Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-09-10 / 34. szám

01 IFJÚSÁG--°52 szeptember XI1 (3. folytatás.) m uímfmmmi Hogyan keletkezett a viliig Küszöböljük ki a testnevelés és sport hiányosságait Dr. A. tepiéka nemzetvédelmi miniszter, hadsereg-tábornok Malíamkó Láznéban a duklai honvédelmi képesség! verseny megnyitásakor mon­dott beszédéből. Egyik legfényesebb bizonyítéka az egyetemes tömegvonzás törvé­nyének, hogy segítségével azelőtt ismeretlen bolygók helyét előre meg tudták határozni. Mintegy száz évvel ezelőtt Leverrier fran­cia tudós megfigyelte az Uránus- nak, az akkor ismert bolygók kö­zül a Naptól legtávolabb esőnek a mozgását. Kiszámította mindazt a von­zási erőt, ami az Urámust a Nap felöl és a többi, addig ismert boly­gók felöl érte. Mikor számításai­nak eredményét összehasonlította az Uránus megfigyelt mozgásával Leverrier észrevette, hogy ez a mozgás némileg eltér attól, amelynek a számítások szerint lennie kellett volna. Az Uránus mozgásában érthetetlen eltérések, pontatlanságok mutatkoztak. Le- verrier kijelentette, hogy ezeket a pontatlanságokat csakis azzal lehet magyarázni, hogy még az Uránusnál is, távolabb a Naptól lennie kell egy eddig ismeretien bolygónak és annak a vonzása okozza az Uránus mozgásában megfigyelt pontatlanságokat. I Ezenfelül Leverrier ki tudta szá­mítani az ismeretlen bolygó he­lyét is a világűrben. Ugyancsak kiszámította az égnek azt a pont­ját, ahol a Földről egy által meg­állapított napot és órában az új bolygó látható lesz. Leverrier uta­sítására az égnek erre a pontjára irányították a távcsövet és való­ban éppen ott, és éppen abban az időpontban fedezték fel az addig ismeretlen bolygót. Ezt a bolygót Neptunusnak nevezték el. A Neptunus felfedezése nem­csak azt igazolta jelentős mérték­ben, hogy — az általunk, a termé­szettől ellesett titok — a tömeg­vonzás törvénye helyes, de azt is, hogy az ember képes rá, hogy tu­dományos ismerete alapján előre megállapítsa azelőtt ismeretlen Világtestek létezését. II. Miből van a mindenség? 1. A mindenség a régiek elképzelésében Mielőtt megmagyaráznánk a Föld és az égitestek keletkezését, előbb tudnunk kell, hogy miből állanak. Hajdan,az emberek, nem rendel­kezvén a kutatás tudományos esz­közeivel, a Föld és a mindenség felépítését nagyon naivan képzel­ték el. A Földet sík felületnek melyet az ég, mint va­lami átlátszó kristálybúra borít. A csillagokat és a többi égitestet csillároknak tekintették, amelyek kizárólag a Föld megvilágítására és az ég díszítésére szolgálnak. Fogalmuk sem volt az égílám- pásokat tőlünk elválasztó távol­ságról és ezeknek a távolságok­nak egymáshoz való arányáról. Az égig való távolságot egyesek néhány tízezer kilométerre be­csülték, mások pedig néhány száz­ezer kilométerre. Ma már tud­juk, hogy még a Hold is — a hozzánk legközelebb eső égitest — 380.000 kilométernyire van tö- ' lünk a Nap pedig másfélszáz millió kilométerre. A legközelebbi ; csillagok százezerszer olyan mesz- sze vannak tőlünk, mint a Nap, a legtöbb pedig milliószor olyan messze. 2. Miből áli a Föld és a többi égitest? A mindenség szerkezetére és felépítésére vonatkozó ósdi tudo­mánytalan szemléletek végül meg voltak győződve róla, hogy az ég világa teljesen elüt a mi földi vi­lágunktól. Ahogyan ezek az em­berek az eget szellemek és istenek lakóhelyének tekintették, éppen úgy azt hitték, hogy a világitó égitestek valamilyen, a Földön nem te”"-"tó, egészen különleges ; anyagból vannak alkotva. Az egész mindenség összetétele egy és ugyanaz. Mintegy 80 esztendővel ezelőtt fontos módszert találtak fel az anyag vegyi összetételének kuta­tására: az u. n. színképelemzést. A színképelemzés lehetővé teszi, hogy a viágító anyag összetéte­lét az átala kibocsátott fény vizs­gálatának alapján megállapíthas­suk. Színképelemzéssel meg lehet állapítani, van-e a megvizsgált kémiai vegyületben valamilyen meghatározott anyag, például réz, : ha legkisebb mennyiségben is. Ez az elemzés felhasználható például arra, hogy megállapítsuk, milyen Ez nem felel meg a valóságnak: hasznos ásványok — ón, hor­gany, vagy réz — vannak az érc­leletben. Hogy milyen anyagból ál a vi­lágítótest erre az általa kibocsá­A Hold forgása a Föld körül. Az I. nyíl azt az irányt jelöli, amerre a Föld a Holdat vonzza, a II. nyíl azt az irányt, amerre a Hold mozogna, ha nem volna egyetemes tömegvonzás. Előre mozogva és a Föld egyidejű von­zása következtében a hold gör­bevonalú pályát ír le. tott fénysugarak felelnek, ha megfelelő módon „kérdezzük“ meg őket a színképelemzés segít­ségével. Ugyanezen az úton is­merték meg a tudósok miből áll­nak a Nap és a csillagok. Bebi­zonyult, hogy mindezek az égites­tek, bármilyen messze legyenek is tőlünk, ugyanazokból az egy­szerű vegyianyagokből —■ az u. n. vegyi elemekből — állanak, ame­lyek Földünkön is megvannak. Minden egyéb anyag, bármennyi­re bonyolult összetételű is, ezek­nek az egyszerű anyagoknak ve- gyületéböl áll. Összesen 92 külön­böző vegyi elem van, de sok kö­zülük nagyon ritkán fordul elő a Földön. Ezek a ritka vegyi ele­mek a többi égitesten is gyéren fordulnak elő. Vegyi elemek közé tartozik a hydrogen, oxigén és nitrogén, melyek a Földön rend­szerint gázállapotban vannak. A fémek — a vas, a réz, a nikkel — szintén, vegyi elemek, melyek a Földön szilárd állapotban találha­tók. Magas hőmérsékletnél min­den fém megolvad és folyékonnyá lesz, mint a higany. Még maga­sabb hőmérsékletnél egyenesen gőzzé változnak. Egyéb vegyianyagok, például a só és víz, nem elemek, hanem összetett vegyianyagok; az ele­mek kémiai vegyülékei. A só — két elem kémiai vegyulete; a klórgázé és a nátriumfémé; a víz — két elem kémiai vegyülete; hydrogéné és az oxygéné. Nagyon magas hőmérséklet mellett a ké­miai vegyületek alkotóelemeikre bomlanak. Ilyenformán, magas hőmérsékletnél nemcsak az élő szervezetek (amelyek nagyon bo­nyolult szerkezetűek) nem for­dulhatnak elő, de még az élettelen természet legegyszerűbb kémiai vegyületei (olyanok, mint a só, a víz, stb.) sem. A színképelemzés a világító égitesteken egyetlen olyan vegyi elemet sem fedezett fel, amely a Földön nem volna ismeretes! Azt, hogy a Föld és a többi égi­testek vegyi összetétele egy és ugyanaz, még a következő is bi­zonyítja. Néha különböző helye­ken az égről kövek hullanak a Földre, u. n. meteoritok. Ezek a kövek millió évekig bolyongva a világűrben nekiütköznek a Föld­nek. Ezzel aztán vége is szakad a bolygásnak. A meteoritok égi­testek forgácsai, melyeket éppen úgy kézbe vehetünk és tanulmá­nyozhatunk, mint ahogy bármely földi tárgyat. A meteoritok vegy- elemzése ugyancsak bizonyítja nekünk, hogy ezek i3 a Földön is­meretes vegyi elemekből állnak és egyetlen, a Földön ismeretlen új elemet sem tartalmaznak. 3. A naprendszer A Földünk egyike a naprend- ; szerben mozgó, általunk ismert kilenc bolygónak. A bolygók óriá­si hideg és szilárd gömbök, me­lyek a Nap körül forognak. Nem ezért látjuk őket a Földről, mert izzanak, mint a Nap és a csilla- i gok, hanem azért, mert a Nap i megvilágítja őket. A Földről a , bolygók puszta szemmel csilla- ! gocskáknak látszanak és ha Föl- ; dünket egy másik bolygóról szem- < (élnénk, szintén csillagocskának > látszanék. > A Föld sorrendben a harma­dik bolygó, ha a Naptól számol- j juik. A Naphoz nála közelebb lé- j vő bolygóit a Merkur és a Vé- í nus. A Föld után következő ( bolygók: & Mars, a Jupiter, a j Saturnus, az Uránus, a Neptu- j nus és a Plútó. A legnagyobb bolygó a Jupi. < tér. Átmérölje 11-szer nagyobb, j mint a Földé és 10-szer kisebb, ! mint a Napé. Mindezek a boly­gók, a Földet is beleértve, ^ ugyanazon élv szerint keringő- i nek a Nap körül, mint amely j szerint a Hold a Föld körül ke- } ring, azaz az egyetemes tömeg­vonzás következtében. Néhány ( bolygónak úgynevezett kísérői 1 vannak. Ezek kisebbmérctü boly. \ gők, amelyek éppen úgy kerin. i genek saját bolygójuk körül, mint ahogy a bolygók a Nap kö- i rül keringenek. A Hold a Föld i kísérője. Legtöbb kísérője a Jur j piternek van. A Jupiter legna- i gyobb kísérője valamivel na- 1 gyofeb a Merkúrnál és Plútónál j — a naprendszer legkisebb boly­góinál. | Néhány bolygót gázok vesz- j nek körül; ezeket a gázokat a tömegvonzás ereje tartja körü­löttünk és réteget képeznek, me­lyet légkörnek nevezünk. A Föld légköre abból a levegőből áll, melyet belélekzünk. A legnagyobb és legnehezebb bolygókat — a Jupitert és a Saturnust vastag, sürü légkör borítja. Ebben a légkörben hatalmas felhőtöme­gek lebegnek. A közepes nagysá­gú bolygókat — a Földet, a Vé- • nust és a Marsot — viszonylag kevéssé sürü légkör borítja. En­nek a,z az oka, hogy az egyete­mes tömegvonzás törvénye sze­rint a kisebb bolygók a gázokat kisebb erővel vonzzák: ha a bolygók vonzása nem elég nagy, akkor a könnyebb gázok elszál­lingóznak a bolygókról és az űr­ben áradnak szét. A nehezebb és kevésbbé illő gázok, mint az oxigén, a nitrogén és a széng'áz, szintén eláramlanak, ha. a bolygó vonzása nem elég erős. Ezt a valóságban is megfigyelhetjük. Például a Földnél kisebb Merkur és Hold légköre nagyon ritka, ha ugyan egyáltalán van légkö­rük. A naprendszernek egész sor fontos tulajdonsága van. Első tulajdonsága, hogy vala­mennyi bol3rgö napkörüli útja és a kísérőknek a bolygók körüli útja kevésbbé tér el a körtől. (Folyt, köv.) ELVTÁKSAK! A béketábor a háborús gyújtoga­tok fölött aratott újabb győzelmét éli át. Európa kapitalista országai, ban napról napra nő a dolgozók el­lenállása kormányaik háborús elő­készületei ellen. A függő és .gyár. mati országok népei, főleg Közel­és Távol-Keleten állandóan fokozó­dó elszánt harcot folytatnak az el­nyomás ellen, amely alapjában moz­gatja meg a kapitalista uralmat. A Szovjetunióban és a népi demo­kratikus államokban feltartóztat, hatatlanul halad előre az üj szocia­lista rend kiépítése, a háborús gyújtogatok aesarkedása ellenére is. Az SzK(b)P XIX. kongresszu­sának összehívása a Szovjetunió bé­kepolitikájának egyik legfényesebb bizonyítéka és biztos alapja a béke erői kiszélesítésének. A Szovjetunió példát mutat ne­künk a szocializmus építésében és az új ember nevelésében. A mi fel­adatunk, hogy e tanulságokat fel­használjuk nemzetgazdaságunk min­den vonalán. Vonatkozik ez a test­nevelésre és sportra is. A sokszor használt jelszót „A szovjet testnevelés — a mi példaké­pünk“ valóra kell váltani és a sza­vakat tettekkel kell alátámasztani. ■A szovjet tapasztalatok a mi mun­kánk nélkül, a nehézségek leküzdé­séért folytatott harc nélkül értékte­lenné válnának, ezért a szovjet ta. pasztalatokat a gyakorlatban is fel kell használnunk. Szép eredményeket értünk el test­nevelésünk terén, mint például 'az Ifjúsági Sportjátékokban és bizo­nyos sikereket a XV. Nyári Olimpiai Játékokon is. Továbbá meg kell em­lítenünk, hogy testnevelésünkben lassan tért hódítanak a honvédel­mi nevelés elemei, amelyek oly nagy- fontosságúak a szocialista nevelés­nél, a haza védelménél. E sikerek elérését a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette népi de­mokratikus rendszerünk biztosítot­ta. Testnevelésünk olyan anyagi tá­mogatást kap öntudatos dolgozóink­tól, amilyenről a múltban álmodni sem lehetett. A testnevelési és sporttevékenysé­get azonban mind a mai napig nem az új szocialista ember, népi de­mokratikus rendszerünk öntudatos és fegyelmezett hazafiainak nevelé­se jegyében folytattuk. A mai napig sem fejlesztettük ki tartalmilag és széles körben az új, szocialista spor. tolóért indított harcot. Nem harcoltunk döntő módon és kellő módszerekkel a kapitalista sport maradványai ellen testnevelé­sünkben. E körülmények következ­tében, miután a szocialista haaa- fiság és proletámemzetköziség szel­lemében való nevelést elhanyagol­tuk, nem fejlődött ki a honvédel­mi nevelése sem úgy, ahogy azt ha­zánk védelme megköveteli. E hiányosságokért elsősorban a testnevelési és sportszervek a fele­lősek, úgy az állami apparátus, mint a Szokol vonalán, felelősek továb­bá a szervezetek hiányosságaiért és általában az egész sport-tevékeny- ség vezetéséért. A hiányosságok fö- oka abban rejlik, hogy a sport és testnevelés vezetésével megbízott szervek munkájukban nem támasz­kodtak a szovjet tapasztalatokra és ezért nem tudták szervezett egy. seggé kovácsolni a munkát,' s e hiányosságok következtében megol­datlanok maradtak úgy az alapve­tő, mint a részlegfeladatok. Ezért a sportversenyek ezideig nem al­kottak szilárd, összefüggő egységet, amely támogatta volna a sport tö- megfejlödését és az élsportolókat. Ezért van az, hogy némely sport­ág, mint például, lövészet, talaj- és szertorna, úszás, ökölvívás, lovag­lás és több más sportág elhanyagolt, ezért van alkalmas edző- és játék­vezetőhiány, ezért nem fordítottunk kellő gondot a sportolókra, Ezt az I áldatlan állapotot talán az idézte elő, hogy nem volt meg a kellő ér­deklődés e sportágak iránt, vagy dolgozó ifjúságunk közül nem ke­rültek ki alkalmas egyének, akik edzők, játékvezetők, testnevelési és sportinstruktorok, funkcionáriusok és szervezők lehettek volna? E né­zetet határozottan el kell vetni. A dolgozók és főleg az ifjúság érdek­lődése nagyon is élénk a sport iránt. Szükséges azonban ezt az érdeklő, dóst helyesen megszervezni és irá­nyítani. Ha felszabadulásunk után hét évvel és a februári győzelmünk után négy évvel ilyen hiányosságok fordulnak elő, úgy ez csak azért van, hogy a feladatokkal megbízott egyének nem oldották meg kellő időben az egyes feladatok elintézé­sét és nem biztosították azt szer­vezeti téren sem. Másképp »ézne ki á testnevelés és sport, ha az államapparátus és Szokol funkcionáriusai az egymás­nak küldözgetett felhívások után, — amelyekben a szovjet testnevelést állítják példaképül sportolóink elé — maguk is úgy dolgoznának, ahogy a szovjet sportolók. A testnevelés terén előforduló hiá­nyosságoknál külön kell szólni a falu sportjáról. Falvainkon a test nevelés terén uralkodó szomorú ál­lapotot egyenesen nyílt sebnek mondhatjuk, amelynek begyógyitása a testnevelési szervek és funkcioná­riusok komoly feladatává kell, hogy váljon. Legfőbb ideje, hogy örökre kikü­szöböljük a sport terén még ural­kodó individualista nézeteket, ame­lyek az egyes sportolók, mint „film* csillagok” elkényeztetésében nyil­vánulnak meg, továbbá, a játékos- vásárlásban. E jelenségek főleg a labdarúgó- és jégkorongjátékosoknál gyakoriak, akiket még ma is csá­bítják egyik egyesületböi a másikba, teljesen kapitalista módon. Határo. zottan fel kell lépni minden funk­cionárius ellen, aki e téren hibát követ el. Nem szabad tétlenül nézni azt, hogy egyes nagy üzemeinkben a munkásifjúságot egyes sportvete­ránok kezére bízzák, akik nemrég még holmi jöttment pénzembert szolgáltak ki és akiknél nincs biz­tosíték, hogy ifjúságunkat helyesen fogják nevelni. Határozott harcot kell folytatni a kispolgári lokál­patriotizmus ellen, amely káros ha. tussal van a testnevelés fejlődése szempontjából. A testnevelés és sport egészséges fejlesztésével egyidejűleg szükséges elmélyíteni a honvédelmi nevelést, hogy ezáltal teljes mértékben ki­elégíthessük ifjúságunk vágyát, hogy tökéletesen felkészülhessen hazánk védelmére. Szükséges, hogy a testnevelési szervek és funkcionáriusokkal egy­idejűleg a CsISz is teljes mérték­ben vegye ki részét e munkából. E hivatásnak tettek eleget a duklai nyári honvédelmi képesség! verse­nyek is. E versenyek dolgozó né­pünk felkészültségéről tesznek ta­núságot. Az idei honvédelmi képességi ver­senyek csaknem 200.000 részvevője azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk a honvédelmi nevelést szilárdan a kezébe vette és első helyre állítot­ta a békéért és szocializmus kiépí­téséért folytatott harcában. Ezt bi­zonyítja a SVAZARM fokozott te­vékenysége és az ifjúság érdeklő­dése a munka tránt. OJ XFJtlSAG — a CsISz Szlovákiai "<öz- ponti Bizottságának hetilapja Kiadja s Smena. a CsISz Szlovák Központ! Bizott­ságának kiadóvállalata, Bratislava, Sol­tis ove,1 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 245-51, 2. 3. V29-31. 3, — Nyomja a PRAVDA tj. v lyomdája, Bratislava — Előfizetés egy évre 100.— Kés. félévre 50. - Kés — A postatakarék­pénztárt befizetőlap száma: S-13.8ÜO — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó eä irányí­tó postahivatal Bratislava 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom