Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-09-17 / 35. szám

%

01 IFJÚSÁG

1P52 szeptember 17.

SZŐKE JÓZSEF:

A DUNAMENTI NEPEK ÖSSZEFOGÁSÁN >j< NAGY HARCOSA

7~

V

/

.JEIsőizben az 1848-as forradalmi mozgalomban, elsőízben 1793 óta, meri szembeszegezni egy nemzet, melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, a gyáva ellenforradalmi (liihvel a forradalmi szenvedélyt, a febér terrorral a vörös terrort. Hosszú idő óta eteöízben akadunk egy valóban forradalmi jellemre, egy férfire, aki népe nevében fel meri ’ M imi a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben — Kossuth Lajos ..."

(Marx)

Százötven éve született Kossuth Lajos, a magyar nép 1848/49-es szabadságharcának vezére, s,z egyetemes emberi haladás nagy harcosa. Már több, mint ötven éve halott, de « magyar nép szótárában még ma is Kossuth és a forradalom egyet jelent.

A XIX. század első felének második negyedével indul útjára a magyar reformmozgalom és Kossuth ezzel a mozgalommal teszi politikai pályafutásának első lépteit. Kossuth a tönkrement kisnemesi szár- , mazású újságíró és ügyvéd, tanulva az 1831-es felvidéki parasztlázadásból, csakhamar túllépi Széchenyi reformköveteléseit és így a magyar reformmozgalom élére kerül.

Jobbágyfelszabadítást, közteherviselést követel és harcba száll a nemzeti függetlenség kivívásáért ez osztrák gyarmatosítókkal szemben.

A negyvenes években a gyarmati elnyomással szemben széles nemzeti egység jön lét- ' re, amelybe beletartozik a nemességtől kezdve a munkás- osztályig minden társadalmi réteg. Eme egység keretén be* lül eltompulnak az osztályellentétek és ez a körülmény jelentősen járul hozzá a nacio- ^nalista ideológia megerősödéséhez a magyar társadalom haladó osztályainak tudatában. „A piac az első iskola, ahol a burzsoázia nacionalizmust tanul“ — tanítja Sztálin elvtárs. A nacionalizmus Magyar-országon is a piacokért folyó harc ideológiája lett. Ezt a harcot a polgári osztályok fejetlensége miatt a nemesség vezeti. 1836-ban hivatalos nyelvvé a magyart tették, 1844-ben pedig a közoktatás nyelve is magyar lett az ország területén. Ezek ‘ az intézkedések mélyen sértették a magyarországi nemzetiségek érdekeit. A nemzetiségi politikusok hosszú, igazságos, de eredménytelen harcot kezdtek a magyar nyelv erőszakos terjesztése ellen. A nemzetiségeket ugyanúgy, mint a magyarokat, a növekvő árutermelés ébresztette nemzeti öntudatra és formálta, nyelvi közösségből nemzetté. Az osztrák gyarmati elnyomás őket is ugyanúgy sújtotta, mint a magyarokat, de Őket ezentúl a. magyar elnyomás is akadályozta fejlődésükben. Nagybirtokos uralkodó osztályuk ugyanúgy, mint a magyar nagybirtokosok, osztfák- barátok voltak, de Ugyanakkor magyarellenesek is. A polgári átalakulásukért küzdő nemzetiségi polgárság és ér. telmiség viszont egyforma ellenséget látott az osztrák és magyar gyarmatosítókban. Egyszerre azonban az osztrák és a magyar elnyomást nem volt reményük lerázni és ezért állandóan ingadoztak az osztrákellenesség és mQgy&r.*

ellenesség között. Volt azcjn- ban a nemzetiségi mozgalmak keretén belül egy balszárny is, amely s világosan látta, hogy nemzeti függetlenségü- get csak úgy vívhatják ki, ha előbb a magyarok segítségével megdöntik közös elnyomójuk, az osztrákok uralmát és azután a magyarok, kai békésen elintézik vitás ügyeiket. Ez a balszárny azonban nem tudott, tartós befolyást szerezni a nemzetiségi tömegekre, különösen a parasztságra, mert a parasztság elnyomói legtöbb esetben magyar földesurak voltak és ök a magyarokat mint földes- urakat ismerték. Más lett volna a helyzet, ha Magyar- országon a polgári átalakulás élén a polgárság és a mim kásosztály állt volna. Ds ezek a.z osztályok még fejletlenek voltak és így a nemesi vezetés mellett nem jöhetett létre Magyaroszág népeinek egységes, osztrákellenes

frontja. A magyar elnyomás egyre fokozódott és ezzel szállt szembe igazságosan Ján Kollár, a szlovák nép vezére,' aki éppen emiatt lett osztrák, barát és magyarellenes.

