ta. gok főleg a Sportjátékok megszer­vezésénél és előkészületeinél értek el szép eredményeket a széleskörű vorseny keretében. Holuíková, Ko­váié ík, Hahéinová és Kékely elvtár­sak kötelezettségvállalásaikat pél, dásan teljesítik. A zsolnai kerület­ben a könnyüatletikai versenyeket sikerrel fejezték be. Az ifjúság ma­ga szervezte és vezette az Ifjúsági Sportjátékokat. Az idei Ifjúsági Sportjátékok alatt szép eredmények születtek» Znojmóba® és Poprád-komnicon aa Ifjúsági Sportjátékok atlétikai dön­tő mérkőzésen 11 csehszlovák ifjú­sági csúcs dőlt meg, ami az égyre fokozódó teljesítmények bizohyité- ka. Szlovákia sportolói is szép he­lyezést értek el. Köztük elsősorban Halusková elvtárs neve tűnik ki, aki a magasugrásban és, az 50 m-es akadályfutásban az Ifjúsági Sport­játékok győztese lett. Súlydobásban harmadik helyen végzett. A fiatalok közül jó helyezést értek él Závorsky, Minárik, Holtman, Molnár, Tude- jicka és mások. Az Ifjúsági Sport­játékon részvevők számával és tel­jesítményeikkel elégedettek va­gyunk. ÚJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiát köz­ponti Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központ! Bizott­ságinak kiadóvállalata, Bratislava, flol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő: Szőke Tózsef — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: R45-51. 2. 3. ‘-'29-31, 8, — Nyomja a PRAVDA n. v lyomtlája, Bratislava. — Előfizetés egy évre ‘.(X).— Kés, félévre 50.— Kés - A oostatafcarék- pépztári befizetőlap száma- 3-13.890 — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól Feladó eS irányí­tó postahivatal Bratislava 2. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom