Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-09-03 / 33. szám

4

A taggyűlés — ifjúságunk iskolája

'Már a CsISz KB hatodik teljes ülése, valamint a CsISz KB ülése is kihangsúlyozta, hogy a/ alapszervezetek munkája megjavításának előfeltétele a taggyűlések helyes elöké- szitése és levezetése. A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve, érthető tehát, hogy annak helyes előkészítésétől és levezetésétől függ a csoport munkája.

A taggyűlés ifjúságunk nevelésének iskolája. Az ifjúság a taggyűlésen ismeri meg feladatait teljes egészében és itt tanul meg határozni munkája megjavításáról. A taggyűlés lehetővé teszi, hogy ifjúságunk a CsISz—szervezetben kezdeményező képességét kibövítse, levonja a tanulságokat az eddig végzett munkából és további feladatokat tűzzön ki a tagság elé Pártunk és kormányunk, valamint a CsISz KB határozatai alapján.

Alepszervezeteink egyes funkcionáriusai nem tulajdonítanak kellő fontosságot a taggyűlések jelentőségének és ebből kifolyólag a taggyűlések napirendjén sokszor nem azok a legfontosabb feladatok szerepelnek, amelyek elsősorban az alapszervezet elsődleges feladataiként hárulnak a tagságra. Ha hozzáveszük ehhez még a gyenge szervezeti előkészítést és a taggyűlés programmjának helytelen beosztását, amely sokszor szárazzá és üressé teszi a taggyűlés lefolyását, akkor ne csodálkozzunk azon, ha a csoport tagjai azt fogják mondani: „Már megint az a lélekölö gyűlés“.

Alapszervezefceink funkcionáriusai sok esetben, hogy e „kellemetlenséget“ elkerüljék; igyekeznek a taggyűlést érdekesebbé tenni azáltal, hogy a programmot kiegészítik kultúrműsorral, játékokkal, énekszámokkal és más egyebekkel. E gyűlések azonban sok esetben nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, mert „társalgássá“ válnak és a legfontosabb feladatok megoldása „elsikkad“ időhiány miatt. Ezáltal

újabb hibát követünk el.

A CsISz KB és SzKB ülései rámutattak az Ifjúsági Szövetségünk hiányosságaira, amelyek elsősorban a gjenge politikai nevelömunkából

származnak.

A CsISz KB és SzKB ülései feladatul tűzték ki Szövetségünk elé: tanuljunk a lenini-sztálini Komszo- mol tapasztalataiból. A Komszomol tapasztalatai alapján igyekezzünk munkánkat megjavítani és a taggyűléseket úgy előkészíteni, hogy a taggyűlések által hozott határosatok megvalósítása segítse a pártszervezetet az ifjú nemzedék nevelésének munkájában, az ötéves terv által kitűzött feladatok megvalósításában.

A taggyűlések főpontját tehát ifjúságunk politikai nevelésének fokozása és ötéves tervünk feladataiba való bekapcsolódása képezze.

Üzemeink, állami birtokaink, Egységes Földműves Szövetkezeteink és iskoláink ifjúságának figyelmét feltétlenül fel kell hívni e feladatok teljesítésének fontosságára és nagyobb tevékenységre kell bírnunk CsISz- tagjainkat 'és az ifjúságot e feladatok teljesítésében. Tehát úgy kell dolgoznunk, hogy ifjúságunk az ötéves terv feladatainak reája háruló részét tekintse személyes érdekeltségének és közvetlen feladatának, aminek megvalósításáért naponta kell harcolni.

A taggyűlések programmjába beiktatott kultúrszámokat úgy válogassuk meg, hogy általuk fokozzuk az ifjúság érdeklődését a megvalósításra váró feladatok iránt és lelkesítsük az ifjúságot e feladatok határidő előtti teljesítéséért. A Komszomol tapasztalataiból konkrét példákat hozunk fel ezzel kapcsolatban:

A kupovini textilgyár komszomo- listái például taggyűlést rendeztek. A gyűlés föprogrammja: „Az én részem az üzem ötéves tervének teljesítésében“ volt. A gyűlés részvevői naj*y érdeklődéssel hallgatták az egyes dolgozók tapasztalatait és többen a saját tapasztalatukból kiindulva, hozzászóltak a vitához. Az eredmény az lett, hogy az egyes műhelyekben megjavult a komszomolisták munkája, kifejlődött a szocialista munkaverseny a terv határidő előtti teljesítéséért. »

A komszomol gyűlésein az üzemvezetők, kolhozelnökök, iskolaigazgatók gyakran nyújtanak értékes tapasztalatokat az ifjúságnak. Hozzászólásaikban értékelik az ifjú munkások, kolhozparasztok és tanulók munkáját, nevelését, stb. Az élmunkások és öreg bolsevikok jelenléte a gyűlésen még jobban kiemeli a gyűlés tekintélyét és az ifjúság munkairánti érdeklődését.

Levonva a tanulságot Ifjúsági Szövetségünk eddigi munkájából, azt állapítjuk meg, hogy alapszervezeteink vezetőségei keveset tanultak a Komszomol tapasztalataiból és sok helyen a munka azért olyan hézagos.

A CsISz KB VII. teljes ülésének határozatai feladatul tűzték ki elénk: „Állandóan fokozni az ifjúság részvételét a gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítésében!“

Az új oktatási év helyes megszervezése és előkészítése próbaköve alapszervezeteink jelenlegi munkájának. A taggyűlések főprogramm- jaként ezért tárgyaljuk meg minden alapszervezetben az oktatási év előkészítését, a tagságnak a politikai körökbe és pártiskolázásra való beosztását. Alapszervezeteink vezetőségéi tegyenek meg mindent e feladat sikeres végrehajtásának érdekében és a járási instruktorok segítségével taggyűlésük programmját úgy készítsék elő, hogy a tagságnak a politikai iskolázás iránti érdeklődését idejében és helyesen fel tudják karolni, vezetni és irányítani.

Az ifjúság politikai iskolázásának előkészítésében és helyes megszervezésében nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem a pártszervezettel való' együttműködésről. Kérjük ki ezért a pártszervezet segítségét a propagandisták kiválasztásánál is, hogy ezáltal az idősebb elvtársak segítségével megfelelő kádereket állítsunk e fontos helyre.

Pártunk segítségét felhasználva, a Komszomol gazdag tapasztalatai nyomán — .előre az új oktatási év sikeréért!

Gérecz Árpád

Megjelenik a „Természet és Technika“

Népi demokráciánk újabb művelődési lehetó'séget biztosít a csehszlovákiai magyar dolgozók gyermekei számára. Az Iskolaügyi, Tudományos és Művészeti Megbízotti Hivatalának rendele. lére az Állami Kiadóvállalat kiadja a „Természet és Technika’’ című folyóiratot a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák 10—15 éves tanultái számára. Ezzel dolgozó népünk ifjúságának kezébe természettudományi lap kerül.

A lap feladata: új, a szocializmust építő ifjúság nevelése, irányítása, világnézetének kialakítása. Hozzásegítjük az ifjúságot ahhoz, hogy a természettudományokban elmélyedhessen. Figyelemmel fogjuk kísérni a lap egyes számaiban az ember harcát a természet átalakításáért folyó küzdelemben a történelem során és napjainkban. Ismertetjük a Szovjetunió és a népi demokráciák nagy építkezéseit, azok gazdasági és társadalmi jelentőségét.

Célunk nem a szemlélődés, hanem az ifjúság felkészítése a természet átalakításáért folyó munkára. A lap tartalmában szorosan kapcsolódik a középiskolák tananyagához, azt kívánja kiegészíteni, a tanulók tudását kiszélesíteni és mélyíteni, ezzel pedig a tanítók munkáját megkönnyíteni. Az iskolában elsajátított is. mereteket a tanulók fel tudják majd használni a politechnikai képzés során a lap segítségével. A lap ismeretterjesztő jellege dolgozóink világnézeti és tárgyi tudását is elő fogja segíteni. A lap valamennyi rovata a tudományos és technikai alapismeretek, valamint a kézügyesség, műszaki gondolkodás elsa játítását és továbbfejlesztését célozza.

A lapot az iskolák igazgatóságai csoportosan, egyes előfizetők pedig saját címükre rendelhetik meg.

Kiadó: Státne Nakiadatel’stvo, Bratislava, Sasinkova 5.

„Természet és Technika” szerkesztősége..

ÚJ IFJÜSÄG

1952. szeptember 3.

A HARCOS SZÖVETSÉGI SAJTÓÉRT

A munkásosztály nagy tanítói és vezérei a sajtónak mindig hatalmas jelentőséget tulajdonítottak. A bolsevik sajtó megalapítója és szer. vezöje, Lenin mondta, hogy a sajtó nemcsak kollektív propagator és agitátor, hanem kollektív szervező is. A sajtót az új ember nevelése egyik leghathatósabb eszközének tartotta, amely a dolgozó nép hatalmas tömegeit szervezni, mozgósítani tudja a feladatok teljesítésére. És valóban, a bolsevik sajtó létezése első napjától a párt egyik legfontosabb eszköze volt e. mun. kásosztály neveléséért, összefogásáért folytatott harcban, szoros kapcsolatot tartott a párt és a tömegek között.

Sztálin elvtárs a kővetkezőket mondja:

„A sajtó ... megfoghatatlan kap. csolatot létesít a párt és a mun. kásosztály között... Azt mondják, hogy a sajtó — a hatodik nagyhatalom. Nem tudom, milyen nagyhatalom, de hogy ereje van és nagy a jelentősége — ez vitathatatlan. A sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt a maga, neki szükséges nyelvén mindennap, minden órában beszél a munkásosztállyal-«

Gottwald elvtárs írja a munka, sok meggyőzésével kapcsolatban:

„Ebből látni, mennyire hatalmas és nélkülözhetetlen tényező a pro. letari^tus osztályküzdelmében a saját osztály-sajtója ...« »Kommunista sajtó nélkül nincs valóban egészséges és fejlett mozga. lom. A sajtó hatalmán és erején mérhető le a mozgalom hatalma és ereje.«

•

A kommunistái pártok vezető harcosainak ezek a ^nyilatkozatai nagyon szemléltetően, mutatnak rá a bolsevik sajtó mérhetetlen jelentőségére. És a bolsevik sajtó a ml példaképünk, az egész szövetségi sajtó példaképpé, a Mliadá fronta, Smena, az Uj Ifjúság s a többiek példaképe.1

Szövetségi sajtónk kell, hogy az ifjúság harcos szervezője legyen. Fiatal ojtvasóit népi demokratikus hazánk és a Szovjetunió iránti határtalan szeretet és odaadás, az amerikai imperialisták — a béke, szocializmus és demokrácia ádáz ellenségei iránti könyörtelen gyűlölet szellemében kell nevelnie. Aktivan segítenie kell ifjúságunk marxi-le. nini világnézetének kialakítását, terjeszteni és propagálni Szövetségünk és a Komszomol tapasztalatait, segíteni a párt és kormány határozatainak, valamint Szövetségünk központi bizottságai határozatainak megvalósítását. A szövet, ségi sajtó minden munkájával segítenie kel! pártunknak és szövetségünknek bátor, vidám, saját erejében bízó fiatalságot nevelni, amely a békéért, hazánk szabadságáért és dicsőségéért, a szocializmus győzelméért folyó harcban nem" retten vissza semmilyen akadálytól. A szövetségi sajtó hatalmán és erején mérhető le mozgalmunk hatalma és ereje.

Hogyan teljesítheti sajtónk, a Smena és az Űj Ifjúság ezeket a feladatokat ? Mindenekelőtt úgy, ha tömeglap lesz. Tömeglap abban az értelemben, ha az ifjúság legszélesebb tömegei fogják olvasni, felhasználni és természetesen írni is. A bolsevik sajtó és a szövetségi sajtó minden tevékenységének a tömeg-volta az alapja. És ezzel elérkeztünk mozgalmunk egy nagyon fontos kérdéséhez: mit tegyünk, hogy lápunkból, az Üj Ifjúságból valóban olyan lapot csinál junk, amely érzékeny kapocs lesz a Szövetség és az ifjúság széles tömegei között, amely képes lesz pártunk s a munkásosztály iránt odaadó, bátor ifjú nemzedéket nevelni. Mit, tegyünk, hogy szövetségi sajtónk s lapunk valóban tömeglap le. gyen?

E feladat megvalósítása, e cél elérése mindenekelőtt a választott szervek felelősségteljes munkájától függ, de nagyon sok múlik a sajtó munkatársain, a munkás- és falusi levelezőkön, akik Sztálin elvtárs szerint kell, hogy

»a proletár közvélemény kifejezői és közvetítői, a szovjet társadalom fogyatékosságaiúak leleple- zői, építőmunkánk megjavításáTolvaj Bertalan

a CsISz SzKB sajtóosztályának vezetője

★

nak fáradhatatlan harcosai legyenek.« »Ezek az általában fogé. kony, az igazság füzétől lángoló, hibáinkat leleplezni, mindenáron javítani kívánó emberek, ... ezeknek az embereknek kell szerintem az egyik főemelő szerepét betölteniük hibáink kiderítésében és helyi, párt,, valamint szovjet építőmunkánk megjavításában.«

Lenin harcos képviselője volt a dolgozók legszélesebb bevonásának a sajtóval való együttmunkálko. dásba. Nem tartotta helyesnek azt az elvet, hogy

»éppen irodalmárok és csakis irodalmárok képesek sikerrel közreműködni a lapban, ellenkezőleg, a lap akkor lesz eleven és életképes, ha öt vezető és állandóan író irodalmár mellett — ötszáz és ötezer nemhivatásos munkatársa lesz.«

Ebből látni, hogy a levelezőknek, a külső munkatársaknak milyen Óriási szerepük van a sajtónál. A levelezőknek nagy részük van abban, mennyire válik egy lap tömeg lappá. Ebből látni, milyen nagy felelősség van a mi szövetségi sajtónk levelezőin is. Tömegekkel való kapcsolat a levelezők széles körével rendelkező lap nélkül elképzelhetetlen. Szövetségi sajtónk levelezői tehát nagyon értékes munkát végez, hetnek egész mozgalmunk számira, hiszen többet látnak, mint maga a szerkesztőség, ezért jelentéseik né. ha szinte felbecsülhetetlen értékűek lehetnek.

Mi tehát ezek után levelezőink és összes választott szerveink feladata? Az, hogy szövetségi sajtónkból, a Smenából és az Uj Ifjúságból szövetségünk hatalmas, erős lapját építsék ki, hogy hatalmas és erős legyen mozgalmunk. Kiépíteni harcos, magas ideológiai színvonallal rendelkező tömeglapot, a Komszo. molszkaja Pravdához hasonló lapot.

Mivel járulnak ehhez hozzá ke. rületi, járási szerveink és levelezőink? Azzal, hogy beszámolnak minden fontos eseményről, az ifjúság minden fontos megmozdulásáról, az eredményekről, hibákról, akadályokról egyaránt. Azzal, hogy rugalmasan reagálnak olyan fontos eseményekre, mint például a komárovi Buzuluk-üzem munkásainak felhívása, vagy a terménybegyüjtésben elért sikerek. Vagy itt van egy történelmi esemény: a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusának összehívása. Egész dolgozó népünk új építösike rekkel, kötelezettségvállalással üd. vözli ezt a rendkívüli eseményt, és üdvözli azt ifjúságunk is, hiszen a CsISz-tagok között ez a hír örömteljes visszhangra talált, ismerkednek a Szovjetunió következő ötéves terve hatalmas programmjával, azzal a nagyszerű, perspektívával, amelyet a szovjet nép a bolsevik párt vezetésével, Lenin és Sztálin pártja vezetésével elér. Levelezőink, nek meg kell örökíteniük ezeket a pillanatokat és idejében bekülde- niük.

írjanak konkréten, ne szólamokban. A levélnek akkor van igazán értéke, ha konkrét dolgokról, munkatapasztalatokról, munkamódszer^ ről szól s ha mindjárt az elért eredményt is feltüntet A hibákról is konkrétan írjunk. Lenin elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondja:

»Nálunk nem folyik tárgyilagos, kíméletlen, valódi forradalmi harc a konkrét tettesek ellen. Kevés nálunk a tömegeknek az élet minden területéről vett, élő konkrét példákkal és mintaképekkel vett nevelése, pedig a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet idején ez a sajtó főfel. adata. Kevesebb politikai fecsegést. Közelebb az élethez.«

Egyszerre lehetőleg csak egy problémáról írjunk. Ne vessünk fel nyolc-tíz kérdés és egyet sem oldunk meg. Mi a hátránya az ilyen levélnek ? Az, hogy egyszerű híradássá, tények felsorolásává válik. Sokkal helyesebb csak egy kérdésről

| írni, és azt alaposan kifejteni, ‘szét*

" boncolni. Ha ebbe beleadsz önmagadból iís valamit, átéled, átgondolod, amit írsz, akkor nem lesz a leveled tények, számok és százalékok halmaza, mindenki élvezettel fogja olvasni és segíteni fog.

A levelekben ne féljünk nyíltan kritizálni sem.

— ahogy Sztálin elvtárs írja — »Csak arra kell törekedni, hogy a kritika ne felületes, ha. nem komoly és mélyen,járó legyen. Ebből a szempontból üdvözölnünk kell a Komszomolszkaja Pravda kezdeményezését is, azt, hogy hévvel, szenvedélyesem ostorozza munkánk fogyatékosságait.«

Ez pedig ismét csak kerületi, járási szerveink és alapcsoportjaink ve. zetösége, valamint levelezőink fáradhatatlan munkáját feltételezi, olyan meggyőző munkát, amelyről Gottwald elvtárs a következőket írja:

»Sok, nagyon sok munkás sémi. lyen újságot sem olvas. Mindenekelőtt ezekhez kell mennünk, ezek aránylag Könnyen megnyerhetek. De ha vissza is vernek először va. lantilyen kifogással, megyek másodszor, harmadszor, negyedszer — és mindig igyekszem meggyőzni és különösen szemléltető példákon megmagyarázni az illetőnek, miért szükséges, hogy helyesen és igazán legyen értesülve mindarról, ami minden dolgozó ember érdeke. És teszem azt mindaddig, míg az illető munkatársam meg nem győződött és az újságot el nem fogadja.«

Amint látjuk, maga Gottwald elvtárs tanít így bennünket, aki a kommumsIA. sajtó megalapozója Szlovákiában, hogyan menjünk a sajtóval a nép közé. így terjesszük ml is, CsISz.tagok a szövetségi sajtót. Türeleméi, fáradhatatlanul, míg csak lapunkat tömeglappá nem fejlesztjük. Sokat tanulhatunk ezen a téren a pártsajtó terjesztésének ta. pasztalataíból. A csehszlovák sajtónap alkalmából keressenek fel agi- tációs kettőseink minden CsISz-ta- got és szövetségenkívüli fiatait is és ne tágítsunk tőle, míg meg nem győztünk sajtó k olvasásának szükségességéről és öntudatos előfizetője nem lesz.

Azzal azonban, hogy valakit megnyertünk lapunk előfizetőjének, még nem végződik feladatunk. Nem elég az, ha csak előfizetője. Rendszeres olvasójává is kell lennie. Nem elég tehát csak mindenáron terjeszteni, hanem igyekezni is kell azt minél mélyebben és eredményesebben felhasználni agitációs munkánkban, igyekezzünk a benne lévő híreket, munkatapasztalatokat átadni másoknak is, egész környezetünknek, mindenkinek a munkahelyen.

Bevált módja ennek az újságfelolvasás, hogy azt az SzKB elnöksége is kiemeli

„a szövetségi sajtóhoz való űj, komszomolista viszonyért“

című határozatában. Miből áll ez? Abból, hogy egy CsISz-tag, aki jól tud olvasni, veszi a napi sajtó vagy az Uj Ifjúság legújabb számát és a munka megküzdése előtt, vagy szünetben, akár pedig a munka befejezése előtt felolvassa a legfontosabb cikket s aztán elbeszélgetnek róla. Megtárgyalják, vájjon nem lehetne-e ugyanazt az ö üzemükben, vagy szövetkezetükben is megcsinálni. Szövetségi sajtónk már elég ilyen anyagot nyújt, fel kell csak helyesen használni. Annak a CsISz-tag* nak, aki a cikket olvassa, természe- 1 tesen elő kell rá mindig alaposan készülnie, hogy a beszélgetést irányítani is tudja.

A sajtó felhasználásának még sok más módja van. Ott, ahol helyi vagy üzemi hangszóró van, egy-egy fontos cikket fel lehet benne olvasni. Versenyfelhívásokat, határozatokat ki lehet ragasztani az erre a célra készített hirdetöszekrényre, stb.

Sokféle formája lehet még a sajtó felhasználásának, a cél azonban mindig egy: nevelni vele az ifjú tömegeket. így fog képezni a szövetségi sajtó szoros kapcsolatot az ifjúság széles tömegei és a Szövetség között, így válik az osztályharc éles fegyverévé, országépítö munkánk egyik legfontosabb eszközévé.