Kossuth a forradalom előtt maga is a nacionalista politika hive, mert ezzel is a magyar nemzeti egység megszilárdítását segítette. De nemcsak a nemzetiségi kérdést nem tudták rendezni a forradalom előtt. Kossuth, habár híve volt a jobbágyság' kártérítésnélküli felszabadításának, ezzel a programmal még sem léphetett fel, mert 'félt, hogy hátat fordít neki táborának többsége, a köznemesség. A kártérítésmélküli jobbágyfelszabadításnak egyedül Táncsics és Petőfi volt következetes, nyílt harcosa.

Közben azonban a magyar főúri és az osztrák udvari reakció sem nyugodott. Az udvar megsemmisítő csapást akart mérni Kossuth táborára. Bebörtönözik Táncsiesot és megszervezik az ellenzéki Konzervatív ' Pártot Ezt a pártot támogatta minden erejével Apponyi kormánya, amely a „fontolva haladást" hirdette. Kossuth bátran szembeszálit a reakció támadásával. „Világosabban vannak haladók: akik a haladás gyorsaságát a haza szükségeihez mérik és vannak mások, akik saját- érdekükhöz mérik ...’* — írja a konzervatívokról.

Kossuth a konzervatív párttal szemben, a nemzeti haladás érdekében megszervezi saját pártját, az „Ellenzéki Pártot’*.

Az új párt. bár nem vált azzá a „határozott 'Sereggé1’, amilyennek Kossuth képzelte, de pro.grammjában határozottan lefektette a közteherviselést, a törvényelötti egyenlőséget és a jobbágyfelszabadítást. így szakadt két határozott táborra az 1847-es őszi országgyűlés előtt az or. szag. Kossuth pártjában kialakul egy radikális baloldal, amely azután a forradalom idején képes összefogni a forradalmi néptömegekkel, de az országgyűlésen az is kiderült, hogy a nemesség csak akkor hajlandó az ország függetlenségéért forradalmi harcot kezdeni, ha Ausztria meginog s csak akkor hajlandó megszüntetni a feudális kizsákmányolást, ha a nép rákényszeríti.

Ez a két feltétel 1848 tavaszén jött létr-e*

II.

1848 tavaszán a forradalom hullámai végigsöpörtek Euró pán. Február 24-én Párizsban, március 13-án Becsben kitör a forradalom. Március 15 én megmozdult a pesti nép is. Ezt a megmozdulást Petőfivel az élen a márciusi fiatalok szervezték meg. A népgyülé- sen Petőfi elszavalta a „Talpra magyart”, azután felolvas ták a nemzet 12 pontban foglalt követeléseit.

A pesti nép megmozdulásának hírére Kossuthnak .a pozsonyi országgyűlésen sikerült a konzervatív erekkel is elfogadtatni a nemzet követeléseit. A köznemesség örült a pesti nép megmozdulása, nak, mert csak ennek segítségével tudta rákényszeríteni a bécsi udvart a követelések jóváhagyására, de ugyanakkor

és román tömégek is lelkesedéssel fogadták. „Jertek, jer- tek, összes nemzetek, a szabadság zászlaja alá... —

hangozzék minden irányban: Isten éltesse Kossuthunkat“,— prédikálta Ostrolucky szlovák lelkész. Március után a nemzetiségi ellentétek újból kiéleződtek. A nemzetiségi parasztok ugyanúgy földet követeltek, mint a magyar parasztok, de az ö megmozdulásaikat is kegyetlenül elnyom, ták. A márciusi törvények ugyan a nemzetiségek számára is biztosították az általános emberi jogokat, de külön nemzeti jogaikat nem. Ezekért a nemzeti jogokért, önkormányzatért szálltak harcba a nemzetiségi politikusok. A magyar kormánynál azoban süket fülekre találtak. Kossuth is a konzervatív kormány többségével

félt is, hogy a forradalom vezetése kicsúszik a kezéből és a pesti nép veszi át. Kossuth a legnagyobb eréllyel lép fel az udvarral szemben, de ugyanakkor kijelenti, hogy Pest nem diktálhat a nemzetnek.

Becs a forradalom hatására Kossuth követeléseinek eleget tesz és április 7-én kinevezi az első független magyar kormányt Batthyányival az élén. ' Az új kormányban csak Kossuth és Szemere képviselik a forradalmi baloldalt. Az országgyűlés ugyan kimondta a jobbágyság felszabadítását is, de a kormány reakciós erői és a bécsi udvar az összes forradalmi vívmányok megsemmisítésére törekedtek.

Míg Kossuth a kormányon belül vívta elkeseredett harcát, addig a parasztság tömegei is megmozdultak. A földnélküli parasztok tömegei elkezdték a földesúri földek lefoglalását és felosztását. A kormány azonban kegyetlenül szétverette «. földfoglaló pa rasztokat és vezéreiket júniusban felakasztatta. A kormánynak ezért az intézkedéseiért a parasztok tömegesen fordultak el a forradalomtól.

De nemcsak a magyar parasztok tömegei fordultak el a forradalomtól, hanem a kormány mulasztásai miatt a nemzetiségek is szembefordultak a magyar forradalommal. A márciusi forradalmat még széles szlovák, szerb, horvát

szemben csak azt hirdette, hogy „a közös szabadság a nemzeti különbségeket és ellenszenveket biztosan kiegyenlíti,“ de konkrét ígéreteket ö sem tett. A baloldali nemzetiségi politikusok, mint a szlovák Stúr, Hurván, Hodzsa ugyan bíztak Kossuth szavaiban, de az elégedetlen szlovák paraszti tömegeket nem tudták maguk mögé állítani, sőt velük együtt ök is a magyar forradalom ellen fordultak.

Ugyanakkor a bécsi udvar füt-fát ígért a nemzetiségeknek, ha fegyveresen is szembefordulnak' a magyar kormánnyal. így fordultak szembe 3848-ban tragikus körülmények közt a Kárpát-medence nemzetiségei a magyar forradalommal és segítették elő Európa ellenforradalmi erőinek gyöaelníét.

Kossuth igazi alakja csak júliustól mutatkozik meg, amikor megszavaztatja a magyar honvédség felállítására a költségvetést. Az ellen- ség még fegyveresen nem támadt, de Kossuth jól látta, hogy a nemzetet fel kell készítenie a fegyveres forradalmi harcra is. „Én békét akarok, de becsületeset: békét, mely országunk önállását, nemzetünk szabadságát bizto. sítsa. De a szolgaság békéjét nem akaróm: s azt nem, amazt pedig akarom, százszor meg ezerszer azt kiáltom a nemzetnek: harcra készüljön: Élet-halál harcra minden

erővel: ha készül békéje lesz. Hinein készül, béke helyett irtózatos háborúja lesz .. . Ha készülünk nem fogunk megtámad tat ni: ha nem kész, lünk, v megtámadtatunk. — A gyengének békéje kegyelemtől függ. Az erős békéje biztosítékát önmagában hordja. Alvótól, habár óriás is, senki sem fél. Az erőssel alkusz, nak; a gyengének parancsolnak. Készületlenség több mint gyengeség. Készületlenség bizonyos halál.*’ — Mennyire időszerűek ma is Kossuthnak ezek a szavai, de időszerűek voltak 3848 ban is.

' A honvédség- létrehozásában maga is résztvesz. Jellasics betörésekor toborzó-körútra megy az Alföldrs és harcra mozgósítja az egész magyar népet. Pénzt teremt elő a hadseregre, f egyvar gyárak?. t állít fel, új katonai ^tudományt dolgoz ki, melynek alapelve: „A magyar sereg

ereje a támadásban van, nem a passzív védekezésben”. Partizánosztagokat szervez, a nép fiaiból állít tiszteket a sereg élére. Szavaira az egész ország katonai táborrá alakul át és a magyar parasztok tízezrei sietnek seregébe, habár a kormány nem teljesítette követeléseiket. Fegyvert adott a magyar parasztok kezébe, politikailag kiképezte őket és ez a paraszti sereg a téli és a dicsőséges tavaszi hadjárat idején hőstetteivel, diadalaival bámulatba ejtette az egész világot.

A forradalom azonban mégsem győzött. Európa reakciós erőinek a cári hadsereg segítségével sikerült elfojtaniuk a magyar forradalmat. De a forradalom bukását nemcsak Európa reakieós erőinek egységes támadása okozta, hanem a kormány megalkuvó magatartása is a belső reakciós erőkkel, a fönemességgel, a klerikális reakcióval és a fő- parancsnok Görgei áruló magatartásával szemben.

A parasztság földreformot követelt, a nemzetiségeket is meg lehetett volna mé,g nyerni. Mindezekre a lépésekre azonban Kossuth nemesi korlátáitól' vezetve, nem tudta elszánni magát. Pedig a forradalom sorsát és kimenetelét mSg meg lehetett volna fordítani. Kivéve a nemzetiségek érdekében történik július 28-án intézkedés. Az országgyü lés ekkor szavazta meg Európa első demokratikus nemzeti, ségi törvényét, mely bizonyos autonómiát biztosított a nemzetségeknek. Azonban ez azé intézkedés is elkésett, irdpk a magyar forradalom már bukása előtt állott. Augusztusban Kossuth és kormánya lemond, két nappal később pedig Görgey Világosnál szégyenszemre, harc nélkül letette a fegyvert a cári seregek előtt.

így bukott el a magyar nép egyik legragyogóbb történelmi küzdelme, amelyről Marx a vereség előtt ezt írta: „A magyarok még »incsenek legyőzve. De ha elesnek, akkor dicsőséggel esnek el, mint a negyvennyolcas forradalom utolsó hősei és csak rövid időre“. Lenin pedig a magyar forradalom leverését segítő cári intervenciót az orosz történelem szégyenfoltjának nevezte.- Azt írta, hogy Ferenc József és I. Miklós a „hóhér szerepét vállalták, amikor megfojtották a magyar forradalmat,“

országba menekül, majd kiszabadulva fogságából Angikba és Amerikába ment hogy előteremtse az új magyar sza- baságharc győzelmének pénzügyi alapját. A magyar za- badságharc nagy vezérét mindenhol kitörő lelkesedéssel fogadták a dolgozó tömegek, de a konservativ, osztrákbarát angol és amerikai kormánykörök, minden erejükkel igyekezték elgáncsolni terveit. Palmerston angol miniszterelnök, aki „közszerencsétienségnek” tartotta a magyar szabadság- harc sikereit, állandó rendőri megfigyelés alatt tartotta Kossuthot és tevékenységéről rendszeresen tájékoztatta a bécsi udvart. Kossuth a magyar szabadság kivívásának érdekében szövetkezik a reakciós III. Napóleonnal is, de az csak arra használta fel Kossuthot, hogy zsarolja vele Ausztriát, a villa-francai fegyver- szünet után pedig egyszerűen kiadja a magyar emigránsok útját. Ugyanígy' járt el Kos- suthal a porosz reakció vezére, Bismarck is.

III.

Kossuth a szégyenteljes világosi fegyverletétel után az emigránsok ezreivel TorökMagx és Engels állandóan figyelemmel kísérték Kossuth kudarcait és bátran rámutattak hibás politikájára, ök mutattak rá arra is, hogy a magyar függ-etlenség ügye elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a nemzetközi proletariátus felszabadító harcával. Kossuth azonban nem látta a nemzetközi munkásmozgalom történelmi jelentőségét és ezzel magyarázható, hogy a magyar szabadságharc ügyének szövetségeseket keresve, sokszor a reakcióval szövetkezezik és nem talál rá a Marx-Engel« vezettej első Internacionáléra.

Azonban Kosuth maga is tanult kudarcaiból és a hatvanas évektől mán* nem nyugaton kereste a magyar nép szabadság- harcának szövetségeseit, hanem Kelet-Európa népeinél* Ettől az időtől kezdve a füg» geUffn Magyarország megteremtésének támaszát ezeknek a népeknek demokratikus ösz- szefogásában látta. Kidolgozta tervét, a duna konföderációs államok megteremtésére. Ebben fejtette ki a dunamenti kis népek szövetséges államának tervét és megvalósítása érdekében tárgyalásokat is folytat a nemzetiségi emigráns politikusokkal. „Egység, egyetértés, testvériség a magyar, szláv és román között! — íme ez az én legforróbb vágyam, legösziti- tébb tanácsom! íme egy mosolygó jövő valamennyiünk számára!’* — írta Kossuth.

Azonban a dunamenti kis népek összefogását a nemzetközi reakció és a bécsi udvar minden erejével akadályozta. De nem álltak következetesen a terv mögé Kossuth volt hívei, a közniemesek sem. Ök már a kiegyezést keresték Ausztriával. Kossuth függőségi zászalu ja mellett csak a magyar dolgozó nép tartott ki hűségesen. A magyar parasztok elnyomott milliói pedig nevével kapcsolták össze követeléseiket: függetlenséget, földreformot!

Kossuth emigráedős politikájának nagy tanulsága, hogy bármely nép csak úgy tudja függetlenségét kivívni, ha ezt az ügyet a dolgozó nép veszi a kezébe és összefog az összes haladó népekkel.

Kossuth jövőbelátó tervei, gondolatai: a magyar, szláv, román népek összefogása a haladás érdekében az 1860-as években nem valósultak meg. Csak napjainkban, hosszú évtizedekkel később, a Szovjetunió felszabadításával